Ujság, 1926. december (2. évfolyam, 273-298. szám)

1926-12-29 / 296. szám

SZERDA, 1926 DECEMBER 29 ■.­ A textiláruk behozatalának 1924 október 4-én bekövetkezett szabaddátétele azzal az eredmény­­eivel járt, hogy a hazai piacot oly mennyiségű textilkészáru özönlötte el, amelyet egy kampány­­során normális fogyasztóképességű vásárlóközön­­­ség sem bítt volna felvenni. Ebben az előrehala­dott időpontban ugyanis a behozatali kontin­­­genssel rendelkező hazai gyárak, kikészítők és nagykereskedők a következő kampány tartamára már fedezve voltak, a korlátok váratlan leomlása azonban ezen körülmény félreismerésével az eddig behozatali kontingenssel egyáltalában nem. Vagy csekély mértékben bíró másodkezet arra "oébította, hogy a külföldön, ahonnan sürgős áru­kínálat jelentkezett igen előzékeny fizetési felté­telekkel, készárukban nagyszabású vásárlásokba bocsátkozzék. Lélektanilag érthető a behozatalból eddig ki­zárt másodkéznek ez a fegyelmezetlen áruéhsége és az a mohóság, amellyel a már befedezett piacot újabb és újabb áruhalmozásokkal terhelte, két­ségtelen azonban, hogy ezek a vásárlások telítet­ték áruval ai piacot a krízis határáig. A feszültsé­get súlyosbította a szanálási akció nyomán foko­zódó m­unkanélküliség, a kereseti lehetőségek meg­csappanása, az ezzel kapcsolatos munkabér- és­izetésleszállítások, a­mi a fogy­asztók­özö­­nség vá­­sárlóképességére hatott károsan vissza, végül be­tetőzte a nyerspamut világpiaci árának katasztro­­fális esése, amely mésfél év alatt 24 dollárcentről 13 dollárcentre csökkent. Mindezen körülmények összhatása idézte elő a válságot összes kísérő jelenségeivel, a válogatás nélkül való könnyelmű kihitelezéssel, az öldöklő iramú versennyel, az áruk áron­­alul való elfecsér­­lésével együtt. Valóságos járványa a fizetésképte­lenségeknek kíséri a gyógyulás folyamatát, el­­seperve a túlméretezett inflációs kereskedelem konjunkturális,, tőkeszegény és kevésbé óvatos elemeit. Sok száz milliárdra rúg immár az a vesz­teség, mely ezen katasztrófának lim­idálása során az ipart és kereskedelmet forgótőkéjében érte és nézetem szerint időszerű már a kérdés felvetése, n­em volt-e még elég az áldozatból és nem lenne-e­­már legfőbb ideje annak, hogy célszerű eszközök­kel és intézkedésekkel vessünk gátat fogomlatlan fizetésképtelenségek további sorának. Megállamí­­tásaim szerint a liquidálás folyamata annyira előrehaladt, hogy az újabb fizetésképtelenségek nagyobb részénél az összeomlás bekövetkezése már nem írható száz percent erejéig a közgazda­­sági törvényszerűség terhére, mert mind számo­sabbak és­ kirívóbbak lesznek azok az esetek, melyekben olyan momentumok észlelhetők, me­lyek a kereskedői tisztesség rovására mennek. Ez a jelenség is gazdasági törvényszerűségre vezethető vissza. A pamut világpiaci ára már h­ó­­tny­ok óta a mélyponton áll, a belföldi piac lul­­telítettsége fokozatosan enyhü­lt, a verseny nor­mális keretekben mozog. Ilyen­­ kon­mények kö­zött telentkező fi­etésképtelenség oka csak meg­felelő forgalom hiánya, tőke szegény sért, hozzá nem értő veretes, rang huzamosabb ideje láp­pá”'rö.­­)p titkolt inzolvenzia lehet. A mnever ke­reskedelemnek már anmgyis megtépázott jóhír­­neve megköveteli, hogy ilyen jelenségekkel szem­ben a legerélyesebb megtorlás minden évközé kímélet nélkül a’kalmaztassék. elejét veendő a magyar kereskedőimmel szemben már m­mevis jelentkező bizalmatlanságnak, amely külföldi vi­szonylatban súlyos jellegű bizalomválsággá fej­lődhetik. Megcsonkított hazánknak minden szakmában elsőrendű, kifogástalan hírű kereskedőkre van szüksége, akik a szolidság és korrektség ragyogó példaképei kell hogy legyenek belföldön és kü­t­, földön egyaránt. Kívánatos lenne ennélfogva, ha a Magyar Hitelezői Védegylet részéről céltudatos akció indulna meg, hogy ezek a szempontok az új fizetésképtelenségi esetek elbírálásánál könyör­telenül érvényesítessenek. Nincs már gazdasági momentum, mely 40%-os kvóta felajánlását indokolná az inzolvens adósok részéről: a kényszereladások ideje elmúlt, a pa­mutgyártmányok ára hónapok óta stabil. Véget kell vetni annak az ideológiának, hogy a kényszer­egyezség jogot ad az adósnak, hogy hitelezőit 40%-os kvótával elégítse ki 8—10—12 havi ka­matmentes részletekben, ami tulajdonképpen 20—25%-nak is alig felel meg. Bele kell vinni a kereskedelmi köztudatba, hogy a válság közgazda­sági okai szünefélben vannak és hogy ezzel együtt a kényszeregyezség intézménye korlátozódni fog azokra a kivételes esetekre, amelyeknek lebonyolí­tására tulajdonképen hivatva van, vagyis tehát azokra az esetekre, amikor tisztességes, hivatása magaslatán álló kereskedő önhibáján kívül, rajta kívül eső okokból kerül a fizetésképtelenség álla­potába. Ehhez képest minden újabb esetnél ala­posan kell mérlegelni, közérdek-e az inzolvens üz­let további fentartása, személyileg pedig érdemes-e az inzolvens adós arra, hogy önálló kereskedő­ként tovább működhessék. Csak így mozdítható elő a gyógyulás folyamatának megfelelő lefolyást­, csak ilyen módon érhetjük el a piac mielőbbi meg­tisztulását és a kereskedelmi kihitelezés annyira áhított biztonságát. Ha az inzolvens adós nem üti meg a­­gondos kereskedés mértékét, úgy vele szemben a kímélet nemcsak hogy egyénileg nincs helyén, de kihatá­saiban az egész kereskedelemre veszélyes; ilyen egyénnek a kereskedők sorában bármily indoko­lással való megtartása az Országos Hitelvédő Egy­letben tömörülő hitelezők részéről csak arra al­kalmas, hogy a magyar kereskedő jó hírnevét még tovább rontsa. Tudatában vagyok annak, hogy a sokszor érdemtelennel szemben gyakorolt kegyelem oka kizárólag a hosszadalmas és drága csődeljárásban keresendő, ennek azonban nem ez az orvossága, hanem az, hogy a fizetésképtelen adós vagyontárgyainak értékesítése tétessék egy­szerűbbé és olcsóbbá. Nincsen szükség arra, hogy a liquidációt az adós maga bonyolítsa le, mely időben tovább is a hitelezőkön élősködik, még­pedig drága vagyon­felügyelő és tömeggondnok ellenőrzése mellett: a követelések behajtását megfelelő központi szer­vezet épp oly sikerrel és sokkal olcsóbban végezné el, árukészletét pedig megfelelő árban a helyi piac solvens kereskedői is átvennék már csak azért is, hogy piacuk megmeneküljön a tömeges értékesí­­­­téssel­ járó árlerontás veszélyétől. Meggyőződésem az, hogy csak ezen elvek kö­vetkezetes érvényesítése alkalmas arra, hogy egy­részt biztosítsa a magyar textilkereskedelem gyó­gyulási folyamatának sima lefolyását, másrészt pedig azt, hogy a magyar kereskedelem vissza­nyerje ezen belső, erkölcsi regenerálódás által úgy itthon, mint a külföldi viszonylatban régi jó hírnevét, további boldogulásának ezen egyedüli biztos alapját. Greiner M. Miksa KÖZGAZDASÁG Bizalomválság a textiszakmában A pengő­ a postán A koronabélyegeket bevonják. A kereskedelemügyi minisztérium közlése sze­rint a kötelező pengőszámítás életbelépése kö­vetkeztében 1927 január 1-től kezdve a postán is minden be- és kifizetés, értékjelzés, utalvány, postatakarékpénztári csekk, befizetési lap, meg­bízási és utánvételi lap kitöltése stb. koronaérték helyett csak pengőértékben történhetik. Korona­értékben kiállított okmányokat a postahivatalok 1927 január 1 után visszautasítanak. A 100, 200, 300, 400, 000 és 800 korona ér­dekű­ bélyegeket december 31-én a forgalomból kivonják. Ezeket a bélyegeket a postahivatalok 1927 január 31-ig díj nélkül becserélik. 1927 ja­nuár 1-től kezdve fokozatosan újabb pengőértékű bélyegek, többi között elsősorban 1, 2, 3 és 6 filléresek kerülnek forgalomba. Az 500, 1000, 2000, 2500, 3000, 4000, 5000 és 10.000 korona értékű bélyegek 1927 február 28-ig forgalomban marad­nak. 1927 március 1-től március 31-ig ezeket a forgalomból akkor már kivont bélyegeket a postahivatalok dij nélkül becserélik. Tőzsdei benyújtás a pangőszámítással kap családban. A tőzsdetanács m­a hirdetményt tett közzé, amely szerint az 1926 december 24-től 31-ig bezárólag kötött üzletek benyújtása (a két­hetenként benyújtandó értékpapírok is) decem­ber 31-én, pénteken délután hat óráig vagy leg­később 1927 január 1-én délelőtt 10-­11 óráig történik. Még nem stabilizálják a frankot. Párisból je­lentik: Az a tény, hogy a Francia Bank a napok­ban a frank további árfolyamemelkedésének meg­akadályozása érdekében közbelépett, az Echo de Pariis-t arra indította, hogy felvilágosításokat sze­rezzen be, amelyeknek alapján a la agái következő­ket írja: Teljesen megbízható felvilágosítások sze­rint nincs arról szó, hogy a kormány a legköze­lebbi napokban végre fogja hajtani a stabilizá­lást. Úgy a miniszterelnöknek, mint a Francia Bank kormányzójának nézete az, hogy az ilyen művelet sikeréhez szükséges feltételek még nem állanak fenn. A Francia Bank nem tett egyebet, minthogy komoly intelemben részesítené a spe­kulációt, amivel az üzleti él­etnek kívánt segítsé­gére sietni, hogy az némi lélegzetvételhez juthass­­son. Ami a stabilizálást illeti, az nem tesz egyéb, mint aminek lennie kell, tudniillik a tényleges ál­lapot megrögzítése. Basa­­ részvények neve mellett zárójelben jelezzü­k, hány darab egy kötés. A budapesti értéktőzsde árfolyamjegyzései. Ahol nincs szám, abból ?5 darab e­sy kötés. A mai záróárfolyam ezer koronákban* Bankok Takarékpénzt Bányák és *••• Magyar-belga. 235 Ugnum (10) .. 7 Cukorgyárak Sör- és szeszp, Kender és len. - Felien és Guill -BfiK!­­- « téglagyárak g p .~ 2g &£&gkV~: '£ °­­Motor , W Bíród - ^T ^d (10) SS S S W "’ $ Ang-Magy b... 1187 fe'é*2Sí°!‘ Mm 8 ?a Aspir és kiír... - Pat­ss — 76 Motor - Magyar erdő .. - Horvát írtor.. - Részv. sört (10) 875 Unió textilin - Kábel P ' -Atlantika ... 18 tL 1 2 ,22 Bauxit (10).... 1770 Révai --------- 115 ólomárugyár .. - Erdőipar ......... - Magy cuki 10) 2470 Temesv. szesz.. 350 Király.«tó" “ * 0M Rusnyák agrár - 'J **'. !*)’ fiS Beocsini -------­­- Rigler ---------- 08 Chaudoir ------- 170 Magyar Lloyd. - Georgia (10) 311 Fővárosi sör . 163 Vegyipari váll. M .ném m fto) V|S Bpestl iparb. 5 Qj**, MjP .,!?? Borsodi 57 Stefaneum — 5 Vegyip gépgy.. 18'5 Malomsoky .... 6’5 Mezőhegy. (10) 155 Gschwlitdt (10). 632 chinolo 2' Őstermelőm­) 270 Fabank .... 3'5 Hall első (|). 2695 Sk­nl|(5rinci .. 105 Visátüzem ... 3'5 Győri vagongy. 88 Nemzed fa .... 470 Stummer O­ .. 850 Keglevich ... 8 pink­o II. 87 Gummi 637 Földhitelb (10) 229'5 Törekvés .....­­ r.Nepeli épít ..­­ . Palágyi ............ 4 Neusehl.Licht... - *. . . ... Királysörfőző .. 87 g­LD*B -----­­S ' w. Hazai bank 133 Biztosítók Tégla, cement.. ISO Vasm.. siepfly. Rés Lloyd .... — Óla (Zvr.) (10) 1030 Élelmiszervall. Polgári sörfózfi 876 Spódium (19) . 65 Nemz­eiv.-bel -Hermes ... 17 Biztosítók Északmagyar .. - Bródi vagon 69 Rimamurányi.. 199 Rézbányái 1­0 r.zinner-szal. . - Kranso-szesz 102 nem­ _____ 5? StaMrtm____ -Horvát lelzálop 74 Ma«r. bi*l U) 7140 Szászvári - Kóburé ____ 23 Bocs és Kühn. 31 Szlavónia ^9 Fiumei rizs (10) — Pannónia sör . 45 5 Matrácva­­r.7 Telefon m f.loyd-bank — Fonciére (10). 165 Kohó 240 Corvin vasöntő 1*5 Rothmüiler 4 Thék ~ Fruktus .«•. — Temesvári sörf. 210 Kereti*Murányi! 120 Turul-rívó*"** Aurárbank .... — MaW franci®. ■* István ......... 2d Csáki ............. 12*5 Schlick ««••• Ili Union Nat. (20) 1710 Haltenyésztő •• 14 £c Klein és Fia * 2 Unió Szinhá*^* — Általános Bank 13 JíB • ■•••• 45 Kőbányai tégla. - Card gépgyár 230 Schuller ------- 20 Viktória bútor. - óceán „"..1 - Szállodák ÉS Ko?ld " 15 Szóin vm mg I Magyar bitér 362 Pannónia (5). - Drasche ..... 365 Fábián ............ 5 Teudloff Ditr .. 50 Zabolat ---------­­- Püspöki borp... - gyógyfürdők l’hor „ZZl 21 zígyvapáHalv 12 Ingatlanb (10). 442 Orsz. biztosító.. - Magnezit (5) 1820 Fegyvergyár (5) 1025 Unitas --------­­25 Zco­.al —„ 22 Tokaj! --------­­- nova! _____ - Pharmacia ... 2 * Magy.-cseh ipb 15 Pátria ......... 32 Aszfalt ....... - Fémkeresk......... 29 Vulkán --------- 54 Villányi ......... 20 Égisz ZZZZ 155 Szénként ZZ. 4 ---------------------------— Forgalmi bank 59 Malmok Alt. kőszén (10) 4985 Franki A s fiai 26 Werner .... 10­5 Közlekedési váll Gáz- és vili váll Liget-szanat .. - Szikra-------- 84­5 Jelzálogbank 44 Malmok Karámia ...... Ia5 Ganz-Dan. (5). 2160 Fainarl váll Baz eS v,u- vd­l- Schwartzar . - Török___... 20 Keresk hitelb 16 Back (10). ... 43 Móri szén ... - c.nnz valamos. 1385 «-«»»»»»• va.«. Adria — Gázizzó és vill. - Lukáts-fürdö . 16*5 Wonder____ 24 f.eszámitoló L­. 87 BorsodMiskolci 140 Naffybáz (10) . 290 Kistarcsai 112 Faipari és kér. - Közti---------­­- Alt. «aa .... ,3 T-vfSlwillfdlanul, Magy Nemz B 2225 Concordia (10) 115 Salgótarjáni 597 Györffy W. ... 32 Magyar Cserző. - Városi___«... - Egyesül* izzó. 1250 TextilVállalatoK Vegyes Ma*v­­olasi b. 25 Békéscsabai ... 100 Sajakondói sz... *­­Hofberr — 204 Dunaharaszti fa 2 Búr .......... 416 juet-i­^a ...... - Wernstadti — Bárdi _­fi*5 f­izeté*1 nap Kézp jelzálog. 5 Első budapesti. 1­0 Újlaki 4^0 Kaszab 23 Egyesült (a — Délivasut ........ 214 Auer .......... — Gyapjumosó .. 32 Bóni 3 Január 11 Városi bank - Tór.-szt-miki... 25 nn­p *.•**;•;•• Kissling —­­*’5 Fournir ...... 10 Foly.-rep. (10). 259 Phoebus - Kötött szövet. . 38 Brassói ^ZI 557*5 F fcrk«r 4­5 Gizella ...­• 55 vrlkémii (10) I Io60 Kühne .... 37 Guttmann (10)..­­ Levante ?31 Vasvm. vili .. 370 GoUberger 223 Corvin film — « határidős értékekre Nemz. b és tk. 31 Hungária ......... 370 vrin«»inunm»lóli Láng 198 Hazai fu 13 Miskolci 457*5 ntAlnvarAk Győri textil 52 Dorogi .........I — január 11. Osztrák hitel 140 Királymalom ~ Könyvnyomdák Lipták ........... 4c Hon­­fa - Nova ............. 415 Olajgyárak Jnguard _____ _ Dun sertéshit.. 46 K­rcsk b. (5) 1380 Viktória (10) 47 Athenaeum (10)1­216 Magy. ált. gép. 17*5 Kőrösbány. (13) — Államvasut .. 400 Marosv petr­.. 1 — Juta .. 455 Betűöntőde ... — Wtonrr B-­nkv 94 Transdanubia 3( Főv nyomda. 1­3*5 Magyar ecét______14S Kronberger .... — Tröszt ............. 460 Olaj .............1­28 Karton ....... 65 5 Magyar papír 46 ÚJSÁG ÉRTÉKPIAC. (budapesti értéktőzsde) Az értéktőzsdei üzlet ma is erőteljes szilárd­ság mellett folyt le és ma már az ipari, értékek mellett számos bankrészvény iránt ugyancsak je­lentékeny érdeklődés mutatkozott. A tegnap elő­térbe került vasértékek iránt változatlanul tartott az érdeklődés, de nagy üzlet volt szénpapírok­­ban is. Figyelemreméltó, hogy a kedvező bécsi jelentéseknek a motívuma az volt, hogy az irányzat ott budapesti vásárlásokra javult, ami azt is jelzi, hogy ez idő szerint nálunk Bécstől függetlenül alakult ki a szilárd irányzat. Meg­jegyzendő, hogy az üzletidő derekán nyereség­­realizálások fordultak elő, de állandóan voltak vevők és így a realizálás az árfolyamoknál alig hagyott nyomokat. A kedvező hangulat mind­végig tartott s úgyszólván a legmagasabb napt­­árak érvényesültek zárlatnál. Az utótőzsdén bank-, szén- és cukoripari ér­tékekben rövid időre még elég élénk forgalom fejlődött. Helyenként további javulás mutatko­zott, de túlnyomóan a zárókurzusok tartották magukat szilárdan. Magyar, hitel 351—353, Keres­kedelmi bank 1375—1380, Szén 4995—5000, Bauxit 1770—1775, Salgó 594—595, Urikányi 1570—1575, Rima 200—202, Ganz 2465—2475, Láng 200—205, Kistarcsai 112—114, Cukoripar 2480—2485, Georgia 315—317, Fegyver 1030— 1010, Nova 420—421, Lipták 40—42, Magnezit 1830—1835 jegyezhető. Hadikölcsönökben a mai legmagasabb kurzusokon záloglevelekben javul­­tan kötöttek. Délután üzlettelenül is az irányzat tartott ma­radt. (Fixkamatozású értékek, nemesfém­- és pénzpiac.) A hadik­ölcsönkötvények és,a pénztári jegyek piaca szilárd irányzatú volt, bár a forgalom szűk keretek között mozgott. A kényszerkölcsön­­kötvények piacán kissé magasabb árfolyamok­ kerül­tek a tegnapiaknál felszínre. A népszövetségi köl­csön kötvények piacán is mélyebb árfolyamon tör­téntek kötések. Az osztrák állampapírok piacán ma teljesen üzletiben volt, alig történt néhány kötés. A mai árkeretek — zárójelben a tegnapiak — a következőek voltak: Hadikölcsöncivilelek: 6% 1—V. kibocsátás (9000— 10.000) 10.700—11.180, VI. és VII. kibocsátás (7700—9000) 7910-79001 6 1á% II. és VII. kibocsátás (7900-8100) 7900— 8200, IV. kibocsátás (7600—7700) 7100—7500, V. kibocsátás (7600—7700) 7500-7000. Vill. kibocsátás (7500—7800) 7500- 8100. Pénztári jegyek: 5Vi% 1917. évből (7200-7300) 7300, 5% 1918—1/23. évből (6200-6100) 6300, 57% 1918-1925. év­ből (6200—6100) 6300, 7’/11% népszövetségi kölcsönkötvények (76.500) 76.000. Kényszerkölcsönkötvények (02.10—62.15) 62.20—62.50%. Osztrák hadikölcsönkötvények 1650. A fővárosi kölcsön­kötvények piaca ba­rátságos hangulatu­ volt, a legtöbb címletnél néhány ezer korona áremelkedés állott elő. Tájékoztató árfolyamok: 1897. évi (85-82.000) 86—87.000, 1916. évi (31-35.000) 38 -31.000, 1918. évi (21-22.000) 23-23-500, 1911. évi 810- 820.000. A fixkamatozású értékek piacán ma ked­vező hangulat m­ellett a tegnapiaknál néhány ezer koroná­val magasabb árfolyamok kerültek felszínre. A mai tájé­koztató árfolyamok — zárójelben a tegnapiak — a kö­­vetkezőek voltak: Belvárosi Takarékpénztár (21—23.000), Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár (23—24.000) 24—25.000, Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete 22— 23.000, Magyar Általános Takarékpénztár 21—25.000, Ma­gyar Földhitelintézet (30—32.000) 35—37.000, Magyar Jel­zálog Hitelbank (32—33.000) 36 500—37.500, Magyar I­e­szám­oló és Pénzváltó­ Bank 25.000, Pesti ..Hazai Első Ta­karékpénztár Egyesület (28 -29.1910) 30—31.000, Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank (43 —48.500)­­46—48.000, BSzKRT kötvények A) 06.000, B) 23.000. A nemesi érnek­ piacán ma 20 koronás aranyak 288—292.000, ezüst koronások 5—5500, régi ezüst forintosok 12.800—12.600,­ ezüst ötkoronások­­­24.600—24.800. —..Kül­földi árjelentések: Berlin: ezüst kilója 7314— 7414, aranydollár 4.191—4.211 márka. H­a m b­u r­g: ezüst 7316—7414, arany 2800-2820, platina 13—15.500. — Ne­w- y­o­r­k: ezüst 5314 dollár per száz az. A nemzetközi devizapiac. A budapesti ki­fizetés árfolyama ma 0.007240 volt (tegnap 0 007245, árhul­lámzás 0.007235—0.007255). A frankde­vizák pia­cán ma a frankkifizetésben alig volt üzlet, az árfo­lyam változatlanul 20.50, a milánói kifizetésben állí­tólag kontremin fedezésekre kis javulás állott be 23-30- ról 23.50-re emelkedett az árlyamon, Madrid változat­lanul 79, Bukarest (2.75—2.70) és Brüsszel (72— 71.60) kissé csökkentek. Az északi devizák piacán ma csendes volt az irányzat, az árak így alakultak: n­o­r­­v­é­g 131 (tegnap 130%), svéd 138 20 (tegnap 138.30), Kopenhága 137.875 (137.85), Helsingfors válto­zatlanul 13­­ránk. A nyugati devizák piacán ma a következő árváltozások állottak elő: London tegnap 251014, m­a 2509, Newyork tegnap 51714, ma 517. Bér- 1­­­n tegnap 123.20, ma 123.30. Bérs tegnap 73.10, ma 73.05. Amsterdam tegnap 206.90, ma 206.87.5. A keleti devizák piacán ma nem állott be változás. A zsíró mai forgalma 280 milliárd korona volt, mert ma csak a korlátértékek kerültek szállításra. A leg­utóbbi ilyen zsirónapra 180 milliárd koronás volt a for­galom. Magyar állampárok árfolyama a külföldi tőzsdéken. B­é­c­s: Budarist-pécsi vasút elsőbbségi köt­vények (1890) 2­­4 schilling. Berlin: 4% aranyjára­dék 26.7. 40% járadék (1913) 23. (1914) 21.25-27.30% márka. KÜLFÖLDI ÉRTÉKTŐZSDÉK, Bécs, december 28. A tegnapi nap barátságos irányzata a mai forgalomban is érvényben maradt s a kulissz­a leg­több értékben magasabb árfolyamokkal indult, de a piac többi területén néhány kötés után ü­zlettelenség vált észlel­­hetővé. A piac szilárd alapirányzata ennek ellenére ér­vényben maradt és néhány papír további árjavulásra tett szért. Az érdeklődés középpontjában magyar arbitrázsértm­­ek állottak, amelyek budapesti fedezések következtében jelentékeny áremelkedést értek el. A járadékpiac elhanya­golt maradt, de az árfolyamok tartottak voltak. A korlát­piacon mérsékelt forgalom mellett néhány bánya-, cukor-, vas- és villamossági érték tendált szilárdan. A befektetési piacon jelentékenyebb áreltolóslások nem állottak be. Zár­lati árfolyamok schillingben: Népszövetségi kölcsön 103.6214, Délivasut dls. 79, Kassa—Oderbergi 18.7, Bankvereín 9.75. Osztrák Földhitel 16.40, Angol-Magyar 4.60. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 135.5, Osztrák Hitel 13.75, Magyar Hitel 34.60, Anglo 7.70. Horv. Leszám 12.30, Jugo 11.60. Laivler 12­5, Horvát Jelzálog 7.20, Merrur 5.65, Nemzeti Bank 217, Phönix 77.5, Barcs—Pakrács 151, Dunagőzhajó 101, F. E. Vasút 8.47, Pécs—Barcs 52.5, Áramvasut 39, Délivasut 20.65, M. Ny. Vasut 51, Pilseni 434, Alpesi 39.10, Osztrák Bánya­kohó 503, Coburg 33.45, Féltén 36.30, Hub­er 33.75, Krupp 25, Földi 108.40, Prágavas 234.50, Hinta 19.80, Skopa 133.5* Wagner 10.70, Osztrák Fegyver 5.25, AEG 6.35, Egy. Vili* 35.80, Siemens 19.10, Inwald 41.60, Gutmann 28, Szlavónia 4, Brüxi Szén 265, Kohó 23.40, Salgó 59.25, Trilaili 15.45, Kőszén 498, Briká­nyi 154, Brünni Gép II, Osztrák Hoiherr 2.65, Magyar Hoiherr 19.65, Kingholfer 142.3, Simmering 16, Magyar Vagép 8.75, Neu. Papír 202.5, Gál. Kárp. 8.55, Galícia 91.5, Horvát Cukor 53.6, Magyar Jáskor 247, Osztrák Vasutforgalmi 54.25, Magyar Vasútforgalmor 36, Semperit 14.35, Meinl Gyula 13. Berlin, december 28. Miután megegyezés szerint a pro­­longációs pénz kamatlába 7%—814% volt és eltekintve a néhány szórványos csellel, amikor a cégeknek a prolongá­­lás nehézségekbe ütközött, a tőzsde az ullamót minden na­gyobb nehézség nélkül megúszta. Ehhez járult az is, hogy napipénz változatlan áralapon bőven állott a piac rendel­kezésére, igaz ugyan, hogy havipénz és ultimé utáni pénz iránt még mindig élénk kereslet mutatkozott. Az említett körülmények folytán a piac alapirányzata élénk forgalom mellett a mai napon is szilárd volt s ez főképen speciális értékekre vonatkozik. A hajózási- és bankpiacon mérsékelt forgalom­­mellett az árképződés egyenetlen. Kereskedelmi Bank­ további árveszteséget szenvedett. A Piac többi terü­letén az árjavulás 1—2, elvétve 3% volt s az érdeklődés középpontjában a bányapapírok állottak. Külföldi járadékok közül török, illetőleg anatóliai és magyar papírok értek el jelentékenyebb áremelkedést. Záró árfolyamok­ Aranyköl­­csön 98.5, 3% birodalmi kölcsön 0.82, 314% birodalmi köl­csön 0.7814, 4% birodalmi kölcsön 0.775, 5% birodalmi köl­csön 0.795, 4% osztrák aranyjáradék 26­ 75, Bagdad 1. 24s/s, Bagdad II. 21 * /a. 414% m. 1913. 24'/s, ugyanaz 1914. 24.75. 4% aranyjár. 26.75, 4% ker. k. 2.9. Osztrák Államvasut 23.25, Hansa 1904/*, Északnémet Lloyd 165* Egy. Elba 82.75, Darmstadti 263, Nemzeti Bank 191. Osztrák Hitel 7.95, Bi­rodalmi Bánk­ 164. , Bankverein 5.7, Wiener Union 5.05, Adler Művek 111.5, AEG 165, Karlsruhei Gép 98, Berlini Gép 118.5, Bohumi Acél 179.5, Német Földolaj 184, Német Luxemburg 180, Német Alföldi Távíró 10.75, Német Gép 116.50, Dinam­t Nobel 154.25, Esseni Kőszén 181.75, Festék­­i­ar 315 5, Feltén 161, Gelsenkirchen 180, Vili. Váll. 185.25, Hammersen 1­38/s. Starpeni 193, Hohenlohe 25, Aschers­­leben 154, Köln. P.otv. 157.75, Lahmayer 140, Laurakohe 83.5, Mannesmann 215. Felsőszilénai Bánya 119.5, Felső­sziléziai Vasat 135.75, Phönix 136.75, Rajnai Acél 197.50, Riebeck 180.50, Scheider 33, Sebünkért 16­1, Siemens 201.5, N. Petr. 73, Budapesti kölcsön 60.3. KÜLFÖLDI DEVIZAZÁRLATOK: Zürich, december 28. Budapest 0.007240, Paris 20.50, London 2509, Newyork 517, Brüsszel 71.90, Milano 23.50, Madrid 79, Amsterdam 206.8714. Berlin 123.30, Bécs 73.05, Stockholm 138.20, Oslo 13.-75, Kopenhága 137.8711, Szalin 3.75, Prága 15.3214, Varsó 37.50, Belgrád 9.12%, Athén 6.50, Konstantinápoly 2.60, Bukarest 2.70, Helsinki 13, Buenos-Ayres 214.50. Bécs, december 28. Budapest 0009901—0.009931, Am­sterdam 282.95—2­83.95, Belgrád 12.47­4-12.504, Berlin 168.53—169.03, Brüsszel 98.42—98.82, Bukarest 3.6814— 3.7014, Kopenhága 188.60—189.20, Oslo 178.50—173.40, Stockholm 189.18—189.78 London 3133-3113, Newyork 707 -709.50, Milano 32.15—32.25, Madrid 103.40-108.80, Pária 28.09-28.19, Prága 20.94-21 02, Szóda 5.09%-5.13%, Varsó 78.29-78.79 Zürich 136.85-137.35, Berlin, december —■ Budapest 0.005860 0.005380, Buenos­ Aires 17. 10-173.50, Montreal 418.70-419.70, Yoko­­hama 204.60—205. Konstantinápoly 208.66 -209.66, London 2033.60—2038.60. Newyork 418 95—419.95. Rio de Janeiro 501—503. Uruguay 425—426. Amsterdam 167.68—168.10. Athén 5.29—5.31. Brüsszel 58.30—58.44. Danzig *1.40-81.60. Helsink­i 10.54­6—10.5*la. Milano 19.09-19.13. Bolgrá­­ 7.3920—7.4120. Kopenhága 111.79—112.07. Lisszabon 21.01% -215914. Oslo 106.07-106.33. Paris 16.61—16.65. Prága­ 12.4060—12.4460. Zürich 81.03-81.23. Szófia 3.035-31.45. Madrid 64.13-64.29 Stockholm 142.01-112.32. Bécs 59.17— 59 31. Bukarest 2.1914-2.21­14. Posen 46.20­4-46.44­. Riga 80.50-80.90. Révai 1.112-1.118. Kovno 41.3914-41.6014. Berlinben Budapestet december 30 tól pengőben jegyzik. Prága, december 28. Budapest 0.041.8%—ItC‘1781*. Am­­­sterdam 1348 25—1354.25. Berlin 802.50—806.50 Buenos­ Ayres 1392—1398. Brüsszel 46.8­471 Helsinki 84.75—76—V. Zürich 651.25—634.25. Oslo 852.50—856 50. Kopenhága 897— 901. London 16.320—16.440. New York 33(11.50- 3391.30 Mi­lano 153.80-155 20. Madrid 5­1-517. Paris 133.77­, 4— 134.9724. Stockholm 900—904. Belgrád 59 30-59.80 Buka­rest 17.55—17.93. Konstantinánol.v 16.80—17.20. Rica 6463­4 -649 30. Szófia ,24.3214-24 62­. Varsó 371.25-377.25 Bécs 475 50—478.50. Rio de Janeiro 101-404. Monterl­oo 3405— 3415. Alexandria 167.30-168.76. Athén 42.95—43.55 Kovno S33-335 Lisszabon 172.30-173.70. Royat 6.65-8.85. Montreal 3360—3390. _______ hivatalos VALUTA- ÉS DEVIZAÁRFOLYAMOK Valuták: Osztrák ,schilling 100.50— 100.99 Német márka 16987— 17047 Cseh korona ^ 2110— 2120 Lengyel zloty 7810— 8050 Dinár 1253— 1263 Léva 513— 521 Lei 369— 383­0 Líra 3219— 3279 Francia frank 2838— 2898 Belga frank­­ 9920— 9960 Svájci frank 13800— 13830 Angol font 346200—348200 Dollár 71200— 71500 Holland forint 28505— 28635 Dán korona 19010— 19090 Svéd korona 19060— 19140 Norvég korona 18000— 18140 Devizák: Bécs 160.69—­ 100.99 Berlin 17002— 17052 Prága 2112— 2118.50 Varsó 7830— 8030 Belgrád 1257— 1263 Szófia­­ — 520 Bukarest ,38— 378 Milánó 3239— 3279 Páris 2818— 2858 Brüsszel 9925— 9955 Zürich 13801— 13841 London 346200—847200 Newyork 71230— 71520 Amsterdam 28530— 28630 Kopenhága 19020— 19080 Oslo (Krisztiánt!)) 18070— 18130 Stockholm 19070— 19130 13

Next