Ujság, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

Budapest, 1929 vasárnap, szeptember 1 óra 32 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyedévre_____ __10.80 peng# Egy hóra .. .. .4.— peng# Ausztriában egy hóra _— S Schüling Egyes számára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap.. 16 fillér vasárnap.. .. .. .. .... .. .. .. 32 fillér Ausztriában hétköznap.. _ 30 Grosphen vasárnap.. .. .. ____.. .. 40 Groschen Megjelenik vasárnap és ünnep ulári napok kivételével minden nap ÚJSÁG V. évfolyam, 107. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALI V. Vilmos császár-út 34 TELEFON: Automata 207-54, 207-55, 207-56, 207-57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖN KÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet-körút 43 (Royal-épület) Telefonszám: József 356—28 Utazási és menetjegyiroda: Budapest, VII. Erzsébet-köru 43. Tel.: József 419-34 ROVA5 A jazz leteszi a szaxofont és előveszi a fuvolát, természetesen szintén dobszó mellett. Előbb vadul verekedtek és ordítottak, hogy nem lehet kibírni, nem hajlandók tönkremenni, micsoda óriási áldozatokat kellett hozniuk a szent békéért, de most már mindegyikük az otthoniaknak őszintén elfuvolázza, hogy milyen nagyszerű üzletet csinálok. Most már bevallhatják, most már nevetlek, hogy a másik eszén túljártak. — Nem baj, csak éppen nem szép. * Természetes, hogy az idén is kitör a nagy iram és háborgás. Esztendőről esztendőre meg kell vívni a harcot a tanulás jogáért, mely minden emberrel voltaképpen veledletett s csak akkor nincs meg, ha elveszik, a magyar tanulóifjúságtól elvették. Nemsok az egyetemen dulakodnak a tudásért, anem az alsó iskolákban is. S óriásira nőtt kultuszbudget és mindenütt hódított a tan vagy a kulturafejlesztés a legbiztosabb közizdasági politika — ez mind igaz, amig polizálnak s kezd nem igaz lenni, mihelyt az et azt mondja: lássuk hát a medvét! ♦ A bíróság megtette kötelességét: ötveningős ítélettel helyreállította az igazság egy ilti egyensúlyát. De mintha olyan gensúly állt volna helyre, mely megbillenti egyensúlyt. Valami feszengő, visszás érzés iszi át a közvéleményt a birói köteles ,■ tiszteletreméltó teljesítményén. Szinte sajtja, bár ne lett volna igazság. Sok miniféle mellékese van ennek a pernek. Természetes, a részeseinek joga kétségtelen, a titka jogosulatlansága szintén kétségtelen, jó isten tudja, mi van ezen sírnivaló. A politika hírei vas vármegye és Szombathely város négyszázenágyas új közkórházát vasárnap délelőtt nyitmeg ünnepélyesen. Az ünnepségen Horthy dós kormányzó és felesége is megjelenik. Vas Isef miniszterelnökhelyettes mondja a felavató lepi beszédet. A helyettes miniszterelnök számon délután utazott el Budapestről Szombatyre Dréhr Imre dr. államtitkár kíséretében. * Mayer János földmivelésügyi miniszter számon nyolc-tiznapi tartózkodásra Gaál Endre dr.zággyűlési képviselő tiszabecsi birtokára utaz. * Debrecenből jelentik: Hajdú vármegye törvénysági bizottsága legutóbbi közgyűlésén megosztotta a törvényhatóság örökös tagjait. Ezekövetkezők: Czeglédy Mihály dr. gazdasági főlosos, Ujvárossy Lajos dr. kir. közjegyző és ásó István dr. felsőházi tag. A másik két jelölt,áczy József tanár és Gaál Mihály dr. országűlési képviselő, nem kapták meg a szükséges avazatukat. A még betöltetlen örökös tagságra jelölőbizottság újból fog jelölni és a választást abb rendkívüli közgyűlésen ejtik meg. szovjet és az angol kommunisták London, augusztus 31. A Daily Telegraph mnt az angol kommunista párt titkos utast kapott Moszkvából, hogy a jelenlegi hat vezetőt mozdítsa el és hogy erélyesebb tikát folytasson. Az elbocsátandó angol komunista vezérek között első helyen szeret Campbell, akit az 1024. évi Macdonaldlány lazítás miatt letartóztatott, majd újszabadon bocsátott. Ez annak idején lényen hozzájárult a Macdonald-kormányzóhoz. Campbell ellen azt a kifogást emelik, hogy gosan jobboldali. Moszkva olyan vezérelövetei, akik szorosabb kapcsolatban állóa munkássággal és azt a legszélsőségesebb ika követésére tudják rávenni. Snowden, a nemzeti hős írta: Lloyd George Nagy-Britannia volt miniszterelnöke. The Right. Hon., O. At., M. P. Copyright by United Press Associations of America in all countries, except fíreat Bri/ain 'copyright in Great Briiain by London Daily ChronicleX Reproduction in full ot in part prohibited. Ha közbe nem jön valami váratlan dolog, hogy újra felbontsa a Hágában elért megegyezést, akor Snowden nagy személyes diadalt vívott ki. Ezt korlátlanul el fogják ismerni azok is, akik követeléseit hamis színben tüntették fel s taktikáját elítélték. Egy francia tudósító a róla leadott kommünikében azt írja róla: «ce terrible ministrer. De maga ez a hírlapíró kénytelen megengedni, hogy Snowden nem engedte magát a harcban legyőzni. De többet is tett annál, hogy csak személyes sikert ért el, mert figyelemreméltó győzelmet vívott ki a világbékéért. Miként tehetett szolgálatot a világbékének, ha megkockáztatta, hogy Európa egyetértése pénzkérdés miatt megsemmisül? Mert bebizonyította, hogy egy nemzetközi konferencia tényleges eredményt hozhat a nemzetközi viszonylatok veszélyeztetése nélkül. Szükség volt erre, mert ezek a gyülekezetek azt az irányzatot mutatták, hogy csupán nagyigényű forintokkal válnak. Az elküdt konferenciák balsikere annak a főbűnnek tulajdonítandók, amelyek ily gyűléseknél ki szoktakderülni, t. i. hogy irtóznak szembenézni kellemetlen tényeknek. Minden, bármily messzi céllal bíró javaslat elfogadásával lehet számítani, ha elkerülik azt a hibát, hogy konkrét hatást is várnak tőle. A nemzetek aláírhatnak egy háborút kárhoztató ünnepélyes paktumot s azt örök időkre érvvbe léptethetik. Csak nem szabad arra számítani, hogy azzal akár egyetlenegy hadieszköz is megsemmisíttetik, így fest a valóság. A paktum elfogadása csupán üres fecsegés, amiből szép csillapítóeszközt lehet csinálni. Viszont a paktumnak tettre fordítása csak kellemetlen vitatkozásokra vezetne, tehát ezt kényszerűleg bizonytalan időkre kell kitolni. Európa diplomatái azzal a kilátással utaztak Hágába, hogy egy vidám összejövetelen megint megerősíthessék a „teljes egyetértést" egymás közt. Ámde megjelent köztük rossz előjel gyanánt egy vonnyadt kis ember, akinek élesmetszetű ajkain nyers hang szólal meg. Értésére adta, hogy azért jött a konferenciára, hogy a tárgyalások alapjául szolgáló szakértői jelentést alapjában megtámadja. Eleinte általános volt a hit, hogy félreértésről van szó. Hogy Mr. Snowden, mint újonc a nemzetközi konferenciákon, nem ismeri ezek sajátosságát. Oly kevés súlyt tulajdonítottak neki, hogy Briand, a nagy közvetítő, ebben a stádiumban nem is tartotta szükségesnek ebbeli képességeit érvényesíteni. A legközelebbi ülés — ezt bizonyosra vették — majd lemérsékli az egetostromló újonc buzgalmát. De a siker elmaradt. A gyűlés ugyanazzal az eredménnyel végződött, ámde a hang mérgélesebbé vált. Ez a nyers és bárdolatlan laikus tényleg annyira ment, hogy az egyik kiküldöttnek érveit „groteszk“-nek jelezte. Valóban, a helyzet komollyá vált. Ha így megy továbbiakkor a konferencia légköre esetleg óriási változást szenvedhetne. Sőt legrosszabb esetben felszólítanák a hatalmak képviselőit, hogy igazi problémákat tárgyaljanak s hogy valóban azt mondják, amit gondolnak. Feltétlen szükség lenne, hogy Ramsay Macdonald Hágába jöjjön, mert elismert mestere a fecsegésnek s bizonyára megértené a kiküldöttek nézeteit. S képes lenne az ellentmondásteli munkatársat nyugalomra inteni. Csakhogy az 1929-iki Snowden nem az 1924-iki Snowden. Akkor keresztül lehetett nézni rajta s büntetlenül félre lehetett tolni. Közben azonban befolyása és tekintélye úgy a pártban, mint a parlamentben megnövekedett. A Copyright United Press Associations of Americanál, a világ minden részében, kivéve Nagy-Britanniában, ahol Copyright a Daily Chroniclenél. Utánnyomás egészben vagy kivonatosan tilos, ami még több, most mögötte van az egész angol nemzet, így sikerült a bátor kis emberkének kitartani. Jövőben nagyon is latba fog esni a szava a népnél. Az angolok tudják, ha egyszer valamit kimondott, ahhoz ragaszkodik is. Várjon az általa hangoztatott követelésekben igaza volt-e vagy csak sikeres zsarolónak bizonyult? Annnak a drámai harcnak az alapját, amelyet az angol pénzügyminiszter Hágában az összes európai nagyhatalmakkal vívott, a kontinensnek csaknem valamennyi zsurnalisztája úgy tekintette, mint egy angol ember különös makacsságát és szakszelleműségét, aki a kemény és hajthatatlan Yorshire-fajhoz tartozik. Ez azonban nem magyarázza azt a tényt, hogy a brit világbirodalom valamennyi lakosának — faj- és valláskülönbség nélkül — lelkes és csaknem egyhangú támogatására számíthat. Azzal a magyarázattal sem üthető el egyszerűen ez a tény, hogy olyan nép vagyunk, mely az egész világ békéjét egy nevetséges összegért kockára tenné. Nyomorúságos vélemény ez, mely annál kicsinyesebb, mert oly országok részéről nyilvánul, amelyeknek függetlensége és érinthetetlenségéért Nagybritannia óriási áldozatokat hozott. Egy nép, mely kétszázmilliárd márkát költött és kilencszázezer embert áldozott fel, hogy egy kis szomszéd jogait megvédje, nem vezetteti magát ily alacsony és piszkos ösztönöktől. Snowden magatartása többet jelent neki, mint cigánykodást pár millióval többért, vagy kevesebbért évenként Nem akadt ember Angliában, aki a legcsekélyebb ellentállást is tanúsította a német évi teljesítményeknek a Young-tervben megállapított csökkentésével szemben. S ha a szakértők még tovább mentek volna s a Dawes-terv szerinti fizetéseket még lejebb szántották volna, Angliában a kedvetlen zúgolódás egy árva hangja sem hallatszott volna. Mert Itt valóban senki sem hiszi, hogy Németország képes lesz, csaknem két nemzedék élettartamára, évi kétszázmilliárd birodalmi márkát fizetni hitelezőinek idegen valutában. Nagyon is jól tudjuk, hogy még Nagybritanniának, az ő nagyobb pénzügyi tartalékával és kiterjedt kereskedelmével, sem könnyű a Young-annuitások egyharmadát előteremteni, hogy azzal évi aranyfizetéseit Amerikának teljesítse. Azok a francia bankárok és iparosok, akik közelebbi üzleti viszonyban vannak Németországgal, tisztában vannak a helyzettel. Ezért járultak hozzá a Youngbizottságban ahhoz a határozathoz, hogy az évi teljesítményeket két egyenlőtlen részre osszák, amelyeknek egyike 660 millió márka feltétlen fizetését követeli, míg a maradék a német kereskedelem jólététől függjön. A francia szakértők e részeket azzal a kifejezett megállapodással fogadták el, hogy a feltétlen fizetések háromnegyed része az ő országuknak utaltassák át. Angliát ennél a kiváltságos résznél számba se vették. Az angol közvélemény készségesen vett volna egy alacsonyabb minimális összeget Németország részére azzal a feltevéssel, hogy valamennyi érdekelt hatalom az állásának megfelelő áldozatot hozza. De mikor kiderült, hogy akkor Nagybritanniára nemcsak a készfizetésekről való lemondás túlnyomó része esnék és hogy Franciaország a Young-terv időleges megadása és állandó korlátozása ellen is biztosítva maradna, az angol nép ily megállapodás egyoldalúsága és igazságtalansága ellen felzúdult, mert azt a méltányossági elv csúnya megsértésének érezte. Nagybritannia az egyetlen európai ország, mely sem belföldi, sem külföldi háborús adósságait le nem rázta, sem azokat lejebb nem szállította. Voltak más nemzetek, amelyek a pénzelértéktelenedés segítségével belső háborús adósságaik nagy részét, esetleg egészen is törölték . Amerika ezeknek az országoknak a háború alatt kölcsönzött pénzek egy jelentékeny részét elengedte. Anglia azonban saját országában jó valutában fizeti a kamatokat s az amortizációs részleteket. Azonkívül fizeti Amerikának teljes összegben a felvett kölcsönöket. Anglia nem kért elengedést és nem is kínáltak neki ilyesmit. Másrészt Franciaország és Olaszország Nagybritannia részéről oly, nagylelkűséget tapasztalt, amilyet saját adósságainkkal szemben senki sem nyilvánított. De amikor amerikai, francia és olasz pénzemberek arra szövetkeztek, hogy Angliától eltagadják a német fizetésekre nézve megállapított részesedést, az az alacsony gondolkodásmód, melyet az ily eljárás elárult, dühbe gurította az országot. Az olasz diktátor szemünkre hányja, hogy a felemelését követeljük azoknak a fizetéseknek, amelyek a német reparációk alapján történtek". Tudnia kell, hogy ez nem jogos megállapítása a ténynek. Anglia nem kíván felemelést. Zúgolódás nélkül fogadja az évi teljesítmények csökkentését. De Anglia ragaszkodik ahhoz, hogy a törlések becsületesen az 1920-ban megállapítot alapokkal és felosztási kulccsal egybehangzón eszközöltessenek. Amikor a Young-terv életbe lépett, Poincaré biztosította a brit kincstárt, hogy az 1920-ban Spanban megállapított felosztási kulcsot nem fogják érinteni. Ennek dacára ezeket a megállapodásokat éppoly időben lökték félre, amikor az angol miniszterek idegölő választási harcba indultak. És ez az oka, hogy egész Anglia, pártállás nélkül, miért állott Snowden mögé. A történelemben soha ily egyhangúlag nem üdvözölték polgártársai egy angol államférfin eljárását. Ez a gyenge kis ember, aki nehézkesen vonszolja magát mankóin az életen át, e pillanatban országának hőse. Lehet, hogy később mostani bámulóinak fele megütközik majd pénzügyi reformjain, de soha nem fogják egészen elfelejteni, miként állott habozás és nagy gesztus nélkül Európával szemben. És nem blöfölt. Ez nem is egyezik természetével. Hogy ellenszegült annak, amit igaztalan javaslatnak tekintett, az hideg elszántságán alapult. Nem elég rámutatni arra, hogy a Youngterv rendkívül ügyes szakértők egyhangú javaslata. Az egész világnak eme befolyásos pénzemberei nemcsak aritmetikus számadásokon fáradoztak, hanem egy megállapodás lehetőségén. Az angol delegáció súlyosan akadályozva volt, éppen a válság óráiban, Revelstok lord halála folytán. A többi delegáció saját kabinetjüknek folyton érzett nyomása alatt állott. A mi minisztériumunk választási küzdelembe indult, amelyben léleforgott kockán s képviselőink szerteszéledtek az egész országban. Ily körülmények közt a mi kiküldötteinknek , akik izolálva, támasz nélkül állottak, bizonyára nem tehető szemrehányás, hogy, belső hangjuk ellenére engedékenyek voltak. Nem adnám teljes magyarázatát annak a mélyreható izgalomnak, amelyet egész Anglia Snowdennel érez, ha azt a benyomást idéztem elő, hogy az a Young-terv igazságtalanságának vagy annak az érzésnek lenne tulajdonítható, hogy Angliával a háború utáni adósságok rendezésénél nem bántak fair módon. Mióta lord Curzon az angol külügyminisztériumból távozott, nálunk nagy a nyugtalanság afölött, hogy mily mérvben veti alá magát a brit világbirodalom az francia diplomáciának. Ezáltal oly irányba szoríttattunk néha, mely, ellenkezik az angol felfogásokkal. Ez különösen kiderült a sajátságos angol-francia tengerészeti egyezménynél, mely érezhető hidegséget teremtett Anglia és az Egyesült Államok közt. S ez a hiba sokban hozzájárult a konzervatív kabinet bukásához. Nincs az angol népben ellenséges érzület Franciaországgal szemben, inkább az ellenkező a tény. De az angol nemzet büszkeségét súlyosan érintette, hogy a brit külügyi kormány Franciaország intrikákkal teli politikájának uszályába engedte magát fogni. Ennek ellenében Snowden fellépése azt tudatta, hogy Anglia újra visszavette magának cselekvési szabadságát.