Ujság, 1926. március (2. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-28 / 71. szám

VASÁRNAP, 1926 MÁRCIUS 28 ÚJSÁG 15 Budapesten harminc esztendeje nyílt meg az első mozgóképszínház. A magyar mozi szárnypróbálgatásai. — Tizennyolcezer korona deficittel végződött az első mozi néhány hónapos működése. Néhány nappal ezelőtt ünnepelték Parisban a harmincesztendős mozit és a jubileum alkal­mával a Boulevard des Capucines 14. számú házának falán díszes emléktáblát lepleztek le, amely az első filmelőadásokra emlékeztet. 1895 DECEMBER 28-ÁN ITT FOLYTAK LE AZ ELSŐ NYILVÁNOS MOZGÓ­­FÉNYKÉP-ELŐADÁSOK, A LU­MIERE­­TESTVÉREK ÁLTAL FELTALÁLT VETÍTŐKÉSZÜLÉK SEGÍTSÉGÉVEL. Páris egyenesen megható érdeklődéssel vett részt a mozi születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen s az ezt követő emlékülésen, ban­ketten és bálon. Ez az érdeklődés érthető is, hiszen a franciák szívesen megfeledkeznek Maybridge-ről, Marey-ről, sőt Edison-ról is, hogy Louis és Auguste Lumiére találmányénak, tehát kizárólag francia találmánynak hirdessék a diadalmas mozit. A párisi ünnepséggel kapcsolatban nem ér­dektelen felemlíteni, hogy Budapest is megün­nepelheti a mozi harminc esztendős születés­napját, hiszen ebben az évben van három évtizede, hogy először vetítettek mozgófényk képet a magyar fővárosban. 1896 június 22-én adta ki a főkapitányság az első magyar moziengedélyt, a mozi azonban már korábban, 1896 június 18-án, megkezdte működését az Andrássy­ út 47. számú házban. Az ezredéves kiállítással esik egyidőbe a ma­gyar kinematográfia megteremtése. Az első esz­tendők természetesen a küzdelem évei voltak, az úttörőknek sok nehézséggel kellett megküzde­niük, sok vagyon és sok energia pazarlódott el, mlig végre eredmény koronázta a munkát. A magyar mozi első úttörője Sziklai Arnold volt, aki 1896 elején Parisban járt, ahol termé­szetesen megfordult a híres Grand Caféban, a Lumiére-féle mozgóképelőadások színhelyén. Ér­deklődését felkeltette a „mozgó csoda”1 és elha­tározta, hogy Budapestre is elhozza. Terve azon­ban nem sikerült, mert Lumiéreék olyan nagy összeget kértek, amit Sziklai nem tudott megfizetni. Az útja azonban mégsem maradt eredményte­len, mert megtudta, hogy a Lumiércék által hasz­nált vetítőgépet Lyonban konstruálták meg. Ha­marosan vonatra ült és Lyonban folytatta a kine­matográfia titkát ismerő szerelő utáni hajszáját. A keresettet sikerült is megtalálnia. Előadta a tervét s a szerelő hajlandónak mutatkozott, hogy napi húsz frank honorárium ellenében eljön Budapestre s itt vetíti a mozgófényképeket. Sziklai beleegyezett a jelentős honoráriumba, azután szerelővel visszatért Parisba s itt igye­kezett a kinematográfiai előadáshoz szükséges gépeket, technikai felszereléseket beszerezni. Sok nehézséget kellett leküzdenie, míg végül a lyoni szerelő megkonstruálta a vetítőgépet, néhány rö­vid filmet szereztek és eljöttek Budapestre. A vetítőgép független volt Lumiéreék gépétől, talán kevésbé tökéletes, mint az, talán tökélete­sebb, ha ugyan lehet akkor még tökéletességről beszélni. Tény, hogy működött a gép és Sziklaiék boldogsága határtalan volt. Budapesten Sziklai Arnold a bátyjával, Sziklai Zsigmonddal társult az első magyar mozgóképszínház megnyitására. Az engedélyt Sziklai Zsigmond kérte s ez a hivatalos határo­zat, amely a magyar film történetének első je­lentős dokumentuma, a következőképpen hang­zik­. Az első magyar mozgóképszínház rendőri engedélye. 27161 sz. 11.­­ 1896 Határozat: Sziklai Zsigmond budapesti lakos azon ké­relmére hogy Andrássy-ut 41. sz. alatti helyisé­geiben f. év junius hó 13-tól kezdődőleg 30 kv belépti dij mellett fotográfiai mutatványokat tarthasson, a VI. ker. elöljáróság, mint elsőfokú tűzrendé­szet és közegészségügyi hatóság I. évi 12282. sz. határozatában felsorolt kikötések s az en­­gedélydíjak havonkénti előzetes lefizetésének feltételezése mellett ezennel megadom. Erről Sziklai Zsigmond,­­Andrássy­ út 41. sz., a VI. ker. kapitányság, a detektív osztály és Bónis István r. s. fogalmazó értesiltetni rendel­tetnek. Budapest, 1896 junius 22-én. Pekáry József, kir. tan. főkapitány hely. Az Andrássy-út 41. számú házban tehát meg­nyílhatott az első magyar mozgóképszínház. Vég­telen primitív volt a különböző helyekről össze­szedett berendezés, különösen ha a mai fényárban úszó, minden kényelmet megadó nagyszerű film­palotákra gondolunk. Körülbelül 100 ember fért bele, az oldalfalai fekete gyöngypapirossal voltak fedve, a vetítővászon egyszerű fehér lepedő, a székek nem egyformák, a falakon kicsiny szellőz­tető lyukak, amelyeken a levegő is nehezen fért be. " . A műsor néhány perces filmekből állott: az utca forgalma, egy hajó elindulása, a Champs Elysée kocsikorzója, a piou-piouját hizlaló sze­relmes szakácsnő voltak a főattrakciók. Termé­szetesen Valamennyi francia film. Sziklai az ezredéves kiállítást megtekintő ha­talmas embertömegekre számított, amikor meg­nyitotta mozgófényképszínházát s a sors különös szeszélye, hogy éppen ez jelentette számára a leg­nagyobb csalódást. A várt érdeklődés elmaradt, mert az ezred­éves kiállításon annyi látnivaló akadt, hogy a nép mind odatódult. Sziklai is ellátogatott a kiállításra s ez a látoga­tás adta meg az ötletet arra, hogy megcsinálja az első kinematográfiai felvételt Magyarországon. Két társával összeült, napokon keresztül, éjjel­nappal dolgoztak, míg végül sikerült megkon­struálni a felvevőgépet. A „nagy mű“ felszente­lésére igen kedvező alkalom kínálkozott: I. Fe­renc József megtekintette Munkácsy Mihály ha­talmas festményét, az Ecce Homo-ot s erről a láto­gatásról készítette Sziklai az első magyarországi filmfelvételt. (Ferenc Józsefet — néhány évvel ké­sőbb — Vilmos császár társaságában Neumann József, a magyar kinematográfia másik lelkes út­törője is lefilmezte.) Ez a felvétel rövid időre ismét a „kinema­tográfia irányította Vest figyelmét, a király is megtekintette a felvételt, de aztán ellanyhult az érdeklődés és Sziklai nem tudott megbirkózni a részvétlenséggel. Hiába volt az akarat, a kitartás, a bizakodás, az anyagi áldozat, az első budapesti mozi, néhány hónap múlva jobblétre szenderü­lt és Sziklai Arnold tizennyolcezer koronát fize­tett rá vállalkozására.­­ Az Andrássy-út 47. számú házában bezárult a filmszínház kapuja, helyébe egy vaskereskedés költözött, de az első kudarc nem kedvetlenítette el a magyar mozi további úttörői. Jöttek sor­jában Somossy Károly, a híres Somossy-orfeum tulajdonosa, Rémi Róbert, Lévy Adolf, Vanek, a csömöri­ úti kávéháztulajdonos, Fischer Mór, az Imperial-mulató tulajdonosa, Herbst Samu, Kohn Emil, Schwarz Manó, azután a magyar filméletben még ma is aktív szerepet játszó­ Neumann József, Ungerleider Mór és Décsi Gyula és sok akarat, sok áldozat után mégis diadalma­san tőrt hóditott a mozi. Az Andrásy-út 47-től hosszú az út harminc esztendőn keresztül, de a magyar kinematográfia biztosan haladt mindvégig előre. Csonka-Magyar­­országon ma négyszáz mozi tart előadást... . Pánczél Lajos. i§ A LEGJOBB MINŐSÉGBEN ÉS 1 SIRGOLCSÓBBAM. il KÉPES ÁRJEGYZÉK. INGYEN f AMMI K VRIAIVSZERELÉSI ÉS RÁDIÓT gS fc CIKKEK NAGYKERESKEDÉSE M­­ TEl­EFON V­­cstNGEKFUAaww Wmt Bécs (531 és 582.5). D. e. 10.30: Orgonahangverseny. 11. A bécsi filharmonikus zenekar hangversenye. D. u­. 4­. A Volksoper zenekarának hangversenye. 1. Wag­ner: Nyitány a Bolygó hollandiból. 2. Strauss Já­nos: Mephistofeles Hellenrufe, keringő. 3. Verdi: Nagy ábránd az Aidából. 4. Hoffmai­n: Die Ent­­fesselle. 5. Bizet: Nagy ábránd a Carmenból. 6. Nicolai: Nyitány a Víg nőkből. 6.10. Kamarazene. 1. Mozart: D-moll vonósnégyes. 2. Brahms: A-moll vonósnégyes. 8: Iphigenia Taurisban, Goethe szín­­játéka. Berlin (513 és 571). D. c. 11.30: Vonószenekar hangversenye. D. u. 2.20: Sakk. 4.30: Zene. 8.30: Der Ackermann aus Böhmen, színjáték. 9.15: Mozart-hangverseny. 1. Nyitány a Varázsfuvolából. 2. Ária a Re pas­­tore-ből. 3. Ária a Zaide-ből. 4. Andante conta­­bile a Jupiter-szimfóniából. 5. Ária a Gürtherin an Liebe-ből. 6. Allelujah. 7. Nyitány az Idome­­neoból. 10.30: Tánczene. Boroszló (418). 12. Rheinberger: Nagymise C-durban. 12.55: Rejtvények. 5. Felolvasás. 6. Hangverseny. 6.45: Tanácsadó háziasszonyoknak. 8.10: Tarka est. Epsto M18H 1! 880.000 tes felszereléssel, jót­állással. 1-. 2­. lí-csöves készülékek raktáron. Kérje most megjelent rádió-árjegyzékünket Meteor rt.. Budapest, VI. Podmaniczky­ utca 2?. (Nyugati pályaudvarnál.) 8634 Bécs (531—582.5). D. e. 11: Zene. D. u. 4.15: Hangverseny. 5.15: Mesedélután. 7: Esperanto. 7.40: Angol nyelvóra. 8.30: Az állami operaház előadása: Das höllisch Gold, német daljáték­­ felvonásban. Berlin (513—571). 4.10: Tíz perc háziasszonyoknak. 4.30: Novel­lák. 5.15: Hangverseny. 0.40: Francia nyelvóra. 7.30: Márta, Flotov operája. . . Boroszló (418). 12.30: Hangverseny. 5: Karaklaidaradók. 7: Weber élete és művei. 8.15: Szerzői est. 9.20: Orosz zene. 1. Orosz diákdalok. 2. Cigányrománc. 3. Gretsaminoff: Volga-dalok. 4. Cigánydal. 5. Ins dáló. Brünn (521). 7: A morva quártett hangversenye. 8.10—9: A’ moszkvai balalajka-zenekar hangversenye. Legtöbb kétrácsos cső a 'WA­TE’KA. Dg. P3 és Dg. P­ 1 típus. Fűtés 4, illetve 2 Volt, fogyasztás 0-06 am­p. anodfeszültség 10 Volt. Hamburg (392.5). 8.30: Kamarazene (Beethoven, Mozart, Solm­­­bert). Lipcse (452). 4: Hangverseny. 0.30: Esperanto. 9.15: Részle­­­­ek a német meseoperából. (Unditte, Oberon, Jancsi és Juliska, Csipkerózsa, Königskinder). London (365). — Daventry (tfiOO). 5.15: Hangverseny. 7: Tánczene. 8.25: Bee­r­hoven interpretáció. 10.45: Sporthírek. 12——11 Tánczene. München (487.5). 4.30: Szólóhangverseny. 6.15: Olasz felolvasás. 7: Hangverseny. 8.45: Régi mesterek passziói. 9.20: Kamarazene. (Mozart, Grieg.) 10.20: Sakk, Münster (410). 4.30: Hangverseny. 9.20: Fuvolahangverseny. Páris (1750). 5.45: A rádióamatőrök hangversenye. 9.30: Hangverseny. 1. Ginek: Balett d’Orphee (Mme: Lu­cy Dragon). 2. Delibes: Lakme. Irodalmi hi­t­rek. Prága (368). 4.30: Sextett. .7: Német leadás. 7.15: Francia nyelvóra. 8: Hangverseny két zongorán. 9.15: Sextell: Különböző nemzetek táncai. Róma (425). 2: Tőzsde, hírek, jazz-band. 8.30—11: Részlet­­ek Verdi Fallstaff című operájából. RÁDIÓ-HÍREK. Rádiószaktanfolyam­. A magv. kir. áll. Mechanikai és Elektromos Szakiskola május havában rádiótanfolyamot rendez olyan jelentkezők­ számára, kik a rádióismereteket rövid idő alatt (6 hét)­­akarják elsajátítani. A tanfolyam fel­öleli a szükséges mechanikai és elektrotechnikai előismere­teket és a speciális rádiószakismereteket. A délelőtti órák­ban a gyakorlatokat, a délutáni órákban az elméleti elő­adásokat tartják. Miután a tanfolyamon előzetes jelentkezés szükséges, a jelntkezők, kiktől az intézet semminemű ok­mányt, vagy előképzettséget nem kíván, április 24-ig írás­ban vagy szóbelileg jelentsék részvételüket s május hó 3-ig fizessék be a tanfolyam tandiját. 370.000 koronát az igazgat­­óság címére. Budnnest, Vill., Tavaszmező­ utca 15. szám. Telefon: József 2­93. [ff// .-*­* -y —- •». -t, £ A ^ — TI* r l —C /. - "" . csp ^ y * «■ . —- 'br. ____ ----^7 A mozik mai műsora: OMNIA: A nyomorultak (Hugó Viktor regénye). 2 rész, 16 felv., mindkét rész egy előadásban. (45. 7. (ál) ORION-SZINHÁZ: A három testőr (Dumas regénye). A mágnespatkó, burleszk. (46. (48. (410. PALACE-FILMSZINHÁZ: Vérvirágok (reg. 8 fejezet­ben). Knock outs (történet­i felv.). Híradók. (41, (48. ______________(416.______________ ROYAL-APOLI.Ó: Váljunk el. Aranyláz. UFAi Manón (Putty Lia és­­Vladimír Gajdarov). Ős­­világ az ősvadonban. Tinta Matyi. Híradók. írt.­­116. S. 10. URÁNIA. A rózsalovag (sze­relmi játék 2 r. ló­­elv.). Az 5-ik Avenuie modelljei (egy müvészlélek trag. 7 felv.). (44,­­46,­­48, %10. CAPITOL: A rózsalovag (sze­relmi játék 2 r. 10 felv.). Az 5-ik Avenue modelljei (egy müvészlélek trag. 7 felv.). V26, */48. CORSO: A nyomorultak (Hugó Viktor regénye). 2 rész. 16 felv., mindkét rész egy előadásban. %5, %8, %10. CORVIN: Mit vár egy menyasszony? (filmregény 7 felv.). Keresd a nőt (drá­ma 8 felv.). 4, %6, %1 és %10 órakor. ELIT-MOZGÓ: Zoro és Huni. A két molnárlegény (vigj. 7 felv.). Az örökcsend ha­jrája (Scott kap. utazása a déli sark vidékén. 7 felv.) KAMARA: Mit vár egy menyasszonyt (filmregény 8 felv.). Keresd a nőt (drá­ma 8 felv.). *,44* 5, *747, 109 és 10 órakor. MOZGÓKÉP-OTTHON: A rózsalovag (szerelmi ját. 2 r., 10 f.). Az 5-ik Avénue modelljei (tragédia 7 felv.) 4. 6. 8. 10. A városok melletti szám a hullámhosszat je­lenti. VASÁRNAP, MÁRCIUS 28. Budapest (560). I­. e. 9.30: Újsághírek, kozmetika. 10: Ref. istentisztelet a Kálvin-téri templomból. 11: A fil­harmonikus zenekar ifjúsági hangversenyének közvetítése a Zeneakadémiából. D. u. 3: Bergen­­gócz bácsi mesél. (Zsombok Zoltán író.) 4: Ci­gányzene. 5.30: A Magyarországi Munkás Dal­egyes­ Szövetsége V. csoportjának hangversenye a Zeneművészeti Főiskolából. 7: A Faluszövetség előadása. 1. A Faluszövetség indulója, Bajtay Mi­hály dr. szövege és zenéje, énekli: Hortony Jó­zsef énekművész, kísérik: Dezső Gábor zongorán, Pertis Jenő és Pali hegedűn. 2. Fel, fél magyar nép! Költemény, írta Bajtay Mihály dr., szavalja Bajtay Márta művésznő. 3. Őszirózsa dal, Erdélyi Tibor Verse, Dezső Gábor muzsikája, Debreceni nóta, Turchányi Lajos verse, Dezső Gábor muzsi­kája, énekli: Hortony József énekművész, kísé­rik hegedűn: Pertis Jenő és Pali, zongorán: Dezső Gábor. 4. Bajtay Mihály dr. m. kir. gazd. főtaná­csos, a Faluszövetség igazgatójának előadása „A magyar haladás utjai 11 címmel. 5. Búzavirágjai, Turchányi Lajos szövege. Nem hallom már vidám dalolásod, Turchányi Lajos verse. Dal a türelem­ről, Turchányi Lajos verse. Sárga csikó, arany hám, Erdélyi Tibor verse. Mindegyik Dezső Gá­bor muzsikája. Énekli: Hortony József énekmű­vész, hegedűn kiséri: Pertis Jenő és Pali, zongo­rán: Dezső Gábor. 8. Vályi Nagy Géza szaval. 1. Nagy Rákóczi Ferenc, vajjon mit érezhetsz? 2. Harmadik temetés. (II. Rákóczi Ferenc 250-ik születési évfordulója alkalmából írta Vályi Nagy Géza író.) 8.30: Vidám est. Békeffi László, Jan- P­ongó Sári, Bálint Béla, ifj. Bé­­kéffi István és Simonyi Dezső fellépte. 10. Jazz­­band. komplett detektoros raiPMsüinfiHet TB ffl­m| (fejhallgató antenna és kristállyal). Kérje dijtanal A bW^'shP árlapomat Holstein Zsigmond,V. Akadémia­­utca 1. (Főkapitányság mellett) 3650 Brünn (521). D. c. 10—11. Matiné. D. u. 7—8. Hangver­seny. 1. Pelikán: Intermezzo amoroso. 2. Verdi: Traviata. 3. Strauss: Velencei éj. 4. Smetana: Polka a két özvegyből. Hamburg (392.5). 1.45: Hangverseny. 0. Puccini-est. 1. Ábránd a Pillangókisasszonyból. 2. Ária a Pillangókisasz­­szonyból. 3. Ábránd a Bohémekből. 4 Mimi áriája a Toscából. 6.50: Angol nyelvóra. 8: Ka­baré. 10: Tánczene. Lipcse (452). 12: Hangverseny. 1. Mozart: Es-dur vonóstrió. 2. Beethoven: G-dur vonóstrió. 4: Szerelmi dalok és levelek. 8.15: (Drezdai leadás 294): Egyházi énekek. London (365). — Daventry (1600). 4.30: Hangverseny. 9.15—9.40: Egyházi hang­verseny. 10.35: Hangverseny. München (487.5). D.­ e. 11: Harangjáték. D. u. 4.30: Hangver­seny. 6.10: Két idill. 7.30: Hangverseny. NEUTRODYME revűgérhez speciális alkatrészek Fazekas József rádió-laboratórium.'­ Budapest, V., Sziget utca 88. szám. Telefon •­47-158. (Palatínus-épület, a Margit-hidnáll. Monster (410). 8.30: Passzió-hangverseny. Páris (1750). 1.30: A Lucien Paris hangversenye. 9.15: Elő­adás. 9.30: Jazz-band. Prága (368). v D. e. 11: Matiné. D. u. 3.30­: Hangverseny. 1. Mozart: 111 to Passore, elő­­­őt­ék. 2. Lungini: Egyiptomi balett. 3. Grieg: Dalok. 4. Liede: Könnyű zene. 5: Katonazene. 6: Német leadás. 7.30: A cseh filharmonikusok hangversenye. Róma (425). 2: Zene. 5: Jazz-band. 8.30: Részletek Masse­­net Manonjából HÉTFŐ, MÁRCIUS 20. Budapest (560). D. e. 9.30, d. il 12.30 és 3: Hírek, közgazda­ság. 4.30: Cigányzene. 6. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rádióestje. 1. Ravasz László dr. református püspök „A haldokló műalkotás11. 2. Költeményeiből felolvas Vargha Gyula, a Kis­faludy Társaság elnöke. 3. Beethoven: Op. 18. A-dúr vonósnégyes, előadja a Votisky—Leheti—­­Hugonitay gróf—Manneberg báró vonósnégyes­társaság. 4. Verseket szaval: Szabó Margit. 7.30: Városi Színház: Slezák Lajos hangversenye, utána a „Bajazzók 11 előadása. 10. Kamarazene. TUDOMÁNY­­ IRODALOM (-) Szabad egyetem Fejérváry Géza Gyula báró szerkesztésében megjelent márciusi füzete érdekesen tárgyalja Décsi Imre dr. tollával a de­­lejes asszony problémáját. Egyéb tartalmából ki­válik Vadász Elemér dr.-nak „A jégből keletke­zett világ ábrándjai1 című cikke, Rapaics Ray­­mond tanulmánya az állat lelkéről, nemkülönben Bakonyi István cikke a bacillusok ipari hasz­­nosításáról. (-) Stix partján. Sebes Árpád verseskötete.­ Csodálatos, kintelt élet, keserű és forró szerelem, értetlen és hazug világ. Egy hit, akinek húszéves korára ballábát tőből elviszi a gránát, huszon­­nyolcéves korára öngyilkos fegyvert ad kezébe egy szerelmi affér. Első versei 1916-ban, a háború véres talajából sarjadnak, mottójuk: „Menj le­tépett láb, beszéld el sorsodat11. Bizony rettene­tesen vádol ez a letépett láb. „Műélet, mükar, müláb, mu­szem11, — énekli a rokkantak szívbe­­markoló dalát. „Apám11 és „Együtt apámmal”* című verseiben megrázó egyszerűséggel festi a szituációt, mint találkozik össze golyótűzben apjával, kinek félszázad nyomja már a vállát. A háború költészete ez. Csoda-e, ha ilyen kegyet­len nyitány után szerelmi lírája keserű, gya­nakvó és forró? Élet és szerelmi fájdalom nagy tragikus motívummá kovácsolódnak, aminek sza­badító fantom­ja a nyugvást adó halál. („Vannak, kik élet nélkül élnek. — Vannak, kik halált ke­resgélnek.11) Érzései mélyéből is a legmélyebbet, a fájdalmából a legfájóbbat hozza fel, azt mu­tatja meg Sebes Árpád, ez a tehetséges, pesszi­mista költő. A szelidebb líra csak itt-ott találja meg egy-egy reprezentánsát (Keresem benned). Formailag nagy utat járt meg 1915—1925 között, megérzi és ismeri a szóvalőröket s mondanivalóit a mai vers formanyelvén is maradéktalanul ki­hozza. Sikertelen öngyilkos kísérlete után meg­írja „A golyó után‘‘-t, e kötetnek kétségen kívül egyik legeredetibb, legh­iktelebb versét, ami egy­ben bizonyság arra is, hogy a külsőnek még van sok mondanivalója s érdemes figyelemmel kisérni jelentékeny tehetségének további fejlődését. Száru :

Next