Ujság, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
CSÜTÖRTÖK, 1928 MÁRCIUS , ÚJSÁG Általános kegyelemben részesülnek az öt évnél kisebb időre elítélt politikai bűnösök Csütörtökön nyújtja be Pesthy Pál igazságügyminiszter a magyar magánjog törvénykönyvéről készített hatalmas javaslatot Nem részesülnek amnesztiában az emigránsok — Rupert, Feleki, Nádosy, Vancák és a tiltott közlési perek elítéltjei is megszabadulhatnak büntetésüktől — A kegyelmi határozat kihirdetésétől számítva három hónapon belül a bíróság szuverénül dönti el, kiket érdemesít amnesztiára — Katonai amnesztiát is adott a kormányzó Pesthy Pál igazságügy miniszter a képviselőház csütörtöki ülésén Horthy Miklós kormányzó kormányzásának nyolcadik évfordulóján terjeszti be az új magyar magánjogi törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Illetékes helyen a következőket mondották az Újság munkatársának ezzel a fontos törvényjavaslattal kapcsolatban: A Magyarország magánjogi törvénykönyvének törvényjavaslatát csütörtökön terjeszti a Ház elé Pesthy Pál igazságügyminiszter. Azért ezen a napon, hogy a kormányzó nagaválasztatásának nyolcadik évfordulóján kifejezésre jusson e javaslat nagy fontossága. Ennek a javaslatnak hisztérikumát és jelentőségét a Ház csütörtöki ülésén hosszabb expozéban ismerteti az igazságügyminiszter. Illetékes helyen felhívták a sajtó figyelmét is annak fontosságára, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban a javaslat tárgyalásától maradjon távol minden politikum. Törekedni kell arra, hogy a javaslat tárgyalása minden szenvedélytől mentes legyen és olyan nyugodt atmoszférában történjék, amely nélkül ennek az egész magyar jogéletre és a jövő jog fejlődésére döntő fontosságú javaslatnak a tárgyalása el sem képzelhető. Ennek az atmoszférának és társadalmi visszhangnak megteremtését és előmozdítását célozza az a magas elhatározás is, amely ugyancsak csütörtökön jelenik meg. Ez a legfelsőbb kegyelmi elhatározás egyfelől a politikai bűncselekményeknek szabatosan meghatározott csoportjával szemben hirdet kegyelmet. Éspedig úgy az elítéltekkel, mint a terheltekkel szemben. Másfelől azonban lehetőséget nyújt arra, hogy kivételes esetekben az elhatározásban fel nem sorolt politikai természetű indokból elkövetett egyéb cselekmények miatt elítéltek is kegyelemben részesüljenek. Az első csoportba tartoznak az államfő és a királyi ház tagjaival szemben elkövetett vétségek, az állam és a nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségek, izgatás, a választójog ellen elkövetett bűncselekmények és a választással kapcsolatos vétségek, a politikai természetű indokból elkövetett hatóság és magánosok elleni erőszak, végül a tiltott közlés. A második csoportba tartoznak a politikát természetű indokból elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek. A rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság a maga szuverén hatáskörében az elítéltet egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset több körülményének figyelembevételével, a kormányzói elhatározás keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Kegyelemben e csoportban csak azok részesülhetnek, kiknek jogerős büntetése nem haladja meg az ötévi szabadságvesztést. Ilyen határozatot a bíróság csak igen kivételes esetekben hozhat és pedig oly módon, hogy a felek indítványa és meghallgatása nélkül hivatalból hozza meg döntését, a döntésre tehát semmiféle külső fórum befolyást nem gyakorolhat. A kegyelmi elhatározás bizonyos kizáró okokat is állapít meg, amelyeknek fenforgása esetében az elítélt és terhelt kegyelemben nem részesülhet. Ehhez képest ki vannak zárva a kegyelemből mind a két csoportnál: a kommunista bűncselekmények, amelyekről egyébként 1920. és 1921. évben már több közkegyelmi elhatározás intézkedett, továbbá azok, akik a bűncselekményt külföldön követték el, vagy akik magukat a bűnvádi eljárás vagy büntetés alól oly módon vonták el, hogy külföldre távoztak, végül azok is, akik a kegyelmi elhatározás kelte előtt elkövetett szándékos vétség miatt szabadságvesztés-büntetésre már jogerősen el voltak ítélve. A kegyelmi elhatározás a hivatalos lap csütörtöki számában jelenik meg s ugyanekkor jelenik meg az igazságügyminiszternek a végrehajtásra vonatkozó rendelete is. A magyarországi magánjogi törvénykönyv négyszáz esztendő küzdelmének eredménye. Ez a javaslat a magyar jog területén élő minden ember sorsát érinti, épp ezért szükséges az, hogy ennek tárgyalásánál bizonyos társadalmi és politikai összhang létesíttessék. Ennek megteremtésére szolgál segédeszközül az amnesztiarendelet, amellyel az államfő és maga a kormány is annak a szándéknak és óhajnak akar kifejezést adni, hogy a megértés útján közeledni akar egyéb felfogásnak felé, de ezzel a közeledéssel szemben kívánalma is van, hogy megértésre is találjon, olyan elhatározást, amely a múlt cselekményeire akarja ráborítani a feledés fátyolét. Én tehát nemcsak mint jogász, de mint politikus is a legnagyobb örömmel fogadom ezt az elhatározást. Anélkül, hogy belemélyednék a kegyelmi elhatározás részleteibe, nyilvánvaló máris előttem az a tény, hogy ez az amnesztia igen tág terű, igen sok embert érdekel és igen sok embernek hoz kellemes meglepetést és örömet. Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy lesznek, akik ennek az ellenkezőjét állítják, akik szűkkeblűnek fogják találni azt a kört, melyen belül a kegyelem ténye hat Eleknek nincs igazuk. Igenis nagyon sok ember szabadulását hozza meg ez a legfelsőbb elhatározás. Ami az általános emberi szempontokon felül és a belpolitikai várható hatáson kívül különös örömmel tölt el, az az elhatározás szerencsés időpontja. Jobb időben nem is születhetett volna meg ez a nemeslelkű elhatározás, ez a gavalléros gesztus. Meggyőződésem, hogy nemcsak a belpolitikában, de a külföldi relációkban is igen nagy hatása lesz ennek az elhatározásnak. Végezetül pedig ez a kegyelmi elhatározás bensőségesebbé, melegebbé és szélesebb körökben is elmélyültebbé fogja tenni azt az örömünnepet, amelyet holnap, Horthy Miklós Magyarország kormányzójává történt választásának nyolcadik évfordulóját ünnepeljük. A fajvédők is örülnek az amnesztiának Gömbös Gyula így nyilatkozott: — Általában helyeslem ezt a kegyelmi aktust és remélem, hogy eredményezni fogja azt az atmoszférát, amelyet a főméltósága az ezen kegyelmi aktustól vár. Az új magyar magánjogra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztését a magam részéről szintén csak örömmel üdvözölhetem, mert véleményem szerint a magyar jogéletet szabályozni kell, a kor követelményeinek megfelelően. Ez a szabályozás azonban nem szorítkozhatik kizárólag a magánjogra. A részletekhez egyelőre nem szólhatok hozzá, miután a javaslatot még nem ismerem. Úgy tudom azonban, hogy a beterjesztendő javaslat körülbelül harmincéves munka eredménye. FIATALNAK E$ O REGNEK erősítő tápszere, ez eprészség megtartásának biztos \jpJ| eszköze, a reggeli és uzsoratejhez^ 2—3^ kávéskan: Ztí ÍÉÍ,OVOMaLTTOE I)***»Ö«JEGÉVEC — Rupent, Feleky, Vancák, Nádosy és a tiltott közlések miatt elítélt hirlapírók kaphatnak most kegyelmet. Jogászi körökben villámgyorsan terjedt el a híre szerdán este az új törvényjavaslatnak és az amnesztiára vonatkozó kormányzati elhatározásnak. Bár a közkegyelemről szóló hivatalos információk szószerinti szövege nem elég annak precíz megállapítására, hogy, kik részesülnek a közkegyelmi határozat alapján amnesztiában, mert a kegyelem elbírálását minden egyéb fórum befolyásának kiküszöbölésével a bíróság szuverén hatáskörébe utalja a kormányzat, mégis nyilvánvalóan meg lehet állapítani az illetékes helyről származó közlés alapján, kik lehetnek azok, akik a bíróságok előtt a közkegyelem gyakorlásával kapcsolatban az amnesztia szempontjából szóba kerülhetnek. A kegyelmi határozat intencióiból nyilvánvaló, hogy a kormány a legutóbbi időkben oly nagy mértékben elszaporodott, hivatalos felhatalmazás alapján indított sajtóperek elítéltjeinek legnagyobb részét kegyelemben kívánja részesíteni. Az úgynevezett tiltott közlési perek elítéltjei és vádlottjai mentesülnek tehát elsősorban az ítélet elszenvedése alól. Igen nagy mértékben juthatnak kegyelemhez a bíróság döntése alapján azok is, akiket nemzetgyalázás vagy más politikai sajtóvétség elkövetése miatt ültettek a vádlottak padjára. A jogászi körökben megindult találgatások szerint, megvan a mód arra, hogy a bíróság kegyelemben részesítse például Vanczák Jánost, akit többrendbeli sajtóvétség miatt ítéltek el, továbbá Rupert Rezsőt, akinek ítéletét éppen a napokban mondotta ki a pécsi bíróság. Megszűnik Rupert Rezsőnek az a pere is, melyet éppen szerdán kezdett tárgyalni a budapesti törvényszék Rupertnek a Schadl- tanács tárgyalótermében tanúsított magatartása miatt. Ugyancsak érvényesítheti a kegyelmi határozatot a bíróság Nádosy Imrének és a frankper többi elítéltjének ügyében épp úgy, mint azoknak a sajtóvétség miatt elítélt újságíróknak ügyében, akik a frankper folyamán szerzett információik közreadása miatt kaptak tiltott közlési pert. Nem érintheti azonban a kegyelmi határozat a bombamerényletek tettesei közül azoknak ítéletét, kiket hoszszabb szabadságvesztésre ítéltek el öt esztendőnél. Ugyancsak kimarad a kegyelem lehetőségéből Hatvany Lajos báró is, mert — mint a hivatalos nyilatkozat mondja — nem részesülnek kegyelemben azok a politikai bűnösök, akik bűncselekményeiket külföldön követték el. Feleki Géza, a Világ volt szerkesztője, szintén megszabadulhat a bíróság döntése után a reá kirótt büntetésektől. Fényes László azonban, aki jelenleg külföldön tartózkodik, csak abban az esetben élvezheti a kegyelem engedményét, ha igazolja, hogy nem a büntetés elszenvedése elől távozott külföldre. „Ez az amnesztia igen sok embernek hoz meglepetést és örömet”” Őrsfy Imre kormánypárti képviselő, aki valószínűleg egyik előadója lesz a törvénykönyvről szóló javaslatnak, a következőket mondotta az amnesztiáról: — Ez a kérdés most már nem is jogi kérdés, hanem jogpolitikai. Az én álláspontom itt most is változatlanul az, ami eddig volt: a legnagyobb örömmel üdvözlök minden 3 Pakots József Garami Ernő számára is kegyelmet vár Pakots József ezeket mondotta: " A kormányzó nyolcéves kormányzati ideje alkalmából kihirdetendő közkegyelem kétségtelenül a társadalmi béke szempontjából jelentős elhatározása a kormánynak. Csak üdvözölni kell minden olyan tényt, amely a zaklatott és forrongó idők szomorú emlékeit el akarja takarítani és azon idők atmoszférájában keletkezett bűncselekményeket a politikán felüli emberi megértés szemléletén át mérlegeli. Nem tudom, hogy mi az oka annak, hogy ha már a közkegyelmi tény az évforduló kapcsán a kormány szempontjából időszerűvé vált, miért nem terjed ki az emigrációnak bizonyos olyan politikai tényezőire, akikről maga a kormány is nem egyszer megállapította, velük szemben a forradalmi idők alatti magatartásuk miatt semmiféle bűncselekmény esete nem forog fenn. Gondolok Garami Ernőre. Ha már a közkegyelemben részesülők között szerepelnek olyanok is, akik államfő és a királyi család tagjai ellen követtek el deliktumokat és ha az emigrációban az emigránsok közül vannak Tavaszi uticattali a legújabb tatonokMa SiERI JÍZS Kf r.-i, Budapest, Calvin-térl