Ujság, 1930. augusztus (6. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-01 / 173. szám
3 Zavarok a taxirendszámok körül A kereskedelmi miniszter is vizsgálatot rendelt el a taxi rendszámok kiosztása körüli bonyodalmak miatt. A taxirendszámok kiosztása körüli bonyodalom egyre nagyobb méreteket ölt. Ez idő szerint öt helyen indult meg a vizsgálat a legutóbbi taxirendszámok kiosztásával kapcsolatban. A vizsgálatok egyik részét a féltaxisok fellebbezése indította meg a Turul Bérautófuvarozók Egyesülete ellen. Sipőcz Jenő dr. polgármester ezt az ügyet véleményezés végett áttette a tisztifőügyészséghez. Ugyanebben az ügyben tettek összeférhetetlenségi bejelentést Gyurina János és 89 társa, amelynek nyomán az igazoló választmány legközelebb foglalkozik a Bohn József ellen benyújtott panasszal. A kereskedelmi miniszter is vizsgálatot rendelt el az illetékes kerületi elöljáróságoknál. A panaszok alapján vizsgálat indult a Halász Gyula elnöklete alatt álló Bérautófuvarozók Ipartársulata ellen is. Ezt a vizsgálatot az V. kerületi elöljáróság folytatja le. Megvizsgálják egyébként a Bérkocsissegédek Egyesületének rendszám-ügyét is. Ez az egyesület a kiosztás során öt rendszámot kapott a fővárostól. A panaszok szerint meghamisították volna az egyesület választmányának jegyzőkönyvét és illetéktelenek kapták volna a rendszámokat Kiterjed a vizsgálat ezenkívül a KÉKOSz autótaxi szakosztályára is. Ezek szerint jelenleg öt hatóság folytatja a vizsgálatot a taxirendszámok körüli visszaélések ügyében. A városházán Sipőcz Jenő dr. polgármester is jelentést tétetett magának a taxirendszámok ügyéről. A polgármester a holnapi napra magához kérette a főváros közlekedési ügyosztályából Romanóczy Olivér dr. tanácsjegyzőt, a taxiügyek referensét, aki részletesen informálni fogja a polgármestert a taxiügy állásáról és a lefolytatott vizsgálatok eredményéről. Sipőcz Jenő dr. polgármester ezek után rövidesen intézkedik a vizsgálat eredményéhez képest a városházán visszatartott taxirendszámok sorsáról. Az autótaxiengedélyek — mint ismeretes — az engedélyes nevére szólnak és azok át nem ruházhatók. Amennyiben valamely engedélyes tehát utód nélkül halna el, vagy ha rendszámáról bármilyen okból kifolyólag lemond, az engedély automatikusan visszaszáll az engedélyezőre, amely azután szabadon rendelkezik annak újbóli kiadásával. A mai rossz gazdasági viszonyok között a kistaxisok legtöbbje a megcsappant fuvarozási lehetőségek folytán alig keresi meg a rezsit. Ezért nagyon sok olyan kis taxis van, aki értékesítené szeretné rendszámát, hogy legalább így az abba fektetett tőkéjét visszaszerezve, valamint megélhetés után nézhessen. Minthogy a jelenlegi rendelkezés a jogátruházást nem engedi meg, a kistaxisok mozgalmat indítottak meg, hogy a főváros méltányolja indokolt kérelmüket, engedje meg az autótaxiengedélyek szabadon való átruházását. Bohn József törvényhatósági bizottsági tag nyilatkozatot küldött be, melyben kijelenti, hogy nem elnöke a Turul Bérautófuvarozó Egyesületnek és taxiengedélyeket nem járt ki. A Turul Bérautófuvarozó Egyesületet nem ő alakította. Fenti egyesület küldöttségét ő vezette Ripka főpolgármester, Sipőcz polgármester és Lobmayer tanácsnok elé, éppen úgy, mint ahogyan az utóbbi időben ilyen küldöttségeket minden más pártállású törvényhatósági bizottsági tag is vezetett. A valótlan tényállításokat tartalmazó cikk két aláírója, Gyurina János és Fazekas József ellen a megfelelő bűnvádi eljárást folyamatba tette. Erdélyi könyvek Kacsó Sándor: Vakvágányon. Kádár Imre: A fekete bárány. Szántó György: Utolsó hajnal, első hajnal. Hunyadi Sándor: Diadalmas katona. I. Erdélyi kritikusok részéről az elmúlt évek-,ben mind élesebben hangzott fel az a vád, hogy az erdélyi magyar írók valami különös hazódozással nem érintik az aktuális problémákat s ha igen, vagy a történelmi regény avult palástja mögé bújtatják el, vagy általános és örök emberi tartalmak sokszor már testetlen magasságába stilizálják, vagy az elbeszélés virtuozitásával surrannak el felettük, de a fájó, beteg és bomlasztó kelevénybe belevágni vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak. Ez a vád innen, messziről nézve, nem egészen igazságosnak látszik, hiszen a történelmi regényben Makkai Sándor, Tabéry Géza, Nyirő József, P. Gulácsy Irén, Szántó György száz százalékig megszólaltatta az erdélyi sorsfordulás nagy problémáit, habár csak szimbolikusan, Ligeti Ernő, Kádár Imre, Karácsony Benő, Székely Jenő, Molter Károly széles, európai horizontú tekintete se kerülte el a végzet által az erdélyi magyarságra parancsolt kérdéseket s az őserejü néplélek ritkán inkarnálódott olyan elbeszélő virtuozitásban, mint amilyen Tamási Áron írásaiban megcsendül. Ha mégis felhangozhatott a vád, más indító oka nem is lehetett, mint hogy a keményszavú kritikusok szerint mindaz a nagyszerű erő, akarat, szívósság és céltudatosság, ami az erdélyi irodalmat pár esztendő alatt világvonatkozásban is naggyá és jelentőssé fejlesztette, nem elég erős, nem elég akaratos, nem elég szívós és nem elég céltudatos, hogy hűségesen és döbbentő erővel vázolja fel a mai Erdély tragikus képét. Ez a vád a legélesebben talán Brassóban hangzott fel. Kacsó Sándor hangoztatta s ez a körülmény már előre is fokozott érdeklődést biztosít annak a kétkötetes, hatalmas regénynek, amit most „Vakvágár,gorí" címmel Kacsó Sándor bocsát a közönség elé. II. Formája regény, valójában fájdalmas és (Höbbenetes freskó, vigasztalap és keserű vádirat és önvád. Dokumentum, amelyben Kacsó Sándor a kisebbségi helyzet véres keresztmetszetét tárja fel. Kacsó Sándor az erdélyi irodalom székely árnyalatához tartozik, a Benedek Elek gárdájához, amelynek haló porában is vezére maradt Elek após törekvésében erős intellektuális ösztön nyilvánul meg, de ez az intellektuális ösztön gyökereivel visszatapint a földhöz, a néphez. Kacsó Sándor kegyetlenül tárja fel a kisebbségi helyzetet, brutálisan, mint előtte talán még senki s ebben a véres keresztmetszetben nemcsak az egyoldalú nacionalizmus és a sérelmi politika jajdul fel, de döbbentő reliefet kap minden szociális, gazdasági és világnézeti probléma is, ahogy a kisebbségi helyzet következtében kialakul. Nem véletlen, hogy Kacsó Sándor hőse, a székely Birtok Béni más nemzetiségű diákok között bukkan fel a regény kezdetén, akik valami ellenséges rosszindulattal fordulnak ellene s a regény végén ugyanannak a nemzetiségnek a falusi parasztjai gondos, szerető és ápoló rokonszenvvel veszik körül. A kolozsvári diákoktól a libánfalvi parasztokig vezet Birtok Béni útja, hogy megjárván a Golgotát ne értse, csak talán megérezze azt az utat, amelyen a megváltás közeledhetik: a tömegeket egymás ellen uszító vezérek mögött a különböző nemzetiségű tömegek egymásrautaltságának gondolatát. Kacsó Sándor hősével, Birtok Bénivel együtt bejárja a Kálvária összes stációit s megmutatja kertelés nélkül, hogy a hangzatos kulisszák mögött az érdekeknek micsoda kiábrándító váza húzódik meg. Nem fél senkitől, nem kimél senkit, nem ismer tapintatot és kendőzés nélkül rajzolja meg a legkegyetlenebb portrékat: a nemzeti kérdést elteorizáló professzort, a nemzeti ügyből üzletet kovácsoló bankvezért, az egymással torzsalkodó, egymást bosszantó s közben a nemzeti célokat hangoztató magyar vezéralakokat, de nem kisebb igazsággal vág végig a céltalanul szervezkedő munkásokon és a föld kapzsi népén is. Birtók Béni, a parasztszülők gyermeke, az egyetemi szeminárium hallgatója hiába keresi a megváltás útját, mert a gyűlölködésnek ezen az epidémiáján nem segít se a gyűlölködő nacionalizmus, se a hangzatos szocializmus s a gyűlölködés örök körforgásában természetesen a megváltást kereső becsületes lélek élete és vagyona pusztul el. Szétzüllik minden és mélyül az ellentét osztályok^s^^bdlkozási ágak szerins az a gondolat, ami össze kellene, hogy tartsa őket, legfeljebb csak fellobogó szalmalétig, ami mellett néhány okos fiú a maga kis obsikurus pecsenyéjét megsütheti. Vívódások, keserű átélések, vakságot kívánó éleslátások eredménye ez a vigasztalan könyv, amely a sorsát vállaló erdélyi irodalomban talán először szólaltatja meg a legsúlyosabb pesszimizmus hangját. Kacsó Sándor nem kacérkodik, mint a délibábos reménykedők szoktak, a feltámadás gondolatával, csak megállapítja, hogy fajtája a megkezdett után a biztos végromlásba rohan. Azokra a problémákra, melyeket ez a regény felvet, de kínzóan megoldatlanul hagy, Kacsó Sándor inkább publicisztikai működésével válaszol. Magában a regényben talán a megdöbbentek érdekében is válasz nélkül hagyja a kérdéseket s legfeljebb csak homályos gesztussal utal a különböző nemzetiségek méltányos és békés együttműködése felé. Aki gránittal dolgozik, nem cizellál csiszolópapírral a Kacsó Sándor könyvében is néha az elbeszélés hátrányára túlteng a gondolati elem. De ezt a hibát bizonyára nem rója fel neki senki. A Vakvágányon az erdélyi kisebbségi helyzet döbbentő fényképévé válik, de örök emberi vonatkozásaival minden idők kisebbségi helyzeteinek beszédes dokumentuma marad. III. Dömötör Mihály, a Nemzetgazdasági Takarék cégvezetője egy erdei kiránduláson leheveredik a felesége mellé s a következő pillanatban mellette terem egy kis fekete bárány, buksi fejét a Dömötör tenyerébe hajtja és elalszik. Dömötör Mihálynak ugyanakkor találkája van egy fiatal lánnyal, de a találkára nem megy el, nem a felesége miatt, de valami nemesebb ösztöne nem engedi meg, hogy a kis alvó fekete bárányt felriassza. Ugyanaznap este a társaság vacsorára bárányt eszik s Dömötörné idegesen megkérdezi: — Csak nem az a kis fekete bárány, amelyik... Mire az inas szolgálatkészen feleli: — De igen, nagyságos asszonyom. Ez a kis fekete bárány még egyszer felbukkan Dömötör Mihály lelki szemei előtt, mikor felesége hosszú és kínos vajúdás után megszüli gyermekét, a közös magzatot, aki a házassági bilincsből mindig szabadulni vágyó férjét visszakapcsolja hozzá. Isten bálránykája, amint ott fekszik a karján s nem engedi többé, hogy a találkozókra elmenjen, nem az asszony miatt, de a gyerek miatt, akinek békés életálmát zavarhatná meg minden könnyelmű mozdulattal. Kádár Imre a Helikonba egyesült erdélyi hók balszárnyához tartozik, elsősorban örök emberi problémákat keres s ugyanakkor nagy megértéssel építgeti az érintkezés hídjait az Erdélyben élő többi nemzetiségek irodalma felé. A román népköltészetnek nem egy valóban nemes hajtását ültette át magyar nyelvre. Regényeiben Kádár Imre ,talán túlzottan individuálisan és mindig az embert keresi és csak az embert és önkéntelenül, szándéktalanul, akaratlanul üti meg az erdélyiség problémáit. Ilőse, Dömötör Mihály, a polygám-ösztönü férfi, akit egész polgári neveltetése önző hímmé fejlesztett. Kínlódva vergődik két asszony között: az egyik, Irma, a felesége, a munkásasszony-típus, a másik, Éva, a szeretője, a démon-típusú leány. Dömötör férfi ösztöne lázadozik a házassági lekötöttség ellen. Győzelmekre, sikerekre, élményekre vágyik. Maga kényelmére neveli szeretőjét, hogy ne gondoljon a holnappal és csak a jelennek éljen, de megsértődik, mikor a tanítvány túltesz mesterén s őt, az első férfit, minden skrupulus nélkül fricskázza le magáról. Irma se lelkileg, se társadalmilag, se ösztönileg nem jelent a számára semmit, míg Éva a legnagyobb narkotikum, akiért feláldozna mindent. Éva oldalán mégis állandóan céltalannak és lealázónak érzi az életét. Irma mellett viszont az élete, teljesen elviselhetetlenné válik. A harcot mégis Irma nyeri meg: anya lesz. De a gyermeken keresztül Dömötör Mihály individuálisan vergődő életű is tartalmat kap, kollektív feladatot, a jövendő generáció egyik tagjának felnevelését. Kádár Imre hősében a huszadik század emberének vergődő élete inkarnálódik s külön érdeme, hogy individuális küzdelmein keresztül szürve mint szép, érdekes és eleven hátteret megmutatja a mai Erdély életét és lelkivilágát. ÚJSÁG PÉNTEK 1930 AUGUSZTUS ! A kereskedelmi miniszter vizsgálatot rendelt el . A taxisok a szabadforgalmat kérik Protekcionista-rendszer, egységes gazdasági a színajai konferencia célja A nevezetes értekezlet második napja Szinaja, július 31. A román—jugoszláv gazdasági értekezlet köreiben a szinajai konferencia céljait a következőkben jelölik meg: Minthogy a szokásos legtöbb kedvezményes rendszerű kereskedelmi szerződések nem nyújtanak kellő garanciát az agrárországok mezőgazdasági terményeinek értékesítésére, az agrárországok törekvése arra irányul, hogy biokba való tömörülésük által protekcionista rendszert tudjanak kiküldeni gabonájuk értékesítése céljából. Ez nem érintené a világkereskedelem normális mechanizmusát, tekintve, hogy Európa gabonaszükségletének alig egyhatodát tudják csupán ellátni az európai gabonaexportáló államok. A konferencia délelőtti ülésén a delegátusok tanulmány tárgyává tették, hogy a két ország kiviteli cikkei mely piacon sérthetik egymás érdekeit, hogy ezt a jövőben ki lehessen küszöbölni. A tanácskozáson összhang uralkodott és megegyezést remélnek. A román sajtó rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a szinaiai konferenciának. Valamennyi lap azt írja, hogy a szinajai konferencia történelmi dátuma lesz az európai gazdaságtörténelemnek. Ezen a konferencián egészen új utakra lépnek és olyan megoldást keresnek, amely majd egész Európában éreztetni fogja hatását. A szinajai konferencia célját Madgearu kereskedelmi miniszter a megnyitóülésen mondott beszédében abban jelölte meg, hogy egységes nagy gazdasági uniót kell teremteni, amely harminckét millió ember érdekeit tartja szem előtt. Jugoszláviának és Romániának egységes kereskedelmi politikát kell követnie. A csütörtök esti bukaresti lapok azt írják, hogy a szinajai konferencia eddigi tárgyalásai során a legtöbb kérdésben teljes egyöntetűség alakult ki a jugoszláv és román miniszterek között. A konferencia sikere ilyen körülmények között bizonyosra vehető. A csütörtöki második ülésen egyébként a jugoszláv és román szakértők olvasták fel jelentésüket államuk külkereskedelmének legfőbb tényezőiről. A román—jugoszláv gazdasági értekezlet ma délután plenáris ülést tartott. Az értekezletről a sajtó számára kommünikét adtak ki, amely megállapítja, hogy a két delegáció a nemzetközi gazdasági helyzetnek és a két ország struktúrájának tanulmányozása után arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy hasznos, célszerű és lehetséges a vámunió és a szoros gazdasági együttműködés megteremtése Románia és Jugoszlávia között. A delegációk programaiba foglalták azokat az előkészítő intézkedéseket, amelyeket haladéktalanul meg kellene tenni az említett cél érdekében. Ezt a programmot a két kormány elé terjesztik jóváhagyás végett. A vámuniót tartalmazó programm megvalósítására irányuló akciót állandó bizottság fogja vezetni. ^^^áruülé^tolna^lesz^Ezen^ae^f^ják vizsgálni a többi országgal való együttműködés módozatait. A cseh követ, mint Szinajából jelentik, a román—jugoszláv gazdasági tanácskozások alatt Szinajában tartózkodik és minden egyesülés után érintkezésbe lép mindkét delegáció tagjaival, akik állandóan informálják az ülések lefolyásáról és határozatairól. Újabb letartóztatás a bukaresti merénylet ügyében Bukarest, július 11. A belügyminisztériumi merénylet ügyében tovább folyik a nyomozás. A vizsgálóbíró kinyomozta azt a nyomdát, ahol a lázító röpiratokat előállították. E nyomon kiindulva a röpiratok szerzőjét is letartóztatták Ghcea macedoromán diák személyében. Az európai körrepülés eredménye Az európai körrepülés 7500 km-es útját a 60 induló közül eddig 85 tette meg. Tizen már végkép kiestek a versenyből, a többi 25 versenyzőnek ma este 8 óráig kell a célba, Berlinbe, beérkeznie. Aki eddig az időpontig nem érkezik be, a versenyből szintén kiesik. Az eddig beérkezett versenyzők a beérkezés sorrendje szerint a következők: Idő óránkénti sebesség Broad 43 ó 2 p. 176 km, Buttler 32 ó 18 p. 179 km, Foss 50 ó 43 p. 149.1 km, Thorn 48 ó 43 p. 155.1 km, Morzik 51 ó 8 p 148.1 km, Final 55 ó 1 p. 137.4 km, Pacewald , . . . 60 ó 22 p. 125.2 km, Antal Habsburg Bourbon herceg . 67 ó 11 p. 113 km, Andrews 77 ó 48 p. 107 km, Carberry 44 ó 20 p. 168 km, Ivolte 51 ó 27 p. 147 km, Arracharta , , , , 57 ó 42 p. 137 km, Dinorth 52 ó 15 p. 145 km, Plonchynski , , , , 59 ó 12 p. 128 km, Iady Baily , , , , 69 ó 22 p. 109 km, Miss Spooners , , 45 ó 48 p. 165 km, Mossenbach , , , , ,50 ó 11 p. 151 km, Notzis,ssiskola 06 p. 146 km, Peschke ,,,,,, 61 ó 40 p. 123 km, Osterkamp , , , , , 61 ó 40 p. 123 km, Lösser 54 ó 19 p. 139 km, Röder , r , s . , , 57 ó 46 p. 131 km, Risztics n , i , i i 52 ó 48 p. 143 km, Kruger 54 ó 19 p. 139 km, Báján 68 ó 43 p. 110 km.