Ujság, 1927. december (3. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-25 / 293. szám
00 DÁN LEÓ A régi időkben, amikor a vasútvonalak még nem voltak kiépítve, a hosszú, zimankós téli utakat szekéren, billión és szánkón tették meg a magyar uruk. Leburkolózók nagy atibuniájukba, lábzsákjukba, magukra vették betonukat, úgy vágtak neki a nagy útnak. Ezeket a bundákat Magyarországon elsősek Dán Leó édesatyja készítette, aki mint az ország legöregebb szűcse, az elmúlt évben halt meg kilencvenhárom és fél éves korában. Az öreg úr, aki mind az öt fiát a maga szakmájára nevelte, ennek a szakmának nemcsak úttörője és egyik legkiválóbb szakértője, de rajongója is volt. Dán Leó, a legidősebb fia, az érettségi vizsgák, tisztivizsgák és a Zeneakadémia elvégzése után, — mert jeles zeneszerző is volt, — szakmabeli tudásának tökéletesítése céljából külföldre utazott. A milleniumi kiállítást megelőző időszakban tért vissza, hogy üzletének vezetését Párisból visszaérkező testvérével együtt átvegye. Mindjárt a milleniumi kiállításon feltűnt egészen újszerű, az akkor még kizárólag külföldről importált női szőrmebundáival és ott nyerte el első kitüntetését. 1898-ban már, a királyi udvar valóságos szállítójaként megkapta elsőnek az országban a „cs. is kir udvari szűcs“ címet, későbben a vámtarifa megalkotásában való részvételéért, mint az akkor létesített országos értékmegállapító bizottságnak, szinte legifjabb tagja, a kereskedelmi tanácsosi címet, a párisi világkiállításon az aranyérmet, végül a koronás nagy érdemkeresztet nyerte el. Dán Leó munkásságának oroszlánrésze van abban, hogy a mai fejlettség legmagasabb fokán álló magyar szücsipar készítményeit világszerte ismerik és becsülik. Dorottya utcai régi, patinás üzletében a legfinomabb szűcsipari készítményektől a legegyszerűbbig, mindent meg lehet kapni. De nemcsak a szücsipar fejlesztése körül vannak érdemei, hanem kiveszi minden a szakmájába és a gazdasági élet körébe vágó, közérdekű munkából is a maga részét. Társelnöke az ország legnagyobb kereskedői közületének. A Fővárosi Kereskedők Egyesületének, melynek Szterényi József báró az elnöke. Alelnöke a «Belvárosi Polgári Körnek.» Sokáig tagja a főváros törvényhatóságának, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának.» Ő volt az első szücsipari világkiállítás és a vele kapcsolatos világkongresszus elnöke. Az tömke,a „Magyar Kereskedelmi Csarnok" és az "Orsz. Iparegyesület" igazgatósági tagja. Szakirodalmi tevékenysége kiterjed minden modern nyelven megjelenő, mind az öt világrészt informáló szaklapjaira. Az Újságban megjelent cikkei állandó érdeklődés tárgyát képezik. Számos külföldi rendjelein kivül a koronás arany érdemkeresztnek tulajdonosa, a «Ferenc József-rend” lovagja, kereskedelmi tanácsos és közgazdasági tevékenységéért a m. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntettetett ki. Régi, passzionátus turista, kinek családján, hivatásán kivül szenvedélye a zene. DÁN LEÓ O. Mr. kormány főtanácsot KM Chric Parisien cipősalon VI. Teréz-körut 46 Telefon Lipót 996-70 Legfinomabb kivitel Readkívül ölest Arak Lemberger József cipészmester Állandó dús raktár elsőrendű sajáttá sxUmenyO továbbá amerikai, angol és tranetu url. női és gyermekelotikUlönlegességekben — Mertékszerinti megrendelések mühelytmben rslstssi pontosan eszközöltetnek — Sp. Címlista L. 174-18 sztiopidikus elpdkészitményeiben Budapest, V.Gróf Tisza István u. 12Menyasszonyi Frosenbergné kelengyek dimnnnnifliniiHtimiimniratiniiniRiiinmiinnnmniimniiMnmnifflinik Párizsból hazaérkezett Saját késettményeit a legújabb báli toiletfehérnemüek és ágyneműiklekkel és egyben tisz-Asztalnemüek és lenáruk telettel értesíti 02 ele-Különlegességek: gáns hölgy közönséget, wjamdkban^’ ponQV°Wt ** hogy a költözködés végett délutáni ruhákat és köpenyeket ocassioban árusít. Grünwald és Vahl 1,1 Budapest, IV, Váci utca 26 személynök- utca is Telefon: Térés 20098 1928 február 1-től KOSSUTH LAJOS-TÉR 14 (Országház-Uri) Mák palota Prémeinket, bundáinkat nem dicsérjük szólamokkal, maracsonyum meggyőződhet arról, hogy szebbet, jobbat, olcsóbbat sehol sem kaphat, mint ELKŰN és GERŐ szűcsöknél VI. Andrássy-út V IV Váci utca 17 IFJ.VÉNIG GYULA IV, Felőli Sándor utcai Telefon: Terez 200-66 CIPŐKÜLÖNLEGESSÉGEK ÁmH-kép misanizuM,fentétai5fcfe és színpadi divatcipők! mindemink legolcsóbban: SEIDLER, Király utca 103 Női kalanekek* i € % 5s vA IeAb M fpf után. Kisz, nyúlszőr, bársonyból, selyem é* ' -ο ■ Kitüntetve aranyéremmel és díszoklevéllel H szalmából. Vételkényszer nélkül gyári árai* Kitüntetve ereméremmel és díszoklevéllel | Festi Tisztit! ~fllániT PESTI JÁNOS SSL ÜilöSut 31 d^FestTTisztit! makit! ÚJSÁG Vmárnap. 1927 december 9 MANGOLD BÉLA KOLOS Ha valaki fáradságot vesz magának és végigjárja a budapesti hotelhallokat, az előkelő éttermeket, a színházakat, a mulatóhelyeket, tehát azokat a helyiségeket, ahol a nagyközönség megfordul, meg fogja látni, hogy a budapesti férfiak általánossága úgy öltözködik, olyan finoman és elegánsan, mint akármelyik nagy nyugati város elite férfiközönsége. A budapesti férfiöltözetek Londonban is megállják a helyüket, ami nagyrészt Mangold Béla Kolosnak köszönhető, aki az úriember öltözködésének szabályait Magyarországon népszerűsítene és a szép ruha szeretetét a nagyközönség széles rétegébe belenevelte. Mangold Béla Kolos volt az első, aki az úriember öltözködését, divatművészeti cikkekben, tárcákban, beszámolókban rendszeresen ismertette. És amilyen káros lehetett volna egy hozzá nem értő divatesztétikus munkálkodása, annyira használt Budapest társasági életének Mangold Béla Kolos szakmája iránti szeretete és ízlése, mely a feltűnőt soha sem kereste, hanem megmaradt az angol divat észszerű, komoly eredményei mellett. Ő volt az első, aki a londoni előkelő világ életét figyelte. Minden évben ellátogat Londonba és Párisba és magával hozza onnan a divat újdonságait. Az angol gentleman életbeosztása, öltözőszobájának titkai, egyes öltözékeinek helyes és időszerű megválasztása rajta keresztül jutott a magyar közvéleménybe. Megfigyelései, amelyek az Ujságban a lap megindulása óta állandóan a mai napig jelentek és jelennek meg, mindig biztos vezetők a divat útvesztőiben. Művészeti vezetője és tulajdonosa a váciutcai volt Várady Béla divatházának, amelyet Várady Béla halála óta saját maga neve alatt folytat és amely Budapest korzójának egyik legismertebb üzlete. Divat ma korzóidőben megjelenni Mangold Béla Kolosnál, megvitatni a legújabb sport- és társadalmi eseményeket, megismerkedni az új trakk- és szmoking-modellekkel, az új divatformákkal és divatvonalakkal, melyek közvetlenül London után érkeznek ide. . Azok, akik Mangold Béla Koloshoz fordulnak tanácsért, mindig jól járnak, azonkívül, hogy a legnépszerűbb és a legismertebb szakértője az országnak, valóban a leghivatottabb minden a férfidivatot érintő ügyben. Azt, hogy melyik ruhadarabot, milyen időben, milyen ensemble-et kell viselni, hogy a frakkot, szmokkingot mikor lehet, mikor szabad és mikor tilos viselni, senki sem tudja nálánál jobban. Ebben ugyanolyan mérvadó, mint annak a meghatározásában, hogy a divat hullámaival érkezett változásokat el lehet-e fogadni vagy sem. A szép ruha hozzájárul ahhoz, hogy ragyogó legyen az élet. Szép azoknak, akik részt vehetnek ebben a forgatagban és viselhetik az elegáns ruhákat és szép azoknak, akik csak mint látványban részesülnek benne. A szép ruha műtárgy az élet nagy kiállításán. A szép ruhának pedig művésze Mangold Béla Kolos, MÁNIGOLD BÉLA KOLOS