Ujság, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-26 / 22. szám

SZOMBAT, 1929 JANUÁR 28 ÚJSÁG SZÍNHÁZ — ZENE * Opera. Anday Piroska, a bécsi opera­­ház nagyhírű művésznője, énekelte pénteken este Operaházunkban a Carmen címszerepét. Nem közönséges művészetét több ízben volt már alkalmunk méltatni. Carmenje a leg­ideálisabb alakítások egyike. Érzéki szépségű hanggal, nagy énekkultúrával, fölényes zenei biztonsággal, kiváló színjátszó készséggel és túlfűtött temperamentummal állította elénk a tragikus sorsú cigányleányt. Alakítása min­den részletében megkapó, lebilincselő és él­vezetes volt. Természetes, hogy nagy sikert is aratott. Többször nyíltszínen is megtapsol­ták, felvonások végén pedig lelkesen ünne­pelték szereplőtársaival együtt. Maleczky Oszkár először énekelte ezen az előadáson az egyik csempész szerepét. Ezúttal is igen muzikális és hasznavehető énekesnek bizo­nyult és rászolgált sikerére. Bordy Bella, aki ugyancsak először táncolta Manóiét, szintén megérdemelte a közönség tapsait, amelyekből bőven kijutott a része az előadást tempera­mentumosan vezénylő Fleischer Antal kar­mesternek is. * Marcell Journet kedden éjjel utazik el Budapestről. Marcell Journet, a nagy francia énekes, kedden este két szerepben lép a buda­pesti közönség elé. Toniot énekli a Bajazzókban és Scarpiát a Toscában. Az előadás iránt rend­kívül nagy az érdeklődés, ami érthető is, mert hiszen tavaly háromszor is megismételtette vele a közönség a Bajazzók prológusát Most, hogy a művész két operát énekel egymásután, még nagyobb a törtetés a jegyek iránt, amelyeknek a túlnyomó részét már el is adták. A Tosca elő­adása után nyomban az Operaházból hajtat a pályaudvarra a kitűnő vendégművész és még éjjel elutazik, hogy szerződéses kötelezettségei-­knek eleget tehessen. * Rózsahegyi véglegesen megkapta a szabad­ságot. Az Újság jelentette már néhány nappal ez­előtt, hogy a kultuszminiszter Rózsahegyi Kál­mánnak, a Nemzeti Színház kiváló művészének megadja a fizetésnélküli szabadságot, amelyért folyamodott. Időközben azonban olyan értelmű felfogások érvényesültek a minisztériumban, hogy ilyenszerű precedenst nem szabad teremteni, mint Rózsahegyi esete. Ma délelőtt azonban a kultusz­miniszter, honorálva azokat a kivételes indokokat, amelyekkel Rózsahegyi kérelmét alátámasztotta, megadta az engedélyt, hogy június 23-ig a Király Színházban játsszék. Rózsahegyi ezek szerint most már minden akadály nélkül léphet fel a Király Színházban a Pista néni című darabban, mint Fe­­dák Sári partnere. Rózsahegyi szerepei­ szabadsá­gának idején Bartos Gyula fogja játszani. * Torday Judit előadóestje. Tegnap tartotta meg önálló estjét Torday Judit, az elismert ki­tűnő szavalóművésznő. Az előadóestet nagy ér­deklődés előzte meg s a nagyterem erre az alka­lomra zsúfolásig megtelt. Torday Judit a legfel­­csigázoltabb várakozásnak is megfelelt. Az oly rengeteg sokszor interpretált Ady, Babits ver­sekben is nagyszerű invencióval új szvit, új él­ményt tudott adni. A Bibliafejezetekbe megrázó drámai erőt, Szép Ernő, Boros Mihály verseibe finom beleérzést, Simán Erzsébet szonettjeibe el­mélyülést, Szabó Lőrinc versébe kristálytiszta hangulatot, Keér Dezső, Szakosíts, Várnai, Lan­tos verseibe magával ragadó temperamentumot, Ceraldy, Bán Margit költeményeibe kedvességet, derül, életet. Torday Judit tehetsége évről-évre több színben bontakozik ki s nagy perspektívák felé utal. Előadásával megérdemelt frenetikus sikere volt. Nagyon meleg hangulatban, őszinte ünneplés és lelkes ovációk közt záródott le a szép est, aminek sikeréhez méltón járult Ktt­b­er Irén operaénekesnő közreműködése. Az író-, elő­adó- és színészvilág sok kitűnő reprezentánsát láttuk a közönség soraiban, kik eljöttek meghall­gatni a két művésznőt. * Jazz-betét a Pista néniben. A Király Színház most következő darabjában a Pista néni­ben nincs sok zene, itt-ott mégis zenével tarkítják ezt a vígjátékot, így többek között lesz benne egy jazz­­betét is, amelyet Szlatinay Sándor, az ismert zene­­szerző komponált és Leopoldt, a népszerű zon­gora-humorista fog játszani. Itt említjük, hogy Szlatinay egy operettjét előadásra fogadta el a Király Színház. Pisti a ni­­­?* * Bemutató: szerdán Király Színház Miért nem énekelte Anday Piroska magyarul a Carmen címszerepét? Megtanulta magyarul is a szerepet, de „beugrani” nem akar vele — Kül­földi kötelezettségei miatt egy este énekelhet csak itthon — Reméli, hogy az évad folyamán mégegyszer hazajöhet Anday Piroska, a bécsi állami operaház európai hírű énekesnője, ma reggel Buda­pestre érkezett és délelőtt már részt vett a Carmen próbáján, amelynek címszerepét este énekelte nagy sikerrel az Operaházban. Próba után megkérdezt­ük a kiváló művésznőt, hogy magyar nő létére, miért énekli németül ezt a szerepet a budapesti operaházban. — Magam is érzem —­ mondja Anday Pi­roska, — hogy nem egészen helyénvaló az, hogy németül énekelek idehaza. De, sajnos, nem tehetek másképpen. Ez nem a közönség és a magyarság semmibevevése akar lenni, sőt ellenkezőleg az a nagy tisztelet késztet erre, amellyel a budapesti közönséggel szem­ben viseltetem. Megtanultam a Carmen cím­szerepét most Bécsben magyarul is. Úgy ter­veztem, hogy magyarul fogom énekelni a bu­dapesti előadáson. Sajnos, nyolc nappal ez­előtt ugyanezt a szerepet Bécsben németül kellett énekelnem és így attól félek, hogy ha magyar szöveggel énekelném most, az alakí­tásom nem volna olyan tökéletes, mert kissé megzavar a közben ismét átvett német szöveg Ahhoz, hogy ezt a szerepet az anyanyelvemen énekelhessem, néhány próbára volna szüksé­gem. Csakis így idegződhetik be annyira a szerep, hogy azután az előadáson ne kelljen gondolkoznom és ne kelljen folyton arra ügyelnem, hogy a magyar szöveget és az ehhez alkalmazkodó ritmikai változtatásokat esetleg egy-két helyen összetévesztem a német szólammal. A közönségnek a lehető legjobbat akarom nyújtani és éppen ezért énekelek ma este is németül. Nem mondom, vidéken talán mertem volna rá vállalkozni, hogy próba nél­kül is magyar szöveggel énekeljem ezt a sze­repet. A budapesti közönség azonban, am­ely annyira kényes ízlésű, azt hiszem, nem venné szívesen az ilyen kísérletezést. Ide csak kész és érett dologgal szabad jönni. — Remélem egyébként, hogy nem veszik rossz néven tőlem, amiért németül énekelek és szívesen fogadnak ma este is. Két estére kellett­ volna jönnöm, de csak egy estét tudok idehaza tölteni. Tegnap még Bécsben énekel­tem, egész éjjel utaztam, hogy ma felléphes­sek. Szerették volna, ha vasárnap is fellépnék, de h­étfőn már ismét Bécsben énekelem Furt­­wengler vezetése mellett a Máté-passiót. Ezért azután nem is maradhatok tovább itthon. Február elején Berlinbe utazom két hónapra Walter Brúnóhoz. A vendégszereplésem köz­ben adódó üres napokon Németország néhány városában hangversenyezem. Azután ismét ki kell mennem Párisba, ahol úgy megszeretett a közönség, botra most már harmadszor me­gyek vissza. Májusban négy hétig a londoni Covent Garden operaház vendége leszek. Az elfoglaltságom elég nagy, de nincs is más szó­rakozásom, mint a művészetem és az autó. Nemrégiben tettem le a soffőrvizsgát és ha lehet, kisebb-nagyobb kirándulásokra mindig kirobogok Bécs városából. A napokban alapo­san el is akadtam a Kahlenbernsen a nagy hó­ban. A gépem beásta magát s bizony úgy kel­lett kiásni, hogy tovább mehessünk. — Remélem, hogy szerződéseim módot en­gednek arra, hogy még ebben a szezonban egy vary két nanin ismét hazalátogassam és esetleg fel is lépjek. Mert bi*v­a, marrv öröm az, idehaza énekelni. Teen boldog voltam a na­pokban, hogy a bécsi magvarok olyan szép ünneplést rendeztek a fisz’erelemre. Ambrózn­őről bécsi követünk megható beszédében Vil­­tenőben azt emelte ki, hogy mennyit tettem Dicsben minden mar­var jótékony cél érdeké­ben. Azt azokban természetesnek tartom és magától érte'ődő kötelességem, hogy (eve*«A. gep’et és tudásomat a mp**var n­gyek szolgá­latába állítsam. Nem vagyok rossz magyar, ha énekelek is. Fedák Sári romániai fellépésre kapott engedélyt Valószínűleg tavasszal indul vendégkörútjára Magyar művészek igen gyakran indulnak romániai vendégkörútra. Rendszerint nagy örömmel fogadják őket a magyarlakta váro­sokban, ahonnan nagy erkölcsi sikerrel szok­tak visszatérni. Érdekes vendégszereplések készülnek erre a nyárra. Salamon Béla és társulata is elláto­gat Romániába. Ennél érdekesebb azonban az a hír, hogy Fedák Sári is engedélyt kapott egy romániai turnéra. Fedák Sári immár tíz év óta nem sze­repelt ezen a vidéken és így bizonyos, hogy vendégszereplését rendkívüli érdeklődés fogja kísérni. Színészek és igazgatók megegyezésével folytatódik a rádióaffér Társulat szervezésre szorítják a Stúdiót — Tanácskozás a Fészek Klubban — A rádió azonban cáfol... Néhány cikkben rendszereztük azokat a kifogásokat, amelyekkel a budapesti színészek és igazgatók már hosszabb idő óta kísérik a rádió működését és amelynek effektuálására most elhatározták magukat. Híveink érdekelt körökben érthetően kel­lemetlen hangulatot teremtettek, amelyet sok­féle módon igyekeztek kifejezésre juttatni. Ma rövid nyilatkozatot közöl velünk a rádió igaz­gatósága, amelyet kérésüknek megfelelően teljes terjedelmében közlünk. Az utóbbi napokban több olyan híradás lá­tott napvilágot, amely szerint a színészeknek kifogásuk lenne a színházaknak a rádióba való bekapcsolása ellen, a színigazgatók pedig nem vennék jó néven, hogy tagjaik a rádió Stúdió­jában szerepelnek. E híradásokra Szőts Ernő, a magyar rádió üzemvezető igazgatója az alábbi nyilatkozatot tette: «Az ilyen híradások talán azt a célt szolgál­nák, hogy a Stúdió és a színházak, továbbá a színigazgatók és a művészek, valamint a Stúdió vezetősége közötti jó viszonyt elrontsák. Meggyőződésem, hogy a kultúra és a mű­vészet összes tényezői tudatában vannak a ma­gyar rádió nagy jelentőségének és ezért az igenszerű híradósok nem tudják megingatni a­­ művészeti tényezők és a Stúdió vezetősége kö­lött kétségtelenül fennálló kollégiális­­i vi­szonyt.* Valóban nem volt „az ilyenszerű híradá­soknak“ az a célja, hogy a színigazgatók és a rádió között fennálló idillikus békét felfor­gassuk. Nem lett volna szép tőlünk. Módunkban áll azonban megjegyezni, hogy az, amit alább közlünk, nem a rádió igaz­gatójának, hanem az „ilyenszerű híradások­nak“ igazát bizonyítja. Pénteken délután öt órakor tanácskozásra gyűltek össze a Fészek-klub különtermében a színigazgatók és a színészek kiküldöttei A színigazgatók részéről Beöthy László, Faludi Jenő dr., Komor Gyula, Roboz Imre és Wert­­heimer Elemér, a színészek megbízásából pe­dig Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Ráskay Már­ton, Molnár Dezső dr. és Sándor Zoltán dr vettek részt a konferencián. A színigazgatók kifejtették, hogy kényte­lenek megtiltani tagjaiknak a rádiószereplést A rádió erős konkurrense a színházaknak. Aminthogy minden színház köteles önálló tár­sulatot tartani, azonképen rá kell szorítani a színielőadások közvetítésével rendszeresen fog­lalkozó rádiót is, hogy társulatot szervezzen Ezzel elkerülhető tesz az, hogy az egyes szín­házak művészei a rádiónak adják kölcsön a nevükhöz kapcsolódó presztízst, ugyanakkor amikor a színházak egész évben kénytelenek számukra a fizetést folyósítani, még akkor is. Afrónap, megnézi * O­nce ff­­­fect TL. . ... Scher­manni grafológus véleménye: Okos ember Jól fog mulatni! 9 ha történetesen hónapokig nem játszathatják őket. A színészek kiküldöttei szintén örömmel fogadják azt a tervet, hogy a rádió külön tár­sulatot szervezzen, mert ezzel sok kenyérte­­len színész jutna elfogadható évi jövedelem­hez. Ezzel szemben arra kérik a színigazga­tókat, hogy egyelőre ne éljenek azzal a joguk­kal, hogy tagjaiknak megtilthatják a rádió­­szereplést. Végül azt határozták, hogy közös fel­iratot terjesztenek a kultuszminisztériumhoz, amelyben ennek a kérdésnek a megoldására kérik. Egyelőre tehát, ha még nem is állt helyre az a meghatott barátság a rádió és a szín­házak között, amelyet a rádió igazgatósága annyira szomjúhoz, ezen a fronton néhány napig nem várhatók újabb események. Doni kozákok IS5 tagú „Platoft* Don kozák kórus) pénteken először a Royal­ Orfeum nagy műsorában * Február 9-én lesz Dohnán­yi új dalművének a bemutatója Operah­ázunkban. Az Operaház művészszemélyzete, mint már megírtuk, szorgal­masan készül Dohnányi Ernő új vígoperájának, A tenornak a bemutató előadására. Az újdonság előkészületei már annyira előrehaladtak, hogy­ Márkus László főrendező a nagy színpadon dol­gozik a szereplőkkel. Az Operaház igazgatósága február 9-ére tűzte ki a vig dalmű bemutatóját. A mulatságos szöveget, amelynek színhelye egy kis német állam fővárosa a XIX. század végén, Góth Ernő írta eredetileg német nyelven és Harsányi Zsolt fordította magyarra. A címszere­pet Laurisin Lajos alakítja, a főszerepeket pedig Palló Imre, Szende Ferenc, Budanovits Mária, Nagy Margit Szügyi, Maleczky, Toronyi és Palotai fogják énekelni. A bemutató előadást bérletben tartják meg a rendes helyárakkal. A nem bérlő közönség részére február 11-én itt bemutatót rendez a színház szintén rendes hely­árakkal, de természetesen bérletszünetben. * Lengyel-magyar hangversenyt rendez január 17-én, vasárnap délután öt órakor a pesti Vigadóban a Székesfő­­város Népművelési Bizottsága. A hangversenyen a Szé­kesfővárosi Zenekaron kívül Singer Ibolyka hegedűmű­­vésznő és Palotay Árpád, az Operaház tagja működik közre. A hangverseny műsora: 1. Moniuszko: Hrabina. Nyi­tány. 2. Wieniawszki: Faust fantázia. Előadja: Singer Ibolyka. 3. a) Moniuszko Mazurka a Strouszny Dwor cí­mű operából. b) Rozycki: Crakowiak. 4. Lavotta R.: Déli­báb. Nyitány felső előadás­. 5. a) Erkel: Bordái a Bánk bán című operából. b) Siklós: Száll a felhő Énekli: Pa­­lotay Árpád. G. Dohnányi: Suite. Vezényel Bor Dezső karnagy. ) * Az Operaház délutáni előadásai. Régi óhaj­nak tett eleget az Operaház igazgatósága, amikor­­ rendszeresíteni kezdte a vasárnap délutáni elő­adásokat. Eleinte ugyan nagy nehézségekbe ütkö­zött a délutáni előadások beállítása, de a színház vezetősége arra törekszik, hogy a játékrend meg­felelő összeállításával minél gyakrabban része­síthesse a közönséget ezekben a mérsékelt hely­áru előadásokban. Sajnos, februárban csak egyetlenegy délutáni előadást tudnak tartani, mindjárt másodikán, amikor A denevért hozzák színre. A többi vasárnapon a Wagner-ciklus miatt nem tarthatnak délután is előadást, mivel este korábban kell kezdeni a hosszú zenedrámáka. Márciusban azonban már ismét lesznek délutáni előadások az Operában és azoknak a kultúr­­rétegeknek az öröm­ére, amelyek ezeket az elő­adásokat oly erősen felkarolták, közölhetjük azt az egyelőre még titkos tervet, hogy számítások folynak arra nézve, nem leh­etne-e a délutáni elő­adások helyárait még jobban mérsékelni. * Egy érdemes színész jubileuma. Ünnepi es­téje lesz február hó fi-án a Miskolci Nemzeti Szín­háznak. Bársony Aladár, a színtársulat érdemes tagja, ünnepli ez estén huszonötéves színészjubi­­leumát, amelyet Miskolc városának közőrsége nagy keretekben fog megünnepelni. A fővédnöksé­get Lentz Albin altábornagy, Soldos Béla dr. fő­ispán, Hodobay Sándor dr. polgármester, Bonit Aladár alispán. Lichtenstein László dr. felsőházi tag vállalták. A Noszly-fiú esetét Tóth Marival adják elő a jubiláns ellen báró Kopereczky sze­repében Bársony Aladárral. Előadás után társas­vacsora lesz a jubiláns tiszteletére a Korona-szálló éttermében. SMUsttVMt. : Jégrevü pénteken először a Royal­ Orfeum nagy műsorában Belvárosi Színház A SZTANISZLAVSZKY MOSZKVAI MŰVÉSZ-SZÍNHÁZ NÉGYNAPOS VENDÉGJÁTÉKA Kedd: Vajna bácsi Szerda: Élre!’ menedékhely Csatöriörs: A sötétség hatalma t­éntek. Az é­n hol lesz

Next