Ujság, 1927. május (3. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-22 / 116. szám

16 Fiam Edmond Guiraud színműve a Nemzeti Színházban Azok számára,­ akik az irodalmat követke­zetesen az unalommal tévesztik össze, bizto­san rendkívüli esemény a Nemzeti Színház ma esti bemutató előadása. Edmond Guiraud n­égyfelvonásos színműve a Fiam száz száza­lékig megfelel az ilyen irodalmi, követel­ményeknek, sőt unalmi kvalitásaival a Nobel­­díjat is megnyerhetné. A jó kritikus minden darabra alszik egyet, mielőtt véleményt alkot róla. Mégis a Nemzeti Színház helyesen járt el, mikor a Guiraud-darab főpróbáját a pre­mier délelőtjére tűzte ki. A kritikusok már a főpróbán aludhattak egyet a darabra. Mást szegények aligha tehettek. Ne lássuk csak. Ez a derék Guiraud nem buta ember s jól odafigyel, mikor a felnőttek beszélnek. Bizto­san olyankor hallott valamit, hogy a háború­ban járt ember ideges lelke csak nehezen illeszkedik vissza a­ békeélet normális keretei közé. Hát itt valahol lappang is dráma, de úgy elbújik, hogy az ördög se talál reá. Még kevésbé a derék Guiraud, aki összehord hetet­­havat, hogy szép kékszínű ruhába öltöztesse, amit Victor Hugó romantikájából átmentett. Mert ha van is ebben a témában dráma. Cin­i­­raud mellett a kis Móric, ahogy ő azt elkép­zeli. * ■ A paraszti sorból felcserepedet­t derék em­bert valami grófi szoknyavadásszal megcsalja előkelő származású felesége. De a derék öreg a házasságtörésből származott fiút sajátjaként szereti és feleségének megbocsát. De a fiú át­­küzdve a világháborút, egyre nagyobb ellen­szenvet érez plebejus atyja iránt s mikor szár­mazásának titkát régi levelekből megtudja, ellenállhatatlanul kitör rajta az úgynevezett shaborus neurózis­. Nem bírja tovább. Vissza­megy a frontra. Guiraud ügyes ember, aki csekélységeken fenn nem akad. Mit neki, hogy a világháborút befejezték. Mit neki, hogy a versaillesi béke óta nyolc esztendő telt el. Mit neki, hogy a népszövetségben a háborús felek közös asztal mellett ülnek. Guiraud számára kibúvó mindig akad. Legrosszabb esetben is ott van még Kína és Csang-Co-Lin és Csiang- Kai-Sek, a legnagyobb készséggel vállalja, hogy a negyedik felvonás végére hatásos befejezést szállítson. A hős előbb megnyugtatja meny­asszonyát, ne tessék félni, nem komoly do­log, azután nobilis gesztussal megbocsát szü­leinek s a pont reáváró hadihajóval elvitorlá­zik Kipa felé. Aliért oly későn. Miért nem már az első f­elvonás elején? * De a kutyaszíját ér­ítek Tt'Guirau­dnak, m­ég­­se járja, hogy valaki ilyen hamisan és hazugul döngesse a kulisszákat. Hiszen ez az öreg or­vos nem derék ember, de közönséges hülye, aki hosszú előadásokat tart, mikor csak két jól irányított pofon segít. Hiszen ez az ifjú, nem magával vivődik, csak egyszerűen neve­letlen. Az édesanyjáról pláne mindenkinek meg lehet a véleménye. Meg azután hová lett a dráma. Mi­ köze a háború utáni pszichózisnak a harminc év előtti levelekhez? Ha a fiú meg­utálja a szüleit, miért a menyasszonyát hagyja a faképnél? Főleg pedig mi értelme van, hogy azt az ominózus históriát lépten-nyomon el­beszélik, mikor még egyszer is sok. Ez a derék Guiraud igazán az Ady-paródiák híres versso­rát idézi vissza: «Hát maga megbolondult? Hlát maga megbolondult? Hogy mindent két­szer mond. Hogy mindent kétszer mond... De minden képzeletet felülmúl, mikor a harma­dik felvonásban a harminc év előtti vétket a fér­j harminc év múltával kéri számon. Úgy látszik, nehezen és lassan határozza el magát. No nem baj, azért a darabban akad né­hány jelenet, amit a magyar szerző is, a dra­maturg megdicsért volna, mikor udvarias mo­sollyal visszaadja neki a darabot. Minden szimpátia a színészeké, akik sok­szor heroikusan küzködték végig Guiraud úr színművét. Nem az ő hibájuk, hogy szavukból a meggyőződés ritkán csendült ki. Elvégre a Nemzeti Színház színészei komoly emberek, akik ha szerepük szerint el is rágtatnak az igazságtól, az ilyen hamis játékkal nem azo­nosíthatják magukat. Márkus Emilia és Gál Gyula játszotta a két öreg szerepét, Midas ki­rály emlékét idézve, akinek kezében még a homok is arannyá vált. Ághíj Böske és Uray Tivadar a fiatal párt hangolta nemesen. Somló Emma, Kiss Irén, Nagy Teréz, Bodnár szimpatikus keretet illesztett a főszereplők közé.­­ De az igyekezet nem sokat használt. A fiú, Guiraud 'Flam­ -ja még az ő kezük alatt se javult meg. Apám én nem ilyen fiút akartam. Pü­nköszi Andor a család egyik jókedvű barátja (Rátkay) a lányok érdekében ravasz tervet eszel ki: elhíreszteli, hogy a legkisebb lány (Vadig Ilona) menyasszonya Monostorinak (Hegedűs Gyula), a hatezer holdas államtitkárnak. A hírnek hitelt adnak és egyszerre csak megnő az özvegy Horváth-mama és három lányának a becsülete. Jön már az alispán a fiával együtt és viszi az egész társaságot tialatonfüredre, hogy az ottani An­tal-bálon meglegyen a kézfogó. Minden rendben is lenne, de a fürdőhelyen éppen a legkritikusabb pillanatban megjele­nik maga az államtitkár. Baj azért nem lesz a dologból, mert kideríti, hogy Monostorinak régi szerelme a Horváth-mama (Medgyaszay Vilma), kinek a kedvéért azután­­minden tor­nyosuló hullámot szépen elsimít. Férjet kap­nak a lányok (Vaály Ilona, Somogyi Nusi), de még a harmadik (Kürössy Angéla) is, sőt az államtitkár, nehogy keveseljük a házas­ságokat, a mamát viszi az oltár elé. Az operett zenéje tipikus Zerkov­isz­­muzsika. Természetesen, könnyen magától­­értetődően folydogáló, könnyen megjegyez­hető, tetszetős és hangulatos. Nem mindig egészen eredeti, sőt ezúttal néhol, még egy cseppet kevésbé, mint rendesen. De abban rejlik éppen Zerkovitz nagy zenei sikereinek egyik titka, hogy ha ő átkölcsönöz egy zenei ötletet tudatosan vagy öntudatlanul, úgy ren­desen megjavítja, tetszetősebbé teszi az ere­detit, m­íg más rendesen elrontja. És azután felhangzik ebben az operettben az a régi nóta is, hogy „Mondják meg a legkisebbik Horváth­­lánynak“, melyhez annyi kedves, régi emlé­künk tapad valamennyiünknek, hogy igazán nem tudunk a hatásának ellentállni. Az előadás és rendezés igen jó. Az újdon­ság a premieren zajos sikert aratott. (s. gy.) A legkisebbik Horváth-lány Bemutató a Király­ Színházban Mulatságos, épkézláb librettó Szilágyi László műve, mely esetleg vígjátéknak is be­válna. Nincsenek benne ugyanis olyan teljes­séggel lehetetlen helyzetek, amilyeneket már az operettekben megszoktunk, sőt találunk cselekményében egészen jó megfigyeléseket és ügyesen megfogott típusokat. A //aruól/i-lányokról szól a mese, kik — miként egykor Gyurkovicséknál — szintén többen vannak, de az átkos szegénység miatt nem igen bírnak főkötő alá kerülni, jégre is ÚJSÁG VASÁRNAP, 1927 MÁJUS 22 . A szegedi színház bukása­­­­az igazgató előadásában Ismeretes, hogy a szegedi színházat nemré­gen házikezelésbe vette a város, miután ma­­gánkezelésben üzleti szempontból sehogy sem volt kielégítő a színház egymásután következő néhány szezonja. A kecskeméti­ színház botrá­nya csak most foglalkoztatta a közvéleményt és nem vesztette el az aktualitását még a sze­gedi sem, amint hogy fájdalmasan aktuális a vidéki színészet állandó és gyors pusztulása. A szegedi bukásról most a következőket be­széli nekünk Faragó Ödön, a színház volt igaz­gatója. — Amikor engem a szegedi színtársulat veze­tésére meghívtak, vállalnom kellett a színház ösz­­szes terheit.E­lbocsületesen bejelentettem, hogy a színházi üzem­ vezetéséhhez­ szükséges forgótőkém megvan, de nem vagyok képes megfizetni az elő­döm áttal vállalt adósságokat. A város ezt tudo­másul vette és folyósított is négyszázmillió ko­rona összegű kölcsönt, de el kellett vállalnom ennek fejében egy nyolcszázmilliós deficitet, már csak azért is, hogy a színház körüli botrányok végre elcsendesedjenek. A társulatom szokatlanul nagyszámú volt és ez volt oka anyagi romlásom­nak. Százmillióval több gázsit fizettem, mint a legnagyobb vidéki színház. Amíg lehetett, ki is adtam mindenkinek a járandóságát egészen ez év januárjáig, amikor erre teljesen képtelen lettem. Elődöm, Andor Zsigmond felszerelését hatszázmil­lióra becsülték, de amikor az értékesítésre került a sor, kiderült, hogy hatvanmilliót sem kapok érte. — Amikor a színházat átvettem, a színpad és maiden tartozéka olyan elhanyagolt állapotban volt, hogy nagy költségekkel magamnak kellett ezt rendbehozatal. A Cirkuszhercegnő kiállítása százmillióba került, ami vidéki színpadon igen nagy költségnek számít s amit csak évek alatt le­het behozni. A város­ tanácsának kívánságára operaelőadásokat is rendeztem és tizenötmilliót kellett ráfizetnem minden ilyen előadásra. Január­ban a helyzet már tarthatatlan volt és őszintén feltártam a helyzetet a tanács előtt. A tanáccsal és tagjaimmal egyetértésben elhatároztam, hogy re­dukálom a színészek gázsiját és a tagok létszámát. Ezenfelül a város támogatását kértem és kaptam is 250—300 milliót. Akkorra már világosan láttam, hogy befektetett tőkémet soha nem kaphatom meg és le kell mondanom a Szlovenszkóból hozott ruhatárról is. A város megszavazta a házikezelést és az anyagi ügyek vezetésével Fodor Jenő tanácsnokot bízta meg. Itt kezdődött az én kálváriám. Én alá­írtam egy nyilatkozatot, amelyben lemondtam az igazgatásról. Fodor Jenő a közigazgatás eszközei­vel kezelte a színházat és szerintem ő az oka, hogy én most állás és kenyér nélkül maradtam. Áldo­zata lettem saját lelkesedésemnek. Összehakno­­zott csalódásaimmal és keserűségemmel soha meg nem hallgattak és egyelőre nincs is arra remé­nyem, hogy igazságot kapjak. Nem érdemeltem meg, hogy engem a színházamból kiüldözzenek. Eddig tart Faragó Ödön nyilatkozata, ame­lyet azért közlünk, hogy ezzel is feltárjuk a vidéki­­Színészet megdöbbentő adatait. * Növendékek vizsgája. Kotányi Nelly zene­iskolája csütörtök este rendezte vizsgahangver­ Sárgarépa, euronád fenyét a Vigadóban szép sikerrel. A növendékek biztos technikával és muzikalitással előadott szá­mai kiváló mesterük, Kotányi Nelly elismert pe­dagógiai munkáját dicséri. Különösen Elek Lili, Barr­a Böske, Mészáros Aranka, Somogyi Erzsiké s a kis Hassid Denise tetszettek. fiz Andrássy­ úti Színház új műsorának tomboló sikere Kacagó esték! Nyári leszállított helyárak! A legdrágább hely 5 pengő". A sajtó a­ legnagyobb elragadtatással irt, a kö­zönség a legnagyobb dicsérettel nyilatkozott az új műsorról, amelynek fénypontjai: Németh Juliska vendégjátéka. Szenes Béla: Mit tud ez a nő? című­ ragyogó vígjátéka Rajna Alice és Boross Gézával. Liptai Imre: A krízis, kacagtató bohózata Vaszary Piroska, Gárdonyi Lajos és Borossal. Török Rezső: Lóvásár című legjobb parasztbohózata Dajbukát Hona, Bársony István és Fekete Pállal a főszerepekben. Gyönyörű ú­j Magyar Páva-képek. Vaszary Piroska és Turay Ida mint bukott iskolásfiuk. Eggert Márta a kis csodaprimadonna. Radó Sándor uj kuplékkal. Csak kíméletesen, remek tréfa, stb. Nyári leszál­lított helyárak! A legdrágább jegy 5 pengő. Ma délután lesz az uj műsor első délutáni elő­adása, olcsó helyárakkal. (Telefon 295—98.) — az Utói és a lék­e­ r Tárgyalás az Unió csődügyében. Szom­bat délelőtt újabb csődtárgyalást tartott az Unió színházü­zemi részvénytársaság csőd­­ügyében Czermcnin dr. törvényszéki bíró. Molnár­ Dezső csődtömeggondnok ugyanis be­jelentené, hogy az igazgatóság tagjai által aláírt mérlegben mindkét oldalon hiányt, illetve többletet tapasztalt. A bíróság meg­bízta a csődtömeggondnokot, hogy a kifogá­solt tételeket közölje harminc nap alatt az adóst képviselő Lukács Sándor dr. ügyvéddel és haladéktalanul tegye meg észrevételeit a bíróság előtt. * A Színpadi Szerzők Egyesületeinek nemzet­közi kongresszusának mai záróülésén Rómában megválasztották az új vezetőséget. Elnök Morello szenátor (Olaszország) lett, alelnökök pedig André Rivoire (Franciaország), Mas Schillin t Jr. (Németország), John Emerson (Egyesült­ Államok), Heltai Jenő (Magyarország). Ezután arról dön­töttek, hogy a jövő évi kongresszust hol tartsák meg. Berlin, Madrid, Budapest és Prága között heves küzdelem indult meg. A szavazás alkalmá­val Madrid 2, Prága 1, Berlin és Budapest 5—5 szavazatot kaptak. Az új szavazás megkezdése előtt a magyarok lemondtak Berlin javára s igy a legközelebbi kongresszus székhelyéül egyhangú­lag Berlint jelölték ki. * Növendék hangverseny. A Zeneművészet Főiskola igazgatósága növendékhangversenyén különösen Takács Alice aratott méltán megérde­melt sikert hegedűjátékának biztosságával és művészi tökélyével. Igen , tehetségesnek bizonyult azonban az est egy másik hegedűse, Szende Magda is, ki éppen úgy, mint az előbbi Studer Oszkár szakavatott és már annyi sikert elért ok­tatása alól került ki a nyilvánosság elé. Az est többi szereplői, Neumann Erzsébet, Schived Sán­dor, Weingarten József, Rátkay Vera, Laipczig Margit és R­osenfeld Magda szintén­­ derekasan állották meg helyüket. :■]■ * Hány mozi van Amerikában? Amerikában mindenről pontos statisztikát vezetnek és a leg­képtelenebb kimutatások látnak a lapok hasáb­jain esetről-esetre napvilágot. A legújabb sta­tisztikai kimutatás szerint Amerikában, a mozi hazájában, 21.000 filmszínház van, amelyekben a belépőjegyek átlagos ára 1,25 dollár. Ötszáz személyi befogadóképességet számítva, az ame­rikai mozik naponta 13 millió dollár összegű je­gyet adnak el. * Egész nyáron játszik a Belvárosi. A szín­házak még nem döntöttek arról, mikor kezdik el a nyári szünetet. A legtöbb színház a jólmenő utószezonra való tekintettel lehetőleg sokáig akar játszani. A Belvárosi Színház igazgatója, Beöthy László elhatározta, hogy egész nyáron át játszani fog. Az ügyvéd és a férje előadásai után bemutatják a nyári darabot, amely ebben a mű­fajban egészen egyedülálló. A Broadway cikiű amerikai dráma kerül itt bemutatásra, amely annak idején Newyorknak egyik legnagyobb si­kere volt. A darab női főszerepét Honthy Hanna vagy Makkay Margit játssza, míg a férfi fősze­repre Kabos Gyulának tettek szerződési ajánlatot. A kiváló komikus még nem válaszolhatott, mert nem tudja, várjon színháza tart-e nyári szü­netet vagy sem. * Nemzetközi színházi ünnep. Fi­­min Gémier, a párisi Odeon neves igazgatója, aki a szerzők nemzetközi barátságának lelkes apostola, közli, hogy eredeti tervei szerint május 25-iki kezdettel nemzetközi színházi ünnepet és drámai kiállítást rendez. A nagyjelentőségű esemény színhelye Paris lesz, ahol a nemzetközi szerzőegyesület is első ülését tartja. * Orvosok hangversenye. A Budapesti Orvosok Kamarazeneegyesü­lete tegnap este tartotta évad­záró házi hangversenyét a kir. Orvosegyesület Semmelweis-termében. A hangversenyen a buda­pesti egyetemek énekkara vendégképpen műkö­dött köre. A hangversenyt az énekkar nyitotta meg. Utána Dvorák zongorahármasát Műkő Vil­mos, Belohorszky Gábor és Lévai György dok­torok előkelő, pompás összjátékkal, Bókay Já­nos professzor Heine-dalait György Pál dr., a ki­váló hangversenyénekes énekelte Török Pál dr. kitűnő zongorakíséretében. Úgy a nagyszerű éne­kest, mint a szerző Bókay professzort, lelkesen ünnepelte a közönség. A hangversenyt az ének­karok kitűnő produkciója fejezte be Kereszthy Jenő tanár, karigazgató kiváló vezénylete mellett. A mindvégig nívós hangverseny összes szereplőit , A hamis jubileumok ellen. Különös ügyben indítottak akciót a bécsi színészek és színpadi szerzők. Mindinkább szokássá lett ugyanis, hogy a színházak egyes m­ű­sordarab­jainak ötvenedik vagy századik előadását hirdetik, amikor az még ettől a jubileumtól távol van, csak azért, hogy a nagy siker látszatával fokozzák a közönség ér­deklődését. A színészek és szerzők tiltakozásukat jelentették be ez ellen az abúzus ellen és elhatá­rozták, hogy állandóan nyilván fogják tartani az előadások számát és megakadályozzák, hogy a plakátok hangzatos számadatai félrevezessék a közönséget. * A Schlesinger fiú esete Lefkovics Katóval. A Budapesti Színházban június elején kezdik m­­eg a rendes előadásokat. Első újdonságul a Berlin­ben és Bécsben szenzációs sikert aratott Cocain (Gyönyör, amely öl), a cocain romboló hatását tizenhat izgalmas és tanulságos felvonásban be­mutató szinmű­ kerül szilire Győri Imre és Szo­knia Jenő fordításában. Ezután A Szahara csá­szárnőjére, Gilbert legújabb nagysikerű operettjére kerül a sor. Július elején Feld Mátyás, a Buda­­pesti Színházban legnagyobb sikert aratott kasz­­szadarabok szerzőjének A Schlesinger fiú esete Lefkovics Katóval, négy képből álló énekes, tán­­cos bohózatai, több neves fővárosi vendég,­­mű­vé­sz felléptével adják. Megiintte a katonák! és a hangverseny rendezőit Manninger, Mil­hó és | Doktor doktorokat zajos lap:- J,:’ '­árja a! termet megtöltő közönség. pinilis 2-át a Falace-ba | A színházak és kabarék hírei. * A Kamaraszínház heti műsora. A Húsvéti vakáció, a Kamaraszínház műsorának ez a nagy, sikerű darabja, ezen a héten vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap szerepel a színlapon. Kedden, az idei szezonban először, játsszák Hedda Gabiért. Csütörtökön Tanner Jol­n házassága, szombaton a Házi tündér, jövő hétfőn a Váljunk el, kedden pedig a Diktátor egészíti ki a heti játékrendet. * A Nemzeti Színház het! műsora. A jövő hétfőn, amikor először kerül színre a Nemzeti Színházban a Fasist első és második része- egy estén, a műsoron felváltva szerepel vasárnap, szerdán, pénteken és a jövő vasárnap este Ed­mond Guiraud Fiam! című színműve, a Nemzeti Színház újdonsága. Most vasárnap délután, ked­den, csütörtökön, szombaton, a jövő vasárnap délután és ezt követő kedden a Te csak pipálj Ladányi, ezenkívül pedig most hétfőn a Süt a nap van műsoron. A legkisebbik Horváth-lány Szilágyi László és Zerkovitz Béla rendkívül mu­latságos és fülbemászó zenéjű operettje a hét minden estéjére műsorra van tűzve a Király­ Színházban. Ma, vasárnap délután A királyné rózsája kerül színre mérsékelt helyárakkal, jövő vasárnap délután a Repülj Fecském-et adják, ugyancsak mérsékelt helyárakkal, Biller Irén vendégfelléptéve. Nyári helyárak. Sikerműsor A Vígszínház jövő hete. Négy nagy siker tölti be váltakozva a Vígszín­ház jövő heti műsorát. Szinre kerül: Vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap este. A világbajnok. Kedden és szombaton: Nem nősülök! Csütörtökön: Az ezüst kazetta. Vasárnap délután (mérsékelt helyárak): A Noszty-Hu esete Tóth Marival: Hangversenyek. Szentpál­ iskola és tánccsoport matinéja nagystílű műsorral áldozó­csütörtökön 212 órakor a Radiusban. Jegyek Radiusnál és Bárdéknál. (Koncert). * Pallay akadémia táncmatinéja ma * 212 órakor a Rá­­diusban. Jegyek a pénztárnál. (Koncert). • Kallay Lilly ritmikus tornaiskolájának évadzáró elő­adása május 29-én délelőtt 11 órakor a Vigadóban. (Kon­cert). VASÁRNAPI ÉS EGÉSZ HETI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK M. kir. Operaház. Vasárnap: Falstad (C bérlet 00. sz., 7).­­Szétfő: Carmen (Jeritza Mária és Lemér Hubert vendég­­felléptével, bérletszünet, 7). Kedd: Nincs előadás. Szerda: Tosca (Jeritza Mária és Pataky Kálmán vendégfellépté­­vel, bérletszünet, 7). Csütörtök: Fallstat! (B. bérlet 30. sz., 7). Péntek: Tristan és Isolda (Dirk Fock vezényleté­vel és Leuer Hubert vendégfelléptével, 1), bérlet 30. sz.é­vi). Szombat: Tosca (Jeritza Mária vendégfelléptével, bér­letszünet, 7). Vasárnap: Trubadúr (bérletszünet, 7). Nemzeti Színház: Vasárnap délután: Te csak pipálj, La­dányi, este: Fiam Hétfő: Süt a nap. Kedd: Te csak pipálj, Ladányi. Szerda: Fiam. Csütörtök: Te csak pi­pálj, Ladányi. Péntek: Fiam­. Szombat: Te csak pipálj, Ladányi. Vasárnap délután: Te csak pipálj, Ladányi (3), este: Fiam. (7).

Next