Ujság, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

CSÜTÖRTÖK, 1928 MÁRCIUS , ÚJSÁG Általános kegyelemben részesülnek az öt évnél kisebb időre elítélt politikai bűnösök Csütörtökön nyújtja be Pesthy Pál igazságügyminiszter a magyar magánjog törvénykönyvéről készített hatalmas javaslatot Nem részesülnek amnesztiában az emigránsok — Rupert, Feleki, Nádosy, Vancák és a tiltott közlési perek elítéltjei is megszabadulhatnak büntetésüktől — A kegyelmi hatá­rozat kihirdetésétől számítva három hónapon belül a bíróság szuverénül dönti el, kiket érdemesít amnesztiára — Katonai amnesztiát is adott a kormányzó Pesthy Pál igazságügy miniszter a képviselőház csütörtöki ülésén Horthy Miklós kormányzó kormányzásának nyolcadik évfordulóján terjeszti be az új magyar magánjogi törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Illetékes helyen a következőket mondották az Újság munkatársának ezzel a fontos törvény­­javaslattal kapcsolatban: A Magyarország magánjogi törvénykönyvének törvény­­javaslatát csütörtökön ter­jeszti a Ház elé Pesthy Pál igazságügyminiszter. Azért ezen a napon, hogy a kormányzó naga­­választatásának nyolcadik évfordulóján kife­jezésre jusson e javaslat nagy fontossága. En­nek a javaslatnak hisztérikumát és jelentősé­gét a Ház csütörtöki ülésén hosszabb expozé­ban ismerteti az igazságügyminiszter. Illetékes helyen felhívták a sajtó figyelmét is annak fontosságára, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban a javaslat tárgyalásától maradjon távol minden politikum. Törekedni kell arra, hogy a javaslat tárgyalása minden szenvedélytől mentes legyen és olyan nyugodt atmoszférá­ban történjék, amely nélkül ennek az egész magyar jogéletre és a jövő jog fejlődésére döntő fontosságú javaslatnak a tárgyalása el sem képzelhető. Ennek az atmoszférának és társadalmi visszhangnak megteremtését és elő­mozdítását célozza az a magas elhatározás is, amely ugyancsak csütörtökön jelenik meg. Ez a legfelsőbb kegyelmi elha­tározás egyfelől a politikai bűncselekményeknek szaba­tosan meghatározott csoport­jával szemben hirdet kegyel­met. És­pedig úgy az elítéltek­kel, mint a terheltekkel szem­ben. Másfelől azonban lehetőséget nyújt arra, hogy kivételes esetekben az elhatározásban fel nem sorolt politikai természetű indokból elköve­tett egyéb cselekmények miatt elítéltek is ke­gyelemben részesüljenek. Az első csoportba tartoznak az államfő és a királyi ház tag­jaival szemben elkövetett vétségek, az állam és a nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségek, izgatás, a választó­jog ellen elkövetett bűncse­lekmények és a választással kapcsolatos vétségek, a poli­tikai természetű indokból el­követett hatóság és magáno­sok elleni erőszak, végül a til­tott közlés.­­ A második csoportba tartoz­nak a politikát természetű in­­dokból elkövetett bűncselek­mények miatt elítéltek. A re­nd­kívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság a maga szu­verén hatáskörében az elítél­tet egyéniségének, életviszo­nyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletén­ek, valamint az eset több­ körülményének fi­gyelembevételével, a kor­mányzói elhatározás keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Kegyelemben e csoportban csak azok részesül­hetnek, kiknek jogerős büntetése nem haladja meg az ötévi szabadságvesztést.­­ Ilyen határozatot a bíróság csak igen kivételes esetekben hozhat és pedig oly módon, hogy a felek indítványa és meghallgatása nél­kül hivatalból hozza meg döntését, a döntésre tehát semmiféle külső fórum befolyást nem gyakorolhat.­­ A kegyelmi elhatározás bizonyos kizáró okokat is állapít meg, amelyeknek fenforgása esetében az elítélt és terhelt kegyelemben nem részesülhet. Ehhez képest ki vannak zárva a kegyelemből mind a két cso­portnál: a kommunista bűn­cselekmények, amelyekről egyéb­ként 19­2­0. és 1921. évben már több közkegyelmi elha­tározás intézkedett, továbbá azok, akik a bűncselekményt külföldön követték el, vagy akik magukat a bűnvádi eljá­rás vagy büntetés alól oly mó­don vonták el, hogy külföldre távoztak, végül azok is, akik a kegyelmi elhatározás kelte előtt e­l­k­ö­vetett szándékos vétség miatt szabadság­vesz­­t­é­s-b­üntetésre már jogerősen el voltak­ ítélve.­­ A kegyelmi elhatározás a hivatalos lap csütörtöki számában jelenik meg s ugyan­ekkor jelenik meg az igazságügyminiszternek a végrehajtásra vonatkozó rendelete is.­­ A magyarországi magánjogi törvény­könyv négyszáz esztendő küzdelmének ered­ménye. Ez a javaslat a magyar jog területén élő minden ember sorsát érinti, épp ezért szükséges az, hogy ennek tárgyalásánál bizo­nyos társadalmi és politikai összhang létesít­­tessék. Ennek megteremtésére szolgál segéd­eszközül az amnesztiarendelet, amellyel az államfő és maga a kormány is annak a szán­déknak és óhajnak akar kifejezést adni, hogy a megértés útján közeledni akar egyéb felfo­gásnak felé, de ezzel a közeledéssel szemben kívánalma is van, hogy megértésre is ta­láljon, olyan elhatározást, amely a múlt cselekmé­nyeire akarja ráborítani a feledés fátyolét. Én tehát nemcsak mint jogász, de mint politikus is a legnagyobb örömmel fogadom ezt az elhatá­rozást. Anélkül, hogy belemélyednék a kegyelmi elhatározás részleteibe, nyilvánvaló máris előttem az a tény, hogy ez az amnesztia igen tág terű, igen sok embert érdekel és igen sok embernek hoz kellemes meglepetést és örömet. Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy lesznek, akik ennek az ellenkezőjét állít­ják, akik szűkkeblűnek fogják találni azt a kört, melyen belül a kegyelem ténye hat Eleknek nincs igazuk. Igen­is nagyon sok ember szabadulását hozza meg ez a legfelsőbb elhatáro­zás. Ami az általános emberi szempontokon felül és a belpolitikai várható hatáson kívül különös örömmel tölt el, az az elhatározás szerencsés időpontja. Jobb időben nem is születhetett volna meg ez a nemeslelkű elhatározás, ez a gavallé­­ros gesztus. Meggyőződésem, hogy nemcsak a belpolitikában, de a külföldi relációkban is igen nagy hatása lesz ennek az elhatározásnak.­­ Végezetül pedig ez a kegyelmi elhatározás bensőségesebbé, melegebbé és szélesebb körökben is elmélyültebbé fogja tenni azt az örömünnepet, amelyet holnap, Horthy Miklós Magyarország kormányzójává történt választásának nyolcadik évfordulóját ünnepeljük. A fajvédők is örülnek az amnesztiának Gömbös Gyula így nyilatkozott: — Általában helyeslem ezt a kegyelmi aktust és remélem, hogy eredményezni fogja azt az atmoszférát, amelyet a főméltósága az ezen kegyelmi aktustól vár. Az új magyar magánjogra vonatkozó tör­vényjavaslat beterjesztését a magam ré­széről szintén csak örömmel üdvözölhe­tem, mert véleményem szerint a magyar jogéletet szabályozni kell, a kor követel­ményeinek megfelelően. Ez a szabályozás azonban nem szorítkozhatik kizárólag a magánjogra. A részletekhez egy­előre nem szólhatok hozzá, miután a javasla­tot még nem ismerem. Úgy tudom azonban, hogy a beterjesztendő javaslat körülbelül harmincéves munka eredménye. FIATALNAK E$ O REGNEK erősítő tápszere, ez eprész­­ség megtartásának biztos \jpJ| eszköze, a reggeli és uzsor­­atejhez^ 2—3^ kávéskan: Ztí ÍÉÍ,OVOMaLTTOE I)***»Ö«JEGÉVEC — Rupent, Feleky, Vancák, Nádosy és a tiltott közlések miatt elítélt hirlapírók kaphatnak most kegyelmet. Jogászi körökben villámgyorsan terjedt el a híre szerdán este az új törvényjavaslatnak és az amnesztiára vonatkozó kormányzati el­határozásnak. Bár a közkegyelemről szóló hivatalos információk szószerinti szövege nem elég annak precíz megállapítására, hogy, kik részesülnek a közkegyelmi határozat alapján amnesztiában, mert a kegyelem elbírálását minden egyéb fórum befolyásának kiküszöbö­lésével a bíróság szuverén hatáskörébe utalja a kormányzat, mégis nyilvánvalóan meg lehet állapítani az illetékes helyről származó köz­lés alapján, kik lehetnek azok, akik a bírósá­gok előtt a közkegyelem gyakorlásával kap­csolatban az amnesztia szempontjából szóba kerülhetnek. A kegyelmi határozat intencióiból nyilván­való, hogy a kormány a legutóbbi időkben oly nagy mértékben elszaporodott, hivatalos felhatalmazás alapján indított sajtóperek el­ítéltjeinek legnagyobb részét kegyelemben kí­vánja részesíteni. Az úgynevezett tiltott köz­lési perek elítéltjei és vádlottjai mentesülnek tehát elsősorban az ítélet elszenvedése alól. Igen nagy mértékben juthatnak kegyelemhez a bíróság döntése alapján azok is, akiket nem­­zetgyalázás vagy más politikai sajtóvétség el­követése miatt ültettek a vádlottak padjára. A jogászi körökben megindult találgatások szerint, megvan a mód arra, hogy a bíróság kegyelemben részesítse például Vanczák Já­nost, akit többrendbeli sajtóvétség miatt ítél­tek el, továbbá Rupert Rezsőt, akinek ítéletét éppen a napokban mondotta ki a pécsi bíró­ság. Megszűnik Rupert Rezsőnek az a pere is, melyet éppen szerdán kezdett tárgyalni a budapesti törvényszék Rupertnek a Schadl-­ tanács tárgyalótermében tanúsított magatar­­­­tása miatt. Ugyancsak érvényesítheti a ke­­­­gyelmi határozatot a bíróság Nádosy Imrének és a frankper többi elítéltjének ügyében épp úgy, mint azoknak a sajtóvétség miatt elítélt újságíróknak ügyében, akik a frankper folya­mán szerzett információik közreadása miatt kaptak tiltott közlési pert. Nem érintheti azon­ban a kegyelmi határozat a bombamerényle­tek tettesei közül azoknak ítéletét, kiket hosz­­szabb szabadságvesztésre ítéltek el öt eszten­dőnél. Ugyancsak kimarad a kegyelem lehe­tőségéből Hatvany Lajos báró is, mert — mint a hivatalos nyilatkozat mondja — nem része­sülnek kegyelemben azok a politikai bűnösök, akik bűncselekményeiket külföldön követték el. Feleki Géza, a Világ volt szerkesztője, szin­tén megszabadulhat a bíróság döntése után a reá kirótt büntetésektől. Fényes László azon­ban, aki jelenleg külföldön tartózkodik, csak abban az esetben élvezheti a kegyelem enged­ményét, ha igazolja, hogy nem a büntetés el­szenvedése elől távozott külföldre. „Ez az amnesztia igen sok embernek hoz meglepetést és örömet”” Őrsfy Imre kormánypárti képviselő, aki való­színűleg egyik előadója lesz a törvénykönyvről szóló javaslatnak, a következőket mondotta az amnesztiáról: — Ez a kérdés most már nem is jogi kérdés, hanem jogpolitikai. Az én álláspontom itt most is változatlanul az, ami eddig volt: a legnagyobb örömmel üdvözlök minden 3 Pakots József Garami Ernő számára is kegyelmet vár Pakots József ezeket mondotta: " A kormányzó nyolcéves kormányzati ideje alkalmából kihirdetendő közkegyelem kétségte­lenül a társadalmi béke szempontjából jelentős elhatározása a kormánynak. Csak üdvözölni kell minden olyan tényt, amely a zaklatott és forrongó idők szomorú emlékeit el akarja takarítani és azon idők atmoszférájában keletkezett bűncselekménye­ket a politikán felüli emberi megértés szem­léletén át mérlegeli.­­ Nem tudom, hogy mi az oka annak, hogy ha már a közkegyelmi tény az évforduló kapcsán a kormány szempontjából időszerűvé vált, miért nem terjed ki az emigrációnak bizo­nyos olyan politikai tényezőire, akikről maga a kormány is nem egyszer megállapította, velük szemben a forradalmi idők alatti magatartásuk miatt semmiféle bűncselek­mény esete nem forog fenn. Gondolok Ga­rami Ernőre. Ha már a közkegyelemben részesülők között sze­repelnek olyanok is, akik államfő és a királyi család tagjai ellen követtek el deliktumokat és ha az emigrációban az emigránsok közül vannak T­avaszi ut­icattali a legújabb tatonokMa SiERI JÍZS Kf r.-i, Budapest, Calvin-térl

Next