Ujság, 1925. augusztus (1. évfolyam, 18-41. szám)

1925-08-06 / 22. szám

10 A kalandorkirály élete. Strassnoff emlékiratai. Irta Hualla Rafael Copyright by Lewit. — Verlag Vienna. Minden jog fenntartva. — A jezsuita templom főoltárának restaurá­lására, — mondotta önérzetesen. — Úgy, a jezsuita templom főoltárának res­taurálására s ezt jótékony célnak tartja? Az öreg egészen kétségbeesett. •— De hát mit tegyek, hiszen nekem senki­­nem mondotta meg, hogy mit tegyek.­­• Hallja, eminenciád, ha valakit zágrábi érsekké tesznek meg és ily vagyont bíznak reá, felteszik, hogy az olyan embernek felesleges megmondani, hogy mit tegyen. Azért is jelentet­ték fel önt, mert nincs érzéke az iránt. De én majd megmondom, hogy mit tegyen. Példának okáért tegyen néhány százezer koronás alapít­ványt egy kórházra vagy egy szegényházra, ak­kor majd mondják, hogy a zágrábi érsek jóté­kony ember. Mindketten tudjuk, hogy könnyen adhat néhány százezer koronát. Még nem gon­dolt ilyesmire? — Csakugyan, még nem jutott eszembe. •—­ No lássa, eminenciád, még­sem hiába tet­ték azt a feljelentést. Hiszen az oly egyházfeje­­delemnek, mint ön, csak azért adják a milliós vagyont, hogy segítsen a szegényeken, nem pe­dig azért, hogy a rokonait gazdagítsa. Ha lete­szi ezt az alapítványt, legyen meggyőződve, én leszek az első, aki azt fogja mondani jelentésé­ben: A zágrábi érsek adakozó, jó ember, ki min­den jövedelmét a szegényeknek adja. De ha nem teszi meg, akkor nem mondhatom, maga is be­láthatja. A fösvény öreg látta, hogy már sehogy sem bújhat ki, vagy néhány százezer korona, vagy jön a koadjutor. Alkudozni próbált. — De hiszen senki sem mondotta nekem, hogy ily nagy összegeket kell elajándékoznom. — De most megmondottam én. Fogjuk rö­vidre a dolgot. Ha meghallja valaki, hogy nem tudta azt, hogy egy érseknek nagyobb összege­ket kell ajándékoznia a szegényeknek, akkor ma­gától értetődik, hogy koadjutort küldenek, aki majd megmondja. Poszilovics dr. erre megadta magát — No igen, hiszen meg akarok tenni min­dent, de hogyan tegyem meg? —■ Kérem, időt hagyok reá, mert előbb még Frank dr.-ral kell elintézni az ügyemet De ön­nek is el kell intéznie a dolgot, még elutazásom előtt, hogy említést tehessek jelentésemben az alapítványról. — Tehát mit tegyek? — Hivasson közjegyzői eminenciád és ké­szíttesse el vele az alapítólevelet melynek értel­mében a zágrábi érsek egy szegényház építésére és fentartására ennyi meg ennyi százezer koro­nát adományoz. —■ No igen, miniszteri tanácsos úr, de a do­log nem megy oly könnyen... — A dolog nem megy oly könnyen, mert nem akarja előadni a pénzt. Mert csak nem akarja elhitetni velem, hogy nincs pénze? Hiszen milliói vannak, abból pedig telik! — Nem, azt csak úgy mondják. Éppen nincs annyim. — Kérem, mindjárt meggyőződhetünk róla. Kinél vannak az ügyvitelre vonatkozó könyvek? — A jószágigazgatómnál. — Kérem, üzenje meg a jószágigazgatónak, hogy hozza ide a könyveket hogy beléjük te­kinthessek. Egyébként úgy is át akarok nézni a papnevelőintézetbe, úgy gyanítom, hogy ott sincs minden oly rendben, mint kellene. Addig kérem idehozatni a gazdasági könyveket . Kérem, legyen meggyőződve, hogy a pap­nevelőben minden rendben van. :— Azért is megyek át. Kérem, hogy addig is hozassa el a könyveket Van valakije, aki átki­­sérhessen a szemináriumba? Az érsek nyomban megadta az utasítást Pri­­velics dr.-nak, hogy kisérjen át a papnevelőin­­tézetbe. Meglátszott az érseken, hogy azon gondol­kozik, hogyan kerülje el a gazdasági könyvek át­vizsgálásának veszedelmét. Mily óriásiak lehet­tek a jövedelmei! Megfordultam és indulni ké­szültem. — Fontolja meg eminenciád, amit mondot­tam, de legyen meggyőződve, hogy nincs más megoldás. SZERETNE GYAKOVÁRI PÜSPÖK LENNI. Mikor beléptem a szobámba, a huszárom je­lentette, hogy egy kanonok vár reám és okvet­lenül beszélni kíván velem. —Nem mondottam meg, hogy senkit sem fogadok? — Igen, de semmiképpen sem akar elmenni. — Akkor jöjjön be. Kistermetű, nagyon gömbölyded, pirosképű kanonok sietett elém s mélyen meghajolt előttem. — Báron dr., az érseki papnevelőintézet igazgatója vagyok. — Mesébe illő, kedves direktorom, éppen most akartam átmenni önhöz. Mivel lehetek szol­gálatára? Kérem, foglaljon helyet. A kanonok lepottyant a karosszékbe és ide­gesen dörzsölte a kövér kezeit. Köhécselt és kö­szörülte a torkát s végre megszólalt: — Bocsánat, miniszteri tanácsos úr, hallott Copyright by az Újság. — Utánnyomás egészben vagy kivonatosan tilos.­tam, hogy a gyakovári püspökség betöltése ügyé­ben jár itt. Megütközve néztem reá, mert sejtelmem sem volt róla, hogy a gyakovári püspöki szék meg­üresedett. — Vájjon honnan tudja? Hiába, maguk papi emberek, megtudnak mindent, ha még oly titok­ban tartja az ember. Vájjon honnan tudhatta meg? A kanonok ezt hizelkedésnek vette és fölé­nyesen felelte: Kérem, egyike vagyok a főkáptalan leg­régibb kanonokjainak és azt hiszem, eléggé méltó vagyok arra, hogy én kapjam meg a gya­kovári püspökséget. Nagyon kérem, talán elő­mozdíthatná kineveztetésemet. — Szóval, püspök akar lenni. Nem érek rá, tehát fogja rövidre. A kanonok biccentett a fejével. — Igen, ha lehetne, nagyon szeretném. r-s Tehát jól van. Mondja, van pénze? — Pénzeml —• No persze, vagy azt hiszi talán, hogy pénz nélkül is lehet az emberből püspök? Hal­lotta-e már valaha, hogy püspök lett, akinek nem volt pénze? —­ De kérem, igazán nem tudtam, hogy ahhoz pénz kell. —■ Kedves kanonok uram, ha eddig nem tudta, most már tudja. Akinek nincs pénze, nem lesz püspök, önnek nincs pénze, következés­képpen nem lesz önből püspök. A dolog el van intézve. Nagy nehezen határozta el magát a kanonok a következő kijelentésre: — Kérem szépen, miniszteri tanácsos úr, hát mennyi pénz kell ahhoz? —­ Mennyi pénz? Hát mennyije van? Az a főkérdés.­­—­ Nagyon ... nagyon kevés pénzem van. —• Mennyi az a nagyon kevés számokban kifejezve? — Körülbelül húsz- vagy harmincezer ko­rona, összecsaptam a kezemet. — Uramfia, csak nem akar harmincezer ko­ronáért gyakovári püspök lenni! Lemondóan vonta a vállát: —■ Sajnos, nincs több pénzem. Egy darabig szótlanul néztem reá, aztán így szóltam: —■ Hallja, ön tetszik nekem. El van intézve. De kész-e megfizetni százezer koronát, ha kine­vezik gyakovári püspökké, kötelezi magát, hogy egy éven belül 100.000 koronát fizet a kezemhez. A kanonok az Íróasztalhoz ült és megírta a nyilatkozatot, melyet én aztán az aktatáskámba tettem. Felállt és búcsúzni készült. — Ha azt akarja, hogy legyen valami a do­logból, nem árt, ha a harmincezer koronát már most idehozza.­­• Kérem, excellenciás uram, hiszen úgyis átjön a szemináriumba, odaát majd elintézzük a dolgot — Jól van, menjünk át. Privelics feleslegessé vált, egyébként is utamba állt volna üzleti ügyem elintézésében, te­hát megüzentem neki a huszárommal, hogy kö­szönöm szépen, a papnevelő igazgató úr maga fog átkísérni SZIGORÚ VIZSGÁLAT A PAPNEVELŐ­­INTÉZETBEN. A papnevelőintézet csak néhány lépésnyire volt az érseki palotától. Mikor átmentem, a leg­nagyobb izgalom uralkodott a házban. Az igaz­gató felvezetett a saját szobájába, hol már egybe­gyűltek a prefektussal együtt az intézet tanárai. Aközben, hogy az urak az igazgató utasításához híven elsiettek, hogy még az utolsó pillanatban rendbehozzanak mindent, vizsgálat alá vettem a püspökjelöltet, hogy mennyiben felel meg kí­vánt állásának. Biztosított engem az uralkodó­házhoz való feltétlen hűségéről, melynek mindig is tanujelét adta s én ismét gyanittattam vele, hogy nem oly könnyű dolog püspökké tenni va­lakit, különösen pedig nem, mikor kérelmét nem kiséri a kellő nyomatékkal. Elértette, odament a pénztárához és kezem­hez szolgáltatta a harmincezer koronát. —■ Kiván nyugtát? —­ Óh, ments Isten! Eközben a prefektus, egy rokonszenves kis tisztelendő úr, ki Láng dr.-nak mutatkozott be, megjelent és bevezetett a hálóterembe. Hallatla­nul nagy, de teljesen elhanyagolt állapotban levő terem volt. Télen megfagyhattak benne a kis­­papok. Szenny, fojtott levegő, a padló söpretlen, kevés és szennyes ágynemű. Forrott bennem a méreg. Említettem már, hogy már Frank doktor­ral való reggeli beszélgetésem óta rossz kedvem volt s az a látvány, mely itt elém tárult, nem tett jobbkedvüvé. — Micsoda disznóól ez itt? !— förmedtem rá a meghökkent igazgatóra. — Bocsánat, ez a növendékpapok hálóterme. — Ez a növendékpapok hálóterme? Hiszen itt szörnyűbb állapotok vannak, mint egy bör­tönben. (Folytatjuk.) ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1925 AUGUSZTUS . A Magyar Színház és a Belvárosi sorsa. Az Unió-színházak bérlete körül nagy sze­repe volt mindig a találgatásnak és a való­színűség rapszódikus átpártolásának egyik pályázótól a másikig. Néhány nap óta azonban a helyzet mindinkább oldódik és ebben a pil­lanatban úgy állanak a dolgok, hogy keresve sem tudnánk okot találni új bonyodalomra. A megelégedettségtől azonban távol vannak nagyon mindazok, akiknek dolguk van az Unió-színházak körül és a föltétlen bizalom is még messzire kerüli a sokat látott szín­házak tájékát. Maguk az érdekeltek már mosolyognak félénken és kabalásan, mert a tapasztalat sze­rint még mindig akkor vágódtak végzetesen hátráltató körülmények az ügyek békés folyá­sának irányába, amikor már azt hitte min­denki, hogy a döntéstől percek választanak el. Most arra is ok van, hogy ez a sajnosan beiga­zolt pesszimizmus is feloldódjék. Csathó Kálmán vagyonfelügyelő véglegesen megegyezett a Neumann-érdekeltséggel, így már biztosítva van a második Unió-színház sorsa is. Neumannék győzelmét, amelynek most már csak formális szentesítése van hátra, a legváltozatosabb kommentárral kísérik. Szó­hoz jutott az az álláspont, hogy indokolatlan színházhoz nem értő pénzcsoport belekapcso­­lódása a budapesti színházi életbe, amely még sok viharra számíthat, amikor szakemberek is pályáznak a szóbanforgó színház bérletére. Megnyugtatóan hatott azonban Neumannék programmja, amely szerint a színházak élére, azok vezetésében feltétlenül jártas szakembert fognak állítani. A másik olyan pályázó, aki számításba jött, Bródy István, a Fővárosi Operettszínház igaz­gatója ma délelőtt megjelent a vagyonfel­ügyelőnél és visszavonta az ajánlatát. E lépés­nek az oka értesülésünk szerint az volt, hogy a szezonnyitásig hátralévő időt nem látta ele­gendőnek megfelelő társulat szervezésére. A nap másik eseménye az, hogy Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház igazgatója elvben szintén megegyezett az Unió r­­ t. igazgatóságá­val, amely szerint ő lesz a Belvárosi Színház új igazgatója. Bárdos Artúr kezdettől fogva a Belvárosi Színház bérletére pályázott és információnk szerint teljesen alaptalan az a híresztelés, hogy a Magyar Színház bérletére is beadta ajánlatát. Ezt a hírt osztatlanul nagy, örömmel veszik mindenhol, mert ezen a pon­ton még az a gáncs sem érvényesülhet, amely a szakértelem kérdését illeti, Így most már csak a Blaha Lujza­ Színház sorsa lóg a levegőben, mert egészen vasár­napig, Hevesi Sándor dr. hazaérkezéséig senki sem ismeri a Nemzeti Színház álláspontját a Kamaraszínház tervének kérdésében. Tudva­levőleg a Blaha Lujza­ Színház helyiségét akarja az állam kamaraszínház céljaira ki­bérelni, de ebben a dologban a legutolsó na­pokban bonyodalmak támadtak, amelyeket annak idején részletesen ismertettünk. Amíg ebben a kérdésben nem történik meg a döntés, addig Bárdos sem írhatja alá a szer­ződést, mert az a terv is felvetődött, hogy a Belvárosi Színházban talál majd otthont a Nemzeti Színház kalandos sorsú Kamaraszín­háza. Ha Hevesi nyilatkozata így hangoznék, az Unió elsősorban az állam ajánlatát veszi figyelembe. SZÍNHÁZ-ZENE * A közönség avatta legnagyobb operett­sikerré A nóta végé­t. Lelkesen dicséri mindenki, aki látta és küldik a Budai Színkörbe azokat, kik még eddig nem látták. A közönség verse­nyezve dicséri a hangulatos és mulatságos szö­veget, a már országszerte népszerű Zerkovitz­­muzsikát és minden egyes szereplőjét az operett­nek, kiváltkép a főszerepek mesteri kreálóit: Honthy Hannát, Kiss Ferencet, Vigh Mancit, Ka­­bos Gyulát, Simon Marcsát. * Hevesi Sándor kitüntetése. Nagy kitüntetés­ben részesült Hevesi Sándor dr, a Nemzeti Színház igazgatója, a magyar színművészet fejlesztése kö­rül szerzett érdemei elismeréséül az Országos Ma­gyar Királyi Színművészeti Akadémia tanári cí­mét és az V. fizetési osztály jellegét kapta. A magas kitüntetés Hevesi híveinek általános örö­mére szolgált. * Birabeau Bécsben. Minap adtunk­ hírt arról, hogy a jövő szezonban Budapesten színre fog ke­rülni Birabeau színműve: Le déjeuner du soleil. Hir szerint ezt a darabot a Volkstheater is be fogja mutatni, Leopoldine ,Konstantinnal a fő­szerepben. * Az „Apukám" Londonban és Newyorkban. Nemrégiben került színre a londoni Adelphy­ Theatre-ben Lehár Clo-Clo című operettje, ame­lyet nálunk Apukám címen játszottak. Most elő­adásra szerezte meg a Schubert Company és még ebben az évben színre hozza a színházaiban. A newyorki előadáson a híres Hoffmann-görlök is közre fognak működni. * Thomas Mainn fia és Wedekind leánya: jegyesek. Klaus Mann, Thomas Mann legidő­sebb fia, aki még csak tizenkilenc éves, és több regény és egy előadott dráma szerzője, eljegyezte Frank Wedekind leányát, Pamelát. Wedekind leánya kezdő színésznő és tavaly sikerrel debütált apja egyik egyfelvonáso­­sában. * A Régi jó Budapest került színre tegnap este a Kispesti Színházban. Molnár Aranka, a társulat bájos primadonnája Lizi baronessz sze­repében kapott rengeteg tapsot, míg Kőműves Erzsi, a megboldogult Baumann Károly nagy­­tehetségű leánya Pepi szerepében csillogtatta komikai és színészi tudását Róna Zoltán Tóni szerepében elsőrangút produkált. A szereplőket a jelenlevő szerzőkkel együtt számtalanszor szó­lították a lámpák elé. * A meztelen Pest! 50-ik előadása fényesen lesz megünnepelve jövő szerdán a Budapesti Színházban. Ma, csütörtök este 8 órakor, szom­bat este és vasárnap délután is mérsékelt hely­árakkal A meztelen Pesti, melynek tegnapi elő­adása is viharos tetszés mellett, zsúfolt ház előtt folyt le, van műsoron. * Vasárnap délután A meztelen Pest! — este A Smokk-család kerül színre a Budapesti Szín­házban. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. CSÜTÖRTÖKI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. Budai Színkör: A nóta vége. (­8). — Budapesti Szín­ház: A meztelen Pest. (8). Csütörtöktől a mait szezon kimagasló eseménye ■RIDERICUS REX­örténelmi k­o­r­r­a­j­z két részben, 15 felvonásban a­­ KAMARA műsorán. Rendezte Cserépy Arzén Az eredeti kisérő­­zenét szerezte Marc Roland Mindkét rész Előadások egy előadásban 10 órakor. Előadások Filmisin­ás * Kamara: Fridericus Rex. A német film­gyártás klasszikus alkotása. A teljes film, mind­két rész egy előadásban. Előadások kezdete 8, V78, 10 órakor. * Feltámad a magyar filmgyártás. Annyi tervezgetés, várakozás és ankétezés után végre mégis életre kel a magyar filmipar. A Corvin­­filmgyár, technikai apparátusa holnap meg­indul, hogy elkészítse az újjáéledő magyar filmipar első nagyobb termékét. Rongyosok a címe ennek a 8 felvonásos nagy filmnek, amelyet egy magánosokból álló csoport ké­szíttet el a Corvin-filmgyárral. Zilahy Lajos, a kitűnő író témájából Fodor Miklós írta a szcenáriumát ennek az izig-vérig magyar da­rabnak, amelynek főszereplői Bajor Gizi, Csortos Gyula, Pethes Sándor és Kürthy Já­széf. Bajor Gizi kettős szerepet játszik, mint fiú és leány, Csortos pedig egy vén csepű­­rágót alakít, ki útszéli komédiás, díjbirkózó és zsonglőr egy személyben. Holnap kezdőd­nek a felvételek Gödön, egy nagy uradalom­ban, ahol egy aratóünnepet vesznek fel, teljes nemzeti viseletben. A rendező, Gál Béla, igyekszik a film keretében vászonra vinni a magyar nép életét, népviseletét és egész etnográfiáját, úgy hogy a film bizonyára kül­földön is nagy sikert fog aratni. Szeptember közepére készül el a Rongyosok és december­ben négy budapesti premier-színház veszi mű­sorára. Nemsokára munkához lát másik nagy filmgyárunk, a Star-filmgyár is. Szeptember közepén veszik föl Fodor László Bagolyvár című szcenáriumát, egy 8 felvonásos román- TÓ-MOZI attrakciós premierje, ma csütörtökön NORMA TALMADGE első nagy filmje az 1925/26. szezonban TÖRVÉNYEN BELÜL 9 felvonásban. — Azonkívül: AMERIKA. HÍRÖS VÁROS slágerburleszk 2 felvonásban A DACHSTEIM­I JÉGBARLANG-ról készült természetes felvételek HÍRADÓK Előadások kezdete 8 és 10 órakor. W S.&& Travail fA munkai . Tel. J. 121-35

Next