Ujság, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

KEDD, 1927 FEBRUÁR 1 Gál Gyula 40 éves jubileumán SZÍNHÁZ - ZENE Dávid király Filharmonikusaink ma esti rendkívüli hangversenyükön megismertették közönségün­ket az utóbbi esztendőknek egyik legnagyobb világsikerével, Honegger Arthur szimfonikus zsoltárával. A svájci szerző, ki még aránylag fiatal ember, bár eddig is sokat komponált, világhíres, szinte egy csapással, ezzel az alko­tásával lett. Sok helyütt, így például nálunk is, szinre került már egy másik műve is, a «Pacific», azonban inkább, mint kuriózum. A Pacific ugyanis egy expressmozdony sus­torgását, puffogását, elindulását és szédületes zakatolását ábrázolta, kihasználva a modern zenekar minden lehetőségeit. A Dávid király eredetileg kísérő zenéje volt Morax Renée hasonló nevű bibliai dián­ajanau, mit a svájci Meziercsben mutattak be Isten szabad ege alatt hatalmas együttesek felhasz­nálásával. Az előadásnak oly nagy sikere volt, hogy Honegger a kísérő zenéből önálló ora­tóriumot készített az eredeti szöveg felhasz­nálásával, azonban a zenét állítva az érdek­lődés homlokterébe. A szimfonikus zsoltár mint művét Honeg­ger nevezi, Dávid király életének egész törté­netét meséli el mozaikszerű apró jelenetekből összerakva. Az egyes tételek között, melyek­nek száma igen nagy (huszonhét), a krónikás gondoskodik az összekötő kapcsolatról, prózá­ban elmondván az egyes zeneszámok közötti eseményeket és maguknak a zeneszámoknak is tartalmát és értelmét. A krónikás rendesen akkor beszél, mikor a zeneszó hallgat. Nem egyszer azonban mondanivalóját melodrama­­tikus kísérettel adja elő. Honegger zenéje ízig-vérig modern, a túlzó modernisták gyakran fülsértő szertelenségei nélkül. Nem egyéni ez a muzsika, de feltétle­nül rokonszenves. Sokfelől buggyantak ki a források, melyekből munkája felépítéséhez merít, leggyakrabban azonban Debussyhez, az impresszionizmus nagymesteréhez tér vissza. Ami azonban nem jelenti azt, hogy más szer­zőknek hatása is ne lenne a Dávid királyban folytonosan kimutatható. Ezeket a hatásokat azonban olyan nagy tudással, olyan finom íz­léssel és olyan szerencsés kézzel egyesíti ma­gában és szűri át képességén, hogy sohasem hat­nak kellemetlenül, sőt feltétlenül mindig igen kellemesen. A huszonhét tétel úgy vonul el előttünk, mintha képtárban egy sorozat finom kis pasztellt néznénk végig, melyekről néhol ismerős színek és vonalak tekintenek felénk. Zenekarát éppen úgy, mint énekkarát és szó­listáit tartózkodó gazdaságossággal alkal­mazza. Dinamikája sokkal inkább hajlik a pianók, mint a forték felé. Mintha jobban sze­retné a holdfényt a nap perzselő sugaránál. Palettáján több a világoskék, zöld, szürke, rózsaszín, mint az égő vörös, sötétbarna, vagy éppen fekete. Dolgozási módja gyakran poli­­fonikus, de szólamai ekkor is mindig olyan áttetszők és átlátszók, mintha anyaguk üveg lenne. Az egész alkotásból hiányzik az a mélység, az az elemi erő, ami a klasszikusok oratóriumait jellemzi. Valószínűleg ezért ne­vezte el ő maga is alkotását oratórium helyett inkább szimfonikus zsoltárnak. Az újdonság előadása igen jó volt, nagy­részt Klenau Pálnak, a bécsi Singakademie kitűnő karnagyának érdeméből. A fiatal mu­zsikusban ízléses, biztoskezű karmestert is­mertünk meg, ki egyben zeneszerzői minőségé­ben is tiszteletreméltó. Az est bevezetéséül ugyanis elvezényelte a Vásár London közelé­­ben” című szimfonikus költeményét, melyben sok ötlet, dallamkitalálási képesség és mester­ségbeli tudás mutatkozik. Az oratórium m­a­­gánénekszólamait Fuchs-Fayer Rózsi, Jendras­­sik Ernőné és Székelyhídis Ferenc énekelték. Mindhárman kitűnően. Az est igazi eseménye azonban főtiszte­­lendő Huszár Elemér szereplése volt, ki a krónikás szavait keltette életre. Hangverseny­­teremben meglehetősen ritka egy katolikus pap szereplése, neki azonban egyházi­­­első­sége szívesen megadta erre az engedélyt, ismervén az est vallásos tárgyú programmját. A közönség nagyon sokat nyert az engedély­ivel, mert Huszár Elemér hangja harangszerü tömörséggel zengett sőt harsogott, ha erre i­­ volt szükség. A szövegnek minden szépségét, patinájának minden nemességét tökéletesen juttatta érvényre, nem hanyagulva el egyetlen szónak sem értelmét, dacára annak, hogy mindig alkalmazkodni tudott a zenéhez is, hol annak kísérete mellett szólott közönségéhez. Az est nagy sikert eredményezett kar­nagynak, magánszereplőknek egyaránt. Síró György é­s Ptasinszky Pepi balesete. Kellemetlen és fájdalmas baleset érte szombaton este Ptasinszky Pepit, Operaházunk kiváló príma­ballerináját a Gál Gyula tisz­teletére rende­zett jubileumi ünnepségen. Tánc közben ii­­rándulást kapott, de azért végigtáncolta szá­mát anélkül, hogy a közönség valamit és ész­revett volna a balesetből. A művésznő maga ügyet sem vetett a balesetre. Kissé fájt ugyan a lába ,de azt hitte, majd csak helyrejön. Tegnap azután Petruskában kellett a közön­ség elé lépnie. A nehéz és megerőltető szerep táncolása közben heves fájdalmak fogták el, de csodálatos lelkierővel és önuralommal mégis eltáncolta szerepét A közönség ismét nem vett észre semmit, de annál jobban meg voltak ijedve szereplőtársai, akik látták, hogy a kitűnő művésznő szeméből könnyek tör­nek elő s kinjaát csak a legnagyobb erőmeg­­feszí­téssel tudja leplezni. Az előadás szeren­csére baj nélkül véget ért. A művésznőt haza­szállították lakására, ahol gondosan ápolják. Lobmayer Géza orvosprofesszor ma alaposan megvizsgálta Ptasinszky Pepi lábát és meg­állapította, hogy súlyosabb természetű vi­­rándulást szenvedett s pár hétig nem léphet fel. Most is azért súlyosabb a baja, mert ami­kor mintegy két hét előtt, ugyancsak a Pet­­ruska előadásán megrándította a lábát s pár napi hidegvizes borogatás után már jobban érezte magát, ismét táncolni kezdett és nem­csak a Seherezáde, továbbá az Argyirus ki­rályfi próbáin vett részt, hanem megerőltető szerepekben fel is lépett. A sajnálatos baleset hatása egyébként a vidék művészeti életére is kite­rjed. Ptasinszky Pepinek ugyanis ma meg holnap Békéscsabán, illetőleg Szegeden kellett volna vendégszerepelnie. Ezt a két fel­lépését most kénytelen bizonytalan időre el­halasztani.­­ A Magyar Zsidó Ifjak Ettútsfileje főiskolai csoportja ma, február 1 én *­$6-kor tartja hangversenyét a Zene­­művészeti Főiskola nagytermében. Az ünnepi beszédet Kiss Arnold dr. budai főrabbi tartja. * Szerződtetés. A Fővárosi Operettszínház tagjai közé szerződtette Vig Miklóst, az ismert, firtat komikus-színészt, aki a színház következő újdonságában már szerepet is kapott. Fred Niblo, a Ben Hur rendezője ÚJSÁG Ma premier a ROYAL-ORFEUMBAN Teljesen új világvárosi varieté-műsor kezdete 8 órakor Telefon 1. 121-68 Vigyázat ! Fővárosi Operettszínház Vigyázat! Női szakasz! Vigyázat! A legmulatságosabb bohózat Nagy zenei Ünnepségekkel ülik meg a Beet­­hoven-centennáriumot Több ízben megemlékez­tünk már a Beethoven-centennárium alkalmából rendezendő ünnepségekről. Ma délben Kupcsai­ Felicián miniszteri tanácsos elnöklésével sajtó­ankézet tartottak ebben a tárgyban a kultusz­minisztériumban. A népes értekezleten Bubik Ár­pád dr. ismertette az ünnepségek programmját. Budapesten tíz, vidéken pedig mintegy negyven hangversenyt és operaelőadást rendeznek a száz­éves halálozási évforduló alkalmából Beethoven emlékezetére. Az első est az Operaházban lesz március 26-án, amikor Klebelsberg Kuno gróf val­lás- és közoktatásügyi miniszter mond megnyitó­és Apponyi Albert gróf emlékbeszédet. Ezután a zenekar előadja az István király-nyitányt, majd felújítják az Athén romjait B. Ottlil, Pálma új fordításában. A második operaestét április 9-én tartják s a Fideliót adják elő. Négy zenekari hang­versenyen megszólaltatják Beethoven összes szim­fóniáit, továbbá hegedűversenyét, amelynek kon­­certáló szólamát Telmányi Emil fogja játszani és Es-dur zongoraversenyét Dohnányi Ernővel. Egy zongoraestén öt szonátát adnak elő, két kamara­estén pedig vonósnégyeseket és más kamara­műveket. A fővárosi zenei ünnepségek sorát a Missa solemnis előadása rekeszti be az Operaház­ban, április 28-án. Május elsején ünnepies pompá­val leplezik le Beethoven szobrát a martonvásári park tavának kis szigetén. A szobor, amely Pász­tor József kiválóan sikerült művészi alkotása, ér­tesülésünk szerint Dreher Jenő ajándéka. A nagy­bizottságot február negyedikére kérette magához a vallás- és közoktatásügyi miniszter. * Békeffy László szerzői délutánja, Békeffy László derűs humora sok kellemes percet szerzett tegnap délután a közönségnek. Nemcsak ötletes konferanszain mulattak az emberek, hanem ked­ves chansonjain és kabarétréfáin is. A változatos műsor minden száma után felzúgott a taps s a közönség melegen ünnepelte Békeffy Lászlót a közreműködő művészeket. * A Nem nősülök! első jubileum... A Vígszín­ház diadalmas műsordarabja, Szenes Béla: Nem nősülök! című vígjátéka hétfőn este eljutott a hu­szonötödik előadásig. Az első jubileumnak zsúfolt nézőtere sokat tapsolt a mulatságos darabnak s a kitűnő szereplőknek, elsősorban Varsányi Irén­nek, Gaál Franciskának, Góthéknak, Bajnaynak, Lukácsnak, Ilosvay Rózsinak és Mály Gerőnek, akiknek művészi produkciója a további jubi­leumok felé viszi a nagysikerű darabot. * A tücsök! Bajor Gizi. Az idei szezonban első új és nagy szerepe lesz Bajor Gizinek, Meilhae és Halévy híres bohózatának, A tücsöknek fősze­repe, melyet ezen a héten mutat be a Nemzeti Színház. Egészen különleges feladat ez a szerep, melyet a két szerző annak idején a múlt század leghíresebb szubrettje, Cecile Chaumon számára írt és akinek alakításában a vidám darab a maga idejének legnagyobb sikere volt. A darab akkor végigjárta Európa ama színpadait, ahol e színes és furcsa, ezer ötlettel teli figura alakítására meg­felelő művészi erő állott rendelkezésre. Nálunk azonban e kacagtató bohózat eddig sohasem ke­rült színre. A pénteki bemutatón Bajor Gizin kí­vül Vizváry Mariska, Lánczi Margit, Sugár Ká­roly, Tapolczai Gyula és Uray Tivadar lesznek a darab főszereplői. * Megkezdték a «RepÜlj fecském»­ próbáit. A Király Színház soron következő újdonsága Farkas Imrének, Az iglói diákok, a Nótáskapitány és más nagyszikerű daljátékok illusztris szerzőjének «Repülj fecském» című legújabb darabja lesz. Az újdonság próbáit ma megkezdték. * Színigazgatók Ülése. Tegnap este a Buda­pesti Színigazgatók Szövetsége ülést tartott. Beöthy László megnyílójában üdvözölte Komor Gyulát, a Vígszínház és a színigazgatók szövetségének igazgatóját, aki — miként az Újság megírta —­ ezen a héten ünnepli HD-ik születésenapját, továbbá dramaturgi műkö­désének 25-ik évfordulóját. Ezután a vigalmi adó ügyének állásáról referált és jelentette, hogy mindeddig a leszállításra vonatkozó akció semmi eredményt sem hozott . Matiné a Kőszegi Postás Árvaház javára. Vasárnap a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben a Kőszegi Postás Árvaház javára kitűnően sikerült matinét rendeztek. Hegedűs Tibor Thomée József alkalmi prológjét jelesül adta elő. Operaházunk kiváló tagjai: Medek Anna, Pi­linszky Zsigmond és Somló József nagyhatású énekszámokkal gyönyörködtették a közönséget. Kernács Pál ragyogóan pompás muzikalitással hegedűit. Márkus Emília Bethlen grófnő két gyönyörű versét olvasta fel nagy hatással. A hangversenyen még Falus Margit és Szekeres Fe­renc is sikerrel szerepelt. rarjiWiWH fiSa iOVa-l Aráig szenzációs m műsor Ci­ref-Da-Ka-Man indiai ének és tánc AVDBEE rryllel és SKergiin excentrikus akrobata táncos Eddie és Erediie Maki * Brows Gretl Sehwat, stb remet szám 11 A 81 esztendős Auer Lipót, az orosz cár udvari hegedűművésze, Misa Eiman, Jasa Heifetz, Efrem Zimbalisz tanára. A minap kapta meg az Egyesült­ Államok állampolgárságát. * Új magyar dalok: Polster Gyula József hat hangulatos magyar dala hagyta el legújabban a sajtók kedves, hamarosan népszerűvé válható magyar nóták. A dalok két, egyenként három dalt tartalmazó füzetben a szerző kiadásában jelentek meg. * Nagyváradi színészet. A nagyváradi szín­­házban igen nagy sikerrel adták elő Piran­­cello: Hat szerep keres egy szerzőt című da­rabját. A női főszerepet Zahler Erzsi, a szín­ház drámai hősnője játszotta. Nehéz szer­epét megrázó drámai erővel és váltakozó gyöngéd szentimentalizmussal játszotta végig és tempe­ramentuma állandó lüktetést vitt az elő­adásba. Tehetsége a megfelelő szerepben kis­válóan érvényesült. * Kurz Zelina a bécsi Operánál marad. Bécs­ből jelentik: Az állami Operaház igazgatósága egy újsághír cáfolatául közli, hogy sikerült Kurz Zelma kamaraénekesnőt eltéríteni abbeli szándé­kától, hogy az állami Operaháztól megváljon és az Operaház új szerződést kötött vele. * Mű­vészestély. Jól sikerült m­űvészestélyt ren­dezett szombaton este az óbudai izr. nőegylet. Az estély kiemelkedő eseménye Kálnoki Izidor felolvasása volt, aki közismert pompás humorá­val, közvetlen bájával megírt történetet olvasott fel. Régi bohéméletéből mondott el kedves epizó­dokat. A műsor további részében Demény Artúr, az Operaház tagja énekelt, sokszor méltatott mű­­vészetévek Molnár Alice tehetséges hegedűmű­­vésznő, aki nagy rutinnal és finom megértéssel játszik. Ekkor Szidónia szépen, kulturáltan éne­kel, Horváth Klári és Heimlich Lajos zongora­játéka nagyon tetszett. Kádár Anna ismert és el­ismert szavalóművész. Lemond a színészet meg­vesztegető eszközeiről is, hogy annál közelebb jusson az interpretált költemény szelleméhez. Nagy sikere volt a hosszantartó műsornak. Egy világhírű magyar hegedűművész A színházak és kabarék hírét * Kacagó esték az Andrássy-úti Színházban!­­ Az alvó férj szerdán délután. A szerdai ünnepnapon délutáni előadásul a Vígszínházban Szenes Béla szenzációs sikerű vígjátéka. Az alvó férj kerül színre hetvenhatodszor. Mérsékelt hely­árak. Az aj­mák fényes sikere Óriási, igazán rendkívüli sikere van a Magyar Színház új darabjának, Flers és Croisset ragyo­gó­an ötletes, ragyogóan elegáns és ragyogóan mulatságos vígjátékénak, Az új uraknak. A há­rom első előadás három táblás háza szakadatlan kacagással, a nyiltszini tapsok egész sorozatával honorálta ezt a legjobb, legigazibb, legpárisibb vígjátékot, Az uj urakat, amelynek brilliáns híre szinte órák alatt terjedt el egész Budapesten. Az uj urak az idei szezon legjobb francia vígjátéka, tökéletes vígjátéki este, olyan, amilyenhez a kö­zönség nem mindig jut. Titkos Ilona,­­ Hegedűs Gyula, Törzs Jenő, Gombaszögi Ella, Tarnay, Z. Molnár pompás együttese a legkiválóbb, a leg­mulatságosabb előadásban juttatja érvényre Az­ új urak sikerét Legközelebbi előadások: kedd, szerda, péntek, vasárnap. A hét többi estéjén Molnár Ferenc ragyogó vígjátéka, a Játék a kas­télyban megy. * Kacagó esték az Andrássy-dri Színházban! Auer Lipót legújabb tanítványa A 13 éves Knitzer József, ki a napokban mutat­kozott be nagy sikerrel a Newyork Symphony Orchestra hangversenyén.

Next