Ujság, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-11 / 81. szám
f CSÜTÖRTÖK, 1929 ÁPRILIS 11 ÚJSÁG SPORT Nyolc gólt rúgott a válogatott csapat a szerdai tréningmérkőzésen Torai sérült és ezért nem játszott — Válogatott csapat—MAFC 8:0 (3:0) Vasárnapi berni válogatott mérkőzése előtt szerdán délután utolsó tréningjét tartotta a válogatott csapat a Hungária-úti pályán, ahol feltűnően sok érdeklődő jelent meg, hogy tanúja legyen a látogatottak MAFC elleni kétszer harmincperces tréningmeccsének. A válogatott csapat nem volt komplért, mert Túrás, sérült bokájára való tekintettel, felmentést kapott a játék alól. A valamikor elsőrangú főiskolai csapat, amely most az amatőr másodosztályú bajnokság résztvevője, gyenge tréningpartner volt és pillanatra sem állította komoly feladat elé a válogatottakat. A tréning a csapat összeszokottságát célozta és a könnyű munka észrevehetően használt is a játékosoknak, a látottakból azonban nehéz a csapat formájára következtetést levonni. A két válogatott kapus a MAFC csapatában védett és Dénes három, Weinhardt öt gólt kapott. Kettőjük közül a szombathelyi kapuvéd munkája tetszett jobban. Dénes úgy látszik kímélte magát A két hátvédet nem tette próbára az ellenfél. Helyes lett volna, ha egy félidőn át Fogl II.-t és Emmerlinget a MAFC csapatában játszatják, így nekik is lett volna alkalmuk összeszokni a jó csatársor ellen. A haltsorban az első félidőben Kompáthy (Kléber), a másodikban Kvasz játszott. Kompáthy is erősen érezte egy vasárnapi rúgás nyomát, ezért csak félgőzzel játszott. A halfoknak, a jó szereplés érdekében, lelkükre kell kötni, hogy a labdát ne tartsák olyan sokáig maguknál, hanem igyekezzenek gyorsabban passzolni a legjobb helyzetben levő csatárhoz. A csatársor az első félidőben Ströck — Takács II. — Toldi — Hirzer — P. Szabó összeállításban játszott. A balszárny ebben a formációban kitűnően mozgott és bizony gondolkodóba ejthette a nézőket, hogy nem lenne-e jobb, ha a Hirzer—P. Szabó-szárny játszana Bernben. A második félidőben P. Szabó volt a center, Toldi Hirzer pedig a balszárny. Hirzer a bal szélen is nagyszerű volt. Gyorsasága ezúttal a lassú MAFC-védelem mellett külön feltűnést keltett. Toldi játékára volt a legkiváncsibb a nézősereg. A fiatal játékos, aki talán maga volt legjobban meglepve, hogy válogatott lett, biztatóan mozgott Eleinte ugyan sokat esetlett-botlott, később azonban már néhány ügyes akciót is bemutatott. A jobboldalon Takács II. a gyenge MAFC-védők ellen remekelt. Egymaga hat gólt lőtt, bebizonyítva, hogy gólképességének jelenleg fokozott mértékben van birtokában. Ströck szürke volt. Földessy János dr. szövetségi kapitány síp jelére a válogatottak fehérdresszes csapata így éli fel: Füstér (MAFC) — Fogl II., Emmerling — Borsányi, Kompáthy (Kiéber), Kronenberger — Ströck, Takács II., Toldi, Hirzer, P. Szabó. A MAFC kapuját Dénes foglalja el Alig kezdődik meg a játék, már benn a gól Toldi passzát Takács II. közelről értékesíti. A 16. percben Toldi a kapufát találja el, a visszapattanó labdát Takács II. rúgja, Dénes rosszul helyezkedik és a félmagas lövést maga segíti beljebb. A MAFC nem jut át a félpályán sem Ströck jut egynéhányszor jó helyzetbe, de lövései nem sikerülnek. A Hirzer—P. Szabó-szárny szép támadásait a tribün népe megtapsolja. A 18. percben Takács II. húsz méterről váratlanul lő, Dénes meg sem kísérli védeni a labdát. (3:0.) A második félidőben Weinhardt áll be Dénes helyére, Komputhyt pedig Kvasz váltja fel. Röviddel kezdés után megindul a gólözön. Először Takács II., majd Toldi lő közelről gólt. Weinhardtnak ugyancsak sok a dolga és a gyenge hátvédek nagyon megnehezítik feladatát. A 14 percben Takács II. tisztára játssza magát, lövése a kapufát találja és a visszapattanó labdát ugyanő behelyezi. Most Hirzer bomba-szabadrúgását, majd P. Szabó és Ströck lövéseit védi Kravikrral Weinhardt. Ezután következik a tréning legszebb jelenete. Hirzer szélvészgyorsasággal lefut és remek centerét Takács II. kapásból irányítja rendeltetési helyére. Még Kvasz távoli lövése akad meg a felső sarokban, amivel véget ért a meccs és a gólözön. A tréning után az MTK klubházában a szövetségi kapitány uzsonna keretében megbeszélést tartott a játékosokkal és trénereikkel. L. L. Magyarország egyéni boxbajnokságai. Szombaton kerül sorra a boxbajnokságok második fordulója. A múlt heti első forduló már némiképpen tisztázta a bajnokságok várható eredményét, a verseny azonban egy-két meglepetést is hozott, ami a végső kialakulást meglehetősen befolyásolhatja. A légsúlyban Énekes és Szerelemhegyi (Schmidt) között kell a bajnokot keresni. A bantamsúlyban Kocsisnak némi előnye van a többiekkel szemben, ez az előny azonban még nem biztosítja neki a bajnokságot. A pehelysúlyban Széles, Szabó és Palotai között dől el a bajnokság. A könnyűsúlyban Gelbainak van a legtöbb esélye a bajnokságra, a helyezések sorrendje teljesen bizonytalan. A westersúlyban meglepetéseket várhatunk és az eredményt még csak megközelítőleg sem lehet előre megjósolni. A középsúlyban Szigeti mutatott a legtöbbet az első napon és így benne kell látnunk a bajnokot. A kisnehézsúlyban a tartalékként beszállt Mayer és Réti vannak az élen, az eredményt azonban itt is nehéz volna előre megjósolni. A nehézsúlyban Kriston és Bokody között kell a leendő bajnokot keresni. Érdekes, hogy az élen levők tulajdonképpen nem is nehézsúlyú versenyzők, három a kisnehézsúlyból neveztek fel a magasabb súlycsoportba. A szombati verseny nemzetközi mérkőzéseink szempontjából is nagy fontossággal bír, mert a közeljövőben külföldre induló válogatot csapatunkat a második forduló eredményei alapján kell összeállítani. Négymillió pengő beruházási összeget kapott a magyar sport Először a fedett uszodát építik fel, azután sportpalotát létesítenek — A fedett uszodát nem a Lukács-kertben, hanem a Margitszigeten csinálják meg — Kiebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter szerdai ankétjén kibontakozott a magyar sport jövője Kiebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, aki eddig is sokszor adta tanújelét annak, hogy mennyire szívén viseli a magyar sport ügyét, szerdán délután újabb sportankétot tartott, amely azonban jelentőségben messzire túlszárnyalta az olimpiász lezajlása után tartott megbeszéléseket, mert ezen az ankéten a magyar sportélet új, igen fontos fejezete nyílt meg azzal a bejelentéssel, hogy az állam a jövőben fokozott támogatásába veszi a magyar sportot. Négy esztendőn keresztül egyegy millió pengő szerepel sportcélokra az állami költségvetésben, a sportszerető kultuszminiszter azonban nem elégszik meg ennyivel, a testnevelési törvény alapján a fővárostól és a vidéki törvényhatóságoktól ennek az összegnek a kétszeresét szándékozik a magyar sport fejlesztésére biztosítani. Ilyenformán tehát nem is négy, hanem voltaképpen tizenkét millió pengő az az összeg, amely megnyitja a magyar sport fejlődésének új útjait és realizálni fogja mindazt, ami eddig csak ígéret volt. A kultuszminiszter nagyjelentőségű ankétjáról a következőkben számolunk be: Az ankét Kiebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklésével szerda délután értekezlet volt a kultuszminisztériumban, amely a sportberuházások programmszerűségének kérdésével foglalkozott. Az értekezleten résztvett Gömbös Gyula honvédelmi államtitkár, Rakovszky Iván, a közmunkatanács elnöke, Karafiáth Jenő, az OTT elnöke, Tatics Árpád h. államtitkár, Schwéder Ervin h. államtitkár, Ripka Ferenc főpolgármester, Berczell Jenő alpolgármester, Pikrébl Győző tanácsnok, Szukováthy Imre, az OTT főtitkára, Felicides Román miniszteri tanácsos, Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos és a sportszövetségek vezetői. Kiebelsberg Kuno gróf miniszter megnyitva az értekezletet, rámutatott arra, hogy az összejövetel voltaképpen folytatása annak a tanácskozásnak, amelyet közvetlenül az olimpiász befejezése után tartottak. Az első sportankéton az a kívánság hangzott el, hogy a testnevelési alapot lehetőleg tejes egészében engedjék át a társadalmi sport támogatására. Ezt a kívánságot mint a sportvilág által adott utasítást fogta fel és sikerült is ötvenszázalékos eredményt elérnie. A jövő évi kölségvetésbe ugyanis 350.000 pengőt állított be az iskolai testnevelés céljaira, úgy hogy a testnevelési alapot ennek érdekében már nem kell igénybevenni. , téli sportpalota. A stadiont a Duna mellett kell elhelyezni, mert hiszen így könnyen lebonyolíthatjuk az evezős- és vitorlásversenyeket és uszodát is létesíthetünk. Van a fővárosban egy 180 hold nagyságú, forrásokban bővelkedő terület, amely ideális volna arra, hogy rajta a világ egyik legszebb sporttelepét felépítsük. A fedett uszoda elhelyezése körüli vitába nem kíván beleszólni, kötelességszerűen kijelenti azonban, hogy amennyiben ezt a megoldást találnák helyesnek, hogy a Margitszigeten helyezzék el, úgy a részvénytársaság minden további nélkül hajlandó a vízszolgáltatást fedezni. A téli sportpalota céljaira központi fekvésű malomépületet ajánlanak. Bár a négymillió pengő nagy összeg, mégis csak kiinduló pontnak tekinti. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, ha egyszer egy tétel a költségvetésbe belekerül, az továbbra is megmarad és így bizonyos fokig berendezkedhetünk arra, hogy az évi egymillió pengőt a jövőben is minden évben felhasználhatjuk. Ez módot ad arra is, hogy bizonyos hitelművelettel valósítsunk meg egyes kérdéseket. Gömbös Gyula a fedettuszodát kívánatosnak tartja, nem is egyre, hanem többre volna szükség. Homonnay Tivadar örömmel állapította meg, hogy az eddigi felszólalások a stadiont és a fedettuszodát egyaránt fontosnak tartják. Nincs egyetlen sportág sem, ahol a trenírozás lehetősége annyira ki volna zárva, mint éppen az úszósportnál. Úszóinkat Bécsbe kellett küldeni trenírozni, hogy a berlini versenyen meg tudják védeni a magyar színeket. Ezért az a kérése, hogy a rendelkezésre álló egymillió pengő a fedettuszoda céljait szolgálja. A szükséges telek kérdését a fővárosnál rendezve látja, csak a vízszolgáltatás megoldása körül vannak nehézségek. Demény Károly azt hangoztatta, hogy a sportcsarnok létesítését építészeti szempontból meg lehetne úgy oldani, hogy ott a szövetségek otthont kapjanak. Erre feltétlenül szükségünk van, mert igen nagy baj az, hogy a sportszövetségek nagyrészben otthon nélkül vannak. Dinich Vidor rámutatott arra, hogy bármilyen fontos is a tömegsport, az egyéni sport az, amelyen keresztül mint propaganda-lehetőséggel nagy szolgálatokat tehetünk hazánknak. Szívesen hozzájárul ahhoz, hogy a fedett uszodát valósítsák meg legelőször, hasonló fontosságúnak tartja azonban a sportcsarnokot is. A macvae vívók és birkózók már évtizedek óta tartják hírnevüket az egész világon, jóllehet még ma sincs megfelelő helyük versenyzésre. A stadion megvalósítását ez idő szerint nem helyezné annyira előtérbe, hogy a miniszter által bejelentett négymillió pengővel kezdenénk megvalósításához. Ez az összeg igen kevés erre a célra, kijelentést nem tehet olyan irányban, hogy a főváros milyen formában és mértékben kívánja a stadion, a fedettuszoda és a sportcsarnok létesítését támogatni. Biztosíthatja az értekezletet azonban arról, hogy a főváros a maga áldozatkészségével mindig a legnagyobb lelkesedéssel áll a sportcélok szolgálatába. Úgy látja, ez idő szerint a fedettuszoda kérdése nyomul előtérbe, ennek megvalósítására kell tehát most minden erőt egyesíteni s meg kell találni a módot a megfelelő együttműködésre. Berczell Jenő alpolgármester hangsúlyozta, hogy a főváros erkölcsi versenyt támaszt az államnak akkor, amikor a maga áldozatával minden irányban elősegíti a sport fejlődését. A stadion elhelyezésének kérdésénél is nagy áldozatkészséget mutatott a főváros, amikor a Fehér-uri dűlőben 120 holdat hasított ki erre a célra. Utalt arra, hogy a nagy sporttelepek mindenütt a városok határán kívül fekszenek. Ez fontos is egy fejlődő világváros szempontjából. Helyesli azt a tervet, hogy a fedett uszodát a Margitszigeten helyezzék el, ez volna a legelőnyösebb. Ha olyan helyen építenék a fedett uszodát, ahol melegvíz nem áll rendelkezésre, úgy ennek előállítása tekintélyes üzemi költséget jelentene. Ha a fedett uszoda céljaira nem veszik igénybe a főváros által felajánlott területet, későbbi megállapodás dolga az, hogy a főváros milyen formában hoz áldozatot a fedett uszoda létesítése érdekében. Négy éven keresztül egymillió pengő A második kívánság az volt, hogy nagyobb létesítmények számára megfelelő fedezetet teremtsen. Eredetileg úgy gondolta, hogy nagyobb öszszegeket tud ilyen célból rendelkezésre bocsátani, számolni kellett azonban az állam pénzügyi erejével. A pénzügyminiszter a kultusztárca költségvetésébe egymillió pengőt állított be testnevelés címén és ígéretet tett neki arra, hogy ezt az egymillió pengős tételt még három éven át bent hagyja a költségvetésben, nymódon négymillió pengő áll rendelkezésre beruházási célokra és éppen ezért hívta össze az értekezletet, hogy az tanácsot adjon olyan irányban, hogy ennek az összegnek felhasználásával milyen szempontokat kell elsősorban szem előtt tartani. Utalt azután a miniszter arra, hogy az állam a testnevelési törvény megalkotása óta eltelt nyolc év alatt igen sokat tett, majdnem nyolcvan százalékig megvalósította a törvényben megállapított programmot. A törvény a városoknak és községeknek is kötelességévé tette a testnevelés előmozdítását megfelelő játszóterületek, fürdők, uszodák, stb. létesítésével és fentartásával. Az állam ezzel a négymilliópengős beruházással nem állami kötelezettségnek tesz eleget, hanem segíti ezzel a városokat és községeket abban, hogy a törvényben előírt kötelezettségüknek megfelelhessenek. Országos átlagban az állam támogatása a szükséges öszszegek egyharmadának föle alig emelkedhet, ilyformán tehát tulajdonképpen tizenkétmillió pengő értékben létesíthetünk intézményeket. Kérte a jelenlevőket, nyilatkozzanak arról, hogy mit milyen sorrendben kellene megvalósítani. Stadion, fedett uszoda, téli sportpalota Rakovszky Iván három elsőrendű szükségletet lát: az első a stadion, amelynek megvalósítását nem úgy képzeli, hogy az első évben megépüljön, hanem úgy, hogy lerakjuk annak most az alapjait; a továbbiak: a fedett uszoda, amelynek ügye meglehetősen előrehaladott stádiumban van és a Nyereménykölcsön útján kell a stadiont megteremteni Kiebelsberg Kuno gróf miniszter közbevetve megjegyezte, hogy a stadiont esetleg nyereménykölcsön útján lehetne megvalósítani, mint annak idején a Tisza szabályozását megoldották. Nagy örömmel látja, hogy a sportágak kollégiális önzetlenséggel előre engedik a vízisportot az ő kívánságával, mert maguk is érzik, hogy a fedett uszoda megvalósítása a legégetőbb kérdés. Ripka Ferenc főpolgármester kijelentette, hogy a főváros a legmesszebbmenően honorálja a kormánynak a sport fejlesztésére irányuló intencióit. A főváros ez évi költségvetésében is kétmillió pengőt meghaladó összeget állított be sport- és testnevelési célokra. Konkrét ígéretet és 13 Első: a fedett uszoda Kiebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter szintén hangsúlyozta, hogy köznevetség tárgya lennénk, ha a fedett uszodát nem olyan helyen építenénk, ahol a melegvíz rendelkezésre áll. A legelőnyösebb az uszodának a Margitszigeten való elhelyezése, ami nem is ütköznék nehézségbe, csupán jogi szempontból kellene a megoldást megtalálni. A stadion létesítésére állandóan törekednünk kell, nem volna helyes azonban, ha ezt a kérdést kapcsolatba hoznánk az előirányzott négymillió pengővel, mert akkor immobilizálnánk magunkat. Ma a legsürgősebb a fedett uszoda megteremtése. Sorrendben a második a téli sportcsarnok létesítése. A minisztérium, a Közmunkatanács, az OTT és a főváros megbízottainak részvételével albizottságot kellene kiküldeni, amely részletesen foglalkozna a fedett uszodának a Margitszigeten való elhelyezése kérdésében s természetesen az Úszó Szövetséget is bevonná ezekbe a tárgyalásokba. Nemzeti tervpályázatot kell majd kiírni s ha már látjuk a méreteket, akkor kell tárgyalnunk arról, hogy az állam és a város milyen arányban járuljanak hozzá a felmerülő költségekhez. Hautzinger Sándor az Evezős Szövetség nevében arra kérte a minisztert, hogy gördiszentendrei vonalon menedékházat létesítsen evezősök részére és gondoskodjék arról is, hogy az evezőssport megfelnő pályához jusson. Zsarnóczay János a futballsport szükségleteire hívta fel a figyelmet. Futballpályáink már teljesen elavultak, jóllehet annak idején, amikor épültek, első helyen álltak Európában. A futballsport bízik a maga anyagi erejében, csupán az a kérése, hogy nagyobb hitelt nyújtson a kormány ahhoz, hogy két modern futballpályát építhessenek a fővárosban. A most rendelkezésre álló összegből elsősorban a fedettuszodát kell felépíteni. Moldoványi István az Atlétikai Szövetség képviseletében a vidéki sport támogatását sürgette, Liber Béla a KISOK miniszteri biztosa pedig egy a budai, mint a pesti oldalon egy-egy atlétikai pálya létesítésének szükségességét hangoztatta. Több felszólalás nem történt. Az értekezlet Karafiáth Jenő zárószavaival végződött. Az OTT elnöke köszönetet mondott az értekezlet résztvevőinek megjelenésükért és értékes hozzászólásaikért. Budapest főiskola tenniszezői 4:2-re kikaptak Cambridgetől Szerdán minden játszmát az angolok nyertek A margitszigeti center courton szerdán délután permetező esőben folytatták a cambridgei és budapesti főiskolás válogatottak az első napon 2:2 arányban végződött tenniszmérkőzést. A szerdai játék már nem hozott olyan jó eredményeket a magyar csapatnak, mint a keddi nap. Az angolok megnyerték mind a két hátralevő mérkőzésüket és ezzel a versenyt is. A mérkőzés az Avoni—Révay József gróf mérkőzéssel kezdődött. Révay gróf az első szetben már 5:2-re vezetett, Avery azonban mindjobban fölénybe került s megnyerte az első szettet 10:8 arányban és a másodikat 6:3 arányban. A Farquarson-Bánó Lehel-játszma ugyancsak cambridgei győzelemmel végződött Bánó nem tudott belemelegedni a játékba és Farquarson állandó fölénnyel 6:0, 6:2-re könnyen nyert Ezzel az angolok 4:2 eredménnyel megnyerték a Cambridge—Budapest válogatott főiskolai tenniszmérkőzést. A főiskolai milling után a Péteri—Bánó-pár Young—Farquarson ellen játszott három szettből álló bemutató mérkőzést. Az első szettet az angolok nyerték 6:2, 6:3 arányban. A harmadik szettben gyönyörű játékot mutattak a magyarok és már 11:9-re vezettek, azonban a sötétség miatt a játékot nem lehetett folytatni. A cambridgei fiúk a budapesti miting után Prágába utaztak, ahol az ottani főiskolásokkal mérik össze erejüket