Ujság, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)
1928-06-01 / 147. szám
2 ÚJSÁG VASÁRNAP, 1928 JÚLIUS 1 Dús termést ígér az alföld és a Tiszántúl, de túl a Dunán negyvenezer hold termését pusztította el a víz és a jég Lefagyott a megműtrágyázott földeken a rozs — A Marcalvölgyben nincs termés, csak mételykor. TAMÁS művészeti kiadó f K Budapest, V., Akadémia utcai szám is Vászonra szerelt színes reprodukció-gyűjteménye • a művészettörténeti iskolai oktatás céljaira tan -t tervszerűen összeválogatott klasszikus anyagával ír AZ ORSZÁGOS TANÜGYI KIÁLLÍTÁS SZENZÁCIÓJA $ $ Mária Terézia-tér 8 — Pedagógiai Szeminárium W árpa és a repce azonban már keresztben van, ősziárpát és repcét inkább csak a nagyobb uradalmak termelnek. A fagykár megnövekedésében a sors különös iróniája folytán éppen a gazdaszorgalomnak és előrelátásnak volt elsősorban szerepe. Azok a gazdák ugyanis, akik műtrágyát szereztek és áldozattal, előrelátással meg kívánták javítani földjüket, mind jégkárosulttá lettek. A kitűnően megműtrágyázott földön ugyanis gyorsabban zsendült a vetés, termőbb volt a talaj , míg a rosszabb, hanyagabb gazda gyengébb földjén nem vált veszedelmessé a fagy, mert elmaradt a gabona fejlődése, a műtrágyázott földeken mindenütt elfagyott a rozs. A fagy nagy esőzések után jött, a nagy esőzések pedig csak fokozták az amúgy is dúsan műtrágyázott föld táplálóerejét. Dunántúl egyes részeinek ez a szomorú képe hálistennek csak ezekre a területekre borítja rá a gondot és szegénységet. A Duna mellett, Tisza mellett,Tiszántúl dúsak a kalászok és országos átlagban bő kárpótlást nyújtanak a dunántúli pusztulásért is. B. A. Marcal-völgye, Péter-Pál napján. (Az Ujság kiküldött munkatársától.) Az Alföldön, ha az időjárás miatt országszerte el is tolódott egy-két héttel az aratás, gazdagon sárgálnak a búzatáblák, dúsan érik a gabonaterítés a Tiszántúl is, csak a Dunántúl néhány nagyobb földdarabján várják aggodalommal a gazdák az aratás eredményét. Fájdalmas csapása ez a sorsnak — mondotta egy lelkes kemenesaljai gazda —, hogy éppen a szorgalmáról híres dunántúli népet teszi tönkre az idén is a jég és a vízkár. A dunántúli gazda a legszorgalmasabb földműves. Az Alföldön tavasszal is lehet látni szántatlan tarlót és trágyázó szekereket, a Dunáidól azonban mindenütt komolyan veszik az őszi mélyszántást, a tarlószántást, ősszel trágyázzák meg a földet és a kukoricaszárat is ősszel takarítják le a földekről, hogy a tengeri mély nagy kárt ne tegyen benne. Amerre a vonat a Dunántúlon végigfut, mindenütt látni a gabonatáblákban azokat a fehéres foltokat, amelyek a rovarkár pusztításait mutatják. Győr tájékán és Győrtől a határ felé végig, nagy darab földeken dőlt le a rozsvetés és a búza, elpusztította az árpát a fagy és tönkretette a búzát a jég. A legszomorubb kép Kemenesaljától Veszprém megyén át mintegy húszezer holdnyi területen, ahol teljesen elverte a termést a jég. Kemeneshőgyész, Mezőlak, Békás, Mihályháza, Nyárád, Nagytima, Kistima, Pápaderecske, Nóráp, Kéktornyulak, Dóka, Pápasalamon, Kiskodár, Nagykodár földjein az idén semmi sem terem. Ezen a vidéken van Eszterházy Tamás herceg hitbizománya, Eszterházy Sándor birtoka, Erdődy Kajetán gróf nagybirtokos is. A többi föld kisbirtokosoké. Lent a Marcal völgyében, ahová Kemenesaljáról és a Bakonyból futnak le a patakok, évek óta reménytelenül néz minden áradás elé a környék lakossága. A legveszélyesebb árterület ez, itt is évente mintegy tizenötezer katasztrális hold megy tönkre. . Jirohácsi Lajos dr. evangélikus esperes, aki még a régi Nagyatádi-pártnak volt országos alelnöke és mindig lelkesen vett részt a falu bajainak orvoslásában, a Dunántúli Mezőgazdasági Kamara utolsó közgyűlésén tette szóvá a Marcal völgyének tragikus helyzetét, majd deputációt vezetett Mayer János földmivelésügyi miniszterhez és tőle kért sürgős segítséget a marcavölgyi községek számára. Most aztán nagy öröm érte a marcalvölgyi lakosságot, mert a földmivelésügyi miniszter 300.000 pengőt juttatott Marcalvölgy árvízszabályozására. Ebből a pénzből öt év alatt kanalizálni fogják az egész vidéket és meg lehet szüntetni az évek óta megújuló marcalvölgyi veszedelmet. Amint az autónk végigfut a marcalvölgyi községeken, a legelszomorítóbb kép tárul fel az út mindkét oldalán. Vetéstáblák, nagy darab földek, beláthatatlan területek állanak iszap alatt. Községek között nincs olyan terület, ahol teremne valami, a lakosság hiába várja az aratás idejét, szegénység, nyomorúság, leírhatat 'BfoförsZinü ísíp|cipók $2? legtökéletesebb lisztifó szere/ C. M. MÜLLER & CQ., BERLIN magyarországi fióktelepe Budapest, VH, Gizella út 53-55. Tel. József 374—6 van gond, küzdelem itt az élet. Az árvíz és a Marcalvölgy iszapveszedelme a legsúlyosabb kárt teszi állandóan az állatállományban is. Az iszapból kinövő fa tele van betegséggel, a gulya beleheli a mételykórt és hiába gyógyítják a gazdák a jószágot, hiába minden igyekezet, a posványos legelő újabb mételykórt áraszt s a marhaállománynak nagy része is elpusztul. A múlt évben a marcalkörnyéki marhaállománynak 30 százaléka pusztult el mételykórban. A Marcal völgyében víz, Kemenesalja, Veszprém felé a jég tett tönkre mindent, továbbá Győr felé pedig a rovarkár is nagy. Az ország keserves, küzdelmes életében százszorosan fájdalmas érzés ezen a vidéken végigmenni. A jégkárt egy délutáni nyári vihar okozta. Június 6-án délután 4 és 5 óra között hirtelen besötétedett az ég, hatalmas orkánszerű vihar támadt és elkezdett hullani a jég. Tojásnagyságú és ökölnagyságú jégdarabok vertek el mindent egy óra alatt, az egész környék minden reménységét, egész vagyonát. Aratásról természetesen itt szó sem lehet. A távolabbi vidékeken, amelyeket kikerült a vihar s ahol kisebb az egyéb kár is, a fagyott rozst most aratják. A búza és az árpa aratására csak két hét múlva kerül sor, az őszi „Nem sikerült végrehajtani Amerikában a szesztilalmat* ‘ Ezt ismeri be a demokrata konvent által elfogadott programm Newyork, június 30. (Reuters) Az országos demokrata konvent által elfogadott programm a sokat vitatott szesztilalom kérdésében arra a megjegyzésre szorítkozik, hogy nyolcévi kormányzás után a republikánus pártnak mentegetőznie kell az ország előtt, hogy nem sikerült végrehajtania a szesztilalmat. A demokrata párt becsületes kísérletet tesz arra, hogy a szesztilalmi rendelkezéseket végrehajtsa. Ez a szövegezés kompromisszumot jelent a kérdésben fennálló szélső álláspontok között. A programm megtámadja a republikánus pártot a mezőgazdasággal szemben követett magatartása miatt és a mezőgazdaság támogatása mellett foglal állást. A tarifakérdés tekintetében a programm olyan vámtarifát kivon, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai ipar sikeresen vegye fel a versenyt a külfölddel. A vámtarifa terheit és előnyeit egyenlő mértékben kell elosztani. A külpolitikára vonatkozó rész nem említi sem a népszövetséget, sem pedig a nemzetközi döntőbíróságot. Ezzel szemben élesen állást foglal az ellen, hogy idegen nemzetekkel politikai szövetségeket kössenek. A programm követeli az örményeknek adott ígéretek teljesítését és egy helyi önkormányzat megvalósítását. A programm elítéli a háború, a militarizmust, az imperializmust, továbbá a más államok ügyeibe való beavatkozást. Elítéli nevezetesen a délamerikai államok ügyeibe való beavatkozást és ezzel együtt — természetesen — a nicaraguai hadjáratot is. A programm szükségesnek mondja, hogy kiépítsék a déli államokhoz való viszonyt, de ez csak a Monroe-tan fentartása mellett történhetik. Smith, a demokrata párt elnökjelöltje a szesztilalmi törvényt meg akarja változtatni Houston (Texas), június 30. (Wolff.) A demokrata párt nemzeti konventje a pártprogrammot elfogadta és Smith newyorki kormányzót elnökjelöltté választotta meg. Az 1065 érvényes szavazatból, melyek ötvenöt államból adódtak össze, Smithre az első választási menetben 849 szavazat esett, vagyis kétharmadnál több; ennek hatása alatt a második menetben Smith-t egyhangúlag választottak meg. Smith kormányzó távirata kiterjeszkedik a pártprogrammnak arra a részletére is, amely a követendő külpolitika irányelveivel foglalkozik. Smith ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy a pártprogramul annak az egyszerű igazságnak ad kifejezést, hogy a «szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, olyan isteni parancs, amely nem tartalmaz semmiféle megszorítást és amelyet alkalmazni kell a népek és a nemzetek viszonyában is. Smith Alfréd életrajza Smith Alfréd Emánuel 1873 december 30-án Newyorkban született. Szegény szülők gyermeke volt s kezdetben rikkancskodással kereste kenyerét, aztán segéd lett egy halkereskedésben, végezetül 1903-ig írnok volt egy ügyvédi irodában. Ekkor kezdődik bámulatos emelkedése. Már 1903-ban beválasztották Newyork állam parlamentjébe, amelynek 1915-ig volt tagja, de 1911 óta egyben a parlamenti demokraták vezére, 1913 óta pedig a parlament elnöke volt. Ezután mint Nagy Newyork sheriffje és városatyáinak elnöke a közigazgatás szolgálatába lépett s Newyork városát szolgálta meg, mikor 1919-ben először választották meg Newyork állam kormányzójává. Bár a következő kormányzó választás alkalmával megbukott, 1923 óta mégis újra őt választották meg Newyork állam kormányzójává, amit nagy s egyre fokozódó népszerűségének köszönhetett. Azóta még két egymást követő választás alkalmával lett az állam kormányzója, ami az ottani szokások szerint ritkaságszámba megy. Az 1921-iki választás alkalmával Newyork állam és egész Amerika egyik népszerű emberével, Roosevelt Tivadarral, Amerika egykori elnökének fiával szemben százezer szónyi többséggel győzött a kormányzó választáson, 1926-ban pedig még nagyobb többséggel győzött ellenfelén. Már az 1924-iki elnökválasztás alkalmával a demokrata párt elnökjelöltjeként emlegették Wilson vejével, Mac Adooval szemben. Százkét egymásután következő sikertelen szavazás után azután mégis nem őt, hanem Davist választották meg a demokrata párt elnökjelöltjévé. Smith Alfréddal szemben akkor főképp annak hangoztatásával csináltak hangulatot, hogy jó katolikus létére engedményekre hajlandó a katolikus egyházzal szemben. Minthogy pedig Smith már 1927-ben kijelentette, hogy hajlandó volna elfogadni az újabb elnökjelöltséget. 1927 április havában, hogy élét vegye az ellenpárt minden kifogásának, nyílt levelet tett közzé, amelyben nyomatékosan hangoztatta, hogy az egyháznak semmiféle oly hatalmát el nem ismeri, mely beleütköznék az amerikai alkotmány végrehajtásába. Ő a maga részéről az egyház és állam teljes szétválasztása mellett van és nem volna hajlandó elismerni semmi egyházi hatóságnak oly jogát, mely beleütközik az ország törvényeibe. A nyilvános iskolát az amerikai szabadság egyik legfőbb pillérének tekinti, de elismeri a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeiket tetszésük szerint nyilvános vagy felekezeti iskolában taníttassák. Boór és Páskándy miniszteri biztosok átvették az Erzsébetvárosi Kör ügyeinek intézését Lapunk pénteki számában megírtuk, hogy a belügyminiszter felfüggesztette az Erzsébetvárosi Kör autonómiáját és Boór Aladár miniszteri osztálytanácsost, a belügyminisztérium közrendészeti osztályának helyettes vezetőjét, valamint Páskándy János dr. miniszteri segédtitkárt miniszteri biztosokként rendelte ki az Erzsébetvárosi Kör ügyeinek intézésére. Ezzel megszűnt Széchy András székesfővárosi hatósági biztos funkciója. Boór Aladár és Páskándy János pénteken délelőtt Széchy András kíséretében megjelentek az Erzsébetvárosi Körben, ahol átvették az Erzsébetvárosi Kör ügyeinek ideiglenes vezetését. Boór Aladár kijelentette, hogy legfontosabb feladatának a Kör új alapszabályainak megalkotását tartja s mint mondotta, készségesen áll az Erzsébetvárosi Kör rendelkezésére abból a célból, hogy a kártyarendelet figyelembevételével dolgozzák ki az új alapszabályokat. Az ott tartózkodó volt vezetőségi tagok hosszabb deklarációt nyújtottak át Boór Aladár miniszteri biztosnak. A deklarációban kifejtették, hogy a belügyminiszteri határozat ebben nem áll módjukban jogorvoslattal élni, de megállapítják, hogy a Kör autonómiájának felfüggesztése az egyesületi törvények és rendeletek értelmében elsőfokú intézkedésre jogosult hatóság kikapcsolásával történt meg. Egyúttal felkérték a miniszteri biztosokat, hogy a pénzkezelésre elrendelt vizsgálatot a kör reputációja érdekében sürgősen folytassák le s ettől függetlenül biztosítsák azt, hogy a július 1-én, délelőtt 10 órára összehívott rendkívüli közgyűlést szabályszerűen megtarthassák, mert az a közgyűlés a belügyminisztérium által 58.255/1890. B. M. szám alatt láttamozott és kötelezőnek kimondott alapszabályok rendelkezéseinek szigorú betartásával hivatott össze és tárgysorozata éppen azt célozza, hogy a kör autonómiája ezekre az érvényes alapszabályokra helyeztessék inét vissza. Felkérték továbbá a két miniszteri biztost, hogy az alapszabályokat módosító közgyűlés összehívásáról haladéktalanul gondoskodjanak. MIT MONDANAK AZ ILLETÉKES HELYEN? Illetékes helyről a MTI útján a következőket közüik: A VII. kerületi Erzsébetvárosi Kör autonómiájának felfügesztése azért vált szüksé- gessé, mert a kör egyes tagjai részéről benyúj-tott többrendbeli panaszbeadvány alapján a székesfőváros polgármestere által elrendelt hatósági vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kör évek óta az 1920 március 28-án tartott közgyűlésén elfogadott, de kormányhatóságilag jóvá nem hagyott módosított alapszabályok alapján működik. Ezeket az utóbb módosított alapszabályokat a magyar királyi belügyminiszter 1922-ben, minthogy nem feleltek meg az érvényben levő rendeletnek, megfelelő kiegészítés végett azzal küldötte vissza a kör elnökségének, hogy ha alapszabályaikat az érvényben lévő rendeleteknek megfelelően elkészítve újból felterjesztik, azokat érdemleges tárgyalás alá fogja venni. A belügyminiszternek erről a döntéséről a székesfőváros polgármestere értesítette a kör akkori elnökségét, de a kör a visszaküldött meg nem felelő alapszabályokat azóta jóváhagyás végett nem terjesztette fel. Ellenben 1922 óta a régi érvényes alapszabályai rendelkezéseinek megszegésével állandóan a jóvá nem hagyott alapszabályok alapján folytatta működését. Ennek az lett a végső következménye, hogy a körnek az előbb említett kormányhatóságilag jóvá nem hagyott alapszabályai alapján megválasztott vezetőségei — tehát a jelenlegi is — a kör legális szerveinek el nem ismerhetők, úgyhogy a kör alapszabályszerű működésének biztosítása és a jogfolytonosság helyreállítása, valamint a kör belső rendjének és békéjének biztosítása céljából is oly szervről kellett gondoskodni a magyar királyi belügyminiszternek, mint az egyesületi főfelügyeletet gyakorló hatóságnak, amely szerv legális alapon megteheti az előbb említett célok elérése érdekében mindazt, ami a kör legális szervek hiányában saját maga nem tud és nem is tudna megtenni. A kör legális szerveinek pótlására lesz tehát a miniszteri biztos a kör autonómiájának felfüggesztése mellett kiküldve. Egyébként a kör klubszerű működését továbbra is engedélyezi a belügyminiszter s mihelyt a kör alapszabályszerű működése biztosítva lesz, a kör autonómiájának felfüggesztése és a miniszteri biztos megbízatása megszűnik.