Ujság, 1928. október (4. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-09 / 229. szám
10 A katolikus nagygyűlés vasárnapi és hétfői eseményei Zichy János gróf a protestáns támadásokról, Vass József dr. a szolidarizmusról beszélt . A pápai nuncius magyarnyelvű beszédet mondott Vasárnap is ünnepélyes istentiszteletek vezették be az eucharisztikus nagygyűlést, mely délelőtt tizenegy órakor kezdődött meg a Vigadóban. A nagygyűlés megnyitó szónoka Zichy János gróf volt. — Arra kérem protestáns testvéreimet — mondotta —, hogy ne adjanak többé okot arra, hogy telkünkben keserűség halmozódjék fel. Balthazár szuperintendens az eljárást nagyon fájlalom, de azután ne mondják többé, hogy mi katolikusok vagyunk türelmetlenek és mi keressük a harcot. Ellenkezőleg! Ha ismételten provokálnak, felemelt fejjel vesszük fel a kesztyűt, mert meghunyászkodók és gyávák nem leszünk soha. Zichy János gróf után Orsenigo Cesare pápai nuncius mondott magyar nyelvű beszédet. — A magyar katolikusok — mondotta — apostoli buzgalommal alkotnak. A modern társadalmi erkölcs eltévelyedései ifjúságunkat veszélyeztetik. Ha az öngyilkosságok számát apasztani kívánjuk, akkor okos szociálpolitikára és a népesség bensőséges hiteleiére kell gondot fordítanunk. A hitélet fellendítése a legnagyobb értékű hazafiság. Strommer Viktoron a szent Benedek-rend történetéről tartott előadást, majd Vass József kalocsai nagyprépost, népjóléti miniszter beszélt a szociálpolitikai áramlatokról. — Nem a szociáldemokrácia, keresztényszocializmus, fascizmus vagy bolsevizmus szociálpolitikája vezet ki a mai útvesztőből — mondotta —, hanem a szolidarizmus. A mi kis katekizmusunkban az égbekiáltó bűnök között szerepel a munkások jogos bérének elvonása. A kereszténység tehát a munkás oldalán áll. A szociáldemokrácia elleni harcban a helyes irány odamutat, hogy lecsúszottságából kell kimenteni a munkásosztály . Ha ez megtörténik, nincs többé szociáldemokrácia. — Én nem hirdetek neokatolicizmust, mert erre nincs szükség. Az eucharisztikában benne van a szolidarizmus gondolata, ez pedig kivezet az útvesztőből. Délután három órakor tartották meg a szokásos ünnepi körmenetet, melyben kétszázezer főnyi tömeg és hetvenhárom zenekar vett részt. Teljes díszben jelentek meg az összes főpapok. A körmenet a Bazilikától indult el a Vilmos császáruton és Alkotmány utcán át jutott el a Kossuth Lajos térre, ahol Bangha Béla jézustársasági atya tartott szentbeszédet. — Hajolj le hozzánk Krisztus — mondotta —, hajolj le hozzánk, akik betegek, gyengék vagyunk és támaszd fel erős benső életre a Te magyar híveidet. Az igazság, az erkölcs és szeretet abszolút uralmának kell tért foglalni az egész nemzetben és legelsősorban a törvényhozásban és a közéletben. A katolikus nagygyűlés mai napján délelőtt a Szent Ferenc harmadrendje, a Szociális Missziótársulat, a tanítóegyesületek, a katolikus tanügyi tanács, a bányamunkás lelkipásztorok és a Szent Vincések tartottak gyűléseket és értekezleteket. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök az egyetemi templomban főpapi szentmisét celebrált. A hétfői nap nagy eseménye a katolikus kongresszus második nagygyűlése volt, melyre zsúfolásig megtelt a Vigadó nagyterme. A nagygyűlésen Serédi Jusztinián bíboroshercegprímással élén megjelent az egész főpapi kar. A zsúfolásig megtelt teremben Czettler Jenő dr. egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke volt az első szónok. A tetszésnyilvánításoktól gyakran megszakított előadásában a gazdasági erők szerepét világította meg a mai katolikus életben. Katolikus öntudat és hitélet címmel Czapik Gyula dr. pápai kamarás, szerkesztő értekezett A katolikus öntudat kialakulásának veszélyes ellensége — mondotta — a zsidó liberalizmus és sajtó. A katekizmus megújításában és a prédikációs témakör kibővítésében mutatta meg a javulás feltételeit. Hallér István szociális evolúció és katolicizmus címen olvasott fel, végül pedig Károlyi József gróf világította meg a családi élet és nevelés mai problémáit. Elképesztő sorozatokat olvashatunk ■— mondotta — a családi élet bomlásáról. Nem a liberális, hanem a keresztény sajtóban is ökölnyi címek számolnak be a családi tragédiákról. És ezért nem lehet a sajtót okozni. A sajtó a korszellem megnyilvánulása. A struccpolitika, a tragédiák tudomásul nem vétele nem segíthet. A családi élet szentségének helyreállítása csak a hitélet bensőségessé tételével lehetséges. Hétfőn este is számos katolikus egyesület tartott üléseket, így a Katolikus Szanatórium Egyesület, a keresztényszocialista szakegyesületek, a Credo és a szociális missziótársulat. A Guth és Halász cég (Bécsi u. 3) október 7-iki hirdetésébe sajnálatos sajtóhiba csúszott be, amennyiben a selyemmatlassé helyett selyematlasz szót szedtek be. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a cég által hirdetett selyemmatlassé a frgdusabb színváltósatokban úgy sima, mint a legszebb francia mintákban kerül az igen lisztért hölgyközönség hozzáértő ízlése elé, mégpedig méterenként 4,40 pengős árban. Kedden a rádióban a m kir. Operaház »Othello« előadása ÚJSÁG KEDD, 1928 OKTÓBER 9 Új történelem kezdődik Világoson Ami még a históriából megmaradt Keresik Szögyén Antónia naplóját -Világos, október 6. (Az Újság alkalmi tudósítójától.) Most hivatalosan Siria a neve. A román közigazgatás minden községet új névre keresztelt, köztudatban azonban mégis megmaradt Világosnak. Világos. Drága, becses gyöngyszeme Aradhegyaljának. Édes, zöld síkság öleli körül a falut, háttérben pedig, mint komor díszlet, ott sötétlik a hegy, tetején a méhlepte romokkal. Amerre jár az ember ezen a tájékon, belebotlik a históriába. A fa, a fa, a hegy szürkése köve, a három patinás Bohus-kastély, szüntelenül eltemetett emlékeket muzsikál a fülbe. Fenn, a hegy tetején, az egykor büszke világosi vár maradványai, valamikor a Hunyadiak erős fészke, ide záratta Anno 1458- ban Mátyás király hevesvérű nagybátyját, Szilágyi Mihály uramat, akit is Lábatlan Gergely vitéz várkapitány szabadított ki a szomorú és unalmas fogságból. Lenn a hegy aljában bájos empire kastély és itt megint meg kell állni, mert a láb belebotlik a históriába. A Bohus-kastély egyik kis szobácskájában írták alá 1849 augusztus 13-án Görgey Artúr magyar generalisszimusz és gróf Rüdiger Feodor Vasziljevics orosz tábornok a fegyverletételről szóló okmányt. A kastély ablakából ellátni a szöllősi sikla, ahol 1849- ben az orosz és magyar csapatok szemben állottak egymással és ahol az újabb idők egyik legfájóbb magyar tragédiája lejátszódott. Rejtélyek egy históriai asztal körül A történelmi nevezetességű kastélyban ma Bohus Elma bárónő lakik, aki unokája Bohus Jánosné, Szögyén Antóniának, a boldog emlékezetű nagyasszonynak. A hatalmas épület egyik részében Sármezey Antal földbirtokos és családja tartózkodik, másik részét sokáig a csendőrség tartotta megszállva, amely elrekviráltatta magának a szép szobákat, de tavaly a fegyveres erő végleg kivonult a kastélytól a községbe és azóta a Bohus- és Sármezeyfamiliák járkálnak csak a szép szobákban. Bohus Elma bárónő rokonszenves úrhölgy és készséggel áll rendelkezésre. — Kérem, megnézheti a nevezetes szobát — mondja udvariasan —, bár sok látnivalót nem talál, mindent bevittek már az aradi 48-as ereklyemúzeumba. Kizárja a kétszárnyas, nagy ajtót, egy lépés és már itt vagyok a történelemnél. És mindjárt meg is állít a csalódás. Rendes lakószobát látok. Mindenütt kényelmes bútorok, csak a falon kis márványtábla: „1849 augusz. 13-án.“ Egyéb semmi. — Most vendégszobának használjuk — mondja a bárónő. Milyen furcsa: vendégszoba. Pillanatra önkéntelenül is lehunyom a szemem és érzem, amint a hirtelen támadt sötétségben kegyetlen charlestont táncolnak körülöttem az összekevert szavak és fogalmak: vendégszoba . . . történelem . . . kényelmes ágy . . . asztal... fegyverletétel . . . Görgey és Rüdiger . . . 1849 és 1928 . . . múlt és jelen . . . — Az asztal, amelyen az okmányt aláírták — magyarázza a bárónő —, már benn van az aradi múzeumban. Bár azt mondják, hogy az öreg Bohus báró sajnálta az eredeti asztalt és egy másik, hasonló szép empire-asztalt adott a múzeumnak. Az eredeti állítólag dr. Krenner Zoltán aradi ügyvédnél van, más verzió szerint pedig még mindig a kastélyban. Ki tudná megmondani, mi az igazság. Én mendemondának tartom a cserét, hiszen annyi egymáshoz hasonló antik asztal volt és van a kastélyban. A meisseni parcellán tintatartó, amelybe a két generális a pennát mártotta, a budapesti múzeumban van. Ennek nem vitatják az eredetiségét. — A világosi három Bohus-kastély — Kocsma épül a várromok tövében benneteket. A séta során eljutok a könyvtárterembe. Három óriási szekrény, tele könyvekkel. Az üvegen keresztül kibetűzhető a könyvek aranyos felírása: Göthe, Wieland, Bullner, Schiller, azután rengeteg enciklopédia, mind-mind régi és értékes munka. Szögyén Antónia nagy irodalombarát volt, szerette az írókat és művészeket, sok-sok osztrák értékű forintokat áldozott kulturcélokra. A kastély általában valósággal tárháza a szebbnél-szebb régi bútoroknak, festményeknek és rajzoknak. Néhol kevés anakronizmus: a hallban finom Biedermayer-szék mellett legújabb modellű Singer-varrógép, a szép faragású régi asztalkán friss német illusztrált lapok. A folyosón Sármezey Árpád, a híres délamerikai vadász trofeumai: fantasztikus, kitömött állatfejek néznek üvegszemükkel az idegenre, mellettük az indián dárda, amelynek hegye az állat szívébe hatolt. Sármezey Antal dolgozószobájában van két muzeális értékű, gyönyörű rajz. Az egyik Kiette Gusztáv művész finom pasztellje a fegyverletételről. A másikon busuló honvédtisztek ülnek a tűz körül. A szépen színezett akvarell maga a fájdalom. A képen írás is van, amely megmagyarázza, hogy a busuló honvédek: gróf Almássy Kálmán, gróf Eszterházy István, gróf Bethlen József és báró Podmaniczky Frigyes. Az ismeretlen szerzőjü mű a múlt század ötvenes éveiben készülhetett, közelebbit senki sem tud róla. Ez a szoba különben tele van a szabadságharcból származó relikviákkal, főleg rajzokkal és metszetekkel, látszik, hogy gonddal és hozzáértéssel válogatták össze a tárgyakat. Állítólag ebben a szobában volt elrejtve Bohusné Szögyén Antónia híres naplója. Évekig keresték, de nem sikerült megtalálni. Pedig a fáradságot szép siker jutalmazná, mert a nagyasszony sok érdekes és eddig ismeretlen adatot és emléket jegyzett fel naplójában. Még most is keresik, kutatják a késői unokák, azonban a napló, úgy látszik, örökre eltűnt a feledésbe, a múltba . . . Egy megmaradt szobor A szép parkról érdemes lenne külön tanulmányt írni. Évszázados fák, buja bokrok, magas fa, olyan hangulatosan vadregényes itt minden, mint a romantikus német regényekben. A park utcára néző frontján áll Szögyén Antónia finom művészettel bronzba formált ülő szobra, alatta pedig nyilvános közkút. A kútnát márvány tábla hirdeti: Halastó volt e hely Nem is olyan régen Visszatükröződött A hegy kék vizében. Eltűnt a tó végképp az uj ezredévvel. Helyén e kút kínál üditő vizével. „E kutat Hazánk ezredéves emlékezetére a telkéből kihasított helyen közhasználatra állitá és Világos közönségének ajándékozó báró Bohus László 1896-ban.“ Keresik, kutatják Szögyén Antónia híres naplóját Kimegyek a terraszra, ahol hetvenkilenc évvel ezelőtt a magyar és muszka tiszt urak reggeliztek a kapituláció előtt. Ma üres a terrasz, a kastély lakói nem használják. Csupán egy asztalon fekszik széjjelterítve husz kilónák ... Lehet, hogy éppen emellett mondotta Rüdiger adjutánsa valamelyik busuló honvédezredesnek: — Kamerád, elvesztettétek a háborút. Meneküljetek, mert Haynau erősen reklamál Uj történelem uj fejezete És most érdemes néhány sort írni az uj idők uj változásairól. Világoson három Bohuskastély van. Az egyik, ahol a fegyvert lerakták, fenn a hegyen, a másik benn a községben, amely özvegy báró Bohus Lajosnéé. A harmadik kastély már nem a Bohus-családé. Ezt megvette az aradi Victoria takarékpénztár, amely itt fiókot rendezett be. A patinás termekben most váltókat számítolnak le és jelzálogkölcsönöket kebeleznek be a nyomorgó parasztok földjére ... A hegy tetején büszkélkedő romokat is a gyakorlatiasság szolgálatába akarják állítani. Világos község, amelynek a tulajdonát képezi az omladék, vendéglőt óhajt itt berendezni, ahol a felmerészkedő turisták pihenőt és illatos hegyaljai bort találnának. Az optimisták szerint kitűnő üzlet lesz Hunyady Mátyás várának tövében kocsmát építeni. A két Bohus-kastéllyal lezárul a múlt. A harmadikkal, a Victoria-fiókkal és a romok alatti kocsmával egy új történelem új fejezete kezdődik . . . Károly Sándor — A bolgár király jubileuma. Hivatalosan jelentik: A kormányzó Boris bolgár királyhoz trónralépésének tízéves évfordulója alkalmából a következő üdvözlőtáviratot intézte: — Trónralépése tízéves évfordulójának ünnepélyén örömmel fejezem ki Felséged személyének szóló legmelegebb szerencsekivánataimat, amelyekhez az egész magyar nemzet csatlakozik. Tartsa meg az isteni Gondviselés Felségedet szerencsés évek hosszú során át annak a nemes népnek üdvére, amelynek sorsa Felségedre van bízva. Boris bolgár király a következő táviratban fejezte ki köszönetét: Főméltóságodnak a saját és a magyar nemzet nevében kifejezett igen jóleső szerencsekivomatai mélyen megindítottak. Kérem fogadja Főméltóságod legbensőbb köszönetemet. — A Közgazdasági Egyetem ünnepélyes megnyitása. A Kir. Magy. Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar hétfőn délelőtt tartotta meg dékánját beiktató és a tanévet megnyitó ünnepélyes rendkívüli ülését, melyet az egyetemi templomban Veni Sancte előzött meg. Az ünnepség az egyetem VI. számú előadótermében játszódott le. Kardi Kristóf dr., a lelépő dékán átadta a dékáni láncot utódjának, Doby Géza dr.-nak. — A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületében (V.. Akaadémia-utca 5. I.) szerdán, folyó 10-én este hét órakor Szimonidesz Lajos Korunk vezető eszméi és a jövő utjai címen előadást tart. — Megalakult a Tengerentúli Magyarok Viágszövetsége. Newyorkból érkezett jelentés szerint előkelő amerikaiak és nagyszámú amerikai magyarok részvételével megalakult a Tengerentúli Magyarok Világszövetsége. Princz Ernő volt osztrák pénzügyminiszter özvegye, Eötvös József báró leánya, aki Bécsben hetvenhétéves korában elhunyt. A bécsújhelyi forradalom rezgése Budapesten Vasárnap elsőrendű kritikus nap volt Budapesten is. Gyönyörű, verőfényes vasárnap és az utcákon feltűnően sok rendőr cirkált. A kissé túlfeszített idegzetű közönség félremagyarázta a szokatlanul mozgalmas közbiztonsági kirendeltséget és némi kapcsolatot vélt e között és a bécsújhelyi események között. Pedig erről szó sem volt. Az eucharisztikus kongresszus jelentékenyen növelte Budapesten az utcai forgalmat és ezért a közlekedési forgalom biztonsága és nyugodt mederben való lefolyása tette szükségessé az óvóintézkedéseket. De a téves feltevés mégis izgatta az emberek fantáziáját. Vasárnap este százan és százan siettek az emberek a keleti pályaudvarba, hogy a bécsi gyorsvonalat várják és a bécsi utasoktól híreket kapjanak. Növelte az izgalmat az is, hogy a délutáni bécsi gyorsnak háromórai késése volt, ami szintén mendemondákra adott tápot. Mindenki arról beszélt, hogy a bécsi lapok hangzatos címmel jelezték, hogy október hetedike az ausztriai forradalom jelmezes főpróbája. Végre a pályaudvarban jelezték, hogy a 9 óra 40 perckor esedékes esti bécsi gyors 20 percet késik. Általános megkönnyebbülés. Még nagyobb megkönnyebbülést okozott, amikor azt látták, hogy a húsz percből pont tizennyolc percet behozott és a bécsi gyors 1—2 percnyi késedelemmel — ami nem is késedelem — berobog. Nosza, megrohantak mindenkit, akinek ajakéról a dér, die, das hangzott el. Még olyant is, aki így kiáltozott: — Kommens her, sie hordár! A megszólítással kitüntetett bécsiek elhárító mozdulatot csináltak. — Mit akarnak mit ölünk? Mi bécsiek vagyunk és nem bécsújhelyiek. — No igen, de hát Bécs csak értesült ma arról, hogy mi történik a közeli Bécsújhelyen? — Aber was? Melyik bécsi ember tartózkodik verőfényes vasárnapon Bécsben? Mire való a Ruksack, mire való Kobenzl, Leopoldsberg, Melk, Purkersdorf? Ezzel az intervjú véget ért. Csak későn éjjel tudhatták meg a budapestiek, hogy az Újság jóslata bevált. Valamint dobbal verebet nem lehet fogni, azonképen nem lehet forradalmat sem kiplakatírozással csinálni. Azonkívül megjött a Slire annak is, hogy délután egy nagy zápor kergette szét a tüntetőket. íme, az lett a forradalom jelmezes főpróbájából. Az ég is rendezett ugyanakkor egy kis záporpróbát. Színházaknál a záporpróba a szezon befejezését jelenti. Remélhetőleg az osztrák forradalomnak is ez volt a finise. — Eltemették özvegye Piener Friönét. Alá temették el Plener Ernő volt szolgálaton kívüli miniszter özvegyét. A temetésen jelen volt a többi között Ambrózy Lajos gróf bécsi magyar követ, Beck volt miniszterelnök, Schober volt szövetségi kancellár, az arisztokrácia számos tagja és a jótékonysági egyesületek sok képviselője. A A Margitszigeti Nagyszállódában mérsékelt utóidényárak. Az étteremben, esténként zene. Szombaton: Szigeti Est — Hirtelenül meghalt a Mezőgazdasági Ipar Rt. vezérigazgatója. Tragikus körülmények között halt meg ma reggel hirtelenül Weimann Géza, a Mezőgazdasági Ipar Rt. vezérigazgatója. Az ötvenhatéves vezérigazgató autóján hivatalába akart hajtatni. A Margitkörúton az autóban hirtelenül rosszul lett. A soffőr a közeli Irgalmasok kórházához sietett, ahol az eszméletben vezérigazgatót hordágyon bevitték a kórházba. Mire azonban az orvosok kezelésbe vették, meghalt. Minden valószínűség szerint szívszélhűdés ölte meg. Weimann Géza harminchét éve állott a vállalat szolgálatában és hozzáértésével, kitartó szorgalmával és buzgalmával küzdötte fel magát a vállalat élére. Tragikus halála előkelő, kiterjedt családot borított gyászba. A haláleset közgazdasági körökben általános nagy részvétet keltett.