Ujság, 1926. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-23 / 43. szám

KEDD, 1926 FEBRUÁR 23 ÚJSÁG Nézze meg az ember! A Fővárosi Operettszínház márciusi revüje, Biller Irén első fellépése. Newyork, London, Berlin és Bécs már évek óta ismerik azt a végtelenül szórakoztató, mulat­ságos műfajt, a revükomédiát, amely most már­cius 1-én a Fővárosi Operettszínház színpadán hozzánk is bevonul. Amint tréfás a címe is: Nézze meg az ember! úgy tréfás az egész felépítése, mulatságos az egész kerete, amelyet a legnevesebb szerzők öt­letes művei, a legünnepeltebb színészek legjobb alakításai, a leghíresebb artisták káprázatos mu­tatványai töltenek be, akiknek a színpadi ötletek egész sora ad alkalmat játékra, énekre, táncra, tömegevolúciókra. A művészgárda élén pedig ismét megjelenik a színház népszerű primadonnája, Biller Irén, akit oly régen nélkülözött közönségünk. A hosszú szünet után történő első fellépése bizo­nyára elsőrendű eseménye a színházi évnek. Külön szenzáció lesz Rátkai Márton szereplése egy nagyszerű figurában. Szokolay Olly, Radó Teri, Mészáros Polett, Bálla Mariska, Sarkadi Aladár, Ujváry Lajos, Tolnay Andor, Mály Gerő, Latabár Kálmán, mint az együttes régi, kipró­bált tagjai és velük Békeffi László, Ferenczy Károly és Dénes Oszkár, mint a revü specialis­tái jelzik az újdonság páratlan színészi gazdag­ságát és változatosságát. Hozzájuk járulnak az artistavilág válogatott hírességei: Linga Shing, az indiai varázsló, Franco Piper, a bandzsókirály, a három repülő Tayos, Benta Born, a kitűnő táncfenomén, az atléta Sedats testvérek és Elon,­­a holtpont* csodája. A színházi és artistavilág ennyi kitűnősége még soha nem szerepelt együtt egy színlapon. A Fővárosi Operettszínház márciusi revükomé­­diájának n­em hiába lesz az a címe, hogy Nézze meg az ember! Tényleg mindenki meg fogja nézni. Az első előadások jegyeit már árusítják. * A Majomszínház szerdai bemutatóját a leg­nagyobb színházi eseményeket jellemző lázas iz­galommal várja a Vígszínház közönsége. Régen szerepelt együtt annyi ragyogó név, mint a Ma­jomszínház színlapján. Külsőségekben is minden megtörtént, hogy Herczeg Ferenc új bohózata tökéletes előadásban kerüljön színre. * Ha jól akar mulatni és szívből kacagni, nézze meg az Andrássy­ úti Színház remek mű­sorát. Jegyekről előre kell gondoskodni. * Álarcos jelmezestélyét Mérő József tánc­intézete (Erzsébet­ körút 44.) február 27-én, szombaton este 9 órai kezdettel rendezi az Ügyvédi Kamara (­Szemere­ utca 10.) dísztermé­ben. Meghívók személyesen átvehetők az intézet helyiségében délután 4 órától. (Telefon: József 129—73). * A szerelem mint orvos szereposztása. Mo­liére A szerelem mint orvos című bohózata köz­játékokkal, balettel és Kern Aurél régi motívu­mokból komponált muzsikájával a következő szereposztással kerül színre: Sganarelle — Su­gár Károly, Lucinde — Radó Mária, Clitandre — Forgács Antal, Lisette — Somogyi Erzsi, Tömés — Pethes Sándor, Dessonandrés — Mihályfy Béla, Macroton — Gabányi László, Babys — Losonczy Zoltán, Filerin — Ónodi Ákos, Aminte ■— Rosos Gizi, Lucréce — Kelemen Mária, JotTe­s— Bodnár Jenő, Guillomme — Szőke Lajos, Jegyző — Szemere Lajos, Kuruzsló — Koller Já­nos, Champagne —• Gyergyai István, A vígjáték — Udvarhelyi Alice, A zene — Vágó­zus, A tánc — Ábrányi Margit. A Hattyúdalt és a Moliére-bohózatot Horváth Árpád rendezi. * A Hattyúdal szereposztása. A Nemzeti Színház vasárnap esti bemutatóján Miklós Jenő egyfelvonásosa a következő szereposztásban ke­rül színre: Tanács úr — Mihályfy Béla, Anna, a felesége — Vizváry Mariska, Judith, a leánya — Radó Mária, Vándorszínészek: Rigó — Somogyi Erzsi, Kajafás — Sugár Károly, Szájtépő — Lo­sonczy Zoltán, Halszem — Forgács Antal, Pacal — Gyergyai István, A kocsmáros — Bodnár Jenő, A mészáros — Szőke Lajos, A takács — Szatmári Lajos, A varga — Dózsa Jenő, Üstfol­tozó — Fehér O. László, Ben Johnson — Ónodi Ákos, Dreyton — Vándory Géza, John, majoros — Gabányi László, Charlie, a fia — Harasztos Gusztáv, ­. szín­­iei * 75 — Marika — 75 — csütörtök — Renais­­sance-Színház. * A királyné rózsája — Király-Színház nagy­szerű darab, nagyszerű előadás. * A királyné rózsája a Király-Színházban ál­landóan táblás házakat vonz. * A királyné rózsája zenéje a legszebb ma­gyar zene — Király-Színház. Hangversenyek. * Conrad Veidt március 4-én Babits-, Kosztolányi-ver­seket is szaval. V. 8. Jegyek Vajna, Váci­ utca 8. * Herz Lily zongoraestje ma, 19-kor a Zeneakadémiá­ban. (Fodor). * Robert Goldsand Chopin-estje szombaton 3/18-kor a Vigadóban. (Thalia). * Eisenberger Severin, a nagy lengyel zongoraművész II. estje február 24-én. * Haendel „Sámson** oratóriuma március 1-én. Szólis­ták: Sándor Erzsi, Basilides, Székelyhidy, Kálmán. Vezé­nyel: Lichtenberg. Kezdete 8 órakor. (Rózsavölgyi). * Burmester Willy mára hirdetett hegedűestélye beteg­sége folytán elmarad. (Harmónia). * A Filharmóniai Társaság Stravinsky Igort lekötötte március 15. rendkívüli hangversenyére, melyen saját zon­goraversenyét adja elő. Stravinsky a „ma" zeneéletének elismert vezére. A világhírű mester két nagyszabású műve kerül ezenkívül előadásra: a Petruska és a Chant de Ros­­singol. Vezényel: Telmányi Emil, a göteborgi filharmóniai társaság elnök-karnagya. Csitri»Renaissance Gaál Franciska, Somlay KEDDI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. M. Kir. Operaház: Farsangi lakodalom (D. bérlet, 18. sz.) (7). — Nemzeti Színház: A híd. (7). — Nemzeti Szín­ház Kamaraszínháza: A névteli hajó. (^8). — Vígszínház: Nagytakarítás. (^8). — Magyar Színház: Dr. Szabó Juci. (3/18). — Király-Szinház: A királyné rózsája. (V£8). — Vá­rosi Színház: Ezer év. (%8). — Renaissance-Szinház: Csitri. (Vi8). — Belvárosi Szinház: A kísértés. 0/10). — Fővárosi Operettszínház: Der Löwe und das Kotzchent (%8). — Andrássy-úti Szinház: A néma asszony (Medgyaszay Vilma), Kenyeres! (Ilosvay Rózsi, Lukács Pál, Boross Géza), Hun­cut a biróné. Egészen az apja, Családban marad, Csípje meg a feleségem, Medgyaszay, Kökény, Vaszary, Békeffi, Boross. Radó magánszámai. (3/&9). — Kis Komédia: Lelépés, Au*’ um Aug­ A Rézi, Elmegy a Berta. (8). — Royal- Orfeum­: A Teréz-körúti Színpad vendégjátéka. Tournedeaux, Száraz Amerika, A franktizór, Soha többé, Szabályos ope­rett, Modern dráma. (8). — Papagáj. (11). A Kísértés-Belvárosi Színház Simonyi Mária, Táray, Kürti Filmszin­áz * Az Aranyláz amerikai kópiája ma érkezett Budapestre. A Royal­ Apollo igazgatósága a következő sorok közlésére kért fel bennünket: Charlie Chaplinnek a világot m­eghódító hatal­mas remekműve, az Aranyláz, az idei szezon leg­nagyobb eseménye. Ezt a filmet a Royal-Apollo szerezte meg igen nagy áldozatok árán és feb­ruár 25-én szándékozott bemutatni Budapest kö­zönségének. Miután a Royal-Apollo igazgatósága féltékenyen őrködik afelett, hogy műsora minden tekintetben kielégítse a közönséget, a film ere­deti amerikai példányát (nem pedig Európában készült másolatot) akart műsorra venni. A nagy­­értékű film eredeti amerikai példánya csak ma érkezett meg Budapestre és annak technikai elő­készületei, valamint zenei feldolgozása több időt vesznek igénybe, semhogy folyó hó 25-én be lehessen mutatni. A Royal­ Apollo igazgatósága és a filmet forgalombahozó Rádius filmipari r.­t. tehát abban állapodtak meg, hogy az Arany­láz premierjét március 4-re tűzik ki, amikor a film értékéhez méltó nagyszerű külsőségek kö­zött történhetik meg a bemutató. Csütörtökön jövünk a PALACE Zero és Huru Holnap este kacagva búcsúzom! Bátor és botor Biberó barátommal, holnap este lépek fel utóljára a Mozgókép-Otthon és Capitol Filmpalota szenzációs burleszk-műsorán. ___ ___ ___ ___ ___ Kedvderítő szolgájuk CHARLIE CHAPLIN a Grand Hotel Mucsa portása, csordása,cukrásza, fodrásza, kenyerese, liltese, belboya és belbaja NORMA TACMAHGE és MMITRIJ LVCHOWETZKY tüneményes sikerű világfilmje. GRAVSTARK (Tiéd vagyok!) Egy királyleány inkognitó-kalandjai, szerelmei Amerikában és a Fekete Hegyek Országában, 8 felvonásban. FIRST NATIONAL­ STAR világattrakció! W. B. GRIFFITH szerint: Norma Talmadge ebben a filmben mutatta meg, hogy nem volt előde és nem lesz követője. PREMIER CSÜTÖRTÖKÖN! CORVIN-SZÍNHÁZ KMMMM/l Emil JanningsIGAZSÍGSZOLGÁLTATIS filmen játszotta a Tartuffe-t. A Csalás és sikkasztás bűntettével vádolt ügy­véd. A budapesti büntetőtörvényszéken Krauzell Miklós dr. táblabiró ítélőtanácsa előtt Atlasz Gyula dr. budapesti gyakorlóügyvéd szerepelt vádlottként, akit az ügyészség kétrendbeli csalás és egyrendbeli sikkasztás bűntette címén vádolt. A vád szerint Neumann Sándor 1924. év elején megbízást adott az ügyvédnek, hogy egy megje­lölt lakás főbérletét szerezze meg a számára, mert a szóbanforgó lakás átruházására az akkori tulajdonos hajlandónak mutatkozott. Atlasz dr. tízmillió korona tiszteletdíjat követelt, de aprán­ként ötvenötmillió koronát szedett ki Neumann Sándortól, mert elhitette vele, hogy ennyi pénz kell a megszerzendő lakás lilépési díja és a ház­­tulajdonos beleegyező nyilatkozata fejében. Ezzel szemben a valóság az volt, hogy az ügyvéd csak huszonegymillió körömit fizetett ki a megjelölt célokra, a többit pedig jogtalanul önmagának tartotta meg. A mássik panasz szerint Bugár János dr. rendőrfogalm­azó kérte fel Atlasz ügyvédet, hogy szerezzen az Aréna-után számára egy főbér­leti lakást. Az ügyvéd tizennégy és félmillió ko­rona tiszteletdíjat kötött ki munkálataiért, amire a rendőrfogalmazó kilencmillió korona értéket le­tétbe helyezett azzal a kikötéssel, hogy ez az ösz­­szeg csak akkor illeti meg az ügyvédet, ha a la­kást tényleg megszerzi. Atlasz elkezdte hitegetni a rendőrfogalmazót, hogy a lakásigazolvány már készülőfélben van, később pedig azt újságolta, hogy a lakást már megszerezte, de az igazol­ványt csak akkor adja át, ha a hiányzó három­millió koronát is megkapja. Ugyanebben az idő­ben ugyanerre a lakásra vonatkozólag Bodó Já­­nosnéval is tárgyalt Atlasz ügyvéd, akitől két részletben tizennégymillió koronát vett fel azzal az ígérettel, hogy az aréna-uti lakást neki fogja megszerezni. Természetesen a lakást egyik sem kapta meg s épp ezért feljelentették az ügyvédet. A mai tárgyaláson a vádlott ügyvéd azzal véde­kezett, hogy neki joga volt akkora költséget kö­vetelni, mint amennyit akart, a megkötött meg­állapodásokat nem lépte túl Neumann­­Sándor esetében. A rendőrfogalmazó ügyére vonatkozólag előadta, hogy Bugár dr. számára tényleg meg­szerezte a lakást s a kezeihez juttatott összegeket jogosan tartotta meg magának. Bodó Jánosné ese­tében pedig úgy védekezett az ügyvéd, hogy ő az asszonynak a rendőrfogalmazótól akarta volna megszerezni a szóbanforgó lakást. A vádlott ügy­véd kihallgatása után a bíróság a beidézett tanúk­ kihallgatását kezdte meg. A bíróság Neumann Sándor sértettet is kihallgatta, aki kijelentette, hogy nem kívánja a vádlott megbüntetését és ugyanilyen nyilatkozatot tett a rendőrfogalmazó is. A kir. ügyész ezután erre a két vádpontra nézve elejtette a vádat, a harmadikra nézve azon­ban fentartotta. A bíróság rövid tanácskozás után bizonyíték hiányában felmentette a vádlottat az ellene emelt vád alól.­­ Marsovszky gondnokság alá akarja helyez­tetni nagynénjét. A Hágában a hamis frankok értékesítése közben letartóztatott Marsovszky György ma a budapesti ítélőtáblán szerepelt. Marsovszky György ugyanis még végzetes hágai kirándulása előtt eljárást indíttatott, hogy nagy­nénjét, Marsovszky Kamilla fölldbirtokosnőt, aki őt felnevelte és állandóan támogatta, helyezzék gondnokság alá, mert nem tudja ellátni sem a guttamási birtok, sem pedig a családi vagyon kezelését. Marsovszky előadása szerint az idős hölgy teljesen Andócs községi jegyző befolyása alá került, aki csak azzal engedi érintkezni Mar­sovszky Kamillát, aki neki kellemes. A jegyző tovább ment a Marsovszky-vagyon kezelésében és a kastély kapuját is lezáratta. Most a birto­kon pazarlás folyik, észszerűtlenül gazdálkodnak, úgy hogy a vagyon kisiklik a tulajdonos kezéből. Ebből az ügyből kifolyólag egész sereg felje­lentés érkezett már a különböző hatóságokhoz és még több lovagias ügy származott, amelyeket csak azért nem lehetett befejezni, mert Mar­­sovszkyt közben a hágai rendőrség lefogta. Az elsőfokú bíróság Marsovszky Kamilla el­len elrendelte már a gondnokság alá helyezést, de a birtokot nem helyezte zár alá. Fellebbezés folytán került az ügy az Ítélőtábla elé, amely ma az elsőfokú bíróság ítéletének és a tárgya­lási anyagnak ismertetésével foglalkozott. A bí­róság előtt Marsovszky Kamilla ügyvédje a bi­­zonyítás kiegészítésére tett terjedelmes indít­ványt. Délután­­13 órakor a tárgyalást határo­zathozatal nélkül elnapolták. § Szemző Gyula cigarettái. A budapesti bün­tető törvényszék mint jövedéki bíróság ma hir­dette ki ítéletét abban a cigarettacsempészési ügy­ben, amelyet Szemző Gyula nyug. főispán és Klassohn Frigyes volt számtiszt ellen indítottak. A vád szerint tavaly április havában Klassohn Frigyes három nagy bőrönddel egyiptomi és más finom külföldi cigarettaárut csempészett Buda­pestre. Az árut a bécsi hajón hozta a fővárosba, de itt egy bizalmas feljelentés folytán Klassohn Frigyest letartóztatták. A pénzügyőröknek igazol­tatása alkalmából azt mondta Klassohn, hogy a Budán levő Fiume-szállodába hajtat, mert a do­hányárut Szemző Gyula nyug. főispán számára hozta Bécsből. A pénzügyőrök és­ a detektívek utasítására Klassohn telefonált Szemzőnek a Fiume-szállodából, akivel közölte megérkezését és kérte, hogy azonnal keresse fel őt a hotelban. Szemző megérkezése után felbontották a bőrön­döket, a cigarettaárut elkobozták és megindítot­ták a jövedéki kihágási eljárást és azonnal jegyzőkönyvileg kihallgatták az érdekelteket. A mai tárgyaláson Szemző Gyula kijelentette a bíróság előtt, hogy neki semmi köze sincs a cigarettacsempészési ügyhöz, őt tulajdonképen tőrbecsalták, mert Klassohn úgy telefonált neki, hogy a Fiume-szállodában egy hölgyismerőse vá­rakozik reá és azért sietett a hotelba. A bizo­nyítási eljárás befejezése után a törvényszék mindkét vádlott bűnösségét megállapította a jöve­déki kihágásban és Klassohn Frigyest 3251 arany­korona, Szemző Gyulát 9753 aranykorona pénz­­büntetésben marasztalta el. Az ügyészség a ki­hirdetett ítéletben megnyugodott, a vádlottak és a védők pedig fellebbezést jelentettek be A csudaszép Lil Dagover Moliére-szerepben. Várkonyi Mihály szabadságot kért Amerikában, hogy játszhasson az önagysága táncosában. Két érdekes film, két nemzet művészetének a géniusza fog ölelkezni holnapután, csütörtöktől kezdve az UFA Filmszínház műsorán. Egyik film a halhatatlan Moliére egyik legértékesebb szati­rikus vígjátékából, a Tartuffe-ből készült. A kép­mutatás, az álnokság, a simulékony rosszakarat­nak ezt a klasszikus szobrát, TARTUFFET gazdag művészetének egész pompájával játssza el a világ legnagyobb filmszínésze, Emil Jannings. A szépséges és hűséges Elmira szerepében Rein­­hardt salzburgi sikereinek főosztályosa, Lil Dagover excellál. A másik filmet büszkén magunkénak kell tar­tanunk. Magyar rendező rendezte, két illusztris magyar művésszel a főszerepekben. Korda Sándor mint rendező sok sikerre tekinthet vissza, ez a képe a legsikerültebbek közül való. Felesége, Korda Mária, akit Farkas Antónia néven szeretett meg a magyar közönség, kitűnő partnert talált Várkonyi Mihályban, aki amerikai Paramounth­­szerződését szakította félbe, csakhogy az ŐNAGYSÁGA TÁNCOSÁBAN ezt a szerepet eljátszhassa. Az UFA Filmszínház csütörtöki bemutatója érdekes találkozásnak lesz a színhelye. A magyar vígjátékszínészi véna küzd a pálmáért a germán színészek klasszikus tehetségével. Még csak 2 napig! MADAME SANS GÉNÉ (Szókimondó asszonyság) GLÓRIA SWANSON OMNIA ROYAL-APOLLO CORSO * Max Hitetlen Charlie Chaplinhez. Berlinből Írják, hogy az Aranyláz című új és nagyvonalú Chaplin-film berlini bemutatója alkalmával Max Harden, a leghíresebb német publicisták egyike, a következő táviratot intézte Charlie Chaplinhez: Az ön művészete új utakat mutat az emberábrá­zolás terén és megrendülve és elragadtatva kö­szöntöm önt, akinek művészete ennyire mélyen emberi és ennyire gazdag ötletekben. Köszöntöm az embert és az Aranyláz zseniális mesterét, Max Harden. 1 száműzött herceg Alice Terry, Lewis Stone I száműzött herceg Alice Terry, Lewis Stone II száműzött herceg Alice Terry, Lewis Stone R száműzött herceg Alice Terry, Lewis Stone * Még mindig a filmrendelet. A kormány elhamarkodott filmrendelete foglalkoztatja most a filmköröket. A külföldi filmgyárak Budapestre küldték képviselőiket, hogy a hely­zetet a hivatalos körökkel tisztázzák. A leg­nagyobb nézeteltérés a gyártási kötelezettség körül van. Ebben a tekintetben az amerikai cégek nem akarnak engedni, mondván, hogy kisebb áldozat részükre, ha kényszerülnének elhagyni a magyar piacot, mint ha filmek gyártására kötelezik őket. Az Újság már a filmrendelet kiadása előtt leszögezte álláspont­ját s ettől nincs okunk eltérni most sem. Kétségtelen, hogy az amerikai tőkét kénysze­ríteni, magyar filmek gyártására kötelezni nem lehet. Meg kell azonban találni a módját, hogy az amerikai cégeket rábírjuk, hogy kül­földi elhelyezés céljából átvegyék az elkészülő magyar filmeket. Mihelyt a magyar filmek el­helyezése külföldön lehetségessé válik, meg­lesz a bizalom a tőke világában is a magyar film iránt. Barátságos megegyezés, amelyet őszintén, becsületesen megtart mind a két fél, többet fog érni minden kényszernél. 3 név MŰÉI FEHIC JJE55L 9

Next