Ujság, 1926. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-02 / 26. szám
2 A JANUÁRI KÖLTSÉGVETÉS. A januárra szóló előirányzat végösszegei a következők: Nyers kiadás 55,778.243 aranykorona Nyers bevétel 49,886.118 aranykorona Hiány 45,892.125 aranykorona A hiányt egyrészt azÁllami adósságok,) fejezete alatt szereplő, felemelt szükséglet, másrészt a dohányjövedék dohánybevásárlási szükséglete okozza. Az újjáépítési kölcsönszámlán 152.371.363 aranykorona, mint egyenleg áll rendelkezésre. ÚJSÁG KEDD, 1926 FEBRUÁR 2 „Bizalommal lehet tekinteni a költségvetés állandó egyensúlya felé.“ Ezt állapítja meg Smith főbiztos legújabb jelentésében. A költségvetési év első felében valamennyi adóból több folyt be az előirányzottnál. Január havára közel hatmillió aranykorona a költségvetés deficitje. Most jelent meg a TÉBE kiadásában Smith főbiztos huszadik jelentése, mely az elmúlt év december haváról számol be. A jelentés lényegét az alábbiakban ismertetjük: A jelentés bevezetésképpen ismerteti a népszövetség decemberi ülésén hozott határozatokat. A LEKÖTÖTT BEVÉTELEK. Az újjáépítési kölcsön biztosítékaképpen lekötött bevételek december folyamán az alábbi összegeket szolgáltatták, az előző hónapra, valamint az 1924. évi decemberre vonatkozó adatokat az összehasonlítás kedvéért véve fel melléjük: A DECEMBERI BEVÉTELEK. December folyamán a nyers bevételek a következőképpen alakultak, szemben az 1924. évi decemberiekkel: 1925 1926 Különbözet december december Milliárd papírkorona Lekötött bevételek 362-6 377-5 814-9 Egyéb bevételek 627-1_______317-1______+ 109-7 989-7 894-9 + 94-8 Aranykoronában az 1925 decemberi 68,2, az 1924 decemberi bevétel pedig 59,8 milliónak felel meg. AZ 1925/26-IKI KÖLTSÉGVETÉSI ÉV ELSŐ ÖT HÓNAPJA ALATT ELÉRT BEVÉTELEK ELEMZÉSE. Az ideiglenes számadások szerint a folyó költségvetési év első öt hónapja folyamán a legfontosabb közadókból és egyedáruságokból befolyt összegeket az alábbi adatok tüntetik fel: A valóságos bevételek tehát a költségvetési előirányzatokat minden egyes bevételi forrásnál meghaladták. AZ 1925/26-IKI KÖLTSÉGVETÉSI ÉV ELSŐ FELÉRE VONATKOZÓ IDEIGLENES ADATOK. Noha az 1925. évi december 31-ével végződő hat hónapra vonatkozó számadások még csak ideiglenes eredményeket tüntetnek fel, ezek mégis eléggé pontosak, hogy hozzávetőlegesen meg lehessen állapítani az ebben az időszakban elért eredményeket. Ezek az összegek mutatják, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítása felé mekkora haladás történt. A kormány elhatározta, hogy ezt a kedvező alkalmat felhasználja arra, hogy 1926 február 1-ével eltörli a kincstári kázhaszonrészesedést és a cukoradót leszállítja 44,8 aranyfillérről 35 arany fillérre. Végeredményben azt lehet mondani, hogy a most szóban levő időszak folyamán elért eredmények megerősítik azt a véleményt, melynek a jelentések már ismételten kifejezést adtak, amely szerint bizalommal lehet a költségvetés állandó egyensúlyozása elé tekinteni. A kényszerkölcsönszámla 1925 december 31-én 14,3 milliárd papírkorona egyenleget mutatott. A PÉNZÜGYI HELYZET. A Nemzeti Bank érckészlete továbbra is fokozatosan szaporodott, úgy hogy az év végével a jegyfedezet 57/1%-os arányt ért el, szemben az 1924 végével mutatkozott 53,8 százalékos aránnyal. Az érckészlet a december 31-iki kimutatásban 3.340 milliárd koronával szerepel, szemben az egy évvel ezelőtti 2.480 milliárddal. Egyik korábbi jelentésben az foglaltatott, hogy a jegyforgalom úgy látszott, mintha 5000 milliárd korona körüli összeggel stabilizálódott volna. A decmberi tapasztalatok ezt a feltevést megerősítették. KÜLKERESKEDELEM. Magyarország külkereskedelmének az 1925. év első tizenegy hónapja alatti alakulását az alábbi összeállítás tünteti fel, melyben az összehasonlítás megkönnyítése céljából, az 1924. év megfelelő ismerteti a jelentés a mérlegvalódiságra vonatkozó rendeletet is, majd a fizetésképtelenségekről közöl statisztikát. Ez a statisztika a kö-VpffcPífi• Egyik régebbi jelentésben — így fejeződik be Smith referácája — közöltem, hogy az egyes szakmákban hány kereskedő működik. Ez utóbbi adatokból az tűnik ki, hogy Budapest városában 1924-ben majdnem kétannyi kereskedő volt, mint a háború előtt. 1925 1925 1924 november december december Millió papi Korona Vám 147.113 139.462 137.773 Dohányjövedék 119.576 134.893 150.463 Cukoradó 55.150 59.315 60.588 Sójövedék 28.501 28.992 28.767 350.342 362.663 377.593 A folyó költségvetési A költségvetésben év első öt hónapja előirányzott bevétele alatt elért bevétel öt-tizenkettede Millió aranykorona Egyenes adók 69.2 53.1 Forgalmi adók 53.4 43.1 Illetékek 26.4 21.9 Fogyasztási adók 38.5 23.3 Vám 44.6 35.7 Sójövedék tiszta bevétel 7.3 4.6 Dohányjöv. (nyers bev.) 43.3 40.7 Fuvarozási illeték 6.1 3.9 Nyers kiadás Nyers bevétel Bevételi többlet Hiány Millió aranykorona Julius 52.0 87.7— — 14.3 Augusztus 53.2 14.7 +1.5— Szeptember 50.3 59.2 + 8.9 •—4 Október 40.0 58.9 + 18.9 November 53.4 78.9 + 25.5 f*4 December 51.3 ■ 68.2 + 16.9 u 300.2 357.6 + 57.4 szakára vonatkozó számadatok is szerepelnek: 1924 1925 Beho-Kivi-Külön-Beho-Kivi-Kölönzalai felközet total tel közel millió aranykorona Január 37*6 :a*3 — 5*3 63*4 35*2 -28*2 Február 44-1 30*8 - 13*3 58*8 39*9 — 18*9 Március 51-4 44*5 — 6*9 57*7 52*2 *— 5*5 Április 59-0 51*4 — 7*6 52*6 46*6 — 6*0 Május 57*4 45*5 —1-H 52*4 52*5 -F 6*1 Junius 48*6 36*4 — 13-2 47*4 46*1 — 1*3 Julius 59*9 40-2 — 19-7 53*0 50*8 — 2*8 Augusztus 54*3 34*5 19*8 63*4 7101 + 7*6 Szeptember 62-3 57*4 — 4*9 77-080*1 + 2*5 Október 76*6 79*0 + 2*4 77*2 77*8 + 0*6 November 70-2 58*5 -11*7 71*9 79*8 4* 7*9 összesen 621*4 509*5 -—111-9 676*0 632*0 - 44*0 Csődök Csődookivalla okosagok de 1923 kényszeregyezségekképtelenség! esetek összes száma Január 7 129 127 Február 14 160 180 Március 17 212 229 Április 11 246 287 Júius Június 36 39 302 193 Extó 232 Július 40 375 215 Augusztus 34 98 132 Szeptember 37 127 104 Október 32 114 146 November 53 142 195 December 39 173 212 380 2.068 2.457 Egyesültek a remin ellenzéki pártok. Egyelőre kooperáció, később fúzió. Részt vesznek a magyarok is a választásokon. Bukarest, február 1. A nemzeti párt és a parasztpárt között végleges megállapodás jött létre. A két párt közös vezérlőbizottsága Mónin Gyula, Mihsalache, Junian, Madgearu, Argetoianu és Benetrescu-Braila jelenlétében határozatot hozott, amely szerint a nemzeti párt és a parasztpárt között a megegyezés az együttműködés tekintetében létrejött. Az Avarescu-féle néppárt ajánlatára a két párt közös vezérlőbizottsága kimondja, hogy elvben hozzájárul az egységes ellenzéki biok megteremtéséhez a községi választások alkalmából és a biokba a Cuza-párt és kommunisták kivételével valamennyi ellenzéki párt beléphet, azonban bizonyos kötelezettségek teljesítését vállalnia kell. Ezek a kötelezettségek a következők: 1. A párt kötelezi magát, honfi kormánybajutás esetén megsemmisítik az új közigazgatási törvényt. 2. Megsemmisítik s újra kiírják a községi választásokat. 3. Eljárást indítanak ama köztisztviselők ellen, akik a törvényteleiül kiirt választásoknál segédkezet nyújtanak a kormánynak. Bukarest, február 1. (Az újság tudósítójának távirata.) A magyar nemzeti párt hivatalos lapja, az Ellenzék, felhívást közöl a magyar választókhoz, hogy a közeledő községi választásokon mindnyájan vegyenek részt. Bukaresti lapok élénken kommentálják ez a tényt, mondván, hogy a magyarok a választásokon való részvételükkel az ország felépítésében való vágyukat fejezik ki. Látogatás a bécsi magyar követségen. Ki rendezi a bécsi magyar követség estélyeit. — Ambrózy báróné tál szendvicse. — Ahol még a fűtéssel is takarékoskodnak. — Virágkertészet és diplomácia, Bécs, január 31. (Az Újság munkatársától.) Bankgasse (). Minden budapesti ember ismeri. Aki üzleti ügyekben megy fel Bécsbe, aki politikával foglalkozik, aki nemzetközi kapcsolatok kiépítését kísérli meg, vagy ha csak szórakozás kedvéért ugrik fel Bécsbe, ám nem is megy be, legalább is elmegy a bankgassei palota előtt. A közös monarchia ragyogó idejében magyar miniszterek laktak benne és hatalmas üléstermében a magyar delegáció vitatta meg a közös kérdéseket. Kapuin túl nem hatolhat be az osztrák rendőrség s mikor a rendfentartása erőteljesebben szükségessé vált, Tisza István gróf miniszterelnök magyar parlamenti eröket vezényelt fel az exterritoriális jogokat élvező épületbe. A forradalmak idején a bankgassei palotában a magyar szovjet kiküldöttei ütötték fel tanyájukat, amíg váratlanul magyar katonatisztek rajtuk nem ütöttek, hogy visszavegyék tőlük az államtól elrablott „bankgassei milliókat*1. Ma a magyar királyi követség háza, ahol Ambrózy Lajos báró tapintatosan és mégis mindig kellő eréllyel védelmezi a magyar érdekeket. A bécsi magyar követségről sokan beszélnek a legnagyobb elismerés hangján és sokan támadják. Semmi esetre sem érdektelen, ha ezeket a kérdéseket magával a követ az őexcellenciájával vitathatja meg valaki. Körülbelül ez az érzés támadt fel bennem, mikor a bankgassei palota kapuján beléptem és elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, beszélek Ambrózy báró követtel. Igaz, hogy nagy felbuzdulásom legkevésbé sem volt indokolt, mert minden nagyobb nehézség nélkül feljutottam Ghiczy követség titkárhoz, azaz inkább ő került elém. Éppen sifrirozott ugyanis, mikor a névjegyemet beküldtem hozzá s igy nem vezethetett be magához. A sifre titkait igazán nem lesheti ki avatatlan szem. De a leglekötelezőbb udvariassággal pár pillanatnyi türelmet kért és megkínált, hogy foglaljak helyet az előteremben, ha ugyan nem félek, hogy a hideg szobában megfázom. Mert az előszobában igazán farkasordító a hideg. Saját bőrömön tapasztaltam ki, hogy a bécsi magyar királyi követség nem pazarolja a fűtőanyagot. Igényeiket ezen a téren még a legszerényebb polgári ház színvonalánál is lejebb építették. Ezer szerencse, hogy topogó lábakkal és vacogó fogakkal nem soká kell várnom s néhány pillanat múlva már megállapodunk, hogy másnap 10 órakor Ambrózy Lajos báró rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a legnagyobb készséggel fogad. Másnap tiz órakor már az egész követség mint régi ismerőst fogad. A portás feszesen tiszteleg, a szolga sietve jelent be s mindenen meglátszik, hogy az Újság munkatársának látogatását pontosan előkészítették. Amit különben maga Ambrózy Lajos báró követ sem tagad, mikor kijelenti, hogy nagyon kellemes reá nézve, ha a legnagyobb magyar újságban oszlathatja el a bécsi magyar követséggel kapcsolatos mende-mondákat. Ambrózy Lajos báró igazi magyar úr és európai méretű diplomata. Beszélgetés közben minden kérdést alaposan megfontol, mielőtt felelne reá. Még a legjelentéktelenebb dolgokról is csak a legnagyobb körültekintéssel beszél. Szinte látszik rajta, hogy keresi a kifejezéseket, amivel legpregnánsabban fejezheti ki azt, amit akar. Sem többet nem mond, sem kevesebbet, mint amennyi éppen szükséges. Először magáról a követ úrról beszélgetünk és bizonyos rezignációval beszéli el azokat a kellemetlen körülményeket, amelyek közé, mint ő maga hangsúlyozza, a békeparagrafusok jutatták. 4000 holdas határmajori földbirtokából 148 holdat hagytak mega románok. A 148 holdból is 60 hold park, évszázados fákkal és olyan kertészettel, amelyről még az angol szaklapok is (Ambrózy Lajos büszkén keresi elő a Journal of the Arnold Arborétum októberi számát) hasábokat írnak. A birtok többi részéért kényszerbéreket kap, ami még mindig jobb, mint a feleségének, Degenfeld grófnőnek sorsa, akinek szászveszősi birtokára minden ellenszolgáltatás nélkül tették rá kezüket a románok. Ambrózy Lajos báró filozófikus nyugalommal viseli el sorsát és reméli, hogy az igazság érveivel talán még valami eredményre juthat. Ehhez a filozofikus nyugalomhoz nem kis mértékben az a három gyönyörű gyermek segíti Ambrózy bárót, akikre talán minden sikerei között a legbüszkébb. Cigarettával kínál meg és most már megkezdődik az interviu «hivatalos] része. — A bécsi magyar királyi követség, ha külpolitikai tekintetben ma már nem is a legelőbb álló tényező, mégis talán az összes követségek között egyike azoknak, amelyik a legtöbb munkát végzi. Ami természetes is — mondja Ambrózy Lajos báró —, mert Ausztriával úgy közgazdasági, kulturális, valamint pénzügyi vonatkozásban még mindig a legsűrűbb az érintkezés és ma is igen sok magyar embernek exisztenciális érdeke Bécshez fűződik. Kétségtelen, hogy ezeknek az embereknek érdekei közül a követség igen fontos szerepet tölt be. Szóbahozom a magyar követség által rendezett estélyeket és azokat a vehemens támadásokat, amelyeket éppen az estélyekkel kapcsolatban intéztek a követség ellen. Ambrózy báró figyelmesen hallgatja végig a kérdésemet s azután mosolyogva válaszol: — Ismerem ezeket a támadásokat és tisztában vagyok az értékükkel. Holott ha bárki is hozzám fordult volna, két mondattal eloszlathatnám az egész félreértést. Elvégre a követség palotája igazi építészeti műremek s vétkeznék az, aki ezt az értékét parlagon hevertetné. Ez a palota kellő felhasználással igen jelentős erőtényező, amit elsősorban erkölcsileg kamatoztatni kell. A követségi épület szépsége, az előkelő környezet vonzóereje hathatósan érvényesül és nagyban hozzájárul a jótékonycélú egyesületek által rendezett estélyek sikeréhez. Én bevallom, hogy a jótékony célú egyesületek számára a legnagyobb készséggel rendelkezésre bocsátom a palota termeit. Elvégre a követségnek igen szerény anyagi eszközök állanak rendelkezésére s az arra szorulókat sem segítheti úgy, mint ahogy szeretné. Remélem, hogy a termek átengedésével hozzájárulhatok, hogy a bajbajutott magyarok helyzetén mások könnyíthessenek. Nemrégen a Kinderspitah-egyesület rendezett estélyt a palotában, a Szent István Egyesület bridgeestélyt tartott, a Bécsi Magyar Egyesület február 6-án rendezi idei bálját, míg márciusban a magyar diákok rendeznek márciusi ünnepséget a palotában. Az egyesületek ismételten kérték, hogy én és feleségem vállaljuk el a házigazda tisztjét és ennek a kívánságnak, miután magyar érdekekről volt szó, természetesen eleget is tettünk. De a termek átengedésén kívül az estélyek költségeihez a feleségem legfeljebb, ha egy tál szendviccsel járult. Ez a magyarázat talán eloszlatja majd Budapesten azt a csodálkozást, amit a magyar követvendégeinek a bécsi lapokban megjelent névsora keltett. — Természetesen, én magam is adok néha egy-egy ebédet, sőt néha egy táncestélyt is, mint ahogy most szerdán is adok egyet. Nagyon örülnék, ha estélyemen Nagyságodhoz is szerencsém lenne. Mert ezeken az estélyeken már valóban az én vendégeim jelennek meg és hogy ezekre az összejövetelekre kit hívok meg, az már igazán az én magánügyem. Természetesen barátaimat és jó ismerőseimet. Ebben Ambrózy Lajos bárónak teljesen igaza is van. Miután így eloszlatta azt a tévhitet, amit a magyar követség életéről némelyek tendenciózusan terjesztenek, végre néhány szó a politikai kérdésekről is elhangzik. Ha pedig politika, mi lehet más, mint a frankügy. •— Sem az osztrák kormány — mondja Ambrózy Lajos báró —, sem az osztrák kormányzat bármely tényezője, sem a diplomácia a legkisebb mértékben sem éreztette, hogy a szerencsétlen üggyel kapcsolatban a velünk szemben megnyilvánuló szimpátia legkisebb mértékben is hanyatlott volna. A bécsi sajtónak az a része, amely a rémhírek gyártásában előljár, már megkapta a kellő választ. Az arra illetékes tényezők ezeket a rémhíreket az igazi értékükre szállították le. Én mindenesetre boldog vagyok, hogy az ominózus ügy a lapok első oldaláról a hetedik és nyolcadik oldalra szorult vissza. Múlik az idő. Órámra pillantva ijedten veszem észre, hogy közel egy órája ülök Ambrózy Lajos báró dolgozószobájában. Éppen elég ideje, hogy feltartóztattam. Megköszönöm a kedves meghívását, amit, fájdalom, más elfoglaltságom miatt nem fogadhatok el. Udvariasan sajnálkozását fejezi ki és felajánlja, ha már az estélyen nem vehetek részt, legalább megmutatja a palota termeit nekem. Magára kapja kabátját és kalapját és maga Ambrózy báró kalauzol végig a gyönyörű termek során. Először kis vörös brokát előszobába lépünk be, majd a nagy szalonba és onnan az ebédlőbe. Gyönyörű üvegcsillárok, nagyértékű bútorok és csodálatosan szép kályhák, amelyek azonban jéghidegek. Az ebédlőből a gobelinterembe megyünk át, ahol azonban hiába keresem a régi gobelineket. A bécsi palotában csak egy maradt belőlük, mert hármat a budapesti miniszterelnökségi palotába szállítottak át. Az intim szalonban már csak a bútorok állami tulajdonok, míg a szőnyegek és a képek a báró magántulajdona. Éppen úgy a követ magántulajdona a srézszalonban az a gyönyörű miniatűrgyűjtemény, amely a Medici-csald tagjait ábrázolja. Hatalmas gallérián át, amelynek freskója a Szent Istvánrend alapítását örökíli meg, beléptünk a delegációs terembe, amely most tünetesül szolgál, míg mellette kisebb táncterem van. A szobákban mindenütt tulipán és jácint. A báró mosolyogva jegyzi meg: — Ne higgye, hogy a követség pénzt ad ki virágokra. Ezeket a tulipánokat és jácintokat mind magam ültettem. Ha már elszakadtam az otthonomtól és nem láthatom naponta a régi fákat és virágaimat, legalább itt is virágok vesznek körül. Pünkösti Erzsébet. JSShÁ H*H 085® QSJlSISi&ihfil ^ tavaszi idény megkezdődött Ezen szállodák igazgatója fi IIIIÉ Ilii * ÉDEY Farkas Kálmán ! $ Brw* ¡I % sÜ fi 13 Jelenleti Budapesten tartózkodik és azon a héten UIIIbU ff III szállodák személyesen ad felvilágosítást (naponta délután a—ö HlfflIHff ffH Tulajdonos: óráig) minden érdeklődőnek, dr. Tarkán Mihály 1 El Sofia? IS ICH B ® STERK FERENC ügyvéd irodájában, V. Bálvány u. 18. Telefon 108 05