Ujság, 1927. március (3. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-25 / 69. szám

PINTEK, 1927 MÁRCIUS 25 ÚJSÁG Rádiókészülékek gyártására akar berendezkedni a Turul bajtársi szövetség Ajánlatot tett a minisztériumnak, hogy minden községben felszerel hivatalos rádióállomást . A vonatokról való interurbán beszélge­tések kapcsolását is vállalkozni akar a diákszövetség - Tiltakozik a legitim gyáripar az ifjúsági szövetség üzleti tevékenysége ellen Az államvasutakat és a közoktatásügyi minisztériumot hónapok óta különböző be­adványokkal foglalkoztatja a Turul bajtársi szövetség vezetősége. Ezekből a beadványok­ból megállapítható, hogy a Turul bajtársi­ szövetség üzleti tevé­kenységet is akar kifejteni, még­pedig olyanféle tevékenységet, amely ellen a legitim magyar ipar és kereskedelem ér­­dekében a leghangosabban fel kell emel­nie minden faktornak tiltakozó szavát. Arról tárgyalnak ugyanis már hónapok óta a különböző minisztériumokban, hogy a rádió­ tökéletesítése folytán valami módon közelebb kellene hozni a vidéket a főváros­hoz. A drótnélküli telefon alkalmasnak lát­szik arra, hogy kevés költséggel egy olyan instrumen­tumot szerezzenek meg a központi kor­mányzat számára, amelynek a régen közvetlenül, pillanatok alatt érintkezhet a legkisebb községgel is. Szó van arról is, hogy a községeket azért is fel kell szerelni rádióval, hogy a gazdákat a tőzsdei árfolyamokról, a mezőgazdasági cik­keknek Budapesten kialakult árairól állan­dóan és nyomban értesíteni lehessen. Ezért minden községet hivatalból akarnak rádióval felszerelni. A terv még egészen embrionális állapotban van, még arról sem döntöttek idáig, várjon az iskolákat szereljék-e fel a drótnélküli te­lefonokkal vagy a községházakban a jegyzői irodákat. Egyéb nagy nehézségek is vannak az or­szágos rádióhálózat kiépítésének, főleg tech­nikaiak, mert hiszen a rádió funkcionálásához szükség van az anódtelepeknek folytonos töl­téséhez, szükség van villamosáramra, hogy a különböző leadóállomások a készülékkel el­foghatók legyenek. Óriási nehézség az, mi­képen sikerül a rádiókészülékeket villamos cs­anádázatonnal ellátni, amikor tudjuk, hogy nagyon jelentős nagyközségekben, is hiányzik még a villany. Másik nehézsége a dolognak, hogy dönteni kell, várjon az iskolák kap­janak-e a rádiókészüléket, vagy a közigazga­tási hatóságok. Ehhez képest kell majd meg­konstruálni a készülékeket, mert ha iskolák­ban szerelik fel, akkor annak pedagógiai sze­repe is lesz, akkor a készüléknek olyannak kell lennie, hogy demonstratív módon a falusi tanulóifjúság előtt is megvilágítható legyen a drótnélküli telefon lényege. Erre a célra tehát egészen más készülékek konstruálandók, mintha a közigazgatási hatóságokat szerelik fel rádióval, hogy azokkal gazdasági és hiva­talos híreket vehessenek fel. A terv tehát teljesen kezdetleges, bár hó­napok óta tanácskoznak rajta a szakférfiak, a különböző hatóságok, a rádióiparral foglal­­kozó gyárak és rádiómérnökök. Ennek elle­nére a Turul bajtársi szövetség értesülve a kormány tervéről, arról, hogy egyszeriben több tízezer rádiókészüléket akar majd meg­rendelni, hogy valóban minden község ellát­ható legyen vele, már­is beadott egy ajánlatot, amelyben felkínálja szolgálatait. A Turul bajtársi szövetség kíván arra vállalkozni, hogy a több tíz­ezer rádiókészüléket előállítsa és azokat felszerelje. Ehhez arra volna szüksége a Túrul bajtársi szövetségnek, hogy jól felszerelt rádiógyára legyen, pedig köztudomás szerint, ez a szövet­ség, am­ely nem üzleti vállalkozás, ilyennel nem rendelkezik, K­ír szerint tárgyal egy vál­lalkozóval, aki rádiókészülékeket előállító műhelyt be­rendezne arra az esetre, ha a Turul baj­társi szövetség kapná meg az állami meg­rendelést. A tervről már­is tudomást szereztek az ér­­d­­ekelt gyárosok, akik hevesen tiltakoznak az ellen, hogy egy ifjúsági szövetség ilyen üzleti tervekkel próbálkozzék és elvegye az élet­lehetőséget a munkásokat ezerszámra foglal­koztató gyárvállalatok elöl. Tudni kell ugyan­is, hogy Magyarországon, de különösen Buda­pesten olyan nagyszerű rádiókészülékeket gyártanak a magyar gyárak, hogy azok még külföldi viszonylatban is megállják helyüket. Ezek a hatalmas szervezetek, amelyek még Nagy-Magyarország idejében alakultak és A MOHA­ ÁGNES viz a legjobb, ez tény Nem iszom más vizet én épültek nagyüzemekké,­ m­a alig találnak fog­lalkoztatást. Csonka-Magyarországnak sem ál­lami gépezete, sem lakossága nem tud annyit­­fogyasztani, hogy ezek a nagy gyárak állan­dóan üzemben legyenek. Kénytelenek tehát exportra dolgozni és hogy a külföldön különö­sen a hatalmas német ipar gyártmányaival felvehessék a versenyt, a mai tudománynak megfelelően a legtökéletesebbet kell gyárta­niuk. A magyar gyáripar számára óriási lendü­letet, megnyugvást és az üzem fentartására nézve nagy biztonságot nyújtana, ha az állam életrevaló terve, hogy minden községet felsze­reljen rádiókészülékkel, valóra válna. Ez a munka néhány hónapra teljességgel biztosí­taná a magyar gyárak üzemét. Ellenben még csak kezdetleges a terv és máris az a veszedelem fenyeget, hogy a nem tudni milyen messzire nyúló össze­köttetésekkel rendelkező Turul bajtársi szövetség a legitim ipar elől elhalássza ezt a sokmilliárdos megrendelést. A Turul bajtársi szövetségnek a rádióval való kapcsolatos tevékenysége nem­ tisztán erre az egy, de igen jelentős üzletre vonatkozik. Tu­domásunk szerint a magyar államvasutak igazgatóságához is beadtak egy ajánlatot, amelyben­­ rá kívánnak vállalkozni, vaagy az ország­­is idén futó vonatokat olyan készülék­ről az ország bármely helységével tele­fonon érintkezhetnének. A vonatról való interurbán telefonbeszélge­tés gondolata nem új, mert azt a külföldön részben már meg is valósították, így a berlin— hamburgi vonalon, ahol az be is vált. Ez ter­mészetes is, a nagy Németországban, ahol sok ezer kilométernyire van az egyik város a má­siktól és ahol az üzletemberek nem igen tud­ják megvárni azt, amíg a vasút egyik város­ból a másikig röpíti el őket. Ott bizony akár­hányszor felmerül annak a szükségessége, hogy nagy üzletek vezetői a vonatról érintkez­­hessenek telepeikkel és kihasználhassák azt az időt, amit a vasúton való utazással tölte­nek el. Magyarországon meglehetősen illu­­ziór­us ez a gondolat, mert hiszen a leghosz­­szabb vasútvonalat is négy-öt órán belül be­futják a gyorsvonatok szegény kis csonka országunkban. A Turul Bajtársi Szövetség azonban mégis meg akarja valósítani ezt a ler­vet és a diáknyomorra hivatkozik, amelyet a vasútról való telefonálással megoldható­nak talál, mert az utasok kiszolgálását diákokkal végeztetné el. Az ajánlat, amelyet a Turul bajtársi szövet­ség a MÁV-nak tett, annyira általánosságban mozgott, hogy Keleti­ Dénes elnökigazgató, amikor elébe terjesztették, elutasította magától azzal, hogy komoly és minden­­ észlelre kiter­­jeszkedő javaslatot kér. Egyelőre nem állapítható meg, hogy a Tu­rul bajtársi szövetségnek az üzleti életbe való bekapcsolódása mennyire komoly, de mégis szükséges előre figyelmeztetni a kormányzatot, h hogy a legitim ipart védje meg az olyan szövet­ségek elől, amelyeknek nem hivatása sem a gyári munka, sem pedig az üzleti vállalkozás. A munka lehetőségeit fenn kell tartani azoknak a vállalkozóknak, akik évtizedes múlt után nagy áldozatok árán tartanak fenn gyárüzeme­ket, foglalkoztatnak ezerszámra munkásokat és igen lényeges állami terheknek viselői. Nádor Jenő idrm sokkal ayorsabban tanul mets­z kicsike, ha erőteljes, s fós egészséges csontfejlődését biztosítjuk. Sok­ angolkóros, gyenge csontalkatú vézna gyerek elégtelen fejlődésének a hiányos, vagy egyoldalú táp­lálás az oka. Az életre és gyarapodásra elengedhetetlenül fontos vi­­ta­minokat és tápsókat legcdlszerűibben és legkellemesebben úgy vi­­heljük a gyermek szervezetébe, ha minden étkévés utan 1­­­lan bicska, vagy­­1—3 szem dragén­ikBUBÉk vitamisi tápszert szopogat. Csodálatos az a hatás, melyet már néhány hét eltelte utál­ szemlélhetünk! A gyermek fejlődés­ erőteljesen megindul, sarya rohamosan gyarapszik, arra kiszínesedik. Kitör belőle az életöröm és vidámság, étvágya szinte kirobban. Asztea vitamintápszer kapható mindenütt. 1 doboz ára 1.56 pengő. Aki m­ég nem ismerné, kérdezze meg felőle az orvosát. így történt, hogy a tanács Stresemann elnök javaslatára Chamberlaint bízta meg a kérdés tanulmányozásával é­s jelentéstétellel. Cham­berlain vállalta a megbízást, de kérte, hogy a kérdés megvitatását halasszák júniusra, mert lehetetlen ezt a fontos és komplikált ügyet,­­ napok alatt áttanulmányozni. Kérelmére Isho gróf japán és Willegas chilei delegátust bízta meg a tanács, hogy a kérdés tanulmányozá­sában segítségére legyenek. Walko Lajos külügyminiszter végül kijel : je­lentette, hogy a magyar kormány bizalommal várja a júniusi tanácsülés lefolyását, mert nem képzelhető el, hogy egy állam a nemzet­közi döntőbíróság kötelező ítélete elől kitér­jen, ha az reá nézve nem kedvező. Ellenkező esetben a békeszerződés, a népszövetségi pak- s­tum, az összes baráti és választott bírósági szerződések alapjai rendülnek meg és meg­szűnik minden bizalom a nemzetközi vitás kérdések döntőbírósági elintézésének lehető­ségében. Sikert remél a magyar kormány az erdélyi agrárperek ügyében Walko külügyminiszter teljes világosságot derített a román propag­art­dára . „A döntőbíróság ítéltete jogerős és megfellebbezhetetlen,, Lapunk mai számában megírtuk, hogy­­Valko Lajos külügyminiszter a képviselőház és a felsőház külügyi bizottságának tegnapi ülésén a magyar-román döntőbíróság előtt megindított agrár­perekről is nyilatkozott. En­nel kapcsolatosan pótlólag ma a többi közüli szeket közük. ■A külügyminiszter elmondotta, hogy mint­eg­y háromszáz magyar állampolgár fordult a városi magyar-román vegyes döntőbírósághoz ■jma jogsérelmek miatt, amelyek őket ingatla­naiknak kártalanítás nélküli kisajátítása révén érték. Történt ez ugyanakkor, amikor a tria­noni békeszerződés az ilyen vagyontárgyakat különleges védelem alá helyezi az utódállamok részéről fenyegető minden nemzetközi jogelle­nes elbánással szemben és az utódállamokat — amennyiben ezeket a vagyontárgyakat tulaj­donosaiktól mégis elvonták volna —­ in in­­tegrum restitutio-ra kötelezi. Románia a békeszerződés rétére nem ért­hető intézkedései ellenére a magyar ál­lampolgárok földbirtokait tekintet nélkül azok nagyságára — földreform ü­rve alatt kártalanítás nélkül sorra kisa­játította. Különösen kíméletlenül járt el azokkal a ma­gyar birtokosokkal szemben, akik Erdélynek a román csapatok által történt megszállása ide­jén, hacsak néhány napra is, a megszállt te­rületről eltávoztak. Ezeket a birtokosokat az abszentizmus fogalmának célzatos megkon­struálásával távollevőknek nyilvánította s; őket ingatlanaik teljes kisajátításával sújtotta. Ellenértékű, semminemű kártalanításban nem részesültek. A román kormány ugyanis ve. 1913-as forgalmi árban állapította meg a ki­­sajátitási árat, de ezt nem az akkori arany­értékben, hanem a m­ai elértéktelenedett az aranyérték két és fél százalékára sü­lyedt —■ papír­ lejben rendeli kifizetni. Azonban az igy megállapítot összeget sem fizetik ki, hanem kényszerkölcsön gyanánt visszatartják és ahelyett 5 száza­lékkal kamatozó kötvényt adnak az egy­kori tulajdonosoknak, amelynek mostani forgalmi értéke a névértéknek csak 30 — 40 százalékát éri el, így a kisajátítási ár a forgalmi árnak tényleg nem is egy szá­zalékát teszi ki, de ezekhez a kötvények­hez is csak akkor juthatnak a volt tulaj­­ d­n­ donosok, ha előzőleg írásban kijelentik, hogy a kártalanítási összeggel ki vannak elégítve és az ellen semmiféle jogorvoslat­tal nem élnek. Később ugyan enyhítették egy klauzulával az abszentista­ szakaszt, de a Bratianu-kormány újabb végrehajtási utasításban nemcsak tö­rölte a klauzulát, hanem bizalmas utasításai­ban kíméletlen szigorral alkalmaztatta a tör­vény jogfosztó intézkedéseit. Walkó Lajos külügyminiszter részletesen ismertette az utóbbi években történt esemé­nyeket és­­különösen azt, hogy a román kor­mány hogyan igyekezett kijátszani a békeszer­ződésnek Romániára nézve kedvezőtlen intéz­kedését. Megemlítette a többi között, hogy a népszövetség tanácsa által 1923-ban szugge­­rált brüsszeli tanácskozás nemm járt eredmény­­ny­al. Részletesen ismertette az ezt követő brüsszeli megbeszélés ügyét. Ezen a megbe­szélésen a magyar kormány delegátusa hozzájárult ugyan a szövegtervezet két lényegtelen mondatához, de semminemű obsitgót nem vállalt s később a magyar kormány még így sem fedte képviselőjé­nek eljárását és közölte a népszövetség­gel,­ hogy a brüsszeli szöveghez nem járul hozzá-Azóta­ a román propaganda azt iparkodott hangoztatni, hogy Brüsszelben nemzetközi •szerződés jött létre. Ezt a brüsszeli szerződési '• legendát magyar-román vegyes döntőbíróság 1927 január 10-iki ítélete egyszer s minden­korra szétoszlatta és lesújtó kritikát mondott a román emelésekről. A külügyminiszter részletes tájékoztatást adott a folyamatban lévő birtokperekről és arról, hogyan igyekszik a román kormány túl­lépni magát a magyar-román döntőbíróság ítéletén. Teszi ezt, ugyanakkor, amikor a béke­szerződés rendelkezései érdekében a döntő­­bíróság ítélete jogerős és megfellebbezhetetlen. A román kormány rés tudicata-t emleget. Ez­zel szemben a magyar álláspont az, hogy a nemzetközi jog értelmében csak akkor lehet szó kisajátításról, ha azt teljes anyagi kár­pótlás kíséri. Ebbő­ől a célból a magyar delegáá­­s azt kérte, hogy a nép­­szövetség tanácsa jelöljön ki két semleges álhmmi­ulgárt, akik közül az egyik a ro­mán döntőbinó helyébe léphet. Csütörtökön ülésezik a felsőház Az országgyűlés felsőháza március 31-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja legköze­lebbi ülését. Napirendjén a gazdasági bizott­ság költségvetési jelentése, a biztosítási javas­lat és más kisebb javaslatok szerepelnek. Hétfőn délután 5 órakor a felsőház közjogi és törvénykezési, közgazdasági és közlekedési, utó­ügyi, valamint pénzügyi bizottságai együttes­­ülésen tárgyalják a javaslatokat. ’p'*' SZOMBATON TÁRGYALJÁK A VÁCI PETÍCIÓT A közigazgatási bíróság szombaton tár­gyalja a Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár váci mandátuma ellen beadott petíciót, ame­lyet Andrássy Gyula gróf választóinak meg­bízásából Temösváry Tivadar dr. ügyvéd nyújtott be. A panasz természetesen az emlé­kezetes vácrátóti véres­­eseményeket is felöleli. Politikai és jogászkörökben nagy érdeklődés­sel várják a tárgyalást. 9 MEGSEMMISÍTETTÉK A KÖZJEGYZŐI KAMARÁK FELSŐHÁZI VÁLASZTÁSÁT A közigazgatási bíróság ma tárgyalta a köz­jegyzői kamarák felsőházi tagválasztása ellen be­nyújtott petíciót és a választást megsemmisí­tette. A bíróság helyt adott annak a panasznak, hogy a törvény világos rendelkezései ellenére két­ vidéki közjegyzői kamara (a szombathelyi és a szegedi) pót­elektort küldött ki a tagválasztó ülésre, holott a választási eljárás szerint pót­­elektor nincs s igy nem is szavazhat. Ez a sza­bálytalan elektort­­küldés döntő befolyással volt a választás eredményére, mert hiszen a megvá­lasztott felsőházi tag mindössze két szavazat­­többséget nyert. Ennek alapján a közjegyzői ka­marák újból választanak majd felsőházi tagot. ÁPRILIS 2-ÁN ÖSSZEÜL A SZOCIALISTA INTERNACIONALE Paris, március 24. A szocialista párt állandó igazgató tanácsa tegnap este tartott ülésén elhatározta", hogy felkéri Adler Fri­gyest, a szocialista Internacionale végrehajtó­bizottságának titkárát, hívja össze április 2-ra Brüsszelbe a vezetőséget. Küldünk befizetési lapot a húzás uhu­nyár/listát és a sorsjegy tolatásai Rondelber: Levelezőlapon telefonon .Józs GS-2/ postautalványon v. személyesen banfóüzletünkben BUDAPEST, JÓZSEF-KÖR UT 9 (@» Nemzeti Színház raeMc II)

Next