Ujság, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1. szám
SZOMBAT, 1927 JANUÁR 1 ÚJSÁG BELPOLITIKA Január 2. Nádosy Imre országos főkapitányt hosszabb időre szabadságolták. — 4. A frankhamisítás gyanúsítottjainak letartóztatása felkavarta a pártok és a politikai közvélemény nyugalmát. — Az ellenzék sürgette a parlament összehívását. — Beniczky Ödön kiszabadult a fogházból. — 7. Albrecht kir. herceg lemondott a TESz kormányelnöki tisztjéről. — 8. Az ellenzéki pártok közös deklarációban követelték a frankügy gyors tisztázását. — 18. Éjszakai izgalmas tanácskozáson foglalkozott külön azellenzék és külön a kormánypárt a frankügy politikai vonatkozásaival. — 27. Elterjedt a kormányválság hire. — 28—30. Az ellenzék vezető politikusai a napilapok hasábjain valóságos nyilatkozatháborút indítottak a frankügy miatt a kormány ellen. Február 3. Teleki Pál gróf belépett a kormánypártba. — 5. Hivatalosan közzétették Bethlen István grófnak és Perényi Zsigmond bárónak a frankügyre vonatkozó levélváltását. — 6. Károlyi Imre gróf és Bethlen István gróf éles hírlapi polémiát vívtak a frankügy miatt. — 8. Bethlen István gróf hírlapi cikke nagy politikai kavarodást teremtett és újabb éles nyilatkozatháborút váltott ki az ellenzéken. — 17. Teleki Pál gróf nyilatkozott frankügyi szerepléséről. — Ifj. Betiltották a szocialisták utcai felvonulását. — Pártértekezleten ismertette Bethlen István gróf a Bacher-ügyre vonatkozó felfogását. Március 4. A munkanélküliek tüntető felvonulást rendeztek a népjóléti minisztérium előtt. — Briand lemondása újabb nyugtalanságot keltett a politikai pártok körében. — Hadik János gróf és Vázsonyi Vilmos hírlapi polémiában foglalkoztak a frankügy politikai hátterével. — 15. Mayer János földművelésügyi miniszter nyilatkozatban számolt be egyiptomi útjáról. — Meghalt Benedek János demokrata képviselő. — 29. Megkezdte a kormány a választás hivatalos előmunkálatait. Április 1. Bethlen István gróf miniszterelnök a titkos társaságok leszerelése végett pártközi konferenciát készített elő. — Lovászy Márton Budapestre érkezett önkéntes emigrációjából. — 8. A bankok és iparvállalatok pénzügyminiszteri értekezleten megállapodtak a nyugdíjvalorizáció 30 százalékos arányszám-minimumában. — 0. A szokáshamisítási ügyben a magyar kormány teljesítette a kollaborációra vonatkozó cseh kívánságot. — 15. Megtörtént a pártközi értekezlet, de — ellenzéki bojkottal Az értekezlet elhatározta, hogy a titkos társaságok ügyét csak 19-én tárgyalják. — 16. Walko miniszter javaslatára a minisztertanács elhalasztotta a bolthelyiségek felszabadítását. — 17. A Zichy-párt kiáltványban sürgette a tiszta politikai levegőt a kormánytól. — 22. A Tisza-emlékvacsorán az önálló magyar orientáció mellett foglalt állást Bethlen István gróf miniszterelnök. Május 8. Bod János pénzügyminiszter pártértekezleten ismertette appropriációs javaslatát. — 10. Izgalmas értekezleten foglalkoztak a munkaadók a népjóléti minisztériumban a munkanélküliség problémájával. — 12. Vass József népjóléti miniszter szózatot intézett a vidéki háztulajdonosokhoz a lakásforgalom felszabadításával kapcsolatban. — 29. Meghalt Vázsonyi Vilmos. — 31. Eltemették Vázsonyi Vilmost. Június 7. A legitimisták székesfehérvári zászlóbontása.— 8. A nemzeti demokrata párt elnökévé Pakots Józsefet választották meg. — 10. Az összes pártok nagy felháborodással fogadták .Tusth Iván genfi merényletét, melyet Bethlen István gróf miniszterelnök ellen követett el. — 11. A kormánypárt tüntetése Bethlen István gróf miniszterelnök mellett. — 12. Legitimista gyűlés a régi képviselőházban. — 14. Bethlen István gróf Génfből hazaérkezett. ~~,28. Megjelent az uj lakásrendelet. ‘ Julika 7/Bethlen István gróf minniszterelnök megkezdte tíhani szabadságát. — 9. Megalakult a fővárosi kormánypárt. — 12. Baloldali politikusok felvetették az egységes balpárt megalakításának tervét. ^— 13. Táviratilag hívták konferenciára az ellenzéki képviselőket. — 14. Másfélmilliót szavazott meg beruházásokra a minisztertanács. — 13. Kállay Tibor elnökségével tartotta első nagygyűlését a fővárosi kormánypárt. — 22. Rassay Károlyt elnökévé választotta a független nemzeti demokrata párt. — 26. Az egyesült balpárt zászlóbontó nagygyűlésén Rassay Károly csatlakozásra szólította fel a liberális politikusokat. Augusztus 7. Rakovszky Iván belügyminisztert Kolozsvárott váratlanul megoperálták. — 8. Bod János pénzügyminiszter békéscsabai beszámolójában olcsóbb kamatot ígért az országnak. — 21. Sérelemnek tekintette az ellenzék, hogy nem kapott meghívást a kultuszkormány tihanyi ünnepségére. — 28. Klebelsberg Kuno gróf nagy miniszteri kulturprogrammbeszédet mondott a tihanyi ünnepen. — Bethlen István gróf Bélatelepen tanácskozott Rinka Ferenc főpolgármesterrel a polgármesterválasztásról. — 28. Ripka Ferenc a kormány fővárosi polgármesterjelöltje. — 31. Horthy Miklós kormányzó Mohácson beszédet mondott a magyar-jugoszláv barátság kiépítéséről. Szeptember 6. Az egyesült balpárt megkezdte országos agitációját. — 7. Szilágyi Lajos provokáltatta Pekár Gyulát, amiért Pekár naplopónak nevezte beszédében az ellenzéket. — 13. Apponyi Albert gróf Szombathelyen éleshangu beszédet mondott a mandátummeghosszabbitás ellen. — 17. Bod János pénzügyminiszter országos adórevíziót ígért a kormánypárt értekezletén. — 29 Veszprémben zászlót bontott az egyesült balpárt. — 27. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter az egyetemre bízta a numerus clausus gyakorlati értelmezését. Október 5. Rassay Károly az egyesült ellenzéki párt gyűlésén erős parlamenti harcot jelentett be a kormány ellen. — 7. Kállay Tibor a fajvédők diktatúrája ellen kelt ki a kormánypárt fővárosi nagygyűlésén. — 11. Vass József népjóléti miniszter új kommunista veszedelemre hívta fel a katolikus nagygyűlés figyelmét. — 14. Bethlen István gróf miniszterelnök bejelentette a kormányzónak a kormány lemondását.- 15. Megalakult az új kormány, Leitovszky Béla és Hermann Miksa lettek az új miniszterek. —- 16. Sztranyavszky Sándort kinevezték belügyi államtitkárrá. — 21. Felröppent a közeli képviselőválasztás híre. — 25. Szegeden nagy ovációval fogadták a balpárt zászlóbontását. November 3. Rakovszky István 30 éves képviselői jubileumán visszavonult az aktív politikától. —29. Bethlen István gróf miniszterelnök bejelentette, hogy a legközelebb választás lesz. — 11. Vass József népjóléi miniszter Szombathelyen mondott beszédet a közeli választásról. — 15. Bánffy Miklós gróf Budapestre érkezett. — 16. Bethlen István gróf a kormánypárt vigadói nagygyűlésén mérsékelt liberalizmust ígért. — Megkezdődött a vidéken is a választási agitáció. — 17. Ugrón Gábor éjszakai kihallgatáson jelentkezett Bethlen István gróf miniszterelnöknél. — 18—30. Országszerte éles harc indult a kerületekben a mandátumokért, a fővárosban pedig nanortta minden kerület pártjai politikai vacsorákon agitáltak a választópolgárok körében. — Annonyi Albert gróf nyílt levélben fordult jászberényi választóihoz. December 2. Nagy erővel indult meg a választási finis. — 3. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter Szegeden a numerus clausus mellett nyilatkozott— 6. Nyolcvanhétre emelkedett az egyhangú mandátumok száma. — L. Az első választási napon 84 kormánypárti, 10 Wolff-párti, 1 pártonkivüli és 3 ellenzéki jutott mandátumhoz. — Vácott a csendőrség a tömegbe lőtt, két halott, három sebesült. Itt Andrássy Gyula gróf az egységes párttal szemben elbukott. — 10. A második v választási napon bő kormánypárti. 12 Wolff-párti, 4 pártonkivüli, 1 legitimista, 1 agrárpárt! képviselőt választhttak. — *3. P'“-»környéke Prouper Sándort, Hermann Miksát, Fábián Bélát, Szabó Imrét és Haller T'tvánt választotta képviselővé. — 14. Budapesten is megkezdődtek a választások. — 17. Iféjjftil Ivánt Kunszentmiklóson képviselővé választották. — 20. Budapest 6 bálnáid, 7 szocialista, 1 pártonkivüli ellenzéki, 3 kormánypárti, 7 Wolff-párti és 1 fajvédő képviselőt választott. — 22. Kormánykörökből akció indult Héjjár Iván mandátumának megsemmisítésére. — 28. Az a hír terjedt el, hogy a kormány ellenzékbe akarja szorítani a Wolff-csoportot, beszéde is nagy vihart okozott a parlamentben. — 30. Demokrata és szociáldemorata szónokok éles támadást intéztek a parlamentben a frankügy miatt a kormány ellen. Február 3. Az ellenzék deklarációt adott ki, melyben tiltakozik a frankügy ügyészségi vádiratának politikai vonatkozásai ellen. Rakovszy István és Peyer Károly éleshangú beszédben támadták a kormányt. 15. Vázsonyi Vilmos beszélt a frankügy álhírterjesztői ellen. — 1Q. Gaal Gaszton súlyos kritikával támadta Bod János pénzügyminiszter politikáját. — 11. Rakovszky Iván belügyminisztert viharos ülésen akadályozta meg minduntalan az ellenzék, hogy beszédét elmondhassa. 13. A baloldali pártok deklarációban tiltáztak a kormány mellett tervezett utcai tüntetőfelvonulás ellen. — 16. Parlament elé került a Vázsonyi Vilmos ellen elkövetett merénylet ügye. — 17. Rassay Károly hosszabb beszédben kelt ki a tervezett utcai felvonulás ellen. — 19. Meghiúsult a pártközi politikai béke terve, mert nem sikerült a megegyezés a frankügy politikai vonatkozásainak megvizsgálására nézve. — 23. Befejezte vizsgálatát a parlamenti fran bizottság. — 24. Gaal Gaszton törvénytelennek mondotta beszédében a pénzügyminiszter szanálási rendeleteit. — Beterjesztették a parlamentben a frankbizottság többségi jelentését. — 26. Nyugodt hangulatú ülésen terjesztették be a frankbizottság kisebbségi véleményét. Március 2. A frankügy első nyolcórás vitájában Bethlen István gróf miniszterelnöknek éles összetűzése volt Pallavicini György őrgróffal — 5. Hivatalos nyilatkozat jelent meg arról, hogy Pallavicini György őrgrófnak a frankügyben a kormány ellen hangoztatott vádjai miatt nem indítanak sajtópert. — 9. Klebelsberg Kuno gróf ismertette programmját a pénzügyi bizottság ülésein. — 16. Ismét összeült, a parlament és ismét megindult a frank vita. — 17. Sigray Antal gróf lemondásra szólította fel a kormányt. — 18. Apponyi Albert gróf mondott nagy beszédet a frankvitában. — 19. Vázsonyi Vilmos éles parlamenti támadást intézett a kormány ellen. — 20. Reinprecht Antal és Fábián Béla voltak a frankvita szónokai. — 22. Nagy Vince a baloldali pártok nevében vádindítványt terjesztett a nemzetgyűlés elé a miniszterelnök és a belügyminiszter ellen. Rakovszky István és Andrássy Gyula gróf viharos ülésen szólították fel a kormányt a lemondásra. — 23. Bethlen István gróf miniszterelnök beszámolt genfi útjáról. — 24. Elnapolták a nemzetgyűlést. Április 13. Húsvéti szünet után a nemzetgyűlés első ülésén nagy viharban sürgette a miniszterelnök a nyugdijvalorizációs és építkezési javaslat letárgyalását. — 16. Megszakították a nyugdíjvalorizáció vitáját. — 17. A pénzügyminiszter bejelentette költségvetési beszédében, hogy csökkentik az egyenes adókat és a forgalmi adónál bevezetik a fázisrendszert. — 18. Megkezdődött a költségvetés vitája. — 20. Pallavicini György őrgróf a parlamentben nagy viharok között komédiának bélyegezte a titkos társaságok ügyében való ankétozást. — 21. A miniszterelnök kétórás beszédben utasította vissza Pallavicini György őrgróf vádjait. — 22. Az őrgrófot jegyzőkönyvi megrovásra ítélte a nemzetgyűlés. — 26. Györki Imre a nemzetgyűlésen szóvátette a szénapanamát. — 27. A szociáldemokraták parlamenti szünetet kértek május elsején. — 28. A nemzetgyűlés első tizenkétórás ülése. Május 5. Rassay Károly felszólította a kormányt, hogy a titkos társaságok alapszabályait tegye a Ház asztalára. — in. Walkó Lajos külügyminiszteri expozéban foglalkozott Briand frank-beszédével. — 11. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter nagy parlamenti beszédben ismertette programmját. — 15. Elfogadta a nemzetgyűlés a magyar-osztrák kereskedelmi szerződést. — 17. Kivonultak a szociáldemokraták a parlament ülésterméből Rakovszky Iván belügyminiszter költségvetési beszéde elől. — 19. Viharos ülésen foglalkozott a nemzetgyűlés Mészáros Gyula ügyvédje feltartóztatásának ügyével. — 28. A költségvetés vitájában az ellenzék a pénzügyi javaslatokat éles támadásokban részesítette. — 29. Rassay Károly lemondásra szólította fel Rakovszky Iván belügyminisztert. Június 1. Rakovszky István a kormány távozását sürgette. — 4. Váratlanul befejezték az appropriációs vitát. — 5. Elnapolták a nemzetgyűlés üléseit. — 15. Újra összeült a nemzetgyűlés és elítélte a genfi merényletet. — 16. A miniszterelnök beszámolt a genfi tárgyalásokról. — 19. Bud miniszter enyhítette a nyugdijvalorizációs javaslatot. — 22. Smith főbiztost elbursúztatta a nemzetgyűlés. — 24. Elfogadták a nyugdijvalorizációs javaslatot. — 25. Október közepéig elnapolták a nemzetgyűlést. Július, augusztus és szeptember hónapokban n£ári szünetje volt a parlamentnek. Október 18. Ismét megkezdte tanácskozását a nemzetgyűlés. — 19. Zsitvay Tibort választották a nemzetgyűlés elnökévé. — 29. Megkezdték a felsőházi törvényjavaslat tárgyalását. — 25. Apponyi Albert gróf hosszabb beszédben foglalt állást a felsőházi javaslattal szemben. — 27. Rakovszky István a parlamentarizmus veszedelmének nevezte a felsőházi törvényjavaslatot. — 29—31. Nyolcórás üléseken folyt a felsőházi vita. November 3. Rassay Károly bejelentette a nemzetgyűlésen, hogy csak népképviseleti alapon tudja elképzelni a felsőházat. — 4. Nagy Vince éleshangú támadóbeszédben jelentette ki, hogy Bethlen István gróf a román uralkodócsaládot akarja a magyar trónra ültetni. — 5. Bethlen István gróf hosszabb beszédben cáfolta Nagy Vince állításait. — 9. Bethlen István gróf a választásokra célzott parlamenti felszólalásában. — 11. Bod János pénzügyminiszter viharos ülésen terjesztette be az adócsökkentésről szóló javaslatát. — 16. Feloszlatták a nemzetgyűlést és január 25-re hívták össze az uj kétkamarás országgyűlést. ______ szabbitják a kivételes állapotot. — 31. Spanyolország Tangert követeli a nagyhatalmaktól. Szeptember 1. Újabb halálos ítélet Szmirnában. A népszövetség genfi ülésének megnyitása. — 5. Ostromállapot Spanyolországban. — 7. A spanyol tüzértisztek megadják magukat. — 8. Németországot felveszik a népszövetségbe. — 9. Katonai felkelés elfojtása Athénban. — 11. Spanyolország kilép a népszövetségből. — 13. Népszavazás Spanyolországban a diktatúráról. — 17. Stresemann és Briand tanácskozása Thoiry-ban. — 18. A ciklon elpusztítja a délfloridai amerikai fürdőket. — 30. Mussolini és Chamberlain találkozása Livornóban. Október 4. Változás az orosz szovjet politikájában: Zinovjevnek és társainak félretétele. — 19. Norvégia népszavazással megszünteti az alkoholtilalmat. — 31. Merénylet Mussolini ellen. November 2. Parlamenti választások az Egyesült Államokban. — 3. Katalán összeesküvés Spanyolország ellen. — 8. Konfliktus Mexikó és U. S. A. között. — 18. Kommunista felkelés Jáv’a szigetén. — 22. Felkelés Albániában. — 27. Tiranában az albán olasz barátsági szerződés aláírása. — 29. Az angol szénsztrájk vége. December 2. Csang Cso-Lin átvette az északkínai csapatok főparancsnokságát. — 6. Nincsics jugoszláv külügyminiszter lemondása. Olasz-jugoszláv konfliktus az albánolasz szerződés miatt. — 10. Meghalt Pasics. — 12. A katonai ellenőrzésről tárgyalnak Genfben a nagyhatalmak. — 17. Megbukik a német kormány. Államcsíny Litvániában. — 18. Az amerikai képviselőház elfogadja az elkobzott külföldi javak visszaadásáról szóló törvényt. — 24. Yoshihito mikádó halála. PARLAMENT Január 19. A parlament első ülésén óriási viharban mondotta el beszédét Bethlen István gróf miniszterelnök a frankfegyről. Parlamenti bizottság kiküldését követelte az ellenzék. — 21. Megválasztotta a nemzetgyűlés a frankbizottság tagjait. — 22. Elfogadták a magyar-francia szerződést. — 25. A frankbizottság megkezdte üléseit. — 20. Bethlen István grófot és Pesthy Pál igazságügy minisztert hallgatta ki a frankbizottság. Peidl Gyulát 2 napra kitiltották a parlamentből. — 20. Bethlen István gróf újabb V0 KÜLFÖLD Január 2. Károly román trónörökös lemondását tudomásul veszik. — 4. Pangalosz görög miniszterelnök bejelenti a diktatúrát. — 14. Osztrák kormányválság. — 26. Luther alakít kormányt Németországban. A francia kamara megkezdi vitáját Doumer pénzügyi javaslatairól. Február 9. Németország felvételi kérelme a népszövetséghez. Március 3. Vita a frankhamisításról a francia kamarában. — 7. Briand lemond. — 9. A népszövetségi tanácsülés megnyitása Genfben. — 10. Újra Briand alakít kormányt Franciaországban. — 12. Spanyolország és Brazília is állandó tagságot követel a népszövetségi tanácsban. — 16. A tanácsülés kudarccal végződik, Brazília kilép a népszövetségből. — 18. Óriási botrány a francia kamarában. Malvy belügyminisztert ájultan viszik ki. Merénylet a walesi herceg ellen. — 24. Matteotti gyilkosait elítélik, de nyomban amnesztiát kapnak. Április 7. Merénylet Mussolini ellen. — 10. Pangalosz elnyomja a szalonikai felkelést. — 18. Csang Cso-Lin Pekinget hatalmába keríti. — 29. A jugoszláv kormányválság megoldása. Május 4. Szénsztrájk és általános sztrájk Angliában. — 11. Byrd amerikai kapitány átrepül az északi sark felett. — 12. Pilsudszky forradalma Lengyelországban. Véget ér az általános sztrájk Angliában. Amundsen a Norge léghajóval átrepül az északi sark felett. — 15. Pilsudszky bevonul a varsói elnöki palotába. — 19. Új Mars-kormány Németországban. — 21. Abd el Krím teljes veresége Marokkóban. — 28. Abd el Krím családjával együtt megadja magát. — 28. Katonai felkelés Portugáliában. Június 18. Gomez Costa tábornok elfoglalja Lisszabont. — 26. Eucharisztikus kongresszus Chicagóban. — 23. Új kormány Franciaországban Briand-nal és Caillauxval. — 25. Primo de Rivera elleni összeeszküvés elfojtása Spanyolországban. — 28. Vu-Pei-Fu és Csang-Cso-Lin eredménytelen tanácskozása Pekingben. Július 2. Felkelés Perzsiában. — 9. Puccs Gomez Costa ellen Portugáliában. — 12. Churchill és Caillaux aláírják az adóssági egyezményt Londonban. — 17. A Briand—Caillaux-kormány bukása. — 19. Herriot kormányt alakít. — 21. A Herriot kormány bukása. — 23. Poinearé alakít koalíciós kormányt. — 27. Dzserzsinszki halála után akciót kezd Oroszországban az ellenzék. — 30. Az apostoli nunciust kiutasítják Mexikóból. Augusztus 1. Vértes kultúrharc Mexikóban. — 2. Pánázsiai kongresszus Nagaszakiban. — 8. Kínában a kantoni csapatok megverik Vu Pej-Fut a Jangcse folyónál. — 22. Kondylisz katonai felkelése Pangalosz diktatúrája ellen sikerrel jár Görögországban. — 24. Az ifjútőrök politikusok kivégzése Angolában. — 28. Tüzértisztek forradalmi mozgalma Primo de Rivera ellen. — 39. Angliában meghosz FŐVÁROS Január 14. A közoktatási bizottság kimondotta, hogy továbbra is nyolc órakor kezdődik a tanítás a budapesti elími iskolákban. — 30. A Statisztikai Hivatal által december 31 én végzett összeírás szerint Budapest nem milliós város. 919,994 a törzslakosság száma. — Megkezdődött a BSzKRT ellenőrzése. Február 9. Apponyi Albert emlékezetére táblával jelölték meg az Apponyi-téren lévő királyi bérpalotát. — 16. Megkezdték működésüket az iskolaorvosok. — 655 milliárdot szavaztak meg új iskolákra és emeletráépítésekre. — 24. Életbe lépett a fővárosi alkalmazottak új státuszrendezése, amely szerint a polgármester törzsfizetése havonta 25 millió korona. Március 21. Az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek a Vigadóban nagygyűlésen tiltakoztak a főváros üzemeinek túltengése ellen s követelték több üzem megszüntetését. — 23. A főváros betiltotta a Körbe-körbe előadását. Április 6. Szilágyi Lajossal közölte a demokrata blok, hogy nem tekinti többé tagjának. — 9. Elhatározták, hogy 100 leventét nyaralni küld a főváros. — 13. Nyilvánosságra, került a beruházási programm, amely szerint 20 millió dolláros kölcsönből új gázgyárat, elektromos centrálét, több új Villamosvonalat és többszáz kislakást akarnak építeni. A terv később a közgyűlés elé is került, amely egyelőre nem tette magáévá a programmot. — 14. Betiltották a gellérthegyi barlangkápolna további építését. Másnap újból engedélyezték a munkálatokat. — 21. A közgyűlésen is szóvátették az öngyilkossági járványt, amely ellen intézkedéseket követeltek. — 23. Hatemeletes akácfautcai bérházába költözött a BSzKRT. — 26. A közlekedési bizottság kimondotta, hogy december 31 ig taxiautóra kell kicserélni a bérkocsikat. — 27. Életbe lépett a hatósági temetkezési szabályrendelet. Egyedül csak a Községi Temetkezési üzem végezhet temetést. — 29. Elhatározták a tanügyi fegyelmiek revízióját. Május 5. Válságba került a főváros gyöngyösi lignitbányája, amelyen túl akarnak adni. — Elkészült a főváros 1926. évi 1,75 billiós költségvetése. — 10. Ripka főpolgármester magáévá téve az Újság akcióját, hozzálátott a nagyszabású Szent István hét előkészítéséhez. — 15. Szocialista és demokrata városatyák Bécsbe utaztak a községi intézmények megtekintésére. — 19. Orczy Gyula tanácsnok hirtelen szabadságra ment, majd nyugalomba vonult. — 30. Nem fogad el a főváros több lakáskérvényt, mert a 900 lakásra 10.000 igénylő jelentkezett. Június 1. Megkezdődött a költségvetési vita, amely a pénzügyi bizottságban és a közgyűlésen közel hat hétig tartott. A demokratikus biok nem szavazta meg a költségvetést. — 5. Kétmillió dolláros függőkölcsönt vett fel a főváros a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank útján a newyorki Speyer-banktól 67/s% kamatra. — 6. Illyefalvy Lajos lett a Statisztikai Hivatal igazgatója. — 8. Kilenctagú vezérlőbizottság állt a községi demokrata párt élére. — 10. Az Újság akciója nyomán 500 ligeti pihenőpadra 300 milliót szavaztak meg. — 12. Elhatározták a Tabánnak társasházakkal való beépítését Wolff Károly indítványára. — 13. Berczell tanácsnok előterjesztésére megszavazták a Széchenyi-uszoda és a Gellért-hullámfürdő megépítését. — 14. Elvetették a szocalistáknak azt az indítványát, hogy lakás-, cseléd- és autóadó legyen Budapesten. — 18. Meghalt Kremmer Dezső könyvtárigazgató. — 24. A BSzKRT igazgatóságába valamennyi párt bekerült. — 26. A belügyminiszter követeli a státuszrendezéssel kapcsolatban a 35 éve szolgáló tisztviselők azonnali nyugdíjazását. A közgyűlés elhatározta, hogy Folkusházy és Buzáth alpolgármestereket visszatartja állásukban. — 26. Revideálták Lendl Adolf elüldözésének ügyét és havi 7 millió 706 korona fizetéssel nyugdíjazták. — 28. Mától háromszor lehet átszállni a villamosokon. Július 1. Nemzetközi köztisztasági kongresszus kezdődik Budapesten.— Megkezdődött a főváros gyermeknyaraltatási akciója. A 10. Zajos jelenetek közben elfogadta a a közgyűlés Baracs indítványát, hogy a Közigazgatási Bíróságnál panasszal támadják meg a belügyminiszter autonómiaellenes döntését a 35 éve szolgáló tisztviselők kényszernyugdíjazásáról. Ezúttal ismét a baloldal védte meg az autonómiát. A Közigazgatási Bíróság hónapok múlva helyt is adott a fellebbezésnek. — 11. Megkezdődött a közgyűlés nyári szünete. — 26. Életbe lépett a villamosvasút új menetrendje, amely négy relációt módosított és egy újat állított be. Augusztus—szeptember. Nyári szünet a városházán. A közgyűlés tagjai és a főváros főtisztviselői szabadságon. Október 1. Megkezdődött a városházi tisztújítás. Sipőcz Jenőt Bárczy Istvánnal szemben pótválasztáson 31 szótöbbséggel újból Budapest polgármesterévé választották. 113. Buzáth Jánost 222 és Folkusházy Lajost 155 szavazattal újra alpolgármesterré választották. Márkus Jenő 143 szavazattal maradt kisebbségben. —27. Hét főtisztviselőt választott a közgyűlés. Lamotte Károly dr. lett a tanácsnokfőjegyző. Szabó Imre dr. a tiszti főügyész, Ágoston Géza az árvaszék elnöke, Csordás Elemér a tisztifőorvos, Sebő Béla a főszámvevő, Illyefalvi J. Lajos a Statisztikai Hivatal igazgatója és Halász Elemér az V. kerület új elöljárója. — 39. Rózsa Károlyt, a gázgyár vezérigazgatójává nevezték ki. November 3. Izgalmas jelenetek között megválasztották a főváros tanácsnokait, ak között csak Kabdebó Gyula, Németh Béla és Solty Lajos úl, a többiek: Csupor József, Berczel Jenő, Édes Endre, Vajna Ede, Lobmayer Jenő, Purebl Győző, Liber Endre és Borvendég Ferenc a tanács régi tagjai. VIII. kerületi elöljáró Hamvassy István, árvaszéki elnökhelyettes Kovács Jenő és Wurmb Elemér, tiszti főügyészhelyettes Zana Béla, főorvoshelyettes Demkó Béla lett. — 6. Kabdebó műszaki tanácsnok megválasztása után néhány nappal tragikus hirtelenséggel meghalt. — 10. A reggelig tartó közgyűlés 125 főjegyzői, jegyzői stb. állást töltött be. — 15. A tisztújítással kapcsolatos differenciák miatt felbomlott a t őrségi demokratikus biok. — 17. Befejeződött a városházi restauráció 9 árvaszéki főjegyző, 6 tiszti alügyész és a városbírák megválasztásával. — 24, 2 millió dolláros 5%-os függőkölcsönt vesznek fel a Rotsehild-bankháztól, amiből a Speyer-kölcsönt visszatérítik. December 16. Megkezdődött a ,,szellemi szükségmunka", amelynek keretében Lamotte tanácsnő és Illyefalvy statisztikai igazgató kezdeményezésére 1000 állástalan középosztálybeli családapa jut 5 hónapon keresztül havi egymllió fizetéshez. — Hárommilliárd karácsonyi segélyt osztottak szét a fizikai munkanélküliek között — 17. Kétmilliárdért könyvtár céljaira megvásárolta a főváros a Senhheim-palotát. — 28. Kilencvenegy éves korában meghalt Radorza János, aki Budapest egyesítése óta városatya volt. — 30. Háromhónapi előkészítés után a közgyűlésbe került a Kereskedelmi Bank, a Pesti Hazai Bank, valamint a Belvárosi Takarékpénztár, az Epitemes- terek Szövetkezete és az Angol-Magyar Bank lakásépítő . 47 ajánlata. A tanács 3500 egy-, ki- és háromszobás lakás építésének a vállalkozók közötti megosztását javasolta. Több bizottságot megjárt már ez az ügy, de a közgyűlés ezúttal sem határozott, hanem a döntést január 5-ére halasztotta. Ugyanez a közgyűlés újjáalakította a központi választmányt, öt demokrata, 5 szocialista, 7 Ripkapárti és 7 Wolff-párti tagja lesz a választmánynak. — Háromhónapi indemnitást kapott a tanács. — Felemelték az ebadót és megszavazták az 5%-os idegenforgalmi járulést. — Nyugdíjazták Orczy Gyula, Barczon Gyula és Schöberl Ferenc tanácsnokokat, Zilahi Kiss Jenő alpolgármestert, Végh János dr. tisztifőorvost és Ács Ferenc főszámvevőt. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Január. 3. Windischgrätz Lajos herceg, továbbá titkárának, komornyikjának letartóztatása a frankitaraisitási perben. 5. Ugyanez ügyben letartóztatták az ügyészségen Nádosy Imre országos főkapitányt. — Kiár Zoltán dr.-t a törvényszék Dánér Béla ur. sérelmére elkövetett, revolveres támadásért öthavi fogházra ítélte. — 6. Az ügyészség a frankhamsitási perben Kaits nyug.tábornokot, Kurtz Sándort, a Térképészeti Intézet vezetőjét letartóztatta, a többi gyanúsítottat a rendőrségről átkísérték az ügyészséghez. — 13. A törvényszék Peyer Károly nemzetgyűlési képviselőt kormányzósértésért hat havi fogházra és tízmillió korona pénzbüntetésre ítélte. — 14. Az ügyészség Baross Gábor postatakarékigazgatót kihallgatta a bankperben. — 16. Az ügyészség Zárnovecz tábori püspököt hallgatta ki a bankperben. — 18. A vizsgálóbíró és a vádtanács elutasította az ügyészségnek Zadravecz püspök őrizetbevételére vonatkozó indítványát. — A pestvidéki törvényszék Pócs Kálmán vasúti szerelőt, aki a zebegényi erdőben ideálját, Polónyi Rózát megölte, az áldozat beleegyezésével elkövetett emberölésért egyévi börtönre ítélte. — 29. A tábla Schüffer Adolf dr. soroksári ügyvéd rágalmazási perében a büntetést egy hónapra leszállította. — A törvényszék Horváth Jászai Elemért Petrichevich báró államtitkár sérelmére irt vers által elkövetett rágalmazás vádja alól felmentette. — 22. Horváth Katalin agitátornő elitélése 2 havi fogházra. — Kálmán Jenő három évi fegyházbüntetése önbetörés vádja miatt. — 25. Spaller Ottót, Windischgrätz herceg tisztviselőjét a törvényszék egy ügyvéd sérelmére elkövetett zsarolásért másfélmillió korona pénzbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. — 17. A Curia előtt első ízben női védőügyvéd. — A Curia karácsonyi ügyész bántalmazóját, Tóth József rendőrt 3 évi fegyházra, Gunhardt dr. rendőrorvost az orvosi bizonyítvány gondatlan kiállításáért tízmillió korona pénzbüntetésre ítélte — 28. A törvényszék Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselőt Jáger Károly MÁV titkár rágalmazási panaszára tizenkétmillió korona pénzbüntetésre ítélte. Február. I. Vádirat a frankhamisítás bünpörben. — Vági István és néhány társának szabadlábrahelyezése. —. 3. A törvényszék Csapó László pénzügyi tanácsost, aki a zsidóságot a „Népi”-ben gyalázta, felmentette, mert a vádlott tagadta, hogy hozzájárult a cikk közléséhez. -1 A Curia Feleky Géza büntetését (az ébredők ellen közölt cikk) egy hónapra leszállította. 15. A törvényszék Knaller Győző nemzetgyűlési képviselőt kormányzósértésért hárommillió korona pénzbüntetésre és Székely Györgyöt, a Népszava munkatársát a kormányt, a bíróságot kritizáló cikkéért háromévi börtönre, hétmillió korona pénzbüntetésre ítélte. — 8. Az ügyvédi kamara választásánál a régi vezetőség győzött. — 11. A Curia Lendvai István sajtóperében ítéletében kimondta, hogy a zsidóság nem osztály, hanem felekezet. — A tiszafüredi halálos párbajt a tábla tárgyalta, a hathavi büntetést 4 hóra leszállította. — 12. A törvényszék Surgoth ügyvéd megsértéséért Boros László szerkesztőt két havi fogházra és 15 millió korona pénzbüntetésre ítélte. — A tábla a szovjet alatt kötött házasságokat érvénytelennek nyilvánította — 15. A törvényszék Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselőt Gulácsy alispán, Kozma György és Kabács Ernő sérelmére elkövetett rágalmazásért háromhavi fogházra és hétmillió korona pénzbüntetésre ítélte. — 20. A katonai bíróság a Salm különítmény tagját, Balogh Pál őrmestert testi sértésért egyévi börtönre ítélte és ezt kitöltöttnek nyilvánította. — 24. Vázsonyi támadóinak szabadlábra helyezte. — Szépvízi Balázs 3 millióra elitéltetése a gödöllői koronauradalom intézőinek rágalmazásáért. — Feleki Géza felmentése nemzetgyalázás vádja alól. — 26. Jandl Lajos dr.-t a törvényszék egy halálos operálás miatt (a sok vér láttára elvesztette judiciumát) hathavi fogházra. 500 ezer korona pénzbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta az orvosi működéstől. — 27. A törvényszék Kádár Lehel hírlapírót Dinieh Ödön képviselő megsértéséért tíznapi fogházra és pénzbüntetésre ítélte. — Tassy Gergely őrmesternek (Duna-tiszaközti atrocitás) betegsége folytán hátralévő büntetését elengedték. Március. 8. A tábla a hétévi fegyházra ítélt Löbl József baromfikereskedő (dob utcai Lázár kávéházi halálos verekedés) büntetését négyévi fegyházra leszállította. — 4. A pestvidéki törvényszék a szerelemféltésből családirtó Flaxmayer János kispesti péksegédet tízévi fegyházra ítélte. — 6. A törvényszék kimondta, hogy késedelmes házbérfizetésért a lakás fel nem mondható. — 9. Kádár Lehelt a törvényszék felekezet elleni izgatásért háromheti fogházra ítélte. — A Curia Oreskovics Boguminné életfogytiglani fegyházbüntetését jóváhagyta. — 10. A Curia Vanczák János képviselőt sajtóvétségért 3 havi fogházra ítélte és felfüggesztette politikai jogait, ami mandátumvesztéssel jár. — 16. Molnár Ferenc, vázsonyi Vilmos támadójának újabb letartóztatása a „Szózat*‘-ban megjelent Intervju miatt. — 17. A vádtanács a frankhamisítási perben Zadravecz püspök, Ferdinándy és Héder kivételével a terhelteket vád alá helyezte és néhány térképészeti hivatalnokot szabadlábra helyezett. — A Curia a törvényszék által halálra, a tábla által életfogytiglani fegyházra ítélt Léderer Gusztávné ügyében a tábla ítéletét megsemmisítette és a táblát új tárgyalásra utasította. — 18. A Curia határozata az Odescalchyékszerek ügyében, három alperes elmarasztalása. — 20. A tábla fegyelmi tanácsa Dolowschiák Mihály dr. ügyészségi alelnökit hivatalvesztésre ítélte. — A törvényszék Fényes Lászlót Littomericzky őrnagy sérelmére elkövetett rágalmazás sajtóvétségéért négyhavi fogházra és tízmillió korona pénzbüntetésre ítélte. — 22. A törvényszék Jankovich- Bésán Endre gróf nemzetgyűlési képviselőt Zakariás Dénes dr. rendőrtanácsos megsértéséért háromhavi fogházra, hárommillió korona pénzbüntetésre és háromévi jogvesztésre ítélte. — 23. Labori fényképészt autógázolásért a törvényszék négymillió korona pénzbüntetésre ítélte. — 24. A tábla ötvös József nagyrédei földmívest a sógora meggyilkolásáért halálra ítélte. — 26. A törvényszék Sebő Dezső ügyvédet Sürgőül ügyvéd panaszára 15 millió korona pénzbüntetésre ítélte. — 30. Az Ernst-Múzeum a Teleki grófi műkincsek zárlata ügyében pólnyertes. — 31. A tábla Burnyovszky cserepessegédet halálos bicskázásért 14 évi fegyházra ítélte* Április. 7. Kertész Istvánt, a kormányzó elleni merénylet tervezőjét a Curia tízévi fegyházra ítélte. — A járásbíróság Frónay Pált Thán tábornok vádjával szemben. — a törvényszék Dénes István képviselőt a nagybirtokosok elleni izgatási perben felmentette. — 12. A húsz hónapig fogságban ült Varga Sándor cinkotai kommunistát a törvényszék újabb ítéletével teljesen rehabilitálta, ugyanily okból Meskó Zoltánt, Varga Ferenc géplakatost és Volalek házmestert a törvényszék felmentette. — II. Nagy Vince képviselőt a törvényszék Richard rendőrtanácsos megsértéséért egymillió, — Milczer Gyula egri káptalani bérlőt a Curia kormányzó- és hadseregsértésért nyolcmillió korona pénzbüntetésre ítélte. — 14. A Curia a bombamerénylet perben csupán Márffy Józsefet ítélte el a francia követség, Rassay és Miklós Andor ellen megkísérelt merényletért és a 0 évi fegyházat 8 évi fegyházbüntetésre felemelte. — Boros László szerkesztőt és Bálint Imre hirlapíról a Curia a rendőrség és Nádosyról írt cikkéért (nagytétényi bajor rejtegetés) 3—3 millió korona pénzbüntetésre ítélte. — 15. A Curia kimondotta, hogy házasságbontás azért, mert a feleség elmebeteg, nem történhetik meg. — 19. A törvényszék a kommunista bűncselekményekért a gyorsított tanács által hatévi fegyházra ítélt és már öt évet kitöltött Benyovszky Károly detektívfőnökhelyettest újrafelvétel folytán teljesen felmentő ítéleten rehabiliálta. — 21. A Zita kórház élelmezési tisztje, a három évre elítélt Hézser Árpád perújításában a törvényszék a régebbiélet hatályát fentartotta. — Fényes Lászlót a dedesi ékszerlopásról irt cikkéért a törvényszék egyhavi fogházra és ötmillió korona pénzbüntetésre ítélte. — 27. A törvényszék Fényes Lászlót az ébredők két vezérének megsértéséért kéthavi fogházra és tizenötmillió korona pénzbüntetésre ítélte. — A tábla Kosztka István dr. perében újabb pótbizonyítást rendelt el. — 30. A törvényszék a férje meggyilkolásával vádolt Jakabházynét nagy ovációk között felmentette. Május. 3. A törvényszék a Leher Amália gyilkossági perben orgazdaságért elítélte Bollát 2, Sagulyt 1 évi, Hé- siket kitöltöttnek nyilvánított 9 havi börtönre, Okolicsányi Lászlót 3 évi fegyházra és Rostást másfélmillió korona pénzbüntetésre. — 14. A tábla a hűtlenségért elitélt Robozmre ötévi fegyházbüntetését tizenkét, a négyévi fegyházra ítélt Roboz Béla büntetését pedig tízévi fegyházra felemelte, — 26. A frankhamisítás nagy perben a törvényszék ítélete a következő: Windischgrätz Lajos herceg és Nádosy Imre 4—4 évi fegyház és 10—10 nyió korona pénzbüntetés, Gerő László 2 évi fegyház, két milló korona, Virág János, Parragh Ferenc hathavi börtön, 1 millió korona, Haála József és Ágoston Árpád 2—2 havi fogház, 500—800 ezer korona, Kiss Lajos hathavi börtön, 1 millió korona, Velőssy Béla 2 havi fogház, ötszázezer korona, Scharf Nándor hathavi börtön, 1 millió korona, Hampel Ferenc hathavi börtön, egymillió korona, Spannring Láz Jó hathavi börtön, 1 millió korona, Haits Lajos és Kurtz Sándor