Ujság, 1928. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-04 / 200. szám
KEDD, 1928 SZEPTEMBER 4 ÚJSÁG Ötszázötvenre emelte Klebelsberg a budapesti egyetemre felvehető joghallgatók számát Nagygyűlésen tiltakoztak a szülök a numerus clausus törvény ellen. Nyolcvan százalékban keresztény ifjakat foszt meg a tanulás szabadságától a rendezett Kétezerötszáz család kéri a törvény megszüntetését a kormánytól . A demokrata párt sürgős átiratban kérte a főváros közgyűlésének összehívását Az Újság hasábjain adtunk hangot először annak a hangulatnak, melyet az egyetemi hallgatók felvétele ügyében kiadott kultuszminiszteri rendelkezés teremtett. Rámutattunk azoknak a szülőknek nagy aggodalmára, akik ijedten állapították meg e tanév kezdetén, hogy gyermekeik nem juthatnak be az egyetemekre, mert a felvételi létszám megközelítően sem elegendő a jelentkezők befogadására. Mintegy kétezerötszáz olyan egyetemi hallgató van az országban az egybegyűjtött statisztikai adatok szerint, akik a kontingensen túlesnek s így nem számíthatnak felvételre. A felvételeknek ez a megszigorítása késztette az érdekelt szülőket arra, hogy immár vallásfelekezetre való tekintet nélkül szálljanak sorompóba legérzékenyebb érdekeikért és rábírják a kormányt elhatározásának megmásítására. Mert míg ugyanis a múltban a numerus claususról szóló törvény a paragrafusok eredeti szellemének megfelelően túlnyomórészt csak a zsidó vallású ifjakat zárta el a tanulás lehetőségétől, az új törvénymódosítás nyomán kiadott létszámrendelet már nyolcvan százalékban a keresztény vallású hallgatójelölteket is megfosztja a beiratkozás lehetőségétől. Tiltakozó nagygyűlést tartottak a szülők Vasárnap délben a gyáriparosok egyesületének Andrássy-úti helyiségében háromezer érdekelt szülő képviseletében többszáz főnyi közönség gyűlt egybe, hogy nagygyűlésen tárgyalja meg a szükséges tennivalókat és gondoskodjék egy nagyszabású társadalmi mozgalom keretén belül az egyetemi kérdés megoldásáról. A megjelentek túlnyomó része keresztény volt. "A kívánság természetesen teljesen egyhangúan alakult "ki: nyíljanak meg az egyetemek és jogakadémiák kapui és adjanak alkalmat a tanulásra mindazoknak, akik tanulni kívánnak. A nagygyűlés közfelkiáltással Pakots József országgyűlési képviselőt, a református egyház presbiterét választotta meg elnökké. Pakots József megnyitotta az ülést, majd Vajda József dr. fővárosi ügyvéd, mint a szülők egyike hangsúlyozta, hogy a gyűlés egybehívásával az érdekelteknek nem a tüntetés és a politikai kritika a célja, hanem annak a kérelemnek a kifejezése, hogy a kormány a meggyőző indokok és érvelések hatására adja meg a magyar ifjúságnak a tanulás szabadságát. Szüntesse meg a kormány a numerus clausus-törvény érvényességét és mondja ki, hogy annyi hallgatót vegyenek fel az egyetemen, amennyi a jelentkezők száma. Az ország nem adhat vagyoni tőkét polgárainak, ne akadályozza meg tehát a szellemi tőke gyűjtését. A főiskolákra jelentkező ifjak nagy többsége a jogi tanumányokra kívánkozik. Ez nem azt jelenti, hogy jogi pályákon is kíván ilyen arányokban elhelyezkedni, mert hiszen a gyárosoknak, birtokosoknak, ipari, kereskedelmi vállalkozóknak gyermeke jogi műveltségre kíván szert tenni akkor is, ha apjának mesterségét folytatja. A háromezer jelentkező közül az eddigi létszám szerint mintegy ötszáz joghallgató vehető fel. A kimaradó kétezerötszáz család közül kétszáz a zsidó, kétezerháromszáz a keresztény. Pakots József elnök szólalt fel ezután. Elfogadásra ajánlotta Vajda Józsefnek azt az indítványát, hogy a nagygyűlés küldöttségben járjon el a kultuszminiszternél, majd kifejtette, hogy az eredmény elérésére meg is van a remény. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter ugyanis egy félhivatalos nyilatkozatban már kijelentette, hogy a numerus clausus igazságtalan. Az élet a kultuszminiszternek adott igazat, mert ime az egyetemről kimaradt szülők szervezkednek és joggal követelik, hogy gyermekeiket korlátozás nélkül vegyék fel az egyetemere. Javasolja Pakots József, hogy a mozgalomba vonják be a volt kultuszminisztereket, Vass József dr. helyettes miniszterelnököt és Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímást, majd felhívta a szülőket, hogy címüket a csatlakozás céljából Oláh Gyulánál, a nagygyűlés jegyzőjénél (Budapest, VI., Andrássy út 11, II. 1.) jelentsék be. Vajda József dr. bejelentette végül, hogy Rassay Károly dr., a demokrata párt elnöke, pártjával együtt a legnagyobb megértéssel kívánja támogatni a mozgalmat és máris intézkedett, hogy a főváros törvényhatósági bizottságának ez ügyben történő sürgős összehívására megtegyék a lépéseket. Össze akarják hívni az ellenzéki pártok a főváros közgyűlését A független nemzeti demokrata párt kezdeményezésére a fővárosi ellenzéki pártok vezetőinek aláírásával átirat érkezett Ripka Ferenc főpolgármesterhez, amelyben rendkívüli közgyűlés összehívását kérik. Méltóságos Főpolgármester Úri Az ügyrend első paragrafusának első bekezdése alapján tisztelettel alulírottak, a községi demokrata párt tagjai, kérjük Méltóságodat, méltóztassék Budapest törvényhatósági bizottságát sürgősen rendkívüli közgyűlésre egybehívni, melynek tárgya: felirat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az egyetemi felvételek tárgyában, indítvány az egyetemi felvételek mindennemű korlátozásának megszüntetése és a tanszabadság visszaállítása iránt. Az indítvány rövid indokolása: Mikor az egyetemi tanév elkezdődik és a tanulásra vágyó ifjúság zömét valláskülönbség nélkül el akarják zárni az egyetemi oktatás lehetőségétől, Budapest törvényhatósági bizottsága nem vakációzhatik. Budapest lakosságának képviselete nem hagyhatja szó nélkül azt a feltűnő jelenséget, hogy a budapesti születésű és az itt felnevelkedett ifjúságnak nem akarnak helyet adni a budapesti egyetemeken, hanem vagy egyáltalában megtagadják a tanulás lehetőségét tőlük, vagy pedig vidékre küldik őket. Ez az utóbbi megoldás a legtöbb esetben egyértelmű a tanulás lehetetlenné tételével. A mai gazdasági viszonyok között ugyanis a keservesen küzdő szülőkre a vidéken való iskoláztatás elviselhetetlen terhet jelent, mely méltánytalan és igazságtalan általában, de különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a főváros törvényes kötelezettség nélkül erején felül mennyit áldoz a magyar kultúrára. Az egyetemi felvételek körül tapasztalt jelenségekből megállapítható, hogy a törvény jelenlegi rendszere tarthatatlan, ártalmas és kultúraellenes. A numerus claususnak bármilyen köntösbe öltöztetett formája céltalan és hiábavaló, ezért a magyar nemzet tradíciói az európai kultúrközösségbe csak akkor illeszkedhetnek bele, ha minden korlátozás megszűnik és a tanszabadságot haladéktalanul visszaállítják. Budapest, 1928 szeptember 3. Ötszázötvenre emelték a budapesti jogászifjak létszámát A budapesti tudományegyetemen, a műegyetemen, a három vidéki egyetemen, valamint az egri, a miskolci és a kecskeméti jogakadémián nagyrészt már feldolgozták az első évfolyamra jelentkező egyetemi hallgatók statisztikai adatait. Különösen a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán vannak nagy bajok, mert sokkal többen jelentkeztek az első évre, mint amennyinek a felvételét a kultuszminisztérium engedélyezte. De jelentős a szaporulat a budapesti egyetem orvosi karán is, csak úgy, mint a bölcsészeti fakultáson. Ha érvényben maradna a kultuszminisztérium júliusi rendelte, ebben az esetben nagyon sok keresztény vallású ifjút és leányt kellene visszautasítani, mert a jelentkezők zöme a keresztény társadalomból került ki. Mint már egyik cikkünkben megírtuk, a zsidó vallású ifjak és lányok közül csak azok folyamodtak felvételért, akik jelesen vagy legalább jól érettségiztek a múlt iskolaévben. Azok, akiknek ennél rosszabb érettségi bizonyítványuk van, meg sem kísérelték a felvételüket. Nagy részük külföldre fog menni, olyan anyagi áldozatokkal, amelyeket szüleik csak a legnagyobb gondokkal tudnak meghozni. A teljesen szegénysorsú zsidó ifjúság éppen az egyetemi felvételek korlátozása miatt lemondott annak a lehetőségéről, hogy valaha is beiratkozhassék az egyetemre. Hétfőn este hivatalos közlést adtak ki, amely szerint nem fedi a valóságot egyikmásik lapnak az az állítása, hogy a budapesti tudományegyetem jogi karára több ezren kérték a felvételüket. Miként a hivatalos közlés mondja, csak 796-an jelentkeztek. A kultuszminiszter egyébként hétfőn Wolkenberg Alajos dr. rektor meghallgatása után a Pázmány Péter tudományegyetem jogi és államtudományi karára felvehető elsőéves hallgatók létszámát 550-re emelte fel. A hivatalos közlés ezzel végződik: „Miután a létszámba legelsősorban budapestiek vehetők fel, ez a létszám minden jogos igény kielégítését lehetővé fogja tenni." Ez a létszám egyezik a múltévivel, amikor szintén 550 elsőéves jogászifjút vettek fel a budapesti tudományegyetemre. Mintegy 250 jogászifjút utasítanak el a budapesti egyetemen, akik valamelyik vidéki egyetemre lesznek kénytelenek folyamodni. Miként a hivatalos közlésből nyilvánvaló, Budapesten a jogi fakultáson az a döntő szempont a felvételnél, váljon a folyamodó olyan szülőknek a gyermeke-e, akik állandó budapesti lakosok. Elsősorban az ilyen folyamodókat veszik fel, ha érettségi bizonyítványuk jobb az elégségesnél. A vidéki folyamodókat szinte száz százalékig el fogják utasítani. A kultuszminiszternek ugyanis az a felfogása, hogy a vidéki szülők sokkal kisebb anyagi áldozatokkal képeztethetik ki gyermekeiket a vidéki egyetemeken, ahol elég tanár és tanterem áll rendelkezésre. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter most ismét érvényt akar szerezni annak a többször hangoztatott felfogásának, hogy különösen a budapesti tudományegyetem jogi karán meg kell szüntetni a mamutlétszámot, mert lehetetlennek tartja, hogy például a római jogból közel nyolcszáz hallgató tanuljon és vizsgázzék annál az egy tanárnál, aki Szentmiklósi Márton professzor személyében mint rendes tanár egyedül adja elő a római jogot. A kultuszminiszter szét akarja osztani a jogászifjakata három vidéki egyetemen és a három jogakadémián, mert úgy véli, hogy az ifjúságnak így sokkal több alkalma lesz alapos kiképeztetésére. Sajnos, nem valószínű, hogy a létszám felemelése után valamennyi budapesti szülő jogászgyermekei bekerülnek a Pázmány Péter-egyetem jogi fakultására. Ezek közül is többen arra fognak kényszerülni, hogy valamelyik vidéki egyetemen kérjék felvételüket s miután közöttük is sok a szegény sorsa, egyetemi tanulmányaik alaposan próbára teszik majd családjuk anyagi erejét. A bajon csak úgy feletne gyökeresen segíteni, ha megnyitnák az egyetemet minden olyan leány és ifjú előtt, aki az egyetemen akarja folytatni tanulmányait, látszatát viszi be az iskolába. Átmenetileg hajlandó vagyok csinálni bizonyos megszorításokat, mindaddig, amíg a sok menekültet és B- listást a társadalom fel nem szívja, állandóan azonban az iskolát nem lehet felhasználni arra, hogy annak segélyével csináljunk akár gazdasági, akár más politikát. Hogy nagyarányúlag átmenetileg sem lehet ezt csinálni, azt akartam bebizonyítani ezzel a létszámlenyomással, hogy mindenki lássa, hová vezet ez. Aggodalommal tölt el, hogy a szülők rengeteg beteg vidéki gyermeket hoznak Pestre. Itt nem a tanulási vágy a mozgatóerő. Ha azt az óriási létszámot engedélyezném, amelyre Pesten jelentkeztek, ez azt jelentené, hogy egyegy tanárnak a jogi karon olyan tömeget kellene oktatni, hogy még levizsgáztatni sem tudná őket. Ezzel szemben sem a római jog, sem pedig a jogtörténelmi tanszéken nincsenek parallel tanárok. Azt hiszem, ez a sok jelentkező a vidékről nem azért akar Pestre jönni az egyetemre, hogy tanuljon. Jogásznak jön azért, mert most ez a legkönnyebb szak, de előre is mondhatom, hogy a jogi reform után a legnehezebb szak lesz. Megélhetésre sincs könnyebb lehetőség, mint a vidéki, városban és csodálom, hogy a szülők könnyelműen Pestre engedik vidékről gyermekeiket, ahol nincs rendes szobájuk, a kollégiumban nem kaphatnak helyet. Az életfentartásért még a pestieknek is erősen küzdeniük kell és azok sem igen tudnak rendesen elhelyezkedni. Úgy látszik, még mindig négyéves majálisnak tartják a jogászkodást és jogcímnek arra, hogy feljöjjenek Budapestre az életet tanulmányozni, ősjogászkodni és csak később látják be a szülők, amikor már nagy baj van, hogy kár volt Pestre küldeni a gyermeket. Még az ősszel törvényjavaslatot fogok beterjeszteni, amelyen a jogi fakultáson a tanulmányokat öt évre emelem fel kötelező kollokviumokkal és a javaslat intézkedést tartalmaz arra nézve, hogy aki nem tesz eleget a vizsgáknak, annak nem számítják be a féléveket. Rajta leszek, hogy a jogi pálya megszűnjön majálisnak és a kitombolás idejének lenni. Amikor áldiplomákról beszélnek, amelyek tudást nem adnak, mindig a jogi diplomákról beszélnek. Ebben az országban nincs sok tanult ember, bár diplomás ember van elég és ez az oka annak, hogy a jogi kar annyira túlzsúfolt, hiszen a vizsgák könnyű szerrel tehetők le. — Utasítottam az egyetemi dékánokat, hogy sürgősen terjesszék be hozzám a beiratkozás adatairól szóló jelentéseiket. Egy-két jelentés már beérkezett és még a héten sürgősen dönteni fogok a hallgatók létszámának újabb megállapításáról. Lehetséges, hogy a múlt évi állapotot állítjuk helyre és ugyanannyian iratkozhatnak be az idén is, mint a múlt évben, de nincs kizárva az sem, hogy egyes fakultásokon a múltévi számot meghaladó tanulónak a felvételét engedélyezem. Klebelsberg miniszter kritikája a jogászképzésről Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter egyébként így nyilatkozott felfogásáról és szándékairól a kormánypárt lapjának egyik munkatársa előtt: " A numerus clausus körüli minden nehézségnek az az oka, hogy gazdasági és szociálpolitikai bajokat akarnak iskolatechnikai rendszabályokkal enyhíteni. Az iskola nem arra való, hogy akár gazdasági, akár szociálpolitikát csináljanak. Mindkettőnek megvan a helye másutt. Az iskolát azonban felhasználni erre nagyon aggodalmas, mert ez a politika hatvanszázalékos létszámemelést kér a műegyetem A műegyetem tanári kara hétfőn délben kari ülést tartott és úgy határozott, hogy az első évre jelentkezők létszámának figyelembevételével hatvanszázalékos felemelését kéri annak a létszámnak, amelyet a kultuszminisztérium a nyáron megállapított. A karnak erre vonatkozó felterjesztését Szili Kálmán műegyetemi rektor valószínűen már kedden juttatja el a kultuszminisztériumhoz. Amennyiben Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter teljesíti a műegyetem tanári karának kérését, a műegyetemen — nagyon csekély töredék leszámításával — az összes jelentkezőket felvehetik. 5 Igen tisztelt vevőinknek és a férfidivat iránt érdeklődő úri közönségnek tudomására hozzuk, hogy valódi angol őszi és téli gyapjúszövetkülönlegességeink és modelljeink beérkeztek. Ezek megtekintésére szívesen meghívják SchlUQTCZJdkük és JFICSI szabók, VI. Nagymező utca 6. szám KUNZ JÓZSEF és TÁRSA cég átköltözött a Szervita-tér4. szám alatti helyiségébe. Az építkezés dacára az árusítás a helyiség udvari részében már megkezdődött Ideiglenes bejárat: Szervita-tér 4. házkapua