Ujság, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-15 / 184. szám

12 ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1929 AUGUSZTUS 15 $0© v©gy©n hülőkeszilléket mielőtt meg nem győződött, melyik a legjobb és hol van meg a biztosítéka zavartalan működés tekintetében! Hahn Arthur és Társai Budapest, IV. Kossuth Lajos­ u. 8. Tel.: Aut. 898—86 HMOUéBKVLtészt sok száz működik már nálunk, — több mint egy millió az egész világon, — ugyanannyi referencia. Saját speciális műhely, megf­elelő műszaki szervezet, inspekció* szol adtat ------------------------------­szolgálják a vevők érdekét !Rrlgld&If© nem csupán elad, de gondoskodik az állandó szolgálatról. Tekintse meg mintaraktárunkat! SZÍNHÁZ­I ZENE Rubinstein Erna, a világhírű hegedűművésznő énekelni tanul és hangos filmben lép fel, idehaza pedig telefont javít Szezosnyítás szombaton a Vígszínházban Minden este: A Volga-bár. Szombaton este nyolc órakor nyitja meg kapuit az új szezonban a Vígszínház. A leg­utóbbi idők legszebb zenéje és legmulatsá­­gosabb újdonsága, A Volga-bár kerül színre szombaton és a következő nap a főszereplők, pokon. A jegyeket már árusítják. Titkos Ilona, Góthné Kertész Ella, Góth Sándor, Rajnai Gábor A legérdekesebb művészegyéniségek egyike kétségtelenül Rubinstein Erna. Kis gyermek­korában — alig volt ötesztendős — bájos táncával ragadta el a közönséget, majd ked­vet kapott a hegedűhöz s amit mások hosszú évek alatt tanulnak csak meg, azt ő pár hónap leforgása alatt már mind tudta. Mestere, Fü­redi zenetanár mindjárt látta, hogy rendkí­vüli talentum a gondjaira bízott gyermek­e ajánlatára fel is hozták Rubinstein Ernát a szülei Hubay Jenőhöz, aki örömmel vette fel tanítványai közé a csodás tehetségű kis­leányt. Másfél évvel utóbb már a budapesti kö­zönség is megismerkedett ve­le. Bach g-moll partitájának szinte eszményi tökéletességű elő­adásával­ ragadott magával mindenkit a Zene­művészeti Főiskola növendékhangversenyén. Felfedezték s egyszerre nyitva állít előtte a dicsőség útja,­­.. Kilencéves kora óta járja a világot. Dicsőséget­ dicsőségre halmoz mindenütt. Ne­vét a legelső hegedűsöké között emlegetik. Káprázatos tehetségét és nyughatatlanul ma­gasba törő szellemét azonban nem elégíti ki egyedül a hegedű. Rajzolni kezdett. Határo­zott tehetséget mutatott a művészetnek ebben az ágában is. Dirigált, még pedig kiválóan. Pompás iparművészeti terveket készített. A hegedűt azonban, amelyben oly nagy tökéle­tességre vitte, mint vajmi kevesen, természete­sen nem hanyagolta el sem a művészetek, sem a sport, sem pedig a technikai tudomá­nyok kedvéért. A világhírű fiatal művésznő most éne­kelni tanul és hangos filmben fog fel­lépni. Szép megjelenése és bájosan kifejező arca mindenesetre predesztinálja a mozivászonra. — Megpróbálom ezt is — mondta moso­lyogva munkatársunknak. — Mist le is szer­ződtem a Fox-filmgyárhoz, ahol egy hangos filmben fogok fellépni. Beszélek, éneklek, tán­colok és természetesen hegedülök is. A fil­met az én számomra írták. A hegedű, tánc és beszéd nem okoz gondot, hanem énekelni bizony még nem igen próbáltam. Megfelelő hangom sem volt hozzá s ezért elhatároztam, hogy tanulni fogok. Dienzlné Rácz Eva a mesternőm. Hogy milyen kitűnő tanárnő, ar­ról fogalma sincsen. Rövid ideje foglalkozik csak velem s a semmiből máris teremtett valami hangot. Kár, hogy nem tanulhatok hosszabb ideig nála, mert Berlinbe kell utaz­nom, ahol esetleg néhány leckét is veszek a filmjátszásból, mert nem akarok egész ké­születlenül kiállni. — Kint persze nagyon nehéz lesz a sorom, óriási munka vár rám. Az impresszárióm két hónapot engedélyezett a filmgyárnak. Ez alatt minden napomat reggel nyolctól este nyolcig a Stúdióban kell töltenem. Délelőtt a rendező betanít a szerepre, délben egy órai ebédidő és pihenés, délután egytől nyolcig pedig felvétel. Persze a hegedűm is ve­lem lesz s amig a jelenésemre várakozom, addig gyakorolhatok. Egy magyar táncom is van a szerepemben. Piros csizmában, stilizált magyar ruhá­ban táncolok majd Liszt első rapszódiá­jának a zenéjére. Ennek igen örülök, mert ezzel is erősen doku­mentálhatom kint a magyarságomat. A film­­felvételt azután persze megint a hangversenyek és a gramofon felvételek sorozata követi. Csöngetnek. Dienzlné Rácz Eva jön. Ru­­binstein Erna gyermekes örömmel ugrik a nyakába. — Lássa, ez az a kitűnő mesternő, akiről az imént beszéltem — mondja. A kiváló énektanárnő, nagynevű zongora­­művészünk és zeneszerzőnk özvegye elpirul és zavarba jön a dicsérő szavakra. — A tanítvány kitűnő — hárítja el az­után magáról a dicséretet. — Akármit mon­dok neki, nyomban tudja. Szinte ösztönösen megérzi, hogy mit hogyan kell csinálni. — Erna kérem! — szól be a háziasszony a szomszéd szobából. — Nem tudom, mi van a telefonunkkal. Nem nézné meg? — Nagyon szívesen — feleli a világhírű művésznő és már bent is van, majd ismét visszajön s egy szép kis bőrtáskát vesz elő. — Karácsonyra kaptam a mamától — mutatja. Szép úti neceszer, de toalettcikkek helyett mindenféle acélszerszám van benne. Pár perc s már rendben is van a telefon. Ismét­ lehet tárcsázni és beszélni. A jelen világ­hírű hegedűművésznője s a jövő filmszínész­­nője, úgy látszik, mint műszerész is megállja a helyét. Még pár napig marad Budapesten Rubin­stein Erna. Tanul, pihen és szórakozik. Az­után megint Amerika, a munka és a robot. * Résztvesznek-e a magyar kritikusok a bukaresti kongresszuson? Körülbelül két hét előtt kapta meg a Budapesti Színházi Kritiku­sok Szindikátusa a román kritikusok átiratát, amelyben a magyar kritika művelőit a bu­karesti nemzetközi kritikusi kongresszusra meghívták. Akkor a lapok kolportáltak is egy névsort, hogy a kongresszuson a magyar kri­tikusok képviseletében Sebestyén Károly, Kárpáti Aurél, Relle Pál, Pünkösti Andor, Pé­teri­ István és Lányi Ernő vesz részt. Ez a híradás túl korainak bizonyult, ahogy telje­sen alaptalan az egyik lapnak az a híradása, hogy a magyar színházi kritikusok a buka­resti kongresszuson nem vesznek részt. Való­ban akadtak kritikusok, akik erősen kifogá­solták, hogy a magyar bírálók részt vesznek a "bukaresti kongresszuson, mikor csak éppen a napokban koboztak ott el két magyar köny­vet, de a kritikusok igen jelentős része arra az álláspontra helyezkedik, hogy éppen a sze­mélyes érintkezés és a jóindulat megmutatása enyhítheti annyira a helyzetet, amiből végül is a magyar irodalomnak és a magyar művé­szeteknek lehet haszna, másrészről pedig Ma­gyarország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy elmaradjon olyan nemzetközi összejövetelekről, ahol szavát kellő súllyal érvényesítheti. Ezt az álláspontot támogatja különben a magyar külügyminisztériumnak az a felfogása is, hogy Magyarország okvetle­nül vegyen részt minden nemzetközi össze­jövetelen, ahova meghívják. A kritikusok szindikátusa még nem foglalkozott a kérdés­sel hivatalosan, de az előzetes megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy nem tesz jó szolgálatot a magyar kultúrának a bukaresti meghívás el nem fogadása s valószínűleg ez az álláspont kerül ki győztesen a szindikátus tanácskozásaiból, amely a jövő héten fog dön­teni a részvétel kérdése fölött. A szindikátus a bukaresti ügyben szomba­ton délután fél négy órakor az Otthon Körben ülést tart, amelyre a drámai és zenei kritiku­sokat meghívja, hogy a nagy horderejű kér­désben döntsenek. * Benedek Elek meséL Oszkár bácsi a gyere­kek kedvenc mesélője pénteken augusztus 16-án délután 5 órakor megint az Állatik­ertben mesél. Ezen a mesedékitánon Benedek Eleknek az Er­délyben értő kiváló meseköltőnek néhány mesé­jét mondja el és beszél a gyerekeknek Benedek Elekről, aki m­ár vagy tíz éve elköltözött Buda­pestről és Kisbaconban szerkeszt lapot az erdélyi magyar gyerekek számára. * Berlini újdonságok. Berlin új szezonja csak­nem száz százalékig a modern német irodalomra épül s a külföldiek is csaknem kivétel nélkül az uj irodalom reprezentánsai. Az állami operaház bemutatja Umberto Giordano: A király című ope­ráját. Az állami színházakban kerülnek szinre a következő darabok: Unruh: Tisztek, Klabund: Szerelem a vidéken. A Deutsches Theater bemu­tatja Unruh egy másik darabját, továbbá a leg­újabb Stern/seint-darabot. A Theater in der König­­grätzerstrasse mutatja be Arnold Bronnen Jóvá­tétel című politikai szatíráját. A Lessingtheater három Kaiser-darabot hoz ki az idén, továbbá Eugene O’Neil különös közjátékát. A Theater am Schiffbauerdamm legérdekesebb idei darabja Leo Lania irodalmi szatírája lesz, amelynek hőse Bernhard Shaw és címe: Mr. Shaw nem tud Lon­donba menni. A Piscator-színpad szinte hozza Dreiser híres regényének, Az amerikai tragédiá­nak színpadi változatát, a Renaissance­ Theater pedig John Don Passasnak, A nagyváros című re­gény szerzőjének Légiforgalmi Rt. című darabját. * Ünnepi játékok Athénben. A görög függet­lenség kivívásának századik évfordulója alkalmá­val megnyílik újból az athéni királyi színház, amely kapuit 1922 óta zárva tartotta. A színház Nemzeti Színház nevet kap s benne tartják meg az ünnepi játékokat, miig néhány darabot a régi görög színházak helyén szabadtéri előadásban mutatnak be a közönségnek. A színházak és kabarék hírei. * Rozgonyi színes képei jutányosak. MI EZ? Hűvös mint a strand, izzó mint a szerelem. EZ A­ STRANDSZERELEM. Nyári Operettszínház (az Angolpark mellett). Legdrágább hely 4 pengő. Jobban bírja a meleget. Ha Salamon Bélán nevethet. A Rajna Ance valódi kincs, Ha színpadon van , meleg nincs. Ha látja Gárdonyit, Herczeget, Szerez kellemes perceket. A kánikula gyötör, mint a kíspad, Csak egy enyhít: a Terézkörúti Színpad! Kezdete: 9 órakor Hangversenyek Hunyadi Lászlót Erkel nagyszerű operáját adják elő az Állatkert­ben szombaton, 17-én a Szent István-hét ünnepi bevezetéseként, az Operaház legkiválóbb művé­szei Unger Ernő tanár vezényletével. Száz cigány­­ hatalmas zenekarát Pertis Jenő vezeti 19-én az Állatkertben A magyar nóta Szent István-heti ünnepén hatalmas közönség fog gyönyörködni Komlóssy Emma és Cselényi József dalaiban. Alpár Gittát a berlini Staatsoper ragyogóhangú koloratúr­­primadonnáját sikerült megnyerni, hogy az Állatkertben a Városi Színház zenekara kíséreté­vel, Ábrányi Emil vezényletével augusztus 21-én búcsúestét adjon. A vidéki közönségre való te­kintettel a belépődíj 1.20 pengő. Színházak műsora Király­ Színház: Ma és egész héten min­­den este: Diákszerelem (8). Budai Színkör: Ma és égész héten min­­den este s 18 kor: Szökik az asszony. Csü­törtök, augusztus 15-én d. u. 3 órakor gyer­mekelőadás: Piroska és a farkas. Budapesti Színház: Ma és minden este (8)­ és csütörtök délután 4 órakor: Nem tudok én zsidó nélkül élni! Nyári Operettszínház: Ma és egész héten minden este V20 órakor és csütörtökön d. u. V75 órakor: Strandszerelem. Terézkörúti Színpad: Salamon Béla, Rajna Alice, Majd a jegenye, A sarzsi, Apámuram, A kenyeres, A remekmű, Nizzai kéjutazás, Étvágytalanító, Az aranyóra, Költészet stb., stb. (9). 1/01/8­0 D­Q­­ házasságszédelgő 11111 Mindszenthy Tibor és mai megnyítójának A nyugati expressz műsora | Helyárak 80 Mt.-től P 2.50-ig Előadások 6, 8 és 10-kor | a KAMARA mai megnyitójára: Nekünk mindegy, hogy hőség lesz-e, vagy zápor, mert a mi megnyitóműsorunkat úgyis meg kell nézni: MINDSZENTHY TIBOR első nagy Fox-filmjét, a Házasságszédelgőt játsz­­­szák. Hogy ő ott lesz-e a premieren, azt nem tudjuk — hisz az se biztos, hogy Pesten van-e? Szóval: szenzációval nyitunk műsorban és rendszerben egyaránt. Csomó nyitás — a többek közt: nagy helyárcsökkentés. A legdrágább hely kettő ötven, a legolcsóbb 80 fillér. Három elő­adást tartunk: 6, 8, 10 órakor, jó időben nyitott tető alatt. Jegyért telefonáljon 1. 440—27 alá.

Next