Ujság, 1928. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-22 / 215. szám

SZOMBAT, 1928 SZEPTEMBER 22 ÚJSÁG * Rostand a diplomácia útvesztőjében. Halá­losan komoly dologról van itt szó. Arról, hogy ez az író, amint az illetékesek mondják, olyan te­rületekre kalandozott el, amely területek túles­nek a költői szabadság nagy mozgási szabadságot adó területein. Arról van egyszerűen szó, hogy Rostand harmadik Napóleon fiának legendás alakját a napokban bemutatott drámájában szín­padra vitte. Ebből még ugyan nem származott volna diplomáciai affér, de amint — a bemutató­ról a kanálison túlra küldött tudósítói táviratok megállapították — Rostand a költői szabadság címén az angol nemzetre sértő kijelentéseket ""adott egyik szereplőjének szájába. A táviratok nyomán mára azután megmozdult a hivatalos vi­lág is. Az ideérkezett londoni lapokból megálla­píthatjuk, hogy a fél és egész hivatalos erők Rostand darabja ellen felvonulnak. Igen termé­szetes dolog, hogy a londoni sajtó megmozdulá­­­sával szemben a párisi sem marad tétlenül. Rész­ben pro, részben pedig contra már itt is meg­­fújták a harci riadót. Rostand elegáns kis villá­ját a bemutató óta az újságírók végnélküli serege ostromolja. Mindenki tudni akarja, hogy vájjon a bűnös mit mond. És Rostand nyilatkozik. Iga­zát védi. Azt ugyanis, hogy senkit sem akart megsérteni, de amit egyik hőse az angolokra mond, az nem költői fantáziájának terméke, ha­nem a történelmi igazságok egyike. Legérdeke­sebb azonban az egész dologban az, hogy ebben az ügyben ma már a párisi angol követ is nyi­latkozik, aki kijelentette, hogy kormányától az esetleges intervencióra vonatkozólag még nem kapott értesítést. A színpadról a diplomácia dosszéiba jutott ügynek már megvannak a maga pesszimistái is, azok, akik ettől a vihartól az angol-francia barátság megzavarását látják. Né­hány délutáni lap már megfújta a pesszimizmus mélyen hangzó kürtjeit. Rostandnak IV. Napóleon cinil darabja a pesszimisták szerint megronthatja a két ország között szerződésekkel, katonai kon­venciókkal megpecsételt barátságát. Rostand da­rabját a Theatre Porté Saint Martin műsoráról le kell venni. Vájjon nem érzik-e a franciák, hogy London barátsága a maga különös érzékenységével néha nagyon súlyos? (gy. i.) * Hangversenyek * A Filharmóniai Társaság az idei évadban nyolc bérleti hangversenyt és nyilvános főpróbát tart. Bérletjegyek árusítása a közönség nagy ér­deklődése közepette megkezdődött Rózsavölgyi­nél. Régi bérlők bérletjegyei szombatig tartatnak fenn. Műsortervezet ugyanott. FILMSZÍNHÁZ Iris Arlan Budapesten •­a német filmszínésznő egy magyar film ellát­­. Szására érkezett Budapestre.­­ Kedves, finom, szőke filmszínésznő érkezett Csütörtök este Budapestre: Iris Arlan, aki nemcsak­­a filmfelvevőgép előtt aratott már jelentős sike­reket, hanem mint színpadi színésznő is kitűnő les tagja a Reinhardt-színházaknak, ami színpadi­­színésznél a tehetség legjobb fokmérője. Iris Arlan péntek délután teát adott az­­­jságíróknak s ebből az alkalomból beszélt eddigi szerepléséről és a most következőről, ame­lyet magyar filmen, magyar gyár számára játszik — Eredetileg operettszínésznő voltam — m­ondta — és Jean Gilbert társulatánál játszot­tam. Később sokan biztattak, hogy térjek át a prózára is, magam is kedvet éreztem a drámai színpadhoz s nagyon örültem, hogy mindjárt az­­ felső próbálkozásom szép sikerrel járt. Reinhardt is megnézett és a Josefstödter Theaterhez szer­ződtetett, ahol sok nagy szerepet játszottam. Közben a film is érdekelt, de őszintén bevallva, nem bíztam magamban, mert hiába, mi színpadi színészek tudjuk csak igazán, hogy mennyivel más a színpadon játszani, mint a film számára alakítani. Miután nagyon hívtak filmezni, csak azzal a felétellel egyeztem bele, ha először egy kis szerepben próbálnak ki s nagy szerepet majd csak akkor vállalok, ha­­ én meg leszek elé­gedve az alakításommal. Így történt, hogy az Őfensége a hordár című Rössler-filmben —­­amely, mint hallom, épp az elmúlt héten pergett le a magyar közönség előtt — egészen kis, mind­össze néhány jelenetes szerepben mutatkoztam be. Szigorú kritikusi szemmel néztem ezt az ala­kításomat, vájjon filmszerű-e a megjelenésem, s jól mozgok-e, közben, amig birálgatom magam, elém tolnak egy szerződésblankettát, amellyel az egyik bécsi gyár szerződtet legközelebbi filmje főszerepére. Azóta már le is játszottam s ezután ért a magyar Glória filmgyárnak meg­hívása, amelynek örömmel tettem eleget. Bécs­ből,­ Berlinből sok magyar színészt, írót, film­rendezőt ismerek, akik egytől-egyig mind keresett márkák. Ismerem már a szerepemet is, amely érdekes feladat elé állít s minden igyekezetem­mel azon leszek, hogy szerény tehetségemmel hozzájáruljak egy magyar film sikeréhez. A magyar film, amelyben ez a kedves német színésznő fellép: Mária nővér, amelyet Lázár István írt, rendezését pedig Forgács Antal, több nagysikerű magyar film rendezője végzi. Opera­tőrje Eiben István, játékvezetője Bátori Béla, szcenikusa Pán József lesz. A film felvételeit Szombaton kezdik meg a Hortobágyon, ahol két napig fotografálnak, azután visszatérnek Buda­pestre, itt a Hűvösvölgyben, Zugligetben, Sváb­hegyen, majd Fóton és Tatán készítenek külső felvételeket. Iris Arlan mellett a másik nagy szerepet Wer­­der Pittschau, egy új osztrák filmbonviván játssza, a magyar színészek közül pedig Zátony [álmán, Dinnyési] Juliska, Bátory Giza és Gyer­tyás Albert jutottak érdekes feladatokhoz. A hét filmjei Cirkusz A nagy film, amelyet olyan nagyon várt már a pesti közönség, megérkezett. Az Aranyláz köl­tője, a csónakcipős, kopott zsakettes, viharvert kalapos, bambuszpálcikás Chaplin megint elő­csoszog a mozivásznon s egy cirkuszba vetődött slemil klandjain keresztül ad most új alakilást, amely méltán odaillik A kölyök és az Aranyláz Chaplin-alakilásai mellé. A Cirkusz eltávolodást jelent az Aranyláztól s inkább ahhoz a stílushoz tér vissza, amelyet Chaplin A kölyök-ben adott. A Cirkusz-ban is van tragikomikum, ezt már a téma önmagában hordja, a megelevenítés azon­ban a burleszkstílus fölényét mutatja. Chaplin — mint mindig — most is írója, rendezője és főszereplője a filmnek. Mint író egyenesen virtuóz munkát végzett, amikor a cirkuszi történetek ismert motívumaira építette fel a darabját, erre a feladatra ma már csak olyan nagy művész vállalkozhatik, mint amilyen Chaplin, akinek kifogyhatatlan ötletessége mé­terről méterre érdekessé tudja tenni a történetet. Chaplin igazi filmköltő és az elgondolását nem is tudja más megeleveníteni, mint a rendező Chaplin és a színész Chaplin. Ahhoz, hogy ilyen nagy filmet tudjon alkotni, elsősorban az kell, hogy a film szempontjából a három legfonto­sabb tényező ilyen tökéletes harmóniában tudjon találkozni. Itt megvan a harmónia, hiszen egy agy dirigálja az írót, a rendezőt, a színészt. A film a legtökéletesebb burleszktempóban indul s mindjárt az elején, egy üldözési jelenet­ben már három olyan momentum van (Chaplin a gyerekkel, a tükörjelenet és a bábbá merevü­lés), amely a klasszis bélyegét üti a filmre Néz­zük csak az amerikai burleszkeket, mindegyik ötleteken, új ötleteken épül fel, mindegyik ka­cagtat. Chaplin ötletei azonban mások, minden fintoruk mellett is mélyebbek, nemesebbek, iga­­zabbak. Költői burleszk —­ talán így lehetne ne­vezni Chaplin stílusát, hiszen minden groteszk ötletét valamilyen nemesebb cél diktálja. Amikor a nadrágjára erősített dróttal felmerészkedik a kötélre, hogy a „levegő királya” szédületes mu­tatványát leutánozza s amikor jeleneteken ke­resztül hangos kacagást fakaszt, akkor is ott húzódik szivében a cél: az imádott nő előtt akarja bemutatni, hogy van olyan legény, mint a levegő irigyelt királya. Ez a háttere a film híres oroszlán jelenetének is, amely éppen olyan emlékezetes marad a moziközönség előtt, mint az Aranyláz híres zsemlyetánca. Chaplin a Cirkusz­ban is méltónak bizonyult önmagához. A film nagy komédiája pazar kéz­zel hinti az ötleteket, de az álarc mögött egy reménytelen szerelem fájdalmán keresztül meg­mutatja a szívét is, mások boldogságából vissza­tükröződik a szegény, esett ember szomorúsága. Chaplin partnere Myrna Kennedy, akivel ezúttal először találkoztunk, szép és tehetséges színésznő. Mihály István, a feliratíró jól oldotta meg a feladatát, egyszerűen főzte össze a képe­ket s nem esett abba a hibába, hogy túllicitálja Chaplin humorát.­­ Serdülő lányok Hatásos és érdekes film, amellett értéke, hogy nem pusztán a szórakoztatásra készült, hanem bátran feszeget olyan problémákat, amelyek kü­lönösen újabban aktuálisak. Égyik oldalon a há­zasság válsága, másik oldalon a modern gyermek­ a színházak mai műsora MAGY.KIR.­M OPERAHÁZ Bérlet A sorozat 1. sz. SÁBA KIRÁLYNŐJE Opera 4 felvonásban, 5 képpel. Szö­vegét írta Mosenthal. Fordította Kern A. Zenéjét szerzette Gol­­mark K. Salamon Farkas Sándor Baál *Hanán Palotay Árpád Asszád Somló József Főpap Székely Mihály Szalámit Bodó Erzsi Sába királynője Haselbeck Olga Asztarót Goda Gizella Kezdete 70, vége 115­ óra előtt. vígszínház MARY DUGAN BÜNPÖRE Színmű 3 felvonásban. Irta Bayard Veiller. Fordította Lengyel Menyhért. M­ary Dugan Varsányi Irén Nash, bíró Góth Sándor Galway, ügyész Somlay Arthur Jimmy Dugan Törzs Jenő Edward West Haj­yássy Miklós Edgár Reccené Mészáros Giza Amelie Ducrot G. Kertész Ella Hunt, rendőrtan. Mály Gerő Price, rendőrkap. Szegő Endre Dr. Welcome orvos Bárdi Ödön Dagmar Lorne Litkey Irén May Harris Tassy Mária Ferné Arthur Horváth Irén Henry Plaisted Mátrai József Patrick Kearney Győző Lajos James Madison Makláry Zoltán Egy öreg úr Gárdonyi Lajos Kezdete 8 órakor. LULU 3 felvonásos operett. Irta Serge Veber. Zenéjét szerezte Philippe Pares és Georges van­ Parys. Fordította Stella Adorján. A dalok szövegét irta Harmath Imre. Leopoldina Medgyaszay Vilma Lulu Fejes Teri Yvette • Neményi Lili Babette Szokolay Olly Rose Gábor Mara Madeleine Simon Bara Susarme Kerékgyártó Olga Colette Horváthy Elvira Nane Dobos Anni Germaine Hajó Teri Juliette Fóthy Nelly André Kabos Gyula A papa Sarkadi Aladár Bob Dénes György Jusszuf Hadó Sándor Portás Déry Hugó Sam Fenyvessy Gábor Tohn Makkay István Jack Hajnal Elemér Dick Tarján György Jeff Kőszegi Aladár John Papp Mihály Kezdete 8 órakor TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD Nagy Endre. Salamon Béla. Rajna Ance: Betyárvilág a Laudon-utcában. Ami az olimpiászból kimaradt. A be­szélő kutya, A nagybácsi, A pipogya férj, Salamon és Radó a jégtáblán, Inkvizíció, Ju—Esz—E. írók kama­rája, Röntgenszeme ember, stb. •jojnjg g Uj appzaji NEMZETI­­ SZÍNHÁZ SZIBÉRIA Magyar hadifoglyok története 8 felv. Irta: Zilahy Lajos. Madarász Antal . Mihályfi Béla Sárkány János Csortos Gyula Gyéresi Mihály Ódry Árpád Borsody Péter Forgács Antal Macskási István Kürthy György Tiszai Tábori Imre Sánta Gyenis Ede Kovács Szathmáry Lajos Iharos Pataky József Bagosi Tapolczai Gyula Torma Almássy Endre Lizavéta Bajor Gizi Szuzimov, a pap Bartos Gyula Dimitrij, a tolvaj Hosszú Zoltán Andréj, Ónodi Ákos Szjeverov, Tímár József Mihájl Mihályfi Károly Nyikoláj Szőke Lajos Baklusin Gabányi László Akulics Szőke Sándor Fjodor Harasztos Gusztáv Vaszilka Molnár Feri Násztya Nagy Teréz Fresz­­a Cs. Rosos Giza Odgyota Rákosi Szidi Anna Mihajlovna Iványi Irén Mamonov Fehér Gyula Kiricsuk Losonczy Zoltán Egy práporscsik Bodnár Ferenc Első matróz Rab Antal _____Kezdete fél 8 órakor_____ VÁROSI SZÍNHÁZ A RÉGI NYÁR Nagy operett 3 felvonásban, 7 képben. Irta Ifj. Békelly István. Zenéjét szer­­zette Lajtai Lajos. Vezényli Kerner Jenő. Rendezi Loránth Vilmos. Mária Honthy Hanna Zsuzsi, a leánya Zilahy Irén Báró Jankovich J. D'Arrigo Kornél Miklós, a fia Sziklay József Erasm­a ur Ferency Károly Mimóza Simon Marcsa Cukrászáé Hamvas Józsa Manci Túrás Ida Kitty, revü-görl Schaffer Ila Lulu, revü-görl Rasovszky Juci Bob, revü-táncos Gallai Nándor Karmester Abay Gyula Főpincér Pataki Ferenc Pincér Pallós János ______Kezdete órakor______ KIRÁlyilszillHÁZ BILLER IRÉN vendégfelléptével: PUSZIPAJTÁS (THE GIRL FRIEND) Operett 2 felvonásban, 8 képben, írták P. Bartholom­ae és O. Harbach. Fordította Zágon István. Zenéjét szerzették R. Rodgers és L. Hart. Bürke Boross Géza Burkené H. Bálla Mariska Dennison Richard Sziklai József Dennisonné Lázár Mária Kitty Brown Vally Hona Róbert Mason Solthy György Jenny Biller Irén Yerry, portás Dénes Oszkár Miss Wendell Orosz Vilma Nelly Bársony Rózsi Ramóna - Kovács Ilonka Az énekes Eyssler Pál Johnny, liftes Feleki Camill Vasúti kalauz Sidney Tomy Falusi kislány Pintér Gizi Éjjeli portás Pártos Dezső Kezdete 7­ órakor, vége 11 órakor. ft NEMZETI­­ SZÍNHÁZ KilMillilSZINIK­Zil U BUka Lolxm Cmvitahta épMrtAfcf) ELZEVIR Történet egy antikvárius boltból 3 felvonásban. Irta Hevesi Sándor. Andersen János Gál Gyula Dr. Nocier Rikárd Abonyi Géza Dr. Józsa Kálmán Petheő Attila Zsembery Magda N. Tasnády Ilona Juliette Cs. Aczél Hona Jani Gyergyai István Báró Házy Pethes Sándor Ginette kisasszony Vízvári Mariska Egy szikár hölgy Vaszary Piroska Egy öreg ur Hajdú László Egy diák Apáthy Imre a. Kezdete 1 8 órakor. k­l iMmúl AZ ÉGŐ SZOKNYA Színmű 3 felvonásban. 11 képben. Irta Egyed Zoltán. Montba­ed M. gróf Hegedűs Gyula Viktória, leánya Tőkés Anna Miss Agenor Zala Karola Wellenburg dr. Táray Ferenc Rhaden gróf Zátony Kálmán Rozmaring Imre Egon Trauenstein­ George, lakáj­a Kiss Ferenc A. d’Ivory gróf | Rendőrfelügyelő / D. J. di Ramiro Jávor Pál Brutus, főlakáj Z. Molnár László Hanganutz dr. Körmendy János Gaby Monneaux Tóth Bőske A fekete énekesnő Kende Mária Egy úr Vándory Gusztáv Kezdete 8 órakor. A CSÓKOK KOLDUSA (L'ENNLQUE) Duvernois és Birabeau négyfelvonásos drámája Hajó Sándor fordításában. Pradelin Marcel Toronyi L. Imre Fradelin Jean Delly Ferenc Francoise Makay Margit Fradelin Emil Gózon Gyula Fradelin Emilné Gyöngyössy Erzsi Fradelin Viktor Sugár L­ajos Fradelin Georgette Szilágyi Marcsa Bingeon Bilicsi Tivadar Gourville Várnai Jenő Gallért Hajnal György Mimnic Székely Gizi Francinc Komlósy Ilona Paulette Horváth Magda _______Kezdete 8 órakor_______ ANDRÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ Rott-Bék.Id­: Petikén. Etjen Haesek! Emberevők. Verebek. Metn System, Radó Sándor. Revüszámok. Jazz-band. _______Kezdete 9 órakor._______ ROYAL ORFEUM Andrea Rivels. Gypsy Phennia-Ié, Mannius & Class. Gertru­de el Stanley. 4 Gomas. Niomna & Partner, Békeffy Bellák Miklós. Horváth An­ike. Sárossy stb. stb. Kezdete 8 órakor, vasár- és ünnep­nap délután fél 4 órakor. nevelés és a serdülő fiatalság szerelme azok a problémák, amelyeket felvet és hatásos jelenetek során megvilágít. A film nagyon jó rendezésben pereg le és kitűnőek a szereplői is, akik közül elsősorban az őszinte és mély Grete Mosheim-et, ezt a Bergnerre emlékeztető fiatal színésznőt emeljük ki. Arnold Korff, Paul Ottó, Barbara von Annenkopf, Hans Brausewetter is kitűnő szerep­lői a filmnek. A szállodák őrangyala Ado­lphe Menjou, a hódító gavallér, az elegáns vivőr, az életművész típusa. Ilyennek ismertük meg a filmek sokaságán keresztül, most A szál­lodák őrangyala új Menjout állít elénk. Itt ro­mantikus hős, akit egy mély szerelem hevít s tudja, hogy a szerelem reménytelen, hiszen a sze­relmétől a társadalmi osztályok szakadéka vá­lasztja el. S a szerelemnek ebben a reményte­lenségében a cinikus, fölényes Menjou az érzel­mek olyan őszinteségét tárja fel, amilyet csak egy melegszívű művész tud adni. A női fősze­replő Kathryn Carver — Menjou felesége , akiben nagyon rokonszenves és tehetséges új filmsztárral ismerkedtünk meg. A film részletei­ben és egészében sok finomságot hoz, van egy jégkarnevál, amely különösen szép és hatásos. Siklósi Iván kitűnő feliratai is érdemesek a ki­emelésre. Kohn és Kelly Párisban Az amerikai vígjátékok népszerű kettőse ez­úttal egy Romeo és Julia-paródia vidám bonyo­dalmain keresztül nevetteti meg a nézőket. Kohn és Kelly cégtársak, közben azonban halálos ellen­ségek, mégis megtörténik, hogy Kelly fia és a Kohn lány egymásba szeretnek, Párisban házas­ságot is kötnek, mire a konszernált öregek el­utaznak Parisba, ahol aztán a mulatságos kalan­dok egész sorozatán mennek keresztül. A film tele van ötlettel, mulatságos helyzetek kergetik egymást, a film valóban egy órai kacagást jelent. Csak egy helyen zökken meg, ahol egy óceáni utazás alkalmával, a tengeri betegséget nem túl­ságos ízlésesen poéntírozza ki. Az amerikai gyom­mor talán beveszi az ilyet, az európai közönség nem lelkesedik az ilyen jelenetekért. George Sidney és Farrel Mc­Donahl közvetlen humorral játsszák a főszerepeket, de nagyon jók a többiek, különösen egy párisi gigolót alakító színész. Hol bujkálsz Tom? Vidám, kedves történet, amelynek hátterét a világháború adja meg. Hőse egy amerikai rendőr, aki katona korában elcsavarja egy kis francia leány fejét, azután agyő szép kaland, megy vissza Amerikába.­ De a kis francia leány nem felejti el a kedélyes szerelmest, utánamegy és sok ked­ves kaland után mellette is marad. Tom Moore, a főszereplő rendőr egyike a legközvetlenebb amerikai vígjátéki színészeknek, most is nagy­szerű. A leány szerepében pedig Bessie Love ad sikerült alakítást. Ofélia frakkban Egy kis virágárusleány és egy gazdag ameri­kai férfi szerelmi története a film. Már az első jelenetek után nem kétséges, hogy a­ végén egy­máséi lesznek, mindamellett az ötletes fordulatok érdekessé teszik a filmet, amelynek főszerepét a szép és kedves Madge Bellamy játssza. őnagysága az ügyvédem A magyar Vajda László írta a film szüzséjét és a házasság válságát igyekszik kifigurázni egy ügyvédnő alakján keresztül, aki egymásután vá­lasztja el a házastársakat, míg maga megreked a házasság aranykalitkájában. A film szereplői közül különösen Max Hansen és Évi Éva adtak jó alakítást. A komédiás leány D. W. Griffith, a nagy amerikai rendező a cirkuszok színes világába helyezte új filmje cse­lekményét. Amit ad, most is érdekesen adja, minden jelenetén megérzik a vérbeli rendező­­művész fölényes biztonsága. Egy-egy jelenetbe sok finomságot tud összesűríteni és hatásosan élezi ki az érdekes fordulatokat. Carol Dempster, a régi Griffith-sztár szépségével és játékával ez­úttal is nagy hatást kelt és nagyon jó . C. Fields, a másik főszereplő. A singaporei titok Hallatlanul érdekes film, minden vonatkozá­sában olyan, amilyen egy jó filmnek lennie kell. Vígjátéki tempóban indul, egymással vetélkedő kedves jelenetek követik egymást, azután a ro- 11

Next