Ujság, 1928. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-04 / 200. szám

KEDD, 1928 SZEPTEMBER 4 ÚJSÁG Ötszázötvenre emelte Klebelsberg a budapesti egyetemre felvehető joghallgatók számát Nagygyű­lésen tiltakoztak a szülök a numerus clausus törvény ellen. Nyolcvan százalékban keresztény ifjakat foszt meg a tanulás szabad­ságától a rendezet­t Kétezerötszáz család kéri a törvény megszün­tetését a kormánytól . A demokrata párt sürgős átiratban kérte a fő­város közgyűlésének összehívását Az Újság hasábjain adtunk hangot először annak a hangulatnak, melyet az egyetemi hallgatók felvétele ügyében kiadott kultusz­miniszteri rendelkezés teremtett. Rámutat­tunk azoknak a szülőknek nagy aggodalmára, akik ijedten állapították meg e tanév kezde­tén, hogy gyermekeik nem juthatnak be az egyetemekre, mert a felvételi létszám meg­közelítően sem elegendő a jelentkezők befoga­dására. Mintegy kétezerötszáz olyan egyetemi hallgató van az országban az egybegyűjtött statisztikai adatok szerint, akik a kontingen­sen túlesnek s így nem számíthatnak felvé­telre. A felvételeknek ez a megszigorítása késztette az érdekelt szülőket arra, hogy im­már vallásfelekezetre való tekintet nélkül szálljanak sorompóba legérzékenyebb érde­keikért és rábírják a kormányt elhatározásá­nak megmásítására. Mert míg ugyanis a múltban a numerus claususról szóló törvény a paragrafusok eredeti szellemének megfelelően túlnyo­mórészt csak a zsidó vallású ifjakat zárta el a tanulás lehetőségétől, az új törvény­módosítás nyomán kiadott létszámrende­let már nyolcvan százalékban a keresz­tény vallású hallgató­jelölteket is meg­fosztja a beiratkozás lehetőségétől. Tiltakozó nagygyűlést ta­rtottak a szülők Vasárnap délben a gyáriparosok egyesü­letének Andrássy-úti helyiségében háromezer érdekelt szülő képviseletében többszáz főnyi közönség gyűlt egybe, hogy nagygyűlésen tár­gyalja meg a szükséges tennivalókat és gon­doskodjék egy nagyszabású társadalmi moz­galom keretén belül az egyetemi kérdés meg­oldásáról. A megjelentek túlnyomó része keresz­tény volt. "A kívánság természetesen teljesen egyhangúan alakult "ki: nyíljanak meg az egyetemek és jogaka­démiák kapui és adjanak alkalmat a ta­nulásra mindazoknak, akik tanulni kí­vánnak. A nagygyűlés közfelkiáltással Pakots Jó­zsef országgyűlési képviselőt, a református egyház presbiterét választotta meg elnökké. Pakots József megnyitotta az ülést, majd Vajda József dr. fővárosi ügyvéd, mint a szü­lők egyike hangsúlyozta, hogy a gyűlés egybe­­hívásával az érdekelteknek nem a tüntetés és a politikai kritika a célja, hanem annak a kérelemnek a kifejezése, hogy a kormány a meggyőző indokok és érvelések hatására adja meg a magyar ifjúságnak a tanulás szabadságát. Szüntesse meg a kormány a numerus clausus-törvény érvényességét és mondja ki, hogy annyi hallgatót vegyenek fel az egyetemen, amennyi a jelentkezők száma. Az ország nem adhat vagyoni tőkét polgá­rainak, ne akadályozza meg tehát a szellemi tőke gyűjtését. A főiskolákra jelentkező ifjak nagy többsége a jogi tanumányokra kíván­kozik. Ez nem azt jelenti, hogy jogi pályákon is kíván ilyen arányokban elhelyezkedni, mert hiszen a gyárosoknak, birtokosoknak, ipari, kereskedelmi vállalkozóknak gyermeke jogi műveltségre kíván szert tenni akkor is, ha apjának mesterségét folytatja. A háromezer jelentkező közül az eddigi létszám szerint mintegy ötszáz joghallgató vehető fel. A kimaradó kétezerötszáz család közül kétszáz a zsidó, kétezerháromszáz a ke­resztény. Pakots József elnök szólalt fel ezután. El­fogadásra ajánlotta Vajda Józsefnek azt az in­dítványát, hogy a nagygyűlés küldöttségben járjon el a kultuszminiszternél, majd kifej­tette, hogy az eredmény elérésére meg is van a remény. Klebelsberg Kuno gróf kultuszmi­niszter ugyanis egy félhivatalos nyilatkozatban már kijelentette, hogy a numerus clausus igaz­ságtalan. Az élet a kultuszminiszternek adott igazat, mert ime az egyetemről kimaradt szü­lők szervezkednek és joggal követelik, hogy gyermekeiket korlátozás nélkül­­ vegyék fel az egyetemere. Javasolja Pakots József, hogy a mozga­lomba vonják be a volt kultuszminiszte­reket, Vass József dr. helyettes miniszter­elnököt és Serédi Jusztinián bíboros-her­­cegprímást, majd felhívta a szülőket, hogy címüket a csatlakozás céljából Oláh Gyulánál, a nagy­gyűlés jegyzőjénél (Budapest, VI., Andrássy­ út 11, II. 1.) jelentsék be. Vajda József dr. bejelentette végül, hogy Rassay Károly dr., a demokrata párt elnöke, pártjával együtt a legnagyobb megértéssel kí­vánja támogatni a mozgalmat és máris intéz­kedett, hogy a főváros törvényhatósági bizott­ságának ez ügyben történő sürgős összehívá­sára megtegyék a lépéseket. Össze akarják hívni az ellenzéki pártok a főváros közgyűlését A független nemzeti demokrata párt kez­deményezésére a fővárosi ellenzéki pártok ve­zetőinek aláírásával átirat érkezett Ripka Fe­renc főpolgármesterhez, amelyben rendkívüli közgyűlés összehívását kérik. Méltóságos Főpolgármester Úri Az ügyrend első paragrafusának első bekez­dése alapján tisztelettel alulírottak, a községi demokrata párt tagjai, kérjük Méltóságodat, méltóztassék Budapest törvényhatósági bi­zottságát sürgősen rendkívüli közgyűlésre egybehívni, melynek tárgya: felirat a vallás- és közoktatásügyi minisz­terhez az egyetemi felvételek tárgyában, indítvány az egyetemi felvételek minden­nemű korlátozásának megszüntetése és a tanszabadság visszaállítása iránt. Az indítvány rövid indokolása: Mikor az egyetemi tanév elkezdődik és a tanulásra vágyó ifjúság zömét valláskülönbség nélkül el akarják zárni az egyetemi oktatás le­hetőségétől, Budapest törvényhatósági bizott­sága nem vakációzhatik. Budapest lakosságának képviselete nem hagyhatja szó nélkül azt a fel­tűnő jelenséget, hogy a budapesti születésű és az itt felnevelkedett ifjúságnak nem akarnak helyet adni a budapesti egyetemeken, hanem vagy egyáltalában megtagadják a tanulás lehe­tőségét tőlük, vagy pedig vidékre küldik őket. Ez az utóbbi megoldás a legtöbb esetben egy­értelmű a tanulás lehetetlenné tételével. A mai gazdasági viszonyok között ugyanis a keser­vesen küzdő szülőkre a vidéken való iskoláz­tatás elviselhetetlen terhet jelent, mely mél­tánytalan és igazságtalan általában, de külö­nösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a fő­város törvényes kötelezettség nélkül erején felül mennyit áldoz a magyar kultúrára. Az egyetemi felvételek körül tapasztalt je­lenségekből megállapítható, hogy a törvény je­lenlegi rendszere tarthatatlan, ártalmas és kul­­túraellenes. A numerus claususnak bármilyen köntösbe öltöztetett formája céltalan és hiábavaló, ezért a magyar nemzet tradíciói az európai kultúrközösségbe csak akkor illeszkedhetnek bele, ha minden korlátozás megszűnik és a tan­szabadságot haladéktalanul visszaállítják. Budapest, 1928 szeptember 3. Ötszázötvenre emelték a budapesti jogászifjak létszámát A budapesti tudományegyetemen, a mű­egyetemen, a három vidéki egyetemen, vala­mint az egri, a miskolci és a kecskeméti jog­­akadémián nagyrészt már feldolgozták az első évfolyamra jelentkező egyetemi hallgatók statisztikai adatait. Különösen a budapesti tudományegye­tem jogi fakultásán vannak nagy bajok, mert sokkal többen jelentkeztek az első évre, mint amennyinek a felvételét a kul­tuszminisztérium engedélyezte. De jelentős a szaporulat a budapesti egyetem orvosi karán is, csak úgy, mint a bölcsészeti fakultáson. Ha érvényben maradna a kultusz­minisztérium júliusi rendelte, ebben az eset­ben nagyon sok keresztény vallású ifjút és leányt kellene visszautasítani, mert a jelent­kezők zöme a keresztény társadalomból ke­rült ki. Mint már egyik cikkünkben megírtuk, a zsidó vallású ifjak és lányok közül csak azok folyamodtak felvételért, akik jelesen vagy legalább jól érettségiztek a múlt iskola­évben. Azok, akiknek ennél rosszabb érettségi bizonyítványuk van, meg sem kísérelték a felvételüket. Nagy részük külföldre fog menni, olyan anyagi áldozatokkal, amelyeket szüleik csak a legnagyobb gondokkal tudnak meghozni. A teljesen szegénysorsú zsidó ifjúság éppen az egyetemi felvételek korlátozása miatt le­mondott annak a lehetőségéről, hogy valaha is beiratkozhassék az egyetemre. Hétfőn este hivatalos közlést adtak ki, amely szerint nem fedi a valóságot egyik­másik lapnak az az állítása, hogy a budapesti tudományegyetem jogi karára több ezren kér­ték a felvételüket. Miként a hivatalos közlés mondja, csak 796-an jelentkeztek. A kultuszminiszter egyébként hétfőn Wolkenberg Alajos dr. rektor meghallga­tása után a Pázmány Péter tudomány­egyetem jogi és államtudományi karára felvehető elsőéves hallgatók létszámát 550-re emelte fel. A hivatalos közlés ezzel végződik: „Miután a létszámba legelsősorban budapestiek vehe­tők fel, ez a létszám minden jogos igény ki­elégítését lehetővé fogja tenni." Ez a létszám egyezik a múltévivel, ami­kor szintén 550 elsőéves jogászifjút vettek fel a budapesti tudományegyetemre. Mint­egy 250 jogászifjút utasítanak el a budapesti egyetemen, akik valamelyik vidéki egyetemre lesznek kénytelenek folyamodni. Miként a hivatalos közlésből nyilvánvaló, Budapesten a jogi fakultáson az a döntő szempont a fel­vételnél, váljon a folyamodó olyan szülők­nek a gyermeke-e, akik állandó budapesti lakosok. Elsősorban az ilyen folyamodókat veszik fel, ha érettségi bizonyítványuk jobb az elégségesnél. A vidéki folyamodókat szinte száz száza­lékig el fogják utasítani. A kultuszminiszternek ugyanis az a felfogása, hogy a vidéki szülők sokkal kisebb anyagi áldozatokkal képeztethetik ki gyermekeiket a vidéki egyetemeken, ahol elég tanár és tan­terem áll rendelkezésre. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter most ismét érvényt akar szerezni annak a többször hangoztatott felfogásának, hogy különösen a budapesti tu­dományegyetem jogi karán meg kell szün­tetni a mamut­létszámot, mert lehetetlennek tartja, hogy például a római jogból közel nyolcszáz hallgató tanuljon és vizsgázzék annál az egy tanárnál, aki Szentmiklósi Már­ton professzor személyében mint rendes tanár egyedül adja elő a római jogot. A kultuszminiszter szét akarja osztani a jogászif­jakat­­a három vidéki egyetemen és a három jogakadémián, mert úgy véli, hogy az ifjúságnak így sokkal több al­kalma lesz alapos kiképeztetésére. Sajnos, nem valószínű, hogy a létszám fel­emelése után valamennyi budapesti szülő jogászgyermekei bekerülnek a Pázmány Pé­­ter-egyetem jogi fakultására. Ezek közül is többen arra fognak kényszerülni, hogy vala­melyik vidéki egyetemen kérjék felvételüket s miután közöttük is sok a szegény sorsa, egyetemi tanulmányaik alaposan próbára te­szik majd családjuk anyagi erejét. A bajon csak úgy feletne gyökeresen se­­gíteni, ha megnyitnák az egyetemet min­den olyan leány és ifjú előtt, aki az egyetemen akarja folytatni tanulmá­nyait, látszatát viszi be az iskolába. Átmenetileg haj­landó vagyok csinálni bizonyos megszorításo­kat, mindaddig, amíg a sok menekültet és B- listást a társadalom fel nem szívja, állandóan azonban az iskolát nem lehet felhasználni arra, hogy annak segélyével csináljunk akár gazdasági, akár más politikát.­­ Hogy nagyarányúlag átmenetileg sem lehet ezt csinálni, azt akartam bebizonyítani ezzel a létszámlenyomással, hogy mindenki lássa, hová vezet ez. Aggodalommal tölt el, hogy a szülők ren­geteg beteg vidéki gyermeket hoznak Pestre. Itt nem a tanulási vágy a mozgatóerő. Ha azt az óriási létszámot engedélyezném, amelyre Pesten jelentkeztek, ez azt jelentené, hogy egy­­egy tanárnak a jogi karon olyan tömeget kel­­­lene oktatni, hogy még levizsgáztatni sem tudná őket. Ezzel szemben sem a római jog, sem pedig a jogtörténelmi tanszéken nincse­nek parallel tanárok. Azt hiszem, ez a sok je­lentkező a vidékről nem azért akar Pestre jönni az egyetemre, hogy tanuljon. Jogásznak jön azért, mert most ez a legkönnyebb szak, de előre is mondhatom, hogy a jogi reform után a legnehezebb szak lesz. Megélhetésre sincs könnyebb lehetőség, mint a vidéki, városban és csodálom, hogy a szülők könnyelműen Pestre engedik vidékről gyerme­keiket, ahol nincs rendes szobájuk, a kollé­giumban nem kaphatnak helyet. Az életfentar­­tásért még a pestieknek is erősen küzdeniük kell és azok sem igen tudnak rendesen elhe­lyezkedni. Úgy látszik, még mindig négyéves majá­lisnak tartják a jogászkodást és jogcím­nek arra, hogy feljöjjenek Budapestre az életet tanulmányozni, ősjogászkodni és csak később látják be a szülők, amikor már nagy baj van, hogy kár volt Pestre küldeni a gyermeket.­­ Még az ősszel törvényjavaslatot fogok beterjeszteni, amelyen a jogi fakultáson a ta­nulmányokat öt évre emelem fel kötelező kol­lokviumokkal és a javaslat intézkedést tartal­maz arra nézve, hogy aki nem tesz eleget a vizsgáknak, annak nem számítják be a fél­éveket. Rajta leszek, hogy a jogi pálya megszűn­jön majálisnak és a kitombolás idejének lenni. Amikor áldiplomákról beszélnek, amelyek tudást nem adnak, mindig a jogi diplomákról beszélnek. Ebben az országban nincs sok ta­nult ember, bár diplomás ember van elég és ez az oka annak, hogy a jogi kar annyira túl­zsúfolt, hiszen a vizsgák könnyű szerrel tehe­tők le. — Utasítottam az egyetemi dékánokat, hogy sürgősen terjesszék be hozzám a beirat­kozás adatairól szóló jelentéseiket. Egy-két jelentés már beérkezett és még a héten sürgő­sen dönteni fogok a hallgatók létszámának újabb megállapításáról. Lehetséges, hogy a múlt évi állapotot állítjuk helyre és ugyan­annyian iratkozhatnak be az idén is, mint a múlt évben, de nincs kizárva az sem, hogy egyes fakultásokon a múltévi számot meg­haladó tanulónak a felvételét engedélyezem. Klebelsberg miniszter kritikája a jogászképzésről Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter egyébként így nyilatkozott felfogásáról és szándékairól a kormánypárt lapjának egyik munkatársa előtt: " A numerus clausus körüli minden ne­hézségnek az az oka, hogy gazdasági és szo­ciálpolitikai bajokat akarnak iskolatechnikai rendszabályokkal enyhíteni. Az iskola nem arra való, hogy akár gazdasági, akár szociál­politikát csináljanak. Mindkettőnek megvan a helye másutt. Az iskolát azonban felhasználni erre nagyon aggodalmas, mert ez a politika hatvanszázalékos létszám­­emelést kér a műegyetem A műegyetem tanári kara hétfőn délben kari ülést tartott és úgy határozott, hogy az első évre jelentkezők létszámának figyelembevételével hatvanszázalékos fel­emelését kéri annak a létszámnak, ame­lyet a kultuszminisztérium a nyáron meg­állapított. A karnak erre vonatkozó felterjesztését Szili Kálmán műegyetemi rektor valószínűen már kedden juttatja el a kultuszminisztériumhoz. Amennyiben Klebelsberg Kuno gróf kultusz­­miniszter teljesíti a műegyetem tanári kará­nak kérését, a műegyetemen — nagyon csekély töre­dék leszámításával — az összes jelentke­zőket felvehetik. 5 Igen tisztelt vevőinknek és a férfidivat iránt érdek­lődő úri közönségnek tudomására hozzuk, hogy valódi angol őszi és téli gyapjúszövet­­különlegességeink és modelljeink beérkeztek. Ezek megtekintésére szívesen meghívják SchlUQTCZJdkü­k és JFICSI szabók, VI. Nagymező­ utca 6. szám KUNZ JÓZSEF és TÁRSA cég átköltözött a Szervita-tér­­4. szám alatti helyiségébe. Az építkezés dacára az árusítás a helyiség udvari részében már megkezdődött Ideiglenes bejárat: Szervita-tér 4. házkapua

Next