Ujság, 1927. április (3. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

PÉNTEK, 1927 ÁPRILIS 1 ÚJSÁG Szombaton fizetik ki a sziget vételárát Kikből alakul az új részvénytársaság igazgatósága ? — Az első beruházási munkákat nyomban megkezdik — Az egymillió dolláros kölcsön feltételei A Közmunkatanács keddi ülésének hatá­rozatát a tanács ügyvezető alelnöke, Czabalay Kálmán dr. miniszteri tanácsos, fölterjesztette a kormányhoz és a Közmunkatanács elnöksége máris birtokában van a kormány jóváhagyá­sának úgy, hogy a beruházások címén meg­térítendő összeg kifizetésének immár semmi akadálya nincs. Az összeg, mint a Közmunkatanács velünk közli, pontosan 3.100.000 pengőre rúg. Hogy ezt megszerezzék, elfogadták a Moktár aján­latát, mely a legkedvezőbb volt a kölcsönre. Az ajánlat szerint harmincötéves annuitás alapján 9­1 százalékos kifizetéssel, évi 81­­ százalékos törlesztési alapon, ad kölcsön a Moktár egymillió dollárt. A kölcsönszerzés aláírása máig megtörtént, a pénz a Közmunkatanács rendelkezésére áll, amely szombaton délelőtt teljesíti a ki­fizetést Sch­ifferéknek. A margitszigeti részvénytársaság formális átvétele a jövő hét folyamán lesz, amikor is a régi igazgatóság tagjai lemondanak, hogy át­adják helyüket az összehívandó közgyűlés által választandó új igazgatóságnak. Az új igazgatósági tagokat a Közmunkatanács fogja kijelölni. Arra vonatkozóan is megtörtént már a megállapodás, hogy kik foglalnak helyet az új igazgatóságban. Tagok lesznek a Közmunkatanács min­denkori elnökén és alelnökén kívül a fő­város polgármestere és két alpolgármes­tere, továbbá a Közmunkatanács tagjai, fele részben a törvényhatósági bizottság által választott közmunkatanácsi tagok, fele részben pedig azok, akiket az állam delegált a Közmunkatanácsba. A kölcsönszerződés értelmében tagja lesz a részvénytársaság igazgatóságának a Moktár képviselője is, továbbá a kormány egy-két ki­jelölt közéleti személyisége. A polgármesteren és a két alpolgármeste­ren, továbbá Czabalay Kálmánon, a Köz­munkatanács e­lökhelyettesén kívül a követ­kezők közül jelölik ki az új igazgatóság tag­jait: Bárcziházi Bérczi­ István, Buday Béla, Buday Dezső, Buzáth János, Slauszmann Ala­jos dr., Hültl Dezső dr., Joannovis Pál, Kozma Jenő, Kramm­er Kászonyi Károly, Petrovácz Gyula, Peyer Károly, Platthy György, Teb­jes­­nitzky János, Térffy Gyula dr., Wolff Károly, Zsigmondi­ Géza és Fábián Béla dr. Ezek ugyanis a Közmunkatanács rendes tagjai, rajtuk kívül csak szavazattal nem bíró tanácstagok szerepelnek a Közmunkatanács­ban. Most már­ tehát, tekintettel arra, hogy a közmunkatanácsi tagok közül kilencet az állam delegál, kilencet pedig a főváros törvényható­sági bizottsága és mindkét részről csupán négy-négy tag foglalhat helyet az új margit­szigeti igazgatóságban, valószínűnek látszik, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai közül, mint már jelentettük, Kozma Jenő, Wolff Ká­roly, Platthy György és Petrovácz Gyula vagy Buday Dezső kerülnek be. Az ellenzéki tagok­nak ugyan az a kívánságuk, hogy Fábián Béla vagy Peyer Károly foglalják el a negyedik helyet, de erre vonatkozóan még csak most folynak a tárgyalások. Az államnak a Közmunkatanácsba dele­gált, kilenc tagja közül minden valószínűség szerint Bárcziházi Bárczy István, Klauszmann Alajos dr., Térffy Gyula dr. és Joanovits Pál lesznek az új szigeti igazgatósági tagok. A részvénytársaság elnöke egyenesen a kormány delegáltja, mint mondottuk,­­Ra­­kovszky Iván, volt belügyminiszter. Az új igazgatóság fogja ezután megálla­pítani a sziget fejlesztési programmját, amelyre vonatkozóan már megvannak a tervek. Legsürgősebben a sziget parkírozását rendezik, kiépítik az utakat és a partfel­­töltési munkálatokat fogják befejezni. A­ parkírozást és az útépítést még ebben az évben be akarják fejezni. A Közmunkatanács, illetőleg a részvénytársaság új igazgatósága, azokat az albérleti szerződéseket, amelyek egyes üzemekre, így elsősorban a vendéglő­­üzemre vonatkoznak, továbbra is bérletben fogja hagyni. A strandfürdőt, az ásványvíz­­üzemet és a szigeti szanatóriumot azonban házikezelésben tartják meg ... Hivatalos vélemény szerint a Margit­sziget eddigi bérlőivel szemben nem volt szerződést bontó ok A Margitsziget visszavásárlásának kérdésével kapcsolatban hivatalos helyről a következőket közölték: — 1913-ban a Margitszigetet hatvan évre bérbe vette egy részvénytársaság s nemsokára kide­rült, hogy a szerződés feltételei a köz szempont­jából feleire károsak. 1918-ban a Wekerle-kor­­m­ány idejében néhai Polónyi Géza már azzal a megbízatással foglalta el a Közmunkák Tanácsá­nak elnökségét, hogy a fennálló szerződést legális formák között megszüntesse, illetőleg arra töre­­­kedjék, hogy a fennálló s a köz szempontjából káros állapotot mielőbb megváltoztassa. A hely­zet azóta sem változott s eltekintve attól, hogy a szerződés részleteiben is kedvezőtlen feltétele­ket tartalmazott, az a körülmény, hogy a Köz­munkák Tanácsa egy részvénytársasággal állott szemben, melynek részvényei csere-bere tárgyát alkották, önmagában is indokolttá teszi, hogy ez az állapot megváltozzék.­­ Amidőn a Közmunkák Tanácsa megtudta, hogy a részvények többségének a birtokosa azokat el akarja adni, tárgyalásokba bocsátkozott vele. A megállapodás szerint a többségi részvényeket olyan összegért lehetett megvásárolni, amely a tényleg befektetett tőkének ellenértékét sem meríti ki teljes egészében. Ezeket a befektetéseket annál inkább is meg kellett téríteni, mert­­a már koráb­ban beszerzett illetékes jogvélemények szerint a bérlő részvénytársasággal szemben szerződést bontó ok nem forgott fenn. Meg kell állapítani azonban azt is, hogy — bár ez a körülmény az ügy elinté­zésére semmiféle, befolyással nem bír .— a vonat­kozó szerződés feltételei szerint a befektetések el­lenértékének a fele még szerződést bontó ok ese­tében is megtérítendő lett volna a bérlő részvény­­társaság részére.­­ A befektetések összegszerű értékelésére a létrejött transzakció megkötése alkalmával nem volt szükség azért, mert azok a bérbeadó Közmun­kák Tanácsa részéről már előzetesen megállapítot­tak és pedig 3.100.000 pengő értékben, tehát itt 1­­ milliárd koronában és nem, mint egyesek tévesen állítják, 60 milliárd koronában. — Meg kell végül állapítani azt is — mondja a hivatalos hely —, hogy téves az a beállítás, mintha akár ez az ügy, akár más ehhez hasonló — kizárólag adminisztratív természetű ügy — a nagy nyilvánosság előtt volna tárgyalandó. Ez sehol a világon sem szokásos, s különben tehe­tetlen volna a spekulációt megelőzni s a köz szempontjából hasznos eredményeket elérni. A kormány és a közhatóságok adminisztratív ter­mészetű intézkedéseit módjában áll a közvéle­ménynek utólag kritika tárgyává tenni és annak következményeit velük szemben az arra hivatott intézmények útján érvényesíteni, amely kritikát s az esetleges felelősségrevonást felelős pozícióban levő férfiaknak vállalatok kell akkor, amikor hasznos és célszerű intézkedéseket a közérdek védelmében adminisztratív úton foganatosítanak. osztály-50REJEQT SZERENCSE* SZ/m­OKdT tisztelettel ajánl SZIKLAT BANK Budapest, Vill., Baross-Sér 2 kérjük szives megbízásit levelezőlapon, telefonon (József 822—08) esetleg személyesen hozzánk juttatni, — (A 1 r p i 11 a l o 11 1900. évben) 1010 Négymilliárd aranymárkát tesznek ki Németország jávát­ételi terhei Németország ragaszkodik a terhek felülvizsgálásához . Elfogadta a birodalmi gyűlés a háborús terhek költségvetését Berlin, március 31. (Wolff.) A birodalmi gyűlés ma megkezdte a háborús terhekről szóló költségvetés részletes vitáját. A bizottság azt a kérést terjesztette elő, hogy állítsák össze mindazokat a kiadásokat — a Dawes-terheket kivéve —, amelyek az elvesztett háború következtében terhelik a birodalmat. Dessauer centrumpárti képviselő kijel­ntette, hogy a jóvátétel­ terhek, ha majd elérik teljes nagyságukat, négymilliárd márka fognak kitenni, tehát többet, mint amennyi a háború előtt a birodalom egész költségvetése volt. Minthogy azonban Németország nem vehet fel minden évben kényszerkölcsönöket, kérdéses, vájjon elő tudja-e teremteni a föle kívánt szolgáltatásokat. Az a vérmennyiség, amelyet a német közgazdaságtól el akarnak vonni, hogy idegen közgazdaságokba vezessék át, olyan nagy, hogy egyáltalán nem lehet, még áttekinteni, milyen hatásai lesznek e vérátömlesztésnek arra, aki vérét adja és arra, aki e vért kapja. A birodalmi gyűlésen Dessauer képviselő ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: — Németország nem azért viseli terheit, mert erkölcsileg kötelezettnek érzi magát erre, hanem azért, mert szerződésszerűen magára vállalta ezeknek a terheknek a viselését, azonban ragaszkodik ezeknek a terheknek felülvizsgálatához. (Élénk helyeslés.) Diettrich­ Baden demokrata képviselő kijelenti, hogy a Davos-terv a birodalom súlyos megterhelését jelenti. Az egyetlen vigasztalás abban van, hogy­ a gazdasági lehetetlenségek nem maradhatnak fenn tartósan. A vita befejezése befejezése után változatlanul elfogadták a háborús terhek költség­­vetését. A kommunisták módosító indítványait elutasították. Jugoszlávia az angol, francia és német kormány döntését várja Chamberlain nyilatkozata az olasz-jugoszláv viszályról London, március 30. (Wolff.) Az alsóház­ban Ponsonby megkérdezte a kormányt, vár­jon a jugoszláv kormány tett-e javaslatot arra, hogy a népszövetség megvizsgálja az állítólagos katonai előkészületeket. Chamberlain külügyminiszter a kérdésre a következőket válaszolta: — Amennyire én tudom, a jugoszláv kor­mány azon fáradozik, hogy az esetleges vizs­gálat formáját a britt, a francia és a német kormány döntésének engedje át. Egy másik kérdésre válaszolva Chamber­lain kijelentette, hogy nem kezdtek tárgyalá­sokat a kínai nacionalista kormánnyal a nem­zetközi negyedek jövője ügyében. A pillanat nem alkalmas az ilyen tárgyalásokra. A britt politika célja nem változott, de e politika ér­vényesítése a körülményektől függ. Jelenleg azt­ mérlegelik, hogy milyen elővigyázati rend­szabályokat tegyenek Tiencsinben. — Tiencsinben — mondotta a külügymi­niszter — hallomásom szerint jelenleg ame­rikai, francia, japán, olasz és britt csapatok vannak, amelyek létszáma körülbelül 4740. Scotus Viator is beleavatkozik az olasz-j­ugoszláv viszályba Belgrád, március 31. A Novoszli értesülése szerint Angliából rövidesen Belgrádba érke­zik Scotus Viator és állítólag Steed Wilham is, akik az albán problémára vonatkozólag óhajtanak információkat szerezni. CSANG-KAJ-SEK SZIGORÚ VIZSGÁLATOT RENDELT EL A NANKINGI ESEMÉNYEKRE A KANTONI FŐVEZÉR NYILATKOZOTT AZ „ÚJSÁG" TUDÓSÍTÓJA ELŐTT KIFEJEZTE SAJNÁLKOZÁSÁT A JAPÁN TENGERNAGY ELŐTT IS Shanghai* március 31. (1­ Ír Újság tudósí­tójának távirata.) Csang-Kai-Sek tábornok, a kantoni hadsereg parancsnoka kijelentette az United Press tudósítója előtt, hogy a nankingi incidensekről szóló hírek rendkívül túlzottak, és személyesen megparancsolta nan­kingi vezénylő tisztjeinek, hogy a legszigo­rúbban járjanak el mindazokkal szemben, akik az európaiak élet- vagy vagyonbiztonsá­gát veszélyeztetik. Ha kiderül, hogy mi vagyunk a hibá­sak az incidensekért — folytatta a tábor­itok —, viselni fogjuk a teljes felelősséget és minden kárpótlást meg fogunk fizetni. Ezután Shanghairól beszélt és kijelentette, hogy a helyzet ott tarthatatlan. — Reánk nézve nagyon megszégyenítő — folytatta —, hogy a nemzetközi telepí­tvényt elbarikádozzák drótsö­vények­kel és homok­zsákokka­. Aziért nem tettek hasonló intéz­kedéseket, amíg az északi csapatok táboroz­tak Shanghwiban? A kantoni csapatok képe­sek arra, hogy teljes mértékben fentartsák a rendet és é­rkö­d­jenek az élet- és vágy,­ a biz­tonság felett. Az idegei­ek és a tálsai lakosság közötti feszültségnek a partraszállt csapatok és a kikötőben horgonyzó hadihajók az okai. Lehetetlen, hogy a nemzetközi engedményes területen nem engedik, hogy kínaiak tartsák fenn a rendet, de viszont minden incidensért mégis őket teszik felelőssé. (United Press.) Shanghai, március 31. CBcuter.­ Csang- Kai-Sek tábornok vezérkari főnökét és tit­kárát a japán csatahajó fedélzetére küldte és ezek utján sajnálkozását fejezte ki a nankingi események miatt. A ja­pán tengernagy képviselője kijelentette, hogy nagyon sajnálatosnak tartja a délkínai csapa­tok eljárását. Hozzátette, hogy ha délkínai katonák törvényellenesen járnak el, vagy ok nélkül lövetnek japán gőzösökre, akkor a ja­pán tengerészet szigorít rendszabályokhoz fog folyamodni. Páris, március 31. Shanghaiból jelentik: A kommunisták megkísérelték a francia koncesszió kapuit lerombolni. A francia ka­tonák kénytelenek voltak tüzelni és egy vagy két kommunistát megöltek. A bolsevisták mindig többre vállalkoznak. Az első sorokba maguk közé apró gyermekeket állítanak vé­delmük A külföldiek között nagy az izgalom. A helyzet rendkívül komoly. Bár a koncesszió területén kívülről nem látszik változás, fel­tétlenül szükség van újabb erősítésekre, fő­­képen azért, hogy az őrségváltásokat meg­könnyítsék. Í­gy látszik, hogy Csang-Kai-Sek tehetetlen az ideiglenes helyi kormánnyal szemben. Hankauban a kínai m­ezőpárt kere­kedett felül és bolsevista mintáin rendezik be a kormányzást. CSANG-CO-LIN HADEREJE Paris, március 31. (Wolff.) Jules Sauerwein, a slatin külpolitikusa, aki jelenleg Mukdenben tartózkodik, jelenti, hogy bejárta a város erődítéseit. A város katonai erődítéseinek központját három és fél kilo­méter hosszú hatalmas fal veszi körül. Itt van C­s­a­n­g-C­o-L­i­n arzenálja, amelyben 135 repülőgép, 40 tank és többhónapi hadjá­ratra való felszerelési tárgyak vannak. Csang- Co-Linnak 250.000 ember áll rendelkezésére. Ezenkívül Csang-Csun-Csang marsall 150.000 emberrel rendelkezik. EGYRE IZZÓBB A HANGULAT SHANGHAIBAN Shanghai, március 31. (Az Újság tudósí­tójának távirata.) A helyzet óráról-órára vál­­ságo­sabbá válik és nagy krízis közeledik amely valószínűleg a közeli napokban fog be­következni. A nemzetközi területen megsza­kítás nélkül erősítik a védelmi vonalat. Erő­sítik a francia engedményes terület és a nem­zetközi zóna közötti falat is. A felállított drót­sövények nagyon akadályozzák a közlekedést. A rendőrséggel és az önkéntes osztagokkal együtt összesen 35.000 katona áll a védelem rendelkezésére, közülök azonban 8000 színes, akiket mint megbízha­tatlanokat csak őrjáratszolgálatra használ­nak. A kínai városnegyedben a hangulat mind izzóbbá válik. Igen gyakran for­dulnak elő incidensek, amelyekből arra le­het következtetni, hogy radikális elemek szítják a mozgalmakat és a tömeget a vég­sőkig akarják fanatizálni. A francia enged­ményes terület határán állandóan gyülekezé­sek vannak, úgyhogy az alamita katonák többször vaktöltéssel kénytelenek voltak tü­zelni, hogy a tömeget eloszlassák. (United Press.) KIÜRÍTIK AZ ANGOLOK ÉS AMERIKAIAK A JANGCE FELSŐ VIDÉKÉT Páris, március 31. (Havas.) A külügymi­niszter 9 óra 21 perckor (francia idő szerint) keti táviratot kapott Shanghaiból, amely szerint az angolok és amerikaiak utasítást kaptak, hogy a J­a­n­g-C­s­e-K­­­a­n­g felső völgyét ürítsék ki. A távirat nem tesz emlí­tést a shanghai francia koncessziós területen állítólag történt incidensről. Bazire tenger­nagy­ éjszaka érkezett távirata azt jelenti, hogy Shanghaiban a francia koncessziós te­rületen a helyzet nyugodt. » A magyar-francia biztosítási egyezmény Prága, március 31. A szenátus ma utóla­gosan hozzájárult az 1921. július 25-iki kor­mányrendelethez, amely a Magyarországgal való­­viszonyban a magánbiztosítások kölcsö­nös kezeléséről és az osztrák-magyar koroná­ban kötött régi életbiztosítási szerződések pénzügyi rendezéséről szól. a

Next