Ujság, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-10 / 80. szám
SZERDA, 1929 ÁPRILIS 10 ÚJSÁG SZÍNHÁZI ZENE Falra festett ördög Molnár Ferenc vígjátékának felújítása a Vígszínházban Világhírre arrivált komédiájának második felvonását Molnár Ferenc furcsa, bizarr és csaknem fantasztikus jelenettel fejezi be: Jolán (fáradt, nagyon csendes hangon): «Okosafcb, ha aludni megyek?* Lassan, megadva magát, az ajtó felé indul. Ebben a pillanatban látszik, amint az ördög a kertben az üvegfal mentén jobbról jön. Az üvegfalnál megáll, benéz. Cilinder, bunda van rajta, égő szivar a szájában. Aztán elmegy az üvegfal mögött balra. A kert hátterén fehér kőfal van. Ezen, amint elmegy, hirtelen óriásra nő, felszalad az árnyéka. Jolán: «Nem megyek.] A fotellbe veti magát. Legördül a függöny. Ez az az ördög, akit Molnár Ferenc odafestett a világ majdnem minden színpadának fehér falára s ez az ördög csaknem szőröstől-bőröstől elvitte a Molnár után támadt egész vígjátékirodalmat, vagy helyesebben a Molnár után támadt vigjátékirodalom vitte el Az ördögöt elrészletezve, felaprózva, ki csak egy árva ötletet, ki meg egész oldalakat, a bátrabbak az egész alapeszmét, mindenki az ízlése, tapintata és merészsége szerint, amennyit csak tudott s huszonkét évvel a bemutatóelőadás után ma este kiderült, hogy mégse lopkodhattak el mindent s a közel negyedszázados szabad tolvajkodás után is, a kifosztott ördög, minden lopott gazdagságnál sokkal, de sokkal gazdagabb maradt. Molnár Ferenc oeuvrejébe már máskép illeszkedik Az ördög-kérdés. Az ördög felfutó árnyéka olyanféle bűvészmutatvány, amivel a gyermekek szórakoztatják egymást, mikor öklük árnyékával a legremekebb állatpofákat varázsolják fel a falra. Ettől az árnyjátéktól bizony hosszú út vezet a hollywoodi filmkolosszusokig, de lényegében mind a kettő egy és ugyanaz A Molnár-technika is fejlődött huszonkét év alatt vagy kétszáz évet, hogy eleinte csak ötletesen szavakkal játszik: „Asszony néha nem akarja azt, amit ír. De mindig azt írja, amit akar” (Az ördög), ám a csúcsok táján már elhagyja a szavak mulatságos keverését, hogy valami egészen különös morbidsággal torzítsa el a gondolatokat: „Férfit nem szabad kínozni. Humánusnak kell lenni. Meg kell ölni.” De a Molnárlényeg huszonkét év távlatában is a régi maradt. Ez a lényeg: a vissza az egész. Nem történt semmi. Utazás a lehetőségek felé, a nagy élményen át, aminek alapja nincs, így vezeti hőseit álmokon (Farsang, Riviéra), túlvilágokon (Liliom, Fehér felhő, Vörös malom), kis és nagy őrültségeken (Égi és földi szerelem, Üvegcipő), bűncselekménylehetőségeken (Farsang, Olympia), férfi rajtakapási kísérleteken (Testőr, Játék a kastélyban), arisztokratikus felemelkedéseken vagy leereszkedéseken (Hattyú, úri divat), keresztül, hogy végül s rendszerint a tél után viszszatorpanjanak, ne éljék át teljesen a nagy élményt s szépen csöndesedjenek le a szakácsnővel való elszámoláshoz, a rakottkáposztához, Chopinhez, a pult mögé, vagy a fejedelmi vőlegényhez. Ez a molnárferenci lényeg, ez a lehetne, de még sincs, már huszonkét év előtt meglapult Az ördög nagy jelenetében, mikor kiet férfi ölre megy egymással egy asszonyért, mert mind a kettő elhiszi, hogy az asszony nagy báli belépője alatt más ruha nincs, holott végül is kiderül, hogy az asszony nem modern Monna Vanna, de comme il fent felöltözött hölgy. A technika virtuozitásig fejlődött,de a látás és az elképzelés a régi és meggyőző maradt. Huszonkét esztendő távlatában most ahogy felmerül Az ördög, szinte kísértetszerűen demonstrálja, hogy a komédiának ezt a magaslatát utána nem érte el senki; talán, de csak talán, néha Molnár Ferenc. Egyetlen jelenet kivételével, ami a darab sorsára nézve legkevésbé se fontos (a társaság szétrobbantása a második felvonás elején). Az ördög nem öregedett semmit. Pedig ez a huszonkét esztendő a háború, az összeomlás, a forradalom, a bolsevizmus, az új európai elhelyezkedés, irodalmi mű számára csaknem az örökkévalóság jelentőségével bír. Világhír nem születik ingyen. Ma már kétségtelen tény, hogy Az ördög a csúcspontja mindazoknak a vígjátékoknak, amelyeket a XX. század első negyede alkotott. 1907 április 10-én játszotta a Vígszínház először Molnár Ferenc vígjátékát. Az eredeti szereposztásból (Szerémy Zoltán, Varsányi Irén, Fenyvesi Emil, Hegedűs Gyula, Gazsi Mariska, Hegedűs Gyuláné, Győző Lajos) az új szereposztásban (Gárdonyi Lajos, Makay Margit, Vértess Lajos, Hegedűs Gyula, Simon Gizi, Lázár Mária, László Miklós) egyedül Hegedűs Gyula maradt meg. Ma, amikor hosszú tanulmányok méltatták már Kramer, Bassermann, Zacconi, De Max alakítását Az ördög címszerepében, a legrigorózusabb kritika is nyugodt lélekkel állapíthatja meg, hogy ennek az ördöggalériának legértékesebb kincse mégis Hegedűs Gyula. Magyar képzeletben ez az alak szinte az ő személyével forrt egybe s ezt az igy kiformált figurát bátran állíthatja bárki a világ legelső színészi produkciói mellé, hogy a magyar fölényt bizonyítsa. Az a csaknem hódolatteljes taps, ami Hegedűs Gyulát ma este fogadta a Vígszínház színpadán, spontán és szép bizonyítéka, hogy a nagy és nemes munkák magukkal ragadják a tömegek lelkét. Bár az együttes remek modern öltözetétől nagyon elütött, mégis könnyes elismerés illeti Hegedűs Gyula mély és kegyeletes ötletét, hogy a huszonkétéves felújításon nem újította meg az ördög régi frakkját, de meghagyta olyannak, amilyen huszonkét esztendő előtt volt. Az asszony színes szerepét Makay Margit vette át. Valami furcsa hűvös fölénnyel pótolta Varsányi Irén szívhangjait. Szép volt, rokonszenves, sőt több: meggyőző. A hős szerepében Vértess talán nem elég súlyos. De ez a tehetséges színész így is illúziót kelt. Megjelenése, eleganciája, kulturáltsága átröpíti a nehézségeken, ahol fajsúlya szerint megtorpanna. Gárdonyi nagyon disztingvált és szimpatikus férj. Más lehetőséget a szerepe se ad neki. A szemtelen Elzát a kis Simon Gizi játssza. Végre ez a fiatal színésznő is, ha nem is éppen az egyéniségéhez illő, de legalább a tehetségének megfelelően jelentős szerepet kap. Lázár Máriára szerepe csak a szépség feladatát rója. Ennek a feladatnak meg is felel. László ötletes és mulatságos. Nem csoda, ha az összes szereplők sokszor jelenhettek meg a közönség előtt, sőt Molnár Ferenc és Hegedűs Gyula előtt teljes jogosultsággal még a vasfüggöny ajtaja is számtalanszor kinyílt. Mélységes hála illeti Molnár Ferencet, hogy a magyar név dicsőségéért a világirodalom fehér falára felfestette ezt az ördögöt. Pünkösti Andor Több mint egy hónapig tartanak a berlini ünnepi játékok A német művészek szine-java képviseli a germán kultúrát Május 19-én kezdődnek Berlinben a nagy zenei játékok, amelyek iránt nemcsak egész Európa, hanem az Egyesült Államok és Dél- Amerika művészetért rajongó közönsége köréből is óriási az érdeklődés. A németek igazi germán alapossággal készülnek az ünnepi hetekre s olyan zenei programmot állítottak össze, amely színvonal és a szereplő egyéniségek híressége tekintetében vetekszik a már tradicionális salzburgi Festspielek műsorával. Felvonultatják összes nagyhírű karmestereiket olyan operaelőadások kapcsán, amelyek különösen a német muzsika remekeit szólaltatják meg. Az első napon a Nürnbergi mesterdalnokokat adja elő a berlini Staatsoper együttese Kleiber vezénylete mellett. Két nappal később ugyancsak Kleiber vezénylete alatt Mozart Szöktetés a szerályból című operája kerül színre, válogatottan nagyszerű magánénekesekkel. Május 22-én kezdi meg vendégjátékát Berlinben a világhírű milánói Scala Toscapini vezénylete alatt. A Scala együttese a Trubadourt, Falstaffot, a Lammermoori Luciát, Manon Lescaut-ot és az Álarcosbált játssza, olyan belépődíjak mellett, amelyek magunkfajta szegény emberek számára szinte elképzelhetetlen magasak. Egy jobb páholy 100 márkába kerül, elsőrangú zsöllye 60 márka. A földszinten az első sorban 80 márkába kerül egy jegy. A legolcsóbb állóhely hat márkába kerül. Jegyeket természetesen már alig lehet kartni az első előadásokra. Az előkelő dirigensek sorában ott látjuk Watter Brúnó nevét is, aki a városi operában Tannhauser dirigálásával kezdi meg szerepét az ünnepi játékokon. Az első drámai előadás a Theater am Schiffbauerdamm-ban lesz. Egy régi német bohózattal kezdik. O. F. Berg az Írója és a clme: Borm, wie es weint und lacht. A másodikdrámai előadást a Theater in der Königgrätzerstrasse színpadán folyik le. Shakespeare Vízkereszt vagy amit akartok című vígjátéka kerül színre Barnowsky rendezésében. Strauss Richard június elsején jelenik meg a karmesteri pulpituson a Staatsoperben. A Rózsalovagot dirigálja. Ugyancsak ő vezényli a Salomet, valamint Intermezzo című zeneművét is. Június 7-én dirigálja Strauss a Staatsoperben Elektra című operáját, két nappal később kerül sor ugyancsak a szerző vezényletével Az árnyék nélküli asszony című Strauss-operára. Az ünnepi játékok egyik legszebb előadása lesz az Egyiptomi Heléna, amelyen természetesen megint Strauss dirigál. Ezzel be is fejeződik a Strauss-ciklus. Bloch Leó, a nálunk is nagyon jól ismert német dirigens, Wagner Das Rheingold című operáját dirigálja először. Azután a Walkürt, a Siegfridet, az Istenek alkonyát Klemperer Hindemithnek, a német modern muzsikusok vezérének, Neues vom Tage című művét fogja bemutatni. Ez egy vígopera, amelynek ezúttal lesz a bemutató előadása. Június 3-án kapcsolódik be az ünnepi játékokba a Singakademie Schumann vezénylete alatt, Bach H-moll miséjével. Furtwengter egy nappal később kerül az érdeklődés középpontjába. A berlini filharmonikusok élén Beethoven műveit vezényli. Június 15-én van a zenei hét egyik legnagyobb szenzációja: Furtwengter Beethoven IX. szimfóniáját vezényli. Érdekes este lesz a június 8-i is, amikor a Staatskapelle hangversenyén Stravinszky Igor lesz a szólista. Walter Brúnó Mahler gyönyörű művét, Das Lied von der Erde-t dirigálja a berlini filharmonikusok élén. Nagy eseményük lesz a berlini ünnepi játékoknak Jessner rendezésében Gerhart Hauptmann Florian Geyer című művének az előadása. Még a filmesek is Uraufführung-gal jönnek. Az UFA-palotában június 12-én lesz Fritz Lang és Thea von Starbou legújabb filmjének, a Frau im Mondnak az első bemutatója. Jessner rendezésében még Hauptmaim Takácsok című, nálunk is óriási sikert aratott drámája is előadásra kerül a Schauspielhaus am Gendarmenmarkton. A berlini rádió június 16-án ígér nagyszabású meglepetéseket. Június 23-án végződik az ünnepi hét, amikor ismét a Mesterdalnokokat játssza a Operaház Kleiber dirigálásával. • Június első hetében az állami drámai színházban hét estén keresztül klasszikusokat fognak játszani. A potsdami új palotában, Nagy Frigyes rokokószínházában, amelyben mindössze kétszáz ülőhely van, három estén lesz ünnepi előadás. Május30-án, június 1-én és 9-én. Nagy zenei élményben részsülnek azok is, akik június 5-én és 12-én ott lesznek a charlottenburgi kastély aranygalériájában, ahol Strauss Richard személyes vezénylete mellett lesz két remek koncert. Az egyiken Strauss öt legújabb dalát Falaky Kálmán fogja énekelni. Féehy Erzsi "BRR TgIT ÜT fgpp "jÉsR£! Halmay Tibor Fejes Teri •**-- —A Á farmos Gyula Szokolay Olly barkadi Aladár Újvári, Fekete, Radó Fővárosi Operettszínház z Opera. A Bajazzok mai előadásán Halmos János először énekelte Operaházunkban Canio szerepét. Alakítását már a Városi Színházból jól ismeri a budapesti közönség. Ezúttal is sok tapsot kapott szereplőtársaival együtt. A dalmű után Delibes bájos Coppeliája került színre Svanilda szerepében Vécsey Elvira bárónővel. A fiatal táncosnő pompás technikai tudása kiválóan érvényesült a táncokban. Megérdemelt sikert aratott s kitűnő szereplőtársaival Almásy Sárival, Brada Edével, Brada Rezsővel és a többiekkel együtt igen sokszor szólították a lámpák elé. * Városi Színház. Két új szereplő bemutatkozása kölcsönzött különösebb jelentőséget a Városi Színház mai Tosca előadásának. Báthy Anna először énekelte a címszerepet, Szabó László pedig a festőt. Szabó László különösen hang és ének tekintetében szép fejlődésről tett tanúságot ez újabb alakításával. Már első áriája után is nyiltszini tapsot kapott s az est további folyamán is megérdemelt szép sikert aratott. Báthy Anna szép hangja, intelligens éneke és meggyőző alakítása teljes dicséretet érdemel. Őt is melegen ünnepeltékMajor Ödönnel és a többi szereplővel együtt. * Halmay marad. Halmay Tibor, a kiváló táncoskomikus, mint ismeretes, a Fővárosi Operettszínházban játszik a nagysikerű Rivieraexpress című operettben. Halmayt szerződés köti Reinhardt berlini színházához és így tőle kellett engedélyt kérni a budapesti vendégszerepléshez Az Operettszínház ajánlatot tett Halmaynak, hogy a következő operettben, a Kikelet utca 3 címűben is játssza el a táncoskomikus szerepét. Halmay engedélyt kért a berlini igazgatóságtól. Az engedély ma megérkezett és így Halmay a következő darabban is fellép. A szezon legmulatságosabb vígjátéka Belvárosi Páris legnagyobb sikere Jegyek ““ Haragszom rádTM ~ Makay Margit, Delly, Gázon 9 Két színház van Ujhelyen, de egy sincs Mozi, vagy színészet? Sátoraljaújhely, április 9. (Az Újság kiküldött tudósítójától.) Sátoraljaújhely, ez a szépfekvésű, szépen gondozott és nagy intelligenciát számláló, körülbelül 25.000 lakost számláló hegyaljai város néhány hét előtt felavatta az új színházat. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt többek között Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter is és számos más fővárosi notabilitás, amint erről már részletesen beszámoltunk. A színház, amely Töry és Pogány műépítészek, a budapesti új Nemzeti Színház-pályázat nyerteseinek terve után épült, hatszáz személy befogadására alkalmas és egyike az ország legcsinosabb, legharmonikusabb, de mindenesetre legmodernebb színházépületeinek. Van Sátoraljaújhelynek még egy másik színháza is, amely már rozzant, régi és némileg tűzveszélyes is. Egészen tavalyig mégis játszottak benne, mert nem volt más. Az idén a város az eddigi 120 volt feszültségű villanyáramról áttért 220 volt feszültségre A régi színház gyenge vezetékeit átizzította a nagyfeszültségű elektromosság és sokszor tűzveszedelemmel fenyegetett, annál is inkább, mert az épület nagy része fából van. A vezetékek kicserélése nagy pénzbe került volna. Különben sem érték meg a befektetést, mert már elkészült az új színház is. A régi színházat tehát sürgősen üzemen kívül kellett helyezni. Most az a különös helyzet, hogy két színháza van Ujhelynek, de egyikben sem játszhatnak. Mi ennek az oka? Az a két közismert tényező, amely az egész ország fejlődését hátráltatja. A pénzhiány és az a különös bürokratikus üzleti szellem, amelynek fiktív érdekei valóságos húsbavágó köz- és magánérdekeket habzsolnak fel. Az új színházba mozit telepítettek. Ez eddig nem volna baj, mert jobb híján ennyiből áll a város lakói nagy többségének szórakozása. A mozi a város tulajdona és jövedelme főképpen azt szolgálja, hogy az új színház tetemes építési költségeit amortizálja. Megállapodás szerint a mozinak tíz hónapig volna szabad játszania, a hátralévő két hónapot pedig át kellene engednie a nyíregyházai sátoraljaújhelyi társulat vendégtársulatának, amely Gulyás Menyhért színigazgató vezetésével már évek óta rendszeresen ellátogat Ujhelyre és nagy sikerrel mutatja be műsorát. A színigazgató 1928 októberében bejelentette a városnak, hogy januárban akarja megkezdeni a kéthónapos szezont. A kérvényt visszautasították, mert a téli jó szezont meg akarták menteni a mozi számára. Végül kiadták az engedélyt úgy, hogy Gulyás színigazgató júniusban költözhetik be az új színházépületbe. Június már a nyári színházi holtszezon, Sátoraljaújhelyen éppen úgy, mint Budapesten. Ilyenkor már a strand a szórakozás és nem a színház. A színház mégis kénytelen elfogadni ezt is, mert tagadhatatlanul sokkal jobb, mint a semmi. Ez különben nem is biztos. Most a város megadta ugyan az engedélyt a június—júliusi vendégjátékra, de ugyanakkor lehetetlenné tette, hogy ez a vállalkozás csak némileg is rentábilis legyen. A mozi ugyanis ebben az évben nem tíz hónapot fog játszani, hanem tizenkettőt, tehát a színház vendégjátékának idején is. Hogy mit jelent az, egy huszonötezer lakosú város nyári melegétől elkedvetlenített, a nyári mulatságok által a színház szempontjából amúgy is megtizedelt publikumát két részre osztani, azt könnyen beláthatja, aki meggondolja, hogy a milliós Budapesten is kénytelenek nyáron becsukni a színházak. A másik baj, hogy az új színházépület még nem készült el teljesen. Nincs fűtés a színpadon (nyáron erre talán még az idei bolond tavasz után sem lesz szükség), nincs zsinórpadlás és a színpad egyik felének cseréptetején át bekandikálnak a csillagok. A csillagok még nem sok kárt tennének, hanem ahol a csillagsugárnak szabad az út, onnan az esőcseppet sem lehet kitiltani. Kétszázötvenezer pengőre volna még szükség, hogy teljesen befejezzék az építkezést. Isten óvja meg azonban ettől az újhelyi színigazgatót, mert akkor a mozinak nem tizenkét, hanem harminchat hónapot kell majd játszania egy évben, hogy ennek a költségét is elspórolja — a színtársulat jövedelméből. Még az is veszélyezteti a nyári színház sikerét, hogy a közelben játszik, már cseh területen, Nedbal társulata. A környékbeliek egyik része nem az újhelyi színészeket, hanem Nedbalékat fogja látogatni. Így történt, hogy egy kedves és művelt város, a Sátorhegy tövében, a trianoni határ mentén, felépíttetett egy nagyon szép színházat, amelyből azonban száműzve van a színjátszás. _____ (v.) * Kossak utóda művészlapjai 10 pengő, műsora vezetil 22 ragyogó szám! Mindennap 6 órakor záróra. Mindenki dicséri e világvárosi szórakozóhelyét! ^