Ujság, 1930. november (6. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-18 / 262. szám

ÚJSÁG KEDD, 1980 NOVEMBER 18 Sándor Pál szerdán interpellációt intéz a miniszterelnökhöz Gömbös Gyula kecskeméti beszéde miatt „A Vitézi Rendnek jellege abban csúcsosodik ki, hogy tagjai közé azt választja, akit akar'* — jelentette ki a honvédelmi miniszter. „Hajlandó-e a miniszterelnök úr elégtételt adni az önérzetében és hazafiságában megbántott magyar zsidó­ságnak?" — kérdezi Sándor Pál. Bethlen miniszterelnök nyomban válaszol majd az interpellációra Pest vármegye déli részeinek vitézi széke vasárnap tartotta meg Kecskeméten a város­háza közgyűlési dísztermében zászlóavatási és vitézi telekbeiktatási ünnepélyét. Az ünnepséget a Himnusz vezette be, majd vitéz jákfai Gömbös Gyula honvédelmi mi­niszter mondott ünnepi beszédet. — A vitézek zászlaja — mondotta — nem lehet más, mint a vitézségnek a szimbóluma. De szimbóluma ez a zászló az áldozatkész­ségnek, hazafiságnak, a fajszeretetnek, ön­zetlenségnek és fegyelmezettségnek is, tehát mindazoknak a férfiúi erényeknek, amelye­ken a magyar nemzetnek társadalma felépült. Ez a zászló szimbolizálja az elmúlt világ­háborúnak vérzivataros harcait, küzdelmeit és szenvedéseit, de nem negatív, hanem po­zitív vonatkozásban. Ez a zászló biztatást nyújt annak, aki tépelődik a nemzet sorsán, mert ha visszatekint a múltba, erőt szerez a jövő számára. De ez a zászló a jövő zászlaja is. Ha ifjúságunk feltekint erre a zászlóra, tudja azt, hogy volt egy kor, amikor a­ ma­gyar idegen érdekekért is teljesítette köteles­ségét és most van egy kor, amikor kizárólag magyar érdekekért teljesíti kötelességét. — A napokban kritika érte a Vitézi Rendet és ezt a kritikát egy előkelő új­ság is megismételte. Én csak azt mond­hatom: Végre engedjék meg azt, hogy mi magyarok legalább egy intézmé­nyünkben teljesen magyarok marad­hassunk, tőlünk úgyis mindent elvettek. Évszázado­kon keresztül ki akarták vetkőztetni ezt a nemzetet nemzeti mivoltából és a nemzetnek a legjobbjai elhullottak abban a harcban. ...­mely­­harc energiája, ha azt a nemzet javára fordították volna, az ország felvirágzását vonta volna maga után. Ez a német évszá­zadokon keresztül nem élhetett nemzeti éle­tet, elvonták tőle mindazt, ami a nemzet megerősödéséhez vezetett volna. Ma kell pó­tolni azt, amit elmulasztottunk. Az Alföld magyarságát tudatosan nem művelték, mert érezték azt, hogy ennek a magyarságnak in­­tranzigens felfogása, igaz hazafisága, magyar fajszeretete úgyis utat tört volna magának s ezért mesterségesen elvették az életet az al­földi néptől. Amikor iskolákat, egyetemeket, intézményeket, rendet létesítünk és zászló alá­­gyűjtjük a magyarságot, engedjék meg, hogy azoknak, akik tőlünk ezt irigylik, azt mond­jam, hogy mi évszázadok mulasztásait igyek­szünk most pótolni, mert úgy érezzük, hogy a történelem dübörög és sürgeti a nemzeti intézmények megépítését. — Ennek a nemzetnek az a baja, hogy még mindig nem találta meg önmagát. Egyet­len egy nemzet sem küzdött annyi nehézség­gel, mint a magyar. Kossuthot és Rákóczit száműzték azért, mert magyar volt. — Ennek a nemzetnek sietnie kell, hogy önmagát megtalálva, véglegesen elhelyezked­hessek történelmi hivatásának megfelelő gon­dolatkörébe. A magyar nép türelmes és mindenkit megtűr maga mellett és kezet nyújt azoknak, akik becsületes nemzetépítő munkát végeznek. Reánk senki sem foghatja a türelmetlenséget. A Vitézi Rendnek jellege abban csúcso­sodik ki, hogy tagjai közé azt választja, akit akar. A vitézség és hősiesség mellé más szempontok is sorakoznak. Intéz­ményeinkben a nemzet lelke, belső be­rendezkedéseinkben a nemzeti öncélú­­ság kell, hogy visszatükröződjék. Én a szuverenitás gondolatát is így értelme­sem­. — Ifjúságunk­ egy csonka, de független hazát nyert tőlünk. Mi azon vagyunk, hogy a békerevízió útján visszaszerezzük azt, amit elvesztettünk. Jól tudjuk, hogy sok köteles­ség vár még erre a nemzedékre. De amit mi nem tudunk befejezni, azt befejezi majd az ifjúság. Ezért az ifjúság zarándokoljon el a zászlóhoz és nézze meg azt, hogy a harc­tereken mit végeztek azok, akik e hazáért véreztek. S akkor fantáziája menjen el abba a történelmi korszakba, amelyben magyar Vezérek vezetése alatt nagy és erős volt ez a nemzet Ébredjen fel és hallja a tárogató fúvó szavát Az ünnepi beszéd után vitéz técsői Móricz Kálmán nyugalmazott ezredes, székkapitány felkérte a zászlóanyákat a zászló feldisgíté­sére. Dr. Erdélyi Lórántné, fáji Fáy Istvánná, vitéz jeszenicei Jankovich Ferencné, vitéz técsői Móricz Kálmánné, vitéz nagylaki Rátz Jenőné és Zimay Károlyné zászlóanyák rö­vid jelmondatok kíséretében szalaggal fel­­ékesítették a zászlót és beverték a szöget Majd vitéz técsői Móricz Kálmán felkérte Zimay Károly polgármestert a zászló megőr­zésére. Zimay Károly polgármester beszédé­ben ígéretet tett arra, hogy a zászlót minden­kor meg fogják őrizni. Vitéz Kovács István alezredes, vármegyei vitézi széktartó felol­vasta ezután a telekbe iktatandó vitézek ne­veit akik az emelvény elé léptek s a zászló mellett helyezkedtek el. Majd vitéz nagylaki Rátz Jenő vitézi törzskapitány mondott lel­kesítő telekbeiktatási beszédet. Fáy István főispán indítványára a díszgyűlés felkérte a kormányzó képviselőjét, hogy tolmácsolja a kormányzó előtt a vitézek legmélyebb hódo­latát, hűségét és törhetetlen ragaszkodását. Az ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. Az ünnepély után zártkörű vármegyei vi­tézi értekezlet volt Az értekezletet vitézi ál­domás követte az új kaszinó helyiségében, ahol számos felköszöntő hangzott el. Sándor Pál interpellációt jegyzett be a honvédelmi minisz­ter kecskeméti beszéde miatt Gömbös Gyula honvédelmi miniszter be­szédének folytatása lesz a képviselőházban. Sándor Pál ugyanis az alábbi interpellációt jegyezte be a miniszterelnökhöz: ,,Van-e tudomása a miniszterelnök úr­nak arról, hogy Gömbös Gyyula honvédelmi miniszter Kecskeméten tartott beszédében olyan kijelentéseket tett, amelyek a ma­gyar zsidóságra, mint törvényesen bevett vallásfelekezetre, a magyar zsidóság tör­vényes helyzetére, önérzetére és háborús áldozatára mélyen bántak, sértők és meg­alázók? Van-e tudomása a miniszterelnök úr­nak arról, hogy Gömbös Gyula honvédelmi miniszter Kecskeméten olyan kijelentése­ket tett, amelyek tudatosan és szándéko­san szembeállítják a zsidó hitű magyaro­kat az ország más hitű lakosaival és haj­landó-e a miniszterelnök úr elégtételt adni az önérzetében és hazafiságában megbán­tott magyar zsidóságnak és odahatni, hogy a kormány egyetlen tagja se tehessen a jövőben olyan kijelentéseket, amelyek a társadalmi és felekezeti békét megzavarják és a magyar zsidóság helyzetét illetőleg a törvényes állapottal teljesen ellentétben vannak.“ Sándor Pál szerdán terjeszti elő interpellá­cióját. Gömbös Gyula miniszter nyilatkozata Gömbös Gyula honvédelmi miniszter így nyilatkozott a kérdésről: " Nem én kezdeményeztem ezeknek a kérdéseknek felszínre vetését Minden évben megismétlődő tünet ez és minden évben akad egynéhány képviselő, aki ezzel az üggyel kapcsolatban bizonyos kérdéseket intéz a kormányhoz. A Vitézi Rend autonóm testület, alap­szabályok, statútumok szerint működik és tagjai sorába azokat veszi fel, akiket akar. Itt hangsúlyozni kívánom, hogy nemcsak a vitézség, hanem más szem­pontok szem előtt tartásával is történik a felvétel, ahogyan az más rendeknél is szokásban van, így a máltai lovagrendnél, a Johannitáknál, sőt vannak más autonóm társadalmi testüle­tek, ahol ugyancsak megszorítások vannak a felvételnél és ezeket eddig sehol sem ki­­fogásolták. — Sem sértés, sem bántás nincs ebben, mert hiszen éppen kecskeméti beszédemben hangsúlyoztam, hogy szívesen kezet fogunk mindazokkal, akik az ország felépítésében és fenntartásában velünk együtt­működnek. Ezt a kérdést a vitézi rend ellen kiélezni sem nem politikus, sem nem okos dolog. A képviselőhöz bizottsági ülésén a legnagyobb tárgyilagossággal vetette fel A folyamatban levő Hagyományos karácsonyi occaslánk ! Saját szükségletére aktuális és elsőrangú " miniskű anyagokat nagyon olcsón adni akarunk ezzel szolgálni: a Karácsonyi ajándék gondját kevés pén­zért megoldani. Cégünknek elismert elsőrangú országos hírneve van, minden Ígéretünk szavahi­hető és komoly — nincs szükségünk olcsó vásári felkínálásra — mert minden anyag­ért, amely üzletünkből kikerül szavatosságot Tiszte selyem legfinomabb cea 100 cm széle* “jj® Matracain 21.m. It." Legsűrűbb szövésű tiszta selyem, valódi ís Crepe Mongol ,8JSo ^ II.­­Extra príma, egész nehéz tiszta selyem (I Crepe de Chine helyett 0. ~ Egész sűrű szövése tiszta selyem _ Seorgette„Mignon ft 7 §0 12.80 helyett * ■ Gyönyöre derable müselyem Crepe Sot in Bordaré 190 bundabélésnek 13.50 helyett vl« Egész puha fogásu müselyem Q 30 Műi® isissé 3.00 helyett ] Valódi francia dupla széles tiszta gyapjú |J QQ Crepe Moussa ».80 helyett a.~ Tiszta selyem, jó minőségű­ cea 100 cm széles ® Cjjj Crepe de Chine 6.so helyett w— Nagyszerűen mosható, valódi Nyersselyemfehérneműre || 6.20 helyett ’*»* Gyönyörű fényű, nehéz műselyem fj 9j! Crepe Sut in ^e.SO1 helyett és Kitűnően bevált nehéz müselyem C §§ Crepe de Chine 7.so helyett u.— Valódi japán Selyem Brocát p3p]an­a, | §0 pyjamára és pongyolára 1.5.­ helyett . Kitűnően mosható mintás müselyem f J&SettSS óriási választékban 2.20 helyett Valódi francia l-le cm széles tiszta gyapjú Sí 8­j Crepe Ondamin helyett Öv és még 50—60 más elsőrangú cikk, valamint óriási mennyiségű mindenféle maradékok nasem­e k­isszamnsom, SZÍHtóV, HOFFMANN és TáRSA a. i. csak V., Bécsi­ u. 6. Hasonnevű cégekkel össze nem tévesztendő­ ezt a kérdést Fábián Béla képviselő úr és azt hiszem, a legnagyobb tárgyilagos­sággal megadtam az ügyben a választ. A kérdést a Pester Lloyd élezte ki vasár­napi cikkével, amely gúnyolódva emlé­kezett meg az intézményről, apró sze­mélyeskedés mellett. A személyeskedésre nem térek ki, azonban fentartom azt, amit Kecskeméten mondottam, hogy­ legalább egy intézményünkben engedje­nek bennünket úgy berendezkedni, ahogy magunk szempontjából kívána­tosnak tartjuk és engedjék meg, hogy egy intézmény teljesen megvár marad­hasson.­ ­ Itt nem az állampolgároknak állam­polgárokhoz való viszonyáról, hanem a ma­gyarságnak egy intézményéről van szó. Erő­szakosan magyaráznak tehát bele beszédembe olyan tendenciákat, amelyek nem voltak benne. Többek közt nagyon jól tudja éppen Sándor Pál, aki kritizál, hogy egyes zsidó harcosoknak a vitézségét soha kétségbe nem vontam. — Nem válaszoltam arra a statisztikára sem, amelyet ő hozzám eljuttatott éppen azért, mert ennek felülbírálása most van folyamatban. Nagyon sajnálom azonban, hogy a zsidp­esu­ponens vezetők részéről lépnek fel intranzi­­gensen ebben a kérdésben, holott hála Isten­nek, éppen e körül a kérdés körül egy idei óta már nyugodt atmoszféra van. Sándor Pál kritikája Sándor Pál interpellációjával kapcsolatban ezt mondotta: — Gömbös Gyula honvédelmi miniszter úr — nyilatkozata szerint — a Pester Lloyd vezércikkét provokálónak tekintette Ámde mi köze az egész zsidóságnak ahhoz, hogy egy vezércikk mit tartalmaz? Még ha a ve­zércikk állításai ízléstelenek volnának is és nem is felelnének meg a tényeknek. Ez régi bűn, mellyel egyeseknek elsiklását akarják ürügyül felhasználni az országra nézve ká­ros tervek­­megvalósítására. Olvastam a Pes­ter Lloyd vezércikkét és nem találtam benne semmi olyat, ami provokáló jellegű volna, hacsak erőszakkal nem akarnak ilyen pro­vokáló jelleget belemagyarázni. Értesülésünk szerint Bethlen István , grófi miniszterelnök a képviselőhöz szerdai ülésén válaszol Sándor Pál interpellációjára. Vitriolos szerelmi dráma Ep­iroms a zsidókórházban vitriollal leöntötte barátját, azután megmérgezte magát Vasárnap este a zsidó­ kórházban Rosen­­thal Samuné, a kórház ápolónője, vitriollal leöntötte Altmann Imre tisztviselőt, azután megmérgezte magát. Altmann Imre állandóan Berlinben él és csak néhány napja érkezett Budapestre. A kórházban minden nap meglátogatta a csi­nos ápolónőt és úgy tudták, hogy a tisztviselő feleségül veszi Rosenthalnét és magával viszi Berlinbe. Vasárnap este a tisztviselő ismét megjelent a kórházban és felkereste Rosenthalnét a szobájában. Csakhamar hangos segély­kiáltás verte fel a kórházat. Az ápolónő szo­bájában ott találták fájdalmában vergődve Altmann Imrét,­­Rosenthal Samuné kirohant a szobából és eltűnt. Az ügyeletes orvos megállapította, hogy a férfit vitriollal öntöt­ték le, súlyos égési sebeket szenvedett és minden valószínűség szerint elveszíti mind­két szemevilágát. A merényletről értesítet­ték a rendőrséget és az egész kórházban­ mindenütt keresték az ápolónőt. Hosszas keresés után meg is találták a telefonszobá­ban eszméletlenül. Az asszony a telefonszobában megm­ér­­gette magát. Azonnal első­segélyben részesítették, de úgy­ látszik, hogy a méreg már felszívódott a szervezetbe és az ápolónő élet-halál között lebeg. A szerelmi dráma ügyében a rendőre­ség folytatja a vizsgálatot. Az esti órákban Rosenthalné állapota lés­nyegesen javult és a kórházi orvosok véle­ménye szerint az állapota még súlyos, de túl van az életveszélyen. A főkapitányságról kedden délelőtt száll ki a rendőri bizottság, hogy a kórházi ágyon kihallgassa az ápolónőt. Izom- és izületi fájdalmakat és a fejfájást csillapítják és megszüntetik a Togal-tabletták. Kérdezze meg orvosát! MIn-í­den gyógyszertárban kapható. Ára 1,30 .

Next