Ujság, 1927. november (3. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-03 / 249. szám
CSÜTÖRTÖK, 1927 NOVEMBER 3 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG Kedden újabb ankét volt a GyOSzban az iparfejlesztés ügyében Bíró Pál válaszolt a mezőgazdáknak az exportfejlesztés ügyében tett nyilatkozatára — Chorin Ferenc sürgette az ipartanács intézmények életrekeltését és a Déli Vasút államosítását — Vita az exportfejlesztő intézetről — A vas-, textil-, vegyészeti-, mezőgazdasági ipar és a faipar képviselői az iparfejlesztés eszközeiről A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének nagyválasztmánya kedden délután folytatta az iparfejlesztésről szóló 1907. évi III. törvénycikk revíziója ügyében a múlt héten megkezdett tanácskozásait. A nagyválasztmány ülését Biró Pál dr. alelnök vezette, aki röviden utalt a múlt ülés tárgyalásaira, amelynek során kidomborodott az iparfejlesztés szükségessége és már szó volt az iparfejlesztés legfontosabb eszközeiről is. Foglalkozott azután a Köztelek egy közleményével, amely teljes megértéssel nyilatkozik a magyar iparnak a belső fogyasztás ellátására irányuló törekvéseiről, de feleslegesnek tartja az export fejlesztését Ez a megállapítás nincs tisztában az ipari termelés lényegével, alapfeltételeivel és lélektanával és megfeledkezik arról, hogy a termelés fejlesztése export utján elsősorban érdeke a fogyasztásnak, tehát mezőgazdasági érdek is. Az első felszólaló Chorin Ferenc dr. alelnök az 1907. évi III. törvénycikkben foglalt adókedvezmények fentartása mellett kívánatosnak tartja az idei évben életbe léptetett cseh törvény azon intézkedéseinek átvételét, mely új gyári építkezések, új gépberendezések vagy pótlások, tisztviselői és munkáslakások építése esetén a befektetéseknek öt éven belül adómentes leírását teszi lehetővé és hangsúlyozza, hogy erre a kedvezményre a cseh iparral élesen versenyző magyar ipar joggal igényt tarthat. Kívánatosnak tartja, hogy az 1907. évi XLIV. tc. az iparfejlesztési törvény végrehajtására alapított ipartanács intézménye újra életre keltessék. Előadásában azután behatóan foglalkozott az államvasuti tarifák kérdésével. Elsősorban az export-tarifák problémáját veti fel. Bár elismeri, hogy az államvasutak vezetősége helyes érzékkel értékeli tarifáiban az ipar export törekvéseit, a nyújtott kedvezmények mégsem bizonyultak elégségeseknek. Tárgyalta azután a helyiérdekű vasutak kérdését, amelynek fontossága kézenfekvő, ha tudjuk, hogy a jelenlegi Magyarországon a vasúti hálózat 65 százaléka helyiérdekű vasút. Mégis azt látjuk, hogy a helyiérdekű vasutak mentén fekvő gazdaságok és iparvállalatok szállításai jelentősen magasabb tarifákkal vannak megterhelve. Általános közgazdasági érdek, hogy ez a diszparitás megszüntettessék. Végül foglalkozott a Délivasút államosításának kérdésével, amelynek — szerinte — elérkezett az ideje, amidőn ennek a vasútnak esetleges deficitjét amúgy is az államnak kell fedeznie. Sürgeti a beruházásokat, elsősorban azért, hogy az államvasutak teljesítőképessége biztosíttassék és a mainál nagyobb fokra emeltessék. Lengyel Géza az exportfejlesztés intézményes eszközeit ismertetve utal arra, hogy az exportpiacokon a számunkra biztosított legnagyobb kedvezmény ellenére nem küzdünk egyforma fegyverekkel, mert az összes nyugati államok kivitele saját kormányhatóságaik részéről igen jelentős támogatásban részesül, mint arra már előadásában Szterényi báró is utalt. Foglalkozik ezután azokkal a javaslatokkal, amelyek nálunk egy exportfejlesztő vagy támogató intézet létesítése tekintetében felmerültek. Ha a kormány szükségesnek tartaná új exportintézmény létesítését, akkor ez olyan szervezettel valósítandó meg, hogy az export terén úttörő termelési ágak válláról a kezdeményezés munkájának tervéből minél többet vegyen le. A részletek tekintetében ezúttal csupán azt emeli ki, hogy az új intézmény, ha létesül, hathatós propagandát fejtsen ki a magyar termelés érdekében és hogy kizárólag a kivitellel foglalkozzék. Kende Tódor, a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete igazgatója, csatlakozik Szterényi báró véleményéhez, hogy az iparfejlesztési törvény csekély változtatásokkal és kiegészítésekkel a jelen gazdasági viszonyok között is megfelelő instrumentum olyanok kezében, akiknek kötelessége a hazai ipar védelme és támogatása. De kívánatos, hogy ne csak kötelességérzetből teljesítsék a hivatottak a törvény által előírt támogatást, de értsék meg és érezzék is egyszersmind, hogy egy nagykörvonalú, mélyreszántó gazdaságpolitika szükségleteinek felelnek meg akkor, midőn biztosítják a magyar iparnak a belső szükséglet fedezését. Az exportlehetőségek növelése, a magyar iparnak ily irányban kifejtett tevékenységének alátámasztása azok a kérdések, amelyekre vonatkozólag a régi törvény kiegészítésre szorul. A gépiparnak legsúlyosabb panasza a jelen pillanatban az, hogy a törvény végrehajtása nem tökéletes. A műszaki fejlődés gyorsaságával nem tartott lépést a tényleg intézkedő közegeknek az új viszonyokhoz való alkalmazkodása, aminek oka sokszor a szakértelem hiánya, de általánosságban a hiánya annak a tudatnak, hogy az e téren való helytelen intézkedések végeredményben katasztrofális hatással vannak a munkások foglalkoztatására. Ha minden a törvény keretébe besorolható munka magyar munkások segítségével létesül, ha a törvény előírásait kíméletlenül vinnék keresztül, meggyőződése, hogy különösen a gépiparban munkanélküliség Magyarországon nem volna, erősen csökkenne az import gépipari cikkekben, mert ha a magánfogyasztó sohasem tudna beszerzéseinél utalni a hatóságok külföldi beszerzéseire, úgy biztos, hogy csekély kivétellel teljesen fölösleges volna gépeknek a külföldről való behozatala. Schiller Ottó dr. utal arra, hogy a legfőbb feladat az, hogy a meglevő gyárak konszolidálódjanak és kapacitásukat minél jobban kihasználhassák. Minthogy a közeljövőben új iparágak keletkezésére már nem is igen lehet számítani, meg fog szűnni a jelenleg érvényes iparfejlesztési törvények alkalmazhatási lehetősége, holott egy pillantás a kereskedelmi mérlegre, mutatja, hogy Magyarországon még nagy szükség van iparfejlesztésre. Ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy a mai törvény revíziójára szükség van. De szükségessé teszi a revíziót az a körülmény is, hogy az 1907:111. t.-c. megalkotása óta Magyarország megcsinálta a maga önálló vámtarifáját. Az iparfejlesztési törvény revíziójánál a fő gondolatnak annak kell lennie, hogy kereskedelmi mérlegünknek egyensúlyát biztosítsuk, úgy az import csökkentése, mint az export fokozása által. A legalkalmasabb iparfejlesztési eszközök a mai törvényben is biztosított adómentesség, olcsó termelési hitelek, az exportszámlák és külföldi váltók kedvező leszámítolása, a termelés, illetve forgalom után fizetett adók átalányozása, a közszállításoknál a hazai iparnak a mainál erősebb védelme és egyes közszállítási kérdéseknek gyakorlati rendezése, egy ipari propaganda-alap létesítése a hazai ipar népszerűsítése érdekében. A vegyészeti ipar álláspontját az iparfejlesztő törvény kérdésében Halmi Gyula fejtette ki. Rámutatott arra, hogy mivel a Magyarországon jelelenleg képviselt vegyészeti iparágak úgyszólván kivétel nélkül túlfejlettek, e szakmában új iparvállalatok létesítését vagy egyes vállalatok kedvezményezését ellenezni kénytelen és a sorrendi kérdést tekintve, elsősorban oly intézkedések megvalósítását tartja szükségesnek, amelyek a meglévő és sínylődő vegyészeti iparágak teljesítőképességének minél nagyobb kihasználását biztosíthatnák. Ebből a célból a vegyészeti ipar a régi ipartanács felelevenítését tartja elsősorban szükségesnek. Knobh Sándor dr. titkár tartott azután előadást a mezőgazdasági iparokról, tehát a cukor-, szesz-, sör-, malom-, növényolaj-, konzerv- és szalámiiparról. Azt, hogy ezeknek a nagyon fontos iparágaknak a helyzete az utolsó években ennyire kedvezőtlenül alakult, egyrészt a belföldi fogyasztás megcsappanása, másrészt a kiviteli lehetőségek összeszűkülése okozta, belejátszottak ebbe azonban más körülmények is. Egyes szakmák fogyasztási adóban és forgalmi adóban tulajdonképpen kétszeres terhet viselnek, a kikészítési eljárásra vonatkozó joguk csak papiroson van meg; a MÁV minden jóindulata ellenére vannak relációk, amelyekben a vasúti tarifák miatt az illető szakma akcióképessége szinte megbénult s nem érvényesül a tarifapolitikában mindig teljes egészében az a fontos szempont, amely a nyersanyag kivitelével szemben a készáru exportját teszi inkább lehetővé stb. Ez az oka annak, hogy az a jelentékeny tőke, amely ezekben a mezőgazdasági iparokban van invesztálva s amely nagyon reális becslés mellett mintegy 120 millió pengőre tehető, számottevő részében mintegy 10 százalék erejéig kihasználatlan. Számításai szerint ugyanis a mezőgazdasági iparokban fekvő tőkéből körülbelül 250 millió pengőre tehető az az összeg, amely évek óta nem gyümölcsözik. A magyar termelési politikának egyik legfontosabb feladata volna, hogy ezeket a tőkéket vagy legalább egy nagy részüket szintén termővé tegye. Unger Ferenc dr. Trianon egyik legnagyobb áldozatára, a magyar fatermelésre és faiparra hívja fel a figyelmet s különösen a Magyarországon lévő fűrészipar számára sürgeti a kormány erőteljes támogatását. Foglalkozik a cementtalpfák alkalmazására irányuló javaslattal, amelylyel szemben hivatkozik arra, hogy a MÁV talpfaszükséglete a belföldi talpfatermelés révén fedezhető. Kelemen Lajos utal arra, hogy az exporttevékenység egyik nagy akadálya a szállítás lassúsága és a tarifák drágasága. Panaszolja azokat a vexaturákat, amelyeknek a kikészítési eljárást igénybevevő gyárak ki vannak téve és érthetetlennek tartja, hogy amidőn a kormány elhatározta az exportált árukat terhelő előzetes forgalmi adó megtérítését, a cikkek listájából fontos exportcikkek kimaradtak és ez az elnézés mindezideig nem pótoltatott. Jármai Rezső szintén könnyítékeket sürget a kikészítési eljárásban oly vállalatok részére, amelyek nyersanyagukat csak a külföldről képesek beszerezni. Panaszolja, hogy oly gyáripari szakembereket, akik itt új iparágakat honosítottak meg és egyáltalán nem pótolhatók, a belügyminisztérium a Munkaközvetítő Hivatal és a kereskedelmi minisztérium kedvező véleményezése dacára kiutasítja. Tanger Rudolf sürgeti az ipartanács újjászervezését azzal, hogy az új ipartanácsban feltétlenül gondoskodni kellene a mezőgazdaság megfelelő képviseletéről. Biró Pál alelnök azután berekeszti a tanácskozást azzal az óhajjal, hogy a vita során felmerült eszmék és javaslatok minél előbb és minél sürgősebben megvalósíttassanak. Tárgyalások a tranzitóraktárak reformja érdekében. Jelentettük, hogy a tranzitókereskedők újabb tárgyalásokat indítottak a tranzitóraktárak korlátozásainak megszüntetése érdekében. Ezek ■a tárgyalások főképen az azonossági ellenőrzés jelenlegi szabályozásának módosítására irányulnak és miután ennél a kérdésnél a gyáripari érdekek is érintettek, értesülésünk szerint a tranzitókereskedők és a gyáripar között megbeszéléseket fognak tartani. ÉRTÉKPIAC (Budapesti értéktőzsde.) Az értéktőzsdei üzlet irányzata ma elég egyenletesen kedvező volt, de a forgalom mindvégig igen szűk keretekben mozgott. A tőzsdetagok körében mély megdöbbenést keltett Vas és Guth tőzsdetagok öngyilkossága, de üzletileg egyelőre nem volt befolyása, mert közölték, hogy a tegnapi zsíróban rendesen elintézték kötelezettségeiket. Később kedvező külföldi hírekre némileg erősbödött az egyébként is kedvező irányzat s az a néhány részvény, amely forgalomba került, magasabb árfolyammal zárult. Szórványosan egy-két árlemorzsolódás is előfordult, de az irányzat zárlatig kielégítő maradt. Az utótőzsdén csak néhány értékben volt csekély forgalom, azonban az irányzat általában jól tartott maradt. Fix kamatozású értékek üzlettelenül nem változtak. Magyar Hitel 88.1—88.3, Bauxit 435—436, Szén 711—712, Salgó 75.4—75.6, Ganz 182—182.5, Ófa 102—102.5, Izzó 121—122, Ganz-villamos 175.5—176, Rima 125.8—126, Fegyver 304—305, Cukor 225—226, Georgia 17.2—17.3, Részvénysor 126.5—127 jegyezhető. Délután üzlettelenül nem volt változás. (Fix kamatozásu értékek, nemesfém- és pénzpiac.) A hadikölcsönkötvények és a pénztári jegyek mai piaca körülbelül a hétfői áralapon mozgott. A kényszerkölcsönkötvények piaca magasabb egy árnyalattal. A népszövetségi kölcsönkötvények mai áralakulása változatlan, élénkebb üzletmenet mellett. Mai árkeretek (zárójelben a tegnapelőttiek): Hadikölcsön-címletek: 6% I—V kibocsátás (0.28-0.29) 0.28—0.81, VI—VII. kibocsátás (0.18— 0.19) 0 18-0.19, 5%% II. és VII. kibocsátás (0.21-0.24) 0.20-0.22, IV. kibocsátás 0.17-0.18, V. kibocsátás 0.17 0.20, VIII. kibocsátás (0.17) 0.17-0.18. Pénztári jegyek: 5%% 1917. évből (0.15) 0.15, 5% 1918-1925. évből (0.15) — 7%% népszövetségi kölcsönkötvények (6.30) 6.28—6%. Kényszerkölcsönkötvények (52) 52.10—52.20. A fővárosi kölcsönkötvények mai piacaélénkebb volt, csekély áremelkedésekkel. Tájékoztató árfolyamok: 1897. évi (2.10-2.20) 2.20, 1903. évi .70) 1.80, 1916. évi (1) 1, 1918. évi (-) 0.60. A fixkamatozásu értékek piacán az utolsó napok árfolyamai maradtak érvényben: Belvárosi Takarékpénztár (0.70) 0.70, Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár (0.60) 0.60, Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete (0.60) 0.60, Magyar Általános Takarékpénztár (0.65) 0.65, Magyar Agrár- és Járadékbank (0.60) 0.60, Magyar Földhitelintézet (0.90) 0.90, talajjav. (1) 1. Magyar Jelzálog Hitelbank (1) 1. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank (0.65) 0.65, Magyar Országos Központi Takarékpénztár (0.65) 0.65, Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja (0.50) 0.50, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület (1) 1, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1.60) 1.60, Altruista Bank dollárkötvényei (5.46) 5.46, BSzKRT A) kötvényei (7.30) 7.20, és B) kötvényei (1.82) 1.82 pengő. A nemesfémek piaca mai árai: 20 koronás aranyak 23—23.05, ezüst egykoronások 0.38—0.40, ezüst forintosok 1—1.05, ezüst ötkoronások 2—2.05, szinarany kilogrammja 3808—3840 pengő. Külföldi nemesfémpiaci jelentések: London: ezüst 261/i, későbbi szállításra 26,/i. arany 84.11% platina 13,87.5 penge unciánként. Newyork: ezüst 565/s dollár 100 óránként. Magyar állampapírok mai árfolyama a külföldi tőzsdéken (zárójelben a tegnapelőtti árfolyamok): Bécs : Vasúti els. kötvények: Budapest—Pécs 5.40 (6), Duna—Száva—Adriai Vasút 82.50 (82.25)% schillingben. Berlin: 4%% 1914. évi járadék 27, 4% korona járadék 2.45% márkában. A nemzetközi devizapiac. A budapesti kifizetés mai záróárfolyama változatlanul 90.72.5, más árfolyamon kötés nem is történt. A frank devizák mai piacán Madrid 88.70-ről 88.50-re csökkent, míg Páris 20 35 ről 20.35.5-re, Brüsszel 72.22.5-ról 72.25-re, Milano 28.33-ról 28.33.5-re, Bukarest 3.18-ról 3.19-re emelkedett. Az északi devizák piacán Oslo 136.00-ról 136.90-re emelkedett, egyéb változás nem állott be a piacon. A nyugati devizák mai árváltozásai, záróárfolyamok (zárójelben a tegnapiak): Newyork 518.70 (518.50), Amsterdam 208.90 (208.95), Berlin 123.84 (123.82.5), Bécs 73.22.5 (73.10), Buenos-Ayres 221.25 (221.50). A keleti devizák mai piacán Varsó 58.10-ről 58.20 ra emelkedett. Egyéb változás nem állott be a piacon. A budapesti déli tőzsdei valuta- és devizataxációk: Berlin 136.42.5, Bukarest 3.52.5, London 27.82, Newyork 571.40, Milano 31.21%, Páris 22.12.5, Prága 16.93%, Bécs 80.67.5, Zürich 110.17.5 pengő. A sorsjegypiac tájékoztató árfolyamai: Konvertált Jelzálog 0.96—1.10, Hazai Takarék 0.96—1.10, Magyar Vörös Kereszt: régi 0.16, 1917. évi (hadsegítési) 0.12—0.14, Bazilika 0.06, Jósziv 0.06 pengő. Az árak névlegesek, mert üzlet a legritkább esetben kerül megkötésre. A mai tőzsdei fizetési napon 18.000.000 pengős forgalmat bonyolítottak le. Körülbelül ennyi volt a múlt hét fizetési napjának forgalma is. A pénzpiac csendes, a leszámítolási üzletágban a szokott hóvége utáni csendesség állott be. Tőzsdei célokra rövidlejáratú hiteleket már 7%%-kal is kínálnak. Száz pengőért ma Zürichben 90.72.5 svájci frankot, Bécsben 123.93% schillinget, Berlinben 73.20 márkát és Prágában 590.55 cseh koronát adnak. KÜLFÖLDI ÉRTÉKTŐZSDÉK Bécs. november 2. Igen csendes forgalom mellett az irányzat kezdetben mind a kulisszban, mind pedig a korlátpiacon barátságos volt, azonban az ösztönzések hiányára való tekintettel rövidesen csendesség következett. Később csak néhány realizációs eladás folyt, ami lanyhítólag hatott, azonban a tőzsde eléggé ellenállóképes volt, s az időközönkénti ingadozások az alaphangulatot nem érintették. Az ultima sima lebonyolítása kedvezően befolyásolta az irányzatot. Javulások és lemorzsolódások egyaránt nem voltak említésreméltóak. Járadékok elhanyagoltak és többnyire gyengébbek voltak. A néhány befektetési érték, melyben kötés jött létre, alig változott. Magándiszkont 6*/a%. Zárlat: Népszövetségi kölcsön 107.6, Délivasút els. 82.15, Anglobank 2.85, Osztrák Hitel 69, Magyar Hitel 109.25, Pesti K. T. 153.25, Nemzeti Bank 255, Dunagáz 115, Államvasút 31.30, Duna—Száva—Adriai Vasút 13.74, Klotild 2.5, Alpesi 17.15, Coburg 40.05, Féltén 63.45, Krupp 18, Poldi 140.2, Rima 156.25, Skoda 245.25, Salgó 94, Trifaili 59.55, Urikányi 220, Magyar Hofherr 22.25, Galícia 91, Magyar Cukor 281.50, Magyar Vasútforgalmi 47.50. Berlin, november 2. A pénzpiacon lévő állandó bizonytalanság foglalkoztatja leginkább a spekulációs köröket. Míg a délelőtti órákban 1—2%-kal magasabb árfolyamok voltak érvényben, s a hangulat elég szilárd volt, később bizonytalanná vált a megítélés. Nyitáskor még volt ugyan néhány fedezés és véleményes vásárlás, viszont azonban néhány nagy magáncég eladásokat hajtatott végre, de mindennek dacára a forgalom nem öltött nagyobb méreteket. Az árképződés nem volt egységes. A változások tegnaphoz képest csak a százalékok töredékét tették ki. Az attól való félelem, hogy a Birodalmi Bank holnapi kimutatása nagyobb feszültségről számol be, ugyancsak nyugtalanítólag hatott. Másrészt remélik, hogy a pénzpiacon tartós javulás következik. Ezzel kapcsolatban a magándiszkontot mindkét határidőre 60%-ra szállították le, ami elég nagy ellenállóképességet kölcsönzött a tőzsdének. Erősebben visszaesett Bemberg. Napipénz 6—7 és alatta. Havipénz 8—9%. Áruváltó 7%. Magándiszkont 6%%. Zárlat: Német kölcsön 94.25. Bagdad I. 14.50, 4% magyar állami járadék 1913. 27,32%. 4% magyar állami járadék 1910. 26, 4% magyar koronajáradék 230, Budapest városi kölcsön 1914-es 22.25, Hansa 209, Északnémet L. 143, Egyesült Elba 64.25, Berlini K. T. 228.75, Darmstadti 212, Német Bank 153.25, Drezdai Bank 150, Osztrák H. 40.50, Birodalmi Bank 167.50, Magyar Hitel 64, AEG 161.12%, Karlruher 19, Berlini Gép 122, Daimler 103 50, Német Földolaj 129.50, Német Gép 73, Dinamit Nobel 126 25, Esseni Kőszén 137 50, Kestékipar 270.25, Felten 120, Gelsenkircheni 136, Villamos Vállalat 268.50, Hammersen 168, Harpenn 180.75, Köln. Neues 148, Labmayer 156 50, Laurakohe 69.50, Mannesmann 146.75, Felsőszil. B. 85. Felsőszil. K. 90.12%. Ohrenstein K. 123.50, Phönix 97.75. Rajnai Barnaszén 216.75, Rajnai Acél 172.75, Schuckert 175, Siemens-Halske 263.50. KÜLFÖLDI DEVIZAZÁRLATOK Bécs, november 2. Budapest 123.78%—124.08%. Amsterdam 284.82—285.82, Belgrád 12.451 's—12.491/*, Berlin 160.71 —169.21, Brüsszel 98.48-90.78, Bukarest 4.36-4 38, Kopenhága 189 30—189 90, London 3443.12%—3453.12%, Madrid 120.65—121.95, Milano 38.63-38.73, Newyork 706.95 -709 45, Oslo 186.40-187, Paris 27.74%—27.84%, Prága 20.947/1- 21.027/8, Szófia 5.09% -5.13%, Stockholm 190.20-190.80, Varsó 79.33-79.61, Zürich 136.33-136.83. I Profip. november 2. Budapest 589.12%—592.12%, Amsterdam 1356.50-1362.50, Berlin 803.25-807.25, Brüsszel 468.71- 471.70, Zürich 649—652, Oslo 887.50-891.50, Kopenhága 902 —906 London 16.368—16.488, Madrid 575.25—578.25, Milano 18. 7%—185.12%, Newyork 3360-3390, Paris 131.86-133.08, Stockholm 905.87%-909.87%, Belgrád 59.19-59.69, Bukarest 20.65—20.05, Konstantinápoly 17.67%—18.07%, Szófia 24.27% -24.57%, Varsó 376.77%-379.77%, Bécs 474.90-477.90, Athén 46.20-46.80. ,, _ _ Zürich, november 2 Budapest 90.72%, Paris 20.35%, London 2525.25, Newyork 518.70, Brüsszel 72.25, Milano 28.33%, Madrid 88.50, Amsterdam 208.90, Berlin 123 .•* Bécs 73.22%, Stockholm 139.60, Oslo 136.90, Kopenhága 139, Szófia 374.50, Prága 15.36, Varsó 58.20, Belgrád 913, Athén 6.92, Konstantinápoly 2.75, Bukarest 3.19. HIVATALOS VALUTA- ÉS DEVIZAÁRFOLYAMOK Az „Ofa“ Holzindustrie A. G., Gén folyó évi október 29-én tartotta mérlegmegállapító rendes évi közgyűlését. Az 1926/27. üzletévben elért tiszta eredmény 1,107.504.10 sv. Fcs, melyből a közgyűlés határozata szerint az 5. számú, 1926/27. évi szelvények 4,50 sv. Fcs-kal — levonva 5", svájci szelvényadó — váltatnak be folyó évi november 5-től kezdődőleg és pedig: Budapesten: a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál, Genfben: a Comptoir d’Escompte de Geneve-nél, Zürichben: a Comptoir d’Escompte de Geneve zürichi fiókintézeténél és a Blankart & Co. A. G.-nál és Bécsben, az österreichische Kreditanstaltnál és a Niederösterreichische Escomptegesellschaftnál. Ugyanekkor a legutolsó tőkefelemelés alkalmával kiszolgáltatott számjegyzékek az azt kibocsájtó bankoknál végleges részvényekre cseréltetnek át. Kamatlábemelés. Oslói távirati jelentés szerint a Norvég Bank 40%—5%-ra emelte kamattételét. Közvetlen telefonösszeköttetés létesül Budapest és London között. Londonból jelentik, hogy november elején megindul a közvetlen telefonösszeköttetés London és Bécs között. Ezután következik a budapest—londoni, majd a prága—londoni vonal megvalósítása. A devizakorlátozások megszüntetése Lengyelországban. A lengyel deviza- és valutaforgalmat gátló rendelkezések a valutareform keresztülvitelével tárgytalanná válnak s a legközelebbi napokban a feloldó kormányrendelet már megjelenik. Fizetési zavarok. Ma a következő fizetési zavarokról kaptunk hírt: Kényszeregyezség. Ifj. Léhmann László hajdúnánási droguista kérelmére a debreceni kir. törvényszék az eljárást megindította. Vagyonfelügyelő Miklóssy Sándor debreeni ügyvéd, követelések bejelentése november 17-ig az OHB-hez. Fizetésképtelenség a textilszakmában. Bnét Testvérek paksi textilnagykereskedő cég fizetési zavarokba került. A cég aktívái 10.000, passzívái 34.000 pengőre rúgnak. A cég ma 40 százalékos ajánlatot tett hitelezőinek. Egy aradi pénzintézet moratóriuma. Aradról jelentik, hogy az Egyesült Bank Rt. fizetési zavarokba került. A helyi intézetek és bankfiókok megvizsgálták a bank státuszát és igyekeznek lehetővé tenni a bank ügyeinek rendezését. A bank betevőitől és hitelezőitől 60 napos moratóriumot kért. Egy kassai cég fizetési zavarai. A Bécsi Hitelezői Védegylet közlése szerint Balla Gábor utódai kassai cég fizetésképtelenné vált. Egy morvaországi nagy kalapgyár fizetési zavarai. Brünnből jelentik, hogy a Scheinest Testvérek grossraigerni kalapgyára fizetési zavarokba került. A gyár passzíváit 16.000.000, aktíváit 9.000.000 cseh koronára értékelik. A gyár élénk összeköttetésben áll a magyar piaccal is. Egy régi cseh textilgyár fizetési zavarai. A Kern Enoch Fia altenbergi (Iglau mellett) régi, előkelő textilgyár beszüntette fizetéseit. A passzívák 21,000.000, az aktívák 13,000.000 cseh koronára rúgnak. Egy német nagy ruggyanta gyár csődje. Lipcsei távirati jelentés szerint a Penning Fülöp ruggyantaárugyár rt. (Lipcse—Berlin) csődbe került. Erősen emelkedett Németországban a csődök száma. Berlinből jelentik, hogy a csődök száma április óta csökkenő irányzatú volt, de októberben nagyarányú emelkedés állott be. Szeptemberben 364, míg októberben 455 csőd nyílott meg Németországban. Különösen a textil és az élelmiszerszakmát érintik az októberi csődök. Curiai döntés a kézizálogfedezet értékesíthetéséről. A magyar királyi Curia jogegységi tanácsának 32. számú polgári döntvénye kimondotta, hogy ha a kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére adott kézizálogot a hitelező, akinek egyébként joga volt arra, hogy magát a zálogból kielégítse, bírói közbenjárás nélkül adja el, annak dacára, hogy a felek ebben írásbelileg meg nem állapodtak, az ilyen eladás a záloghitelezőt a zálogos adóssal szemben nem az előbbi állapot helyreállítására, hanem kártérítésre kötelezi. Ez a kártérítési kötelezettség rendszerint annak a különbözetnek a megtérítésében merül ki, amely a szabálytalan értékesítés útján elért és a között a vételár között mutatkozik, amely a szabályszerű út megtartása esetén elérhető lett volna. A zálogos adós azonban nincs elzárva attól, hogy a hitelezőtől a szabálytalan értékesítés következményeképpn szenvedett másnemű kárának a megtérítését és isénvelhesse. Felszámoló cementgyár. A hivatalos lap mai száma a Balaton Cementáru- és Műkőgyár r-t. székesfehérvári cég felszámolási hirdetményét közli. A társaság hitelezői hat hónap alatt érvényesíthetik követeléseiket. Valuták: Osztrák schilling 80.40— 80.80 Német márka 136.10—136.60 Cseh korona 16.87— 16.95 Lengyel zloty 63.80— 64.40 Dinár 10.00— 10.06 Lei 3.49— 3.55 Líra 31.05— 31.25 Francia frank 22.35— 22.55 Belga frank 79.45— 79.75 Svájci frank 109.95—110.35 Angol font 27.78— 27.94 Dollár 568.10—570.50 Holland forint 229.45—230.45 Dán korona 152.80—153.40 Svéd korona 153.45—154.05 Norvég korona 150.40—151 — Devizák: Bécs 80.62%A— 80.62% Berlin 136.20—136.60 Prága 16.90%— 16.95% Varsó 63.90— 64.30 Belgrád 10.04— 10.08 Szófia 4.11-- 4.15 Bukarest 350%—354% Milano 31.15— 31.25 Paris 22.37%-- 22.47% Brüsszel 79.45— 79.70 Zürich 110—110.30 London 27.77%— 27.85% Newyork 570.45—572.15 Amsterdam 229.60—230.30 Kopenhága 152.90—153.30 Oslo (Kriszliánia) 150.50—150.90 Stockholm 153.55—153.95 15