Ujság, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-29 / 23. szám

SZERDA, 1938 JANUÁR , ÚJSÁG SPORT Barátky a Hungáriában marad Néhány nappal ezelőtt olyan hírek terjedtek el, hogy Barátky Gyula, a Hungária jóféspe négű all-roman játékosa, aki téli szabadságát Nagyváradon, a szüleinél töltötte, nem tér vissza a Hungáriához. A Hungária számára Barátky elvesztése újabb gondot jelentett volna, hiszen még Kalmár sem kombattáns harcos, Skvárek is hiányzik, így még egy csatárt nehezen nélkülözhetett volna. Érdeklődtünk illetékes helyen, ahol a következő felvilágosítást adták:: — Barátky távozásáról szó sem volt, et egész kitaláláson alapszik. Barátkyt augusztusig a Hungáriához köti a szerződése, amelyet a játékos áll is és most, hogy a téli szabadsága lejárt, természetesen újra bevonul... A Hungária legközelebbi tréningjén már Barátky is részt vesz. Amatőrök és professzionisták harca a Ferencvárosban Átszervezik a B-tribünt Sportkörökben régen tudnak arról, hogy a Ferencváros és az FTC között bizonyos ellentétek keletkeztek, amelyek most, hogy a Ferencváros B-tribün néven ismert tagszervezetei át akarják szervezni, újból fellobbantak. Az FTC felhívást bocsátott közzé, amelynek lényege az volt, hogy a zöldfehér színek hívei ne a profi egyesület külön tagszervezetébe, hanem az amatőr FTC kentein belül szervezkedjenek. Erre a felhívásra a Ferencváros Futball Clubnak a taggyűlés által megválasztott tizenkéttagú bizottsága a maga álláspontját a következőkben szögezi le: Az FFC belügyminiszter meg jóváhagyott alapszabályok alapján alakult meg, amely alapszabályok ma is érvényben vannak; a 12-es bizottságnak tehát nem áll módjában a tagok összesége nevében az FTG-vel megállapodásokat létesíteni, mert erre az alapszabályok rendelkezései szerint csak a klub választmánya és tisztikara, végsőtökön a tagok közgyűlése van feljogosítva. Minthogy az FFC-nél az egyéves működés ellenére az alapszabályszerű vezetőség a mai napig hiányzik, a 12-es bizottság kötelességének tartja elsősorban a közgyűlés össz firkatásá, iránti lépéseket m^fé^i," hogy'a tagoknak'a" közgyűlésen adjon alkalmat olyan vezetőség megválasztására, amely hivatott az FTC vezetőségével a tárgyalásokat felvenni és azok eredményét az újra összehívandó közgyűlés által letárgyaltatok Az FFC mint a múltban nem volt, úgy a jelenben sem és a jövőben sajt lesz az FTC sem a Ferencvárosi FC Rt. érdekei ellen működő társadalmi szervezet és éppen ennek biztosítására már a vezetőség megválasztására összehívandó első közgyűlésen alapszabályain oly módosításokat fog javasolni, melyek akár az FTC, akár az FFC Rt. szempontjából ütköző pontoknak tekinthetők. Az FFC-t ily módon való eljárásában tisztán az alapszabályok utasításai és rendelkezései irányítják, nincs különválási törekvése, mert még önálló Modként való létezése esetén is alapszabályszerű célja lesz az FTC és az FFC Rt. erkölcsi és anyagi támogatása; viszont azonban azon kérdés felett, hogy ezen célját az FTC-n belül, vagy kívül, de vele egy úton haladva óhajtja-e megvalósítani, csak az alkotmányos és alapszabályszerű formák legszigorúbb betartása mellett határozhat. A taggyűlés nevében, a 12-es bizottság nem dicsekszik a zöld-fehér színek iránt érzett szeretetével és lelkesedésével; •mert ezt mint ezen színek érdekeit mindenkor szívén viselő együttes természetszerű kötelességének tartja, de viszont nem ismeri el annak jogosultságát sem, hogy ezt bárki is egyedül önmagának vindikálja. Ha az alkotmányos formában összehívott ás ■megtartott közgyűlés úgy fog dönteni, hogy a klub testületileg belép az FTC-be, ennek a döntésnek minden tag alá fogja majd vetni magát, viszont ha a klub további fenmaradását fogják a tagok célszerűnek találni, ezen jogokat az FFG-től mint alapszabályokkal bíró klubtól elvitatni nem lehet. Bármelyik döntést is fogja meghozni a közgyűlés, a cél mindig azonos marad: az FTC-nek és az FFC Rt.-nak erkölcsi és anyagi támogatása. A 12-es bizottság sajnálatosnak tartja, hogy a nagy ferencvárosi család ezen belügye a nagy nyilvánosság, elé került és kifelé oly színezetet öltött, mintha a Ferencváros táborában széthúzás tenne. E tekintetben azonban a kezdeménye■zés ódiumát elhárítja magától és a taggyűlés nevében hangsúlyozottan leszögezi, hogy mindenben őt mindenkor a nagy ferencvárosi család érdekekt tartja szem előtt a zöld-fehér színekhez és a ferencvárosi tradíciókhoz tűzön és vizen keresztül hű marad, a törvény előírta szabályokon azonban magát túl nem teheti. Középiskolai vízipólókupa. A székesfőváros tanácsa által rendezett vizipólókupára harminckét fővárosi középfokú iskola vizipólócsapata nevezett, be. A kiírás értelmében a győztes iskola megkapja a vándordíjat, az első négy iskola csapatát a közoktatási ügyosztály díjazza a főváros érmeivel. Tekintettel a résztvevők, nagy számára, a Magyar Úszó Szövetség iskolai bizottsága elhatározta, hogy az 5, 6., 7. és 8. helyen végző iskolákat a MUSz új érméivel, díjazni fogja. A mérkőzések február 2-án délután 4 órakor kezdődnek az Rudas fürdő uszodájában. Izgalmak a hannoveri asztalitennisz-versenyen Hannover, január 28. A hannoveri német bajnoki asztali terniszversenyt ma folytatták. A sorsolás körül nagy izgalmakat keltett a körülmény, hogy a klasszikus versenyzők, különösen a magyarok már az előmérkőzésekben szembe kerültek egymással. A versenyzők rövid sztrájkja után, amelyen az osztrákok is szolidárisak voltak a magyarokkal, ma a versenyrendezőség eredeti programmja szerint megkezdődött a tulajdonképpeni bajnoki verseny, melynek első szenzációja, hogy Barna világbajnok csak ötszettes meccsen tudott győzedelmeskedni honfitársa, Boros felett Érdekes küzdelem volt Dávid és a lett Zimberg versenye, valamint az est egyik szenzációja volt Komáromy veresége, akit Pflügner (Hannover) győzött le. Eredmények: Férfiegyes: Glancz—Rosemnayer 21:2, 21:13, 21 :1, JV Mechlovits—Eycke 21:15, 31:19, 21:14, Zinnberg—Hopkins 31:15, 21:18, 21:13, Liebster— Pirzada 21:10, 21:11, 21:9, Barna—Boros 17:21, 21:14, 21:15, 19:21, 21:13, Mechlovits—Schubrinsk 21:5, 21:13, 21:10, Nikodém, Beck (Braunschweig) 21:10, 21:3, 21:11, Fehér—Hermann 21:10, 21:8, 21:12, Kelen—Henschel 21:19, 21:9, 23:21, 21:18, Oschinsch—Hansen 21:11, 21:8, 21:6, Dávid— Zimberg 20:22, 21:19, 21:19, 24:22. Női egyes: Kamatz—Redlich (lett) 21:18, 21:18, 21:16, Rüsteme—Lehrmann (Braunschweig) 21:11, 15:21, 21:11, 21:18, 21:16. Pflüger—Komárom? 13:21, 21:17, 19:21, 21:11, 21:8, Mednyánszky— Gál 21:18, 21:13. Gál feladta. A német asztalitenniszbajnokságban éjfélig már meglehetősen tisztult a helyzet. Érdekes küzdelem volt Szabados harca Glancz ellen, amelyben utóbbi nehezen győzött. Mednyánszky eddig fölénnyel dolgozott és könnyen bántol a berlini Stettinerrel. Jól tartja magát Madjoroglu, de, mint éjféli jelentésünk mondja, mégis kiesett a lett Oschisch révén. Érdekes Barna és Dávid találkozása, amelyben a világbajnok nem harcolt azzal a fölénnyel amellyel a számeredmény áll. A férfipárosban az érdeklődés Barna, Szabados és Liebster, Thurn játék felé fordult. A mérkőzés a kitűnő magyar együttes játszmája lett. Eredmények: Férfiegyes: Dávid—Zinnberg 20:22, 21:12, 24:22, 21:10, Caro—Frissmann 21:14, 21:16, 11:21, 21:17, Nyitrai—Bradsford 21:13, 15:21, 21:18, 15:21,21:15, Barna—Fehér 21:12, 21:17, 21:10, Madiaroglu—Booher 21:11, 21:11, 31:11, Maletek —Lindstedt 21:19, 21:19, 20:22, 31:18, Kelen— Mechlovits 21:13, 14:21, 21:14, 22:20, Glancz— Szabados 21:19, 20:22, 21:18, 21:17, Madjaroglu— Endholz 21:18, 21:16, 21:16, Thum—Fuchs dr. (Braunschsweig) 10:21, 21:8, 21:11, 21:9, Barna— Dávid 21:18, 21:9, 21:15, Oschisch—Madjaroglu 21:15, 24:26, 25:13, 21:18. Hölgyeöves: Wildam—Sipos 21:17, 31:23, 21:18, Kamatz—Pfingner 21:15, 16:21, 21:18, 21:15, Stettiner—Masakova 23:21, 15:21, 8:21, 21:12, 21:11, Mednyánszky—Stettiner 21:16, 21:5, 21:7, Karnatz—Wildamm 21:9, 21:10, 21:10. Férfi páros: Barna, Szabados—Liebster Thum 21:15, 26:24, 21:12, érte el. Talán a kezdetleges felszerelés is egyik oka lehetett, hogy a megrendelők sehogy sem akartak jelentkezni. Az is nagy baj volt, hogy a nyomda felállítása szinte egybeesett Vitéz János és Janus Pannonius összeesküvésének felfedezésével és így legképzettebb tudósaink nem foglalkoztathatták. Hess, elunva a hosszú tétlenséget, végre elhatározta, hogy a maga szakállára fog egy olyan kinyomtatásába, amellyel a vevők szélesebb rétegeire számíthatott. EZ Magyarország latin nyelvű története volt. Vállalkozását Karai anyagi támogatása tette lehetővé. Éppen ezért csekély ajándékul s neki ajánlja a Krónikát. A nyomtatvány 69 kisfolió alakú levélből áll és a korai sajtótermékekre jellemzően címlapja sincs, hanem közvetlenül az ajánlólevéllel kezdődik. A szöveg egyes fejezeteinek kezdőbetűit nem szedték ki; helyettük néhány sornyi üres tér tátong, ami arra volt szánva, hogy a példány leendő tulajdonosa ízlésének és anyagi tehetségének megfelelő diszketűket festessen bele. A ránkmaradt tíz példány közül legdíszesebb a lipcsei egyetem könyvtáráé. A Krónikán kívül a budai nyomdának még egy, sajnos keltezetlen termékét ismerjük: Szent Vazulnak De legendis poeticis című művécskéjét, melynek egyetlen fenmaradt példányát a bécsi nemzeti könyvtár őrzi. A nyomás kezdetlegességéből azt következtették, hogy ezt a húsz levélnyi kis füzetet előbb nyomtatták, mint a Krónikát. A teljesség okáért meg kell még emlékezni egy hely, év és nyomdász megjelölése nélkül megjelent harmadik nyomtatványról is, melyet Robert Proctor, a tizenötödik századi nyomtatványok egyik legkiválóbb ismerője, a budai műhely termékének tart. Galeotto Marzio olasz humanista De homine című művének első kiadása ez, melyet a szerzőnek Vitéz Jánoshoz intézett ajánlása vezet be. Sajnos, e nyomtatvány betűi, bár erősen hasonlítanak a kétségtelenül budai nyomtatványok típusaihoz, épp oly sok eltérést mutatnak a részletekben, mint hasonlóságot, több lapon görög szedés is van a szövegben, amivel ebben a korban csak igen kevés nyomda rendelkezett. A legfőbb nehézség mégis időrendi. Addig is, míg a De homine betűivel nyomtatott, Budáról keltezett könyv elő nem kerül, a harmadik budai nyomtatvány kérdése nyílt probléma marad. A budai műhely egyéb nyomtatványairól nincs tudomásunk; de nem lehetetlen, hogy az a kiáltvány, melyet Mátyás király HIt-ben — amikor Frigyes császárnak hadat üzent — Bécs város körterein kiragasztózott, szintén a budai sajtón készült. Miért és mikor szűnt meg legelső és hosszú időre egyetlen könyvnyomdánk, oly kérdés, melyre pozitív adatok híján, sajnos, csak feltevésekkel felelhetünk. Lehet, hogy elemi csapás semmisítette meg az Széniét de az is lehetséges, hogy a rypster meghalt, vagy hogy pártolás híján kénytelen volt odébbállni. Annyi bizonyos, hogy 1484-ben, mikor az esztergomi breviáriumot Mátyás király rendeletéből Feger Theobald budai polgár és könyvárus kinyomatta, a munkával külföldi könyvnyomtatót, valószínűleg a Nürnbergben működő Koberger Antalt bízta meg. raBOMIHY-noaiLOM Könyvnyomtatás Budán 1472-ben A nyugati kulturnépek javarészét megelőzve állították fel Magyarországon az első könyvnyomdát A közgyűlésnek, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesülete ma délután tartott meg, figyelmet érdemlő eseménye volt az az előadás, melyet Gulyás Pál egyetemi tanár, múzeumi főkönyv lámnok tartott Hess András budai nyomdájáról. Régi műveltségünk egyik legszebb emlékét elevenítette fel ez az előadás, része egy nagyszabású monográfiának, melyet Gulyás dr. a XV. és XV. századbeli magyarországi könyvnyomtatásról irt s mely a Magyar Nemzeti Muzeum Barátai Egyesületének támogatásával jelenhetik meg. Az első, nagy kvartatákban nyomtatott, kiállításával, százhatvan fakszimiléjével és szövegében elszórt ábráival fényesnek mondható rész már elkészült s nemsokára a második és lefejező rész ez év végén jelenik meg, díszére és gazdagodására nemcsak Magyarország, hanem a művelt külföld könyvtárainak is. A mű fejezetei közt mindenesetre a legérdekesebbek egyike az, melyet szerzője ma bemutatott. Ezekethallottuk tőle: Magyarországon, a nyugati kulturnépek javarészét: Hollandiát, Spanyolországot és Angliát megelőzve, 1472 vége, felé keletkezett az első könyvnyomda. Alapításának érdeme Karai László budai prépost nevéhez fűződik. Karai, mint Mátyás király alkancellárja,"1470 őszén követként a pápai udvarhoz ment. November elején érkezett Rómába s a következő év januárjának vége felé tért vissza hazájába. Rómában akkor két német származású könyvnyordaló, Süveynbeym és Pannartz társas cége virágzott, akik a Massimo-palotában rendezték be sajtójukat. Korai valószínűleg megtekintette az akkor ujdonságszántba menő vállalatot s a látottakon fellelkesülve, elhatározta, hogy a tudományos művelődésnek ezt a jelentékeny segédeszközét meghonosítja hazájában is. Reábízta a nyomda német munkásainak egyikét, Hess Andrást, hogy Magyarországon telepedjék meg és állítson nyomdát. Fraknói Vilmos Hess megtelepedésének időpontját 1471-re teszi, de a budai műhely egyetlen keltezett terméke, az úgynevezett Budai Krónika kinyomulása 1473 június 5-én fejeződött be. Hess a római nyomtatványok kerete — más szóval antikva — betűit vette mintául belyikészlete előállításánál, de a minták réjzben finomságát és metszésük élességét távolról sem A közgyűlés Hómon Bálint elnöki megnyitójával s a főtitkári jelentéssel kezdődött, mely két év munkájáról számol be. E két év alatt az egyesület 12.000 pengőt fordított vásárlásokra és tudományos munkák támogatására. Az összeg nem nagy, de figyelmet érdemel, hogy mily értékesen gyümölcsöztették. A Múzeum történeti osztálya számára Erdélyből nagyon érdekes gótikus faliszekrényt, a pápai kőedénygyárnak néhány produktumát, egy 16. századbeli bolgár munkájú ezüst ivócsészét , egy 13. századbeli magyar pecsétgyűrűt vásároltak. A régiségű osztály számára az ószőnyi és dunapentelei ásatások munkáját támogatták. A néprajzi osztály, gyűjteményének gazdagítására nagyobb kollekciót vettek a borsodi, sárközi, mezőkövesdi, somogyi és zólyomm megyei népművészet termékeiből. A természettudományi osztály keretén belül Zsivrty Viktor igazgatóőr tavaly részt vett a délafrikai, pretoriai geológiai kongresszuson és kirándulásai során igen értékes ásványgyűjteménnyel gazdagította ez . osztály anyagát. Az . egyesület két igen értékes munkát isadott tagjainak: Seltich Nándornak a zöldhalompusztai szkíta leletet ismertető munkálat, mely a maga nemében páratlan aranyleletnek tudományos leírását foglalja magában — és Gulyás Pál fent említett munkájának első részét, mely most kerül ki a sajtó alól. A mai közgyűlés tárgyai közt volt az a bejelentés is, hogy Gol Ödönné, a nemzeti múzeumi éremtár volt igazgatójának özvegye 80.000 pengő értékű budai házát és telkét végrendeletével a Nemzeti Múzeumnak hagyományozta. (-) A Magyar Földrajzi Társaság január 30-án, csütörtökön délután 6 órakor a Pázmány Péter Tudományegyetem földrajzi intézetének helyiségében (Múzeum-körút 6—8), tartandó szakülésén Szilády Zoltán dr. egyetemi magántanár ad előtti tapasztalataim Bulgáriában címmel. (Vetített képekkel.) (-) A Magyar Néprajzi Társaság január 29-én, szerdán délután 6 órakor a Magyar Tudományos Akadémia kistermében nyilvános felolvasóülést tart. Madarassy László A gyűjtés története címmel, Lajtha László pedig A gyűjtés eredménye címmel tart vettettképes előadást. Major Ervin a népies magyar műzene és a népzene kapcsolatairól beszél zenei bemutatásokkal. (1) A Szent István Akadémia I. osztálya január 31-én, pénteken délután 5 órakor a Szent István Társulat kistermében ülést tart, amelyen Bozóky Géza „A hamis, vagy meghamisított csekk kifizetéséből eredő kár viselésének kérdése".* című székfoglaló, értekezletét olvassa fd. 11 A modern lakások berendezésének nagymestere mszile-Kárpitos Szövetkezet IV. ker., Eskü ut 1. Orirm-mozgó mellett ((Nem mondhatom el senkinek. (Karinthy Frigyes perseskőnyee.) Huszonnégy vers. Az első vers első két sora úgy ikondul me®, mintha a líra és a versírás igazi értelmét és magyarázatát kiáltaná el először valaki: Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek., (Előszó.) Az olvasó bólint persze, erről vott szó. Mi lert írna különb verset, mi szüksége lenne különben rá? Huszonnégy vers, két évtized termése: minden egyes versen érzed, hogy utolsó pillanatban született meg, végső kényszer hatása alatt, mikor, már nem volt kint, nem lehetett halogatni, nem lehetett elmagyarázni, félrebeszélni, nem lehetett prózában elmondani, menthetetlenül előállott asz, pillanat, mikor el kell mondani mindenkinek és ! Hallgasd meg, aztán mondd utánam ezt, Versben mondom, hogy jobban megjegyezd’. (Méné, Tekel.) Mindezt szenvtélenül kiáltja, szinte emum* ciálja. Karinthy a 'kiáltó vers megteremtője, a legközvetlenebb páthosz kikiáltója. Minden mondanivalójával felénk fordul, nekünk és miattunk' szólal meg. • Még nem tudom, mit mondok majd, nem én, de a pillanat itt van, mikor nem lehet halogatni a dolgot. Valami ellenállást győz le, nincs ideje lírikus expozíciókban tetszelegni, rögtön a közepén kezdi Néhány verse szigorú, gondolati exaktságában úgy stat, mintha sürgősen sztenografálná abban a néhány, percben, amíg tart a seance. Versei korrektek és pontosak, érzed, hogy, itt minden a helyen van, nemlehet szavakat eltologatni, szinte aszkétikus egyszerűségben sorakoznak fel. Az ihlet perceiben a pulzusát fogja, figyel és jegyez. Egy érzést úgy tár fel két sorban, pincettával és késsel. Ember kérdez, almafa felett De ezt már inkább szóval mondom el. ~ T (Almafaj ! Ahováa költő csak lázas önkívületben jut éli a megismerésig, — Karinthy ott kezdi. Nem tudota megcsípni sehol, hogy vers közben jött reá: először volt a megismerés, aztán következett a vers, fegyelme költő fölötti. Nincs az a csábítás, kép, fordulat, melynek ellent nem tudna állami. Nem engedi, hogy a vers elvigye valahová. Erre valószínűleg nincs is ideje. Néha igazán csak egy ordításra futja a másodperc, amíg a látomás tart: ■ Dörgő menny, köszönöm, hogy elordítottad mtt ittad helyettem. Talán meghallja mégis ■ az Isten nagy más valakit Én csak ember vagyok, én hiába ordítanék.» (Zivatar.) Nincsenek lírikus pózai, nem öltözik fel a viharnak, se zugó tengernek, nem ölt maskarát. Mindvégig egy embert haznnk, akinek halasztás* ncsnijirp. mondanivalója van, tehát Én Isten nem vagyok * nem egy világ, se északfény, se álomvirág, hanem, minden külön értesítés helyett, ember, aki él („Mégis a legtöbb ...“ veti oda, szinte szemérmesen.) Időleges önkívületének "ismeri" ,okát és határait : ■ A megismerés, melyre ezek a versek, mint két óriási cölöpre acirkuszi, felépültek, kettős. Az első:t Szívedbenésem és föledberúgom. Rossz volt embernek lenned a világon.--■ Ez empirikus tény, melyet megindokol. Van ennél súlyosabb vádja is a teremtéssel szembeni «Lélekkel, kit viadalba küldtél Hadúr: — hadakoztam imerten — De jöttek rám orvul, testtel és hassal: ' Lélek voltam, verekedtem.* (Szerelmi öngyilkosság, 1909.} ■ Erre a hitvallásra: Llélek voltam... * épít fel mindent. Talán egy út vezet vissza az elárult lélekhez: a szerelem. Mondtam, sietettek, mondd, ' szeretsz-e -Mindössze ennyi volt a lecke, Mindössze ennyi a titok, . ■ . De jaj neked, ’ ha nem tudod, kiáltja kétségbeesetten. A varázskor bezárult, nincs tovább. Néhány verse a kötetnek :Lecke», ̋ Dudoló», 'Pitypangs, «A gyermek mostanában nyugtalan*)' páthosza hideg önkívületében, nyelve fegyelmezett, enunciáló ékességében az új magyar líra szinte titokzatos, páratlan, időtlenül fénylő ékköve marad. ím. s# (-) Magyary kottán előadása. Az Országos Nemzeti Klub január 29-én, szerdán az Országos Kaszinó földszinti termében összejövetelt rendezményen Magyary Zoltán . Magyar tudománypolitika*' 'címmel tart előadást A vacsora kezdete pontosan és 9 órakor, az előadás 9 órakor kez- - dődik.