Ujság, 1927. december (3. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-25 / 293. szám

00 DÁN LEÓ A régi időkben, amikor a vasútvonalak még nem voltak kiépítve, a hosszú, zimankós téli utakat szekéren, billión és szánkón tették meg a magyar uruk. Leburkolózók nagy atibun­iájukba, lábzsákjukba, magukra vették beto­­nukat, úgy vágtak neki a nagy útnak. Ezeket a bundákat Magyarországon első­sek Dán Leó édesatyja készítette, aki mint az ország legöregebb szűcse, az elmúlt évben halt meg kilencven­három és fél éves korában. Az öreg úr, aki mind az öt fiát a maga szakmájára nevelte, ennek a szakmának nem­csak úttörője és egyik legkiválóbb szakértője, de rajongója is volt. Dán Leó, a legidősebb fia, az érettségi vizs­gák, tisztivizsgák és a Zeneakadémia elvégzése után, — mert jeles zeneszerző is volt, — szak­mabeli tudásának tökéletesítése céljából kül­földre utazott. A milleniumi kiállítást meg­előző időszakban tért vissza, hogy üzletének vezetését Párisból visszaérkező testvérével együtt átvegye. Mindjárt a milleniumi kiállításon feltűnt egészen újszerű, az akkor még kizárólag kül­földről importált női szőrmebundáival és ott nyerte el első kitüntetését. 1898-ban már, a ki­rályi udvar valóságos szállítójaként megkapta elsőnek az országban a „cs. is kir udvari szűcs“ címet, későbben a vámtarifa megalkotá­sában való részvételéért, mint az akkor léte­sített országos értékmegállapító bizottságnak, szinte legifjabb tagja, a kereskedelmi taná­csosi címet, a párisi világkiállításon az arany­érmet, végül a koronás nagy érdemkeresztet nyerte el. Dán Leó munkásságának oroszlánrésze van abban, hogy a mai fejlettség legmagasabb fokán álló magyar szücsipar készítményeit világszerte ismerik és becsülik. Dorottya­ utcai régi, patinás üzletében a legfinomabb szűcs­­ipari készítményektől a legegyszerűbbig, min­dent meg lehet kapni. De nemcsak a szücsipar fejlesztése körül vannak érdemei, hanem kiveszi minden a szakmájába és a gazdasági élet körébe vágó, közérdekű munkából is a maga részét. Társel­nöke az ország legnagyobb kereskedői közüle­­tének. A Fővárosi Kereskedők Egyesületének, melynek Szterényi József báró az elnöke. Al­­elnöke a «Belvárosi Polgári Körnek.» Sokáig tagja a főváros törvényhatóságának, a­­ Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamarának.» Ő volt az első szücsipari világkiállítás és a vele kap­csolatos világkongresszus elnöke. Az tömke,­­a „Magyar Kereskedelmi Csarnok" és az "Orsz. Iparegyesület" igazgatósági tagja. Szakirodalmi tevékenysége kiterjed min­den modern nyelven megjelenő, mind az öt világrészt informáló szaklapjaira. Az Újság­ban megjelent cikkei állandó érdeklődés tár­gyát képezik. Számos külföldi rendjelein kivül a koro­nás arany érdemkeresztnek tulajdonosa, a «Ferenc József-rend” lovagja, kereskedelmi tanácsos és közgazdasági tevékenységéért a m. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntette­­tett ki. Régi, passzionátus turista, kinek csa­ládján, hivatásán kivül szenvedélye a­­ zene. DÁN LEÓ O. Mr. kormány főtanácsot KM Chric Parisien cipősalon VI. Teréz-körut 46 Telefon Lipót 996-70 Legfinomabb kivitel Readkívül ölest Arak Lemberger József cipészmester Állandó dús raktár elsőrendű sajáttá sxUmenyO továbbá amerikai, angol és tranetu url. női és gyermek­­elotikUlönlegességekben — Mer­tékszerinti megrendelések mühelyt­mben rslstssi pontosan eszközöltetnek — Sp. Címlista L. 174-18 sztiopidikus elpdkészitm­ényeiben Budapest, V.Gróf Tisza István­ u. 12­­Menyasszonyi Frosenbergné kelengye­k dimnnnnifliniiHtimiimniratiniiniRiiinmiinnnmniimniiMnmnifflinik­ Párizsból hazaérkezett Saját késettményeit a legújabb báli toilet­fehérnemüek és ágyneműik­lekkel és egyben tisz-Asztalnemüek és lenáruk telettel értesíti 02 ele-Különlegességek: gáns hölgy közönséget, wjamdkban^’ ponQV°Wt ** hogy a költözködés vé­gett délutáni ruhákat és köpenyeket ocassioban árusít. Grünwald és Vahl 1,1 Budapest, IV, Váci­ utca 26 szem­él­ynök- utca is Telefon: Térés 200­98 1928 február 1-től KOSSUTH LAJOS-TÉR 14 (Országház-Uri) Mák palota Prémeinket, bundáinkat nem dicsérjük szólamokkal, m­­aracsonyu­­m meggyőződhet arról, hogy szebbet, jobbat, olcsóbbat sehol sem kaphat, mint ELKŰN és GERŐ szűcsöknél VI. Andrássy-út V IV Váci­ utca 17 IFJ.VÉNIG GYULA IV, Felőli Sándor utcai Telefon: Terez 200-66 CIPŐKÜLÖNLEGESSÉGEK ÁmH-kép misanizuM,fentétai5fcfe és színpadi divatcipők! mindem­ink­ legolcsóbban: SEIDLER, Király­ utca 103 Női kalan­ekek* i € % 5s vA IeAb M fpf után. Kisz, nyúlszőr, bársonyból, selyem é* ' -ο ■ Kitüntetve aranyéremmel és díszoklevéllel H szalmából. Vételkényszer nélkül gyári árai* Kitüntetve ereméremmel és díszoklevéllel | Festi Tisztit! ~fllániT PESTI JÁNOS SSL ÜilöS­ut 31 d­^FestTTisztit! makit! ÚJSÁG Vmárnap. 1927 december 9 MANGOLD BÉLA KOLOS Ha valaki fáradságot vesz magának és vé­gigjárja a budapesti hotelhallokat, az előkelő éttermeket, a színházakat, a mulatóhelyeket, tehát azokat a helyiségeket, ahol a nagyközön­ség megfordul, meg fogja látni, hogy a buda­pesti férfiak általánossága úgy öltözködik, olyan finoman és elegánsan, mint akármelyik nagy nyugati város elite férfiközönsége. A budapesti férfiöltözetek Londonban is megállják a helyüket, ami nagyrészt Mangold Béla Kolosnak köszönhető, aki az úriember öltözködésének szabályait Magyarországon népszerűsítene és a szép ruha szeretetét a nagyközönség széles rétegébe belenevelte. Man­gold Béla Kolos volt az első, aki az úriember öltözködését, divatművészeti cikkekben, tár­cákban, beszámolókban rendszeresen ismer­tette. És amilyen káros lehetett volna egy hozzá nem értő divatesztétikus munkálkodása, annyira használt Budapest társasági életének Mangold Béla Kolos szakmája iránti szeretete és ízlése, mely a feltűnőt soha sem kereste, hanem megmaradt az angol divat észszerű, ko­moly eredményei mellett. Ő volt az első, aki a londoni előkelő világ életét figyelte. Minden évben ellátogat Lon­donba és Párisba és magával hozza onnan a divat újdonságait. Az angol gentleman élet­beosztása, öltözőszobájának titkai, egyes öltö­zékeinek helyes és időszerű megválasztása rajta keresztül jutott a magyar közvéle­ménybe. Megfigyelései, amelyek az Ujság­ban a lap megindulása óta állandóan a mai napig jelentek és jelennek meg, mindig biztos veze­tők a divat útvesztőiben. Művészeti vezetője és tulajdonosa a váci­­utcai volt Várady Béla divatházának, amelyet Várady Béla halála óta saját maga neve alatt folytat és amely Budapest korzójának egyik legismertebb üzlete. Divat ma korzóidőben megjelenni Mangold Béla Kolosnál, megvitatni a legújabb sport- és társadalmi eseményeket, megismerkedni az új trakk- és szmoking-modellekkel, az új divat­­formákkal és divatvonalakkal, melyek közvet­lenül London után érkeznek ide. . Azok, akik Mangold Béla Koloshoz fordul­nak tanácsért, mindig jól járnak,­­ azonkívül, hogy a legnépszerűbb és a legismertebb szak­értője az országnak, valóban a leghivatottabb minden a férfidivatot érintő ügyben. Azt, hogy melyik ruhadarabot, milyen idő­ben, milyen ensemble-et kell viselni, hogy a frakkot, szmokkingot mikor lehet, mikor sza­bad és mikor tilos viselni, senki sem tudja ná­lánál jobban. Ebben ugyanolyan mérvadó, mint annak a meghatározásában, hogy a divat hullámaival érkezett változásokat el lehet-e fo­gadni vagy sem. A szép ruha hozzájárul ahhoz, hogy ra­gyogó legyen az élet. Szép azoknak, akik részt vehetnek ebben a forgatagban és viselhetik az elegáns ruhákat és szép azoknak, akik c­sak mint látványban részesülnek benne. A szép ruha műtárgy az élet nagy kiállításán. A szép ruhának pedig művésze Mangold Béla Kolos, M­ÁNI­GOLD BÉLA KOLOS

Next