Ujság, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-11 / 81. szám

f CSÜTÖRTÖK, 1929 ÁPRILIS 11 ÚJSÁG S­PORT Nyolc gólt rúgott a válogatott csapat a szerdai tréningmérkőzésen Torai sérült és ezért nem játszott — Válo­gatott csapat—MAFC 8:0 (3:0) Vasárnapi berni válogatott mérkőzése előtt szerdán délután utolsó tréningjét tartotta a válo­gatott csapat a Hungária-úti pályán, ahol feltűnően sok érdeklődő jelent meg, hogy tanúja legyen a látogatottak MAFC elleni kétszer harmincperces tréningmeccsének. A válogatott csapat nem volt komplért, mert Túrás, sérült bokájára való tekintettel, felmentést kapott a játék alól. A valamikor elsőrangú főisko­lai csapat, amely most az amatőr másodosztályú bajnokság résztvevője, gyenge tréningpartner volt és pillanatra sem állította komoly feladat elé a válogatottakat. A tréning a csapat összeszokottságát célozta és a könnyű munka észrevehetően használt is a játékosoknak, a látottakból azonban nehéz a csa­pat formájára következtetést levonni. A két válo­gatott kapus a MAFC csapatában védett és Dénes három, Weinhardt öt gólt kapott. Kettőjük közül a szombathelyi kapuvéd munkája tetszett job­ban.­­ Dénes úgy látszik kímélte magát A két hátvédet nem tette próbára az ellenfél. Helyes lett volna, ha egy félidőn át Fogl II.-t és Emmerlinget a MAFC csapatában játszatják, így nekik is lett volna alkalmuk összeszokni a jó csatársor ellen. A haltsorban az első félidőben Kompáth­y (Klé­­ber), a másodikban Kvasz játszott. Kompáthy is erősen érezte egy vasárnapi rúgás nyomát, ezért csak félgőzzel játszott. A halfoknak, a jó szerep­lés érdekében, lelkükre kell kötni, hogy a labdát ne tartsák olyan sokáig maguknál, hanem igye­kezzenek gyorsabban passzolni a legjobb helyzet­ben levő csatárhoz. A csatársor az első félidőben Ströck — Ta­kács II. — Toldi — Hirzer — P. Szabó összeállí­tásban játszott. A balszárny ebben a formációban kitűnően mozgott és bizony gondolkodóba ejt­hette a nézőket, hogy nem lenne-e jobb, ha a Hirzer—P. Szabó-szárny játszana Bernben. A második félidőben P. Szabó volt a center, Toldi­­ Hirzer pedig a balszárny. Hirzer a bal szélen is nagyszerű volt. Gyorsasága ezúttal a lassú MAFC-védelem mellett külön feltűnést kel­tett. Toldi játékára volt a legkiváncsibb a néző­sereg. A fiatal játékos, aki talán maga volt leg­jobban meglepve, hogy válogatott lett, biztatóan mozgott Eleinte ugyan sokat esetlett-botlott, ké­sőbb azonban már néhány ügyes akciót is be­mutatott. A jobboldalon Takács II. a gyenge MAFC-védők ellen remekelt. Egymaga hat gólt lőtt, bebizonyítva, hogy gólképességének jelen­leg fokozott mértékben van birtokában. Ströck szürke volt. Földessy János dr. szövetségi kapitány síp jelére a válogatottak fehérdresszes csapata így éli fel: Füstér (MAFC) — Fogl II., Emmerling —­ Borsányi, Kompáthy (Kiéber), Kronenberger — Ströck, Takács II., Toldi, Hirzer, P. Szabó. A MAFC kapuját Dénes foglalja el Alig kezdődik meg a játék, már benn a gól Toldi passzát Takács II. közelről értékesíti. A 1­6. percben Toldi a kapufát találja el, a vissza­pattanó labdát Takács II. rúgja, Dénes rosszul helyezkedik és a félmagas lövést maga segíti beljebb. A MAFC nem jut át a félpályán sem Ströck jut egynéhányszor jó helyzetbe, de lövé­sei nem sikerülnek. A Hirzer—P. Szabó-szárny szép támadásait a tribün népe megtapsolja. A 18. percben Takács II. húsz méterről váratlanul lő, Dénes meg sem kísérli védeni a labdát. (3:0.) A második félidőben Weinhardt áll be Dénes helyére, Komputhyt pedig Kvasz váltja fel. Rö­viddel kezdés után megindul a gólözön. Először Takács II., majd Toldi lő közelről gólt. Wein­hardtnak ugyancsak sok a dolga és a gyenge hátvédek nagyon megnehezítik feladatát. A 14 percben Takács II. tisztára játssza magát, lövése a kapufát találja és a visszapattanó labdát ugyanő behelyezi. Most Hirzer bomba-szabad­rúgását, majd P. Szabó és Ströck lövéseit védi Kravikrral Weinhardt. Ezután következik a tré­ning legszebb jelenete. Hirzer szélvészgyorsaság­gal lefut és remek centerét Takács II. kapásból irányítja rendeltetési helyére. Még Kvasz távoli lövése akad meg a felső sarokban, amivel véget ért a meccs és a gólözön. A tréning után az MTK klubházában a szö­vetségi kapitány uzsonna keretében megbeszé­lést tartott a játékosokkal és trénereikkel. L. L. Magyarország egyéni boxbajnokságai. Szom­­baton kerül sorra a boxbajnokságok második fordulója. A múlt heti első forduló már némi­képpen tisztázta a bajnokságok várható eredmé­nyét, a verseny azonban egy-két meglepetést is hozott, ami a végső kialakulást meglehetősen be­folyásolhatja. A légsúlyban Énekes és Szerelem­hegyi (Schmidt) között kell a bajnokot keresni. A bantamsúlyban Kocsisnak némi előnye van a többiekkel szemben, ez az előny azonban még nem biztosítja neki a bajnokságot. A pehelysúly­ban Széles, Szabó és Palotai között dől el a baj­nokság. A könnyűsúlyban Gelbainak van a leg­több esélye a bajnokságra, a helyezések sor­rendje teljesen bizonytalan. A westersúlyban meglepetéseket várhatunk és az eredményt még csak megközelítőleg sem lehet előre megjósolni. A középsúlyban Szigeti mutatott a legtöbbet az első napon és így benne kell látnunk a bajnokot. A kisnehézsúlyban a tartalékként beszállt Mayer és Réti vannak az élen, az eredményt azonban itt is nehéz volna előre megjósolni. A nehézsúly­ban Kriston és Bokody között kell a leendő baj­­­nokot keresni. Érdekes, hogy az élen levők tu­lajdonképpen nem is nehézsúlyú versenyzők, há­rom a kisnehézsúlyból neveztek fel a magasabb súlycsoportba. A szombati verseny nemzetközi mérkőzéseink szempontjából is nagy fontossággal bír, mert a közeljövőben külföldre induló válo­gatot csapatunkat a második forduló eredményei a­lapján kell összeállítani. Négymillió pengő beruházási összeget kapott a magyar sport Először a fedett uszodát építik fel, azután sportpalotát létesítenek — A fedett uszodát nem a Luk­ács-kertben, hanem a Margitszigeten csinálják meg — Kiebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter szerdai ankétjén kibontakozott a magyar sport jövője Kiebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, aki eddig is sokszor adta tanújelét annak, hogy mennyire szívén viseli a magyar sport ügyét, szerdán délután újabb sportankétot tartott, amely azonban jelentőségben messzire túlszárnyalta az olimpiász lezajlása után tar­tott megbeszéléseket, mert ezen az ankéten a magyar sportélet új, igen fontos fejezete nyílt meg azzal a bejelentéssel, hogy az állam a jövőben fokozott támogatásába veszi a magyar sportot. Négy esztendőn keresztül egy­­egy millió pengő szerepel sportcélokra az állami költségvetésben, a sportszerető kultusz­­miniszter azonban nem elégszik meg ennyi­vel, a testnevelési törvény alapján a főváros­tól és a vidéki törvényhatóságoktól ennek az összegnek a kétszeresét szándékozik a magyar sport fejlesztésére biztosítani. Ilyenformán tehát nem is négy, hanem voltaképpen tizen­két millió pengő az az összeg, amely meg­nyitja a magyar sport fejlődésének új útjait és realizálni fogja mindazt, ami eddig csak­­ ígéret volt. A kultuszminiszter nagyjelentőségű ankét­­járól a következőkben számolunk be: Az ankét Kiebelsberg Kuno gróf vallás- és közokta­tásügyi miniszter elnöklésével szerda délután értekezlet volt a kultuszminisztériumban, amely a sportberuházások program­mszerűségének kér­désével foglalkozott. Az értekezleten résztvett Gömbös Gyula honvédelmi államtitkár, Ra­­kovszky Iván, a közmunkatanács elnöke, Kara­fiáth Jenő, az OTT elnöke, Tatics Árpád h. államtitkár, Schwéder Ervin h. államtitkár, Ripka Ferenc főpolgármester, Berczell Jenő alpolgár­mester, Pikrébl Győző tanácsnok, Szukováthy Imre, az OTT főtitkára, Felicides Román minisz­teri tanácsos, Jeszenszky Sándor miniszteri ta­nácsos és a sportszövetségek vezetői. Kiebelsberg Kuno gróf miniszter megnyitva az értekezletet, rámutatott arra, hogy az össze­jövetel voltaképpen folytatása annak a tanács­kozásnak, amelyet közvetlenül az olimpiász be­fejezése után tartottak. Az első sportankéton az a kívánság hangzott el, hogy a testnevelési ala­pot lehetőleg tejes egészében engedjék át a tár­sadalmi sport támogatására. Ezt a kívánságot mint a sportvilág által adott utasítást fogta fel és sikerült is ötvenszázalékos eredményt elérnie. A jövő évi kölségvetésbe ugyanis 350.000 pengőt állított be az iskolai testnevelés céljaira, úgy hogy a testnevelési alapot ennek érdekében már nem kell igénybevenni. , téli sportpalota. A stadiont a Duna mellett kell elhelyezni, mert hiszen így könnyen lebonyolíthatjuk az evezős- és vitorlásversenyeket és uszodát is létesíthetünk. Van a fővárosban egy 180 hold nagyságú, forrá­sokban bővelkedő terület, amely ideális volna arra, hogy rajta a világ egyik legszebb sporttele­pét felépítsük. A fedett uszoda elhelyezése körüli vitába nem kíván beleszólni, kötelességszerűen ki­jelenti azonban, hogy amennyiben ezt a megol­dást találnák helyesnek, hogy a Margitszigeten helyezzék el, úgy a rész­vénytársaság minden további nélkül haj­landó a vízszolgáltatást fedezni. A téli sportpalota céljaira központi fekvésű ma­lomépületet ajánlanak. Bár a négymillió pengő nagy összeg, mégis csak kiinduló pontnak tekinti. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, ha egyszer egy tétel a költségvetésbe belekerül, az továbbra is meg­marad és így bizonyos fokig berendezkedhetünk arra, hogy az évi egymillió pengőt a jövőben is minden évben felhasználhatjuk. Ez módot ad arra is, hogy bizonyos hitelművelettel valósít­sunk meg egyes kérdéseket. Gömbös Gyula a fedettuszodát kívánatosnak tartja, nem is egyre, hanem többre volna szükség. Homonnay Tivadar örömmel állapította meg, hogy az eddigi felszólalások a stadiont és a fe­dettuszodát egyaránt fontosnak tartják. Nincs egyetlen sportág sem, ahol a trenírozás lehető­sége annyira ki volna zárva, mint éppen az úszósportnál. Úszóinkat Bécsbe kellett küldeni trenírozni, hogy a berlini versenyen meg tudják védeni a magyar színeket. Ezért az a kérése, hogy a rendelkezésre álló egymillió pengő a fe­dettuszoda céljait szolgálja. A szükséges telek kérdését a fővárosnál rendezve látja, csak a vízszolgáltatás megoldása körül vannak nehéz­ségek. Demény Károly azt hangoztatta, hogy a sport­csarnok létesítését építészeti szempontból meg lehetne úgy oldani, hogy ott a szövetségek ott­hont kapjanak. Erre feltétlenül szükségünk van, mert igen nagy baj az, hogy a sportszövetségek nagyrészben otthon nélkül vannak. Dinich Vidor rámutatott arra, hogy bármi­lyen fontos is a tömegsport, az egyéni sport az, amelyen keresztül mint propaganda-lehetőséggel nagy szolgálatokat tehetünk hazánknak. Szíve­sen hozzájárul ahhoz, hogy a fedett uszodát valósítsák meg legelőször, hasonló fontosságú­nak tartja azonban a sportcsarnokot is. A macvae vívók és birkózók már évtizedek óta tartják hírnevüket az egész világon, jól­lehet még ma sincs megfelelő helyük ver­senyzésre. A stadion megvalósítását ez idő szerint nem he­lyezné annyira előtérbe, hogy a miniszter által bejelentett négymillió pengővel kezdenénk meg­valósításához. Ez az összeg igen kevés erre a célra, kijelentést nem tehet olyan irányban, hogy a fő­város milyen formában és mértékben kívánja a stadion, a fedettuszoda és a sportcsarnok létesí­tését támogatni. Biztosíthatja az értekezletet azonban arról, hogy a főváros a maga áldozat­készségével mindig a legnagyobb lelkesedéssel áll a sportcélok szolgálatába. Úgy látja, ez idő szerint a fedettuszoda kérdése nyomul előtérbe, ennek megvalósítására kell tehát most minden erőt egyesíteni s meg kell találni a módot a meg­felelő együttműködésre. Berczell Jenő alpolgármester hangsúlyozta, hogy a főváros erkölcsi versenyt támaszt az ál­lamnak akkor, amikor a maga áldozatával min­den irányban elősegíti a sport fejlődését. A sta­dion elhelyezésének kérdésénél is nagy áldozat­­készséget mutatott a főváros, amikor a Fehér-uri dűlőben 120 holdat hasított ki erre a célra. Utalt arra, hogy a nagy sporttelepek mindenütt a váro­sok határán kívül fekszenek. Ez fontos is egy fejlődő világváros szempontjából. Helyesli azt a tervet, hogy a fedett uszodát a Margitszigeten helyezzék el, ez volna a legelőnyösebb. Ha olyan helyen építe­nék a fedett uszodát, ahol melegvíz nem áll ren­delkezésre, úgy ennek előállítása tekintélyes üzemi költséget jelentene. Ha a fedett uszoda cél­jaira nem veszik igénybe a főváros által felaján­lott területet, későbbi megállapodás dolga az, hogy a főváros milyen formában hoz áldozatot a fedett uszoda létesítése érdekében. Négy éven keresztül egymillió pengő A második kívánság az volt, hogy nagyobb lé­tesítmények számára megfelelő fedezetet teremt­sen. Eredetileg úgy gondolta, hogy nagyobb ösz­­szegeket tud ilyen célból rendelkezésre bocsá­tani, számolni kellett azonban az állam pénzügyi erejével. A pénzügyminiszter a kultusztárca költség­vetésébe egymillió pengőt állított be test­nevelés címén és ígéretet tett neki arra, hogy ezt az egymillió pengős tételt még három éven át bent hagyja a költségvetésben, ny­módon négymillió pengő áll rendelkezésre be­ruházási célokra és éppen ezért hívta össze az értekezletet, hogy az tanácsot adjon olyan irányban, hogy ennek az összegnek felhasz­nálásával milyen szempontokat kell elsősor­ban szem előtt tartani. Utalt azután a miniszter arra, hogy az állam a testnevelési törvény megalkotása óta eltelt nyolc év alatt igen sokat tett, majdnem nyolcvan száza­lékig megvalósította a törvényben megállapított pro­grammot. A törvény a városoknak és közsé­geknek is kötelességévé tette a testnevelés előmoz­dítását megfelelő játszóterületek, fürdők, uszodák, stb. létesítésével és fentartásával. Az állam ezzel a négymilliópengős beruházással nem állami köte­lezettségnek tesz eleget, hanem segíti ezzel a váro­sokat és községeket abban, hogy a törvényben elő­írt kötelezettségüknek megfelelhessenek. Országos átlagban az állam támogatása a szükséges ösz­­szegek egy­harmadának föle alig emelkedhet, ily­­formán tehát tulajdonképpen tizenkétmillió pengő értékben létesíthetünk intézményeket. Kérte a jelenlevőket, nyilatkozzanak arról, hogy mit milyen sorrendben kellene megvalósítani. Stadion, fedett uszoda, téli sportpalota Rak­ovszky Iván három elsőrendű szükségletet lát: az első a stadion, amelynek megvalósítását nem úgy képzeli, hogy az első évben megépüljön, hanem úgy, hogy lerakjuk annak most az alap­jait; a továbbiak: a fedett uszoda, amelynek ügye meglehetősen előrehaladott stádiumban van és a Nyereménykölcsön útján kell a stadiont megteremteni Kiebelsberg Kuno gróf miniszter közbevetve megjegyezte, hogy a stadiont esetleg nyeremény­kölcsön útján lehetne megvalósítani, mint annak idején a Tisza szabályozását megoldották. Nagy örömmel látja, hogy a sportágak kollégiális ön­zetlenséggel előre engedik a vízisportot az ő kí­vánságával, mert maguk is érzik, hogy a fedett uszoda megvalósítása a legégetőbb kérdés. Ripka Ferenc főpolgármester kijelentette, hogy a főváros a legmesszebbmenően honorálja a kormánynak a sport fejlesztésére irányuló inten­cióit. A főváros ez évi költségvetésében is két­millió pengőt meghaladó összeget állított be sport- és testnevelési célokra. Konkrét ígéretet és 13 Első: a fedett uszoda Kiebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter szin­tén hangsúlyozta, hogy köznevetség tárgya len­nénk, ha a fedett uszodát nem olyan helyen épí­tenénk, ahol a melegvíz rendelkezésre áll. A leg­előnyösebb az uszodának a Margitszigeten való elhelyezése, ami nem is ütköznék nehézségbe, csu­pán jogi szempontból kellene a megoldást meg­találni. A stadion létesítésére állandóan töreked­nünk kell, nem volna helyes azonban, ha ezt a kérdést kapcsolatba hoznánk az előirányzott négymillió pengővel, mert akkor immobilizálnánk magunkat. Ma a legsürgősebb a fedett uszoda megte­remtése. Sorrendben a második a téli sportcsarnok létesí­tése. A minisztérium, a Közmunkatanács, az OTT és a főváros megbízottainak részvételével albizott­ságot kellene kiküldeni, amely részletesen foglal­kozna a fedett uszodának a Margitszigeten való elhelyezése kérdésében s természetesen az Úszó­ Szövetséget is bevonná ezekbe a tárgyalásokba. Nemzeti tervpályázatot kell majd kiírni s ha már látjuk a méreteket, akkor kell tárgyalnunk arról, hogy az állam és a város milyen arányban járul­janak hozzá a felmerülő költségekhez. Hautzinger Sándor az Evezős­ Szövetség nevé­ben arra kérte a minisztert, hogy gördiszenten­drei vonalon menedékházat létesítsen evezősök részére és gondoskodjék arról is, hogy az evezős­­sport megfelnő pályához jusson. Zsarnóczay János a futballsport szükségleteire hívta fel a figyelmet. Futballpályáink már teljesen elavultak, jól­lehet annak idején, amikor épültek, első­ helyen álltak Európában. A futballsport bízik a maga anyagi erejében, csupán az a kérése, hogy nagyobb hitelt nyújt­son a kormány ahhoz, hogy két modern futball­­pályát építhessenek a fővárosban. A most ren­delkezésre álló összegből elsősorban a fedett­­uszodát kell felépíteni. Moldoványi István az Atlétikai Szövetség képviseletében a vidéki sport támogatását sürge­tte, Liber Béla a KISOK mi­niszteri biztosa pedig egy a budai, mint a pesti oldalon egy-egy atlétikai pálya létesítésének szükségességét hangoztatta. Több felszólalás nem történt. Az értekezlet Karafiáth Jenő zárószavaival végződött. Az OTT elnöke köszönetet mondott az értekezlet részt­vevőinek megjelenésükért és értékes hozzászólá­saikért. Budapest főiskola­ tenniszezői 4:2-re kikaptak Camb­ridgetől Szerdán minden játszmát az angolok nyertek A margitszigeti center courton szerdán délután permetező esőben folytatták a cambridgei és bu­dapesti főiskolás válogatottak az első napon 2:2 arányban végződött tenniszmérkőzést. A szerdai játék m­ár nem hozott olyan jó eredményeket a magyar­ csapatnak, mint a keddi nap. Az angolok megnyerték mind a két hátralevő mérkőzésüket és ezzel a versenyt is. A mérkőzés az Avoni—Révay József gróf mér­kőzéssel kezdődött. Révay gróf az első szetben már 5:2-re vezetett, Avery azonban mindjobban fölénybe került s megnyerte az első szettet 10:8 arányban és a másodikat 6:3 arányban. A Farquarson-Bánó Lehel-játszma ugyancsak cambridgei győzelemmel végződött Bánó nem tu­dott belemelegedni a játékba és Farquarson ál­landó fölénnyel 6:0, 6:2-re könnyen nyert Ezzel az angolok 4:2 eredménnyel megnyerték a Cam­bridge—Budapest válogatott főiskolai tennisz­­mérkőzést. A főiskolai milling után a Péteri—Bánó-pár Young—Farquarson ellen játszott három szettből álló bemutató mérkőzést. Az első szettet az ango­lok nyerték 6:2, 6:3 arányban. A harmadik szett­ben gyönyörű játékot mutattak a magyarok és már 11:9-re vezettek, azonban a sötétség miatt a játékot nem lehetett folytatni. A cambridgei fiúk a budapesti miting után Prágába utaztak, ahol az ottani főiskolásokkal mérik össze erejüket

Next