Ujság, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-29 / 98. szám
VASÁRNAP, 1928 ÁPRILIS 29 ÚJSÁG Április 28 GYAPOTPIAC New Yorke (zárlat) Április 27 Cent per libra Eszakamor. fully middling loko 21.75 májusra 21.25 júliusra 21.99—21.06 aug.-ra 20.97 szept.-re 20.96 okt.-re 20.86-20.88 dec.-re 20.72—20.74 jan.-ra 20.67-20.69 március 20.67 Cent per libre Eszakamor. fully middling loko 21.85 májusra 21.30 — 21.34 júliusra 21.02—21.05 aug.-ra 20.97—20 98 szept.-re 20.95 okt-re 20 87—20.89 dec.-re 20.75-20.80 jan.-ra 20 74—20.75 március 20.72 Az irányzat tartott volt. FŐVÁROS A községi takarékpénztár helye a nap alatt írta Gömöri Elek vezérigazgató A községi takarékpénztár előmunkálatait még távolról sem tetőzte be az a közgyűlési határozat, melyet a pártközi megállapodás eredményezett. Az obstruáló baloldali pártokat, köztük elsősorban a demokratákat, köztudomás szerint nem elvi álláspont riasztotta vissza a tanács részéről előterjesztett javaslat elfogadásától. Annál kevésbé, mert hiszen a községi takarékpénztár létesítése volt egyik sarkalatos tétele annak az örökségnek, melyet pártprogramm alapján még Vizsonyi Vilmos hagyott a demokratákra. A demokrata oldalról tehát soha egy szó el nem hangzott volna a javaslat ellen, ha az nem kapcsolódott volna össze azzal a szándékkal, mely egy süllyedés hírében álló bank hajójának megmentését célozza. Az a körülmény, hogy a pártok megegyezésre jutottak, nem enged kétséget aziránt, hogy sikerült eloszlatni azokat az aggodalmakat, melyek az ellenzéki pártokat a körömszakadtáig menő harcba szólították a tanácsi javaslattal szemben. Elvileg minden párt hozzájárult tehát a községi takarékpénztár létesítésének eszméjéhez s a gyakorlati kivitelnek az a módja sem ütközik immár jogi akadályba, mely szerint a községi takarékpénztár az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár részvényeinek átvétele alapján, ennek az intézetnek a keretében teljesítse hivatását. A közgyűlési határozat révén elvileg befejezett tényekkel állván szemben, az ügy politikai része kétségtelenül elvesztette élességét. A főváros élhet azzal a joggal, hogy az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnak opció formájában biztosított nyolcvanhétszázalékos részvénytöbbségi állagát átvegye. Sajnos, egy lépéssel sem jutottunk közelebb ezzel a községi takarékpénztár megvalósításához. Ellenkezőleg. Itt a problémák csőstül zúdulnak a községi takarékpénztári eszme jóhiszemű híveinek nyakába. Az első helyen szerepel ezek között a községi takarékpénztárra vonatkozó szabályrendelet megalkotása. Nem kis jelentőségű kérdések eldöntését követeli ez. Mi legyen a községi takarékpénztár? Önálló részvénytársaság-e, melynek részvényei a főváros kizárólagos birtokában vannak vagy kifejezetten fővárosi üzem módjára működjék-e? Nem lehet ma még jóslásba bocsátkozni, hogy a főváros melyiket fogja magáévá tenni. Egyelőre csak az adott helyzetről van szó, amely legjobb esetben átmeneti jellegű. Az adottság pedig abban áll, hogy a főváros átveszi az opcionált részvényeket s ezen az alapon ura lesz egy banknak, amelyről feltételezi, hogy később betölti majd a községi takarékpénztár hivatását s az ahhoz fűzött reménységeket. Vájjon gondolnak-e arra, — feltéve, hogy a bank státusza kifogástalan —, hogy az opcionált nyolcvanhét százaléknyi többségi részvény átvétele után még mindig marad olyan tizenhárom százaléka a részvényeknek, melyek tulajdonosai a részvényes kisebbségi jogán, társai maradnak egy fővárosi intézménynek. Olyan intézménynek, mely közigazgatási szempontból jelentősebb és életbevágóbb valamennyinél. Egyelőre semmi garancia sincs arra, hogy a tizenhárom százalék felkínálkozik a főváros nyolcvanhét százaléka mellé. Hacsak nem valósul meg az az olcsó börzsáner elgondolás, hogy boldogok lesznek a kisebbségi részvényesek, ha megszabadulnak a nekik ma úgyis értéktelen papíroktól. A főváros sokkal többet áldoz, semhogy akár jogi, akár erkölcsi szempontból vakon belemehetne ebbe az esetlegességbe. Az egész tranzakció felborulhat, ha akár csak egy részvény marad is idegen kézben Ha tehát a tanács él a közgyűléstől nyert felhatalmazással, s a községi takarékpénztárt az Egyesült Fővárosi Takarékpénztáron keresztül óhajtja megvalósítani, nem várt nehézségekkel kell már itt is számolnia, és csak azok leküzdése után kezdhet a komoly munkához. De van ennél még súlyosabb probléma is. A községi takarékpénztár horderejének titka ugyanis abban rejlik, hogy mint a főváros bankárja, természetes és hivatott kezelője a főváros tőkéjének. A főváros az eddigi gyakorlat szerint mintegy harminc-negyven millió pengőt kamatoztat különböző belföldi pénzintézeteknél. A mai gazdasági viszonyok mellett elképzelhetetlen, hogy ily óriási összeg minden átmenet nélkül elvonássék a bankok trezorjából. A mi tőkeszegény országunk gazdasági életében tökéletes katasztrófát jelenete egy ilyen lépés. Nem valószínű, hogy a főváros egy még csak az életrehívás előtt álló intézménye kedvéért hajlandó lenne életerejében megrendíteni meglévő intézményeket s aláásni ezzel az amúgy is rózsásnak igazán nem mondható gazdasági helyzetet. Előállhat tehát az a paradox helyzet, hogy a főváros tőkekezelő üzeme, a községi takarékpénztár függőkölcsönt kényszerül felvenni azoktól a bankoktól, melyek a főváros tőkéjét gyümölcsöztetik, hogy megalakulhasson s hogy életképes legyen. Vagyis az fog történni, hogy a főváros kamatokkal fogja megfizetni újból a saját tőkéjének igénybevételét. Hogy meddig, azt csak a fővárosi tanács lelkiismerete döntheti el. A szegénységet — fájdalom — nem lehet szabályrendelettel megszüntetni. A községi takarékpénztár ügye tehát még sok vizet fog zavarni. Az egész dologban, a pártközi paktumba jutott megegyezésig, az a legnevezetesebb eredmény, hogy a személyi aspirációk problémája kikapcsolódott. Az új intézmény igazgatósági tagjai díjazást nem kapnak s nem lehetnek olyan egyének, akik bizottsági tagok, sem olyanok, akik az igazgatósági tagságért a bizottsági tagságukról lemondanának. A pártközi paktumnak ez a része a gyanúsítások méregfogát húzta ki. A személyi kérdéseknek ilyen megoldása mindenesetre tisztultabb közélet óhaját domborítja ki. Csak az kár, hogy ezek után a községi takarékpénztár sokkal lassúbb tempóban fog megvalósulni, mintha éppen ezzel az egy problémával több terhelné. Szükséges, indokolt, okos, helyes intézmény a községi takarékpénztár.. Megérdemelné, hogy szervi hibák és komplikációk nélkül kerüljön a nap alá. (Egyelőre nem bérelték ki a Hungária-fürdő épületét.) A főváros közegészségügyi bizottsága a háziszemét pormentes gyűjtésének kísérletképpen való bevezetésén kívül elhatározta, hogy felterjesztéssel fordulnak a kormányhoz, amelyben kérik egy állami kórház létesítését Budapesten, mivel a fővárosi kórházak férőhelyeinek jórészét vidéki betegek foglalják le. Ilyenformán sok kórházi ágy szabadulna fel a budapesti betegek számára. A továbbiakban elvben kimondták egy nemibetegdispensaire és egy házassági tanácsadó intézmény létesítését, amely a VII. kerületi tüdőbeteg-dispensaire-rel egy épületben helyeződnék el. Erre a célra 15 esztendőre bérbe akarják venni a Hungáriafürdő épületét, amelyet megfelelő módon átalakítanának. A bérleti díj évi 32.000 pengő, az átalakítás pedig 145.000 pengőjébe kerülne a fővárosnak. Némethy Béla közegészségügyi tanácsnok többek felszólalására elmondotta, hogy a VII. kerület belsejében, ahol ezideig még nincs tüdőbeteg-dispensaire, nem lehetett alkalmas telket találni, amelyen ez az intézmény felépülhetne. Ezért kellett a bérlethez folyamodni, amelyre vonatkozó megegyezésnél igyekeznek a főváros érdekeit minden tekintetben megóvni. Sokan örömmel üdvözölték a tervet, majd Klór Zoltán dr. indítványára a bizottság albizottságot küldött, amely a bérlendő épületnél helyszíni szemlét tart és 14 napon belül jelentést tesz, amikor is véglegesen döntenek. 23 KAPHATH LUTMANN 3.bsHsa Bánáczi-úr in a CÖMTIMEMTAI-amstehnah HAMNfflVEH, VILÁGHÍRŰ GYÁRTMÁNYAINAK. MABWEÖSSSSÁSI EGTEEXHUSITVBANAL KÉPZŐMŰVÉSZET ** A „The Stúdió" egy magyar festőről. A kitűnő angol művészeti folyóirat most megjelent májusi számában részletesen foglalkozik Reitzer Elemér magyar festőművésznek a népművészet szellemétől megihletett dekoratív művészetével. Több művét képben bemutatja s egy parasztmenyecskés kompozícióját szines műmellékletként is közli. ** Edvi Ulés Aladárék emberemkiállitása. Virágzó gyümölcsfás kertek között visz az ut Edvi Illés Aladárék fürjubai műterme felé és a mandula-, a barack-, az almavirág édes illata kiséri el odáig az embert. Ebben a meghitt művészetnek teremtett környezetben mutatja be gazdag munkásságának termékét Edvi Illés Aladár és hitvese, Karádi Etelka. Mind a kettőjük nevét és művészetét jól ismeri a közönség kiállításainkról, amelyeknek régi és szorgalmas szereplői. Edvi Illés Aladár legkiválóbb akvarellistáink egyike, valóságos virtuóza ennek a festői eljárásnak. Tájat, emberi és állati alakot egyforma könynyedséggel és költészettel tud vele fölidézni. Mesteri képei között azonban több az olajfestmény. Nagy a tárgyi változatosságuk, mert Edvi Illés Aladár nem egyhelyben élő festő, hanem vándor természet, ki egész Európát bejárta és a méh szorgalmával mindenből hazahozott Valamit, ami érdeklődését megragadta. Apró motívumuk szomszédságában különösen egy hollandus szinharmóniáju magyar szélmalmos tája és egy barna szürke harmóniájú kavargó felhős tája ragadt meg emlékezetünkben. Edvi Illés Aladárné Karádi Etel főként az arcképfestést műveli nagy szorgalommal és igen fejlett jellemző tehetséggel. (e. n.) ** Bokros-Birman Dezső könyve. Bokros-Birman Dezső szobrász és ilyen művészeink között a legegyénibb tehetségnek egyike. Mit avégzetével, annak újabb nyilvánulásaival nem egyszer foglalkoztunk e helyütt. Erről az érdekes művészről most díszes könyv jelent meg az Amicus kiadásában. A könyv, amely már szinte album, Bokros-Birman legszebb szobrászi munkáit, azonfelül több rajzát mutatja be szép kivitelű képeken. Szöveget a könyvhöz többen is írtak. Elsősorban Karinthy Frigyes, kinek mindig van elgondolkoztató mondanivalója és hozzá eredeti és ennélfogva megragadó kifejező formája. Azután maga a művész, ki „önéletrajz" című írásában elbeszéli művészi fejlődésének és az anyaggal, az élettel és önmagával vívott küzdelmeinek történetét. Ritka érdekes vallomás s meglepő írói készségének is bizottysága- Bokros-Birman mikor ír is, a szokatlanra és a különösre törekszik, sőt valamennyre erőlteti is ezt a törekvését. Enélkül őszintébb hatású volna az írása. Körülbelül hét éve (1921), hogy Bokros-Birman új stílus keresésére vetette magát. Ennek a korszaknak főbb műveit veszi sorra és méltatja tanulmányában egyenkint Rabinovszky Márius. Kevésbé pozitív tartalmú írás Forgó Pálé, ki ,,Korunk képe Bokros művészetében" című fejtegetésében igyekszik a művészt korába beleilleszteni. Végül Genthon István ír apológiát Bokros-Birman két legproblematikusabb munkájához, az Áchim- és Ady-síremlék tervéhez. (e. n.) t gymekruhácskák Ízléses kivitelben, kiváló jó anyagokból Székely Jenő, IV., Petőf Sándor (volt Koronaherceg) utca 0 Oktogon-saroktelek 389-nél, 60 m utcai front, Fehérvári-Hengermalom-út sarkán eladó. Hétköznapon Keulandné, II., Margit-körút 5/a. 635 Kertésztás modern lakások valamint üzlet és műhelyhelyiségek kaphatók június elsejére a Fehérvári-ut 42. sz. alatt épülő új házban Garszonlakások központiütéssel, gyönyörű kilátással nagy terasszal kaphatók a Horthy Miklós-út 69. sz. házban. Stílus Épitő R.-T., V. Balaton-u. 10,1. c. 10—1-ig, d. u. 4—6-ig. Telefon: 968—23 a __________| _ a "■ vendéglői berendezések, asztt| VolSOOI tatok, székek, jégszekrények és mindenféle üzletberendezések, nikkelezett üvegállványok nagyon olcsón. Rosenlehl, VIII, Népszínház utca 81. sz. (Bérkocsis utcai oldalon)MEGNYILT || p 1$ BÚTOR ■ --| MJLMI BUDAPEST IV, GERLÓCZY-U. 13 KAstOLY-KÓXUT SAMU yfr.ZSjjfe* RÉSZLETOSZTÁLY Hozza el anyagát készítek méret szerint inget és pizsamát ICA Fehérnemztipar, Klauzál-utca 35 Készen elsőrangú anyagból: I-a Paplin-ing. . . . P 8.80 Ditzes ingnadrág. . P 3.60 BÚTOR kisiparosok készítményei rendkívül élesen, legelőnyösebben Dohány utca éli ERNST GYULA Imtorárnházában. jégszekrények sirkimérő-készülékeit sűrkimérő alkatrészek, automatikus villanyhártfarelvények HEINEFELD jégszekrénygyára Budapest, VI. kerület, Gróf Zichy Jenő utca 5 Árjegyzék ingyen és bérmentve Pír \ÖZELŐKELŐ/ \ hölgyközönség f | kabát és ruha / \ olcsó bevásárlási f \ forrása I \ ZOLTÁN/ 1 21 Szervita-tér 4 ■ 1 az udvarban I * EB ■ Új helyiség: Dohány u. 29. sz. Telefon / / Kamara mozgóval szemben stronz^/elyemernyők chaffer Béláné * csillárok