Ujság, 1925. december (1. évfolyam, 119-142. szám)
1925-12-01 / 119. szám
4‘" V ✓ VvV .....' b , ■■., ^ si Negyedévre .............................135.WW korona MM 3BM MM n&B&BBBk SVBBk j^BKSk Egy' n óra ...................................50.000 korona A $«§ MH gfflíl óeSINkIÍMS, tömfám .éátXSslii, Ausztriában egy hóra...................8 .Schilling & $w£f WHB ^KKK jHKMk jbHBHMS® Jugoszláviában egy hóra............. 80 Dinár IKK nSl ajHwS teMfe jMHBMjM jBp Egyes szánt ára Budapesten, vidéken és * &§3gS eg'ffia §Ptm§ ^SajfiBbpjHSBWBHR JgR pályaudvarokon hétköznap.. .. 20u korona wtvw jjmran £i»k.. -raEM^Kufcv .wW wmim jiBlaaig jana vasárnap . .................................dooo korona Hfey j^ggK aBsB ^‘^ajtdSr'feL jffip *SB»p aSjSg esBlS Ausztriában betkbznap.............30i ro cheo V |*g§s' wiwsgwlS BK^UBHRISEi fejsifc *®ifsSTM vasárnap........................................4Düroschen V WM' MMK ffiffcj ^ sS&Sfc M«g8Bgra8B» SgSa SOoM Jugoszláviában hétköznap .. .. .. 4 Dinár sSSi ajSen!) SKB ®g? ^dfip\ jByBgrajffiP8*®*®#!* S®. Jjsg vasárnap ............................................ 3 Dinár \ ISiSL Wm^ J£m MM WBk Wm^JSSi Megjelenik Ünnep utáni napok |gPsp SaKK. i® kivételével minden nap X ^||gjgg5P tS^jgpg°' gfiffl K| ^||g|g| I. évfolyam, 119. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V., Vilmos császár út 34. szám TELEFONSZÁMOK: 154-20,154-21, 154-22, 154-23 A nyomda telefonja (csak este 6 órától kezdve ) 154—21 PICKRIADÓHIVATAL , KÖLCSÖNKÖNYVTÁR ÉS FOLYÓIRATOSZTÁLY: Budapest, VII. ker., Erzsébet körút 43. fülén Telefonszám: József 16—28 Öngyilkos leli két ismert fővárosi tőzsdés ismtvrnvOTis Komoly jelenség. írta Szterényi József báró. A régi képviselőház terme szűknek bizonyult a nyugdíjasok azon nagy tömegének befogadására, amely sérelmes nyugdíjügyük megbeszélésére országos nagygyűlésre egybejött. Polgári és katonai nyugdíjasok vegyesen. Ügyük közös, mert sorsuk az. Egy nagy intelligenciájú testület, az állam volt tisztviselőkarának és a hadsereg volt tisztikarának szine-java, rangra való különbség nélkül, az államtitkároktól és tábornokoktól lefelé panaszolta el szomorú sorsát és tálalta fel nyomorát. Fegyelemhez szokott társaság volt ott együtt, mely egykor az ország legerősebb pilléreit képezte. Annál megdöbbentőbb az a kitörés, mely ott kifejezésre jutott. Az izgatottság és elkeseredés olyan foka jelentkezett ott, mely előtt szemet hunyni végzetes hiba lenne. Minden ilyen gyülekezetben keserű hangok szoktak hallatszani. Ez természetes is, mert hisz panaszokról van azokban szó és a panaszos hang csak sírásában szokott lágy lenni, kifakadásaiban mindig kemény. Azok a hangok azonban, melyek ott hallatszottak, már nem is kemények, azok egyenesen dörgők és az orkánszerű visszhang, amit egy-egy ilyen dörgő hang kiváltott, szinte félelmetes. Még akkor is gondolkodóba kellene ejtenie az ország rendjéért felelős tényezőket, ha az utca lármás tömegeinél jelentkeznének ilyen kitörések, mennyivel inkább ezzel a társadalmiuniónval szemben. Milyen fokúnak kell lennie az elkeseredesm*, ami ez a "Különben békés középosztálybeli társadalom ilyen hangulatra ragadtatja magát, mint amely ezt a nagygyűlést elejétől végig uralta! Az izzó hangulatnak kifejezője az a m tágasrangú tábornok volt, aki a gyűlés több száz résztvevője túlnyomó többségének tomboló helyeslése között azt az indítványt tette, hogy az összes aktív és nyugdíjas állami alkalmazottak lépjenek be a szociáldemokrata pártba. Megvallom, ettől a fellépéstől annak a becsületes katonának ettől az elkeseredésétől, annak befolyása alatt való eltévelyedésétől és a hangos visszhangjától gyenesen megdöbbentem. Milyen mélyre lfolhatott már az elkeseredés a lelkekben, ha egy öreg tábornok, aki egy hosszú életet ütött el a mai társadalmi rend védelmében megtagadja múltját és az ezzel végcéljába ellentétes irányhoz kiván szegődni. Biztyára nem meggyőződésből, csak éppen elkeredésből A nagygyűlésen jelen volt zendtisztviselő belefojthatta a szót, de meg ne történtté már nem tehette az esetet. A rendőrtisztviselő csak köteségét teljesítette, a maga megítélési, szerinte kellett eljárnia. Nehéz helyzetben is vank ilyenkor ezek a rendőrtisztviselők. Még híubáznak is néha, nem lehet őket azért elité, hisz állásukkal játszanak, ha esetleg elmek valamit, amit felsőbbségük megítélése sztt meg kellett volna akadályozniok. Ők e személyben a rendnek is, a reájuk nem táző politikának is őrei. Ők nehéz feladatuk űzésében inkább elismerést, mint gáncs érdemelnek. Nem is kifogásolom ezt az mást, ha nem is osztom azt a felfogást, mely sociáldemokrata párthoz való csatlakozást minősíti. Ez elvégre is meggyőződés dől Milyen jó is lenne, ha egyszeri rendőri lommal meg lehetne oldani szociális probákat! Éppen az a baj, hogy nálunk ezek leszek problémák és nem szociálpolitik. Azért terjed annyira az elkeseredősigalom, mert ezek a dolgok így kezeltetnek, csak nemrég mutattam reá éppen ezer helyen a középosztály nagy és nehéz profjára és arra a veszedelmre, mely a vej ló nemtörődömségből származhatik, és, nem sok eredménnyel. Az, hogy mindlégületlenség abban jut kifejezésre, hogy sociáldemokrata tábor nem meggyőződőzocialistákkal növeltetik, nem új jelenségük. Polgári társadalmi szempontból ez érthetetlen, de éppen az történik nálunk okábban, ami KOVA 5. Rakovszky nagy napja volt a vasárnapi smány mindazzal, ami a szemünk látása szeezt irónia nélkül konstatáljuk. Elismerés illeti, s mint szembehelyezkedik mindazzal, ami a hámért a belügyminiszter úr ezúttal nem az kora előtti Magyarországot tette. Rakovszky állam, hanem az ország miniszterekép nyilatkozott. S tapaszt beszélt az ország fájó sebeire. Az állam már rendben van, most a társadalomon a sor, sőt! — az egyéni boldogításon is. Néhány hónap és meglátjuk. — Nos hát, meglássuk. Az állampolitikusra éppen csak az vall, hogy e rettentő jelet csak néhány hónapnak tekinti és oly egészen természetesnek az egymásutánt, holott nem egészen egymásután kellett volna előbb az államot, aztán a gazdaságot, végül az egyénit. Lehetett volna ugyancsak venni egészen egyidőben, de nem is egészen egymásután hozni meg az üdvöt, sőt ha nem egészen csak az államon kezdtek volna, akkor nem rokkant volna meg a társadalom azáltal, hogy ötnegyed évet egyetlen negyed évre hárítottak. És nagyon helyes célkitűzés, hogy a háborúelőtti Magyarország állapotait célozza a kornyilván a homoeopata-rendszer híve és a liberális Magyarországot reakciós injekciókkal szolgálja. Gyönyörű mondás, hogy csak az ellenforradalmi bűnöket akarja megtorolni, de nem hajlandó az erényeit is letörni. Nem is kívánjuk tőle az utóbbit s nem is sikerült neki az előbbi.* Az ingáról is mond megszívlelendőket s éppen csak az a kifogásunk, hogy magához az ingához nyúl s megállításával állítaná meg a kilengéseket. Az inga — ezt minden mérleg és minden óra tudja — maga csak jelez, az erők, melyek működnek, tőle függetlenek. S ha a belügyminiszter úr átüt helyre egyensúlyt az ingához nyúlva, azért tovább hatnak épp úgy a baloldali lengető erők, mint a jobboldali lángolás. A háború előtti Magyarország nem törődött az ingával s ezt nevezték közszabadságnak. Bethlen a síéps?Sw**f«éw nflan invekszik az utódállamokkal kielégylett)in BKÜlfikí't ifi ■ Genfben bemutatják a takarékossági bizottságról, a közigazgatási és bírói eljárás egyszerűsítéséről szóló rendelkezéseket és új összegek felszabadítását kérik a népszövetségtől a magyar kormány képviselői. Bethlen Megírta az Ujsait, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök Genfben, a népszövetség ülésén Magyarország legaktuálisabb gazdasági eseményeiről fog beszámolni és az elért eredményekre való hivatkozással fogja kérni, hogy a népszövetség tegye lehetővé a magyar kormány számára újabb beruházási célokat szolgáló összegek felszabadítását. Eredetileg harmincmillió aranykorona volt az az összeg, amelynek felszabadítását a magyar kormány a népszövetségtől kérni akarta. Kormánykörökből származó, megbízható értesülések szerint Bethlen István gróf miniszterelnök Genfben az eredetileg tervezett 30 millió aranykoronán túl fog még újabb összegeket kérni. Ezt a kívánságát azokra az elért vagy várható sikerekre hivatkozva terjeszti elő, amelyek a szanálás által előírt eredményeken kívül jelentenek más, ugyancsak fontos eredményeket. Értesülésünk szerint Bethlen István gróf bemutatja Genfben a takarékossági bizottság újjászervezéséről, továbbá a közigazgatás és a bírói eljárás egyszerűsítéséről szóló rendelkezéseket, hogy ezekre hivatkozva újabb felszabadítást kérjen. Fel fogja kérni a miniszterelnök a népszövetséget arra is, hogy bírja rá az utódállamokat az idemenekült, de az elszakított területek hivatalaihoz tartozó nyugdíjasok igényeinek jogos kielégítésére és hasson oda, hogy az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés függő kérdései a népszövetség jóindulatú támogatásával megoldódjanak s igy a szerződés közelebb jusson a megvalósuláshoz. Szerdán mutatkozik be a Briand-kormány. Új adósságtárgyalás Angliával és Amerikával. — Marokkóban helyreállítják a békét. Loucheur december 7-én terjeszti be pénzügyi javaslatait. Páris, november 30. (Az Újság tudósítójának távirata.) Ma az Elyséeben minisztertanács volt, amelyen a kabinet megállapította a kamarában szerdán felolvasandó kormánynyilatkozat pontos szövegét. A kormány enunciációja igen rövid lesz. A parlamenti szokásnak megfelelően, a kamarában Briand miniszterelnök fogja felolvasni a nyilatkozatot, míg a szenátusban Renault igazságügy-miniszter, a miniszterelnök helyettese. A Temps szerint a nyilatkozat elsősorban a pénzügyi tervekkel kíván foglalkozni. Hangsúlyozza azonkívül, hogy a kormány békepolitikiát folytat, annak a békének a politikáját, amelynek első eredménye a locarnoi szerződés. Kiemeli továbbá a nyilatkozat, hogy Angliával érthető lenne. Ha ez nem pina, nem kevl és Amerikával újból megkezdik az adóssági tárgyalásokat s úgy Marokkóban mint Szíriában helyreállítják a békát. Végül meg fog emlékezni a belpolitikai szociális reformokról. Mint a Petit Parisiél értesül, Loucheur pénzügyi javaslatait december 7-én nyújtja be a kamarában. BRIAND ÉS CHURCHILL TÁRGYALÁSA, Paris, november 30. (Wolff.) Mint a Temps jelenti, az új francia pénzügyminiszter elhatározta, hogy az angol és az amerikai kormánnyal hamarosan megkezdi a tárgyalást a francia tartozások konszolidálásáról. •Briand holnap Londonban Winston Churchill államtitkárral tárgyal az augusztusban megszakított tárgyalások folytatásáról. A francia kormány egyidejűleg a washingtoni kormányt is tájékoztatja szándékairól. rült volna a szociáldemokrata párt olyan nagy győzelemmel ki a mostani nemzetgyűlési és a legutóbbi fővárosi választásokból. Hogyant jelent ez és hova vezethet, abból volt már kis kóstolónk. Az ilyennek kormányzati lekicsinyléséből volt már egyszer részem, azért is emelem fel ma szavamat a mai struccpolitika ellen. Sok minden másképpen alakult volna, ha akkor több figyelmet fordítottak volna arra, akkor is katonáéktól indult ki a nyugtalanság, csak nem ilyen tiszteletre méltó társaságból. Annyival nagyobb figyelmet érdemel a mostani eset, midőn a legkomolyabb és egész életfelfogásukban konzervatív társadalmi rétegek körében mutatkoznak ilyen jelenségek. És amikor emellett még az okok sem olyan lényegesek, mikor komoly akarattal az elkeseredés okát meg lehet szüntetni. Aki minden szavamért helyt szoktam állani és mindig felelősségem érzetében beszélek, most is azt mondom, hogy lehet Sohasem beszéltem ellenzéken másképpen, mint kormányon cselekedtem. Máskülönben demagógia lenne. Sem kormányon, sem ellenzéken nem kerestem népszerűséget, sőt volt bátorságom és erőm népszerűtlennek is lenni. Ugyanazt teszem most is, mikor szemben ezzel az elkeseredett gyülekezettel, mely lehurrogott egy szónokot, mert azt találta mondani, hogy a kormány jóindulattal van a nyugdíjasok iránt, azt mondom, tárgyilagosságom parancsolja ezt mondanom, hogy a miniszterelnöknél és pénzügyminiszternél én is jóindulatot tapasztaltam ebben. Én ezt nem sérethétn “ veti ginc kar lenni, dacára jóakaratuknak nem találtak megoldást ebben. Pedig lehet és kell, mégpedig minél előbb. Annyival inkább, mert egyrészről törvényben biztosított jogok kielégítéséről vanszó és a szükséglet hozzá nem olyan nagy, h hogy kellő eréllyel, hozzáértéssel és komoly akarattal előteremthető ne lenne. Nem kell hozzá semmiféle új adó, nem kell semmiféle kölcsön — veszedelem is lenne, ilyenre a népszövetségtől engedélyt kérni, újabb beavatkozásra vezetne állami szuverenitásunkba, amit pedig a nyugdíjasok nem akarhatnak — egyesegyedül komoly takarékossággal elő lehet teremteni. De tényleg komolyság kell hozzá. Higyyék meg nekem a miniszter urak, hogy az a takarékosság, melyet erre célra alkalmaznának, gyümölcsöző befektetés lenne az egész kormányzatra és a gondjaikra bízott országra nézve. Szeretném, ha olyan felelősségérzettel és komolysággal vitetnének az államügyek, hogy az állami költségvetésben ne lehessen négyszázmillió aranykoronából — a személyzeti kiadások ebből a szempontból nem vehetők számításba, kivéve természetesen a még mindig fölös számú alkalmazottakat — ne lehetne azt a tizenkét-tizenötmilliót megtakarítani, amire a nyugdíjasok törvényes igényeinek kielégítésére szükség van. Sajnos, lehet, sőt még többet is. Az Országos Takarékossági Bizottság feladata, hogy ezt megtegye. Amilyen hálátlan feladat más tekintetben, annyira hálás abban, ha módot nyújt vele százezer magyar középosztálybeli család súlyos anyagi helyzetének megjavíthatására, a középosztály nyomorának enyhítésére. A Takarékossági Bizottság vállalta is ezt, sőt amikor a státuszrendezés kapcsán kénytelen volt a nyugdíjasok sérelmeivel foglalkozni, indítványomra spontán, minden külső befolyástól menten kimondotta, hogy erkölcsi kötelességének tekinti, a legmesszebbmenő gondossággal, a legerélyesebb munkával, az egész állami igazgatás alapos megvizsgálása alapján a szükséges fedezetet előteremteni. A pénzügyminiszter pedig kijelentette erre, hogy amit a Takarékossági Bizottság ily módon előteremt, azt elsősorban a nyugdíjasok törvényes igényeinek kielégítésére használja fel. A nyugdíjasok társadalma, bármennyire elkeseredett is legyen, nem fogja magát meggondolatlan cselekedetre ragadtatni. Sokkal fegyelmezettebb emberek.Nemcsak nem használnának vele ügyüknek, hanem ellenkezőleg, csak meghosszabbítaná annak a munkának idejét, mely szükséges az eredmény eléréséhez. Mely munka már folyamatban is van és megszakítás nélkül folyik. De viszont a kormánynak is jó lesz abbahagyni strucpolitikáját és kellően értékelni a társadalom jelenségeit. Okulhatna a múlt szomorú példáin. 9