Ujság, 1928. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-01 / 26. szám
SZERDA, 1928 FEBRUÁR 1 ÚJSÁG Ki lesz a pesti zsidó hitközség új elnöke? Megindult a küzdelem Lederer Sándor örökéért — Bizalmas tanácskozások az elnökjelöltek személyének kiválasztásáról — Dési Géza, Glücksthal Samu, Székely Ferenc és Kaszab Aladár neveivel kezdődik az agitáció Márciusban választja meg a hitközség az új elnököt A pesti zsidó hitközség február végén választja újból képviselőtestületét, de különböző körökben már most megindult a mozgalom és az agitáció Lederer Sándor dr.-nak, a hitközség nemrég elhunyt elnökének örökségéért is, bár ennek a fontos tisztségnek a betöltésére előreláthatólag csak március folyamán, az új elöljáróság megválasztása után fog sor kerülni. Az új hitközségi elnök megválasztásának a problémája megbízható információnk szerint napok óta komolyan foglalkoztatja azokat a tényezőket, akik a pesti izraelita hitközség mai vezetőségében szerepet játszanak és az elnök személyének megválasztása jóformán teljesen elcsendesítette azokat az izgalmakat, melyek a hitközség belső életében jelentékeny képviselőtestületnek a kijelölésével és választásával egyébként járni szoktak. Azokról a bizalmas tanácskozásokról, melyek a pesti zsidó hitközség elnöki tisztségének betöltése körül folynak, egyelőre nem tájékoztatják hivatalosan a hitközség tagjait, mert az új elöljáróság lesz hivatva az elnökválasztás ügyét érdemlegesen letárgyalni és a jelöltek személyében megállapodni. Annyit azonban mégis sikerült megtudnunk, hogy kik azok, akiknek személye a márciusi elnökválasztás során komolyan kombinációba jöhet. Értesülésünk szerint a hitközség mai vezetőségének tekintélyes része Dési Géza dr. országgyűlési képviselőt szeretné Lederer Sándor örökébe megválasztani. Dési megválasztása érdekében erőteljes agitáció indult meg Ehrlich G. Gusztáv és a körülötte csoportosuló hitközségi vezetők részéről, akik egész bizonyosra veszik, hogy Dési Géza személyét a hitközség tagjainak nagyobbik része őszinte rokonszenvvel fogadja a reprezentálni tudást és tekintélyt követelő pozícióban. Ezzel szemben van a hitközség vezetőségében egy másik frakció, mely Glücksthal Samu dr. ügyvédet, a törvényhatósági bizottság tagját látná szívesen a hitközség elnöki székében. A különböző tanácskozások során természetesen más nevek is felmerültek. Nagyon valószínű, hogy az elnökjelöltek sorában lesz Székely Ferenc udvari tanácsos is és sokan vannak, akik Kaszab Aladár megválasztását óhajtanák. Mindenesetre érdekes és izgalmas elnökiválasztási küzdelemre van kilátás és ma még teljesen illuzórikus volna az eredmény felől jóslásokba bocsátkozni. Mindegyik jelöltnek vannak hívei, akik erőteljes agitációt kezdenek a döntő erőmérkőzés előtt egy számukra kedvező választási atmoszféra kialakulásáért. Február 26-án választják meg az új képviselőtestületet, melynek összetétele körülbelül eldönti azt a kérdést is, hogy a hitközség többsége kit óhajt vezető elnökéül azok közül, akiket az új elöljáróság erre a díszes pozícióra méltónak tart és kijelöl. ehelyett, hogy: 350 amelyet megszokott vagyonának fix jelképeként tekinteni. Ennek a diagrammnak a látványa kellemetlen érzéssel töltötte el, mély vonásaiban hasonlóan ahhoz az érzéséhez, amikor nyilvánvalóvá lett előtte annak a vöröshajú iskoláslánynak az álnoksága. Gondterhelten ráncolta össze szemöldökét. — Lefelé megyek a lejtőn — suttogta. Valami sajátságos kivonási művelet útján eldöntötte magában, hogy ezek szerint eddig hatvankét fontot költött el. — A torhoz való sült kalács... — mondta magában, magyarázatot próbálva keresni. Az a boldog álom, amelyben élt, hosszú meleg napokról, széles utakról, végtelen élvezetes órákról, most hirtelen, mint valami elvarázsolt dolog, eltűnt. Hirtelen ismét visszazökkent a világ régi gazdasági rendjébe, amely meghatározza a munkát, előírja a kötelességet, megakadályozza a frázisgyártást és elzavarja a derűt. Lábai előtt látta tátongani a Wood Street és környékének félelmetes mélységeit. Ezenfelül házassági ígéretet tett Miriamnak, sőt mi több, tényleg el is akarta venni! Vacsoránál meglehetős szórakozott volt. Később aztán, amikor Mrs. Johnson valami kis fejfájással lefeküdni ment, beszélgetésbe kezdett Johnsonnal. — Itt az ideje, öregem, hogy utánanézzek valaminek — mondta. — Hogy az ember csak így kószál és üzleteket nézeget, az nagyon szórakoztató, öregem, de végre is ideje volna már valamelyiknél megállapodni. — Hát mit mondtam mindig? — diadalmaskodott Johnson. — Hogy gondolod például, mennyi pénz kellene ahhoz a sarki üzlethez? — kérdezte Mr. Polly. — Végre csakugyan elhatároztad magad rá? — Igen, ha valami elfogadható ajánlatot kapnék, öregem. De tegyük fel, hogy a dolog észszerű, mit gondolsz, mennyi pénz kell hozzá? Johnson odament a szekrényhez, kivett egy levelet és letépte róla a hátsó tiszta felét. — Hát számítsuk ki — mondta titkos megelégedéssel. — Nézzük csak, mi volna a legkevesebb, ami kellene hozzá. Nekigyürkőzött a munkának és Mr. Polly úgy ült mellette, mint egy iskolásgyerek, figyelve a nagy szürke számok alakulását, amelyek dönteni voltak hivatva kis vagyonkája fölött. — Milyen folyó kiadásokkal kell számolnunk? töprengett Johnson, megnedvesítve a ceruzáját. — Legyünk tisztában elsősorban ezzel. Adó? ... Körülbelül egyórai fejtörés után Johnson kijelentette— Szűkösen elegendő, de viszont van egy eshetőséged. — Hm — mondta Mr. Polly —, hát mit kívánhat többet rendes ember. — Egy dolgot mindenesetre megtehetsz. Efelől már érdeklődtem. — Mi legyen az, öregem? — kérdezte Mr. Polly. — Kiveheted a boltot a fölötte levő lakás nélkül is. — Ez nagyon is kétlaki dolog volna — mondta Mr. Polly. — Nem éppen, de úgy gondolom, hogy sokat megtakaríthatnál, ha megmaradnál itt nálunk, miután úgy is egyedül vagy. — Erre még nem gondoltam, öregem — mondta Mr. Polly és magában azon töprengett, hogy milyen szükségtelen most Miriam. — Nyolcvan fontot számítottunk az árukra — mondta Johnson. — Természetesen hetvenöt az öt fonttal kevesebb lenne. De sokkal többet már nem faraghatunk le belőle. — Nem bizony — ismerte el Mr. Polly. — Ez az egész nagyon érdekes — mondta Johnson, kihajtva az összehajtogatott papírlapot. — Magam is néha azt kívánom, hogy bárcsak lenne egy saját üzletem a fix jövedelem helyett. Természetesen könyveket is kell majd vezetned. — Persze, az ember végre is tudni akarja, hogyan áll. — Én kettős könyvitelt vezetnék — ajánlotta Johnson. — Eleinte kissé komplikált, de végül is ez a legjobb. — Mutasd csak azt a papírt — mondta Mr. Polly és úgy vette a kezébe, mint az az ember, aki bevenni készül valami haszontalan orvosságot és értetlen szemmel nézegette unokabátyjának szépen rajzolt számjegyeit. — Well — mondta Johnson és nyújtózkodva felállott —, ideje lefeküdni. Inkább aludj rá egyet, öregem. — Rendben van — felelte Mr. Polly, anélkül, hogy megmozdult volna, mert jól tudta, hogy úgy fog ma éjszaka aludni, mintha töviságyon pihenne Borzalmas éjszakája volt, olyan, mint az évenkénti szabadság végén, csak még sokkal rosszabb. Olyan volt, mint amikor egy újonnan érkezett fogoly még egyszer visszanéz a fákra és a külső világra a börtön kapuján keresztül... — Megszököm a tengerre —, suttogta magában Polly, de tudta, hogy ehhez nem elég férfi. — Elvágom ezt az undok nyakamat! Aztán összeszedte magát. Miriamra gondolt és egy kis ideig csendben feküdt... — Nos, öregem? — érdeklődött Johnson, amikor Mr. Polly lejött a reggelihez és Mrs. Johnson várakozóan nézett rá. Mr. Polly még sohasem érzett ilyen kellemetlennek egy reggelit. — Még egy-kétnapi időt kérek, öregem, hogy egy kicsit megforgassam a fejemben — mondta. — El fogják kaparintani az orrod elől — jegyezte meg Johnson. A sorsába való beletörődésnek ebben az utolsó pár napjában voltak idők, amikor eljegyzése egész jelentéktelen körülménynek tűnt fel előtte, viszont voltak momentumok — ezek különösen éjszakánként, amikor megterhelte a gyomrát Mrs. Johnson sajtospiritusával —, amikor eljegyzése oly baljóslatú és végzetes ténynek látszott szemében, hogy sokszor már az öngyilkosságra gondolt. Viszont voltak olyan idők is, amikor egész határozottan vágyakozott a házasság után, mindenáron, ha már ez az idea egyszer eszébe jutott. Aztán megpróbálta időrendben visszaidézni magában házassági ajánlatának körülményeit, de sohasem sikerült megállapítania, hogy mi volt az, ami végső kirobbanásra vitte a dolgot. Közben, egyre gyakrabban járt át Staitonbe, jó sokat csókolózott az unokahugaival általában és Miriammal különösen és ezt nagyon érdekesnek és izgalmasnak találta. Úgy látszott, hogy valamennyien tudnak a dologról. Minnie fájdalmasan beletörődött sorsába. Mrs. Larkins valóban szokatlan melegséggel vette körül és rendszerint nagyszerű házi-jamet készített a teához. Viszont sehogy sem tudta elhatározni magát arra, hogy kibérelje az üzletet, noha az esküvő egyre jobban közeledett és a bérleti szerződés már készen állt, úgy hogy csak nevét kellett volna aláírnia. Egy reggel, rögtön azután, hogy Mr. Johnson kiment az állomásra, Mr. Polly kitolta biciklijét az országidra, aztán felment a hálószobájába, feltűnés nélkül becsomagolta hosszú, fehér hálóinget, egy fésűt és egy fogkefét, bejelentette a kíváncsiskodó Mrs. Johnsonnak, hogy „elmegy egy-két napra kiszellőztetni a fejét", aztán felpattant a kerékpárra és „a tropikus vidékek és az egyenlítő felé", azaz Anglia déli tengerpartja irányába fordult, vagy még pontosabban: arra felé, ahol a kis Fishbourne község szunynyadt a napsütésben. (Folytatása következik.) Elkészült az elmúlt esztendő legnagyobb találmánya: a szénporral fűtött mozdony Berlinbe érkeztek a MÁV kiküldöttei • Megnézték a próbamozdonyt és a magyar vasutaknál való alkalmazásáról tárgyalnak A legsilányabb szenet is fel lehet használni a mozdonyok fűtésére Négy esztendő kísérleteinek eredménye Berlin, január 29. (Az Újság berlini munkatársától.) Berlintől huszonhárom kilométernyire, Henningsdorfban van Németország egyik legnagyobb mozdonyépítő telepe. Próbajáratok és kísérletezések céljára annyi sínpár szeli keresztül a hatalmas gyárat, hogy méltán tekinthet irigységgel nem egy nagyváros a szerény Henningsdorfra. Mintegy négy esztendővel ezelőtt érdekes kísérletek kezdődtek a telepen. Morgenroth Albert dr. mérnök találmányával folytak a próbálkozások, amelyek most, négy évvel később termették meg értékes gyümölcsüket, a szakértők véleménye szerint is teljesen hibátlanul működő szénporral fűtött mozdonyt. A szabadalom tulajdonosa az AEG, amely helyet adott a kísérleteknek. Egyelőre a szakértőknek és az érdekelteknek kis csoportja tud még csak arról, hogy a szénporral fűtött mozdony készen áll, mert gondosan elzárt kapuk őrzik a nagyjelentőségű találmányt. Amióta a nagy államok vasúttársaságai megtudják, hogy a modern technikának milyen fejlett csodája született Henningsdorfban, azóta sorban küldik megbízottaikat Berlinbe, hogy a szabadalom kihasználására megállapodásokat kössenek az AEG-vel. A múlt héten járt itt a román államvasutak elnöke és ma a MÁV megbízottai látogatták meg a henningsdorfi telepet. A Magyarországgal folytatandó hivatalos tárgyalások megindulása előtt mentünk ki a berlini magyar követség két titkárával, Nemeshegyi Oszkár dr.-ral és Bogdán Ivánnal Henningsdorfba. Kleinow tanácsos, a mozdonygyár vezetője, aki európai hírű szakértője a vasútépítőiparnak, egyik munkatársát állította mellénk vezetőül. Villanymozdonyok, emelődaruk és egész vasúti szerelvények sorfala között haladunk és negyedórás séta után kissé szabadabb területre jutunk. Keresztüllépünk néhány sinen és előttünk a hatalmas mozdony, amelyet szénporral fűtenek. Első pillantásra alig különbözik a többi mozdonytól, amelyet a telepen láttunk. A Reichsbahn egyik leghasználtabb mozdonytípusát alakították át a szénporral való fűtésre. Az egyetlen, ami szembe tűnik, hogy a mozdony szeneskocsiján nincsen szén, hanem egy hatalmas vashenger. Ebben van a szénpor, ami nem egyéb, mint szénből őrölt liszt. Felmászunk a mozdonyra. Odafönt olajoskezű, piszkos ruhájú mozdonyvezető fogad bennünket és bemutatkozik: Albert Morgenroth dr. A feltaláló, vagy legalább is a különféle meglévő találmányok praktikus felhasználója és tökéletesítője- Mindjárt belekezd a magyarázatba. A nagy vashengerből, amelyik a szénporoskocsivá előléptetett szeneskocsira van rászerelve, két csövön keresztül jut a szénpor a kazánba oly módon, hogy egy egyszerű gőzturbina levegővel keveri a szénport és belefuttatja a nagy kazán gyom. _3