Ujság, 1925. augusztus (1. évfolyam, 18-41. szám)
1925-08-09 / 25. szám
. Egy nő, aki siet... /£) — Tudod, drágám, / axkbá. h°gy én nem vagyok az / a nő, akit az első szél lel jffllf ter*1, ne^em vannak ide||j8& geim, nekem van ener l jimT giám és nekem vannak, vlfresira Éffl hála Istennek, muszklijaim is, de — ne va \u ulliS a| plus! Nem megy továbbiV .A.'.—■,1^. j^em elég nekem, hogy legújabban ezek miatt a szegény Szincsék miatt nincs egy nyugodt éjszakám, amióta olvastam, hogy már az ősi birtokaikat is el kell adniok, még mielőtt jóformán megmelegedhettek volna bennük, most a nagyméltóságú magyar királyi kormány is úgy belémdöf, mintha Horváth-párti választó lennék Hatvanban. Most, mikor végre leszállítja a horribilis vasúti tarifát, szükségesnek látja kijelenteni, hogy nem ez okozta a drágaságot! Ha nem ez volt az ok, akkor miért szállították mégis le és ha leszállították, miért hirdetik, hogy ennek semmi befolyása nem lehet a drágaságra, mert eddig se volt? Ha segíteni akarnak rajtam, miért tiltakoznak ellene, hogy ez segítség lenne és ha kedvezményt adnak, miért csinálnak rébuszt belőle? De mielőtt a további szanálás elől bevonulok pár hétre a szanatóriumba, megszereztem magamnak azt a vigasztalást és dicsőséget, hogy beszéltem, azaz: beszélgetést folytattam Morris Arthur MacDavid-dal vagy adél, az ismert nevű amerikai finánckapacitással. A beszélgetést a propeller-állomáson folytattam vele, ahol átkelőjegyet akart váltani, de nem tudott magyarul, tehát kötelességemnek éreztem, hogy kisegítsem. Sajnos, én se értettem meg az ő angol beszédét, amely, lehet, hogy nem is angol volt, tehát inkább csak jelekkel csevegtünk, de a csevegés így is bizonyára nagyon érdekes lehetett, bár őszintén megvallva, sejtelmem sincs róla, hogy az idegen ki volt, mi volt és miféle nemzetiségű. Csak onnan gondolom, hogy valami ismert nevű amerikai pénzkapacitás lehetett, mert ahány soha nem hallott idegen nevet olvasok a lapokban — és most naponta olvasok ötöthatot—, arról mindről azt is olvasom, hogy ismert nevű amerikai pénzkapacitás. Azért kereszteltem el az én idegenemet is Morris David MacArturnak, mert ezt a nevet se hallottam még soha, tehát teljes okkal lehet ismert nevű amerikai financkapacitás, akit hasznos dolog meginterjúvolni, hogy végre objektív és illetékes megvilágításban láthassuk gazdasági helyzetünket. És miután ezt a hazafias kötelességemet én is teljesítettem, azt hiszem, most már nyugodtan elmehetek két hétre pihenni a határaimon. Nem igaz?... Hétévi fegyházra ítélték a szegedi feleséggyilkost. Szegedről jelenti az Újság tudósítója. Kétnapos főtárgyalás után a szegedi törvényszék Kiss Balázs tanácsa ma délelőtt hozott ítéletet abban a feleséggyilkossági bűnügyben, amelynek vádlottja Nyári István, aki ez év elején 9 késszúrással megölte a feleségét, megszurkálta feleségének a barátnőjét, Molnár Etát, majd anyósa lakására rohant, felgyújtotta a házat, végül késsel elvágta saját nyakát. A forradalom idején Nyári Istvánné tevékeny részt vett a szegedi munkásmozgalmakban, amiért 7 évi fegyházra ítélték. Ez idő alatt Nyári teljesen elzüllött, minden keresetét italra költötte. A legutóbbi karácsonykor került haza Mária Nosztráról Nyári Istvánné, aki csak azzal a feltétellel akart visszatérni férjéhez, ha az leszokik az italról. Nyári úgy elkeseredett, hogy egy este megleste az utcán a feleségét, aki egy barátnőjével sétált és megrohanta őket. Először Molnár Etát szurkálta meg, majd felesége után vetette magát és még akkor is szurkálta, mikor már az asszony élettelenül hevert a földön. A főtárgyaláson Nyári azt hangoztatta, hogy felesége az oka mindennek. De oka Molnár Eta is, aki az elhidegülést létrehozta közöttük. A bizonyítási eljárás után a törvényszék ma délben hirdette ki az ítéletet. Bűnösnek mondotta ki Nyári Istvánt házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében, súlyos testi sértés vétségében, valamint gyújtogatás bűntettében és ezért 7 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet kihirdetése után Nyári olyan kérelmet terjesztett elő, hogy szeretne szabadlábon maradni. Természetesen fogvatartották. A főpénztáros úr meséli: — Arra a hírre, hogy hamis millió sok vannak forgalomban, átvizsgáltam a pénztárat. Mind jó volt. Csak egy volt különös. Rá volt írva: «Legyen máskor is szerencsém. — A „Turul”* MOTE működésének felfüggesztésére vonatkozó belügyminiszteri rendelet hatályon kívül helyezése. A vTurul** Magyar Országos Testedző Egyesület ellen a belügyminiszter az elmúlt hónapban vizsgálatot rendelt el és egyben az egyesület működését további intézkedésig felfüggesztette. A lefolytatott hatósági vizsgálat az egyesület ügy- és vagyonkezelését rendben találta, valamint alapszabályszerű hazafias és sportműködését igazolva látta. A vizsgálat eredményeképen a belügyminiszter az egyesület működését újból engedélyezte. A debreceni nemzetközi sakkverseny. A Debreceni Sakkor Klebehberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter fővédősége alatt augusztus 9-től 25-ig nemzetközi kongresszust tart. A Magyar Sakk Szövetség elnöke helyett Abonyi István ügyvezető elnök nyitja meg a díszközgyűlést, majd Hüttl Tivadar dr. egyetemi tanár, a Debreceni Sakkor elnöke, mond üdvözlőbeszédet. Bartos Árpád szövetségi kapitány a Sakk- Szövetség feladatait ismerteti. A nemzetközi kongresszussal kapcsolatos nemzetközi mesterverseny és főtorna hétfőn délelőtt 9 órakor kezdődik. — Kész a Vázsonyi-udvar, a Nagy Imre kitűnő szerkesztésében megjelenő Az Újság című élclap új számában. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal: Budapest, VL, Ó utca 12. , . ÚJSÁG VASÁRNAP, 1925 AUGUSZTUSA. Antoine sírva mondja el, hogy a nők a világért sem akarják megnöveszteni a hajukat. Paris, augusztus. Felkerestem Antoinet, aki több nőnek vágta le a hajfonatait, mint a nagy francia forradalomban Sanson úr, a hóhér. Antoine süppedő szőnyegben és ragyogó csillárok között jött elém és férfias szorítással rázta meg a kezemet, egészen úgy, mint egy magyar intervjúban. Szép, kopasz francia ember Antoine, a nagy hajhóhér, aki most százezer női kontyon ül és sír. Ennek a százezer kontynak megvan a maga külön története . Antoine, hajrá, így nyilatkozott: — Uram, a divat még a mi részünkre is kiszámíthatatlan, akik csináljuk. Én a rövid hajat ez őszre 1:10-hez adtam volna és mi történt: a nők még mindig rövid hajat hordanak!... Tudni kell, hogy Antoine még ma is a legnagyobb kontymetsző Párisban. Híres női fodrász a rue Cambonon egy házban, ahol különben egy évig laktam, nélkül, hogy tudtam volna róla, micsoda mészárlás folyik nap mint nap a fejem felett. Annyit mégis észrevettem, bár emberkerülő vagyok, hogy számtalan szép amerikai nő mászik fel naponta a ház lépcsőin; most utólag tudtam meg, hogy ezek a nők mind a hajukat vágatták le Antoinenál. Antoine a legdivatosabb női fodrász, aki a rövid hajat annak idején lancerozni kezdte. Hölgykörökben szörnyű nagy Ikre van. A nők úgy jártak hozzá az egész világból, és járnak még ma is, mintha kapnának tőle valamit, ő találta ki a rövidnél is rövidebb hajat, amivel ezek a szörnyű keshedt amerikai festőlányok tönkretették magukat. Antoine nullással nyírta a nőket. Mindent leszedett róluk. A nők már nem tudták, hogy fiuk-e vagy lányok, s Antoine még mindig csak kapart, nyirt lefelé hajakat arról a körtefejükről a nőknek. Kolozsvárról, Timbuktuból és a Spitzbergákról érkeztek Párisba öregasszonyok, s másnap elrohantak Antoinehoz, hogy vágja le a hajukat. Az ő „formái" híresek voltak, Antoine jellemre dolgozott, kivágta a karaktert a nők fejéből. Ez mindig sikerült neki. Amellett olyan árakat szedett, amitől a férjeknek kihullott a haja, de a nők rohantak hozzá az egész világból. Egy szép szőke magyar nő, aki persze ideérkezése harmadik napján elment Antoinehoz levágatni a vastag, szép haját, egészen beteg lett az izgatottságtól, mert Antoine különböző címeken 400 frankot vágott ki belőle a hajakon kívül. Ennyibe kerül az első vágás. A második olcsóbb, azt megcsinálják már 100-ért. Szörnyű dolgokat láttam Antoinenál. Csinos, tiszta, fiatal nők fejét valami ragadós, sűrű fekete piszokkal kenik be, húsz frank. Ez a henna. Aztán lemossák ezt a piszkot, ez is húsz frank. Mikor ez megtörtént, akkor az egész hajat, amit eddig piszkoltak és mostak, levágják, mert ezért jött ide a nő. Harminc frank. Aztán bekenik olajjal. Tíz frank. Lemossák az olajat Húsz frank. Illatosítják. Harminc frank. Masszírozzák, kisütik, befestik. S mikor készen van, le van trancsírozva, ki van sütve, meg van forgatva olajban és ecetben, akkor díszítésnek rásóznak két uj teknősbéka hajtűt, mert a régit ehhez a divathoz nem lehet használni. Kétszáz frank. Akkor a temesvári asszony megkapta Antoinetól az új karaktert. Fizet, és a várószalonokból már tolják be a segédek az új asszonyt Timbuktuból, aki boldog mosollyal jön, megindultan ül le a bárd alá. Azt mondja Antoine: — Kérem, érthető, hogy a hölgyvilág szereti a rövid hajat. Praktikus, ízléses és mindenkinek új arcot ad. Aztán meg összeesett ez a viselet a divatban a fiús vonallal. A hölgyek közül sok szereti az új arcot. Az igazat megvallva, mikor én három év előtt lancerozni kezdtem a rövid hajat, magam sem gondoltam, hogy ilyen enorm sikerem lesz. Azt hittem, tart egy évig vagy kettőig, aztán vége lesz ennek is, mint már sok divatnak. Semmi nem él örökké, öreg fodrász vagyok én, kérem ... Ezért kezdtem el vásárolni a hajakat. Én két éve, uram, minden hajat megvettem, amit csak itt hagytak nálam. Egyszer csak vége lesz a rövid hajnak, akkor majd viszszajönnek a hölgyek és arra az időre, amíg az új haj kinő, kell nekik paróka. Szóval... De mit tesz Isten, uram, a hölgyek továbbra is csak levágatják a hajukat. Jönnek az egész világból, mindenki csak vágat, paróka senkinek nem kell. Van húsz évre való parókám — mondta sírva Antoine —, mit csináljak vele? Hélasi Mit csináljak a parókákkal? Mit kezdjek ezzel a sok nővel, aki most mind levágatja a haját? Én, aki híres vagyok arról, hogy én vágtam le a fél világ haját, nem állhatok most oda nekik magyarázni, hogy elég volt már belőle. Kiszámíthatatlanok a hölgyek, uram, én mondom önnek, kiszámíthatatlanok. Pedig én öreg fodrász vagyok .. . Nem beszélhettünk tovább. Egy kis, kövér, öreg nő jött be, izgatottan mosolygott, egészen kopasz volt már, bajusza is volt, olyan volt, mint egy admirális. Jött stuccoltatni a haját. (..) Bratianu állítólag az ősszel lemond Avarescu javára. Nagy kavarodás és zűrzavar a román politikában. Bukarest, augusztus 8. (Az Újság bukaresti tudósítójának távirata.) A parlament nyári szünetet tart és a király Franciaországba utazott nyaralni, de azért a politikai pártok között a kormányhatalom elnyerése végett vívott harc nem gyengült. Az esedékes községi és kerületi választások, amelyeket a kamarai választás fog követni, előre is árnyékot vetnek és a pártokat szenvedélyes tevékenységre késztetik. A választógyűléseken és újságokban a leleplezések napirenden vannak bizonyos titkos megegyezésekről, amelyeket azonban csak nehezen lehet ellenőrizni. Legutóbb az a hír terjedt el, hogy Bratianu és Avarescu között titkos szerződés jött létre, amely szerint Bratianu a hatalmat ősszel Avarescu kezébe tenné le. Avarescu tagadja, hogy ilyen titkos szerződés volna közte és Bratianu között. Az utóbbi pedig néhány nappal ezelőtt egy nagy népgyűlésen kijelentette, hogy jövő tavaszig nem gondol a visszalépésre. Ebben a nagy zűrzavarban hihetetlen szenzációt keltett a Lupta cikke, amely szerint Avarescu Franciaországba készül a király meglátogatására. Azt hiszik, hogy ez Avarescu megbízatását jelentené. Az egyesült ellenzékiek között ma már heves tiltakozással foglaltak állást Avarescu esetleges miniszterelnöksége ellen. Botrányos jelenet a birodalmi gyűlésen. Klotűrjavaslat miatt tört ki a vihar. Csoportosulás az ülésterem közepén Berlin, aug. 8. (Az Újság tudósítójának telefonjelentése.) A birodalmi gyűlés mai ülésén folytatólag a vámjavaslatokat tárgyalták. A szürkének mutatkozó ülés a botrányok sorozatába fűlt. A kormánypárton ugyanis kiotói it indítványoztak, olyan értelemben, hogy a vámjavaslatokhoz minden párt valamennyi szónoka összesen csak négy órahosszat beszéljen. Emiatt már az ülés elején viharos házszabályvita keletkezett. Az ellenzéki szónokok hangsúlyozták, hogy nem engedik magukat a kritika jogától megfosztani. Már ekkor zajos jelenetek játszódtak le, de a vihar csak akkor tört ki igazán, amikor Luther kancellár lépett a szónoki emelvényre. Percekig tartott a fülsiketítő lárma. Az elnök minden erőfeszítése kárba veszett. A kommunisták és a szociáldemokraták a klotár miatt magukból kikelve szüntelenül teli torokkal kiáltoztak. Luther nyugodtan várt addig, míg a tomboló képviselők kifáradtak. Amikor végre szóhoz jutott, kifejtette, hogy nemsokára lejár az a határidő, amelyen belül Németországnak szerződéseket kell kötnie, így tehát a vámjavaslatokat sürgősen le kell tárgyalni, hogy Németországnak törvényes alapja legyen a tárgyalásra. Ezért van szükség a felszólalások korlátozására. Erre újra kitört a vihar. Most már Luther kancellár is elveszhette hidegvérét és a kommunistákhoz fordulva ezt kiáltotta: — A német népet igazán sajnálni lehet, hogy... " . A többi szava belefult az általános zűrzavarba. A szociáldemokraták és a kommunisták a szónoki emelvény felé vonultak és ököllel fenyegették a kancellárt. Most a jobboldaliak is felkeltek padjaikból és a kancellár körül csoportosultak, hogy az esetleges támadástól megvédjék. A zűrzavarban egyetlen egy szót sem lehetett érteni. A kommunisták a padokat csapkodták, mire a többség karban kiáltotta: — Ki kell őket dobni! Ez az első mondat, amit meg lehetett érteni. Csak nagy nehezen csillapodott le a vihar és a kancellár elmondhatta beszédét. Külföldi árutőzsdék. Az Újság külön kábelszolgálata. ,#11 (Zárójelben az előző tőzsdei jegyzési) GABONA ÉS TERMÉNY. Newyork, augusztus 8. (Bushetekben és centekben.) Téli vörös búza 176Vs (1757/s), kemény búza 184Ws (1847s), tengeri 121 (121), rozs 119 */* (18V2), zab 513/s (515/s). Irányzat barátságos. Chicago, augusztus 8. Búza szeptemberre 165Vs (1657/g), decemberre 164 (164V8), májusra 167Vs (1677/8). Irányzat tartott. Rozs szeptemberre 106Vz (166V4), decemberre 105 110%). Irányzat állandó. Tengeri szeptemberre 105 (105), decemberre 87/2 (87Vs), májusra 874/g (893/4). Irányzat állandó. Zab szepemberre 42% (425/g), decemberre 45V( 453/s), májusra 48Vs (481/2). Irányzat állandó. GYAPOT. Liverpool, augusztus 8. (Amerikai gyapot dollárokban.) Augusztusra 12.86, szeptemberre 12.75, októberre 12.66, novemberre 12.37, decemberre 12.59, januárra 12.59, februárra 12.59, máciusra 12.64. ZSÍR, Newyork, augusztus 8. Loco 18.25. Chicago, augusztus 8. Szeptemberre 17.55, októberre 17.60, decemberre 16.27. Szalonna 19.1. — Gyászistentisztelet. A volt cs. és kir. budapesti 32-ik gyalogezred kötelékébe tartozottak az 1878. évi augusztus 13-án a Bosznia és Hercegovina, úgyszintén a világháborúban hősi halált halt bajtársainak emlékezetére folyó évi augusztus hó 13-án d. e. 9 órakor a Kapisztrán helyőrségi templomban (Vár, Nándor-tér) gyászisten- tiszteletet tartanak. — Tolvaj nevelőnő. Wiesenthier Henrikné szénkereskedőnő, aki a Honvéd utca 40. szám alatt lakik, észrevette, hogy 6 millió koronát tartalmazó bőrtárcája, melyet fehérneműs szekrényében az ágynemű közé rejtett, a szekrényből eltűnt. Bejelentette a főkapitányságon, hogy rajta és gyermekén kívül a lakásban egyedül Stróbl Romana 33 éves nevelőnő fordult meg, aki nála állott alkalmazásban. Emlékezete szerint a leánynak ágyhuzatokat adott ki a napokban s valószínűnek tartja, hogy azzal együtt a tárcát is átadta. A főkapitányságon megindított nyomozás folyamán Stróbl Romana annyit ismert be, hogy a bőrtárcát a pénzzel együtt a lakásban a padlón megtalálta, azonban nem adta át asszonyának, hanem becsomagolva egy ismerősénél tette le megőrzés végett. A rendőrség a hűtlen nevelőnőt letartóztatta. Megérkeztek az amerikai repülők Marokkóba. Parisból jelenti az Újság tudósítója. Rabati jelentés szerint az amerikai repülők, kik önként jelentkeztek a marokkói harctérre, ma megérkeztek. A fezi repülőhelyre osztották be őket és önálló légi flottát fognak alkotni egy francia tiszt parancsnoksága alatt. A haditevékenység nagyon elcsendesült. Megnyitották a genfi nemzetközi esperanto-kongresszust. Magyar esperantisták nagy sikere a külföldön. Az esperanto nyelv mintegy három évtized alatt úgyszólván az egész világon elterjedt. Már a háború előtt szükségessé vált tehát, hogy az esperantisták évenként világkongresszusokat tartsanak. A világháború elseperte a békés gyülekezetét. (Laguer Sándort, a Magyar Országos Esperanto Egyesület főtitkárát, honfitársaival együtt internálták.) Így aztán 1915-ben a szanfranciskói kongresszusról is távol maradtak a magyar esperantisták. A világháború után, 1920-ban Hágában zajlott le a XII. esperanto kongresszus. A következő évben, a prágai kongresszus után Budapesten utókongresszust tartottak, amely néhai Giesswein Sándor, a Magyar Országos Esperanto Egyesület elnökének nevéhez fűződik. 1922-ben Helsingforsban tartott XIV. kongresszus alkalmával Katocsay Kálmán dr. esperantista poéta a finn költők szobránál esperanto nyelven tartott szavalatával keltett nagy hatást. Még ez évben Stockholmban utókongresszus volt, majd 1923-ban Nürnbergben, 1924-ben Bécsben gyüléseztek az esperantisták. Ez évben az Esperanto Világegylet centrumában, Genfben, hívtak egybe nemzetközi kongresszust augusztus 1-től 9-ig. E kongresszusra Baghy Gyula drámai színész, esperantista költő, aki már több irodalmi díjat nyert a világesperanto irodalmi versenyen, Kalocsay Kálmán dr. és Laguer is meghívást kaptak. (Ifj. Marich Ágoston pedig az északi országokban nagysikerű esperanto-előadásokat tartott.) Ilyen előzmények után indultak el a magyar esperantisták az albertfalvai repülőtérről a svájci kongresszusra. A genfi nemzetközi kongresszus megnyitásán a Victoria Hallban a magyar ,osztrák, dán, finn, kínai, francia, spanyol, palesztinai, olasz, japán, litván, lengyel, román, jugoszláv esperantisták teljes számban felvonultak. Az esperanto himnusz eléneklése után A. Oltramare üdvözölte megnyitójában a kongresszust. Bejelentette, hogy tekintettel azokra a rendkívül kedvező eredményekre, melyeket a genfi iskolákban folytatott esperanto nyelv oktatása által elértek, azt javasolja, hogy hivatalos nemzetközi értekezletet hívjanak össze az esperanto nyelv tanításának valamennyi iskolába való egyidejű bevezetése ügyében. Colonel Inglada (Madrid), Isbrucker (Hollandia), Des Gouttes, Colonel Delcambre, H. Haan (Ausztria), M. Fischer (Románia), Morstyn gróf (Lengyelország) felszólalása után végül Privát indítványára elhatározták, hogy a legközelebbi kongresszust Edinbourghban hívják össze, melyen majd az Ultramare-féle javaslat ügyében dönenek, Heltai István.