Ujság, 1925. augusztus (1. évfolyam, 18-41. szám)
1925-08-06 / 22. szám
10 A kalandorkirály élete. Strassnoff emlékiratai. Irta Hualla Rafael Copyright by Lewit. — Verlag Vienna. Minden jog fenntartva. — A jezsuita templom főoltárának restaurálására, — mondotta önérzetesen. — Úgy, a jezsuita templom főoltárának restaurálására s ezt jótékony célnak tartja? Az öreg egészen kétségbeesett. •— De hát mit tegyek, hiszen nekem senkinem mondotta meg, hogy mit tegyek.• Hallja, eminenciád, ha valakit zágrábi érsekké tesznek meg és ily vagyont bíznak reá, felteszik, hogy az olyan embernek felesleges megmondani, hogy mit tegyen. Azért is jelentették fel önt, mert nincs érzéke az iránt. De én majd megmondom, hogy mit tegyen. Példának okáért tegyen néhány százezer koronás alapítványt egy kórházra vagy egy szegényházra, akkor majd mondják, hogy a zágrábi érsek jótékony ember. Mindketten tudjuk, hogy könnyen adhat néhány százezer koronát. Még nem gondolt ilyesmire? — Csakugyan, még nem jutott eszembe. •— No lássa, eminenciád, mégsem hiába tették azt a feljelentést. Hiszen az oly egyházfejedelemnek, mint ön, csak azért adják a milliós vagyont, hogy segítsen a szegényeken, nem pedig azért, hogy a rokonait gazdagítsa. Ha leteszi ezt az alapítványt, legyen meggyőződve, én leszek az első, aki azt fogja mondani jelentésében: A zágrábi érsek adakozó, jó ember, ki minden jövedelmét a szegényeknek adja. De ha nem teszi meg, akkor nem mondhatom, maga is beláthatja. A fösvény öreg látta, hogy már sehogy sem bújhat ki, vagy néhány százezer korona, vagy jön a koadjutor. Alkudozni próbált. — De hiszen senki sem mondotta nekem, hogy ily nagy összegeket kell elajándékoznom. — De most megmondottam én. Fogjuk rövidre a dolgot. Ha meghallja valaki, hogy nem tudta azt, hogy egy érseknek nagyobb összegeket kell ajándékoznia a szegényeknek, akkor magától értetődik, hogy koadjutort küldenek, aki majd megmondja. Poszilovics dr. erre megadta magát — No igen, hiszen meg akarok tenni mindent, de hogyan tegyem meg? —■ Kérem, időt hagyok reá, mert előbb még Frank dr.-ral kell elintézni az ügyemet De önnek is el kell intéznie a dolgot, még elutazásom előtt, hogy említést tehessek jelentésemben az alapítványról. — Tehát mit tegyek? — Hivasson közjegyzői eminenciád és készíttesse el vele az alapítólevelet melynek értelmében a zágrábi érsek egy szegényház építésére és fentartására ennyi meg ennyi százezer koronát adományoz. —■ No igen, miniszteri tanácsos úr, de a dolog nem megy oly könnyen... — A dolog nem megy oly könnyen, mert nem akarja előadni a pénzt. Mert csak nem akarja elhitetni velem, hogy nincs pénze? Hiszen milliói vannak, abból pedig telik! — Nem, azt csak úgy mondják. Éppen nincs annyim. — Kérem, mindjárt meggyőződhetünk róla. Kinél vannak az ügyvitelre vonatkozó könyvek? — A jószágigazgatómnál. — Kérem, üzenje meg a jószágigazgatónak, hogy hozza ide a könyveket hogy beléjük tekinthessek. Egyébként úgy is át akarok nézni a papnevelőintézetbe, úgy gyanítom, hogy ott sincs minden oly rendben, mint kellene. Addig kérem idehozatni a gazdasági könyveket . Kérem, legyen meggyőződve, hogy a papnevelőben minden rendben van. :— Azért is megyek át. Kérem, hogy addig is hozassa el a könyveket Van valakije, aki átkisérhessen a szemináriumba? Az érsek nyomban megadta az utasítást Privelics dr.-nak, hogy kisérjen át a papnevelőintézetbe. Meglátszott az érseken, hogy azon gondolkozik, hogyan kerülje el a gazdasági könyvek átvizsgálásának veszedelmét. Mily óriásiak lehettek a jövedelmei! Megfordultam és indulni készültem. — Fontolja meg eminenciád, amit mondottam, de legyen meggyőződve, hogy nincs más megoldás. SZERETNE GYAKOVÁRI PÜSPÖK LENNI. Mikor beléptem a szobámba, a huszárom jelentette, hogy egy kanonok vár reám és okvetlenül beszélni kíván velem. —Nem mondottam meg, hogy senkit sem fogadok? — Igen, de semmiképpen sem akar elmenni. — Akkor jöjjön be. Kistermetű, nagyon gömbölyded, pirosképű kanonok sietett elém s mélyen meghajolt előttem. — Báron dr., az érseki papnevelőintézet igazgatója vagyok. — Mesébe illő, kedves direktorom, éppen most akartam átmenni önhöz. Mivel lehetek szolgálatára? Kérem, foglaljon helyet. A kanonok lepottyant a karosszékbe és idegesen dörzsölte a kövér kezeit. Köhécselt és köszörülte a torkát s végre megszólalt: — Bocsánat, miniszteri tanácsos úr, hallott Copyright by az Újság. — Utánnyomás egészben vagy kivonatosan tilos.tam, hogy a gyakovári püspökség betöltése ügyében jár itt. Megütközve néztem reá, mert sejtelmem sem volt róla, hogy a gyakovári püspöki szék megüresedett. — Vájjon honnan tudja? Hiába, maguk papi emberek, megtudnak mindent, ha még oly titokban tartja az ember. Vájjon honnan tudhatta meg? A kanonok ezt hizelkedésnek vette és fölényesen felelte: Kérem, egyike vagyok a főkáptalan legrégibb kanonokjainak és azt hiszem, eléggé méltó vagyok arra, hogy én kapjam meg a gyakovári püspökséget. Nagyon kérem, talán előmozdíthatná kineveztetésemet. — Szóval, püspök akar lenni. Nem érek rá, tehát fogja rövidre. A kanonok biccentett a fejével. — Igen, ha lehetne, nagyon szeretném. r-s Tehát jól van. Mondja, van pénze? — Pénzeml —• No persze, vagy azt hiszi talán, hogy pénz nélkül is lehet az emberből püspök? Hallotta-e már valaha, hogy püspök lett, akinek nem volt pénze? — De kérem, igazán nem tudtam, hogy ahhoz pénz kell. —■ Kedves kanonok uram, ha eddig nem tudta, most már tudja. Akinek nincs pénze, nem lesz püspök, önnek nincs pénze, következésképpen nem lesz önből püspök. A dolog el van intézve. Nagy nehezen határozta el magát a kanonok a következő kijelentésre: — Kérem szépen, miniszteri tanácsos úr, hát mennyi pénz kell ahhoz? — Mennyi pénz? Hát mennyije van? Az a főkérdés.— Nagyon ... nagyon kevés pénzem van. —• Mennyi az a nagyon kevés számokban kifejezve? — Körülbelül húsz- vagy harmincezer korona, összecsaptam a kezemet. — Uramfia, csak nem akar harmincezer koronáért gyakovári püspök lenni! Lemondóan vonta a vállát: —■ Sajnos, nincs több pénzem. Egy darabig szótlanul néztem reá, aztán így szóltam: —■ Hallja, ön tetszik nekem. El van intézve. De kész-e megfizetni százezer koronát, ha kinevezik gyakovári püspökké, kötelezi magát, hogy egy éven belül 100.000 koronát fizet a kezemhez. A kanonok az Íróasztalhoz ült és megírta a nyilatkozatot, melyet én aztán az aktatáskámba tettem. Felállt és búcsúzni készült. — Ha azt akarja, hogy legyen valami a dologból, nem árt, ha a harmincezer koronát már most idehozza.• Kérem, excellenciás uram, hiszen úgyis átjön a szemináriumba, odaát majd elintézzük a dolgot — Jól van, menjünk át. Privelics feleslegessé vált, egyébként is utamba állt volna üzleti ügyem elintézésében, tehát megüzentem neki a huszárommal, hogy köszönöm szépen, a papnevelő igazgató úr maga fog átkísérni SZIGORÚ VIZSGÁLAT A PAPNEVELŐINTÉZETBEN. A papnevelőintézet csak néhány lépésnyire volt az érseki palotától. Mikor átmentem, a legnagyobb izgalom uralkodott a házban. Az igazgató felvezetett a saját szobájába, hol már egybegyűltek a prefektussal együtt az intézet tanárai. Aközben, hogy az urak az igazgató utasításához híven elsiettek, hogy még az utolsó pillanatban rendbehozzanak mindent, vizsgálat alá vettem a püspökjelöltet, hogy mennyiben felel meg kívánt állásának. Biztosított engem az uralkodóházhoz való feltétlen hűségéről, melynek mindig is tanujelét adta s én ismét gyanittattam vele, hogy nem oly könnyű dolog püspökké tenni valakit, különösen pedig nem, mikor kérelmét nem kiséri a kellő nyomatékkal. Elértette, odament a pénztárához és kezemhez szolgáltatta a harmincezer koronát. —■ Kiván nyugtát? — Óh, ments Isten! Eközben a prefektus, egy rokonszenves kis tisztelendő úr, ki Láng dr.-nak mutatkozott be, megjelent és bevezetett a hálóterembe. Hallatlanul nagy, de teljesen elhanyagolt állapotban levő terem volt. Télen megfagyhattak benne a kispapok. Szenny, fojtott levegő, a padló söpretlen, kevés és szennyes ágynemű. Forrott bennem a méreg. Említettem már, hogy már Frank doktorral való reggeli beszélgetésem óta rossz kedvem volt s az a látvány, mely itt elém tárult, nem tett jobbkedvüvé. — Micsoda disznóól ez itt? !— förmedtem rá a meghökkent igazgatóra. — Bocsánat, ez a növendékpapok hálóterme. — Ez a növendékpapok hálóterme? Hiszen itt szörnyűbb állapotok vannak, mint egy börtönben. (Folytatjuk.) ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1925 AUGUSZTUS . A Magyar Színház és a Belvárosi sorsa. Az Unió-színházak bérlete körül nagy szerepe volt mindig a találgatásnak és a valószínűség rapszódikus átpártolásának egyik pályázótól a másikig. Néhány nap óta azonban a helyzet mindinkább oldódik és ebben a pillanatban úgy állanak a dolgok, hogy keresve sem tudnánk okot találni új bonyodalomra. A megelégedettségtől azonban távol vannak nagyon mindazok, akiknek dolguk van az Unió-színházak körül és a föltétlen bizalom is még messzire kerüli a sokat látott színházak tájékát. Maguk az érdekeltek már mosolyognak félénken és kabalásan, mert a tapasztalat szerint még mindig akkor vágódtak végzetesen hátráltató körülmények az ügyek békés folyásának irányába, amikor már azt hitte mindenki, hogy a döntéstől percek választanak el. Most arra is ok van, hogy ez a sajnosan beigazolt pesszimizmus is feloldódjék. Csathó Kálmán vagyonfelügyelő véglegesen megegyezett a Neumann-érdekeltséggel, így már biztosítva van a második Unió-színház sorsa is. Neumannék győzelmét, amelynek most már csak formális szentesítése van hátra, a legváltozatosabb kommentárral kísérik. Szóhoz jutott az az álláspont, hogy indokolatlan színházhoz nem értő pénzcsoport belekapcsolódása a budapesti színházi életbe, amely még sok viharra számíthat, amikor szakemberek is pályáznak a szóbanforgó színház bérletére. Megnyugtatóan hatott azonban Neumannék programmja, amely szerint a színházak élére, azok vezetésében feltétlenül jártas szakembert fognak állítani. A másik olyan pályázó, aki számításba jött, Bródy István, a Fővárosi Operettszínház igazgatója ma délelőtt megjelent a vagyonfelügyelőnél és visszavonta az ajánlatát. E lépésnek az oka értesülésünk szerint az volt, hogy a szezonnyitásig hátralévő időt nem látta elegendőnek megfelelő társulat szervezésére. A nap másik eseménye az, hogy Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház igazgatója elvben szintén megegyezett az Unió r t. igazgatóságával, amely szerint ő lesz a Belvárosi Színház új igazgatója. Bárdos Artúr kezdettől fogva a Belvárosi Színház bérletére pályázott és információnk szerint teljesen alaptalan az a híresztelés, hogy a Magyar Színház bérletére is beadta ajánlatát. Ezt a hírt osztatlanul nagy, örömmel veszik mindenhol, mert ezen a ponton még az a gáncs sem érvényesülhet, amely a szakértelem kérdését illeti, Így most már csak a Blaha Lujza Színház sorsa lóg a levegőben, mert egészen vasárnapig, Hevesi Sándor dr. hazaérkezéséig senki sem ismeri a Nemzeti Színház álláspontját a Kamaraszínház tervének kérdésében. Tudvalevőleg a Blaha Lujza Színház helyiségét akarja az állam kamaraszínház céljaira kibérelni, de ebben a dologban a legutolsó napokban bonyodalmak támadtak, amelyeket annak idején részletesen ismertettünk. Amíg ebben a kérdésben nem történik meg a döntés, addig Bárdos sem írhatja alá a szerződést, mert az a terv is felvetődött, hogy a Belvárosi Színházban talál majd otthont a Nemzeti Színház kalandos sorsú Kamaraszínháza. Ha Hevesi nyilatkozata így hangoznék, az Unió elsősorban az állam ajánlatát veszi figyelembe. SZÍNHÁZ-ZENE * A közönség avatta legnagyobb operettsikerré A nóta végét. Lelkesen dicséri mindenki, aki látta és küldik a Budai Színkörbe azokat, kik még eddig nem látták. A közönség versenyezve dicséri a hangulatos és mulatságos szöveget, a már országszerte népszerű Zerkovitzmuzsikát és minden egyes szereplőjét az operettnek, kiváltkép a főszerepek mesteri kreálóit: Honthy Hannát, Kiss Ferencet, Vigh Mancit, Kabos Gyulát, Simon Marcsát. * Hevesi Sándor kitüntetése. Nagy kitüntetésben részesült Hevesi Sándor dr, a Nemzeti Színház igazgatója, a magyar színművészet fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia tanári címét és az V. fizetési osztály jellegét kapta. A magas kitüntetés Hevesi híveinek általános örömére szolgált. * Birabeau Bécsben. Minap adtunk hírt arról, hogy a jövő szezonban Budapesten színre fog kerülni Birabeau színműve: Le déjeuner du soleil. Hir szerint ezt a darabot a Volkstheater is be fogja mutatni, Leopoldine ,Konstantinnal a főszerepben. * Az „Apukám" Londonban és Newyorkban. Nemrégiben került színre a londoni Adelphy Theatre-ben Lehár Clo-Clo című operettje, amelyet nálunk Apukám címen játszottak. Most előadásra szerezte meg a Schubert Company és még ebben az évben színre hozza a színházaiban. A newyorki előadáson a híres Hoffmann-görlök is közre fognak működni. * Thomas Mainn fia és Wedekind leánya: jegyesek. Klaus Mann, Thomas Mann legidősebb fia, aki még csak tizenkilenc éves, és több regény és egy előadott dráma szerzője, eljegyezte Frank Wedekind leányát, Pamelát. Wedekind leánya kezdő színésznő és tavaly sikerrel debütált apja egyik egyfelvonásosában. * A Régi jó Budapest került színre tegnap este a Kispesti Színházban. Molnár Aranka, a társulat bájos primadonnája Lizi baronessz szerepében kapott rengeteg tapsot, míg Kőműves Erzsi, a megboldogult Baumann Károly nagytehetségű leánya Pepi szerepében csillogtatta komikai és színészi tudását Róna Zoltán Tóni szerepében elsőrangút produkált. A szereplőket a jelenlevő szerzőkkel együtt számtalanszor szólították a lámpák elé. * A meztelen Pest! 50-ik előadása fényesen lesz megünnepelve jövő szerdán a Budapesti Színházban. Ma, csütörtök este 8 órakor, szombat este és vasárnap délután is mérsékelt helyárakkal A meztelen Pesti, melynek tegnapi előadása is viharos tetszés mellett, zsúfolt ház előtt folyt le, van műsoron. * Vasárnap délután A meztelen Pest! — este A Smokk-család kerül színre a Budapesti Színházban. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. CSÜTÖRTÖKI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. Budai Színkör: A nóta vége. (8). — Budapesti Színház: A meztelen Pest. (8). Csütörtöktől a mait szezon kimagasló eseménye ■RIDERICUS REXörténelmi korrajz két részben, 15 felvonásban a KAMARA műsorán. Rendezte Cserépy Arzén Az eredeti kisérőzenét szerezte Marc Roland Mindkét rész Előadások egy előadásban 10 órakor. Előadások Filmisinás * Kamara: Fridericus Rex. A német filmgyártás klasszikus alkotása. A teljes film, mindkét rész egy előadásban. Előadások kezdete 8, V78, 10 órakor. * Feltámad a magyar filmgyártás. Annyi tervezgetés, várakozás és ankétezés után végre mégis életre kel a magyar filmipar. A Corvinfilmgyár, technikai apparátusa holnap megindul, hogy elkészítse az újjáéledő magyar filmipar első nagyobb termékét. Rongyosok a címe ennek a 8 felvonásos nagy filmnek, amelyet egy magánosokból álló csoport készíttet el a Corvin-filmgyárral. Zilahy Lajos, a kitűnő író témájából Fodor Miklós írta a szcenáriumát ennek az izig-vérig magyar darabnak, amelynek főszereplői Bajor Gizi, Csortos Gyula, Pethes Sándor és Kürthy Jászéf. Bajor Gizi kettős szerepet játszik, mint fiú és leány, Csortos pedig egy vén csepűrágót alakít, ki útszéli komédiás, díjbirkózó és zsonglőr egy személyben. Holnap kezdődnek a felvételek Gödön, egy nagy uradalomban, ahol egy aratóünnepet vesznek fel, teljes nemzeti viseletben. A rendező, Gál Béla, igyekszik a film keretében vászonra vinni a magyar nép életét, népviseletét és egész etnográfiáját, úgy hogy a film bizonyára külföldön is nagy sikert fog aratni. Szeptember közepére készül el a Rongyosok és decemberben négy budapesti premier-színház veszi műsorára. Nemsokára munkához lát másik nagy filmgyárunk, a Star-filmgyár is. Szeptember közepén veszik föl Fodor László Bagolyvár című szcenáriumát, egy 8 felvonásos román- TÓ-MOZI attrakciós premierje, ma csütörtökön NORMA TALMADGE első nagy filmje az 1925/26. szezonban TÖRVÉNYEN BELÜL 9 felvonásban. — Azonkívül: AMERIKA. HÍRÖS VÁROS slágerburleszk 2 felvonásban A DACHSTEIMI JÉGBARLANG-ról készült természetes felvételek HÍRADÓK Előadások kezdete 8 és 10 órakor. W S.&& Travail fA munkai . Tel. J. 121-35