Ujság, 1927. március (3. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

lépest, 1927 kedd, március 1 (FIZETÉSI ÁRAK: •• *• •( w •• «t 10.80 poi)((ö a, ...............................4­~ Pengő ibtán egy bora...................8 Schillieg ívfában egy hóra...................80 Dinár sírásai ára Budapesten, vidéken és vaj­okon hétköznap............. 16 fillér p ................................................. 32 fiflér iba'1 hétköznap............30 Groschcv p ..................................... 40 Groschev bin­tea hétköznap .. .... 4 Dinár .p ................................................. 5 Dinár alenik ünnep utáni napok ivó télévei minden nap A ra 16 fillé­r­­ ij&Wm Hr. évfolyam, 48. szám S Z E R K E­S Z T Ő S É G E S KIADÓHIVATAL: V., Vilmos császár­ út 34. szám TELEFONSZÁMOK: 154-20,154-21,154-22,154-23 A nyomda telefonja (csak este 6 órától kezdve) 154—21 FIÓKKIADÓ HIVA TAL, KÖLCSÖN KÖNYVTÁR ÉS FOLYÓIRATOSZTÁLY: Budapest, V­II. ker., Erzsébet-körút 43. szánk Telefonjam: József 16—28 Bolsevisták rs mondják, a rendőrség jó fogást ! Szántó Zoltán kézrekerítésével. nmiben ez elismerés akar lenni, ke­­tik. A rendőrség nem jó fogást ési­­hanem jól dolgozott. A fogás a véle a­­dománya, a rendőrségnek ellenben zeres munkája van, melynek gyű­j­teképen rá tudta tenni kezét Szán­ás egész eddig létesített szervezetére Xénisi Imre helyettes főkapitány úr­­ne gratuláljunk a főnyereményhez,­­ becsüljük meg azzal, hogy az ködése alatt nyugodtan alhatunk kva miatt. Őt fölötte fontosnak tartjuk. Az ilyen ii­áció fölfedésén szörnyüködni is lássátok? Nem hiszitek, hogy még­is van bolsevista-veszedelem. Van és szabad lebecsülni, hanem tovább is szigorúbb preventívával kell élni. Ezel a fölfogással szembeszögezzük önkel, hogyne lenne bolsevista rész­­lés, próbálkozás, szervezkedés, ki­ Moszkva még mindig bolsevista és igandájával forradalmasítani akarja kész világot. Mindenütt vannak ágen­­dát hogyne volnának minálunk is? Ha most készül föláldozni üzleti ösz­­iztetéseit az orosz propaganda miatt, et országban, Ausztriában pártjuk is — Ázsiát aláaknázták — bizonyos te­­hogy itt is dolgoznak. Ezt a Szántó-eset nem deríti ki, csak untatja. S megmutatja nem sikerült­­ forrongással, hanem a rendőrség jóban. Tehát? A magyar propaganda ellen védelmünk nekünk a rendőrség éber­lem hiába hangsúlyozzuk ezt. Akik m­ az esetből be akarják igazolni a tvista-veszpdplem­ nagyságát, még béklyót, még súlyosabb gátakat nak deriválni a magyar élet eddigi ad mozgásával szemben. Évek óta a fra megszorító rendszabályokat a bol­­imussal okolják meg. S természetes­találják, hogy rendőri felügyelet alatt ez az egész tisztességes és nemzeti ima magyar társadalom, hogy ezzel h­iter felügyelet alá kerüljön minden dán tani bolsevista. Pedig hát: gátolta-e Szántó elvtársat maga fondorlatos munkájában a sajtó­­tabságnak az a hija, melyet a fényes pal mutatkozó sajtó és gondolat ely­atő mértékben nélkülöz? Ezek a kor­pások csakis a törvénytisztelő eleme­­gyötrik, a bolsevistákat dehogyis. Ez taga elegáns kofferjével, hamis passzv­­al és rubeleredetű pénzével minden­­ki szabadság nélkül végzi a maga­dol­­, amennyire bírja és a tisztességes ma­­dor gondolat nagyobb szabadságának fenséggel semmi hasznát nem látná. .Sem­miképen sem fogadjuk el ezt a lé­tezést bizonyítékul, hogy ime, mégsem ottunk a konszolidációnak arra a fo­­a, mellyel a kormány dicsekszik. Mit­­ ront a véleményen, hogy a bolseviz­­snak nálunk nincs talaja. Anélkül, h­gy a rendőrség érdemét kisebbítenék:­it Szántó Zoltán itt el tudott érni, iga­szára sem érdemes, a szó politikai ér­cében. Szerte az országban hetven -­hétszáz embert ha tatál, azt is m­­­ik a pénzével, mint az eszméivel, ro­mán kudarc a mérethez képest, mely sevisták szeme előtt lebegni szokott. Mégsem becsüljük le a bolsevizmust is veszedelmet, mert ismerjük mint radalmasitó világfaktort. A polgári radalomnak nemzetközileg még igen­­ bajt fog okozni s mérgétől nem sza­­nulunk meg, ha itthon sikerül is őket Marii jelentéktelenségükben meglan­i. Ha Ázsiát forradalm­asitják, nem nekü­l tőle Európa s ha Európa forra­­mosul, nem­ menekül tőlük Magyaror­­.• Az ügy tehát nekünk kicsi mini hel­­y, amelyhez hozzányomorítani egész tünket, dőreség. De fontos és jelentős az nemzetközi jelenség. Ez sokkal na- K­OVA 5. Bethlen István grófot szívesen látjuk Ró­mában. Úgy fogja ott Magyarországot képvi­selni, hogy büszkék lehetünk rá. S akármiről beszélne is ott, az aktuális ügyeken kívül a magyar érzésnek jól fog esni ez az érintke­zés, melyből a magyar igaz rokonszenv és megbecsülés az olasz nemzet iránt kidombo­rodik. Ezért szívesen elhisszük, hogy utazása célja tisztára csak a kikötő ügye, eredménye ellenben sokkalta több lehet. * Mi itthon tömérdek kivetnivalót találunk állami és budapesti gazdálkodáson. Éppen­séggel nem tudjuk imádni sem a szociális érzéket, sem a liberalizmusnak azt a mérté­két, mellyel bennünket kormányoznak. Azért mégis jobban esik, hogy a francia Thomas az elismerés hangján nyilatkozik mindenről, amit mi kritizálunk, mintha idegen létére igazat adna nekünk s mint idegen velünk együtt szidná, amit érzésünk szerint szidni csak nekünk van jogunk, mert a mienk s mert szeretjük.♦ A Wenckh­eim-palota megvásárlása, ezt a demokratáktól, sőt a szocialistáktól is halljuk, nagyon jó üzlet. Ha már megvásárolták, örü­lünk a nagyon jó üzletnek, de amondók vol­nánk: nem szabad ilyen jó üzleteket csinálni. Először: ha nincs hozzá pénzünk, a legjobb üzlet miatt sem szabad adósságot csinálni, sem pedig a szükséges pénzt máshonnan el­venni. Másodszor: a főváros nem üzletember. Csinálja meg a saját dolgait üzletileg élelme­sen, de ne vásároljon palotákat csak azért, mert többet érnek, mint mibe kerülnek. Har­madszor pedig: ha üzleteket akar csinálni, akkor kár minden üzletért, melyet elszalaszt, ha pedig egyet sem szalaszt el, menthetetle­nül tönkremegy. Nagy legitimista­ gyűlés lesz Győrött Társadalmi téren szervezkednek a jogfolytonosság hívei Apponyi Albert gróf legitimista felfogása a közös plattform­ ­Apponyi .Albert gróf az utóbbi évek során ismételten vétót kiáltott bizonyos jelenségek­kel szemben, amelyek elhajlást mutattak a jogfolytonosság gondolatától. Vele együtt a legitimista mozgalom más vezéregyéniségei szintén azt hangsúlyozták, hogy pihentetni kell a királykérdést a politika porondján, mert még nem érkezett el az ideje, hogy a probléma megoldásához fogjanak az arra illetékes tényezők. Legitimista körökben győzött az a szem­pont, hogy lojális fegyverszünetet parancsol­nak a viszonyok. A jogfolytonossági mozga­lom így teljesen átterelődött a társadalmi térre. Törvényes keretek közt folyt a szervez­kedés s a pártpolitikai színezetet azzal is hát­térbe szorították, hogy olyan társadalmi egye­sületet szerveztek, amelybe különböző pártok tagjai egyformán helyezkedhetnek el, ha legi­timistáknak vallják magukat. Ez az akció az utóbbi időben jelentős reformon ment keresz­tül és teljesen elhárultak az útból azok az aka­dályok, amelyek megakadályozták a nagyobb arányú szervezkedést. Teljes diadalt aratott az a gondolat, hogy minden magyar legitimista Apponyi Albert gróf elgondolását vallja programmjának nem­csak a Célkitűzésben, hanem a tempóban is. A magyar férfiak és a magyar nők legitimista szervezete ezzel az egységes programmal ha­marosan megindítja a komoly szervezés mun­káját. Ez a megmozdulás természetesen nem jelenti azt, mintha a királykérdésnek va­lami különösebb aktualitása volna, vagy olyan célok elérését tűzte volna zászla­jára, amelyek ma meg nem valósíthatók. Egyszerűen arról van szó, hogy a legitimista tömegek tömör szervezetben egyesüljenek és társadalmi úton fejtsék ki azt a propagandát, amelynek kifejtésére ma a politikában az or­szág érdekeinek veszélyeztetése nélkül senki sem vállalkozhatik. A fokozottabb szervezke­dést az a körülmény is szükségessé tette, hogy a közismert legitimista csoport teljesen össze­zsugorodott a parlamentben, aminek ellensú­lyozására pillanatnyilag csak a társadalmi szervezettség lehetséges. Ennek az akciónak március 20-án jelen­tős állomása lesz Győrött, ahol országos jelentőségű legitimista nagygyűlést fognak tartani s annak szónokaiként Apponyi Albert gróf, Károlyi József gróf, Ugrón Gábor, Huszár Ká­roly és Gratz Gusztáv tesznek majd fontos kijelentéseket. A nagygyűlés a győri Lloyd­­épület termében fog lefolyni s annak végezté­vel többszáz terítékes diszebéd lesz az ottani Royal-szállóban. Értesülésünk szerint az or­szág minden vidékéről számos legitimista férfi és nő jelenik meg a nagygyűlésen. Nagy felháborodás Angliában az orosz válaszjegyzék miatt A szovjet meggyanúsította az angol kormányt, hogy cári diplomatákkal egyezkedik a Németország is nyugtalan Anglia lengyelországi politikája miatt A szovjet kormány igen éles hangon vála­szolt arra az angol jegyzékre, mely felszólí­totta kínai politikájának s britellenes propa­gandájának abbahagyására. «A brit kormány tudatosan eltért az általánosan szokásos nem­zetközi szabályoktól és szokásoktól, sőt az elemi illendőség szabályaitól is — írja többek között a jegyzék — és bátorságot vesz magá­nak arra, hogy a szovjetkormánnyal az ulti­mátummal való fenyegetőzés hangján beszél­jen és ignorálja a szovjetkormány alkotmá­nyát, amennyiben jegyzékeiben makacs kí­sérleteket tesz arra, hogy párt­szerveket, sőt nemzetközi intézményeket szerepeltessen a szovjetunió formális kormánya helyett. A brit kormány továbbá hallatlan és precedens nél­kül álló hangot használ Csicserinnel szemben.­ A jegyzék még azt is hangsúlyozza, hogy az angol kormány egyes tagjai megegyezést igyekeznek létesíteni volt cári diplomatákkal és az ellenforradalom vezéreivel. Azt az állí­tást, hogy Nagybritannia bajait a világ min­den részén mindig szovjetügynökök idézik elő, a jegyzék egyenesen rögeszmének mondja. Az angol jegyzék ellen Oroszország na­gyobb városaiban viharos tüntetések voltak, melyeken sok ezer munkás vett részt. London­ gyobb komolyságot és erőfeszítést követel meg, semhogy bármely nemzet a maga külön valóságában megbirkózna vele. A bolsevizmus nemzetközi veszedelem s nemzetközi szervezése a polgári államok­nak és társadalmaknak tud vele szembe helytállni, nem pedig, az olyan külön represszáliák, melyek a bolsevistáknak mindegy, a,, polgári elemekre ellenben a reakciót zúdítja. ban az orosz jegyzék nem,keltett meglepetést. A kormány ama hívei, akik az angol jegyzé­ket túlságosan enyhének mondották, szemtelen kihívást látnak az orosz jegyzékben és azt követelik, hogy ha a kormány nem is szakítja meg azonnal a diplomáciai viszonyt, helyezze minden körülmények között hatályon kívil a kereskedelmi szerződést. Felháborodott az angol sajtó az orosz jegyzék miatt London, február 28. (Wolff.) A reggeli la­pok vezércikkben foglalkoznak az orosz vá­laszjegyzékkel. A jegyzéket egybehangzótan kitérőnek mondják és éppúgy egyértelműen hangoztatják, hogy céltalan volna a vitát tov­ábbfolytatni. A Daily Mail megelégszik azzal, hogy az orosz jegyzéket szemtelennek, hazugnak és szószaporítónak mondja. A lap sajnálkozik amiatt, hogy a brit kormány vitába bocsát­kozott az ilyen fráterekkel. A Morning Post a következőket írja: Lit­vinov szemtelen válasza arra kényszeríti Chamberlaint, hogy fenyegetéseit beváltsa és a két ország diplomáciai viszonyát meg­szakítsa. A Daily Express szerint a diplomáciai vi­szony megszakítása elhárítaná az utolsó aka­dályt is a propagandára és a felforgatásra irá­nyuló orosz törekvések elöl. Heves és elsieted eljárással nem lehet semmit sem nyerni, de igenis, sokat lehet veszteni. A Daily Chronicle szerint a szovjet kormány barátságos politikáját Angliában örömmel üd­vözölnék és megfelelően viszonoznák. A Westminster Gazette azt írja, hogy az angol-orosz viszonyt méltósággal és elővigyá­­zattal kezeljék, ne pedig politikai szószátyár­kodással, amiben a szovjet kormányt úgysem lehet soha legyőzni. Németország nyugtalan London, február 28. (Wolff.) A Daily Te­­legraph diplomáciai levelezője írjá. Amint ér­tesülök, a német kormány — különösen a német külügyi hivatal — szintén osztozik azokban az aggodalmakban, amelyeket az angol-orosz viszony mostani feszültsége kelt a német közvéleményben. Hir szerint maga Stresemann is rendkívül nyugtalan és azon tanakodik, hogy ne térjen-e vissza Berlinbe még a népszövetségi tanács ülése előtt, ahol tudvalévően ő fog elnökölni. Stresemann láto­gatást tett lord D’Albernonnál, számítva arra, hogy a lord abban a helyzetben van, hogy megnyugtathatja őt ama félreértések tekinteté­ben, amelyek Berlinben a brit politika alap­tételei tekintetében fenforognak. A levelező alaptalannak mondja azt a Németországban és Európában elterjedt hírt, hogy Nagybritan­­nia 10 millió font sterling kölcsönt ígért Len­gyelországnak és hogy Lengyelország ezért angol hadianyagot fog vásárolni, nem pedig francia anyagot, mint eddig. Hasonlóképen cáfolja azt a hírt, hogy Nagybritannia, amely állítólag Lengyelországot ütközőnek akarja használni Oroszországgal szemben, ígéretet tett arra, hogy tizenöt-huszonöt év leforgása alatt hozzájárul a német-lengyel határ reví­ziójához. Végül cáfolja, hogy lengyel közbe­lépésre kell visszavezetni, hogy a Nemzetek Szövetsége tanácsának napirendjén nem sze­repel a Rajnavidék kiürítésének tárgyalása. 1-4 Anglia elfogadja Coolidge meg­hívását és nem válaszol a szov­jetnek London, február 28. (Reuters) Az alsóház­ban Ramsay Macdonald kérdésére Chamber­lain külügyminiszter kijelentette, hogy az an­gol kormánynak Coolidge elnök memorandu­mára adott válaszát az elmúlt héten átnyúj­tották az Egyesült­ Államok nagykövetének­ .A válasz kifejezésre juttatja az angol kormány­nak Coolidge javaslata iránt érzett rokonszen­­vét, elfogadja az Egyesült­ Államok meghívá­sát és kijelenti, hogy az angol kormány igye­kezni fog a javasolt konferencia sikerét biz­tosítani. Rámutat azonban a válasz arra, hogy rajta kell lenni azon, hogy ez a konferencia a genfi előkészítő bizottság munkálataival megfelelő viszonyba kerüljön. Chamberlain megállapította, hogy a kormánynak ehhez a válaszához valamennyi domínium hozzájá­rult, kivéve az ír szabad államot, amelynek válasza még nem érkezett meg. Végül Chamberlain kijelentette, hogy az angol kormány a szovjet kormány­­ jegyzékére nem válaszol.

Next