Ujság, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-01 / 197. szám
VASÁRNAP, 1929 SZEPTEMBER 1 ÚJSÁG A KUTYA . Ezelőtt nem szerettem a kutyát. Megvetettem lihegő, nyaldosó rajongását, amellyel magát az ember akarata alá vetette. Aztán meg a kutya őrizte meg és bocsátja az ember rendelkezésére azokat az állati vad ösztönöket, amelyeket a kultúra évezredek folyamán az emberből kipárolt. A juhászkutya tartja kordában a játékos bárányokat, kegyetlenül megtépázva szeplőtlen bundájukat; a vadászkutya riasztja ki menhelyükről az ijedt vadakat és kergeti a puskacső elé; a rendőrkutya acsarkodó dühvel ugrasztja meg a rongyosruhájú csavargókat, a bűnt szegényes fantáziájával mindig csak a rongyokban sejtvén. Belátom, hogy mindezek hasznos szolgálatok az ember nézőpontjából és meglehetős szerény javadalmazással viszonoztatnak, de éppen ez az igazi előkelő arisztokratikus szellem: elfogadni a szolgálatot és megvetni a szolgát. Mondom, ezelőtt nem szerettem a kutyát. De most láttam valamit Bonnban, ami arra késztet, hogy lovagiasan elégtételt adjak neki. A szép Rajna-parton egy idősebb úr sétált és kezében egy szép farkaskutya pórázát tartotta. Szépen, csendesen mentek egymás mellett, az úr felfele tartott arcával beleszagolt a napfényes levegőégbe és mivel errefelé majdnem mindenkinek van kutyája, igazán nem tűnt volna ki a sétálók tömegéből, ha véletlenül észre nem vettem volna, hogy a farkaskutya nyakában egy vörös kereszt lóg. Ekkor jobban megnéztem és láttam, hogy az ember vak és a kutya mint hivatásos vezető ballag mellette. Most, hogy jobban figyeltem, több ilyen párt is láttam a sétányon. Amint megtudtam, a Vöröskereszt Egylet nevelte ki ezeket a farkaskutyákat és adja oda a vakembereknek. A nevelésnek, vagy ha jobban tetszik, az idomitásnak ilyen csudáját elképzelni se tudtam volna. Hogy a kutya elfojtja valamennyi kutya ösztönét és egyesegyedül szemét, körültekintő figyelmét tartja ébren, hogy gazdáját szolgálja vele. Folyton fel-felpillantva gazdájára, higgadtan lépést tart vele, a póráz egy pillanatra se feszül meg, hidegen halad el a legkecsegtetőbb sarokkövek mellett, az ember csoportok között megkeresi a sikátorokat, ha a gyalogjáró aszfaltja véget ér, megáll és lassan vezeti le gazdáját, nehogy megbotoljék, kikerüli szépen a pocsolyákat, amiket az öntözés, vagy az eső hagyott a kövezeten, ha nagyon süt a nap, átvezeti gazdáját az árnyékba és ha egy üres padot talál, odakinálja a gazdájának. — Itt talán pihenhetnénk egy kicsit. Néha szembetalálkozik a kollégájával, aki a maga gazdáját sétáltatja. Éppen csak egy pillantásra összenéznek, aztán tovább mennek. A járásuk megfontolt, az arcuk komoly, szemükben a kötelességtudás borong. Az ember szinte odaképzeli az aktatáskát az oldalukra. A kutya, amely évezredeken át megszokta, hogy vakon engedelmeskedjék az ember akaratának, most arra vállalkozott, hogy a maga akaratával vezesse a vak embert. És ami még ennél is nagyobb dolog: szolgája marad az embernek, bárha tudja róla, hogy nyomorék és hogy semmi irányító akaratot se várhat tőle. Megilletődve néztem a farkaskutyát. Farkát rezignáltan lecsüggesztve, az élet kínálkozó örömeit megvetve haladt a gazdája mellett. Egy szép orosz agár odafutott és invitálóan szagolgatni kezdte. A farkaskutya csak a fejét hajtotta egy kicsit félre és szelíden hátraszólott: — Ugyan ne izólj már, látod, hogy el vagyok foglalva! Nagy Endre Vasárnap délután kezdődik a budapesti nemzetközi sakkverseny Tizenötezer pengőt kapnak a versenyzők. Niemzovits és Spielmann nem indul. Capablanca a favorit. „A karlsbadi nagy per fellebbezési tárgyalása" Alig zajlott le a karlsbadi sakkverseny, vasárnap már megkezdődik Budapesten a sakktorna, amelyet a Budapesti Sakk Kör rendez a főváros égisze alatt. Szombaton este megtörtént az ünnepélyes fogadtatás a Gellért-szállóban, ahol háromszáz lelkes pesti sakkozó gyűlt össze, vezetőik Fleissig Sándor, Lobmayer Jenő és Abonyi István vezetése alatt. Fájdalom, a budapesti sakkverseny nélkülözni fog néhány nagy sakkmestert. Így nem jött el Niemzovich, a dán nagymester, a karlsbadi torna nyertese és Spielmann sem, aki Capablancával Karlsbadban a második helyet holtversenyben foglalta el. Ők egyelőre ülnek babéraikon. Bogoljubov pedig azért nem utazott Budapestre, mert a kissingeni sakkvilágbajnokságra készül, de azért még mindig nagyon érdekes mezőny fog harcolni a kockás táblák mellett. A főváros áldozatkészen sietett a Budapesti Sakk Kör segítségére, amely Szén József, az első magyar sakkmester, Pest város levéltárosa emlékezetére rendezi meg versenyét. A verseny színhelye a Vigadó, kezdete vasárnap délután három órakor és naponkint hét órát fognak küzdeni a játékosok. Miközben gyülekeznek a játékosok, az érdeklődök tömege csoportosul Capablanca, a kubai mester köré, akit legutóbb a Siesta-sakkversenyben láttunk. Capablanca most is világfias, ebben különbözvén kollégáitól, akik valamennyien szemüvegesek és szobatudós külsejűek, különösen Rubinstein, aki egész fiatalos lelkesültséggel készül versenyére. Abonyi István, a Budapesti Sakk Kör ügyvezető elnöke, a sakkversenyről ezeket mondja: — A budapesti sakkverseny, amely holnap, vasárnap kezdődik, tulajdonképpen a karlsbadi nagy per fellebbezési tárgyalása Megjelent most Budapesten csaknem valamennyi világhírű versenyző, kivéve Niemzovitsot, Spielmant és Bogoljubovot. Maróczy lesz a tornavezető és ez biztosíték arra, hogy a verseny hibátlanul fog lefolyni. Niemzovits és Spielmann pihennek babéraikon, Capablancát viszont annál jobban fűti a vágy, hogy minél eredményesebben szerepeljen. Érdekes, hogy a mostani budapesti verseny szereplői valamennyien a modern iskolát játsszák, a pesui Canalt kivéve. Reméljük, hogy a három magyar versenyző az Angliában első díjat nyert Vajda Árpád dr., Steiner és Havasi becsülettel fogják megállni helyüket a versenyben. Érdekes különben, hogy a mi nyolcmilliós nemzetünk egy évtized alatt öt nagy nemzetközi versenyt bonyolított le; ez a szám igen intenzív sakkéletre mutat. A versenyzők tizenötezer pengőt kapnak, még a legutolsó helyezett is tiszteletdíjban részesül. Ezenfelül valamennyi mester a főváros vendége. A megnyitó ünnepség A megnyitó ünnepséget Bérczes Jenő helyettes polgármester francianyelvű beszéddel nyitotta meg. Beszédében egyebek közt így szólt: — Az elme sportjának tudósait, a sakkjáték legkiválóbb nemzetközi mestereit köszöntöm itt, akik e gyönyörű, komoly játéknak tökéletesítésén és kifinomitásán munkálkodnak a vérbeli sportolók kitartásával s a legtiszteletreméltóbb tudósok szakszerű felkészültségével. Hogy idegfeszítő munkájukat mi, magyarok s különösen mi, budapestiek a legteljesebb mértékben értékeljük, annak legnagyobb bizonysága az a kilencven esztendő, amelyre a Budapesti Sakkor visszatekint s az a tény, hogy ezt a versenyt maga Budapest székesfővárosa rendezi annak a Szén Józsefnek emlékezetére, aki maga is e városnak, illetve Buda és Pest egyesített testvérvárosok egyikének kiváló főtisztviselője volt. Fleissig Sándor kincstári főtanácsos a Magyar Sakkszövetség nevében köszönetet mondott a székesfővárosnak. A Budapesti Sakkor képviseletében Abonyi mester, a kör ügyvezető igazgatója mondott üdvözlőbeszédet. Reméli, hogy a nemzetközi sakkverseny a nemes vetélkedés szellemében fog lefolyni, ahogy azt Budapest székesfővárosa és a népes magyar sakközönség bizton reméli. Bérczes Jenő helyettes polgármester ezután a nemzetközi sakktornát megnyitóiának jelentette ki, majd felolvasták a sorsolás eredményét, amely szerint a versenyen résztvevő mesterek a következő sorszámokat nyerték: 1. Rubinstein Akiba (Lengyelország). 2. Steiner Endre (Magyarország). 3. Tartacower Savielli dr. (Franciaország). 4. Sir George A. Thomas (Anglia). 5. Vajda Árpád dr. (Magyarország). 6. Van den Borsch (Hollandia). 7. Brinekmann O. (Németország). 8. Canal (Belgium). 9. Capablanca (Kuba). 10. Colle (Belgium). 11. Havasi Kornél (Magyarország). 12. Montecelli (Olaszország). 13. Prokesch (Csehország). 14. Przepiorka (Csehország). A nemzetközi sakktorna vasárnap délután három órakor kezdődik a budapesti vigadó kistermében. Az első napon a következő párok mérkőznek: Rubinstein—Przepiorka, Steiner—Prokesch, Tartacower—Monticelli, Thomas—Havasi, Vajda—Colle, Van den Borsch—Capablanca, Brinekmann—Canal: A főváros diszbankettje A megnyitó ünnepség után a vendégek megtekintették a Gellértfürdő hullámfürdőjét, majd onnan felvonultak az első emeleti hangversenyterembe a diszlakomához, amelyet a székesfőváros adott a mesterek tiszteletére. A banketten az első felköszöntőt Bérczes Jenő dr. helyettes polgármester mondotta francia nyelven. — Az önök sakktornájának fénye most be fogja ragyogni Budapestet és Magyarországot s az önök hírével néhány napra a mi hirünket is felkapja a nemzetközi sajtó és szeretetöpíti a nagyvilágba. Legyenek meggyőződve, hogy mi büszkék vagyunk arra a dicsőségre, amely az önök jelenlétéből árad ránk, de ne felejtsék el, kérem, azt sem, hogy Budapest és Magyarország méltó is arra a megbecsülésre, amelynek önök adták tanújelét akkor, amidőn versenyük színhelyéül Budapestet választották. Az alpolgármester beszéde után Lobmayer tanácsnok szólalt fel, aki beszédében utalt a nemzetközi verseny iránt világszerte megnyilvánuló érdeklődésre, amelynek egyik eklatáns jele a külföldi sajtó érdeklődése és tudósítóinak nagy száma. Tinsley a Times tudósítójára emeli pohaszát, Brinekmann német sakkmester pedig Magyarország nagyszerű szereplését méltatta a sakkjáték történelmében. Maróczy Géza — saját szavai szerint — mint «az élő sakkmesterek szeniora» üdvözölte a most megnyíló nemzetközi versenyen résztvevő ifjú mestergárdát. Bartos Árpád szövetségi kapitány a Magyar Sakkszövetség nevében üdvözölte a nemzetközi érdemű sakkmestereket, akiket biztosított a magyaros vendégszeretetről. Capablanca kubai nagymester, a volt világbajnok meleg szavakkal mondott köszönetet Budapest székesfővárosnak a verseny rendezésért. A volt a múlt szezon vezető divatcikke A jövő idényre ezt a sikereken felülmúlhatatlan, a belföldön, valamint a nagyvilágban páratlan népszerűségnek örvendő cikket ragyogó új mintákkal, régi minőségben hozzuk forgalomba. Az új idényre a Pansetten kívül öt új Godberger-Bemberg cikkel jelenünk meg, melyek hölgyközönségünk legmesszebbmenő igényeit a legtökéletesebben fogják kielégiteni. A legfényesebb báli toilettetől a legegyszerűbb mindennapi pongyoláig; a kora tavasz vidám utcai ruháitól a lóversenyek tündöklő complet-jéig;a forró nyár leheletkönnyű gázszerű ruhái, mind megtalálják anyagukat új Goldberger-Bemberg szöveteink között. PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK egy jelmondatra, mely a mondatban felhasználandó Goldberger- Bemberg szavakon kívül legfeljebb öt szóból álljon. A jelmondatot összes Goldberger-Bemberg cikkeink hirdetéséhez kívánjuk felhasználni, utaljon tehát ez a mondat gyártmányaink közismert elsőrangú minőségére vagy rendkívüli népszerűségére. Pályázni lehet egyszerű levélben, legkésőbb 1929. szept. 14-ig. A pályázatokat háromtagú jury bírálja meg, melynek elnöke: Heltai Jenő, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke, tagjai: dr. Bányász Jenő, a budapesti ker. és iparkamara titkára, és budai dr. Buday Goldberger Leó vállalatunk elnök-vezérigazgatója. A jury ítéletét az 1929. szeptember hó 21-i napilapokban közöljük és ugyanaznap fizetjük ki a díjakat főpénztárunknál. A díjazott pályázatok felett szabadon rendelkezünk. Dij 1. díjak: 500 pengő II • „ 300 „ III. „ 200 . 3.0 vigaszdnj : 30 A jurynak joga van a díjakat más felosztásban is kiadni. GOLDBERGER SÁMUE ÉS FIAI RT Levélcím: Budapest 510 7