Ujság, 1926. március (2. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-28 / 71. szám
VASÁRNAP, 1926 MÁRCIUS 28 ÚJSÁG 15 Budapesten harminc esztendeje nyílt meg az első mozgóképszínház. A magyar mozi szárnypróbálgatásai. — Tizennyolcezer korona deficittel végződött az első mozi néhány hónapos működése. Néhány nappal ezelőtt ünnepelték Parisban a harmincesztendős mozit és a jubileum alkalmával a Boulevard des Capucines 14. számú házának falán díszes emléktáblát lepleztek le, amely az első filmelőadásokra emlékeztet. 1895 DECEMBER 28-ÁN ITT FOLYTAK LE AZ ELSŐ NYILVÁNOS MOZGÓFÉNYKÉP-ELŐADÁSOK, A LUMIERETESTVÉREK ÁLTAL FELTALÁLT VETÍTŐKÉSZÜLÉK SEGÍTSÉGÉVEL. Páris egyenesen megható érdeklődéssel vett részt a mozi születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen s az ezt követő emlékülésen, banketten és bálon. Ez az érdeklődés érthető is, hiszen a franciák szívesen megfeledkeznek Maybridge-ről, Marey-ről, sőt Edison-ról is, hogy Louis és Auguste Lumiére találmányénak, tehát kizárólag francia találmánynak hirdessék a diadalmas mozit. A párisi ünnepséggel kapcsolatban nem érdektelen felemlíteni, hogy Budapest is megünnepelheti a mozi harminc esztendős születésnapját, hiszen ebben az évben van három évtizede, hogy először vetítettek mozgófényk képet a magyar fővárosban. 1896 június 22-én adta ki a főkapitányság az első magyar moziengedélyt, a mozi azonban már korábban, 1896 június 18-án, megkezdte működését az Andrássy út 47. számú házban. Az ezredéves kiállítással esik egyidőbe a magyar kinematográfia megteremtése. Az első esztendők természetesen a küzdelem évei voltak, az úttörőknek sok nehézséggel kellett megküzdeniük, sok vagyon és sok energia pazarlódott el, mlig végre eredmény koronázta a munkát. A magyar mozi első úttörője Sziklai Arnold volt, aki 1896 elején Parisban járt, ahol természetesen megfordult a híres Grand Caféban, a Lumiére-féle mozgóképelőadások színhelyén. Érdeklődését felkeltette a „mozgó csoda”1 és elhatározta, hogy Budapestre is elhozza. Terve azonban nem sikerült, mert Lumiéreék olyan nagy összeget kértek, amit Sziklai nem tudott megfizetni. Az útja azonban mégsem maradt eredménytelen, mert megtudta, hogy a Lumiércék által használt vetítőgépet Lyonban konstruálták meg. Hamarosan vonatra ült és Lyonban folytatta a kinematográfia titkát ismerő szerelő utáni hajszáját. A keresettet sikerült is megtalálnia. Előadta a tervét s a szerelő hajlandónak mutatkozott, hogy napi húsz frank honorárium ellenében eljön Budapestre s itt vetíti a mozgófényképeket. Sziklai beleegyezett a jelentős honoráriumba, azután szerelővel visszatért Parisba s itt igyekezett a kinematográfiai előadáshoz szükséges gépeket, technikai felszereléseket beszerezni. Sok nehézséget kellett leküzdenie, míg végül a lyoni szerelő megkonstruálta a vetítőgépet, néhány rövid filmet szereztek és eljöttek Budapestre. A vetítőgép független volt Lumiéreék gépétől, talán kevésbé tökéletes, mint az, talán tökéletesebb, ha ugyan lehet akkor még tökéletességről beszélni. Tény, hogy működött a gép és Sziklaiék boldogsága határtalan volt. Budapesten Sziklai Arnold a bátyjával, Sziklai Zsigmonddal társult az első magyar mozgóképszínház megnyitására. Az engedélyt Sziklai Zsigmond kérte s ez a hivatalos határozat, amely a magyar film történetének első jelentős dokumentuma, a következőképpen hangzik. Az első magyar mozgóképszínház rendőri engedélye. 27161 sz. 11. 1896 Határozat: Sziklai Zsigmond budapesti lakos azon kérelmére hogy Andrássy-ut 41. sz. alatti helyiségeiben f. év junius hó 13-tól kezdődőleg 30 kv belépti dij mellett fotográfiai mutatványokat tarthasson, a VI. ker. elöljáróság, mint elsőfokú tűzrendészet és közegészségügyi hatóság I. évi 12282. sz. határozatában felsorolt kikötések s az engedélydíjak havonkénti előzetes lefizetésének feltételezése mellett ezennel megadom. Erről Sziklai Zsigmond,Andrássy út 41. sz., a VI. ker. kapitányság, a detektív osztály és Bónis István r. s. fogalmazó értesiltetni rendeltetnek. Budapest, 1896 junius 22-én. Pekáry József, kir. tan. főkapitány hely. Az Andrássy-út 41. számú házban tehát megnyílhatott az első magyar mozgóképszínház. Végtelen primitív volt a különböző helyekről összeszedett berendezés, különösen ha a mai fényárban úszó, minden kényelmet megadó nagyszerű filmpalotákra gondolunk. Körülbelül 100 ember fért bele, az oldalfalai fekete gyöngypapirossal voltak fedve, a vetítővászon egyszerű fehér lepedő, a székek nem egyformák, a falakon kicsiny szellőztető lyukak, amelyeken a levegő is nehezen fért be. " . A műsor néhány perces filmekből állott: az utca forgalma, egy hajó elindulása, a Champs Elysée kocsikorzója, a piou-piouját hizlaló szerelmes szakácsnő voltak a főattrakciók. Természetesen Valamennyi francia film. Sziklai az ezredéves kiállítást megtekintő hatalmas embertömegekre számított, amikor megnyitotta mozgófényképszínházát s a sors különös szeszélye, hogy éppen ez jelentette számára a legnagyobb csalódást. A várt érdeklődés elmaradt, mert az ezredéves kiállításon annyi látnivaló akadt, hogy a nép mind odatódult. Sziklai is ellátogatott a kiállításra s ez a látogatás adta meg az ötletet arra, hogy megcsinálja az első kinematográfiai felvételt Magyarországon. Két társával összeült, napokon keresztül, éjjelnappal dolgoztak, míg végül sikerült megkonstruálni a felvevőgépet. A „nagy mű“ felszentelésére igen kedvező alkalom kínálkozott: I. Ferenc József megtekintette Munkácsy Mihály hatalmas festményét, az Ecce Homo-ot s erről a látogatásról készítette Sziklai az első magyarországi filmfelvételt. (Ferenc Józsefet — néhány évvel később — Vilmos császár társaságában Neumann József, a magyar kinematográfia másik lelkes úttörője is lefilmezte.) Ez a felvétel rövid időre ismét a „kinematográfia irányította Vest figyelmét, a király is megtekintette a felvételt, de aztán ellanyhult az érdeklődés és Sziklai nem tudott megbirkózni a részvétlenséggel. Hiába volt az akarat, a kitartás, a bizakodás, az anyagi áldozat, az első budapesti mozi, néhány hónap múlva jobblétre szenderült és Sziklai Arnold tizennyolcezer koronát fizetett rá vállalkozására. Az Andrássy-út 47. számú házában bezárult a filmszínház kapuja, helyébe egy vaskereskedés költözött, de az első kudarc nem kedvetlenítette el a magyar mozi további úttörői. Jöttek sorjában Somossy Károly, a híres Somossy-orfeum tulajdonosa, Rémi Róbert, Lévy Adolf, Vanek, a csömöri úti kávéháztulajdonos, Fischer Mór, az Imperial-mulató tulajdonosa, Herbst Samu, Kohn Emil, Schwarz Manó, azután a magyar filméletben még ma is aktív szerepet játszó Neumann József, Ungerleider Mór és Décsi Gyula és sok akarat, sok áldozat után mégis diadalmasan tőrt hóditott a mozi. Az Andrásy-út 47-től hosszú az út harminc esztendőn keresztül, de a magyar kinematográfia biztosan haladt mindvégig előre. Csonka-Magyarországon ma négyszáz mozi tart előadást... . Pánczél Lajos. i§ A LEGJOBB MINŐSÉGBEN ÉS 1 SIRGOLCSÓBBAM. il KÉPES ÁRJEGYZÉK. INGYEN f AMMI K VRIAIVSZERELÉSI ÉS RÁDIÓT gS fc CIKKEK NAGYKERESKEDÉSE M TElEFON VcstNGEKFUAaww Wmt Bécs (531 és 582.5). D. e. 10.30: Orgonahangverseny. 11. A bécsi filharmonikus zenekar hangversenye. D. u. 4. A Volksoper zenekarának hangversenye. 1. Wagner: Nyitány a Bolygó hollandiból. 2. Strauss János: Mephistofeles Hellenrufe, keringő. 3. Verdi: Nagy ábránd az Aidából. 4. Hoffmain: Die Entfesselle. 5. Bizet: Nagy ábránd a Carmenból. 6. Nicolai: Nyitány a Víg nőkből. 6.10. Kamarazene. 1. Mozart: D-moll vonósnégyes. 2. Brahms: A-moll vonósnégyes. 8: Iphigenia Taurisban, Goethe színjátéka. Berlin (513 és 571). D. c. 11.30: Vonószenekar hangversenye. D. u. 2.20: Sakk. 4.30: Zene. 8.30: Der Ackermann aus Böhmen, színjáték. 9.15: Mozart-hangverseny. 1. Nyitány a Varázsfuvolából. 2. Ária a Re pastore-ből. 3. Ária a Zaide-ből. 4. Andante contabile a Jupiter-szimfóniából. 5. Ária a Gürtherin an Liebe-ből. 6. Allelujah. 7. Nyitány az Idomeneoból. 10.30: Tánczene. Boroszló (418). 12. Rheinberger: Nagymise C-durban. 12.55: Rejtvények. 5. Felolvasás. 6. Hangverseny. 6.45: Tanácsadó háziasszonyoknak. 8.10: Tarka est. Epsto M18H 1! 880.000 tes felszereléssel, jótállással. 1-. 2. lí-csöves készülékek raktáron. Kérje most megjelent rádió-árjegyzékünket Meteor rt.. Budapest, VI. Podmaniczky utca 2?. (Nyugati pályaudvarnál.) 8634 Bécs (531—582.5). D. e. 11: Zene. D. u. 4.15: Hangverseny. 5.15: Mesedélután. 7: Esperanto. 7.40: Angol nyelvóra. 8.30: Az állami operaház előadása: Das höllisch Gold, német daljáték felvonásban. Berlin (513—571). 4.10: Tíz perc háziasszonyoknak. 4.30: Novellák. 5.15: Hangverseny. 0.40: Francia nyelvóra. 7.30: Márta, Flotov operája. . . Boroszló (418). 12.30: Hangverseny. 5: Karaklaidaradók. 7: Weber élete és művei. 8.15: Szerzői est. 9.20: Orosz zene. 1. Orosz diákdalok. 2. Cigányrománc. 3. Gretsaminoff: Volga-dalok. 4. Cigánydal. 5. Ins dáló. Brünn (521). 7: A morva quártett hangversenye. 8.10—9: A’ moszkvai balalajka-zenekar hangversenye. Legtöbb kétrácsos cső a 'WATE’KA. Dg. P3 és Dg. P 1 típus. Fűtés 4, illetve 2 Volt, fogyasztás 0-06 amp. anodfeszültség 10 Volt. Hamburg (392.5). 8.30: Kamarazene (Beethoven, Mozart, Solmbert). Lipcse (452). 4: Hangverseny. 0.30: Esperanto. 9.15: Részleek a német meseoperából. (Unditte, Oberon, Jancsi és Juliska, Csipkerózsa, Königskinder). London (365). — Daventry (tfiOO). 5.15: Hangverseny. 7: Tánczene. 8.25: Beerhoven interpretáció. 10.45: Sporthírek. 12——11 Tánczene. München (487.5). 4.30: Szólóhangverseny. 6.15: Olasz felolvasás. 7: Hangverseny. 8.45: Régi mesterek passziói. 9.20: Kamarazene. (Mozart, Grieg.) 10.20: Sakk, Münster (410). 4.30: Hangverseny. 9.20: Fuvolahangverseny. Páris (1750). 5.45: A rádióamatőrök hangversenye. 9.30: Hangverseny. 1. Ginek: Balett d’Orphee (Mme: Lucy Dragon). 2. Delibes: Lakme. Irodalmi hitrek. Prága (368). 4.30: Sextett. .7: Német leadás. 7.15: Francia nyelvóra. 8: Hangverseny két zongorán. 9.15: Sextell: Különböző nemzetek táncai. Róma (425). 2: Tőzsde, hírek, jazz-band. 8.30—11: Részletek Verdi Fallstaff című operájából. RÁDIÓ-HÍREK. Rádiószaktanfolyam. A magv. kir. áll. Mechanikai és Elektromos Szakiskola május havában rádiótanfolyamot rendez olyan jelentkezők számára, kik a rádióismereteket rövid idő alatt (6 hét)akarják elsajátítani. A tanfolyam felöleli a szükséges mechanikai és elektrotechnikai előismereteket és a speciális rádiószakismereteket. A délelőtti órákban a gyakorlatokat, a délutáni órákban az elméleti előadásokat tartják. Miután a tanfolyamon előzetes jelentkezés szükséges, a jelntkezők, kiktől az intézet semminemű okmányt, vagy előképzettséget nem kíván, április 24-ig írásban vagy szóbelileg jelentsék részvételüket s május hó 3-ig fizessék be a tanfolyam tandiját. 370.000 koronát az igazgatóság címére. Budnnest, Vill., Tavaszmező utca 15. szám. Telefon: József 293. [ff// .-** -y —- •». -t, £ A ^ — TI* r l —C /. - "" . csp ^ y * «■ . —- 'br. ____ ----^7 A mozik mai műsora: OMNIA: A nyomorultak (Hugó Viktor regénye). 2 rész, 16 felv., mindkét rész egy előadásban. (45. 7. (ál) ORION-SZINHÁZ: A három testőr (Dumas regénye). A mágnespatkó, burleszk. (46. (48. (410. PALACE-FILMSZINHÁZ: Vérvirágok (reg. 8 fejezetben). Knock outs (történeti felv.). Híradók. (41, (48. ______________(416.______________ ROYAL-APOLI.Ó: Váljunk el. Aranyláz. UFAi Manón (Putty Lia ésVladimír Gajdarov). Ősvilág az ősvadonban. Tinta Matyi. Híradók. írt.116. S. 10. URÁNIA. A rózsalovag (szerelmi játék 2 r. lóelv.). Az 5-ik Avenuie modelljei (egy müvészlélek trag. 7 felv.). (44,46,48, %10. CAPITOL: A rózsalovag (szerelmi játék 2 r. 10 felv.). Az 5-ik Avenue modelljei (egy müvészlélek trag. 7 felv.). V26, */48. CORSO: A nyomorultak (Hugó Viktor regénye). 2 rész. 16 felv., mindkét rész egy előadásban. %5, %8, %10. CORVIN: Mit vár egy menyasszony? (filmregény 7 felv.). Keresd a nőt (dráma 8 felv.). 4, %6, %1 és %10 órakor. ELIT-MOZGÓ: Zoro és Huni. A két molnárlegény (vigj. 7 felv.). Az örökcsend hajrája (Scott kap. utazása a déli sark vidékén. 7 felv.) KAMARA: Mit vár egy menyasszonyt (filmregény 8 felv.). Keresd a nőt (dráma 8 felv.). *,44* 5, *747, 109 és 10 órakor. MOZGÓKÉP-OTTHON: A rózsalovag (szerelmi ját. 2 r., 10 f.). Az 5-ik Avénue modelljei (tragédia 7 felv.) 4. 6. 8. 10. A városok melletti szám a hullámhosszat jelenti. VASÁRNAP, MÁRCIUS 28. Budapest (560). I. e. 9.30: Újsághírek, kozmetika. 10: Ref. istentisztelet a Kálvin-téri templomból. 11: A filharmonikus zenekar ifjúsági hangversenyének közvetítése a Zeneakadémiából. D. u. 3: Bergengócz bácsi mesél. (Zsombok Zoltán író.) 4: Cigányzene. 5.30: A Magyarországi Munkás Dalegyes Szövetsége V. csoportjának hangversenye a Zeneművészeti Főiskolából. 7: A Faluszövetség előadása. 1. A Faluszövetség indulója, Bajtay Mihály dr. szövege és zenéje, énekli: Hortony József énekművész, kísérik: Dezső Gábor zongorán, Pertis Jenő és Pali hegedűn. 2. Fel, fél magyar nép! Költemény, írta Bajtay Mihály dr., szavalja Bajtay Márta művésznő. 3. Őszirózsa dal, Erdélyi Tibor Verse, Dezső Gábor muzsikája, Debreceni nóta, Turchányi Lajos verse, Dezső Gábor muzsikája, énekli: Hortony József énekművész, kísérik hegedűn: Pertis Jenő és Pali, zongorán: Dezső Gábor. 4. Bajtay Mihály dr. m. kir. gazd. főtanácsos, a Faluszövetség igazgatójának előadása „A magyar haladás utjai 11 címmel. 5. Búzavirágjai, Turchányi Lajos szövege. Nem hallom már vidám dalolásod, Turchányi Lajos verse. Dal a türelemről, Turchányi Lajos verse. Sárga csikó, arany hám, Erdélyi Tibor verse. Mindegyik Dezső Gábor muzsikája. Énekli: Hortony József énekművész, hegedűn kiséri: Pertis Jenő és Pali, zongorán: Dezső Gábor. 8. Vályi Nagy Géza szaval. 1. Nagy Rákóczi Ferenc, vajjon mit érezhetsz? 2. Harmadik temetés. (II. Rákóczi Ferenc 250-ik születési évfordulója alkalmából írta Vályi Nagy Géza író.) 8.30: Vidám est. Békeffi László, Jan- Pongó Sári, Bálint Béla, ifj. Békéffi István és Simonyi Dezső fellépte. 10. Jazzband. komplett detektoros raiPMsüinfiHet TB fflm| (fejhallgató antenna és kristállyal). Kérje dijtanal A bW^'shP árlapomat Holstein Zsigmond,V. Akadémiautca 1. (Főkapitányság mellett) 3650 Brünn (521). D. c. 10—11. Matiné. D. u. 7—8. Hangverseny. 1. Pelikán: Intermezzo amoroso. 2. Verdi: Traviata. 3. Strauss: Velencei éj. 4. Smetana: Polka a két özvegyből. Hamburg (392.5). 1.45: Hangverseny. 0. Puccini-est. 1. Ábránd a Pillangókisasszonyból. 2. Ária a Pillangókisaszszonyból. 3. Ábránd a Bohémekből. 4 Mimi áriája a Toscából. 6.50: Angol nyelvóra. 8: Kabaré. 10: Tánczene. Lipcse (452). 12: Hangverseny. 1. Mozart: Es-dur vonóstrió. 2. Beethoven: G-dur vonóstrió. 4: Szerelmi dalok és levelek. 8.15: (Drezdai leadás 294): Egyházi énekek. London (365). — Daventry (1600). 4.30: Hangverseny. 9.15—9.40: Egyházi hangverseny. 10.35: Hangverseny. München (487.5). D. e. 11: Harangjáték. D. u. 4.30: Hangverseny. 6.10: Két idill. 7.30: Hangverseny. NEUTRODYME revűgérhez speciális alkatrészek Fazekas József rádió-laboratórium.' Budapest, V., Sziget utca 88. szám. Telefon •47-158. (Palatínus-épület, a Margit-hidnáll. Monster (410). 8.30: Passzió-hangverseny. Páris (1750). 1.30: A Lucien Paris hangversenye. 9.15: Előadás. 9.30: Jazz-band. Prága (368). v D. e. 11: Matiné. D. u. 3.30: Hangverseny. 1. Mozart: 111 to Passore, előőték. 2. Lungini: Egyiptomi balett. 3. Grieg: Dalok. 4. Liede: Könnyű zene. 5: Katonazene. 6: Német leadás. 7.30: A cseh filharmonikusok hangversenye. Róma (425). 2: Zene. 5: Jazz-band. 8.30: Részletek Massenet Manonjából HÉTFŐ, MÁRCIUS 20. Budapest (560). D. e. 9.30, d. il 12.30 és 3: Hírek, közgazdaság. 4.30: Cigányzene. 6. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság rádióestje. 1. Ravasz László dr. református püspök „A haldokló műalkotás11. 2. Költeményeiből felolvas Vargha Gyula, a Kisfaludy Társaság elnöke. 3. Beethoven: Op. 18. A-dúr vonósnégyes, előadja a Votisky—Leheti—Hugonitay gróf—Manneberg báró vonósnégyestársaság. 4. Verseket szaval: Szabó Margit. 7.30: Városi Színház: Slezák Lajos hangversenye, utána a „Bajazzók 11 előadása. 10. Kamarazene. TUDOMÁNY IRODALOM (-) Szabad egyetem Fejérváry Géza Gyula báró szerkesztésében megjelent márciusi füzete érdekesen tárgyalja Décsi Imre dr. tollával a delejes asszony problémáját. Egyéb tartalmából kiválik Vadász Elemér dr.-nak „A jégből keletkezett világ ábrándjai1 című cikke, Rapaics Raymond tanulmánya az állat lelkéről, nemkülönben Bakonyi István cikke a bacillusok ipari hasznosításáról. (-) Stix partján. Sebes Árpád verseskötete. Csodálatos, kintelt élet, keserű és forró szerelem, értetlen és hazug világ. Egy hit, akinek húszéves korára ballábát tőből elviszi a gránát, huszonnyolcéves korára öngyilkos fegyvert ad kezébe egy szerelmi affér. Első versei 1916-ban, a háború véres talajából sarjadnak, mottójuk: „Menj letépett láb, beszéld el sorsodat11. Bizony rettenetesen vádol ez a letépett láb. „Műélet, mükar, müláb, muszem11, — énekli a rokkantak szívbemarkoló dalát. „Apám11 és „Együtt apámmal”* című verseiben megrázó egyszerűséggel festi a szituációt, mint találkozik össze golyótűzben apjával, kinek félszázad nyomja már a vállát. A háború költészete ez. Csoda-e, ha ilyen kegyetlen nyitány után szerelmi lírája keserű, gyanakvó és forró? Élet és szerelmi fájdalom nagy tragikus motívummá kovácsolódnak, aminek szabadító fantomja a nyugvást adó halál. („Vannak, kik élet nélkül élnek. — Vannak, kik halált keresgélnek.11) Érzései mélyéből is a legmélyebbet, a fájdalmából a legfájóbbat hozza fel, azt mutatja meg Sebes Árpád, ez a tehetséges, pesszimista költő. A szelidebb líra csak itt-ott találja meg egy-egy reprezentánsát (Keresem benned). Formailag nagy utat járt meg 1915—1925 között, megérzi és ismeri a szóvalőröket s mondanivalóit a mai vers formanyelvén is maradéktalanul kihozza. Sikertelen öngyilkos kísérlete után megírja „A golyó után‘‘-t, e kötetnek kétségen kívül egyik legeredetibb, leghiktelebb versét, ami egyben bizonyság arra is, hogy a külsőnek még van sok mondanivalója s érdemes figyelemmel kisérni jelentékeny tehetségének további fejlődését. Száru :