Ujság, 1926. július (2. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

2 Lakók és háziurak a rendeletről. Kedden reggel jelent meg — mint ismere­tes — Vass József dr. népjóléti miniszter újabb rendelete a lakásügy szabályozásáról, amely a lakók és háztulajdonosok körében egyaránt nyugtalanságot keltett. Fáy Sándor dr., a Lakók Szövetségének ügyvezető főtitkára, a következőket mondotta munkatársunknak az új lakásrendeletről: — Mondanom sem kell talán, hogy az új lakásrendelet nagyon meglepett bennünket. A mai állapotok egyáltalán nem alkalmasak az ilyen intézkedésekre és nem is hisszük, hogy a lakások felszabadítására vonatkozó rende­let végrehajtható lesz. Külön meglepetés volt szám­unkra, hogy bár hivatalos ígéret szerint a la­k­ás felszabadításra két évig nem került volna­ sor, egy év múlva, 1927.november else­jén a háziurai­ már­­elmondhatnak. Hogy, ez a megrövidítés miért történt, nem tudom. Mert nem tudok arról, hogy mostanában annyi lakás épült volna, amely a felmondást indokolhatná. Egyébként is a vidéki tapasz­talatok erősen ellentmondanak ennek a terv­­ne­k. Kiderült, hogy a vidéken a legnagyobb felfordulást okozta a felmondás, amely való­ságos lakbér- és lakásuzsorát teremtett. De a legnagyobb baj az, hogy a rendelet szerint át­menet egyáltalában nem lenne. Egy éven be­lül emelik fel az ötven százalékot további húsz százalékkal és ha egy év múlva, mint a vidéken történt, itt is felmondhatnak, itt is hetven százalékról kétszáz száza­lékig fognak ugrani a lakbérek, amellett,­­ hogy óriási telepesek is lesznek.­­ Azt mondja a rendelet, hogy a békejog lép életbe. Minden negyedév elején kell tehát majd lefizetni a bért. Még­pedig az első na­pon. És mint békében, minden külön megintés nélkül joga lesz a háziúrnak kitenni a lakót. A rendeletnek ez a határideje olyan rövid és annyira átmenet nélkül zúdítja a lakókra a bajt, hogy elképzelhetetlen annak végrehaj­tsa. Aminthogy elképzelhetetlen az is,­ hogy a miniszter ezt a rendeletet komolyan venné. Minden bizonnyal újabb rendeletet fog kiadni. Ezt annyival is inkább remélem, mert bizalmas értesülésünk szerint készül egy ilyen rendelet, hogy még idejében a fel­mondások érvényesítése előtt szabályozza az átmeneti állapotokat. Ez a készülő ren­delet, úgy tudom, arról fog szólni, hogy a lakásfelszabadítások megindulásakor megakadályozza a béreknek hetven szá­laknál nagyobb összegre tervezett eme­lését. De ha ez a rendelet megjelenik is, mire való addig rettegésben tartani a lakókat? —­ Mi a harcot természetesen folytatjuk. Az általános gazdasági válság, a közállapotok legalább három évig nem engedik még meg a ■lakások felszabadítását. Három év múlva az­után talán már lehet beszélni erről. Közelebb­ről egyébként előadás keretében kívánok be­számolni arról, hogy a bérlők zürichi nemzet­közi kongresszusán mit tapasztaltam­, mert el­képzelhetetlenül elszomorító az a viszonylat, amelyen mi ezen a téren külfölddel állunk, Európa államai közül Magyarország áll a leg­utolsó helyen abban a kérdésben, hogy a bér­lők számára milyen védelmi jogokat biztosí­tunk. A miniszter úr vagy nem ismeri a kül­földi jogszokásokat és külföldön érvényes rendeleteket, vagy nincs meg a kellő szociális érzéke ennek az ügynek elintézéséhez. Hiszem egyébként, hogy tervezett előadásom adatai je­lentékenyen hozzá fognak járulni a kiadott lakásrendelet megvalósíthatatlan intézkedései­nek megváltoztatásához. A Háztulajdonosok Országos Szövetségé­nek igazgatósága és választmánya ma együttes ülésen foglalkozott az új lakásrendelettel. , Németh Béla dr. alelnök indítványára az értekezlet a következő egy­hangú határozatot hozta: —­ Azok a kivételes szabályok, amelyeket a szanálási törvény­ engedett meg, 1926 no­vember elsején elvesztik érvényességüket. Ezen belül a népjóléti minisztérium kapott felhatalmazást arra, hogy a viszonyoknak megfelelően, a kivételes szabályokat előbb is érvénytelenítse. A miniszter nem él ezzel a felhatalmazással, nem tett előterjesztést azok­ban­ a­­városokban a lakásforgalom korábbi felszabadítására, ahol ennek akadálya nincs, ellenben a szanálási törvény szellemével ellen­tétben, a fővárosban és ötvenegy vidéki vá­rosban a megállapított határidőn túl, 1928 májusáig, tartja fenn a tulajdon­korlátozó ki­vételes rendelkezéseket. Pedig a helyzet az, hogy a vidéki városok legnagyobb részében a szabadforgalom helyreállításának aka-­a­dálya már nincs. A fővárosban is 1827 májusára felépülnek azok a Házak, ahol főleg a köztisztviselőket el­helyezhetik. Az országos szövetség vezetősége ez ellen az intézkedés ellen tiltakozik, bízik azonban abban, hogy az ország hitele­ és a gazdasági élet fellendülése érdekében a kivételes szabályokat korábban is megszünte­tik. Rendkívü­l sérelmes a bérmegállapítás­ is. Nyilvánvaló, hogy ez a rendelkezés nem gazdasági megfontolás eredménye, hanem egyoldalú szociális jóléti intézkedés a háztulajdonosok terhére. Megfeledkeztek arról, hogy tíz éven át ebben az országban sem lakbért nem fizettek, sem a házak fen­­tartásáról nem gondoskodtak, a házakat rész­ben vagy egészben tönkretették és a csak­ het­ven százalékig emelkedő lakbérek mellett a tatarozási munkálatokat finanszírozni lehetet­len. Aminthogy a békebeli adók kétszeresének terhével nem lehet a mai kamatokat és építési költségeket fedezni.Ilyen körülmények között a házak helyreállításáról szó sem lehet, pedig ez állami és városi szempontból egy­aránt igen fontos. A magánépítkezéseknek ál­lami kölcsönnel történő támogatása pedig elősorban a régi háztulajdonosokat kell hogy illesse, mert tömegesen új házakat építeni, ugyanekkor a régieket pusztulásra kárhoz­tatni, hogy a végén a lakók a régi házakat el­hagyják, nemzetgazdaságilag a legkárosabb el­járás volna. A Háztulajdonosok Szövetsége tehát hely­­reállítási és építési kölcsönt kér és köve­teli az adók leszállítását, végül pedig megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a kormány szeptember elsejétől a lakás-­ hivatalokat az egész országban megszünteti. ENYHÍTENI FOGJÁK A LAKÁS­RENDELETET. Illetékes helyen sem a lakók, sem a házi­urak álláspontját nem osztják. Mint a népjó­léti minisztériumhoz közelálló hírforrásból megtudtuk, a kormány valóban hajlandó szükség ese­tén a lakásfelmondásra vonatkozó határ­időt kitolni, mert tisztában van azzal, hogy a gazdasági élet a legutóbbi fel­ondá­st halasztó rendelet óta nem javult, így tehát abban az esetben, ha az i­.­ rendelet szerint kitűzött határ­idő elkövetkezéséig nem enyhülnek a gazdasági viszonyok, a kormány további halasztást ad. Addig azonban végrehajtani kívánja a nép­jóléti miniszter a béreknek hetven százalékig elrendelt fokozatos felemelését. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1926 JÚLIUS Lakók és háziurak egyaránt elégedetlenek az új lakásrendelettel. Szeptemberben már nem lesznek lakáshivatalok. 1928 májusra lehet a rendelet szerint felmondani, de ha nem változnak a viszonyok, a felmondást továbbhalasztják. Juszt Ivánt esetleg szabadlábra helyezik. Ma harmadfél óra hosszat hallgatta ki a svájci szövetségi vizsgálóbíró. Bernből jelenti a hivatalos Svájci Távirati Iroda. A szövetségi vizsgálóbíró ma Genfbe utazott, ahol a törvényszék épületében kihall­gatta Juszt Ivánt. A kihallgatás harmadfél óra hosszat tartott. Lehetséges, hogy Jusztot, aki már kevés híján egy hónapja van letartózta­­tási fogságban, ideiglenesen szabadlábra helye­zik. A vizsgálatot most hamarosan befejezik. A budapesti francia kereskedelmi attasé Genfben átutaztában beszélgetést folyta­tott a magyar miniszterelnök inzultálása miatt letartóztatásban lévő Juszt Iván ügyvédjével, akit tájékoztatott Jusztnak a magyar bíróságok előtt történt állítólagos elítéléséről. Közléseiből kiderül, hogy a rendőrség azért tartóztatta le az Allgemeine Transatlantic Ge­­sellschaft budapesti intézetének Vályi nevű­ igazgatóját, valamint Juszt Ivánt, aki akkor az intézetnek cégjegyzője volt, mert a tőke­kiviteli tilalom ellenére 15.000 dollár értékű devizát vittek ki Franciaországba. A francia kereskedelmi attasé tiltakozott volt e letartóz­tatás ellen, mire Vályit és Jusztot nyomban szabadon bocsátották és a 15.000 dollárt visz­­szaadták. Raoul Chelard attasé fentebbi közlésével szemben magyar beavatott körökben rámutat­nak arra, hogy Juszt és Vályi valutacsempé­szési ügyében a kir. Curia annak idején meg­változtatta az alsófokú bíróság ítéletét és új eljárást rendelt el. Ezt az eljárást azonban már nem lehetett lefolytatni, mert Juszt Iván idő­közben elhagyta az ország területét. Az eljárás az 1922. évi XXVI. tc. 2. pontja alapján ide­gen fizetési eszközökkel való visszaélés bűn­tette címén indult meg és ezen a címen fog is­mét megindulni, ha Juszt Ivánt a magyar bí­róság elé sikerül állítani. * Súlyos károkat okozott az esős időjárás a termésnek. Sok helyütt megdőlt a búza és rozsda lépett föl. Bariká­dokkal védekeznek az ár ellen a Suhajda-telepen. Nem fenyegeti veszély az állami barakktelepek lakóit. Apadóban van állandóan a Duna. Az utóbbi napok esőzései újból akuttá tették­­ a főváros rettenetes lakásínségét. Még mindig százával vannak emberek, akik szegényes, rozoga barakkokban laknak. A megújuló felhőszakadások nap-nap után öntötték el ezeket a lakásokat. A főváros út- és csatornaépítő ügyosztálya széles­körű vizsgálatot indított és megállapította, hogy a Suhajda-telep, a párkányutcai szükség­­lakások, a Zita-telep és a Márta Valéria barakktelep házai vannak megrongálva. Egyes telepeken a szobák víz alatt állanak és már a legkisebb esőre is az udvarokban térdig érő vízben gázolnak a­ szerencsétlen lakók. Az út- és csatornaépítő ügyosztály jelentése alapján a ta­nács utasította az elöljáróságot, hogy a barakk­telepeket állandóan tartsa szemmel és amennyi­ben szükség mutatkoznék, azonnal rendelje el az egészségtelen és veszedelmes lakhelyiségek ki­ürítését. Amennyiben az elöljáróságok megfelelő helyiséggel nem rendelkeznek, a tanács megen­gedte, hogy a nyári hónapokban amúgy is hasz­nálatlanul álló iskolaépületekbe telepítsék az eső­zések által sújtott lakókat. Az Újság munkatársa ma­­ végigjárta a buda­pesti barakk-telepek nagy részét. Különösen szá­­nandók azok az emberek, akiket végzetük a Suhajda-telepre juttatott. Az egymás hátára építétt rozzant ki­s kalyibák minden pillanatban összédüléssel fenyegetnek és minden kis eső után ellepi a szennyes áradat az udvarokat és lakásokat. A fertőző betegségeknek tipikus melegágya ez a zsúfolt telep és elgondolni is rettenetes, hogy mi történne ezen­ az összezsúfolt telepen,­­ ha egyszer tűz ütne ki. A mai egész nap tartó eső ismét alaposan próbára tette a Szihajda-telep lakóit. A szegény szerencsét­len emberek éjjel-nappal engardában állanak és szemüket sem merik lehunyni, mert soha sem bizonyosak abban, hogy az ajtórések alatt mikor tör be a víz a lakásba. Amint elkezd esni az eső, óriási nyüzsgés, munka kezdődik a Suhajda-terepen. A lakók azon­nal gátépítéshez látnak, hogy lakásukat valami­képpen biztonságba helyezzék. Az ajtók elé téglá­ból, sárból, deszkákból barikádokat emelnek, ők maguk természetesen az esőzés alatt lakásukban tartózkodnak és folyton figyelik, hogy hol tör át a mennyezeten az eső, hogy még idejében faze­kakat és kádakat rakjanak alá. Amikor az eső eláll és nagyobb katasztrófa nem történik, akkor a barrikádokat megint lebontják, hogy ki és bejár­hassanak a lakásba. NINCS BAJ A MÁRIA VALÉRIA-TELEPEN. Az állami barakklakások veszedelméről túlzott hírek kerültek forgalomba. Igaz, hogy az utóbbi napokban ,a felhőszakadás több helyen behatolt a lakásba, de hiszen ez magánházakban is elő­fordult és mélyebben fekvő városrészeknél is elő­fordult és az ilyen elemi csapások elleni védeke­zés szinte lehetetlen. A Mária Valéria-barakktábor, amelyik az Üllői­­úton a Népliget és Kispest határa között terül el, elég jó állapotban van és egyelőre nincs szó arról, hogy a lakókat onnan kitelepítsék. El sem képzelhető, hogy az ott lakó 12.000 embert egyhamar elhelyezzék máshová. A néhány nap előtti árvizet az okozta, hogy a barakktelep az Üllői-út és a Cséry-telep között mintegy félméteres völgyben fekszik és ezért itt gyülemlett össze a víz. A népjóléti minisztérium már el is rendelte, hogy a csatornákat iszapfogó készülékekkel lássák el és remélik, hogy ez­által elérik azt, hogy a víz a kanálisokon gyorsan le­folyhat és nem gyülem­tik fel. A Zita-telep, amelyik a Gyáli-út elején, a volt Zita-kórház barakkjaiból készült, valamivel gyen­gébb lábon áll. Az épületek nem olyan szilárdak, mint a Mária Valéria-telepen, de viszont nincse­nek kitéve annyira az­ esővíz felgyülemlésének. A népjóléti minisztérium itt is állandóan javíttatja a barakkokat és mindent elkövet, hogy megfelelő hajlékot adjon a lakóknak. A Zita-telepen sincs egyelőre szükség kilakoltatásra. A Hungária-úli laktanya és az új lóversenyt­ között levő Au­guszta-telep, amelyik szintén had kórház céljaira épült, az Erdélyből menekült sz­kelyek lakóhelye. Már a Károlyi-forradalon, id­­én foglalták le a telepet a menekültek és az á alakílási munkálatokat rögtön meg is kezdte Ez a legtökéletesebb és legideálisabb barakktele A házak kitűnő karban vannak, nemcsak az újab­ban épített téglaházak, hanem a régi fabarakké is átalakítva, megerősítve és kivakolva szilárda állanak ellent az időjárás viszontagságainak. csatornázás kitűnő és a legnagyobb felhőszaka­tás sem okozott semmi bajt. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osz­tálya jelenti, hogy a Felső-Duna és mellékfolyó­nak erős apadása az árvíz végét mutatja. Komá­romban ma reggel kulminált 653 centiméterrel harmadik árhullám. Holnapra már apadás vár­ható. Budapesten tegnapról mára az előzetes je­zéshez képest 2 centiméteres áradás volt és hó­napra még csekély emelkedés várható. Az álland apadás pénteken kezdődik. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint légnyomás délnyugat felől rohamosan csökken Ma reggel egy depresszió magva a Balkán felel van. A magasnyomás észak felől elvonult. Ha­zánkban az idő hűvös, az esőzés ismét erőselt és általános lett. Időprognózis: Egyelőre még hű­vös és esős idő várható. MEGBONTOTTA A TERMÉSKILÁTÁSOKAT A BÚZA MEGDŐLÉSE ÉS A ROZSDA FEL­LÉPÉSE. A legutolsó termésjelentés meglehetősen nag feltűnést keltett, mert arról számolt be, hogy a esős időjárás ellenére a terméskilátások nem változtak meg lényegesen. A termésjelentés meg­jelenése óta szakadatlanul zuhog az eső és ha már itt vagyunk Péter-Pál hetében, az arató kezdetén, az idő csak nem akar kedvezőhöz fordulni. Az utóbbi napok szeszélyes időjárása azonban már kezd aggasztó lenni. Megkérdeztü­k az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, vaj­­on a folyton tartó esőzés nem okozott-e újabb károkat a vetésben. A következő felvilágosítás kaptuk: 1 — Egyre több a panas­z az esős idájáról miatt az ország különböző részein, mert meg­dőlt a gabona és fellépett a rozsda. A hivatalos termésbecslések jelentései szerint az idén jó köze­­pes termés volt várható, ma azonban az a hely­­zet, hogy a rendellenes időjárás már eddig is körülbelül 15 százalékos kárt okozott. A véget a ciónak ugyanis egész júniusban nemcsak az eső okozta bőséges lehűléssel, hanem az égboltnál gyakori borultságával is meg kell küzdeni, amely nem engedte a napsugárzás nyújtotta melegnek a vegetációra való jótékony érvényesülését.­­ Az eddig beérkezett jelentések szerint különösen csapadékosabb vidékeken, j» '■ nántulon voltak károk, mert alulról a sz rothadásnak indult a szem beérése előtti A gyakori jégesők és áradások úgy a Tisza, b­­’nj a Duna és Maros mentén szintén károkat isScirit és az,árterekben levő vetések sok helyen,'r*fí­teg a Tisza mentén, már viz alá kerültek. -A -Á 1 — Az aratás így máris eltolódott, de a jövő, héten minden körülmények között meg kell kez­deni. Most arra volna szükség, hogy néhány­­na­pon belül kedvezőbbre, forduljon az időjárás; elsősorban megfelelő szél legyen, ami szárítan­á a nedves vegetációt, azután napos időnek kellene következni, ami a teljes beérést segítené elő A melegnek egyenletesen kell jönnie, nehogy a­z ille­den átmenet nélkül bekövetkező forró időjárá­s­szemeket megszorítsa.­­— Eddig kitűnőek voltak a terméskilátások­, de az utolsó hét sokat rontott, bár vannak eslyes, gazdák, akik azt hangoztatják, hogy a tapav­a­­­lat szerint az ilyen bőséges csapadékos idő­járás bár mennyiségileg bizonyos károkat okoz, egy vég­­eredményben a minőséget nem fogja érintei . Li Programmbeszéd reggel hét Mint ismeretes, az egységes párt kiül^Hj csoportja Hegyesi Károlyt tekinti h'Vatali^HHj lettjének a bih­arkeresztesi kerületben. luf'^HS torunk szerint a kormány a kisgazdák jelöl^^H szemben hatóságai útján Feilitzsch­licnS^M bárót támogatja. A hivatalos és a félhivatalosan lölttel szemben egyetlen ellenzéki jelölt Szilágyi Lajos öccse, Szilágyi Zoltán nyugn^H zott huszárfőhadnagy, aki a kispolgárok­nak programjával állott sorompóba. Szilágyi^Hj jós maga is, községről-községre járva, támo^HH öccsét a bilirkeresztesi kerületben, melynelj^^M lasztói nemrég még Szilágyi Lajos került^^H tartoztak, és mint régi ellenzéki szavazók., sen támogatják­­Szilágyi Lajos programmját. Szl­­ágyi igy nyilatkozott a választási küzdelemről! — Igen érdekes a biharkeresztesi választás. A kisgazdák Hegyesi Károlyt jelölték, aki igen, derék, becsületes helyi kisgazdaember, őt azon­,­ban senki sem támogatja, mert az összes hatósá­­­gok­ Feilitzsch báró nyugalmazott főispán mellett állanak. Feilitzsch bárónak rejtélyes írásai le­­hetnek kezében, mert a hatóságok utján már, akkor megszerezte az aláírási íveket, amikor a­ többi jelölt azokat még meg sem kaphatta. Ma­­guk a községi jegyzők kapták meg ezeket az íve­­ket és mint például Mezősason is láttam, Fei­litzsch báró ívét először a jegyző, azután a leírás aztán a segédjegyző írták alá. Mindenütt nyíltan támogatják.­­ A kormánypárton természetesen nagy sí zűrzavar a hivatalos és félhivatalos jelölt küz­­delme miatt. Komikus állapotokat jelent egyéb-­­ként, hogy Mayer János földmivelésügyi minisz­ter úr pénteken este utazik le, hogy szombaton igazságot szolgáltasson a két jelölt között, a szombati terminus azonban már későn lesz, mert vasárnap az ajánlásokat beadják és nyolc nap­ múlva már meglesz a választás is. A miniszter úrnak bizonyára azt fogják mondani, hogy leg­jobb lesz, ha a kisgazdajelölt visszalép. — Én magam egyébként állandóan az öccsem­­m­él vagyok. Ezi­deig ellenzéki szempontból tel­­jesen egységes a választási küzdelem, mert más ellenzéki jelölt nincs, mint az öcsém. Minden terrora el vagyok készülve, s, ha a terror olyan nagyfokú tesz, hogy minden várakozásomat felül­­múlja, akkor magam fogok fellép­ni.

Next