Ujság, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-24 / 19. szám

4 KEDD, 1928 JANUÁR 24 ÚJSÁG Serédi Jusztin kiboros herceg­prímás búcsúbeszédet mondott Pannonhalmán Serédi Jusztin dr. biboros hercegprímás a magyar benoésrend főmonostorában tölti szer­dáig napjait. A primás pihenni kívánt, de itt is napról-napra küldöttsiégek, üdvözlések fog­lalják le minden idejét. A kolostorban a her­cegprímás a rend egyszerit fekete reverendá­ját hordja és ha munkája közben időt tud szakítani, szívesen látogatja meg celláikban a pátereket. Vasárnap délelőtt Serédi Jusztin a pannon­halmi egyházközségtől búcsúzott el. Először vette fd ez alkalommal égővörös biborosi díszruháját és Szent Márton templomában Gácsér K. József perjel díszes ünnepi miséje plán prédikációt intézett híveihez. A szerzetesek és a noviaiusok karingben, páros sorokban indultak el, hogy ünnepi me­netben hozzák ej a templomba a biboros her­cegprímást. A föapáti lakosztály előtt Bárdos Rémig főapát csatlakozott a menethez és a palotában már asszisztenciális kíséretével bi- borruhába öltözve várta a menetet a prímás. A templomba az Ecce Sacerdos Magnus hang­jai mellett vonultak be s a hívek térdre bo­rultak. Serédi Jusztin a szeretet parancsának kö­vetését hirdette prédikációjában az egyházzal és a hazával szemben. Az egyház — mondotta a hercegprímás — a legszegényebbet is a fe­jedelmek sorába tudja állítani. Nagyon szeres­sétek a hazát is, mert a haza az Isten gondo­lata. Most az ország újjáépítésében óriási fon­tosságú kérdések megoldása előtt áll az. or­szág. Tegyen mindenki eleget kötelességének és akkor ismét becsülete lesz a magyarnak az egész világon. A prédikáció után a primás a főoltárnál érces hangon intonál'ta a főpapi ál­dást, majd megáldotta a templom térdre omló népét. Hétfőn délelőtt az esztergomi főeggház- megye püspökeinek hódoló tisztelgését fo­gadta a hercegprímás, majd a püspököket ebéden látta vendégül. SERÉDI JUSZTINIÁN HERCEGPRÍMÁS ESZ­TERGOMI INSTALLÁCIÓJÁNAK PIíOGRAMMJA Serédi Jusztinján dr. esztergomi érseket, Ma­gyarország biboros-hercegprimását január 29-én, vasárnap délelőtt iktatják be Esztergomban az ér­seki székbe. Az installáció fényes ünnepségek ke­retében zajlik le. A programmot most állították össze, mely szerint a biboros-hercegprimás szom­baton érkezik Esztergomba. A hercegprímás vo­naton teszi meg az utat, éppen ezért Esztergom vármegye határában, Leányváron a járás főszol- gabirája, Dorogon pedig Esztergom vármegye al­ispánja üdvözli, akiknek kíséretében délután 4 óra 03 perckor érkezik az Esztergom vasúti állo­másra, ahol a város polgármestere mond üdvözlő­beszédet, mely után díszes bandériumtól kisérve a fellobogózott és a feldíszített utcákon keresztül vonul be a városba. Utána a primási palotában fogadja a káptalan, a papság, a katonai és pol­gári hatóságok, valamint a katolikus egyesületek és intézmények, női szerzetesrendek küldöttségei­nek üdvözlését. Este az esztergomi polgárság az esztergomi dalárdával az élén lampionos felvonu­lást és szerenádot rendez a primási palota előtt. Január 29-én, vasárnap reggel lesz az installáció, amelyre az Országos Katolikus Szövetség reggel 7 óra 10 perckor a nyugati pályaudvarról külön- vonatot indít, amely reggel 9 óra 10 perckor ér­kezik Esztergomba. A különvonaton utaznak a felsőház, a képviselőház, a katonai és polgári ha­tóságok, valamint a budapesti plébániák, szerze­tesházak, katolikus intézmények, egyesületek, kö­rök küldöttségei. A szövetség a küldöttségek tag­jai számára 25%-os menetdij kedvezményt biz­tosított. Valamennyi budapesti résztvevő az esz­tergomi bazilikába szóló belépőjegyet az Orszá­gos Katolikus Szövetség irodájában kaphatja meg. Vidéki küldöttségek közvetlenül Esztergom­ban a hercegprimási irodában jelentsék be rész­vételüket, ahol jegyeiket is kapják. Felkéri tehál az Országos Katolikus Szövetség, hogy mindazok, akik résztvesznek az installáción, hogy a felsőház tagjai a felsöház háznagy! jrodá iában, a képvi­selőház tagjai a képviselőhöz háznagyi irodájá­ban, a szerzetesrendek, a plébániák, egyesületek és intézmények pedig az Országos Katolikus Szö­vetség központi irodájában, Budapest, IV., Feren- eiek-tere 7. legkésőbb január 27-ig, azaz péntek déli 12 öráig jelentkezzenek. Az installáció január 29 én, azaz vasárnap délelőtt pont 10 órakor kez­dődik. A küldöttségeket vivő kütönvonat vasár- , nap 14 óra 30 perckor indul Esztergomból és IC óra 27 perckor érkezik vissza Budapestre. Az Or­szágos Katolikus Szövetség különvonatára érvé­nyes 25%-os menetdi'kedvezményes jegyek ára ' Budaiest—Esztergom és vissza I. osztályon 7 pengő 95 fillér, a II. osztályon 4 pengő 80 fillér, a ITT. osztályon pedig 3 pengő 75 fillér. Ez a jegy '■ csakis a különvona,tra érvényes. Mindennemű fel­világosítást az Országos Katolikus Szövetség köz- < ponti irodája ad. MŰSORON KÍVÜL LEPRÁN ALUL NEM ADJÁK Páris, január 17. X tucat francia regény között, amit az ember minden hónapban át­lapoz, mindig akad három-négy (s minden hónapban akad), ami kárpótolja az olvasót a fáradságáért ,bár ezek a regények többnyire nem nyertek semmiféle irodalmi dijat: így si­kerül néha ebben az áradatban fülöncsipni egy-két kis műremeket, sodródó, sülyedő és kallódó szépségeket, amiket valahogy menthe­tetlenül elnyel az irodalmi börze forgataga. Sok a könyv és sok a jó könyv; az utóbbi idő­ben alkalmam volt olvasni néhány francia re­gényt uj, fiatal, jórészt ismeretlen Íróktól, s az ember olva-sás közben állandóan megemel- geti a (kalapját, hogy micsoda harcikészségek vonulnak itt föl, micsoda fegyverzetek: egy imi-tudás, ami már valahogy olyan kész, any- nyira a vérükben van, hogy szinte kivánatos, ha valaki kevésbé tud közöttük irni, dadog egy kicsit, verekedik a kifejezéssel és megcai- nálással egy kicsit. A háború óta itt szóhoz és levegőhöz jutott egy generáció, ami kezdi megtalálni a hangját. Egészen mellékesen, két ilyen regény között, általánosságban két apró megfigyelést legyen szabad ezekről az uj francia regényekről följegyezni. Ez az uj generáció úgy tud komponálni, ahogy csak franciák tudnak — anélkül, hogy súlyt fektetne a regényben az akcióra. A java ezeknek az uj regényeknek nagyszerűen meg komponált, prózában írott, háromszázoldalas versek — lírai, emberi cselekmény, analitika, belső tájak, minimálisra redukált külső akció. Mindehhez joga van az Írónak, amig meg bírja csinálni — s ezek az ördöngős franciák egész regényciklusokra terjedő lírai szufflá- val rendelkeznek — nz olvasó igazságtalanul reklamál akciót mindaddig, amig az író el bírja látni regényét igazi, belső konstrukció­val. Ez ízlés dolga. Villiers de l’Isle Adam 1870 körül társaságban említette, hogy anali­tikai regényt készül írni, aminek cselekménye annyi, hogy egy kisburzsoá, egy rentier vasár­nap kirándul vidékre s csak a vonatban veszi észre, hogy otthon felejette a pénztár­cáját. —- Nos és 1 — kérdezték a hallgatók. — Ostoba kérdés — felelte l’Isle Adam — ha történne benne még valami, akkor már egy második kötetet írnék. Valami furcsa, enyhe idegenkedés, szinte megvetés az, amivel az uj francia regény mel­lőzi a külső, bővérű, sokfigurás, fogható ak­ciót, — ugyanakkor, amikor az exotikum talán soha oly fontos deus ex machiiw a fran­cia regényben nem volt, mint éppen ma, 1927. és 1928. regényeiben. Ezek a hősök, akiknek bajuk van Európával, vagy egy nővel, vagy a pénzzel, vagy a faji kérdéssel, vagy szexuális problémákkal, előszeretettel menekülnek In­diába, Polinéziába és a Kongóba ahhoz, hogy a regény-élményt, ami esedékes, suhogó pál­mák és vonító hiénák távlatában adják elő. Ennek is megvan az oka, amint tudjuk s a magyarázat kézenfekvő és érthető. Ez az ak- ciótpótló staffage az, ami az olvasóval szem­ben megkönnyíti az iró analitikai munkáját, — egy pusztán szexuális problémát szíveseb­ben fogad el a publikum, ha sakálok vonita- nak hozzá egy sáslevélből összefont kunyhó­ban, mintha a telefon csenget hozzá egy har­madikemeleti lakásban Párisban. És aztán a menekülés, mert Európában esteledik, amint ezt halljuk és tudjuk. Ettől a staffagetől füg­getlenül marad a jó öreg, kipróbált cselek­mény; az ember, aki a bőre alatt titkokat és nyavalyákat hordoz s aki talán mégis gyógyít­ható, csak jó mélyen bele kell hasítani. Ez a boncolási eljárás az, ami ezekben az uj regé­nyekben radikális, lenyűgöző, hideg, fölényes és megkapó. Kár, hogy a páciens a végén többnyire belehal. Az még semmi, hogy belehal, hanem leg- többnyire leprában hal bele — a lepra, az a minimális effektus, amivel az uj francia re­gény dolgozik —, egy valamirevaló fiatal iró ma már nem is adja leprán alul, ha tart a re­putációjára valamit. A leprát Claudel fémjel­zése vezette be a francia irodalomba s a lepra és a leprához hasonló effektus az uj regény­nek mindennapos betevőfalatja, ami nélkül az egész cselekmény elsorvad és éhenhal. Ha húsz-harminc év efőtt egy regényben itt-ott agyonvertek egy öreg uzsorásasszonyt, egész generációk suttogtak az irtózatos bűn­tény lelki motívumairól évtizedeken át. Ma n legtöbb kiadó fejcsóválva utasít vissza egy­szerű kéjgyilkosságokat, amiket világtól el­maradt vidéki fiatalemberek arcuk verejtéké- ben Írnak meg regénynek. A kéjgyilkosság alapfeltétele ma az, hogy Polynéziában tör­ténjen, s a kunyhó előtt, ahol a kéjgyilkosság folyik, egy leprás és egy elefantiázisban szen­vedő háziszolga tarokkozzanak. A pestis egy kissé lejárta már magát. Ezzel szemben a gyermeköngyilkosság aztán olyan nélkülözhe­tetlen, mint régebben a nagymama, aki süket és nem érti pontosan, amit a fiatalok monda­nak neki. Mindez nem baj, de érdekes. Minden szimpatikus liraiság mellett el le­het valahogy úgy is képzelni az uj regényt, hogy az analízis majd közeledik egyet az ak­cióhoz és viszont — s így, tudomány és mű­vészet karöltve, sikerrel immunizálják a l-eprát. (m. könnyebben elviseli, ha --C) reMelire, uzsonnára Ma efly csésze tejben 3 ká­fejfeB /i\ véskanál OVOMAL­TINE-val edzi magát. l|\j fuSflw&yitf^ i (ii%1uiMÍÍíl'ríViüimg Vérmérgezéshen meghalt Siódé János dr. a iiüÉáslifziesitÉ vezérigazgatója «—■—BBBBB— I Egy daganat feikaparésa idézte elő a vérmérgezóst — Kedden délután temetik A Munkásbtrtositó Intézet fiumeiuti palo­tájának homlokzatán fekete lobogókat lenget a szél. Bódé János dr. kormányfőianácsos, az intézet vezérigazgatója, hétfőn reggel félhét órakor alig negyvenkétéves korában meghalt. Súlyos veszteség érte ezzel a Munkásbiztositó Intézetet, amelyet éppen most szerveztek át és amelynél nagy feladat hárult volna Ródé János dr. kivételes szakismeretére. Ródé Jánost, alig negyvenkétéves korában, egy jelentéktelen, elhanyagolt kis pattanás­nak feJkaparása öíle meg. A hatalmas szerve­zetű, atlétavállu és határtalan munkabírású Ródé János, aki naponta tizenkét-tizenhárom órát dolgozott, ügyet sem vetett arra a kis fel­kapart daganatra, ami a lábán voít. Még akkor sem hitte, hogy komoly dologról lehet szó, amikor a hőmérséklete negyven fokra emel­kedett. Azt hitte, egyszerű influenzáról van szó és láztól gyötörten is folytatta munkáját, szervezte át az egyes osztályokat és beosztotta a mc l kinevezett uj tisztviselőket. De érezte már gyengeségét és Huszár Károlylyal, a Mun­kásbiztosátó elnökével, arról beszélt, hogy hosszabb szabadságra megy, szivgyöngeséget tapasztal magán, szüksége volna tehát a pihe­nésre. Úgy tervezte, hogy Olaszországba uta­zik. Lévay József és Boross József magántaná­rokkal!, a Munkásbiztositó Intézet főorvosai­val, a napokban alaposan megvizsgáltatta ma­gát s a professzorok a felső lábszárán találtak egy felvakart daganatot. A daganat az infek­ció jeleit mutatta. Ekkor tudta meg Ródé János, hogy a hő­mérséklet emelkedése nem az influenzából ki­folyólag van, hanem azt a oérmérgezés okozza. Az orvosok azonnal beszállították a Munkás­biztositó uzsokiutcai kórházába, ahol megvizs­gálta még Bakay Lajos egyetemi tanár is. A vizsgálat után konzílium voftl és az orvosok úgy határoztak, hogy a már üszkösödő daga­natot fel kell nyitni. A műtétet Lévay József magántanár haj­totta végre és az sikerült is. De már nem segí­tett. A teljesen elgyengült fizikumon szív- gyengeség lépett fel. Az orvosok előre látták, hogy Ródé János élete már menthetetlen. Azonnal közölték ezt Vass József népjóléti miniszterrel, Dréhr Imre államtitkárral és Huszár Károlylyal, akik meg is látogatták a kórházban. Ródé eszméleténél volt, nagyon jól tudta, hogy a vérmérgezés kerülete egyre nagyobb lesz és egyre aggályosabb. Az orvosak azonban ennek ellenére sem veszítették el reményüket. Minden eszközt felhasználtak, hogy hátha sikerül megmen­teni az életnek. Tegnap délután azután vilá gossá vált előttük, hogy igyekezetük kilátás­talan. Ródé János éjszaka agonizálni kezdett és reggel félhét órakor csendesen meghalt. özvegye és három fia vették körül halállal ágyát. Ródé János aránylag fiatalon érbe el ma­gas állását, mely a helyettes államtitkári rang-< nak felel meg. A postatakarékpénztár szám* vevőségében mint egyszerű dijnok kezdte meg pályáját, munka közben tanulgatott, úgy sze­rezte meg a doktorátust. 1908-ban, busz esz­tendővel ezelőtt lépett az Állami Munkásbizto. sitó Hivatal szolgálatába, majd mint számta­nácsos onnan került az Országos Munikásbiz- tositó Intézethez. Később Kiss Adolf igazgató kérésére innen az akkor még szociáldemokrata vezetés alatt álló Budapesti Betegpénztát szolgálatába lépett és mint tilkár a segély, ügyeket vezette. Mikor a háború kitört, már aligazgató volt. Be kellett vonulnia, mint az egyes honvédek hadnagya küzdött a háború* bán és a Kárpátokban hadifogságba esett. Az oroszok a krasznojarszki hadifogolytáborba szállították, ahol tökéletesen megtanulta a cl* pészmesterséget. Tiszttársainak ő készítette a cipőket. A háború végeztével a Shunko fedél­zetén saját költségén jött haza. Idehaza az ál- Iámtól kérték a hadifoglyok a viteldij megtéri, tését, de megtagadták. Ródé nevében próba, pert indítottak a kincstár ellen és meg is nyer* ték azt. Ródé meg is kapta pénzét, a többi hadifogoly pedig most jut egyezség folytán ahhoz. Hazaérkezése idején a Munkásbiztositó Pénztár szervezetét gyökeresen megváltoztat, ták. A Pénztárban ugyanis az autonómia tér. mészetes következményeként a munkások és munkaadók bizalmi embereiket ültették be a tisztviselői székekbe. A szociáldemokraták különösen sok emberüket helyezték el a Pénz­tárban, amely vezetésük alatt igen hatalmas szervezetté nőtte ki magát. A kommün után az ellenforradalmi elemek felülkerekedése* kor óriási elánnal vetették rá magukat a ke* reszlényszocialisták a Pénztárra, ahonnan, szinte kivétel nélkül távozniok kellett azok- nak, akiket bensőbb szálak fűztek a szó. cialistákhoz. Ilyen politikai okok miatt g Pénztárnak nagyon tehetséges, igen szakava­tott vezetőtisztviselők hagyták el helyüket és különösen akuttá vált a vezérigazgatói állás betöltése, amikor Alapi Viktor dr. igazgató nyugdijaztatta magát és a munkadók blokja igazgatói állását foglalta el. Ekkor állították Ródét a Pénztár élére. Az uj vezérigazgató igen hatalmas munkát végzett. A munkás* biztositót tovább fejlesztette, igen sok nagy* szabású intézménnyel gazdagította. Halála' igen súlyos csapást jelent az intézetre. Vass József népjóléti miniszter, amikor megtudta Ródé János halálát, azonnal kitü- zette a népjóléti minisztériumra is a gyász­lobogót. X minisztériumban mindenki, aki csak ismerte Ródé kedves egyéniségét, lebi­lincselő modorát, fájdalmas megdöbbenéssel vette halála hírét. De ugyanilyen nagy a rész- vét a munkásoknál és a munkaadóknál is, akik szerették, tisztelték jóakaratát és igaz- ságszeretetét. Vass József miniszter és Dréhr Imre államtitkár részvéttáviratot intéztek a családjához, a temetésen is képviseltetik ma­gukat, amely kedden délután három órakoil lesz a Kerepesi-temető halottasbázából a fő­város által adományozott díszsírhelyre. Rend a görög hadseregben Athén, január 23. (Az V j s á g tudósitójá- nak távirata.) Alexander Mazarkis görög had­ügyminiszter kijelentett^, hogy miután ismét helyreállították a rendet a görög hadseregben, hivatását befejezettnek tekinti és azt hiszi, hogy vezérkarfőnöki állását ismét elfoglal­hatja és a hadügyminiszteri tárcát átadhatja. (United Press.) Berlinbe utazik a román külügyminiszter San Remo, január 23. (Az Újság tudó* sitójának távirata.) Németország uj római követe, Comnes kijelentette, hogy TitulescU román külügyminiszter, aki jelenleg itt tar­tózkodik, még e hó vége előtt visszatér Bér. Iinbe, ahol a 10 milliárd kitevő német okku- pációspénzekről és a román aranydepók visszafizetéséről fog tárgyalni. Stresemann dr. német külügyminiszter utazását valószínűleg el fogja halasztani Titulescu látogatásáig. Valószinü, hogy a román külügyminiszter berlini tartózkodása után Parisba fog utazni, hogy ott egy kölcsön tárgyalásán résztvegyen, (United Press.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék