Ujság, 1925. augusztus (1. évfolyam, 18-41. szám)
1925-08-01 / 18. szám
SZOMBAT, 1925 AUGUSZTUS 1 ÚJSÁG Valós összetűzés Friedrich István és a Wolff-párt egy tagja között a középítési bizottságban. „Lesz még itt fejmosdatás" mondotta Friedrich. Biztosra veszik, hogy pártjával otthagyja Wolffék sorait. Megválasztották az építési albizottságokat. A főváros középítési bizottságának ma délutáni ülésén, melyet azért hívtak egybe, hogy a nyolc albizottság tagjait megválaszszák, zajos jelenetek játszódtak le. Az ülés után történt, hogy Friedrich István komolyan összetűzött a Wolff-párt tagjaival és azzal fenyegette meg őket, hogy sokszor fog az orrára koppintani a keresztény községi pártnak. A mai napirend mellett senki sem számíthatott az ülés ilyen különös befejezésére. A legteljesebb csendben, a legnagyobb nyugalommal folyt le a választási aktus, annál is inkább, mert a pártok előzetesen megegyeztek abban, hogy mily számarányban küldik be tagjaikat az albizottságokba. Az ilyen kisebb albizottságok megválasztása tisztán adminisztratív feladat és sohasem szokott különösebb hullámokat verni. Ezúttal azonban különös pikantériája volt a jelölésnek: a Wolff-párt a saját alelnökét, Friedrich Istvánt, egyetlen albizottságba sem jelölte. Nyilván Friedrich sértett önérzete volt az, amely az incidenst kirobbantotta. Friedrich István így is bejutott az építkezési albizottságba, de nem pártja, hanem a demokratikus biok jóvoltából, akik szívesen juttattak neki, a mérnökembernek helyet. Az ülés végeztével, amikor az albizottságok megválasztásán túlestek, történt a zajos incidens. Friedrich István több Wolff-párti bizottsági taggal szóváltásba elegyedett. Különösen Nagy István felé fordult élesen, aki a Wolff-párt részéről a jelöléseket végezte. Amikor közvetlen közelségbe kerültek, Friedrich felcsattanó haraggal rivallt Nagyra: — Na ezt jól megcsináltátok! Nekem egyetlen helyet sem adtatok az albizottságokban! Szégyeljétek magatokat. Nagy István és a Friedrich köré csoportosulók álmélkodva tekintettek a magából kikelt Friedrich Istvánra. Nagy István védekezni próbált és inkább befelé mormolt valamit. Suttogó beszédéből csak azt lehetett kivenni, hogy szemrehányást tesz Friedrichnek a biok által történt jelöltetése miatt. A két ellenfél haragosan állott szemben egymással. Friedrich egyetlen pillanatig sem csillapodott és szikrázó dühvel kelt ki a keresztény párt ellen, amely szerinte semmit sem tett uralma idején és most továbbra is a semmittevés politikáját akarja folytatni. — Velem nem lehet úgy elbánni — jelentette ki keményen — amint gondoljátok! Nem hagyom magam terrorizálni. Lesz még itt fejmosdatás s majd megtanítom a tisztelt keresztény párt tagjait, hogy velem is számoljanak. A körülötte állók csitítgatták, de Friedrich mindjobban nekilendülve folytatta: — Fütyülök különben rátok, gyönge legények vagytok! Néhányszor még az orrotokra fogok én koppantani! Ezután a biok tagjai felé fordulva ezt a kijelentést tette: — Köszönöm a bioknak, hogy figyelmességből legalább egy albizottságban juttatott nekem helyet! Nagy István tovább védekezett és azt erősítgette, hogy a Wolff-párt nem tehet Friedrich kimaradásáról. Friedrich dühösen kiáltotta vissza: — De igenis! Hát akkor miért vagyok én ennek a díszes pártnak az alelnöke?! Illett volna engem is megkérdezni. Tessék pártgyűlést öszehívni és Friedrich Istvánt kirúgni a pártból. Nagyon tévedtek, ha azt hiszitek, hogy minden úgy fog menni, mint eddig ment. Igenis büszke vagyok arra, hogy a demokratikus biok jelölt az építkezési albizottságba, ha már ti, akiknek alelnökük vagyok, erre nem tartottatok érdemesnek. Toporzékolt, mérgelődött Friedrich, engesztelhetetlenül. Nem használt a békítés, csitítás. — Meg fogjátok még bánni ezt! — kiáltotta és ezzel hátat fordított a Wolff-párt tagjainak. Amikor az ülésterem ajtaja hirtelen bevágódott és Friedrich István alakja eltűnt mögötte, ocsúdtak csak fel a pártjabeli városatyák és ekkor vették észre, hogy nem valami túlságosan szabályos és mindennapi eset történt. Hosszasan és izgalommal tárgyalták még sokáig a különös incidenst. Városházi körökben általános a meggyőződés, hogy ennek a súlyos nézeteltérésnek komoly következményei lesznek a Wolff-párt további sorsára nézve, ugyanis kétségtelennek tartják, hogy ezek után Friedrich hat-héttagú pártjával végképpen hátat fordít Wolfféknak. 1. A mai ülésen megválasztott nyolc albizottság tagjaiul egyébként a következőket választották meg: I. A magánépítkezési bizottságba: Harrer Ferenc dr., Zimmermann Dezső, Riesz József, Sterbinszky Lipót, Baucknecht Tamás, Paulheim Ferenc, Nagy István, Piazza Győző, K. Császár Ferenc és Ziegler Géza bizottsági tagokat. II. Az építkezési albizottságba: Angyalfy Sándor, Lédermann Mór, Tar Béla, Friedrich István, Zsombor Géza, Sterbinszky lipót, Sávolt János, Nagy István, Pausheim Ferenc, Dörfler Lajos, Máté István, Perndl Flóris, Südy Aladár, Wenszky Nándor, K. Császár Ferenc, Sajó János és Ziegler Géza bizottsági tagokat. III. A kisajátító albizottságba: Zsombor Géza, Lédermann Mór, Büchler József, Petrovácz Gyula és Ziegler Géza bizottsági tagokat. IV. Az állandó szinházvizsgáló bizottságba: Harrer Ferenc dr., Vanczák János, Petrovácz Gyula, Wenszky Nándor és Ziegler Géza bizottsági tagokat. V. Az ut- és csatornaépítési albizottságba: Angyalffy Sándor, Tar Béla, Wilheim Adolf, Zimmermann Dezső, Riesz József, Sterbinszky Lipót, Schmarilla Géza, Bauknecht Tamás, Lampl Vilmos, Lackenbacher György, Máté István, Petrovácz Gyula, Bucsi Antal, Gamauf Géza, Lipták Pál, Ziegler Géza bizottsági tagokat. VI. A világítási és vízvezetéki albizottságba: Angyalffy Sándor, Wilheim Adolf, Zimmermann Dezső, Zsombor Géza, Schmarilla Géza, Gál Benő, Dörfler Lajos, Hufnagel Imre, Lackenbacher György, Lampel Vilmos, Perndl Flóris, Piazza Győző, Becsey Antal, Lipták Pál, Ziegler Géza bizottsági tagokat. VII. A Közmunkatanácsba: Flarrer Ferenc dr., Büchler József, Nagy István, Becsey Antal bizottsági tagokat. VIII. A fővárosi ingatlanokat becslő bizottságba: Gál Benő, Lampel Vilmos és Czabalay Kálmán dr. bizottsági tagokat. Zita királyné audiencián fogadta Szilágyi Lajos tizenhétesztendős hajósfiát. A kihallgatáson jelen voltak a királyi árvák is. Cziráky József gróftól, Zita királyné főudvarmesterétől levelet kapott ma Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő. A levélben egy rendkívül érdekes és kedves audienciáról számol be Cziráky gróf, amelynek színhelye Lequeitio és hőse Szilágyi Lajos tizenhét esztendős fia, Szilágyi András. Tizenhárom hónap óta barangol szerte a világban ez a vállalkozó szellemű, ügyes fiatalember az Atlantica tengerhajózási vállalat Kossuth Ferenc nevű hétezertonnás nagy gőzösén, amelyen számfeletti minőségben komoly tengerészszolgálatot teljesít. De Szilágyi András gondol a jövőjére is és néhány héttel ezelőtt hazafelé indult , hogy leérettségizzen. Mert Szilágyi András még nem tette le a kereskedelmi érettségit, csupán az életben mutatta meg, hogy megérett. A hajója, amelyen útnak indult hazafelé, egy különös véletlen folytán Spanyolországban, Bilbaoban kénytelen volt kikötni. És a tizenhét esztendős Szilágyi Andrásban felvetődött a gondolat, hogy tisztelegjen Zita királyné és a királyi család előtt. A gondolatot gyorsan követte a tett és Szilágyi András audienciára jelentkezett a királyi családnál. Zita királyné — írja Cziráky József gróf — a fiatalembert még odaérkezésénel, estéjén kihallgatáson fogadta az idősebb királyi gyermekek jelenlétében és hosszasan szívélyesen elbeszélgetett vele. Az audiencia lefolyásáról a fiatal Szilágyi András majd hazaérkezése után személyesen fog csak beszámolni az Újság olvasóinak. ankétet követelnek a közlekedési bizottság tagjai a villamostarifa-mérséklés ügyében. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a külterületen is 3000 korona legyen az átszállójegy. A BSzKRT igazgatósága a tanács javaslatát tette magáévá. Az Újság mai számában részletes tudósítást közölt a villamostársaság éjszakai üléséről, amelyen a tarifaleszállítás dolgában határoztak. Az ülés éjjel fél három tájban fejeződött be és az igazgatóság kimondotta, hogy a tanács döntését teszi magáévá. A tanács tudvalévően a közlekedési bizottság döntésével ellentétben nem járult hozzá ahhoz, hogy egységesen 3000 korona legyen az átszállójegy ára, hanem csak a belterületen szántja le 3000 koronára, a külterületen pedig változatlanul 3500 korona marad. A tanács csak „aggodalommal és fentartással“ mondotta ki ezt az 500 koronás mérséklést is, mert szerinte az így előálló 11 milliárdos bevételcsökkenés veszélyezteti a rekonstrukciós programoi megvalósulását. A villamostársaság hosszantartó éjszakai tárgyalásáról, amelynek ez a részbeni tarifamérséklés az eredménye, a következő hivatalos közlést adta ki: A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. igazgatósága tárgyalta a tarifa leszállítása kérdésében a közlekedési bizottságnak s a tanácsnak javaslatát, s azt magáévá téve, ilyen értelemben tesz felterjesztést a kereskedelmi miniszterhez. Ezek szerint tehát a kereskedelmi miniszter 3 mondja ki az utolsó szót ebben az ügyben. Jó volna természetesen mihamarább, mert így is csak hat héttel később léphet életbe a változott tarifa az új jegyek előállítása és a szakaszbeosztás reformja miatt. A fenti szűkszavú hivatalos jelentés nem tesz említést az ülésnek egy másik fontos határozatáról. Az éjszakai ülés döntött ugyanis a villamosvasúti alkalmazottak fizetésrendezése dolgában. Érthető, hogy ennek az életbevágóan fontos ügynek a kedvező elintézését a villamosvasút sok ezer alkalmazottja reménykedve várta. Közvetlenül a házbérnegyed előtt valamennyien bíztak ugyanis abban, hogy az igazgatóság régi ígéretéhez híven emelni fogja fizetésüket. Ez azonban nem történt meg, mert az igazgatóság kimondotta, hogy nem honorálhatja az alkalmazottak kívánságát. Nyugtalansággal tárgyalták ma az esetet a villamosvasút tisztviselői és egyéb alkalmazottai. Ami a villamos tarifa-leszállítás elintézését illeti, a demokratikus biok tagjai élesen kikelnek ez ellen. Hangoztatják, hogy a közlekedési bizottság a legalaposabban mérlegelte a helyzetet, amikor az egységes 3000 koronás átszállójegy mellett döntött. — Nem lehet most azzal előhozakodni — mondotta informátorunk —, hogy az általános 500 koronás leszállítás sokkal súlyosabb veszteséget jelent, mintha csak egyedül a belterületi jegyek árát csökkentik. Az a differencia, ami a közlekedési bizottság döntése és a villamostársaság határozata következtében előállott, se nem oszt, se nem szoroz. Fennáll azonban az, hogy a kültelki lakosoknak még nagyobb szükségük van a tarifamérséklésre, mint a belterületieknek, mert tudvalevő, hogy itt a lakosság legszegényebb rétegei laknak és az ő számukra jelenti a legnagyobb megterheltetést a napi többszöri utazás. A közlekedési bizottság demokratikus btokhoz tartozó tagjai tehát változatlanul ragaszkodnak eredeti elhatározásukhoz az összes mérséklésekre vonatkozóan és követelik, hogy végső döntés előtt a kereskedelmi miniszter szakértekezletet hívjon egybe és hallgassa meg a közlekedési bizottság véleményét. Óriási zivatar Ausztriában, Bécs, július 31. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Csütörtökön délután 5 órakor Staaz helységben, Mistelbach kerületben óriási vihar tombolt, amelynek három emberáldozata is van. Egy órán belül több mint 100 milliméternyi eső és jégesőhullott. A jégdarabok ökölnyi nagyságúak voltak és a termést teljesen tönkretették. Amit a jég megkímélt, azt a vadul zuhogó víz magával vitte. Fákat gyökerestől tépett ki a vihar. Rengeteg állat esett áldozatul a zivatarban. Staaz, Enzensdorf, Poysbrunn, Kantendorf és Herrnbaumgarten helységek teljesen víz alá kerültek. A víz másfél méter magas A jég nagy pusztítást vitt véghez a telefon- és táviróhuzalokban is. A lakosság a dombokra és más magasabban fekvő helyekre menekült. A mentési munkálatok délután 5 órától hajnali 3 óráig tartottak. A három elpusztult ember a vihar ideje alatt a staazi viaduktban keresett menedéket, amelyet azonban a vihár teljesen elöntött és így megfulladtak. A mentési munkálatok folyamán sikerült a vizet az országutakról leszorítani, azonban a mezőkön még mindig magasan áll. A vasúti közlekedés 12 óráig szünetelt. A fent említett községekben alig van ház, amely épen maradt volna. Bécsben segélyakció indult meg a károsultak érdekében. Kilenc hónapra biztosította az angol kormány a szénbányászok mostani fizetését. Elhárult a sztrájkveszély. A munkások folytatják a munkát. Baldwin bejelentette az alsóházban a sztrájk abbanhagyását. A bányatulajdonosok két hétre elhalasztották a felmondások érvényét. London, július 31. (Az Újság tudósítójának távirata.) Az izgalom a szénbányászsztrájk miatt ma eljutott a krízishez. Mint ismeretes, augusztus 1-én, tehát péntek éjjel 12 órakor járt le az angol szénbányászok szerződése, amelyet a bányatulajdonosok nem akartak megújítani, hivatkozva a szénbányászat s általában az angol nagyipar nehéz helyzetére. A bányászok pedig, mint ismeretes, sztrájkkal akarták kényszeríteni a vállalatokat az eddigi állapotok fentartására. A vasutasok ma éjjel tizenkét órakor be akarták szüntetni a szénszállítást és az összes szenes kocsikat ki akarták kapcsolni a forgalomból. A bányászválságot már reménytelennek tekintették, amikor Baldwin közbelépett. Az intervenció csütörtökről péntekre virradó éjjel történt. Már előbb is felmerült a terv, hogy a kormány szubvenciót ad a bányatulajdonosoknak és ezáltal lehetővé teszi az eddigi szerződések fentartását. De a minisztertanácsban három miniszter ellenezte a javaslatot. Tegnap éjjel azonban Baldwin határozott formában tette meg ajánlatát. Javaslatai a következők voltak: 1. A munkaadók visszavonják a felmondásokat. 2. A kormány átmeneti pótlékot ad a széniparnak. 3. Hivatalos vizsgáló bizottságot neveznek ki, amely tágabb hatáskörrel rendelkezik, mint az eddigi vizsgáló bizottság. Baldwin miniszterelnök ezeket a javaslatokat behatóan megbeszélte a bányatulajdonosok, a bányászok, valamint a vasutasok képviselőivel. Ezáltal a helyzet lényegesen enyhült. A munkaügyi minisztérium csakhamar közhírré tette, hogy a bányászok képviselői hozzájárultak a miniszterelnök részéről javasolt vizsgálatban való közreműködéshez. A bányatulajdonosok azonban eleinte vonakodtak visszavonni a felmondásokat. A miniszterelnök erre azt kérte tőlük, hogy két hétre halasszák el a felmondásra vonatkozó határozatok végrehajtását, hogy ilyenformán mód legyen időközben a tárgyalások folytatására. Ezt az ajánlatot a bányatulajdonosok elfogadták s az alsóházban Baldwin ma bejelentette, hogy a bányatulajdonosok két hétre felfüggesztették a felmondások érvényét és a szénbányászok végrehajtó bizottsága utasította a munkásokat, hogy folytassák a munkát. AZ ÁLLAMI SZUBVENCIÓ NAGYSÁGA. London, július 31. (Wolff.) A kincstári hivatal közlése szerint az a támogatás, amit az angol kormány a szénbányatulajdonosoknak megadott, augusztus elsejétől jövő évi május elsejéig terjedő kilenc hónapra a bérfizetések biztosítására szolgáló szubvenció lesz. Ez idő alatt a béreket az 1924-iki megállapodás alapján fizetik. Ha a bér és a haszon felosztási kulcsa alapján kiszámítandó bér valamelyik körzetben a minimális bérnél kevesebb lenne, a különbséget a kincstári hivatal utalja ki. Ilyenformán ugyanazok az irányelvek jutnak érvényre, mint az 1921. évi bérszubvencionálásnál. Ez idő szerint nem lehet előre kiszámítani, milyen összeget emészt fel ez az állami szubvencionálás, mert ez a szénkereskedelem arányától függ. ZAVARGÁSOKBAN TÖRT KI AZ IZGALOM. London, július 31. (Reuters) Az armenforti zavargásokról a következőket jelentik: Sztrájkoló bányászok behatoltak a tárnákba, elvágták a telefonvezetékeket és több dolgozni akaró munkást kényszerítettek arra, hogy munkahelyét elhagyja. A rendőrség kénytelen volt közbelépni. Tegnap este a Slyde-parkban ismét összeütközés támadt brit fascisták és kommunisták között. Mintegy 600—700 ember a fascisták főhadiszállása ellen vonult, de a rendőrség szétszórta őket. ESSENBEN IS FELMONDTAK A BÁNYÁSZOKNAK. Essen, július 31. (Wolff.) A bányamunkásszövetségek augusztus 31-re felmondták a bérszerződést. Egyúttal szeptember elsejére béremelést javasolnak, amelyet legközelebb szóbeli uton akarnak megokolni. Azt kérik, hogy, a tárgyalás időpontját mennél előbb állapítsák meg. ÁLTALÁNOS VASUTASSZTRÁJK FENYEGET SAARBRÜCKENBEN. Berlini jelentések szerint, miután a munkások követeléseit visszautasították, minden valószínűség szerint elkerülhetetlen az általános vasutassztrájk. A szakszervezetek minden előkészületet megtettek.