Ujság, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-24 / 142. szám
VASÁRNAP, 1928 JÚNIUS 24 ÚJSÁG Debrecen városa irkát, könyvet árul e _____ ij Harcot hirdet a debreceni pogárság a városi üzemek ellen. A városnak sok milliárdját emészti fel a nyomdája. Irkák, tankönyvek gyártása után üzleti könyvek és dossier-borítékok gyártására is berendezkedik négyszázezer pengő költséggel a városi nyomda A háború idején történt, hogy a közellátás biztosítása céljából állam, főváros és egyéb közületek olyan üzemeket is felállítottak, amelyek átvették az ipar és kereskedelem szerepét, részt vettek a termelésben, egyrészt, hogy a beálló szükségleteket kielégítsék, másrészt pedig, hogy árnivelláló hatással legyenek. A háború elmúltával, a közgazdaságiéletnek a békemederben való visszatérése után a különböző közüzemek jórészt elvesztették létjogosultságukat, mert immár a magánipar és magánkereskedelem bőségesen ki tudja elégíteni a lakosság szükségleteit, viszont a közüzemek termékei nem olcsóbbak annak ellenére sem, hogy különböző kedvezményekben részesülnek a hatóságoktól, adómentességet élveznek és akárhányszor a nyersanyagok beszerzésére még vámmentességet is ki tudnak eszközölni maguknak. Ilyen körülmények között a közüzemek anélkül, hogy közszükségletet elégítenének ki, illegitim versenyt támasztanak az iparnak és kereskedelemnek, mégpedig azon a módon, hogy adófizető polgárok filléreiből tartják fenn magukat. Szerte az országban mindenütt sürgetik a még meglévő közüzemek megszüntetését. A fővárosban egy részüket már halálra ítélték, másik részüket pedig vagy korlátozták működésükben, vagy részvénytársasági alapon akarják úgy fentartani, hogy semmiféle előnyt a legitim kereskedelemmel szemben ne élvezzenek. A közüzemek beszüntetésénél az a szempont vezérli az illetékeseket, hogy általában csak olyan üzemeket tartsanak fenn a városok, amelyek elsőrendű közszükségletet elégítenek ki és nem veszik el az életlehetőségeket a polgárságtól. Ebből a szempontból tekintve ezt az ügyet, igen érdekes az a harc, amely Debrecen városában folyik a város által fentartott nyomda, könyvkereskedés, irkagyár és vonalzóintézettel szemben. Debrecen városa bölcs vezetőségének intézkedése folytán mind nagyobb jelentőségre tesz szert az országban és céltudatos előretörésével a magyar kultúrának mind nagyobb és erőteljesebb fellegvára igyekszik lenni. Ez a nagyszerűs törekedés, a modern fejlődésbe való beleilleszkedés meglátszik a város külső képén is, amely évek alatt módfelett megváltozott, mert a poros, messzire szétterpeszkedett, járhatatlan utakkal megközelíthetetlen nagyváros csinos, tiszta, parkokkal, ligetekkel teli tűzdelt, jónta, a modern városrendészetnek megfelelő higiéniával berendezett várossá változott. Éppen ez a feltörésre való céltudatosság teszi különössé, hogy Debrecen városával szemben az ipari és kereskedelmi köröknek harcot kell folytatni olyan városi üzemek ellen, amelyek nem elsőrendű közszükségletek kielégítését célozzák s túlmennek a közüzemek igazi céljain és működési területén, veszedelmes ellenfeleivé válnak a dolgos iparnak és kereskedelemnek. Debrecen városában elsősorban a városi nyomda ellen folyik a harc. Ez a nyomda 350 éves múltra tekint vissza. Létalapját annak a hatalmas kulturális működésnek köszönheti, amely Debrecenben, a reformátusok központi városában, a nagyhírű és nagymultú kollégium tanárai évszázadok óta kifejtenek. Ez a nyomda szerény igényeknek megfelelő módon fejlődött az évszázadok során és töltötte be azt a szerepet, hogy a város szükségletét kielégítse. A háború után való évben azonban nagy tranzakciót hajtottak végre a nyomdával kapcsolatosan. A város ugyanis 240.000 aranykorona fejében felerészben társául fogadta a nyomdavállalatba a tiszántúli református egyházkerületet. Ez a 240.000 korona jóval kevesebb volt, mint amennyit a nyomda fele értéke képvisel, de Debrecen városának vezetőit valószínűleg az a szempont vezette, hogy szolgálatára legyen az egyháznak, olyan erőforrást nyisson meg számára, amely kulturális tevékenységében segítségére lehet. Ugyanakkor ugyanis, amikor az üzletet a református egyházzal megkötötték, Debrecen valamennyi könyv- és papírkereskedője és könyvnyomdásza írásban 1.200.000 koronát ajánlott fel a református egyháznak juttatott nyomdarészért és 40 százalékkal többet akart készpénzben megtéríteni az átadott árukészletért, mint amennyit az egyház fizet. Ezt az ajánlatot azonban nem fogadták el és az egyházzal létrejött a társasüzlet. Ettől kezdve a nyomdavállalat mind szélesebb térre terjesztette ki működési körét. Könyv- és papírkereskedést nyitott és egy lap kiadására is vállalkozott. Egyetértés címen jelent meg ez a lap, amely sehogysem tudta az olvasóközönség rokonszenvét megnyerni, úgyhogy százmilliókat fizettek rá, míg a vállalat felügyelőbizottságának erélyes nyomására be nem szüntették. A nyomdavállalat vezetése tovább folyt, könyvkötészetet, vonalzó üzletet, üzleti könyv- és irkagyárat rendeztek be. A vállalat olyan kedvezményekhez jutott, amelyek rentabilitását feltétlenül biztosították volna, ha helyes üzletvitel mellett folyik az üzem. A debreceni városi nyomda és a vele kapcsolatos Mélius könyvkereskedés ugyanis kizárólagos jogot kapott arra, hogy az egész ország területén a református iskolák számára tankönyveket készisten, irkákat és iskolai szereket szállítson. Ilyen módon olyan hatalmas vevőterületet biztosítottak számára hogy az egy magánvállalkozás részére a fejlődésnek és gyarapodásnak szinte mérhetetlen lehetőségét jelentette volna. A városi kezelésben azonban ez nem következett be, amit jellemez az, hogy amikor Debrecen városa amerikai dollárkölcsönt vett fel, tizenkétmilliárd koronát juttatott a nyomdavállalatnak és most újból 400.000 pengő kölcsönre van szüksége a vállalatnak, hogy üzemét tovább folytathassa és kiterjeszthesse újabb üzletágakra, mert elhatározta, hogy kereskedelmi iratgyűjtőket, dossierborítékokat és üzleti könyveket is fog gyártani és forgalomba hozni. Ennek az újabb 400.000 pengős kölcsönnek a szükségessége állítja most sorompóba Debrecen kereskedőit a város mellett. Mindenáron meg akarják akadályozni, hogy újabb kölcsönnel lehetővé tegyék a városi nyomdának olyan üzletágra való kiterjeszkedését, amely semmiképpen sem lehet egy közüzemnek hivatása. A harc során kimutatják az érdekelt kereskedők, hogy a nyomdavállalat azért nem rentábilis, mert üzletvitele nélkülöz minden realitást. Amíg ugyanis a legitim kereskedelem sohasem ad kilencven napnál hosszabb időre hitelt, a városi vállalat tizenkét hónapra is kihitelezi áruját. Azonkívül elveszik az üzem nyereségét a különböző címeken adott jutalékok. A tankönyveknél ugyanis harminc százalék engedményt adnak a bizományosnak, tízszázalékot a református egyházkerületnek, tízszázalékot a református tanítóegyesületnek. A bolti árból tehát ötven százalék megy el különböző jutalékokra, ami az iskolaköteles gyermekek szüleinek szempontjából egyáltalán nem lehet közömbös, mert hiszen ilyen módon megdrágítják az iskoláztatást. Van egy másik üzeme is Debrecen városának, amely ellen hangos panaszok hallatszanak. A városnak van ugyanis egy szeszgyára, amelyben különböző likőröket és pálinkákat gyártanak. Ez az üzem nem elégszik meg azzal, hogy különböző szeszesitalokat készít és azokat a kereskedelem számára forgalomba hozza, hanem maga is nyitott korlátolt jogú italmérést, vagyis egy kocsmát, ahová az emberek beállónak inni. Nem messze a piactól van ez a városi kocsma, ahová egyszerűbb emberek térnek be egy-egy pohár pálinkára. Debrecen iparosai és kereskedői méltatlannak találják, hogy a város egyúttal kocsmáros is legyen és módot adjon a részegeskedőknek italozásra. A harmadik üzem, amely ellen kifakadások vannak, hogy a város virágüzletet nyitott. A városi virágüzlet a városháza épületében nyílott meg, ahol történetesen huszonöt éve fennálló magánkézben lévő virágüzlet is van. A város tehát saját bérlőjével szemben lépett fel mint versenytárs és ítéli ezt halálra. A virágüzlet, mint közüzem valóban újság és aligha szolgálhat örömére azoknak a szociálpolitikusoknak, akik a közüzemek létesítését a köz érdekében tartják szükségesnek. Nádor Jenő és francia nyelvkurzusok, művészettörténeti kurzusok lesznek a klubban. Nálunk minden klubtag örül, ha a másiknak nyújtani tud valamit. A kölcsönös segítség olyan erős támasz —, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi is —, hogy mindenképpen fokozza a klubtagok erkölcsi jólétét és önbizalmát. Mert a nők ma Európában — Magyarországon is — nagyon el vannak nyomva társadalmilag. Mindenki személyesen kell, hogy kiverekedje a maga megbecsülését. Mondhatom, igen nagy örömet okoz, hogy a klubunk tagjai között már eddig is nagyon sok értékes emberre akadtam. — Ki nem fejezhetem azt a jó érzést, amit minden egyes klubülés mindnyájunk számára jelent. Mi egy olyan egyesület vagyunk, ahol senki nem kíván elnök lenni, senki nem akar vezető lenni. Itt mindenki dolgozni akar, anélkül, hogy szerepelni akarna. Érdekes, hogy még a legrettenetesebb társadalmi kötelezettségek súlya alatt vergődő klubtagjaink is minden egyes ülésen jelen vannak azóta, mióta megismerték ennek a klubnak levegőjét, értelmét. — Mi nem vagyunk párt, amely programmal ad és aztán csinál valami mást. Mi nem adunk programmot, hanem csinálunk valami jót. A klub azért valósult meg, mert már határozottan szükség volt rá nálunk. Szívesen látunk minden dolgozó nőt, akár kenyérkereseti pályát folytat, akár elméleti pályán van, művészi, vagy tudományos munkát végez. Teljesen politikamentes klub vagyunk. Tagjainknak felfogásai, meggyőződése után nem kutatunk. Kizárásra való ok, ha valaki akár társadalmi, akár felekezeti kérdésekkel bontja meg a klub belső életének egységét. A cél, amely előttünk lebeg, egymás jólétének előmozdítása és egy második otthon teremtése azok számára, akik ezt nélkülözik. _______33 Tudja minden ember, fia Lánya. A rovar a Halál tanítványa. Ősidők óta szenved az emberiség a bacillushordó rovaroktól, a betegség eme jól begyakorolt terjesztőitől Az Élet és Tisztaság ellenségei: a legyek, szúnyogok, darazsak, svábogarak, poloskák és undos szövetségeseik beszennyezik eledelünket szennyes lábaikkal és megfertőznek bennünket a bacillusokkal. A tudomány kezünkbe adott ellenünk egy állandó és holtbiztos fegyvert: a Flit-et. Flitelés percek alatt megtisztítja otthonunkat a kórokozó legyek, szúnyogok, darazsak, poloskák, svábbogarak, hangyák, bolhák és tetvek tömegétől. A Fitt kifürkészi azokat a legelrejtettebb zúgokat, ahol a rovarok búvóhelyeiken tenyésznek és ott elpusztítja petéiket. Fiitelés megöli a molyokat és lárváikat, amelyek lyukat rágnak a szövetekbe. Hit megóvja a ruhaneműeket. Használata könnyű. Nem hagy foltot. Illata egészséges. Világhírű tudósok tökéletesítették a Fitt rovarirtót. Biztos pusztulást hoz a rovarokra, de teljesen ártalmatlan emberre és háziállatra. Mindenütt kapható. Elosztóinak legyek, szőnyegek, hangyák, poloskák, svábbogarak, molyok, bolhák Óvakodjunk az utánzatoktól! Csak eredeti, plombást Flit-kannát fogadjunk el ! Magyarországi központ: PANACEA Gyógyszervegyészeti RT. Budapest, VI., Figyelő utca 16. Telefon: L/909—48* Budapesti viszonteladók telefonmegrendeléseiket 276—69. sz. alatt szíveskedjenek feladni Megalakult Budapesten a Dolgozó Nők Klubja Második otthon olyan dolgozó nők számára, akik ezt nélkülözik. Beszélgetés az első magyar női klub elnökével Amerikában és Angliában egyáltalában nem újság a nők klubja, alig van város, ahol az aszszony- és leánytársadalomnak ne volnának meg a legmodernebbül berendezett otthonai, ahol jólérzik magukat, összejöveteleket tarthatnak és kielégíthetik a kulturális szükségleteiket is. Hozzánk eddig csak a híre jutott el az ilyen kluboknak és egynéhány nagyon agilis, ügybuzgó és tehetséges nőnek kellett felbukkanni, míg itt is valóság lett belőle. Mert megalakult már Budapesten is a DNC, így hívják a Dolgozó Nők Clubját. Az Újság munkatársának alkalma volt beszélgetni a DNC elnöknőjével, Kunvári Bella doktornővel, aki nagyon gyakran és hosszú időn át tanulmányozta az amerikai és svájci női otthonokat és nyugati tapasztalatait igyekezett a honi talajba átültetni. Kunvári Bella dr. rendkívül intelligens, komoly fiatal hölgy, amit mond, érdekes és amit csinál, meglepő. " — 1926-ban három hónapot Amerikában töltöttem — mondotta — és ez alatt az idő alatt vendége voltam egy ilyen klubnak, a Tridhetta Clubnak. Mondhatom, úgy éreztem magam, mint idehaza. Tökéletesen vannak berendezve, a meleg víztől a kaszinóig minden föllelhető ebben a klubban. Nem fogadtak el tőlem egy fillért sem. Egyedüli lakó voltam, mert nyári szünet volt. Mindent alaposan szemügyre vettem és mentül többet néztem, annál jobban el voltam ragadtatva. Alkalmam volt megismerkedni sok egyetemi tanárnővel, akik bevándorlók részére egyáltalában nem hozzáférhetők. Megtudtam tőlük, hogy egész Amerika három kerületre van felosztva és minden kerületnek megvan a maga főszéktartója. Ők irányítják ezeknek a kluboknak az életét. Nálunk is régóta él és vajúdik a gondolat, hogy csináljunk valamit. Természetesen szerényebb keretek között, mint odaát. Most végre sikerült. Nekünk is megvan a saját berendezésünk, szép magyar stílusú bútorok, teljesen modern, kényelmes klubot alapítottunk. Itt lesz a helyisége az Andrássy út 21. szám alatt. Az érdeklődés óriási. Szinte lavinaszerűen megy minden. Nem is tudom, hogy fogjuk győzni. Nagy felelősséget nem vehetünk a nyakunkba. A dolog annál szebb, mert minden reklám és hívás nélkül jönnek a jelentkezők. A felvételnél két tag ajánlása után a választmány határoz. Kijelenthetem, hogy csak az illetők karakterétől és egyéniségétől függ a felvétel lehetősége a DNC-be. — Azt akarjuk, hogy minden társadalmi osztályból legyenek tagjaink. Egyelőre az érdeklődés főleg intellektüel nők részéről nyilatkozik meg. Mi nem egy-két tagot veszünk fel minden szakmából, hanem mindenkit, akinek erre a második otthonra szüksége van. A kincs nemcsak otthon, hanem a kultúra hajléka is lesz. Egész nap a tagok rendelkezésére áll, ezenkívül ingyen angol A berlini sportművészeti kiállítás a visszatért német óceánrepülőket ezzel az ajándékkal tünteti ki. A szobor Roch szobrász műve.