Ujság, 1926. április (2. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-25 / 93. szám

16 Dér fröhliche Weinberg. A Deu­tsches Volkstheater vendégjátéka. Hát Zuckmayer úr, hogy a Der fröhliche­­Weinberg stílusát a kritika se zavarja meg, ott maradhatott volna, ahonnan jött. Mert ez a darab, amit vígjátéknak keresztelt el, holott inkább csak a durvaságok játéka, lehet mulat­ságos is, de végeredményben, még azoknak a színészeknek vasúti költségét sem éri meg, akik a darabot Budapestre hozták. Szerencse, hogy a darab olyan rajnai dialektust használ, hogy a közönség kiletveven százaléka sem ér­tette meg s valószínűleg ez a körülmény ma­gyarázza meg, hogy az ügyeletes rendőrtiszt­­­viselő nem lépett közbe. Mert ez a darab iga­zán «polizeiwidrig». Meséje a rajnamenti birtokosok életét eleveníti meg. Alapötlete, hogy az öregedő szöllőgazda csak ahhoz adja feleségül leányát, aki előbb bebizonyítja, hogy unokáról gondoskodik. Hogy ebből az er­kölcsös alapfeltételből micsoda hajnali lihegés támad az egész szöllőhegyen, azt a legfantá­­ziátlanabb ember is egészen könnyen elképzel­heti. A vidám szőlőhegy sokkal inkább visel­hetné az Otromba nyilvános ház nevét. Ez a darab százszázalékig német s minden rossz tulajdonsága mellett ennek a százszázalékos németségének előnyeit is élvezi. Erőteljes, sőt sokszor vehemens (ha az előadás nem is tart lépést vele), de brutális és olyan nyelvet hasz­nál a színpadon, amit, ha megértene, még a­­jobbérzésű utolsó konfliskocsis is elpirulna. Ennek a darabnak lehet létjogosultsága Né­metországban, ahol­­ kifütyülik. De semmi esetre sem olyan exportcikk, amellyel dicse­kedni kéne. JA1 rendezés és előadás nem sokat segített a darabon. Karlheinz Martin, a rendező ötle­tes és ügyes ember, ha az egységes összekom­­ponálás nem is a legerősebb eszköze. A moz­galmasságban sem fokozza fel eléggé a tem­pót. De az ízléstelenségeket a lehetőséghez mérten tompítja. Ziegler erőteljes és jó szí­nész, Brandtban van humor és jóízűen mu­latságos Engel.­­A­ nők közül Elisabeth Márkus­ban sok a kifejező erő. Wessely és Röttgen kevésbé jelentékeny. A közönség csodálkozott, ha néha egy-egy szót megértett, meghökkent, só végén pedig udvariasan tapsolt. Az áldott szó budapesti közönség. .. * Bemutató Forgács Rózsi Kamara-Szín­házában. Forgács Rózsi Kamara-Színháza há­rom fiatal magyar írót hozott ma esti bemu­tató­jára. Az első Boross Mihály, aki Múlt cí­men írt ötletes játékot. Témája a színmű­­iro­dalom tipikus közismert problémája, mely novella, regény, film színdarabok formájában számtalan írót foglalkoztatott. Műve olyan, mintha egy közismert naturalisztikus fest­ményt valaki átkomponált volna impresszio­nista alapon, de művészi eredménnyel. Nevé­vel eredeti problémák hasonló erejű feldolgo­zásában szeretnénk mihamarább találkozni, ötletes, ügyes vígjátékírónak bizonyult a má­sodik szerző is, Lóránt Mihály, aki Téma című darabocskájával aratott sikert. Lénárt­­Alfréd Honoráriuma ügyesen­­csúfolja ki a pácienseket, akik dísznek tartják a jónevű orvost, de alaposan meggondolják, mielőtt ki­fizetik a honoráriumot. A három kétségtelen sikert aratott darabocskában Forgács Rózsi­­vitte a főszerepet a nála már megszokott mű­­­­vészi készséggel, kedvvel és erővel. Mellette Fényes Adél, Ivatasi Margit, Lányi Irma, Ba­­zsay, Fekete, Kolos, Ragály és Zólyomi pro­dukáltak elismerésre méltó alakításokat. A közönség lelkesen fogadta az újdonságokat és az előadást. (v. k.) Conrad Veidt Budapesten Egyetlen előadóestje szerdán, április 28-án a Városi Színházban Ady, Heine, Shakespeare színpadi jelenetek «, * Orvosok kamarazene összejövetele. A Buda­pesti Orvosok Kamarazenegyesülete tegnap este tartotta meg ezidei IV. kamarazene összejövetelét a Kir. Orvosegyesület Semmelweis-termében. Megnyitóul Bókay János dr. professzor, az egye­sület elnöke tartott érdekfeszítő előadást a meg­­süketült zeneköltőkről. Ezután Beethoven: Grand Septuorját kitűnő összjátékban szólaltatták meg Molnár Viktor, Antal Pál, Valér Ferenc, Eckstein Pál, Szebeny Antal, Pethes Alfréd és Serafini Viktor doktorok. Dr. Bókay Zoltánné gyönyörű énekelőadása következett Manninger Vilmos dr. művészi zongorakíséretével. Linding variációit kitűnő összjátékban adták elő két zongorán Polcz Pál és Janovics András, Dr. Pogány Ödönné volt az est másik pompás énekesnője. Végül Smd­ana vonósnégyesét: «Aus meinem Leben» Belohorszky Gábor, Zoltán László, Zsö­­gön Béla és Fekete Gyula doktorok adták elő kitűnő összjátékban. Az est rendezése Manninger Vilmos dr. munkája volt. ÚJSÁG VASÁRNAP, 1926 ÁPRILIS 2. Jó magyar operetteket és operákat keres egy német kiadó. A berlini Rühle kiadócég vezérigazgatója Budapesten. — Bánk bán, Farsangi lakodalom, Alexandra, mint első tippek. Kétségtelen, hogy drámairodalmunk és a ma­gyar operett-exportképesség tekintetében ma már vetekszik a franciákéval. Minden premierünkön jelen van egy egész sereg külföldi színház igaz­gatója, ügynökök, főrendezők. Néhány év óta kezdenek bennünket megismerni és megszeretni színpadi munkáinkon keresztül. A Nyugat meg­unta az eddigi sémákat és új színek, frisseség és eredetiség után hajszolja a színházak urait. Egyre több magyar szerző műve kerül külföldi államokban bemutatóra. A fiatal magyar tehet­ségek nem vallottak szégyent, sőt sikert sikerre halmoztak. Ez nemcsak reputáció szempontjá­ból fontos számunkra, de az ifjú drámaí regene­­ráció és operettszerzők életlehetőségeit jelentéke­nyen megkönnyíti. Nemrégiben a legnagyobb olasz színházi tröszt vezérigazgatója járt itt da­rabvásárlás céljából. Angol és amerikai színházi ügynökök már évek óta felkeresnek bennünket időszakonként és mindent, ami learatható, ami sikert ígér, visznek magukkal. Most a legnagyobb német kiadóvállalatok egyike, a berlini Rühle cég küldötte el vezér­­igazgatóját, Obermayert Budapestre, hogy a ma­gyar színházi viszonyokat tanulmányozza és megvásároljon minden olyan operettet és operát, amelynek az utóbbi időben sikere volt nálunk. Obermayer direktor figyelmét Z. Kun Andor Berlinben élő magyar újságíró hívta fel arra, hogy a magyar operett ma már verhetetlen egész Európában. Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirnyay olyan nevek, amelyeknek hallatára tapsra perdül minden zenekedvelő tenyere az egész földkerek­ségen. Ma délelőtt beszélgettünk Obermayer vezér­­igazgatóval. — A magyar színházi viszonyok rendkívül érdekelnek benn­nket — mondotta a joviális pi­rospozsgás berlini direktor —, mert elérkezett az a pillanat, amikor Berlin és általában a német közönség megunta az eddig favorizált nyugati szerzőket és a színpadon újszerűséget, frisseséget követel. Eredetiséget, új ötleteket, szokatlan for­mákat oly területeken kell keresnünk, amelyek­nek drámairodalma és operettirodalma nincs ki­aknázva a nyugati színpadokon, elsősorban Ma­gyarországon és Oroszországban. Én speciálisan a magyar operett­ termésért és néhány operáért jöt­tem ide és biztos vagyok benne, hogy értékes zsákmánnyal fogok hazatérni Berlinbe. Itt tar­tózkodásomat felhasználóra arra, hogy minden jó zenés darabot megnézzek, ami magyar szer­zőktől ered, de olyan darabokat is megvásárolok, amelyeknek megtekintésére nem nyílik majd al­kalmam, de amelyeknek jó hírét nekünk is tudo­másul kell vennünk. — Mindenekelőtt szándékomban van a Bánk bán előadási jogát megszerezni az összes német színpadokra és ha csak lehet, megvásárolom a Farsangi lakodalom előadási jogát is a tengeren­túli színpadokra, miután ez az opera Németor­szág részére már le van kötve. Magammal vi­szem egy-két rendkívül tehetséges fiatal magyar zeneszerzőnek néhány kéziratát is. A magyar operettek közül valószínűleg az Alexandra lesz az első, amelyre reflektálok, de lehetséges, hogy a jelenlegi repertoáron levő operettek közül még többet is lekötök a magam részére. A célom az, hogy csak elsőrangú dolgokat vigyek ki, mert nincs semmi értelme annak, ha a megvásárolt darabok archívumba kerülnek. Azoknak az ope­retteknek, amelyeket magammal viszek, valóban minden kritikát meg kell állaniok és olyanoknak kell lenniük, amelyek a német közönség ízlését javítják. Obermayer vezérigazgató elmondotta még nekünk, hogy a Rühle kiadócég legutóbb Fali Leó „Der süsse Cavalier" című darabját vitte végig az összes német színpadokon. A legutolsó operett, amit megvásárolt,­­Smit­o-nak, egy elis­merten talentumos német zeneszerzőnek a mun­kája. A címe Nanette. A darab a bajor trónörö­kösödési háború idejében, a XVIII. század végén játszódik. Berlinben és Hamburgban egyidőben fog szinre kerü­lni az ősz folyamán. Sokat vár Z. Kun Andornak „Szentivánéj" című romantikus operettjétől, amely Shakespeare Szentivánéj című játékának operett-variánsa. Z. Kun ezt a darabját Lehár Ferencnek dedikálta, a cselekménye Mese­országban játszódik le, ahova egy ember téved be. A Ru­hle cég szinte hozza még Z. Kun Andor­nak egy másik énekes bohózatát is, amelynek a címe „B-listás Ámor". Obermayer vezérigazgató ma délután a Pesti Könyvnyomdát is megtekintette, amely Közép- Európának egyik legjobb hírnévnek örvendő hangjegymetsző in­tézete. A német kiadócég kép­viselője a jövő hét közepén utazik vissza Ber­linbe. * Hangversenyek. Molnár Imre dr. a legjobb magyar hangversenyénekesek közül való. Nem nagy, de hajlékony és kellemes csengésű bari­tonja igen kulturált, énektudása semmi kívánni valót sem hagy hátra, szövegkiejtése pedig ki­váló. Minden szavát meg lehet érteni. Legfőbb erénye azonban feltétlenül muzikális, intelligens, átérzett és mindig közvetlenül ható előadása, amelyben rendkívül sok szintű melegséget és öt­letet talál a hallgató. Műsorát régi olasz áriák­ból, továbbá régi és újabb magyar dalokból állí­totta össze. Gyönyörűségesen énekelte minden számát. Igen sokat meg kellett ismételnie kö­zülük. Legnagyobb sikerét azokkal a régi ma­gyar dalokkal aratta, amelyek legtöbbjét ő ásta ki a régi kéziratokból és gyűjteményekből. A kö­zönség melegen ünnepelte egész este. Zongorán Ziósa György kisérte. — M. Havas Gyöngyi: Operaházunk volt kiváló énekesnője, önálló dal­estén gyönyörködtetett sokszor méltatott művé­szetével. Meleg csengésű szép hangja, jelentős énektudása és minden részletében pompásan ki­dolgozott, finom elgondolású előadása nagy és megérdemelt sikert biztosított számára. Minden dalát zugó tapsorkán fogadta s több ráadással kellett megköszönnie az ünneplést. A zongora­­kiséretben Fleischer Antal művészetét élveztük. Az énekszámok között Nánásy Erzsi zongorá­zott. Sokat kell fejlődnie, amíg mostani dilet­­tánsos modorosságait teljesen levetkőzi, ő is sok tapsot kapott. A Zeneművészeti Főiskolánk nö­vendékei ismét szép hangversenyen számoltak be tudásukról. Egytől-egyig jeles készültséggel játsszották el darabjaikat, vagy énekelték dalai­kat. Különösen Kovács Boriska, Rátkai Vera és Lakos Erzsébet tűntek ki közülük szép tehetsé­gükkel, de Seiber Mária, Szűcs Márta, Szóbel Margit, Elek Ilonka, Nagy Panni és Varjú Irma is méltán rászolgáltak a közönség tapsaira. Bonsquet-Schenk Rita ária- és dalestélyt ren­dezett ma a Vigadóban. Sok muzikalitással és zenei intelligenciával énekel, hangja kellemes, bár nem túlságosan nagyterjedelmű és erejű. Ké­pességei sokkal inkább érvényesülnek a dalok, mint operaáriák tolmácsolásában. Fejlett lélegző­technikával, hibátlan szövegkiejtéssel és mély ér­zéssel adta elő élvezetes és változatos műsorának számait. Az énekszámok között Damokos László zongoraművész játszott. A zongorakiséretet Herz Ottó dr. látta el igaz művészettel. — Ifj. Schletter Jenő kétségkívül tehetséges zongorás. Mai be­mutatkozó estjén fejlett technikával, színes és erőteljes előadásban interpretálta tartalmas és változatos műsorát, melyben az óklasszikusokat Bach, a klasszicizmust Mozart és Beethoven, a romantikusokat Chopin, a neoromantikát pedig Liszt képviselte. Minden mű­ stílusába teljesen beleilleszkedett. Közönsége melegen ünnepelte. — Dohnányi Ernő ma tartotta ez évadban utolsó hangversenyét. Műsorának minden egyes számát szinte utolérhetetlen művészettel és eszményi tökéletességű előadásban szólaltatta meg. A ter­met zsúfolásig megtöltő közönség szűnni nem akaró tapsban és ovációban részesítette. ^ Ma szenzációs ' GYERMEKELŐADÁS | T­ERÉZKÖRUTI SZÍNPADON ■■■Imii (Teréz­körut 46. számi Kezdete fél 4 órakor. Jegyek 12—30.000 K-ig * Új magyar darab. Faludi Jenő, a Magyar Színház igazgatója elfogadta előadásra Erdei Sándor darabját, amely valószínűleg «Saxofon» címen kerül színre a jövő szezon elején. Az érde­kes újszerű drámai kísérlet egyetlen éjszaka má­moráról számol be s a modern élet jellemző ké­pét adja. Slazenger, Mass, Harson­­val, Hammer, Atlass, Wil­liams, Austin stb. elsőrangú gyártmányú lawn-tennisz, rak­ettek verseny­labdák, és s­port­cikkek. Rake­tt-ja vitá­s és hurozás K­ertész Tódor Budapest, IV. Kristóf-tér Árjegyzék Ingyen! •• Az Operaház jövő hete. A Sába királynője keddi előadásán (D. bérlet) egy fiatal énekesnő, Takács Klementin mutatkozik be Szulamit szere­pében. Szerdán a Hamlet kerül színre (A. bérlet). Csütörtökön bérletszünetben a Denevért, pénteken pedig ifjúsági előadásul a Troubadurt adják. Szombaton, május 1-én kezdi meg vendégjátékát Palló Imre a Rigoletto címszerepében (B. bérlet). Vasárnap a Salome van műsoron (C. bérlet). Oroszok a Renaissanceban. ■ A moszkvai Művész­ Színház tagjai, kik már nem ismeretlenek közönségünk előtt, Osztrovszky vígjátékával kezdették meg idei szereplésüket. A vígjáték címe a Szegénység nem szégyen és arról van benne szó, hogy egy, leányt az apja gazdag öreg­emberhez akar feleségül kényszeríteni, mikor a leány pedig egy fiatal, szegény legénybe szerelmes. Az apa eleinte természetesen kőszívű, később azonban még természetesebben meglágyul és áldását adja a fiatalok frigyére. Ha valaki, mint e sorok írója is, nem tud oroszul, úgy körülbelül ezt vehette ki az orosz művészek játékából.­­ úgy hiszem azonban, hogy sokat nem is veszített a hallgató tudatlansága révén, mert a vígjáték aligha remekmű és csak a nagy­szerű színészeknek köszönhető, hogy mégis élvezetes a végighallgatása. Pompás alkalma­kat és helyzeteket szolgáltat ugyanis érdekes figurák és jellemek megrajzolására. Az oroszok játéka — lehet, hogy azért, mert gyakran játszanak idegenajkú közönség előtt — gyakran közel" áll a némajátékhoz és nagyrészt mozdulataikkal, valamint arcvoná­saik és szemeik kifejező erejével közlik hall­gatóságukkal gondolataikat. És ez rendkívüli módon sikerül is nekik. De nemcsak az egyese­kek külön-kü­lön, hanem az egész együttes­nek. Aminthogy előadásuk éppen nem a sztár­­rendszerre, hanem az összjátékra van ala­pítva. A tömegjeleneteknél is minden egyes szereplő külön-kü­lön is él, nemcsak azok,­­akik éppen a nagy dikciókat mondják és ép­pen ez az részletkidolgozottság és sok részlet­finomság olvad össze a legmegkapóbb össz-­ hatássá. Az a pezsgő élet, amit társas jelene­teiknél a színpadra bírnak varázsolni, igazára csodálatos. Ha tizenöten-huszan is vannak egyszerre a rivalda előtt, egy időben beszélj mozog, cselekszik valamennyi, nem várják be egymást úgy, mint ahogy nálunk megszoktuk­ és mégis megértjük valamennyit. Illetőleg bi­zonyosan megértenénk, ha tudnánk oroszuk Egész előadásukra jellemző a nagyon gon­dos kidolgozottság és a sok részletfinomság. Nincs olyan kis szerep, amit elejtenének és nincs olyan mozdulat, melynek ne tudnák­ megadni a kellő művészi súlyt és jelentőségek Nagyon sok humor van bennük, igen jóked­­vűek, pompásan tudnak kacagni, de a sírásra is megtalálják a kellő hangot és kifejező erők Ma este a vígjáték keretében énekeltek és tán­coltak is orosz vendégeink, mindennel, amit­ nyújtottak, őszinte meleg sikert aratva. A sze­replőket külön-külön nem is sorolom fel, va­lamennyien egyformán és teljesen egyenlően kitűnőek voltak. (s. gy.) * Az Andrássy-úti Színház premierje. Nem hiába színház nevet visel az Andrássy-uti intim múzsahajlék, de valóban komoly színházat is játszik, mint mai nagyszerű ttj műsora is bizo­nyítja, amely irodalmi nívójával és ötletességével a legkényesebb igényeket is kielégíti. A premier legzajosabb tetszéssel fogadott műsorszáma a három képből álló Az elérhetetlen asszony címűl operett volt, amelynek fordulatos és vidám, cse­­lekményű szövegét Bús Fekete László, fülbe­mászó muzsikáját pedig Emnőd Tamás pompás verseire Nádor Mihály írta. Biller Irén kedves játéko­káért, táncaiért és kellemesen hangzó énekéért is sok tapsot kapott. Lukács Pál mint operett-bon-­ vivant is érdekes, Kabos Gyula pedig még a szőj kodnál is mulatságosabb. Fodor László Grenadin című, bravúrral megirt vígjátékában Kökény Ilona, Vaszary Piroska, Gárdonyi Vilma, Békeffi és Radó kitűnően játszottak, míg A második csésze teá­ban, Földes Imre remek vígjátékában Csathó Gitta finom játékát élveztük. Török Rezső Kupeczky című hangulatos falusi történetében Gázon Gyula nyújtott kiváló alakítást, de jeles partnerei voltak Vaszary Piroska és a sokoldalú Heltai Andor. A tehetséges Vadnai László ifj. Békeffi István társaságában A sárkány címen írt kacagtató tréfát, míg Kökény, Pártos, Kabos, Sándor Böske Hol van Stiglic?, Harmath Imre jóizű bohózatában derítette jókedvre az Andrássy­­úti Színház rendkívül hálás premierközön­­ségét. (b- a.) ! Szobrot Prielle Kornéliának! Június elsején lesz száz éve, hogy a magyar társalgóművészet legnagyszerűbb alakja, Prielle Kornélia, megszületett. Régi magyar sors, hogy sírja még ma is jeltelen. ''Prielle Kornélia fontos, sőt for­dulópontot jelentő fejezet a Nemzeti Szín­ház színjátszó modorának történetében, a beszélgetésnek az igazi művészete éppen az ő egyszerű és egyszerűségében is szel­lemes modorában bontakozott ki. Prielle Kornélia neve túlemelkedett a színpad deszkaker­etein és fogalommá változott. De a sírja jeltelen maradt. Tomboló taps­viharokkal ünnepelték minden fellépését, ezeren és ezeren sírtak és kacagtak a szavai nyomán. De azután elfelejtették. .­ magyar szirtházkultúra önmagát becsüli meg, ha Prielle Kornélia emlékének a kellő tiszteletet megadja. Szobrot Prielle Kornéliának.

Next