Ujság, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-06-01 / 147. szám

2 ÚJSÁG VASÁRNAP, 1928 JÚLIUS 1 Dús termést ígér az alföld és a Tiszántúl, de túl a Dunán negyvenezer hold termését pusztította el a víz és a jég Lefagyott a megműtrágyázott földeken a rozs — A Marcalvölgyben nincs termés, csak mételykor.­ ­ TAMÁS művészeti kiadó f K Budapest, V., Akadémia­ utca­i szám is Vászonra szerelt színes reprodukció-gyűjteménye •­­ a művészettörténeti iskolai oktatás céljaira tan­ -t tervszerűen összeválogatott klasszikus anyagával­­ ír AZ ORSZÁGOS TANÜGYI KIÁLLÍTÁS SZENZÁCIÓJA $ $ Mária Terézia-tér 8 — Pedagógiai Szeminárium W árpa és a repce azonban már keresztben van, ősziárpát és repcét inkább csak a nagyobb uradalmak termelnek. A fagykár megnövekedésében a sors kü­lönös iróniája folytán éppen a gazdaszorga­lomnak és előrelátásnak volt elsősorban sze­repe. Azok a gazdák ugyanis, akik műtrágyát szereztek és áldozattal, előrelátással meg kívánták javítani földjüket, mind jégká­rosulttá lettek. A kitűnően megmű­trágyázott földön ugyanis gyorsabban zsendült a vetés, termőbb volt a talaj , míg a rosszabb, hanyagabb gazda gyengébb földjén nem vált veszedelmessé a fagy, mert elmaradt a gabona fejlődése, a műtrágyázott földeken mindenütt elfagyott a rozs. A fagy nagy esőzések után jött, a nagy esőzések pedig csak fokozták az amúgy is dú­san műtrágyázott föld táplálóerejét. Dunántúl egyes részeinek ez a szomorú képe hálistennek csak ezekre a területekre borít­ja rá a gondot és szegénységet. A Duna mellett, Tisza mellett,­­Tiszántúl dúsak a ka­lászok és országos átlagban bő kárpótlást nyújtanak a dunántúli pusztulásért is. B. A. Marcal-völgye, Péter-Pál napján. (Az U­j­s­á­g kiküldött munkatársától.) Az Alföl­­­­dön, ha az időjárás miatt országszerte el is tolódott egy-két héttel az aratás, gazdagon­­ sárgálnak a búzatáblák, dúsan érik a gabona­­terítés a Tiszántúl is, csak a Dunántúl né­hány nagyobb földdarabján várják aggoda­lommal a gazdák az aratás eredményét. Fájdalmas csapása ez a sorsnak — mondotta egy lelkes kemenesaljai gazda —, hogy éppen a szorgalmáról híres dunántúli népet teszi tönkre az idén is a jég és a vízkár. A dunántúli gazda a legszorgalmasabb föld­műves. Az Alföldön tavasszal is lehet látni szántatlan tarlót és trágyázó szekereket, a Dunáidól azonban mindenütt komolyan veszik az őszi mélyszántást, a tarlószántást, ősszel trágyázzák meg a földet és a kukorica­­szárat is ősszel takarítják le a földekről, hogy a tengeri­ mély nagy kárt ne tegyen benne. Amerre a vonat a Dunántúlon végigfut, mindenütt látni a gabonatáblákban azo­kat a fehéres foltokat, amelyek a rovar­kár pusztításait mutatják. Győr tájékán és Győrtől a határ felé végig, nagy darab földeken dőlt le a rozsvetés és a búza, elpusztította az árpát a fagy és tönkre­tette a búzát a jég. A legszomorubb kép Kemenesaljától Veszprém megyén át mintegy húszezer holdnyi területen, ahol teljesen elverte a termést a jég. Kemeneshőgyész, Mezőlak, Békás, Mihály­­háza, Nyárád, Nagytima, Kistima, Pápa­­derecske, Nóráp, Kéktornyulak, Dóka, Pápa­­salamon, Kiskodár, Nagykodár földjein az idén semmi sem terem. Ezen a vidéken van Eszterházy Tamás her­­ceg hitbizománya, Eszterházy Sándor birtoka, Erdődy Kajetán gróf nagybirtokos is. A többi föld kisbirtokosoké. Lent a Marcal völgyében, ahová Kemenes­aljáról és a Bakonyból futnak le a patakok, évek óta reménytelenül néz minden áradás elé a környék lakossága. A legveszélyesebb árterület ez, itt is évente mintegy tizenötezer katasztrális­­ hold megy tönkre. . Jirohácsi Lajos dr. evangélikus esperes, aki még a régi Nagyatádi-pártnak volt országos al­­elnöke és mindig lelkesen vett részt a falu bajainak orvoslásában, a Dunántúli Mező­­gazdasági Kamara utolsó közgyűlésén tette szóvá a Marcal völgyének tragikus helyzetét, majd deputációt vezetett Mayer János föld­­mivelésügyi miniszterhez és tőle kért sürgős segítséget a marcavölgyi községek számára. Most aztán nagy öröm érte a marcalvölgyi lakosságot, mert a földmivelésügyi miniszter 300.000 pen­gőt juttatott Marcal­völgy árvízszabályo­­zására. Ebből a pénzből öt év alatt kanalizálni fogják az egész vidéket és meg lehet szüntetni az évek óta megújuló marcalvölgyi veszedelmet. Amint az autónk végigfut a marcalvölgyi községeken, a legelszomorítóbb kép tárul fel az út mindkét oldalán. Vetéstáblák, nagy darab földek, belátha­tatlan területek állanak iszap alatt. Községek között nincs olyan terület, ahol te­remne valami, a lakosság hiába várja az ara­tás idejét, szegénység, nyomorúság, leírhatat­ 'BfoförsZinü ísíp|­cipók $2? legtökéletesebb lisztifó szere/ C. M. M­ÜLLER­ & CQ., BERLIN magyarországi fióktelepe Budapest, VH, Gizella­ út 53-55. Tel. József 374—6 van gond, küzdelem itt az élet. Az árvíz és a Marcalvölgy iszapveszedelme a legsúlyosabb kárt teszi állandóan az állat­­állományban is. Az iszapból kinövő fa tele van betegséggel, a gulya beleh­eli a mételykórt és hiába gyógyítják a gazdák a jószágot, hiába minden igyekezet, a posványos legelő újabb mételykórt áraszt s a marhaállo­mánynak nagy része is elpusztul. A múlt évben a marcalkörnyéki marhaállomány­nak 30 százaléka pusztult el métely­­kórban. A Marcal völgyében víz, Kemenesalja, Vesz­prém felé a jég tett tönkre mindent, továbbá Győr felé pedig a rovarkár is nagy. Az ország keserves, küzdelmes életében százszorosan fáj­dalmas érzés ezen a vidéken végigmenni. A jégkárt egy délutáni nyári vihar okozta. Június 6-án délután 4 és 5 óra között hir­telen besötétedett az ég, hatalmas orkán­­szerű vihar támadt és elkezdett hullani a jég. Tojásnagyságú és ökölnagyságú jégdara­bok vertek el mindent egy óra alatt, az egész környék minden reménységét, egész vagyonát. Aratásról természetesen itt szó sem lehet. A távolabbi vidékeken, amelyeket kikerült a vihar s ahol kisebb az egyéb kár is, a fagyott rozst most aratják. A búza és az árpa aratá­sára csak két hét múlva kerül sor, az őszi „Nem sikerült végrehajtani Amerikában a szesztilalmat* ‘ Ezt ismeri be a demokrata konvent által elfogadott programm Newyork, június 30. (Reuters) Az országos de­mokrata konvent által elfogadott programm a sokat vitatott szesztilalom kérdésében arra a meg­jegyzésre szorítkozik, hogy nyolcévi kormányzás után a republikánus pártnak mentegetőznie kell az ország előtt, hogy nem sikerült végrehajtania a szesz­­tilalmat. A demokrata párt becsületes kísérletet tesz arra, hogy a szesztilalmi rendelkezéseket végrehajtsa. Ez a szövegezés kompromisszumot jelent a kérdésben fennálló szélső álláspontok között. A programm megtámadja a republikánus pártot a mezőgazdasággal szemben követett magatartása miatt és a mezőgazdaság támogatása mellett fog­lal állást. A tarifa­kérdés tekintetében a programm olyan­­ vámtarifát kivon, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai ipar sikeresen vegye fel a ver­senyt a külfölddel. A vámtarifa terheit és elő­nyeit egyenlő mértékben kell elosztani. A külpolitikára vonatkozó rész nem említi sem a népszövetséget, sem pedig a nemzetközi döntőbíróságot. Ezzel szemben élesen állást foglal az ellen, hogy idegen nem­zetekkel politikai szövetségeket kössenek. A programm követeli az örményeknek adott ígé­retek teljesítését és egy helyi önkormányzat meg­valósítását. A programm elítéli a háború, a mili­­tarizmust, az imperializmust, továbbá a más álla­mok ügyeibe való beavatkozást. Elítéli nevezete­sen a délamerikai államok ügyeibe való beavat­kozást és ezzel együtt — természetesen — a nica­­raguai hadjáratot is. A programm szükségesnek mondja, hogy kiépítsék a déli államokhoz való viszonyt, de ez csak a Monroe-tan fentartása mel­lett történhetik. Smith, a demokrata párt elnök­jelöltje a szesztilalmi törvényt meg akarja változtatni Houston (Texas), június 30. (Wolff.) A demokrata párt nemzeti konventje a pártpro­­grammot elfogadta és Smith newyorki kor­mányzót elnökjelöltté választotta meg. Az 1065 érvényes szavazatból, melyek öt­venöt államból adódtak össze, Smithre az első választási menetben 849 szavazat esett, vagyis kétharmadnál több; ennek hatása alatt a második menetben Sm­ith-t egyhangúlag vá­lasztottak meg. Smith kormányzó távirata kiterjeszkedik a pártprogrammnak arra a részletére is, amely a követendő külpolitika irányelveivel foglal­kozik. Smith ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy a pártprogramul annak az egyszerű igaz­ságnak ad kifejezést, hogy a «szeresd feleba­rátodat, mint tenmagadat, olyan isteni pa­rancs, am­ely nem tartalmaz semmiféle meg­szorítást és amelyet alkalmazni kell a népek és a nemzetek viszonyában is. Smith Alfréd életrajza Smith Alfréd Emánuel 1873 december 30-án Newyorkban született. Szegény szülők gyermeke volt s kezdetben rikkancskodással kereste kenye­rét, aztán segéd lett egy halkereskedésben, vége­zetül 1903-ig írnok volt egy ügyvédi irodában. Ekkor kezdődik bámulatos emelkedése. Már 1903-ban beválasztották Newyork­ állam parla­mentjébe, amelynek 1915-ig volt tagja, de 1911 óta egyben a parlamenti demokraták vezére, 1913 óta pedig a parlament elnöke volt. Ezután mint Nagy Newyork sheriffje és városatyáinak elnöke a közigazgatás szolgálatába lépett s Newyork városát szolgálta meg, mikor 1919-ben először választották meg Newyork állam kormány­zójává. Bár a következő kormány­zó választás al­kalmával megbukott, 1923 óta mégis újra őt vá­lasztották meg Newyork állam kormányzójává, amit nagy s egyre fokozódó népszerűségének köszönhetett. Azóta még két egymást követő vá­lasztás alkalmával lett az állam kormányzója, ami az ottani szokások szerint ritkaságszámba megy. Az 1921-iki választás alkalmával Newyork állam és egész Amerika egyik népszerű emberé­vel, Roosevelt Tivadarral, Amerika egykori elnö­kének fiával szemben százezer szónyi többséggel győzött a kormányzó választáson, 1926-ban pedig még nagyobb többséggel győzött ellenfelén. Már az 1924-iki elnökválasztás alkalmával a demokrata párt elnökjelöltjeként emlegették Wil­­son vejével, Mac Adooval szemben. Százkét egy­másután következő sikertelen szavazás után azután mégis nem őt, hanem Davist választották meg a demokrata párt elnökjelöltjévé. Smith Alfréddal szemben akkor főképp annak hangoztatásával csináltak hangulatot, hogy jó katolikus létére engedményekre hajlandó a kato­likus egyházzal szemben. Minthogy pedig Smith már 1927-ben kijelentette, hogy hajlandó volna elfogadni az újabb elnökjelöltséget. 1927 április havában, hogy élét vegye az ellenpárt minden kifogásának, nyílt levelet tett közzé, amelyben nyomatékosan hangoztatta, hogy az egyháznak semmiféle oly hatalmát el nem ismeri, mely beleütköznék az amerikai alkotmány végrehajtá­sába. Ő a maga részéről az egyház és állam tel­jes szétválasztása mellett van és nem volna haj­landó elismerni semmi egyházi hatóságnak oly jogát, mely beleütközik az ország törvényeibe. A nyilvános iskolát az amerikai szabadság egyik legfőbb pillérének tekinti, de elismeri a szülők­nek azt a jogát, hogy gyermekeiket tetszésük szerint nyilvános vagy felekezeti iskolában tanít­tassák. Boór és Páskándy miniszteri biz­tosok átvették az Erzsébetvárosi Kör ügyeinek intézését Lapunk pénteki számában megírtuk, hogy a belügyminiszter felfüggesztette az Erzsébet­városi Kör autonómiáját és Boór Aladár mi­niszteri osztálytanácsost, a belügyminisztérium közrendészeti osztályának helyettes vezetőjét, valamint Páskándy János dr. miniszteri segéd­­titkárt miniszteri biztosokként rendelte ki az Erzsébetvárosi Kör ügyeinek intézésére. Ezzel megszűnt Széchy András székesfővárosi ható­sági biztos funkciója. Boór Aladár és Pás­kándy János pénteken délelőtt Széchy András kíséretében megjelentek az Erzsébetvárosi Körben, ahol átvették az Erzsébetvárosi Kör ügyeinek ideiglenes vezetését. Boór Aladár ki­jelentette, hogy legfontosabb feladatának a Kör új alapszabályainak megalkotását tartja s mint mondotta, készségesen áll az Er­zsébetvárosi Kör rendelkezésére abból a cél­ból, hogy a kártyarendelet figyelembevételével dolgozzák ki az új alapszabályokat. Az ott tartózkodó volt vezetőségi tagok hosszabb deklarációt nyújtottak át Boór Ala­dár miniszteri biztosnak. A deklarációban ki­fejtették, hogy a belügyminiszteri határozat eb­ben nem áll módjukban jogorvoslattal élni, de megállapítják, hogy a Kör autonómiájának felfüggesztése az egyesületi törvények és ren­deletek értelmében elsőfokú intézkedésre jo­gosult hatóság kikapcsolásával történt meg. Egyúttal felkérték a miniszteri biztosokat, hogy a pénzkezelésre elrendelt vizsgálatot a kör reputációja érdekében sürgősen folytassák le s ettől függetlenül biztosítsák azt, hogy a július 1-én, délelőtt 10 órára összehívott rend­kívüli közgyűlést szabályszerűen megtarthas­sák, mert az a közgyűlés a belügyminisztérium által 58.255/1890. B. M. szám alatt láttamozott és kötelezőnek kimondott alapszabályok ren­delkezéseinek szigorú betartásával hivatott össze és tárgysorozata éppen azt célozza, hogy a kör autonómiája ezekre az érvényes alap­szabályokra helyeztessék inét vissza. Felkérték továbbá a két miniszteri biztost, hogy az alapszabályokat módosító közgyűlés­ összehívásáról haladéktalanul gondoskodjanak. MIT MONDANAK AZ ILLETÉKES HELYEN? Illetékes helyről a MTI útján a követke­zőket közüik: A VII. kerületi Erzsébetvárosi Kör auto­nómiájának felfügesztése azért vált szüksé-­ gessé, mert a kör egyes tagjai részéről benyúj-­­tott többrendbeli panaszbeadvány alapján a székesfőváros polgármestere által elrendelt hatósági vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kör évek óta az 1920 március 28-án tartott közgyűlésén elfogadott, de kormány­­hatóságilag jóvá nem hagyott módosított alap­szabályok alapján működik. Ezeket az utóbb módosított alapszabályokat a magyar királyi belügyminiszter 1922-ben, minthogy nem fe­leltek meg az érvényben levő rendeletnek, meg­felelő kiegészítés végett azzal küldötte vissza a kör elnökségének, hogy ha alapszabályaikat az érvényben lévő rendeleteknek megfelelően elkészítve újból felterjesztik, azokat érdem­leges tárgyalás alá fogja venni. A belügyminiszternek erről a döntéséről a székesfőváros polgármestere értesítette a kör akkori elnökségét, de a kör a visszaküldött meg nem felelő alapszabályokat azóta jóvá­hagyás végett nem terjesztette fel. Ellenben 1922 óta a régi érvényes alapszabályai rendel­kezéseinek megszegésével állandóan a jóvá nem hagyott alapszabályok alapján folytatta működését. Ennek az lett a végső következ­ménye, hogy a körnek az előbb említett kor­­mányhatóságilag jóvá nem hagyott alapsza­bályai alapján megválasztott vezetőségei — tehát a jelenlegi is — a kör legális szerveinek el nem ismerhetők, úgy­hogy a kör alapsza­­bályszerű működésének biztosítása és a jog­folytonosság helyreállítása, valamint a kör belső rendjének és békéjének biztosítása cél­jából is oly szervről kellett gondoskodni a magyar királyi belügyminiszternek, mint az egyesületi főfelügyeletet gyakorló hatóságnak, amely szerv legális alapon megteheti az előbb említett célok elérése érdekében mindazt, ami a kör legális szervek hiányában saját maga nem tud és nem is tudna megtenni. A­ kör legális szerveinek pótlására lesz tehát a miniszteri biztos a kör autonómiájának fel­függesztése mellett kiküldve. Egyébként a kör klubszerű működését továbbra is engedélyezi a belügyminiszter s mihelyt a kör alapsza­­bályszerű működése biztosítva lesz, a kör autonómiájának felfüggesztése és a minisz­teri biztos megbízatása megszűnik.

Next