Ujság, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-17 / 210. szám
2 Két hét alatt összesen kétezren váltottak jegyet a sakktornára Lanyha érdeklődés : Capablanca este elutazott a Tartakower és a kártya, Brinckmann és az ital... Hétfőn tehát befejeződött a sakkverseny, ugyanolyan lanyha érdeklődés mellett, mint ahogy nagyon csekély kíváncsiságot váltott ki a közönségben az előző heti sakknapok eseményei is. Tizenháromsakknap alatt alig kétezren jöttek el és váltották meg egy pengőért a jegyüket, könnyű kiszámítani, hogy egy-egy nap alig száz fizető látogató sem akadt. Délutánonként százon alul volt a száma azoknak, akik a hatvannégykockás mezőny virtuózai. Ha gondolunk a futballmeccsek harmincnegyvenezer főnyi publikumára, akkor keserűen kell megállapítani, hogy a sakk az utóbbi években meglehetősen vesztett érdekességéből. Természetesen erről a sakkverseny kitűnő rendezői nem tehetnek. Miért nem volt nagy érdeklődés? Hiszen még a legutóbbi sakkversenyen, amit a Siesta rendezett, megvolt a megfelelő látogatottság. Az okot talán abban lehet keresni, hogy állandóan sakktornák vannak a világ minden részében és mindig ugyanazokkal a résztvevőkkel. S ha legalább itt lett volna Aljechin és mérkőzött volna Capablancával... De a világprimadonnák közül csak egy volt itt: Capablanca, aki könnyen győzött ellenfelei ellen, amint hogy első helyezése pillanatig sem volt vitás. A díjakkal és a különböző prémiumokkal együtt körülbelül háromezer pengőt visz el Magyarországról Gapablanca már hétfőn este elutazott Budapestről, Karlibadba ment, ahol felesége és két gyermeke várja. Karlsbadból Párisba utazik a családjával, onnan pedig Barcelonába, ahol szintén sakkversenyen vesz részt és ahol színtér) — győzni fog. . . Egyik sakkversenyről s másikra száll, mint madár fáról a fára, hiába, élni kell, még Capablancának is, aki különben kubai diplomata s így mellékfoglalkozása is van ... Capablanca nehéz szívvel válik meg Budapestről, hiszen ő rém tartozik a pápaszemes, szórakozott, ételtoltokban tarkálló ruhájú sakkmesterek közhely típusához. Capablanca modern világfi, ki minden este előkelő éttermekben vacsorázott és táncolt. Ő lett az első és követői Rubinstein és Tartakower már korántsem voltak hasonlóan népszerűek. Tartakower, szegény szenvedélyes kártyás és nem tud annyi pénzt keresni a sakkal, hogy rá ne fizessen a kártyán. Hajnalban kel és késő estig könyveket ír és sakkozik, sok pénzt keres, ele mind rámegy a bakkra és a cheminre. A magyiar helyezettek Vajda rendőrkapitány, Steiner szűcs és Havasi államhivatalnok ezúttal jól szerepeltek, a tabella középső régióiban foglalnak helyet. Előkelő helyezést ért el Thomas, a gazdag és előkelő angol is, aki a külföldiek közül talán az egyetlen, aki nem a pénzt hajszolja, hanem passzióból sakkozik. Állandóan első osztályon utazgatva, a legfinomabb helyeken élve, sokszor ráfizet a sakkhonoráriumokra. Egyébként Thomas nemcsak kitűnő sakkozó, hanem hazájának egyik első ping-pongozója is. Az utolsó helyeken a cseh Prokesch és a német Brinckmann osztozkodtak. A szakemberek szerint Brinckmann kitűnő sakkozó *— lenne, ha ... ő is szerette Magyarországot, itt tartózkodása alatt nagyon megkedvelt minket — a korunk miatt... Mindenesetre érdekes rezümével zárult a sakkverseny, összesen kétezer ember nyitotta ki az erszényét azért, hogy a sakkozókban gyönyörűködhessék. Bár azt mondják, hogy mindennek a nagy meleg volt az oka, mert a két hűvös napon özönlött a nép a sakkversenyre. Legközelebb télen rendeznek sakkversenyt. A külföldi mesterek egy része megy Barcelonába, a másik csoport a rohicsfürdői sakktornán vesz részt. Rohicson Maróczy Géza is fog játszani.* A tizenharmadik fiú utolsó forduló hét játszmája közül hat végződött győzelemmel, illetve vereséggel, egy parti pedig remis lett. A remist Caral és Van den Bosch érték el egymással szemben. Brinckmann, aki a torna végére szenzációs formáiba jutott, 66 lépésben, francia mérkőzésben győzött Przepiorkával szemben. Capablanca vezérgyalog-megnyitással, 33 lépés után nyert Vajda dr. ellen. Colle ugyancsak vezérgyalog-nyitással, 24 lépésben győzött Thomas ellen. Havasi szintén vezérgyalog-partiban, 35 lépés után győzte le Tartacowert. Kitűnően szerepelt Steiner, aki a sötét bábokkal játszott és 36 lépésben mégis győzelmet aratott az indiai módszerrel védekező Monticelivel szemben. Rubinstein szintén sötét bábokkal küzdött és legyőzte 26 lépés után Prokesch mestert. A torna egyetlen függő játszmáját, amelyet Van den Bosch és Brinckmann vasárnap szakítottak meg, Brinckmann nyerte meg a holland mester ellen. A torna végeredménye a következő: 1. Capablanca (Cuba) 10*4 (1500 P) 2. Rubinstein (Lengyelország) 9(4 (1200 „ ) 3. Tartacower (Franciaország) 8 ( 900 „ ) 4. Thomas (Anglia) 7(4 ( 700 „ ) 5. Vajda (Magyarország) -1 ( 600 „ ) 6. Steiner (Magyarország) 7 ( 400 „) 7. Colle (Belgium) 6(4 ( 300 „ ) 8. Havasi (Magyarország) 6*4 ( 300 „) 9. Przepiorka (Lengyelország) 6 10. Canal (Peru) 5(4 11. Monticelli (Olaszország) 5(4 12. Van den Bosch (Hollandia) 4 4 13. Brinckmann (Németország) 4 14. Prokesch (Csehország) 2*4 A torna pálmáját Capablanca volt világbajnok vitte el, aki a verseny egész folyamán nagy fölénnyel szerepelt és úgyszólván az első perctől fogva biztos nyerőnek látszott. A Fehér Bagoly szövetség írta Leleszy Béla Az ötlet a Boboré v volt, ő hozakodott elő vele egy izgalmas magyar óra után a tízperces szünetben és mellette Sándor mindig ordított, hogy miért nem hagyják neki még egyszer átvenni a történelmet? Sándornak igaza volt, be is szekundázott egy félórával később és mikor visszafelé jött a németrómai császárság térképétől, olyan szemekkel nézett az osztályra, mint valami áldozati bárány. — Fiuk, ezt nem lehet törni! *— sivitotta Bobor a legelső padon lovagolva két tintatartó között. — Én rájöttem, hogy éppen a Turul utcai főgimnázium IV. B. osztálya van hivatva arra, hogy rendet teremtsen. Meg kell alapítanunk a Fehér Bagoly szövetséget! — Micsodát? — kérdezte Brugó hülendezve. Mi is figyeltünk és a sarokban Pimpi meg Vágó abbahagyták a verekedést. Bobor kis pepita zsebkönyvet vett elő a fekete kabátjából, aztán lelkendezve magyarázta: — Egész Budapest tele van helyesírási hibával, fiukl A hirdetések, reklámlapok, cégtáblák, a kiadó szobákat hirdető cédulák, a hivatalos hirdetmények, írtoborfeliratok. Általában, amit nők írnak, az már maga egész külön gyűjteménye a helyesírási hibáknak. — Ez igaz! — mormogtuk bosszankodva. — A IV. B. meg fogja tisztítani a helyesírási hibáktól Budapestet! Alapítsuk meg a Fehér Bagoly szövetséget, hatvanhat taggal! — ötvennyolccal! szólt közbe a nagyfejű Vizi. — ötvenhattal, mondom! — harsogta Bokor. — Mert Paga, meg Surják még nálunk se tudnak helyesen írni, ők nem lehetnek a tagjai! A IV. B. nem kompromittálhatja magát velük! A két fiú hevesen tiltakozott, de a többség lehurrogta őket. — A Fehér Bagoly szövetség tagjai szent fogadalmat tesznek arra, hogy sorra járják Budapest utcáit, nyilvános helyeit, kiránduló telepeit és kérlelhetetlenül irtják majd a helyesírási hibákat. Mindenkinél lesz hogy kék és fekete ceruza, gummi, tuss és ecset. A tagjaink igazolványokat kapnak és a szövetség megbízásából a saját hatáskörükben járnak (1. Ajánlom, hogy kíméljék az egyéni érzékenységet, csak ott hatoljanak be üzletekbe és lakásokba, ahol az elkerülhetetlennek látszik. És mindenütt hordozzák körül a felvilágosítás fáklyáit. Nagy éljenzés következett, akkora, hogy Marczinkai tanár úr be is nyitott és megvillantotta a pápaszemét. De jogtalan volt a lépése, mert tíz perc volt és akkor a tanároknak coki az osztályokból, szép is volna. Marczinkay tanár úr tehát körülnézett, aztán megint kihúzta a fejét és betette az ajtót, ő sose szerette a zugot, pedig nálunk a négy nagy ablak tárva-nyiva volt. Honorka tanár az emberevő kedvében volt a tíz perc után, így nagy beszekundázások következtek. Mindez azonban nem ronthatott a hangulaton, a legnépszerűbb osztály nagy ünnepiességgel megalakította az elkövetkező tízperces szünetek alatt a Fehér Bagoly szövetséget és természetesen kibuktatta a vezetőségből Bobort. Bobor ugyanis rossz futballista volt és csak százkét centit ugrott magasba, ő maga is belátta, hogy így jobb lesz a háttérben maradnia . A Fehér Bagoly szövetség tagjain aznap délután kezdték a razziákat a mit sem sejtő fővárosban. Kettesével, hármasával vagy magánosan komoly fiúk rótták az aszfaltot és összeráncolt szemöldökkel figyelték a betűket mindenfelé. Egyelőre csak adatokat gyűjtöttek, csak itt-ott léptek a tettek mezejére. A szövetség például határozottan túlkapásnak minősítette Szivák szövetségi tag eljárását, akinek afférja támadt a villamoson és azt bejelentette. Előadása szerint ugyanis a villamoskalauz ezt kiáltotta be egy megállónál. — Dezserfi-utca! Szivák Ferkó, úgyis mint Fehér Bagoly, ezen felháborodott. Rendreutasította a kalauzt. — Nem Dezsewfi, hanem Dezsőfi, kérem. A Dessewffy régi nemesi név írásmódját nem szabad betű szerint olvasni! A kalauz tiszteletlenül válaszolt és a kocsiban heves vita támadt. Két úr Sziváknak adott igazat, de a kocsi többsége kicsatolta őket és Szivákkal együtt a következő megállónál le kellett szállaniok a felgerjedt tömegindulatok elől. A Fehér Bagoly szövetség eltiltotta tagjait hasonló kicsapongásoktól azzal, hogy nem mindenki járhatott a Turul utca IV. B-ben, ennélfogva magasabbrendű tudás csak kevesektől követelhető. Különben is a helyesírást ez a dolog csak igen távolról érinti. — Vannak szellemi proletárok is — jelentette ki Wörner Gyuszi elnök igen komolyan —, de ők azért tiszteletreméltó tagjai lehetnek a dolgozó társadalomnak! A szövetség tagjai teljesen elkoptatott ceruzájukkal és a jól végzett munka elégedettségével jelentek meg a reggeli elbeszéléseken. A kiadó szobák teljes ellátással és egyebekkel rettentő munka elé ámították a szövetség tagjait, de ők hangyaszorgalommal dolgoztak. Villanypóznákra ragasztott cédulák se riasztották vissza őket, fölmásztak a bűnös plakátig és irgalmatlanul megdolgozták, ahol észrevették a hibát. A mozihirdetések szörnyűségeit ujjongva beszélték meg és kiáltó eréllyel javították ki, a figyelmük kiterjedt a szórend hibáira is és hamarosan több sebesülés történt, mert a város milliónyi néprétege érthetetlenül ellenszegült a mi javító munkálatainknak. Urbán Lisa a legkitűnőbb mászónk, így történt, hogy amikor egy nagykörúti óriási üzlet homlokán, a második emelet magasságában ezt a cégtáblát fedeztük fel másfélméteres aranybetűkkel: „Dénes Mihály és unokaöcse”, őrá került a sor. Előbb természetesen tárgyaltunk a céggel, Weisz és Csűri bementek, megkeresték az igazgatót és a Fehér Bagoly nevében figyelmeztették őt a cégfelírás helyesírási hibájára. — Nem unokaöcse, kérem, hanem unokaöccse! Két eé, egyes. Ezt mindenki tudja nálunk a IV. B-ben, még Surják is! Tessék kijavíttatni, mert önökön röhög évek óta az egész város. Az igazgató dühös lett és két markos szolgával kergettette ki szövetségünk küldötteit. A szövetség rendkívüli ülést tartott és erélyes intézkedésekre szánta el magát. Éjszaka két órakor Orbán Lisa felmászott az óriási cégérig és beragasztotta a hiányzó cét papíron a cégtáblába, amíg négy más Fehér Bagoly őrt állott a körúton. Csodálatos, hogy a beragasztást ép úgy nem vette észre senki napokig, mint előbb a szörnyű helyesírási hibát, végre egy nagy zápor lemosta a papírbetűt. Kovaliknak egy lakatosműhellyel gyűlt meg a baja. Ő egészen jóhiszeműen kopogtatőtt be és elmagyarázta a nagybajuszt a főnöknek, hogy üzleti táblájuk hibás. ..javitásokat elválallok, ez nagyon különös játék a betűkkel, vetesse le a táblát és festesse át, de hamarosan. A laikatosmester azt mondta, hogy Kovatk még nem tanult eleget és hogy ha a IV. B helyett az ő inasai közé ült volna be, már sokkal többet tudna. Kovatk meglepetve látta, hogy a Howorka és Purczel tanár urakra való hivatkozás sem tett semmi hatást, sőt az egész műhely nevetett, amíg ő felfelé botorkált a lépcsőkön a szuterrénből. Később Kovatk önhatalmúlag tett javításokat az üzleti táblán odakint és alig tudta elkerülni az utánadobált fadarabokat. A legkevesebb baj a kiadó szobák és lakások hirdetéseinél volt, ugyanis senki se vette észre a kapuknál a Fehér Baglyok működését. A nagy hirdetőoszlopokon női írással apró ceruzaüzenetek voltak: Vártunk relátok, mint! — vagy,it voltam Kató fél 8-éig, — hát ezt se lehetett tűrni. Sajnos, itt történt a szövetségben az első szakadás, a Vinyák Feri dühös lett, mert az ő Bezsijének az írását is kijavították és röhögtek rajta, mire ő kijelentette, feladja az egész bűnszövetkezetet. Mi rögtöni ülésen úgy döntöttünk, hogy az árulók halállal büntetendők, amint már a régi rómaiak behozták. A szövetség működésének a tizedik napján történt a katasztrófa. Szivák Ferkó elsápadva jelentette, hogy a főgimnázium kapualjában, üveg alatt, egy hivatalos hirdetményen állapította meg a helyesírási hibát, így: M. kir. vallás- és közoktatásügyi ministérium. Márpedig vagy minisztérium, vagy ministérium kell oda aláírásképpen, de féllatin, fél-magyar írást még a közoktatásügyi minisztertől sem tűrhet el a Fehér Bagoly szövetség! Megrázó órák következtek a szövetségben. Titokban haragudtunk a minden lében kanál Szivákra, de nem lehetett kitérni, pedig éreztük a nagy tragédiák előszelét. Egy őrizetlen pillanatban betörtük az üveget és óriás betűkkel kijavítottuk a hibát, de tudtuk, hogy ezzel megöltük a szövetséget. Honorka és Purczél inkvizíciós eljárása kinyomozta a tetteseket, leleplezte titkos társulatunkat és hatalmi önkénnyel feloszlatta azt, bár meglepetésszerűen eltekintett a bűnösök üldözésétől. A Fehér Bagoly szövetség beszüntette működését és sajnálattal látjuk, hogy azóta szeretett fővárosunk ismét szabad dzsungel lett a helyesírási hibák átkos vádjainak számára. Nincs egyéb hozzátenni valóra. ÚJSÁG KEDD, 1929 SZEPTEMBER 17 Is fELTALÁLÓ NAFTAL ÉS A FELTALÁLÓ ÉJSZAKA AKI FELNYITOGATTA, DE BETÖRÉSMENTESSÉ IS TETTE A LEGBIZTOSABB ZAVAKAT Kopenhága, szeptember. (Az Újság tudósítójától.) Az itteni törvényszék néhány nappal ezelőtt ítélt egy nevezetes emberről, kit a skandináv nyilvánosság már jó ideje ismer ezen a néven: a celluloidszalag feltalálója. A per oly szenzációsnak ígérkezett, hogy a tárgyalótermet túlzsúfoltsága miatt hamarosan le kellett zárni, úgy hogy az ajtón kívül maradtak azok az eféle bűnügyek iránt érthető okok miatt fokozatosanérdeklődő ifjak és öregek, kik azt remélték, hogy a kihallgatások során az új betörőfortélyok egész sorával fognak megismerkedni. A feltalálót, ki a bíróság előtt állt, Bodé úrnak hívják. Ez az ur már évekkel ezelőtt felkeltette maga iránt a skandináv nyilvánosság érdeklődését. Bódé úr feltalált egy kiváló módszert, mellyel egy egészen közönséges, finom celluloidszalag igénybevételével ki lehetett nyitni minden „biztonsági" zárat, még a világhírű Yale-zárat is. Bódé Kopenhága és Stockholm vagyonos kereskedőinek egész soránál próbálta ki ezt a metódust, csak hogy az ő szempontjából az volt a baj, hogy a hatóságokban nem volt elegendő érzék e zseniális találmány érdeme iránt. Bodó úr tehát néhány évre kénytelen volt visszavonulni az úgynevezett forbedringsbusba, magyarul: javítóintézetbe. S ekkor tette azt a tapasztalatot, hogy van egy zár, melyet még ő sem kénes kinyitni a találmányával: a börtönajtó zára. De végre mégis kiszabadult. S ekkor új, nagyszabású vállalatba fogott, tudniillik gyárat alapított, mely kizárólag a Yale-zárak betörésmentessé tételét tűzte feladatául. Az erre való találmánynak megint Bodé volt a mestere, s ez a találmány természetesen lehetetlenné tette a záraknak még a Bodé-féle celluloidszalaggal való kinyitását is. Tessék elképzelni: a szabadalmazott zárak felnyitásának szakembere gyárat nyitott a saját találmánya ellen való védekezés lehetővé tételére! Vállalatának élére Bódé saját magát állította igazgatónak. Ragyogó rábeszélőképességgel írta le Kopenhága éjjeli életének azok a gonosz csontjait, kik celluloid-szalag segítségével akarják kinyitogatni a zárakat. A kereskedőknél tett üzleti látogatásai alkalmával pedig magával vitt egy ilyen szalagot, hogy bemutathassa gyakorlatilag az új találmányát. A kereskedők százai győzették meg magukat és megvették Bódénak a szabadalmazott zárak védelmére szolgáló új találmányát. De most elkövetkezik a feltaláló balsorsa. A brit Yale-zárak készítői, mikor hírét hallották ennek a találmánynak, közhírré tették a skandináv újságokban, hogy az ő záraik feltétlenül ellenállnak a betörés minden kísérletének, a közönség legyen résen. Bódé dühbe gurult és levelet írt a szerkesztőségeknek, hogy mindez szemenszedett valótlanság. Valóság szerint pedig már az első per alkalmával bebizonyosodott, hogy Bódé minden nehézség nélkül százötven Yale-zárat nyitott ki a celluloidszalagjával. De csak hadd írogassanak az angolok az újságoknak. Bódé megnagyobbította a gyári üzemét. Utazókat, árusítókat és továbbárusítókat szerződtetett és kitanította őket, hogyan kell azzal a híres celluloidszalaggal minden zárat kinyitani. S a találmánynak ezek ragyogó kelendőséget biztosítottak. Ez történt nappal. De ejnek idején a feltaláló bosszút szokott állni a gyáron és tömegesen követte el a betöréseket főképen ott, ahol az ajtók, íróasztalok és szekrények Yalezárral voltak biztosítva. Tehát az egyikfeltaláló csoport* rendkívül érdekes harcot indított a másik ellen. Hetekig és hónapokig végezte Bódé a betöréseket s a szabadalmazott zárak százait nyitogatta ki ez idő alatt. Néhány nappal a betörések után pedig mindannyiszor elküldötte utazóit a kárvallottakhoz s ezek rendszerint megvették a felajánlott találmányt, hogy biztosítsák üzletiket minden betörés ellen. De ez az akció már szeget ütött a rendőrség fejébe. Köztudomású volt, hogy senki a Yale-zárakat úgy kinyitogatni nem tudja, mint Bódé s mikor a detektívek egy éjszaka lesbeálltak, egy szövöttáruüzletben a feltaláló és gyártulajdonos urat betörésen érték. Bódé édén akkor hárompercnyi rekordidő alatt nyitott ki egy szabadalmazott zárat. És a bíróság a napokig tartó bizonyító eljárás befejeztével Bódé urat néhány évre visszaküldötte a forbedringsbus lakói közé.