Ujság, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-10 / 80. szám

SZERDA, 1929 ÁPRILIS 10 ÚJSÁG SZÍNHÁZ­I ZENE Falra festett ördög Molnár Ferenc vígjátékának felújítása a Vígszínház­ban Világhírre arrivált komédiájának második felvonását Molnár Ferenc furcsa, bizarr és csaknem fantasztikus jelenettel fejezi be: Jolán (fáradt, nagyon csendes hangon): «Oko­­safcb, ha aludni megyek?* Lassan, megadva magát, az ajtó felé indul. Ebben a pillanat­ban látszik, amint az ördög a kertben az üveg­fal mentén jobbról jön. Az üvegfalnál megáll, benéz. Cilinder, bunda van rajta, égő szivar a szájában. Aztán elmegy az üvegfal mögött balra. A kert hátterén fehér kőfal van. Ezen, amint elmegy, hirtelen óriásra nő, felszalad az árnyéka. Jolán: «Nem megyek.] A fo­­tellbe veti magát. Legördül a függöny. Ez az az ördög, akit Molnár Ferenc odafestett a világ majdnem minden színpadának fehér falára s ez az ördög csaknem szőröstől-bő­­röstől elvitte a Molnár után támadt egész vígjátékirodalmat, vagy helyesebben a Mol­nár után támadt vigjátékirodalom vitte el Az ördögöt elrészletezve, felaprózva, ki csak egy árva ötletet, ki meg egész oldalakat, a bátrab­bak az egész alapeszmét, mindenki az ízlése, tapintata és merészsége szerint, amennyit csak tudott s huszonkét évvel a bemutatóelő­adás után ma este kiderült, hogy mégse lop­kodhattak el mindent s a közel negyedszáza­­dos szabad tolvajkodás után is, a kifosztott ördög, minden lopott gazdagságnál sokkal, de sokkal gazdagabb maradt. Molnár Ferenc oeuvrejébe már máskép illeszkedik Az ördög-kérdés. Az ördög felfutó árnyéka olyanféle bűvészmutatvány, amivel a gyermekek szórakoztatják egymást, mikor öklük árnyékával a legremekebb állatpofákat varázsolják fel a falra. Ettől az árnyjátéktól bizony hosszú út vezet a hollywoodi film­­kolosszusokig, de lényegében mind a kettő egy és ugyanaz A Molnár-technika is fejlő­dött huszonkét év alatt vagy kétszáz évet, hogy eleinte csak ötletesen szavakkal játszik: „Asszony néha nem akarja azt, amit ír. De mindig azt írja, amit akar” (Az ördög), ám a csúcsok táján már elhagyja a szavak mu­latságos keverését, hogy valami egészen kü­lönös morbidsággal torzítsa el a gondolato­kat: „Férfit nem szabad kínozni. Humánus­nak kell lenni. Meg kell ölni.” De a Molnár­lényeg huszonkét év távlatában is a régi ma­radt. Ez a lényeg: a vissza az egész. Nem történt semmi. Utazás a lehetőségek felé, a nagy élményen át, aminek alapja nincs, így vezeti hőseit álmokon (Farsang, Riviéra), túlvilágokon (Liliom, Fehér felhő, Vörös ma­lom), kis és nagy őrültségeken (Égi és földi szerelem, Üvegcipő), bű­ncselekmény­­lehetőségeken (Farsang, Olympia), férfi rajta­kapási kísérleteken (Testőr, Játék a kastély­ban), arisztokratikus felemelkedéseken vagy leereszkedéseken (Hattyú, úri divat), keresz­tül, hogy végül s rendszerint a tél után visz­­szatorpanjanak, ne éljék át teljesen a nagy élményt s szépen csönde­sedjenek le a sza­kácsnővel való elszámoláshoz, a rakottkáposz­tához, Chopinhez, a pult mögé, vagy a feje­delmi vőlegényhez. Ez a molnárferenci lényeg, ez a lehetne, de még sincs, már huszonkét év előtt meglapult Az ördög nagy jelenetében, mi­kor kiet férfi ölre megy egymással egy asszonyért, mert mind a kettő elhiszi, hogy az asszony nagy báli belépője alatt más ruha nincs, holott végül is kiderül, hogy az asszony nem modern Monna Vanna, de comme il fent felöltözött hölgy. A technika virtuozitásig fejlődött,­de a látás és az elképzelés a régi és meggyőző maradt. Huszonkét esztendő távlatában most ahogy felmerül Az ördög, szinte kísértet­­szerűen demonstrálja, hogy a komédiának ezt a magaslatát utána nem érte el senki; talán, de csak talán, néha Molnár Ferenc. Egyetlen jelenet kivételével, ami a darab sorsára nézve legkevésbé se fontos (a társaság szétrobban­­tása a második felvonás elején). Az ördög nem öregedett semmit. Pedig ez a huszonkét esztendő a háború, az összeomlás, a forrada­lom, a bolsevizmus, az új európai elhelyez­kedés, irodalmi mű számára csaknem az örökkévalóság jelentőségével bír. Világhír nem születik ingyen. Ma már kétségtelen tény, hogy Az ördög a csúcspontja mindazoknak a víg­játékoknak, amelyeket a XX. század első ne­gyede alkotott. 1907 április 10-én játszotta a Vígszínház először Molnár Ferenc vígjátékát. Az eredeti szereposztásból (Szerémy Zoltán, Varsányi Irén, Fenyvesi Emil, Hegedűs Gyula, Gazsi Mariska, Hegedűs Gyuláné, Győző Lajos) az új szereposztásban (Gárdonyi Lajos, Makay Margit, Vértess Lajos, Hegedűs Gyula, Simon Gizi, Lázár Mária, László Miklós) egyedül Hegedűs Gyula maradt meg. Ma, amikor hosszú tanulmányok méltatták már Kramer, Bassermann, Zacconi, De Max alakítását Az ördög címszerepében, a legrigorózusabb kri­tika is nyugodt lélekkel állapíthatja meg, hogy ennek az ördög­galériának legértékesebb kincse mégis Hegedűs Gyula. Magyar képze­letben ez az alak szinte az ő személyével forrt egybe s ezt az igy kiformált figurát bátran állíthatja bárki a világ legelső színészi pro­dukciói mellé, hogy a magyar fölényt bizo­nyítsa. Az a csaknem hódolatteljes taps, ami Hegedűs Gyulát ma este fogadta a Vígszínház színpadán, spontán és szép bizonyítéka, hogy a nagy és nemes munkák magukkal ragadják a tömegek lelkét. Bár az együttes remek mo­dern öltözetétől nagyon elütött, mégis könnyes elismerés illeti Hegedűs Gyula mély és kegye­­letes ötletét, hogy a huszonk­étéves felújítá­son nem újította meg az ördög régi frakkját, de meghagyta olyannak, amilyen huszonkét esztendő előtt volt. Az asszony színes szerepét Makay Margit vette át. Valami furcsa hűvös fölénnyel pó­tolta Varsányi Irén szívhangjait. Szép volt, ro­konszenves, sőt több: meggyőző. A hős szere­pében Vértess talán nem elég súlyos. De ez a tehetséges színész így is illúziót kelt. Megjele­nése, eleganciája, kulturáltsága átröpíti a ne­hézségeken, ahol fajsúlya szerint megtor­panna. Gárdonyi nagyon disztingvált és szim­patikus férj. Más lehetőséget a szerepe se ad neki. A szemtelen Elzát a kis Simon Gizi játssza. Végre ez a fiatal színésznő is, ha nem is éppen az egyéniségéhez illő, de legalább a tehetségének megfelelően jelentős szerepet kap. Lázár Máriára szerepe csak a szépség fel­adatát rója. Ennek a feladatnak meg is felel. László ötletes és mulatságos. Nem csoda, ha az összes szereplők sokszor jelenhettek meg a közönség előtt, sőt Molnár Ferenc és Hegedűs Gyula előtt teljes jogosultsággal még a vasfüg­göny a­jtaja is számtalanszor kinyílt. Mélységes hála illeti Molnár Ferencet, hogy a magyar név dicsőségéért a világiroda­lom fehér falára felfestette ezt az ördögöt. Pünkösti Andor Több mint egy hónapig tartanak a berlini ünnepi játékok A német művészek szine-java képviseli a germán kultúrát Május 19-én kezdődnek Berlinben a nagy zenei játékok, amelyek iránt nemcsak egész Európa, hanem az Egyesült­ Államok és Dél- Amerika művészetért rajongó közönsége köréből is óriási az érdeklődés. A németek igazi germán alapossággal készülnek az ünnepi hetekre s olyan zenei programmot állítottak össze, amely színvonal és a szereplő egyéniségek híressége tekintetében vetekszik a már tradicionális salz­burgi Festspielek műsorával. Felvonultatják összes nagyhírű karmesterei­ket olyan operaelőadások kapcsán, amelyek kü­lönösen a német muzsika remekeit szólaltatják meg. Az első napon a Nürnbergi mesterdalnoko­­kat adja elő a berlini Staatsoper együttese Kleiber vezénylete mellett. Két nappal később ugyancsak Kleiber vezénylete alatt Mozart Szök­­tetés a szerályból című operája kerül színre, válogatottan nagyszerű magánénekesekkel. Má­jus 22-én kezdi meg vendégjátékát Berlinben a világhírű milánói Scala Toscapini vezénylete alatt. A Scala együttese a Trubadourt, Falstaffot, a Lammermoori Luciát, Manon Lescaut-ot és az Álarcosbált játssza, olyan belépődíjak mellett, amelyek magunkfajta szegény emberek számára szinte elképzelhetetlen magasak. Egy jobb pá­holy 100 márkába kerül, elsőrangú zsöllye 60 márka. A földszinten az első sorban 80 már­kába kerül egy jegy. A legolcsóbb állóhely hat márkába kerül. Jegyeket természetesen már alig lehet kartni az első előadásokra. Az előkelő dirigensek sorában ott látjuk­ Wat­­ter Brúnó nevét is, aki a városi operában Tann­hauser dirigálásával kezdi meg szerepét az ün­nepi játékokon. Az első drámai előadás a Thea­­ter am Schiffbauerdamm-ban lesz. Egy régi né­met bohózattal kezdik. O. F. Berg az Írója és a clme: Bor­m­, wie es weint und lacht. A második­­drámai előadást a Theater in der Königgrätzer­­strasse színpadán folyik le. Shakespeare Víz­­kereszt vagy amit akartok című vígjátéka kerül színre Barnowsky rendezésében. Strauss Richard június elsején jelenik meg a karmesteri pulpitu­son a Staatsoperben. A Rózsalovagot dirigálja. Ugyancsak ő vezényli a Salomet, valamint Inter­mezzo című zeneművét is. Június 7-én dirigálja Strauss a Staatsoperben Elektra című operáját, két nappal később kerül sor ugyancsak a szerző vezényletével Az árnyék nélküli asszony című Strauss-operára. Az ünnepi játékok egyik leg­szebb előadása lesz az Egyiptomi Heléna, ame­lyen természetesen megint Strauss dirigál. Ezzel be is fejeződik a Strauss-ciklus. Bloch Leó, a nálunk is nagyon jól ismert né­met dirigens, Wagner Das Rheingold című ope­ráját dirigálja először. Azután a Walkürt, a Siegfridet, az Istenek alkonyát Klemperer Hindemithnek, a német modern muzsikusok vezérének, Neues vom Tage című művét fogja bemutatni. Ez egy vígopera, amely­nek ezúttal lesz a bemutató előadása. Június 3-án kapcsolódik be az ünnepi játé­kokba a Singakademie Schumann vezénylete alatt, Bach H-moll miséjével. Furtwengter egy nappal később kerül az érdeklődés középpont­jába. A berlini filharmonikusok élén Beethoven műveit vezényli. Június 15-én van a zenei hét egyik legnagyobb szenzációja: Furtwengter Beet­hoven IX. szimfóniáját vezényli. Érdekes este lesz a június 8-i is, amikor a Staatskapelle hangversenyén Stravinszky Igor lesz a szólista. Walter Brúnó Mahler gyönyörű művét, Das Lied von der Erde-t dirigálja a berlini filharmo­nikusok élén. Nagy eseményük lesz a berlini ün­nepi játékoknak Jessner rendezésében Gerh­art Hauptmann Florian Geyer című művének az elő­adása. Még a filmesek is Uraufführung-gal jönnek. Az UFA-palotában június 12-én lesz Fritz Lang és Thea von Starbou legújabb filmjének, a Frau im Mond­nak az első bemutatója. Jessner rende­zésében még Hauptmaim Takácsok című, nálunk is óriási sikert aratott drámája is előadásra kerül a Schauspielhaus am Gendarmenmarkton. A ber­lini rádió június 16-án ígér nagyszabású meglepe­téseket. Június 23-án végződik az ünnepi hét, amikor ismét a Mesterdalnokokat játssza a Operaház Kleiber dirigálásával. • Június első hetében az állami drámai színház­ban hét estén keresztül klasszikusokat fognak játszani. A potsdami új palotában, Nagy Frigyes ro­­kokószínházában, amelyben mindössze kétszáz ülőhely van, három estén lesz ünnepi előadás. Május­­30-án, június 1-én és 9-én. Nagy zenei élményben részsülnek azok is, akik június 5-én és 12-én ott lesznek a charlottenburgi kastély aranygalériájában, ahol Strauss Richard személyes vezénylete mellett lesz két remek kon­cert. Az egyiken Strauss öt legújabb dalát Falaky Kálmán fogja énekelni. Féehy Erzsi "BRR TgIT ÜT fgpp "jÉsR£! Halmay Tibor Fejes Teri •**-- —A Á f­armos Gyula Szokolay Olly barkadi Aladár Újvári, Fekete, Radó Fővárosi Operettszínház z Opera. A Bajazzok mai előadásán Hal­mos János először énekelte Operaházunkban Canio szerepét. Alakítását már a Városi Szín­házból jól ismeri a budapesti közönség. Ez­úttal is sok tapsot kapott szereplőtársaival együtt. A dalmű után Delibes bájos Cop­­peliája került színre Svanilda szerepében Vécsey Elvira bárónővel. A fiatal táncosnő pompás technikai tudása kiválóan érvénye­sült a táncokban. Megérdemelt sikert aratott s kitűnő szereplőtársaival Almásy Sárival, Brada Edével, Brada Rezsővel és a többiek­kel­ együtt igen sokszor szólították a lám­pák elé. * Városi Színház. Két új szereplő bemu­tatkozása kölcsönzött különösebb jelentőséget a Városi Színház mai Tosca előadásának. Báthy Anna először énekelte a címszerepet, Szabó László pedig a festőt. Szabó László különösen hang és ének tekintetében szép fejlődésről tett tanúságot ez újabb alakításá­val. Már első áriája után is nyiltszini tapsot kapott s az est további folyamán is megérde­melt szép sikert aratott. Báthy Anna szép hangja, intelligens éneke és meggyőző ala­kítása teljes dicséretet érdemel. Őt is melegen ünnepelték­­Major Ödönnel és a többi szerep­lővel együtt. * Halmay marad. Halmay Tibor, a kiváló táncoskomikus, mint ismeretes, a Fővárosi Ope­­rettszínházban játszik a nagysikerű Riviera­­express című operettben. Halmayt szerződés köti Reinh­ardt berlini színházához és így tőle kellett engedélyt kérni a budapesti vendégsze­repléshez Az Operettszínház ajánlatot tett Hal­­maynak, hogy a következő operettben, a Kike­let­ utca 3 címűben is játssza el a táncoskomikus szerepét. Halmay engedélyt kért a berlini igaz­gatóságtól. Az engedély ma megérkezett és így Halmay a következő darabban is fellép. A szezon legmulatságosabb vígjátéka Belvárosi Páris legnagyobb sikere Jegyek ““ Haragszom rádTM ~ Makay Margit, Delly, Gázon 9 Két színház van Ujhelyen, de egy sincs Mozi, vagy színészet? Sátoraljaújhely, április 9. (Az Újság ki­küldött tudósítójától.) Sátoraljaújhely, ez a szépfekvésű, szépen gondozott és nagy intelli­genciát számláló, körülbelül 25.000 lakost szám­láló hegyaljai város néhány hét előtt felavatta­ az új színházat. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt többek között Klebelsberg Kuno gróf kul­tuszminiszter is és számos más fővárosi notabi­­litás, amint erről már részletesen beszámoltunk. A színház, amely Töry és Pogány műépítészek, a budapesti új Nemzeti Színház-pályázat nyerte­seinek terve után épült, hatszáz személy befo­gadására alkalmas és egyike az ország legcsino­­sabb, legharmonikusabb, de mindenesetre leg­modernebb színházépületeinek. Van Sátoraljaújhelynek még egy másik szín­­háza is, amely már rozzant, régi és némileg tűzveszélyes is. Egészen tavalyig mégis játszot­tak benne, mert nem volt más. Az idén a város az eddigi 120 volt feszültségű villanyáramról át­tért 220 volt feszültségre A régi színház gyenge vezetékeit átizzította a nagyfeszültségű elektro­mosság és sokszor tűzveszedelemmel fenyegetett, annál is inkább, mert az épület nagy része fából van. A vezetékek kicserélése nagy pénzbe ke­­­­rült volna. Különben sem érték meg a befekte­tést, mert már elkészült az új színház is. A régi színházat tehát sürgősen üzemen kívül kellett helyezni. Most az a különös helyzet, hogy két színháza van Ujhelynek, de egyikben sem játszhatnak. Mi ennek az oka? Az a két közismert tényező, amely az egész ország fejlődését hátráltatja. A pénzhiány és az a különös bürokratikus üzleti szellem, amelynek fiktív érdekei valóságos hús­bavágó köz- és magánérdekeket habzsolnak fel. Az új színházba mozit telepítettek. Ez eddig nem volna baj, mert jobb híján ennyiből áll a város lakói nagy többségének szórakozása. A mozi a város tulajdona és jövedelme főképpen azt szolgálja, hogy az új színház tetemes építési költségeit amortizálja. Megállapodás szerint a mozinak tíz hónapig volna szabad játszania, a hátralévő két hónapot pedig át kellene engednie a nyíregyházai sátor­aljaújhelyi társulat vendégtársulatának, amely Gulyás Menyhért színigazgató vezetésével már évek óta rendszeresen ellátogat Ujhelyre és nagy sikerrel mutatja be műsorát. A színigazgató 1928 októberében bejelentette a városnak, hogy januárban akarja megkezdeni a kéthónapos szezont. A kérvényt visszautasí­tották, mert a téli jó szezont meg akarták men­teni a mozi számára. Végül kiadták az enge­délyt úgy, hogy Gulyás színigazgató júniusban költözhetik be az új színházépületbe. Június már a nyári színházi holtszezon, Sátor­aljaújhelyen éppen úgy, mint Budapesten. Ilyen­kor már a strand a szórakozás és nem a színház. A színház mégis kénytelen elfogadni ezt is, mert tagadhatatlanul sokkal jobb, mint a semmi. Ez különben nem is biztos. Most a város megadta ugyan az engedélyt a június—júliusi vendégjátékra, de ugyanakkor le­hetetlenné tette, hogy ez a vállalkozás csak némi­leg is rentábilis legyen. A mozi ugyanis ebben az évben nem tíz hónapot fog játszani, hanem ti­zenkettőt, tehát a színház vendégjátékának ide­jén is. Hogy mit jelent az, egy huszonötezer lakosú város nyári melegétől elkedvetlenített, a nyári mulatságok által a színház szempontjából amúgy is megtizedelt publikumát két részre osztani, azt könnyen beláthatja, aki meggondolja, hogy a milliós Budapesten is kénytelenek nyáron be­csukni a színházak. A másik baj, hogy az új színházépület még nem készült el teljesen. Nincs fűtés a színpadon (nyáron erre talán még az idei bolond tavasz után sem lesz szükség), nincs zsinórpadlás és a színpad egyik felének cseréptetején át bekandi­kálnak a csillagok. A csillagok még nem sok kárt tennének, ha­nem ahol a csillagsugárnak szabad az út, onnan az esőcseppet sem lehet kitiltani. Kétszázötvenezer pengőre volna még szükség, hogy teljesen befejezzék az építkezést. Isten óvja meg azonban ettől az újhelyi színigazgatót, mert akkor a mozinak nem tizenkét, hanem harminc­hat hónapot kell majd játszania egy évben, hogy ennek a költségét is elspórolja — a színtársulat jövedelméből. Még az is veszélyezteti a nyári színház sike­rét, hogy a közelben játszik, már cseh területen, Nedbal társulata. A környékbeliek egyik része nem az újhelyi színészeket, hanem Nedbalékat fogja látogatni. Így történt, hogy egy kedves és művelt város, a Sátorhegy tövében, a trianoni határ mentén, felépíttetett egy nagyon szép színházat, amelyből azonban száműzve van­­ a színjátszás. _____ (v.) * Kossak utóda mű­­vészlapjai 10 pengő, műsora vezetil 22 ragyogó szám! Mindennap 6 órakor záróra. Mindenki dicséri e világ­városi szórakozóhelyét! ^

Next