Ujság, 1926. május (2. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-30 / 120. szám

32 is, a fiatal nőknek csodálatosak, testek és lágyak, selymesfehérek a karjai, a formájuk tiszta, sima és csábító ... Mint mindenütt máshol, porosz­országban is ritkák a híres szerelmes nők, a szenvedély sorsszerű áldozatai. De a végzetes szerelmi bájifal talán egy országban sem maróbb, emésztőbb. Ellenállhatatlan erővel pusztítja egész belső lényüket és nem marad utána más bennük, csak az öngyilkosság és a megsemmi­sülés őrjöngő sóvárgása ... Állhatatlanok, fantaszták, hitszegők, túl­zók, egoisták, zsugoriak, perverzek, idegesek, izgatók, felületesek, csalók, ördögiek,, minden­nek el leh­et mondani őket, de sohasem közön­ségesnek, sohasem kicsinyesnek, soha sem unalmasak. Mindent összevéve félelmesek és elbűvölök... «Tied vagyok.* — «Kereslek.* — «Fuss utánam.» — «Jössz még erre.* A legújabb divat: nevet adni az új ruhamodelleknek­, Paris, május végén. (Az Újság párisi divattudósítójától.) A ruháknak Parisban nevük van. .Éppen úgy, mint a képeknek és versenylovaknak. Ez utób­biakra különben abban is hasonlítanak, hogy igazi verseny az, mikor egy-egy szabócég úgy há­romszáz modellt útnak bocsát a bemutató közön­sége elé, szorongó kíváncsisággal, melyik fut be elsőnek, melyiknek lesz sikere? Hogyan is lehetne háromszáz ruhát másként megjegyezni, mintha nevük van? Szám az nem olyan hangzatos. XVI. Lajos egyszer, mikor Marie Antoinette királyné új barnásszínű ruhában jelent meg előle, nagynevetve jegyezte meg: — Vous avez une robe „pyce", madame. S divatos lett a „bölha"‘­ruha és divatos lett nevet is adni a ruháknak. De ennek igazi jelen­tősége csak ma van, mikor évente ezrével készül az új modell és mikor nem is lehet elég nevet ki­találni a rengeteg újdonság megkülönböztetésére. Egész mulatságos kis tanulmány, milyenek is azok a nevek, amelyet a cégek adnak. A nevek minősége például igen jellemző magára a cég irá­nyára. Néha sokkal inkább, mint a ruhára és bi­zony sokszor megesik, hogy a név miatt veszik meg a ruhát. Például milyen egyszerű és világos választ ad­hat a szemérmes nő (Még ilyen is van?) az imá­dott férfinak (Ilyen is van.), ha az a ruha nevét kérdi: „Csak te érted", vagy „Mit tudod te?“ „Szivemben." „Tied vagyok." „Egyetlen szerel­­mem."„ Ha kissé merészebb: „Kereslek." „Rendez­­vous.“ „Csak szólj." „Nem várok." „Vigyél ma­gaddal." Fölényesen: „Mit bánom én“. „Ez az egész?" „Fuss utánam."­­Jössz még erre." Ezek még az ízlésesebbek. De itt van csábító Delila, aki ruhá­jának csillogó varázsához még szükségesnek tartja hozzátenni: „Ma volupteé", vagy „Mienk az éj­szaka". Aztán vannak másfajta nevek is. Komoly, ta­nulságos dolgok. Nem restellem bevallani, tán soha nem tudom, hogy Jean Bart híres tengeri kalóz volt, ha nem látok valahol ilyen nevű bájos sötétkék pirosdíszes matrózszerű ruhát. „Duran­­dol“ legendás kard, szürke lámé ruha ezüst és kék hímzéssel. Az irodalom is kezd bevonulni a divatszalonokba. Nemsokára megesik, ha valami ismert regényeimet hallunk asszony­­ajkakról el­hangzani, tudni fogjuk, ruháról beszélnek. Parlez chilfon, most mind keserűbb sóhajjal teszik ezt itt az asszonyok. Hiszen már a ruhák neve közt is szerepel a csúnya szó: „Infláció". A drágaság. Ke­gyetlen dolog. Milyen jó hangzású akkor ez a ruhanév: „Pour quatri sous". Négy garasért. Né­hány ezer frankért tényleg megkaphatja mindenki Martial et Armandnál. Pasztelszin zöld nyers­selyemből készíti, gépelt szegélykékkel dísznek, fekete pirossal hímzett gallér és kézelők. Saját szín és anyagból készült gombok. Hozzá a gallé­ros köpeny, ami különben a legdivatosabb tavaszi ÚJSÁG kabát és egyben a legújabb is. Ez a ruhával egyező színű pasztelzöld kaskából készült. A másik „Sophie et Gustave", egy ruha három felvonásban. Sophie, a leány szép pirossárga mousselin imprimée ruhájában megunta, hogy mindenki leánynak nézi. Felkapcsolja rá sötétkék szövetből készült sima szoknyácskáját (második kép) és felveszi kis eatonos kabátkáját és már elég fiús, már Gustave. Különben ez egyike Ar­­mand legsikerültebb kreációinak. Még csak hozzáfűzöm, hogy a legenyhébb ru­­haneveket említettem meg és ezek mind nyomta­tásban itt vannak előttem Martial et Armand ka­talógusában. Szóval minden autentikus. MEGNÉZTE MÁR A TENYERÉT? 1. A kirajzolt tenyér mellé a szelvény melléklendő. 2. Minden levélhez bélyeggel ellátott teljes megcímzett boríték teendő. 3. Kérjük ne csak a fő, hanem az apró vonalak berajzolását is, mert ezek a fővona­lak jelentőségét is módosítják. 4. Milyenek az ujj-végei: hegyesek, kere­kek, vagy szögletesek? (A fenti ábra szerint I., II., III. számmal jelzendő.) 5. Milyen a hüvelykujja? Duzzadt, vagy karcsú, első íze hosszú, vagy rövid, kifelé hajlik-e? (A fenti ábra szerint 1., 2., 3., 4. számmal jelzendő.)­­ 7. A lapban nem válaszolunk a beküldött kérdésekre. Név:_______________________________ Jobb- vagy baltenyér­:..................—......... Pontos cím : ...............................—........... 1 23 -a I. N­. Hr. VASÁRNAP, 1226 ?.MÁJUS 30. A nyári divatról. Minél nehezebb lesz a mindennapi élet, annál elemibb erővel tör elő a vágy az életnek meghosszabbítására. Tudós professzorok, dele­ f jező bűvészek és étrendi apostolok versenyez­­nek­­egymással a fizikai életet meghosszabbító elixirek és módok feltalálásában. Nem szándékunk ezen, mindenesetre em­­berszerető törekvésekkel versenyre kelni, de mégis rá kell mutatnunk arra az általánosan ismert igazságra, hogy a jól szabott Új öltözet és a helyesen kiválasztott gallér és nyakkendő nemcsak a testre, hanem a lélekre is felemelő­­leg hat és ha nem is járul hozzá az élet meg­hosszabbításához, mégis oly varázseszköz,a­melynek fiatalító hatása elvitágzhatatlan. A mai nemzedéknek azonban nemcsak élet­­hosszabbító és fiatalító eszközökre van szük­sége, hogy helyét a létért való küzdelemben megállhassa, hanem oly segédeszközökre is,­ melyek a társadalmi életben való érvényesü­lést elősegítik. Ezek közt első helyen áll a kifogástalan külső megjelenés, melynek tudata biztossá teszi a fellépést és a velünk érintkezőkben­ már első látásra érdeklődést és bizalmat kelt. Bátran mondhatjuk tehát, hogy a jól álló, részleteiben is tökéletes új ruha az ambíció, Rákóczi-indulója, mely lelkesít, magával ra­gad, tettre serkent és győzelemre vezet. "­ GALLÉROK ÉS NYAKKENDŐK. Zakó öltönyhöz a ma divatos «dupla»* gallér való. Válogathatunk a keményített, a félkemény, a ruganyos (f­lastique*­­ és a puhán hagyott minőségekből. Az utóbbit ma­ már igen ritkán viselik, mert határozottan pongyola jellegű. De mióta a félkemény gal­­lért feltalálták, nincs is szükségünk rá. Az előbbi három minőségből sok szép új forma áll rendelkezésre. Ezek között tökéletes sza* básuk és gyönyörű formájuk miatt az «Alfa Romeo», «Delage», «Unic» és «Royal» elne­­vezés alatt ismert alacsony formák állnak a­ divatosság magaslatán. A fekete zakóhoz tulajdonképpen szár­­nyas gallért kellene viselni. Ez a kabát —a­melyhez, mint ismeretes, világosszürke sávos,­ nadrág járul — bizonyos alkalmakkor pótol­ hatja a zsaket-et. Ilyenkor megfelelőbb a szárnyas gallér, míg ha rendes nappali vise­­letre használjuk a fekete zakót, duplagallért vehetünk fel hozzá. Zsaket-hez a szárnyas gallér kötelező, úgyszintén szmokinghoz is. Meleg nyári napokon, fürdőhelyi és nyaraló* helyi alkalmi este összejöveteleken szmoking* hoz kemény duplagallér is viselhető. Frakk* hoz szintén szárnyas gallért kell viselni, elől zárt álló gallért pedig csak akkor vegyünk fel* ha valamely igen ünnepélyes alkalomra ké­­szülünk. A hosszúra köthető modern nyári nyak* kendő h­agymintás és színes. Anyaga crepe dy Chine, Maroquin vagy foulard. Ne ragaszkodjunk okvetlen a megszokott gallérformához, hanem válasszunk a divatosak­ közül egyéni alkatunknak megfelelőt. Vannak­ nyakak, melyekhez magasabb gallért kellene viselni, mint amilyen rajtuk van, viszont van­ sok olyan, melyen az alacsonyabb állna job­­­ban. Átlag a legtöbb ember magasabb gallért­ visel, mint kellene. Ez különösen a kövérer­dőkre vonatkozik. Ők még a soványabb idő­­szakukban megszokott magasságú gallérban, járnak és inkább 1—2 számmal bővebbet vesznek fel, holott ha valamivel alacsonyabbal meg tudnának alkudni, megmaradhatnának ál régi bőségnél és jobban volnának felöltözve. Az eredmény az, hogy a kövéredő ur tokája ott dudorodik a gallér szélén és ahelyett, hogy­ soványabbnak — s így fiatalabbnak — lát­­szana, néhán­y kilóval kövérebbnek és egypár­ évvel idősebbnek tűnik fel előttünk. A gallérnak nemcsak a nyakhoz kell illeni, de az archoz is jól kell állni. Mindenki észre­vehette, hogy jól öltözködő urak ma alacsony gallért viselnek. Az alacsony gallér divatját mindenkinek követni kellene, mert nemcsak megkönnyebbülést hoz, de csinosabb külsőt biztosít. A megjelenés szépségének fokozására szükségünk van a fehér gallérra, de ha abból túl sokat láttatunk, rontju­k a kedvező hatást. Találunk klasszikus fehér mintákkal vagy fehér pettyekkel telehintett sötét antique* szatinselyem-nyakkendőket; apró, színes min­tás angol twilleket; élénk színezésű nagy* mintás brokátokat, egyszínű ritok­éket, sűrü,­ pasztellszínű sávos alapon «Turandot» min* tájú slipszeket és hosszú nyakkendőket. Míg a matrózcsomóra köthető nyakkendők­ többnyire a kötésben elvesző nagy színes min* tások, a lapátvégű­ vagy „Orlow“ szabású slipt széket túlnyomólag apró színes rajzok vagy, pettyek élénkítik. Bár a nyakkendő aránylag igen kis helyet foglal el a férfiöltözetben, mégis azzal érhetjük el a legnagyobb hatást, mert éltető eleme az öltözetnek és a legegyszerűbb eszköz az ele­gancia fokozására. Az élénk színek korlátlan divatossága igen megkönnyíti a kiválasztását és hogyha a megfelelő szín meghatározásánál csupán az alapszínt tekintjük, a nagy választék közül biztos kézzel ragadhatjuk ki a ruha szi­­néhez illő nyakkendőt. A jól megválasztott élénkszinű­ nyakkendő látása üdítőleg hat a szemlélőre és frisseséget kölcsönöz az őszbe hajló öreg uraknak is. Mangold Béla Kolos.

Next