Ujság, 1927. november (3. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-03 / 249. szám

CSÜTÖRTÖK, 1927 NOVEMBER 3 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG Kedden újabb ankét volt a GyOSzban az iparfejlesztés ügyében Bíró Pál válaszolt a mezőgazdáknak az exportfejlesztés ügyében tett nyilatkozatára — Chorin Ferenc sürgette az ipartanács intézmények életrekeltését és a Déli Vasút államosítását — Vita az exportfejlesztő intézetről — A vas-, textil-, vegyészeti-, mezőgazdasági ipar és a faipar képviselői az iparfejlesztés eszközeiről A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségé­nek nagyválasztmánya kedden délután folytatta az iparfejlesztésről szóló 1907. évi III. törvény­cikk revíziója ügyében a múlt héten megkezdett tanácskozásait. A nagyválasztmány ülését Biró Pál dr. al­­elnök vezette, aki röviden utalt a múlt ülés tár­gyalásaira, amelynek során kidomborodott az iparfejlesztés szükségessége és már szó volt az iparfejlesztés legfontosabb eszközeiről is. Foglal­kozott azután a Köztelek egy közleményével, amely teljes megértéssel nyilatkozik a magyar iparnak a belső fogyasztás ellátására irányuló törekvéseiről, de feleslegesnek tartja az export fejlesztését Ez a megállapítás nincs tisztában az ipari termelés lényegével, alapfeltételeivel és lé­lektanával és megfeledkezik arról, hogy a terme­lés fejlesztése export utján elsősorban érdeke a fogyasztásnak, tehát mezőgazdasági érdek is. Az első felszólaló Chorin Ferenc dr. alelnök az 1907. évi III. törvénycikkben foglalt adóked­vezmények fentartása mellett kívánatosnak tartja az idei évben életbe léptetett cseh törvény azon intézkedéseinek átvételét, mely új gyári építke­zések, új gépberendezések vagy pótlások, tisztviselői és munkáslakások építése esetén a befekte­téseknek öt éven belül adómentes leírását teszi lehetővé és hangsúlyozza, hogy erre a kedvezményre a cseh iparral élesen versenyző magyar ipar joggal igényt tarthat. Kívánatosnak tartja, hogy az 1907. évi XLIV. tc. az iparfejlesztési törvény végrehajtására ala­pított ipartanács intézménye újra életre keltessék. Előadásában azután behatóan foglalkozott az államvasuti tarifák kérdésével. Elsősorban az ex­port-tarifák problémáját veti fel. Bár elismeri, hogy az államvasutak vezetősége helyes érzékkel értékeli tarifáiban az ipar export törekvéseit, a nyújtott kedvezmények még­sem bizonyultak elégségeseknek. Tárgyalta azután a helyiérdekű vasutak kérdését, amelynek fontossága kézen­fekvő, ha tudjuk, hogy a jelenlegi Magyarorszá­gon a vasúti hálózat 65 százaléka helyiérdekű vasút. Mégis azt látjuk, hogy a helyiérdekű vas­utak mentén fekvő gazdaságok és iparvállalatok szállításai jelentősen magasabb tarifákkal vannak meg­terhelve. Általános közgazdasági érdek, hogy ez a diszparitás megszüntettessék. Végül foglalkozott a Délivasút államosításának kér­désével, amelynek — szerinte — elérkezett az ideje, amidőn ennek a vasútnak esetleges deficitjét amúgy is az államnak kell fedeznie. Sürgeti a beruházásokat, elsősorban azért, hogy az államvasutak teljesítőképessége biztosíttassék és a mainál nagyobb fokra emeltessék. Lengyel Géza az exportfejlesztés intézményes eszközeit ismertetve utal arra, hogy az export­piacokon a számunkra biztosított legnagyobb kedvezmény ellenére nem küzdünk egyforma fegyverekkel, mert az összes nyugati államok kivitele saját kormányhatóságaik részéről igen jelentős támogatásban részesül, mint arra már előadásában Szterényi báró is utalt. Foglalkozik ezután azokkal a javaslatokkal, amelyek nálunk egy exportfejlesztő vagy támogató intézet létesí­tése tekintetében felmerültek. Ha a kormány szükségesnek tartaná új exportintézmény létesí­tését, akkor ez olyan szervezettel valósítandó meg, hogy az export terén úttörő termelési ágak válláról a kezdeményezés munkájának tervéből minél többet vegyen le. A részletek tekintetében ezúttal csupán azt emeli ki, hogy az új intéz­mény, ha létesül, hathatós propagandát fejtsen ki a magyar termelés érdekében és hogy kizáró­lag a kivitellel foglalkozzék. Kende Tódor, a Magyar Vasművek és Gép­gyárak Országos Egyesülete igazgatója, csatla­kozik Szterényi báró véleményéhez, hogy az ipar­­fejlesztési törvény csekély változtatásokkal és kiegészítésekkel a jelen gazdasági viszonyok kö­zött is megfelelő instrumentum olyanok kezében, akiknek kötelessége a hazai ipar védelme és támogatása. De kívánatos, hogy ne csak köte­­lességérzetből teljesítsék a hivatottak a törvény által előírt támogatást, de értsék meg és érezzék is egyszersmind, hogy egy nagykörvonalú, mélyreszántó gazdaságpolitika szükségleteinek felelnek meg akkor, midőn biztosítják a magyar iparnak a belső szükséglet fedezését. Az export­­lehetőségek növelése, a magyar iparnak ily irányban kifejtett tevékenységének alátámasz­tása azok a kérdések, amelyekre vonatkozólag a régi törvény kiegészítésre szorul. A gépiparnak legsúlyosabb panasza a jelen pillanatban az, hogy a törvény végrehajtása nem tökéletes. A műszaki fejlődés gyorsaságával nem tartott lépést a tényleg intézkedő közegeknek az új viszonyokhoz való alkalmazkodása, aminek oka sokszor a szakértelem hiánya, de általánosság­ban a hiánya annak a tudatnak, hogy az e téren való helytelen intézkedések végeredményben ka­tasztrofális hatással vannak a munkások foglal­koztatására. Ha minden a törvény keretébe be­sorolható munka magyar munkások segítségével létesül, ha a törvény előírásait kíméletlenül vin­nék keresztül, meggyőződése, hogy különösen a gépiparban munkanélküliség Magyarországon nem volna, erősen csökkenne az import gépipari cikkekben, mert ha a magánfogyasztó sohasem tudna beszerzéseinél utalni a hatóságok külföldi beszerzéseire, úgy biztos, hogy csekély kivétellel teljesen fölösleges volna gépeknek a külföldről való behozatala. Schiller Ottó dr. utal arra, hogy a legfőbb fel­adat az, hogy a meglevő gyárak konszolidálódja­nak és kapacitásukat minél jobban kihasználhas­sák. Minthogy a közeljövőben új iparágak kelet­kezésére már nem is igen lehet számítani, meg fog szűnni a jelenleg érvényes iparfejlesztési tör­vények alkalmazhatási lehetősége, holott egy pil­lantás a kereskedelmi mérlegre, mutatja, hogy Magyarországon még nagy szükség van iparfej­lesztésre. Ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy a mai törvény revíziójára szükség van. De szük­ségessé teszi a revíziót az a körülmény is, hogy az 1907:111. t.-c. megalkotása óta Magyarország megcsinálta a maga önálló vámtarifáját. Az ipar­­fejlesztési törvény revíziójánál a fő gondolatnak annak kell lennie, hogy kereskedelmi mérle­günknek egyensúlyát biztosítsuk, úgy az import csökkentése, mint az export fokozása által. A leg­alkalmasabb iparfejlesztési eszközök a mai tör­vényben is biztosított adómentesség, olcsó terme­lési hitelek, az exportszámlák és külföldi váltók kedvező leszámítolása, a termelés, illetve forga­lom után fizetett adók átalányozása, a közszállí­­tásoknál a hazai iparnak a mainál erősebb vé­delme és egyes közszállítási kérdéseknek gyakor­lati rendezése, egy ipari propaganda-alap létesí­tése a hazai ipar népszerűsítése érdekében. A vegyészeti ipar álláspontját az iparfejlesztő törvény kérdésében Halmi Gyula fejtette ki. Rá­mutatott arra, hogy mivel a Magyarországon je­­lelenleg képviselt vegyészeti iparágak úgyszólván kivétel nélkül túlfejlettek, e szakmában új ipar­­vállalatok létesítését vagy egyes vállalatok kedvezményezését ellenezni kénytelen és a sor­rendi kérdést tekintve, elsősorban oly intézkedé­sek megvalósítását tartja szükségesnek, amelyek a meglévő és sínylődő vegyészeti iparágak telje­sítőképességének minél nagyobb kihasználását biztosíthatnák. Ebből a célból a vegyészeti ipar a régi ipartanács felelevenítését tartja elsősorban szükségesnek. Knobh Sándor dr. titkár tartott azután előadást a mezőgazdasági iparokról, tehát a cukor-, szesz-, sör-, malom-, növényolaj-, konzerv- és szalámi­iparról. Azt, hogy ezeknek a nagyon fontos ipar­ágaknak a helyzete az utolsó években ennyire kedvezőtlenül alakult, egyrészt a belföldi fogyasz­tás megcsappanása, másrészt a kiviteli lehetősé­gek összeszűkülése okozta, belejátszottak ebbe azonban más körülmények is. Egyes szakmák fogyasztási adóban és for­galmi adóban tulajdonképpen kétszeres ter­het viselnek, a kikészítési eljárásra vonatkozó joguk csak pa­piroson van meg; a MÁV minden jóindulata elle­nére vannak relációk, amelyekben a vasúti tarifák miatt az illető szakma akcióképessége szinte meg­bénult s nem érvényesül a tarifapolitikában min­dig teljes egészében az a fontos szempont, amely a nyersanyag kivitelével szemben a készáru exportját teszi inkább lehetővé stb. Ez az oka annak, hogy az a jelentékeny tőke, amely ezekben a mezőgazdasági iparokban van invesztálva s amely nagyon reális becslés mellett m­integy 120 millió pengőre tehető, számottevő részében mint­egy 1­0 százalék erejéig kihasználatlan. Számításai szerint ugyanis a mezőgazdasági iparokban fekvő tőkéből körülbelül 250 millió pengőre tehető az az összeg, amely évek óta nem gyümölcsözik. A ma­gyar termelési politikának egyik legfontosabb fel­adata volna, hogy ezeket a tőkéket vagy legalább egy nagy részüket szintén termővé tegye. Unger Ferenc dr. Trianon egyik legnagyobb áldozatára, a magyar fatermelésre és faiparra h­ívja fel a figyelmet s különösen a Magyarorszá­gon lévő fűrészipar számára sürgeti a kormány erőteljes támogatását. Foglalkozik a cement­talpfák alkalmazására irányuló javaslattal, amely­­lyel szemben hivatkozik arra, hogy a MÁV talpfa­­szükséglete a belföldi talpfatermelés révén fe­dezhető. Kelemen Lajos utal arra, hogy az exporttevé­kenység egyik nagy akadálya a szállítás lassúsága és a tarifák drágasága. Panaszolja azokat a vexa­­turákat, amelyeknek a kikészítési eljárást igény­bevevő gyárak ki vannak téve és érthetetlennek tartja, hogy amidőn a kormány elhatározta az exportált árukat terhelő előzetes forgalmi adó megtérítését, a cikkek listájából fontos export­cikkek kimaradtak és ez az elnézés mindezideig nem pótoltatott. Jármai Rezső szintén könnyítékeket sürget a kikészítési eljárásban oly vállalatok részére, ame­lyek nyersanyagukat csak a külföldről képesek beszerezni. Panaszolja, hogy oly gyáripari szak­embereket, akik itt új iparágakat honosítottak meg és egyáltalán nem pótolhatók, a belügymi­nisztérium a Munkaközvetítő Hivatal és a keres­kedelmi minisztérium kedvező véleményezése da­cára kiutasítja. T­anger Rudolf sürgeti az ipartanács újjászer­vezését azzal, hogy az új ipartanácsban feltétle­nül gondoskodni kellene a mezőgazdaság meg­felelő képviseletéről. Biró Pál alelnök azután berekeszti a tanács­kozást azzal az óhajjal, hogy a vita során felme­rült eszmék és javaslatok minél előbb és minél sürgősebben megvalósíttassanak. Tárgyalások a tranzitóraktárak reformja ér­dekében. Jelentettük, hogy a tranzitókereskedők újabb tárgyalásokat indítottak a tranzitóraktárak korlátozásainak megszüntetése érdekében. Ezek ■a tárgyalások főképen az azonossági ellenőrzés jelenlegi szabályozásának módosítására irányul­nak és miután ennél a kérdésnél a gyáripari érdekek is érintettek, értesülésünk szerint a tranzitókereskedők és a gyáripar között meg­beszéléseket fognak tartani. ÉRTÉKPIAC (Budapesti értéktőzsde.) Az értéktőzsdei üzlet irányzata ma elég egyenletesen kedvező volt, de a forgalom mind­végig igen szűk keretekben mozgott. A tőzsde­tagok körében mély megdöbbenést keltett Vas és Guth tőzsdetagok öngyilkossága, de üzletileg egyelőre nem volt befolyása, mert közölték, hogy a tegnapi zsíróban rendesen elintézték kötelezett­ségeiket. Később kedvező külföldi hírekre némi­leg erősbödött az egyébként is kedvező irányzat s az a néhány részvény, amely forgalomba ke­rült, magasabb árfolyammal zárult. Szórványo­san egy-két árlemorzsolódás is előfordult, de az irányzat zárlatig kielégítő maradt. Az utótőzsdén csak néhány értékben volt csekély forgalom, azonban az irányzat általában jól tartott maradt. Fix kamatozású értékek üzlet­­telenül nem változtak. Magyar Hitel 88.1—88.3, Bauxit 435—436, Szén 711—712, Salgó 75.4—75.6, Ganz 182—182.5, Ófa 102—102.5, Izzó 121—122, Ganz-villamos 175.5—176, Rima 125.8—126, Fegy­ver 304—305, Cukor 225—226, Georgia 17.2—17.3, Részvénysor 126.5—127 jegyezhető. Délután üzlettelenü­l nem volt változás. (Fix kamatozásu értékek, nemesfém- és pénzpiac.) A hadikölcsönkötvények és a pénztári jegyek mai piaca körülbelül a hétfői áralapon mozgott. A kényszerkölcsönkötvények piaca magasabb egy árnyalat­tal. A népszövetségi kölcsönkötvények mai áralakulása vál­tozatlan, élénkebb üzletmenet mellett. Mai árkeretek (záró­jelben a tegnapelőttiek): Hadikölcsön-címletek: 6% I—V ki­bocsátás (0.28-0.29) 0.28—0.81, VI—VII. kibocsátás (0.18— 0.19) 0 18-0.19, 5%% II. és VII. kibocsátás (0.21-0.24) 0.20-0.22, IV. kibocsátás 0.17-0.18, V. kibocsátás 0.17 0.20, VIII. kibocsátás (0.17) 0.17-0.18. Pénztári jegyek: 5%% 1917. évből (0.15) 0.15, 5% 1918-1925. évből (0.15) — 7%% népszövetségi kölcsönkötvények (6.30) 6.28—6%. Kény­­szerkölcsönkötvények (52) 52.10—52.20. A fővárosi kölcsönkötvények mai piaca­­élénkebb volt, csekély áremelkedésekkel. Tájékoztató árfol­­yam­ok: 1897. évi (2.10-2.20) 2.20, 1903. évi .70) 1.80, 1916. évi (1) 1, 1918. évi (-) 0.60. A fixkamatozásu értékek piacán az utolsó napok árfolyamai maradtak érvényben: Belvárosi Takarék­­pénztár (0.70) 0.70, Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék­­pénztár (0.60) 0.60, Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete (0.60) 0.60, Magyar Általános Takarékpénztár (0.65) 0.65­, Magyar Agrár- és Járadékbank (0.60) 0.60, Magyar Földhi­telintézet (0.90) 0.90, talajjav. (1) 1. Magyar Jelzálog Hi­telbank (1) 1. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank (0.65) 0.65, Magyar Országos Központi Takarékpénztár (0.65) 0.65, Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja (0.50) 0.50, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület (1) 1, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1.60) 1.60, Altruista Bank dol­lárkötvényei (5.46) 5.46, BSzKRT A) kötvényei (7.30) 7.20, és B) kötvényei (1.82) 1.82 pengő. A nemesfémek piaca mai árai: 20 koronás ara­nyak 23—23.05, ezüst egykoronások 0.38—0.40, ezüst forinto­sok 1—1.05, ezüst ötkoronások 2—2.05, szinarany kilo­grammja 3808—3840 pengő. Külföldi nemesfémpiaci jelentések: L­o­n­­don: ezüst 261/i­, későbbi szállításra 26,/i­. arany 84.11% platina 13,87.5 penge unciánként. Newyork: ezüst 565/s dollár 100 óránként. Magyar állampapírok mai árfolyama a kül­földi tőzsdéken (zárójelben a tegnapelőtti árfolyamok): B­é­c­s : Vasúti els. kötvények: Budapest—Pécs 5.40 (6), Duna—Száva—Adriai Vasút 82.50 (82.25)% schillingben. Berlin: 4%% 1914. évi járadék 27, 4% korona járadék 2.45% márkában. A nemzetközi devizapiac. A budapesti kifizetés mai záróárfolyama változatlanul 90.72.5, más árfolyamon kötés nem is történt. A frank devizák mai piacán Madrid 88.70-ről 88.50-re csökkent, míg Páris 20 35 ről 20.35.5-re, Brüsszel 72.22.5-ról 72.25-re, Milano 28.33-ról 28.33.5-re, Bukarest 3.18-ról 3.19-re emelkedett. Az északi devizák piacán Oslo 136.00-ról 136.90-re emelkedett, egyéb változás nem állott be a piacon. A nyu­gati devizák mai árváltozásai, záróárfolyamok (záró­jelben a tegnapiak): Newyork 518.70 (518.50), Amsterdam 208.90 (208.95), Berlin 123.84 (123.82.5), Bécs 73.22.5 (73.10), Buenos-Ayres 221.25 (221.50). A keleti devizák mai piacán Varsó 58.10-ről 58.20 ra emelkedett. Egyéb változás nem állott be a piacon.­­ A budapesti déli tőzs­dei valuta- és devizataxációk: Berlin 136.42.5, Bukarest 3.52.5, London 27.82, Newyork 571.40, Milano 31.21%, Páris 22.12.5, Prága 16.93%, Bécs 80.67.5, Zürich 110.17.5 pengő. A sorsjegypiac tájékoztató árfolyamai: Konver­tált Jelzálog 0.96—1.10, Hazai Takarék 0.96—1.10, Magyar Vörös Kereszt: régi 0.16, 1917. évi (hadsegítési) 0.12—0.14, Bazilika 0.06, Jósziv 0.06 pengő. Az árak névlegesek, mert üzlet a legritkább esetben kerül megkötésre. A mai tőzsdei fizetési napon 18.000.000 pengős forgalmat bonyolítottak le. Körülbelül ennyi volt a múlt hét fizetési napjának forgalma is. A pénzpiac csendes, a leszámítolási üzletágban a szokott hóvége utáni csendesség állott be. Tőzsdei célokra rövidlejáratú hiteleket már 7%%-kal is kínálnak. Száz pengőért ma Zürichben 90.72.5 svájci frankot, Bécsben 123.93% schillinget, Berlinben 73.20 márkát és Prágában 590.55 cseh koronát adnak. KÜLFÖLDI ÉRTÉKTŐZSDÉK Bécs. november 2. Igen csendes forgalom mellett az irányzat kezdetben mind a kulisszban, mind pedig a kor­látpiacon barátságos volt, azonban az ösztönzések hiányára való tekintettel rövidesen csendesség következett. Később csak néhány realizációs eladás folyt, ami lanyhítólag ha­tott, azonban a tőzsde eléggé ellenállóképes volt, s az időközönkénti ingadozások az alaphangulatot nem érintet­ték. Az ultima sima lebonyolítása kedvezően befolyásolta az irányzatot. Javulások és lemorzsolódások egyaránt nem vol­tak említésreméltóak. Járadékok elhanyagoltak és több­nyire gyengébbek voltak. A néhány befektetési érték, mely­ben kötés jött létre, alig változott. Magándiszkont 6*/a%. Zárlat: Népszövetségi kölcsön 107.6, Délivasút els. 82.15, Anglobank 2.85, Osztrák Hitel 69, Magyar Hitel 109.25, Pesti K. T. 153.25, Nemzeti Bank 255, Dunagáz 115, Állam­­vasút 31.30, Duna—Száva—Adriai Vasút 13.74, Klotild 2.5, Alpesi 17.15, Coburg 40.05, Féltén 63.45, Krupp 18, Poldi 140.2, Rima 156.25, Skoda 245.25, Salgó 94, Trifaili 59.55, Urikányi 220, Magyar Hofherr 22.25, Galícia 91, Magyar Cukor 281.50, Magyar Vasútforgalmi 47.50. Berlin, november 2. A pénzpiacon lévő állandó bizony­talanság foglalkoztatja leginkább a spekulációs köröket. Míg a délelőtti órákban 1—2%-kal magasabb árfolyamok voltak érvényben, s a hangulat elég szilárd volt, később bi­zonytalanná vált a megítélés. Nyitáskor még volt ugyan néhány fedezés és véleményes vásárlás, viszont azonban néhány nagy magáncég eladásokat hajtatott végre, de mindennek dacára a forgalom nem öltött nagyobb mére­teket. Az árképződés nem volt egységes. A változások teg­naphoz képest csak a százalékok töredékét tették ki. Az attól való félelem, hogy a Birodalmi Bank holnapi kimu­tatása nagyobb feszültségről számol be, ugyancsak nyug­­talanítólag hatott. Másrészt remélik, hogy a pénzpiacon tar­tós javulás következik. Ezzel kapcsolatban a magándisz­kontot mindkét határidőre 60%-ra szállították le, ami elég nagy ellenállóképességet kölcsönzött a tőzsdének. Erőseb­ben visszaesett Bemberg. Napipénz 6—7 és alatta. Havi­pénz 8—9%. Áruváltó 7%. Magándiszkont 6%%. Zárlat: Német kölcsön 94.25. Bagdad I. 14.50, 4­% magyar állami járadék 1913. 27,32%. 4% magyar állami járadék 1910. 26, 4% magyar koronajáradék 2­30, Budapest városi kölcsön 1914-es 22.25, Hansa 209, Északnémet L. 143, Egyesült Elba 64.25, Berlini K. T. 228.75, Darmstadti 212, Német Bank 153.25, Drezdai Bank 150, Osztrák H. 40.50, Birodalmi Bank 167.50, Magyar Hitel 64, AEG 161.12%, Karlruher 19, Berlini Gép 122, Daimler 103 50, Német Földolaj 129.50, Né­met Gép 73, Dinamit Nobel 126 25, Esseni Kőszén 137­ 50, Kestékipar 270.25, Felten 120, Gelsenkircheni 136, Villamos Vállalat 268.50, Hammersen 168, Harpenn 180.75, Köln. Neues 148, Labmayer 156 50, Laurakohe 69.50, Mannesmann 146.75, Felsőszil. B. 85. Felsőszil. K. 90.12%. Ohrenstein K. 123.50, Phönix 97.75. Rajnai Barnaszén 216.75, Rajnai Acél 172.75, Schuckert 175, Siemens-Halske 263.50. KÜLFÖLDI DEVIZAZÁRLATOK Bécs, november 2. Budapest 123.78%—124.08%. Amster­dam 284.82—285.82, Belgrád 12.451 's—12.491/*, Berlin 160.71 —169.21, Brüsszel 98.48-90.78, Bukarest 4.36-4 38, Kopen­­hága 189 30—189 90, London 3443.12%—3453.12%, Madrid 120.65—121.95, Milano 38.63-38.73, Newyork 706.95 -709 45, Oslo 186.40-187, Paris 27.74%—27.84%, Prága 20.947/1- 21.027/8, Szófia 5.09% -5.13%, Stockholm 190.20-190.80,­­ Varsó 79.33-79.61, Zürich 136.33-136.83. I Profip. november 2. Budapest 589.12%—592.12%, Amster­dam 1356.50-1362.50, Berlin 803.25-807.25, Brüsszel 468.71­- 471.70, Zürich 649—652, Oslo 887.50-891.50, Kopenhága 902 —906 London 16.368—16.488, Madrid 575.25—578.25, Milano 18. 7­­%—185.12%, Newyork 3360-3390, Paris 131.86-133.08, Stockholm 905.87%-909.87%, Belgrád 59.19-59.69, Bukarest 20.65—20.05, Konstantinápoly 17.67%—18.07%, Szófia 24.27% -24.57%, Varsó 376.77%-379.77%, Bécs 474.90-477.90, Athén 46.20-46.80. ,, _ _ Zürich, november 2 Budapest 90.72%, Paris 20.35%, London 2525.25, Newyork 518.70, Brüsszel 72.25, Milano 28.33%, Madrid 88.50, Amsterdam 208.90, Berlin 123 .•* Bécs 73.22%, Stockholm 139.60, Oslo 136.90, Kopenhága 139, Szófia 374.50, Prága 15.36­, Varsó 58.20, Belgrád 913, Athén 6.92, Konstantinápoly 2.75, Bukarest 3.19. HIVATALOS VALUTA- ÉS DEVIZAÁRFOLYAMOK Az „Ofa“ Holzindustrie A. G., Gén­ folyó évi október 29-én tartotta mérlegm­egállapító rendes évi közgyűlését. Az 1926/27. üzletévben elért tiszta eredmény 1,107.504.10 sv. Fcs, melyből a közgyűlés határozata szerint az 5. számú, 1926/27. évi szelvények 4,50 sv. Fcs-kal — levonva 5", svájci szelvényadó — váltatnak be folyó évi no­vember 5-től kezdődőleg és pedig: Budapesten: a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál, Genfben: a Comptoir d’Escompte de Geneve-nél, Zürichben: a Comptoir d’Escompte de Geneve zürichi fiókintézeténél és a Blankart & Co. A. G.-nál és Bécsben, az österreichische Kredit­­anstaltnál és a Niederösterreichische Escompte­­gesellschaftnál. Ugyanekkor a legutolsó tőkefel­emelés alkalmával kiszolgáltatott számjegyzékek az azt kibocsájtó bankoknál végleges részvényekre cseréltetnek át. Kamatlábemelés. Oslói távirati jelentés sze­rint a Norvég Bank 40%—5%-ra emelte kamat­­tételét. Közvetlen telefonösszeköttetés létesül Budapest és Lon­don között. Londonból jelentik, hogy november elején meg­indul a közvetlen telefonösszeköttetés London és Bécs kö­zött. Ezután következik a budapest—londoni, majd a prága—londoni vonal megvalósítása. A devizakorlátozások megszüntetése Lengyel­­országban. A lengyel deviza- és valutaforgalmat gátló rendelkezések a valutareform keresztülvite­lével tárgytalanná válnak s a legközelebbi napok­ban a feloldó kormányrendelet már megjelenik. Fizetési zavarok. Ma a következő fizetési zavarokról kaptunk hírt: Kényszeregyezség. Ifj. Léhmann László hajdúnánási droguista kérelmére a debreceni kir. törvény­szék az eljárást megindította. Vagyonfelügyelő Miklóssy Sándor debreeni ügyvéd, követelések bejelentése november 17-ig az OHB-hez. Fizetésképtelenség a textilszakmában. B­­­n­é­t Testvérek paksi textilnagykereskedő cég fizetési zavarokba került. A cég aktívái 10.000, passzívái 34.000 pen­gőre rúgnak. A cég ma 40 százalékos ajánlatot tett hi­telezőinek. Egy aradi pénzintézet moratóriuma. Aradról jelentik, hogy az Egyesült Bank Rt. fizetési zavarokba került. A helyi intézetek és bankfiókok megvizs­gálták a bank státuszát és igyekeznek lehetővé tenni a bank ügyeinek rendezését. A bank betevőitől és hitelezőitől 60 napos moratóriumot kért. Egy kassai cég fizetési zavarai. A Bécsi Hitelezői Védegylet közlése szerint Balla Gábor utódai kassai cég fizetésképtelenné vált. Egy morvaországi nagy kalapgyár fi­zetési zavarai. Brünnből jelentik, hogy a S­c­h­e­i­­nest Testvérek grossraigerni kalapgyára fizetési zava­rokba került. A gyár passzíváit 16.000.000, aktíváit 9.000.000 cseh koronára értékelik. A gyár élénk összeköttetésben áll a magyar piaccal is. Egy régi cseh textilgyár fizetési za­varai. A Kern Enoch Fia altenbergi (Iglau mellett) régi, előkelő textilgyár beszüntette fizetéseit. A passzívák 21,000.000, az aktívák 13,000.000 cseh koronára rúgnak. Egy német nagy ruggyanta gyár csődje. Lipcsei távirati jelentés szerint a P­e­n­n­i­n­g Fülöp rug­­gyantaárugyár rt. (Lipcse—Berlin) csődbe került. Erősen emelkedett Németországban a csődök száma. Berlinből jelentik, hogy a csődök száma április óta csökkenő irányzatú volt, de októberben nagyarányú emelkedés állott be. Szeptemberben 364, míg októberben 455 csőd nyílott meg Németországban. Különö­sen a textil és az élelmiszerszakmát érintik az októberi csődök. Curiai döntés a kézizálogfedezet értékesít­­hetéséről. A magyar királyi Curia jogegységi tanácsának 32. számú polgári döntvénye kimon­dotta, hogy ha a kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére adott kézizálogot a hitelező, akinek egyébként joga volt arra, hogy magát a zálogból kielégítse, bírói közbenjárás nélkül adja el, annak dacára, hogy a felek ebben írásbeli­­leg meg nem állapodtak, az ilyen eladás a zálog­­hitelezőt a zálogos adóssal szemben nem az előbbi állapot helyreállítására, hanem kártérí­tésre kötelezi. Ez a kártérítési kötelezettség rend­szerint annak a különbözetnek a megtérítésé­ben merül ki, amely a szabálytalan értékesítés útján elért és a között a vételár között mutat­kozik, amely a szabályszerű út megtartása esetén elérhető lett volna. A zálogos adós azon­ban nincs elzárva attól, hogy a hitelezőtől a szabálytalan értékesítés következményeképpn szenvedett másnemű kárának a megtérítését és is­énvelhesse. Felszámoló cementgyár. A hivatalos lap mai száma a Balaton Cementáru- és Műkőgyár r­-t. székesfehérvári cég felszámolási hirdetményét közli. A társaság hitelezői hat hónap alatt érvényesíthetik követeléseiket. Valuták: Osztrák schilling 80.40— 80.80 Német márka 136.10—136.60 Cseh korona 16.87— 16.95 Lengyel zloty 63.80— 64.40 Dinár 10.00— 10.06 Lei 3.49— 3.55 Líra 31.05— 31.25 Francia frank 22.35— 22.55 Belga frank 79.45— 79.75 Svájci frank 109.95—110.35 Angol font 27.78— 27.94 Dollár 568.10—570.50 Holland forint 229.45—230.45 Dán korona 152.80—153.40 Svéd korona 153.45—154.05 Norvég korona 150.40—151 — Devizák: Bécs 80.62%A— 80.62% Berlin 136.20—136.60 Prága 16.90%— 16.95% Varsó 63.90— 64.30 Belgrád 10.04— 10.08 Szófia 4.11-- 4.15 Bukarest 350%—354% Milano 31.15— 31.25 Paris 22.37%-- 22.47% Brüsszel 79.45— 79.70 Zürich 110—110.30 London 27.77%— 27.85% Newyork 570.45—572.15 Amsterdam 229.60—230.30 Kopenhága 152.90—153.30 Oslo (Kriszliánia) 150.50—150.90 Stockholm 153.55—153.95 15

Next