Ujság, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-29 / 98. szám

VASÁRNAP, 1928 ÁPRILIS 29 ÚJSÁG Április 28 GYAPOTPIAC New Yorke (zárlat) Április 27 Cent per libra Eszakamor. fully midd­­ling loko 21.75 májusra 21.25 júliusra 21.99—21.06 aug.-ra 20.97 szept.-re 20.96 okt.-re 20.86-20.88 dec.-re 20.72—20.74 jan.-ra 20.67-20.69 március 20.67 Cent per libre Eszakamor. fully midd­­ling loko 21.85 májusra 21.30 — 21.34 júliusra 21.02—21.05 aug.-ra 20.97—20 98 szept.-re 20.95 okt-re 20 87—20.89 dec.-re 20.75-20.80 jan.-ra 20 74—20.75 március 20.72 Az irányzat tartott volt. F­Ő­VÁ­R­O­S A községi takarékpénztár helye a nap alatt írta Gömöri Elek vezérigazgató A községi takarékpénztár előmunkálatait még távolról sem tetőzte be az a közgyűlési határozat, melyet a pártközi megállapodás eredményezett. Az obstruáló baloldali pártokat, köztük elsősor­ban a demokratákat, köztudomás szer­int nem elvi álláspont riasztotta vissza a tanács részéről előterjesztett javaslat elfogadásától. Annál ke­vésbé, mert hiszen a községi takarékpénztár léte­sítése volt egyik sarkalatos tétele annak az örök­ségnek, melyet pártprogramm alapján még Vi­­­zsonyi Vilmos hagyott a demokratákra. A demo­krata oldalról tehát soha egy szó el nem hang­zott volna a javaslat ellen, ha az nem kapcsoló­dott volna össze azzal a szándékkal, mely egy süllyedés hírében álló bank hajójának megmenté­sét célozza. Az a körülmény, hogy a pártok megegyezésre jutottak, nem enged kétséget aziránt, hogy sike­rült eloszlatni azokat az aggodalmakat, melyek az ellenzéki pártokat a körömszakadtáig menő harcba szólították a tanácsi javaslattal szemben. Elvileg minden párt hozzájárult tehát a községi takarékpénztár létesítésének eszméjéhez s a gya­korlati kivitelnek az a módja sem ütközik immár jogi akadályba, mely szerint a községi takarék­pénztár az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár részvényeinek átvétele alapján, ennek az intézet­nek a keretében teljesítse hivatását. A közgyűlési határozat révén elvileg befeje­zett tényekkel állván szemben, az ügy politikai része kétségtelenül elvesztette élességét. A főváros élhet azzal a joggal, hogy az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnak opció formájában biztosított nyolcvanhétszázalékos részvénytöbbségi állagát átvegye. Sajnos, egy lépéssel sem jutottunk kö­zelebb ezzel a községi takarékpénztár megvaló­sításához. Ellenkezőleg. Itt a problémák csőstül zúdulnak a községi takarékpénztári eszme jó­hiszemű híveinek nyakába. Az első helyen szerepel ezek között a községi takarékpénztárra vonatkozó szabályrendelet meg­alkotása. Nem kis jelentőségű kérdések eldön­tését követeli ez. Mi legyen a községi takarék­­pénztár? Önálló részvénytársaság-e, melynek részvényei a főváros kizárólagos birtokában vannak vagy kifejezetten fővárosi üzem módjára működjék-e? Nem lehet ma még jóslásba bo­csátkozni, hogy a főváros melyiket fogja magáévá tenni. Egyelőre csak az adott helyzetről van szó, amely legjobb esetben átmeneti jellegű. Az adott­ság pedig abban áll, hogy a főváros átveszi az opcionált részvényeket s ezen az alapon ura lesz egy banknak, amelyről feltételezi, hogy ké­sőbb betölti majd a községi takarékpénztár hi­vatását s az ahhoz fűzött reménységeket. Vájjon gondolnak-e arra, — feltéve, hogy a bank státusza kifogástalan —, hogy az opcionált nyolcvanhét százaléknyi többségi részvény átvé­tele után még mindig marad olyan tizenhárom százaléka a részvényeknek, melyek tulajdonosai a részvényes kisebbségi jogán, társai maradnak egy fővárosi intézménynek. Olyan intézménynek, mely közigazgatási szempontból jelentősebb és életbevágóbb valamennyinél. Egyelőre semmi ga­rancia sincs arra, hogy a tizenhárom százalék fel­­kínálkozik a főváros nyolcvanhét százaléka mellé. Hacsak nem valósul meg az az olcsó börzsáner el­gondolás, hogy boldogok lesznek a kisebbségi részvényesek, ha megszabadulnak a nekik ma úgyis értéktelen papíroktól. A főváros sokkal töb­bet áldoz, semhogy akár jogi, akár erkölcsi szem­pontból vakon belemehetne ebbe az esetleges­ségbe. Az egész tranzakció felborulhat, ha akár csak egy részvény marad is idegen kézben Ha tehát a tanács él a közgyűléstől nyert felhatalma­zással, s a községi takarékpénztárt az Egyesült Fővárosi Takarékpénztáron keresztül óhajtja megvalósítani, nem várt nehézségekkel kell már itt is számolnia, és csak azok leküzdése után kezdhet a komoly munkához. De van ennél még súlyosabb probléma is. A községi takarékpénztár horderejének titka ugyan­is abban rejlik, hogy mint a főváros bankárja, természetes és hivatott kezelője a főváros tőké­jének. A főváros az eddigi gyakorlat szerint mintegy harminc-negyven millió pengőt kamatoz­tat különböző belföldi pénzintézeteknél. A mai gazdasági viszonyok mellett elképzelhetetlen, hogy ily óriási összeg minden átmenet nélkül elvonás­sék a bankok trezorjából. A mi tőkeszegény or­szágunk gazdasági életében tökéletes katasztrófát jelenete egy ilyen lépés. Nem valószínű, hogy a főváros egy még csak az életrehívás előtt álló intézménye kedvéért hajlandó lenne életerejében megrendíteni meglévő intézményeket s aláásni ez­zel az amúgy is rózsásnak igazán nem mondható gazdasági helyzetet. Előállhat tehát az a paradox helyzet, hogy a főváros tőkekezelő üzeme, a községi takarék­­pénztár függőkölcsönt kényszerül felvenni azok­tól a bankoktól, melyek a főváros tőkéjét gyü­mölcsöztetik, hogy megalakulhasson s hogy élet­képes legyen. Vagyis az fog történni, hogy a fő­város kamatokkal fogja megfizetni újból a saját tőkéjének igénybevételét. Hogy meddig, azt csak a fővárosi tanács lelkiismerete döntheti el. A sze­génységet — fájdalom — nem lehet szabályren­delettel megszüntetni. A községi takarékpénztár ügye tehát még sok vizet fog zavarni. Az egész dologban, a pártközi paktumba jutott megegyezésig, az a legnevezete­sebb eredmény, hogy a személyi aspirációk pro­blémája kikapcsolódott. Az új intézmény igaz­gatósági tagjai díjazást nem kapnak s nem le­hetnek olyan egyének, akik bizottsági tagok, sem olyanok, akik az igazgatósági tagságért a bizottsági tagságukról lemondanának. A pártközi paktumnak ez a része a gyanúsítások méregfogát húzta ki. A személyi kérdéseknek ilyen megol­dása mindenesetre tisztultabb közélet óhaját domborítja ki. Csak az kár, hogy ezek után a községi takarékpénztár sokkal lassúbb tempóban fog megvalósulni, mintha éppen ezzel az egy problémával több terhelné. Szükséges, indokolt, okos, helyes intézmény a községi takarékpénztár.. Megérdemelné, hogy szervi hibák és komplikációk nélkül kerüljön a nap alá. (Egyelőre nem bérelték ki a Hungária-fürdő épületét.) A főváros közegészségügyi bizottsága a háziszemét pormentes gyűjtésének kísérletképpen való bevezetésén kívül elhatározta, hogy felterjesz­téssel fordulnak a kormányhoz, amelyben kérik egy állami kórház létesítését Budapesten, mivel a fővárosi kórházak férőhelyeinek jórészét vidéki betegek foglalják le. Ilyenformán sok kórházi ágy szabadulna fel a budapesti betegek számára. A továbbiakban elvben kimondták egy nemibeteg­­dispensaire és egy házassági tanácsadó intézmény létesítését, amely a VII. kerületi tüdőbeteg-dispen­­saire-rel egy épületben helyeződnék el. Erre a célra 15 esztendőre bérbe akarják venni a H­ungária­­fürdő épületét, amelyet megfelelő módon átalakí­tanának. A bérleti díj évi 32.000 pengő, az át­­alakítás pedig 145.000 pengőjébe kerülne a fő­városnak. Némethy Béla közegészségügyi tanács­nok többek felszólalására elmondotta, hogy a VII. kerület belsejében, ahol ezideig még nincs tüdő­­beteg-dispensaire, nem lehetett alkalmas telket találni, amelyen ez az intézmény felépülhetne. Ezért kellett a bérlethez folyamodni, amelyre vo­natkozó megegyezésnél igyekeznek a főváros ér­dekeit minden tekintetben megóvni. Sokan öröm­mel üdvözölték a tervet, majd Klór Zoltán dr. in­dítványára a bizottság albizottságot küldött, amely a bérlendő épületnél helyszíni szemlét tart és 14 napon belül jelentést tesz, amikor is véglegesen döntenek. 23 K­APHATH LUTMANN 3.bsHsa Bánáczi-úr in a CÖMTIMEMTAI-amstehn­ah HAMNfflVEH, VILÁGHÍRŰ GYÁRTMÁNYAINAK­­. MABWEÖSSSSÁSI EGTEEXHUSITVBANAL KÉPZŐMŰVÉSZET ** A „The Stúdió" egy magyar festőről. A kitűnő angol művészeti folyóirat most meg­jelent májusi számában részletesen foglalkozik Reitzer Elemér magyar festőművésznek a nép­művészet szellemétől megihletett dekoratív mű­vészetével. Több művét képben bemutatja s egy parasztmenyecskés kompozícióját szines mű­­mellékletként is közli. ** Edvi Ulés Aladárék emb­eremkiállitása. Virágzó gyümölcsfás kertek között visz az ut Edvi Illés Aladárék fürjub­ai műterme felé és a mandula-, a barack-, az almavirág édes illata kiséri el odáig az embert. Ebben a meg­hitt művészetnek teremtett környezetben mu­tatja be gazdag munkásságának termékét Edvi Illés Aladár és hitvese, Karádi Etelka. Mind a kettőjük nevét és művészetét jól is­meri a közönség kiállításainkról, amelyeknek régi és szorgalmas szereplői. Edvi Illés Ala­dár legkiválóbb akvarellistáink egyike, való­ságos virtuóza ennek a festői eljárásnak. Tá­jat, emberi és állati alakot egyforma köny­­nyedséggel és költészettel tud vele fölidézni. Mesteri képei között azonban több az olajfest­mény. Nagy a tárgyi változatosságuk, m­ert Edvi Illés Aladár nem egyhelyben élő festő, hanem vándor természet, ki egész Európát bejárta és a méh szorgalmával mindenből ha­zahozott Valamit, ami érdeklődését megra­gadta. Apró motívumuk szomszédságában különösen egy hollandus szinharmóniáju magyar szélmalmos tája és egy barna szürke harmóniájú kavargó felhős tája ragadt meg emlékezetünkben. Edvi Illés Aladárné Karádi Etel főként az arcképfestést műveli nagy szor­galommal és igen fejlett jellemző tehetség­gel. (e. n.) ** Bokros-Birman Dezső könyve. Bokros-Birman Dezső szobrász és ilyen művészeink között a legegyénibb teh­etségnek egyike. Mit a­­­végzetével, annak újabb nyilvánulásaival nem egyszer foglalkoztunk e helyütt. Erről az érdekes művészről most díszes könyv je­lent meg az Amicus kiadásában. A könyv, amely már szinte album, Bokros-Birman leg­szebb szobrászi munkáit, azonfelül több raj­zát mutatja be szép kivitelű képeken. Szöve­get a könyvhöz többen is írtak. Elsősorban Karinthy Frigyes, kinek mindig van elgon­dolkoztató mondanivalója és hozzá eredeti és ennélfogva megragadó kifejező formája. Az­után maga a művész, ki „önéletrajz" című írásában elbeszéli művészi fejlődésének és az anyaggal, az élettel és önmagával vívott küz­delmeinek történetét. Ritka érdekes vallomás s meglepő írói készségének is bizottysága- Bokros-Birman mikor ír is, a szokatlanra és a különösre törekszik, sőt valamennyre eről­teti is ezt a törekvését. Enélkül őszintébb ha­tású volna az írása. Körülbelül hét éve (1921), hogy Bokros-Birman új stílus kere­sésére vetette magát. Ennek a korszaknak főbb műveit veszi sorra és méltatja tanulmá­nyában egyenkint Rabinovszky Márius. Ke­vésbé pozitív tartalmú írás Forgó Pálé, ki ,,Korunk képe Bokros művészetében" című fejtegetésében igyekszik a művészt korába beleilleszteni. Végül Genthon István ír apo­lógiát Bokros-Birman két legproblematikusabb munkájához, az Áchim- és Ady-síremlék ter­véhez. (e. n.) t gymekruhácskák Ízléses kivitelben, kiváló jó anyagokból Székely Jenő, IV., Petőf­ Sándor (volt Koronaherceg) utca 0 Oktogon-saroktelek 389-n­él, 60 m utcai front, Fehérvári-Hengermalom-út sarkán eladó. Hétköznapon Keulandné, II., Margit-körút 5/a. 635 Kertésztás modern lakások valamint üzlet és műhelyhelyiségek kaphatók június elsejére a Fehérvári-ut 42. sz. alatt épülő új házban Garszonlakások központi­­ütéssel, gyönyörű kilátással nagy terasszal kaphatók a Horthy Miklós-út 69. sz. házban. Stílus Épitő R.-T., V. Balaton-u. 10,­­1. c. 10—1-ig, d. u. 4—6-ig. Telefon: 968—23 a __________| _ a "■ vendéglői berendezések, asz­tt| Vol­SOOI tatok, székek, jégszekrények és mindenféle üzletberende­zések, nikkelezett üvegállványok nagyon olcsón. Rosenlehl, VIII, Népszínház­ utca 81. sz. (Bérkocsis utcai oldalon)­­MEGNYILT || p 1$ BÚTOR ■ --| MJLM­I BUDAPEST IV, GERLÓCZY-U. 13 KAstOLY-KÓXUT SAMU yfr.ZSjjfe* RÉSZLETOSZTÁLY H­ozza el anyagát készítek méret szerint inget és pizsamát ICA Fehérnemztipar, Klauzál-utca 35 Készen elsőrangú anyagból: I-a Paplin-ing. . . . P 8.80 Ditzes ingnadrág. . P 3.60 BÚTOR kisiparosok készítményei rendkívü­l élesen, legelőnyösebben Dohány­­ utca éli ERNST GYULA Imtorárnházában. jégszekrények sirkimérő-készü­lékeit sű­rkimérő­ alkatrészek, automatikus villany­­hártfarelv­ények HEINEFELD jégszekrénygyára Budapest, VI. kerület, Gróf Zichy Jenő­ utca 5 Árjegyzék ingyen és bérmentve Pír \ÖZELŐKELŐ/ \ hölgyközönség f | kabát és ruha / \ olcsó bevásárlási f \ forrása I \ ZOLTÁN/ 1 21 Szervita-tér 4 ■ 1 az udvarban I * EB ■ Új helyiség: Dohány­ u. 29. sz. Telefon­ / / Kamara mozgóval szemben stronz­^/elyemernyők chaffer Béláné * csillárok

Next