Ujság, 1927. december (3. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

CSÜTÖRTÖK, 1027 DECEMBER­­ ÚJSÁG Serédi Jusztint kinevezték esztergomi érsekké A legközelebbi konzisztórium bíbornoki méltóságra emeli — Strausz István nyilatkozata a kinevezés jelentőségéről — Serédi Jusztin életrajza Róma, november 30. (Stefani.) Az „Osser­­vatore Iromano“ hivatalosan jelenti: őszent­sége esztergomi érsekké főtisztelendő Serédi Jusztin atyát méltóztatott legkegyesebben kinevezni, ak­it a legközelebbi konzisztórium­on a bibornoki méltóságra fog emelni. A napilapok közük a kinevezés hírét és Serédi Jusztin szentbenedekrendi szerze­test dicsérő szavakkal jellemzik. Kinevezését nagyjelentőségűnek tartják és kiemelik nagy­­tudását és azt a buzgalmat, amellyel hivatá­sának él. Strausz István a kinevezés jelentőségéről Az éjszaka beszéltünk Strausz István or­szággyűlési képviselővel, a pápai Szent Ger­­gely-rend nagy keresztesével és megkérdeztük tőle, hogy katolikus körökben milyen érzel­mekkel fogadják Serédi Jusztin bencés szer­zetes érseki kinevezését. Strausz István a következőket mondotta az Újság munkatársának: — Serédi Jusztin bíborosi és érseki kine­vezése csak a legnagyobb megelégedést kelt­heti a magyar katolikusok körében. Műkö­dése elé mindenki a legnagyobb és legőszin­tébb várakozással tekint, mert a trianoni Ma­gyarországban még mindig nagyon rendezet­lenek az egyházmegyék. Határozott nyereség­nek mondhatom, hogy Serédi Jusztin került az esztergomi prímási székbe, mert ő egész bizonyosan össze tudja kapcsolni az egyház­megyék reorganizálásának ügyét az ország érdekeinek a védelmével is. — Serédi Jusztin rev­dkívül nagy értéket képvisel úgy is, mint pap és úgy is, mint em­ber. Különösen a szerzetesek lesznek nagyon büszkék az ő bíborosságára és primapagára, mert hiszen közülük került ki. A magas egy­házi méltóságot Serédi Jusztin kizárólag ha­talmas tudományos felkészültsége és gyönyörű papi múltja alapján nyerte el. Kétségtelen az is, hogy a többi felekezetekkel szemben Se­rédi Jusztin a megértés és türelem politikájá­nak követésében méltó utódja lesz Csernoch Jánosnak. — Serédi Jusztin Krisztus helytartójának küldöttje. Vele szemben tehát az egyházi fér­fiak részéről minden kritikának el kellene némulnia még akkor is, ha Serédi nem lenne Serédi. Mert az egész katolikus világ elismeri mély tudását és szentséges papi életét, mely­nek patinája az ő példás szerzetesi szerény­sége. Egészen bizonyos az is, hogy Serédi Jusztin független lesz a primási székben, sem­milyen irányban nem lesz lekötelezve és igy a magyar katolikus egyház megerősödését és fejlődését várhatjuk csak tőle, anélkül, hogy programmját ismernék. Serédi életrajza Serédi Jusztin György 1884 április 24-én született a pozsonymegyei Deáki községben. Ez a község szinmagyar község és a pannon­halmi főapátságnak Szent Istvántól származó alapító levelében is szerepel. Ennek a köz­­ségnek a számára készült az a halotti beszéd is, amely egyike a legrégibb magyar nyelv­emlékeknek. Serédi Jusztin atyja cserepes­­mester volt Deáki községben. Szép magas kort értek el a szülök: atyja 87 éves, anyja pedig 54 éves korában hunyt el. Kilencen voltak testvérek, ezek közül a legfiatalabb az újonnan kinevezett esztergomi érsek. Gyer­mekkorában a község plébánosa Gulyás Elek bencéspap volt, aki korán felfedezte az ifjú képességeit és ő sarkalta a szülőket, hogy gyermeküket taníttassák tovább. Ebben az időben egyik testvére, Serédi Marcell már tagja­ volt a Szent Benedek-rendnek. Serédi Jusztin középiskolai tanulmányait Pozsony­ban a kir. katolikus főgimnáziumban végezte mindvégig jeles eredménnyel. 1901-ben felvé­telét kérte a pannonhalmi Szent Benedek­­rendbe. 1901 augusztus 6-án öltötte magára­­ Szent Benedek ruháját, amikor a Justinian­­ résvet kapta. Az egyévi próbaidő letelte után tovább folytatta a gimnázium hetedik és nyolcadik 11 osztályát és Győrben szerezte meg az érett­ségit. Az érettségi után neki is valamilyen tantárgyat kellett volna választania, amelyből középiskolai tanárrá képesítenék volna. Azonban Fehér Ipoly főapát arra szemelte ki, hogy Rómába küldi a XIII. Leó pápa által nemrég létesített bencés főiskolára, a Szent­ Anselm-egyetemre. Ennek az egyetemnek lett azután hallgatója és itt végezte el teológiai tanulmányait. Ennek a Szent Anselm-egyetemnek az a kitüntető privilégiuma van, hogy aki az ösz­­szes teológiai vizsgálatokat kitüntetéssel teszi le, a teológiai tanfolyam elvégzése után kitün­tetésül megkapja a doktori címet, anélkül, hogy külön kellene neki szigorlatoznia. Serédi Jusztin kapta meg kitüntetésként a doktori címet. Teológiai doktorátusát egy év leforgása alatt a budapesti egyetemen is nosztrifikál­­tatta. Tanulmányainak befejezésekor, 1908 július 14-én Pannonhalmán áldozópappá szemlélte fel őt Kohl Medárd püspök. Római tartózkodása alatt, tanulmányainak folyamán alkalma volt megismerkedni a világ elsőrendű egyházi férfiaival, mindazokkal a bencések­kel, akik az egyetemre ellátogattak. Rendkívüli szeretetreméltósága, nyájas mo­dora, kiváló szellemi képességei, pompás hu­mora közkedveltté tették az összes bencések előtt. Itt kötött barátságot Gasquet angol ben­césapáttal, későbbi bíbornokkal. Egy másik nagyon kedves embere volt Bastien belga ben­cés, aki már akkor részt vett az egyházjogot kodifikáló bizottságban. Bastien Serédi fel­szentelése után maga mellé kérte Serédi Jusz­tint munkatársul. Serédi Jusztin felszentelése után tehát visszakerült Rómába és alaposan kivette részét az egyházjogot kodifikáló bizott­ság munkájából és később a pápa ki is nevezte a bizottság rendes tanácsosává. Itt folyt le néhány éven keresztül Serédi munkája és lassanként ő lett az egész bizottság éltető lelke. Az ő kezébe futott össze jóformán minden szála ennek a hatalmas munkának. Nehéz munkája közben felismerte tehet­ségét Gasparri bíbornok, aki őt igen gyakran felkereste az Aventinuson lévő bencés kollé­gium régi cellájában. 1914-ben elkészült az új egyházjog és kodifikálták. Serédi munkája ezzel valójában befejezést is nyert, csakhogy közbejött a háború. Amikor az olaszok is megüzenték a háborút, bevonult a Vatikán semleges területére. Itt Gasparri bíborosnak, ki már vatikáni államtitkár volt, lett a ven­dége. Amikor az egyházjogot nyilvánosságra hozták, és befejezte munkáját, a spanyol kor­mány védelme alatt hazajött Pannonhalmára. Alig érkezett haza, néhány hét múlva ka­tonai szolgálatra hívták be. Az Esztergom melletti kenyérmezei fogolytáborba osztot­ták, ahol az volt a feladata, hogy az Orosz­országból hazatérő foglyokat a bolsevizmus­­ból kigyógyítsa. Itt érte a háború befejezése is, amikor visszatért Pannonhalmára. A kom­munizmus napjait is Pannonhalmán töltötte. 1919 májusában az egész világ bencéseinek kongregációja ült össze Rómában, amelyen a legtekintélyesebb bencés képviselők jelentek meg. Pannonhalmának akkor nem volt fő­­apátja és a rend Serédy Justiniant küldötte ki képviseletében. A kommunizmus közben megbukott, Pannonhalma ismét választhatott főapátot. Ekkor a rendtársaknak meglehetős nagy csoportja az ő személyére gondolt, bár ekkor csak 34 éves volt. De mégis elállottak személyétől, mert sokkal fontosabb misszió várt reá újból Rómában. Még 1919 őszén vissza is ment Rómába, hogy eleget tegyen a Szentszéktől nyert új megbízatásának. Időközben megjelent egyh­áz­­jogi kódex forrásainak magyarázatát bízta rá a Szentszék. Sürü egymásután jelent meg majdnem minden héten egy-egy kötet, amely majdnem ezer-ezer oldalas volt. Ez az óriási munka igen nagy megbecsülést szerzett neki az egész világon. Ennek a hatása volt az is, hogy a szentatya kinevezte őt az egyházjogot magyarázó bizottság tagjává. Amikor most befejezte a jogforrások kiadását, ekkor érte­­ az új magas kitüntetés. Római tartózkodása alatt is igen sok ki­tüntetés érte. Ő lett a kánonjogi tanácsos, ő volt a magyar Szent Benedek-rendnek a­ római ügyvivője és a megboldogult Csernoch János hercegprímás is arra kérte, hogy az összes magyar egyházmegyéknek is ő legyen a római ügyvivője. Mint ilyennek, bőségesen alkalma nyílt arra, hogy a magyar egyház­megyék benső életébe is alapos betekintést nyerhessen. Részint emiatt, de részint amiatt, hogy minden évben legalább két hónapot itt­hon szokott eltölteni, a magyar ügyekkel is tisztában van. Alapos ismereteit még ment­hette onnan is, hogy nem volt magyar ember, aki Rómában megfordult, hogy fel ne kereste volna Serédi Jusztint, aki mindenkit a leg­szívesebben fogadott. Egyébként, mint a va­tikáni magyar diplomácia egyik munkása, mindig szerezhetett értesülést a magyar ügyekről. , Tudományos munkássága során az említett jogforrásokon kívül még több értékes érteke­zés és más önálló munkája jelent meg. Igen nagy nyelvismerete van, az összes nyugat­­európai nyelveket ismeri és hét nyelven be­szél kitűnően. Római tartózkodása alatt min­dent felhasznált arra, hogy hazánk szomorú ELIZABETH ARDEN asszistensznője szombat délit f fogad KOSZTELITZ parlamentban Dorottya­ utca 12 ELIZABETH ARDEN csak előzetes telefonjelentkezés mellett KOSZTELITZ Telefon: L. 1­ SS 89 ELIZABETH ARDEN Útmutatást ad az arcápolásra KOSZTELITZ kü­lön helyiségében sorsára figyelmeztesse a külföldieket és igye­kezzék meggyőzni ezeket arról a rettenetes igazságtalanságról, amely a trianoni béke­­szerződés révén érte hazánkat. Akivel csak alkalma volt érintkezni, lelkesen és kitartóan igyekezett megnyerni a magyar ügynek. Nyilvános előadás-e a rádió? Megváltoztatják a berni uniót — Magyar sikerek az írók és zeneszerzők nemzetközi kongresszusán — Huszka Jenő nyilatkozata Egy idő óta a magyar név ismét jócsengésű ,­ művészet világpiacán. Magyar szerzők da­rabjai nagy sikereket aratnak a külföldi szín­padokon, magyar zeneszerzők műveit játsszák szimfonikus zenekarok és jazz bandek az óceánon túl. A művészi sikerek a hivatalos érintkezésben is bizonyos tekintélyt eredmé­nyeztek a magyarok számára, aminek máris sok hasznát látta a magyar kultúra. Ismeretes, hogy Magyarország belépett abba a konföderációba, amely a világ csak­nem valamennyi nemzetének művészeit, íróit, zeneszerzőit tömöríti hatalmas egységben. Ez a konföderáció két nagy szövetséget foglal­­magában. Egyik a színpadi szerzők világszö­vetsége, a másik a zeneszerzők szövetsége. A második azoknak a zeneszerzőknek az érde­keit védi, akik nemcsak színpadokon kerül­nek előadásra. Jogdíj illeti meg a szerzőt azért is, ha darabját koncerten, kávéházban, mulatóban játsszák, ahová nem terjed ki a színpadi jog­szabályok hatályossága. Ennek nemzetközi módozatait van hivatva meghatározni a világ­szövetség, amely nyáron Rómában és néhány nap előtt Párisban ülésezett. A kongresszuson 3 Itt az alkalom! Most olcsón vásárolhat karácsonyra! Csak garantált jó árut adunk occasiós árban! Szövetosztály: Pengőben 80 cm, tiszta gyapjú francia delaio, a nn szines mintázattal......................... u.ott 100 cm Diagonal cheviot egyszinek- b­en ben és scholisch szövet............. 106 cm tiszta gyapjú Charmellin. Eolin és divatkockás vagy csíkos g­ril kelmék 9.80 pengős minőségig..­­.90­­­0 cm legfinomabb himalája Casán, tiszta gyapjú Casha. Foule és Voal a legdivatosabb ruhaszinek­­n­ben, eddig 8­50 most................... Q.90 130—140 cm legújabb különféle finom kabátkelmék, a legino­­mabb kockás, csikós, boraürös és egyszínű Ruhakelmék és 140 cm angolmintás tiszta • gyapjú Öltönykelmék egészen 17 pengős a aa minőségig .................................... 9,uU 140 cm tiszta gyapjú köpeny Velour, Angol raglán-doubl és különböző legfinomabb divatkelmék Köpeny, Co-tüm­ és Ruhára 24 pengős j* gm minőségig .......................................l&.tBU 140 cm Különleges finom, mintás és csikós angora Velourok és eredeti angol férfi Doubl kelmék jg gm 24 pengős minőségig.....................10$­uU Exeken kívül Crepp-Saten, Fai­le-Satsn és köpeny-selymek rendkívül, occasiós árban Selyemosztály: Pengőben 80 cm mintás és kockás Nyers­­selyem és egyszínű Shantung, a am eddig 4.80, most .. ................... VaOU 100 cm Fresco-Christalin, 80 cm divatpettyes eredeti Nyerssely­mek, kigyómintás Bársony és g­nn francia mintázott Cordbársony.. QdSU 100 cm mintás és egyszínü selyem Marocsin, schottisch Papillion és gyönyörű virágos Marquisett, 90 cm széles francia divatmintás Foulard és 80 cm legszebb koc­kás Crepp-tode és eredeti China m­an Shantung 15 pengős minőségig.. I­­OU 90 cm elsőrendű minőségű Crepe de Chine 210 színben, Lame­­rage divatszínekben, pepita és kockás legfinomabb Taftet, 70 cm egyszínű angol bársony és teauiabb m­ntájú Pean de reptit ruhabársonyok egészen 16 peng­a aa­gos minőségig .. .. . ................. viu a 100 cm legfinomabb Georgette 180 színben. Crepe de Chine és se ja­gs­­iyem Eolin eddig 15­50, most .. ...oit 100 cm legújabb mintás Crepe de Cilinek es a legnehezebb minő­ségű egyszínű Crepe-Meteorox 180 szinben, egész 24 pengős­­­­minőségig .......................................13a.H£ Vászon- és c­itfondarabok kis gy­ri­m­bával (nem szövéshiba) 20-35%-ig a rendes áron a fusi STERN JÓZSEFBE*. )

Next