Ujság, 1930. december (6. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-25 / 293. szám

Csütörtök, 1030 december 25 ÚJSÁG A Verschönerungs-Comission jelentése s Igen érdekes az a harminchárom pont, amelyikben a Verschönerungs-Commis­­sion 1827 ben közzétette, hogy húsz esz­tendei munkásságával mit valósitott meg programmjáb­ól és mit nem. 1 Uj színház épitése. — Megtörtént. 2. A régi várfalak és kapuk lehordása. •— Megtörtént . A rokkantak palotájának hátsó fa­lán levő privétek eltávolítása. — Nem történt meg. 4. A kovázsmű­helyek eltávolítása a leglátogatottabb utcákból. — Részben megtörtént. 5 A vágóhidaknak a város távolabb eső részeibe való áthelyezése. — Megtör­tént. 6. Uj cs. és kir. hajózási hivatali épü­let emelése olyan helyen, amely a forga­lomra kevésbé káros — Megtörtént 7. A halpiac szabályozása. — Megtör­tént. 8. A füvészkert áthelyezése a város közepérő­ az országútra. — Mgtörtént. 9. Uj kir sóhivatal építése a város alsó részében — Megtörtént. 10. A városhoz tartozó puszta telkek bérbeadása, megművelés és termékennyé tétel céljából. — Nagyrészben megtör­tént. 11. A hóhérlakás kihelyezése a város határán kívülre. — Megtörtént. 12 Az épü­letfakereskedők megrend­szabályozáa. — Megtörtént. 13 A szénpiac megtisztítása a mészár­székektől és mutatványos bódéktól. — Megtörtént. 14 A vesztőhely elhordása a paraszt piacról és a kaloda elhordása a halpiac­ról — Megtörtént 15. Az üllői úti fasor továbbültetése *— Megtörtént. 16 Uj utak kijelölése a város vonalain kívül — Részben megtörtént. 17. A molnár és halastó befejezése. — Megtörtént. 18. A Dunapart szabályozása és bur­kolása — Nagyrészt megtörtént 19 A parkok és utcák fejlődése és ki­kövezése -— Megtörtént. 20 A szükséges kivezető csatornák, ki­syilése a városból a Dunába. — Megtör­tént. 21. A dunaparti sétautak kiszélesítése nem történt meg. 22 Az utcák és házak szabályozása a városban és külvárosban. — Lehetőség szerint és a helyi viszonyokhoz képest megtörtént. 23 A Redout építésének befejezése. — Még nem történt meg. 24 A Városligetnek rendes terv szerint való beültetése. — Részben, megtörtént 25. Plébániatemplom építése a Lipót-, és a Ferencvárosban. — Megtörtént. 28. A szervita atyák áthelyezése a lipótvárosi plébánia kezelésébe. — Még nem történt meg. 27. A piarista atyák és gimnáziumok áthelyezése a szervita atyák kolostorába. — Még nem történt a meg. 28 A szervita atyák kertjének meg­szüntetése hogy a rokkantak palotájának Szabadabb tér maradjon. — Még nem történt meg. 29 Mérlegház építése. — Még nem tör­tént meg. 30. Városház építése a piaristák ko­lostorából és a mostani városház lebon­tása. — Még nem történt meg. 31. Általános munkásház építése. — Mun­kában. 32. A polgári lövészekért áthelyezése félkalmasabb helyre. — Restaurálták. 33 A kis Rákospatak szabályozása. — Még nem történt meg. Megalakul a Közmunka­tanács A Józsefváros lassú és fokozatos fej­lődése 1870 ben kezdett gyorsabb iramot venni Az 1808 ban alakult pesti „Ver­schönerungs-Commission“ feloszlott és helyét elfoglalta a Közmunkatanács, amelyet Andrássy Gyula gróf hívott életre. Andrássy Gyula miniszterelnök volt egyúttal a Közmunkatanács első el­nöke is. Három év múlva megtörtént Pest, Buda és Óbuda egyesítése, amely azután lendületbe hozta az új székes főváros fejlődését az egész vonaton. A Köz­munkatanács első teendője volt a leendő világváros terveit elkészíteni és ezzel véget vetett a régi patriarchiális világnak, amikor mindenki úgy épített házat és oda, ahova akart. Ekkor jelöl- A legrégibb pesti szállás a Pannon Vill., Rákóczi-út 5. Történelme, tradíciója, patinája van en­nek a kedves, finom, előkelő szállodának, melynek falai még mindig a rokokó­, a bi­dermeier korok becsületes és tiszta hangula­­tát varázsolják az agyonkulturált, technikai vívmányokkal túlspékelt városba. Itt van a főváros szívében, a régi Nem­z­eti Színház lebontott falainak a tőszom­szédságában és bár előtte viharzik az élet tempója, bár minden elképzelhető kényelem megvan odabenn — mégis úgy érzi min­denki, hogy egy darab szép, dicsőséges múl­tat reprezentál a Pannónia. Valamikor, a mult század első felében a Griff-fogadó volt a mostani Pannónia szálló helyén 1808 ban került a 72 szobás kedvelt fogadó Langheinrich András és a Glück család birtokába. Mostani tulajdonosa, C.törte Frigyes m kir. kom­ányfőtanácsos ekkor már tele volt fia­tatos ambícióval, tudásvággyal és 1874-ben neki is indult a nagyvilágnak, hogy lásson, tapasztaljon, megismerje a szakma fejlődé­­sét nyugateurópai stílust tanuljon Két évig utazolt az ifjú Glück F­ü­des. Bejárta és megismerte Svájcot, Németországot, Angliát, Olaszországot, Hollandiát és Éiszakamerikát és amikor hazatért, nagybátyja, Langbein­rich András mellett vezetője lett a Pannónia szállodának. Egy évvel később már Glück Frizres a tulajdonosa az előkelő stádónak. Mindenki szereti, tiszteli a fáradhatatlan, agilis, szép te­hetsésfi! fiatalembert, aki nagy kedvvel és ambícióval fogott hozzá a szálló átépítésé­hez, megnagyobbításához. A 72 szoba he­lyére száztizenötszobás nagyszállót épületett Glück Frigyes értékes külföldi tapasztalatai­nak felhasználásával és ő volt az, aki a bu­dapesti szállók között elsőnek vezette be a villanyvilágítást és részben a központi fű­tést. Éttermei fogalommá lettek Budapesten. Neki volt mindig a legjobb szakácsa, a Pan­nóniában lehetett mindig a legizletesebb ételeket kapni. És Radics Béla, a kitűnő és nagyhírű cigányprímás remek muzsikája mellett mindenkor nagyon jól érezték m­a­gukat az igazi magyar urak, akik szerették a jó kosztot és a zamatos, nagyszerű boro­kat, akik fenséges, felejthetetlen napokat leütöttek mindig a fővárosban, ha unalmuk­ban felruccantak néha-néha. A Pannónia élete szoros összefüggésben van a múlt szá­zad második felének majdnem mindegyik jelentős politikai eseményével, innen indul­tak első beszédjüket megtartani az ifjú hon­atyák és a Pannónia elött állottak a leg­szebb magyar fogatok, amikor a báli szezett megkezdődön a fővárosban. A Pannónia valóban kedvelt találkozó helye volt a múltban és az a jelenben is a vidék előkelőségeinek, főképpen a főpapság, a földbirtokosok, főispánok és a vármegyék vezető tisztviselői, országgyűlési képviselők keresik fel a Pannóniát, mely kellemesen e­­lökéletesen pótolja otthonuk minden szép­ségét és kényelmét Ma már gyakorta talál­kozunk az irodalom, a művészet kiváló re­prezentánsaival is a Pannóniában és ked­­veit szállója lett az ipar és kereskedelem elő­kelőségeinek is. Minden túlzás nélkül meg lehet állapítani, hogy a szálló nagyon sok politikai és társadalmi esemény színhelye volt. A szálló általában családi jellegű és mint ilyen az egész Nagy V!»'»-*»ros­zá­n jól is­mert 1927. évben Glü­ck Frigyes nagy áldozatok árán a modern kor igényeinek megfelelően átalakíttatta a Pannónia szállót az egész, épületben bevezette a központi fű­tést és a folyó meleg- és hidegvizet. Égves­szobákat fürdőszobával bővített és külön fürdőket is szereltetett fel. .Ma már idegenforgalmi szempontból is egyik legjelentősebb szállója a Pannónia a magyar fővárosnak. És ha a Grassalkovich telken újra felépül­ a Nemzeti Színház — a régi szép idők minden hangulata és mosolya visszatér majd erre a környezetre, melynek felvirágzásába, fejlődéséb­e nem kis mérték­­­ben avatkozik be Glück Frigyes uri szállo­­­dája, a Pannónia. A Pannónia szálloda, ezelőtt „Griff" is a Nemzeti Színház a 19-ik században A Pannónia szállodá­­na ­ _________—feelt­ ték ki a mai Nagykörút helyét, amelyet röviddel később már építeni kezdtek. Közben azonban egyre építették a szebbnél szebb középületeket és magán­házakat. 1881-ben építették a sebészeti klinikát, majd az Üllői-út és Stáció-utca (Baross-utca) közötti telken felépítették a bonctani intézetet. Amikor a sebészeti klinika háta mögött a belgyógyászati klinika is elkészült, vasráccsal vették kö­rül a hatalmas telektömböt, amelyből a mai belső klinikai telep lett. ____________S A régi Műegyetem 1882-ben építették föl a Múzeum-kör­­úton a József-műegyetemet. A helyen azelőtt a füvészkert volt, amelyet a nyolcvanas években telepítettek ki a Ludovika Akadémia szomszédságába. Rövid ideig itt volt az állatorvosi fő­iskola is. Ide épült a Műegyetem vörös­téglás hatalmas épülete, a melléképüle­tekkel, majd amikor az épületkomple­xum a Műegyetem céljaira kicsinek bi­zonyult, felépítették a Lágymányoson a mai műegyetemi telepet és a régi mű­egyetemet a tudományegyetem bölcsé­szeti fakultásának céljaira engedték át. Ma is ezt a célt szolgálja. Az új Közmunkatanács tervei alapján csakhamar megindult az építkezés az egész fővárosban. Az Andrássy-utat már 1876-ban megnyitották és 1885-ben ke­rült a sor a József-körút és Ferenc-körút kiépítésére. A Teréz-körút és Erzsébet­­körút ekkor már elkészült, a Józsefváros gyors kiépülése elé azonban váratlan akadály gördült. Évekig tartó építkezési és gazdasági válság volt. Hatalmas va­gyonok urai lettek koldusszegények és az amerikai méretekben megindult épít­kezés egyszerre megállott. A város min­den pontján abbamaradtak a megkezdett építkezések és hosszú ideig álltak érin­tetlenül az állványokkal körülvett tégla­falak. A kilencvenes években igen nagy erőfeszítésekkel megpróbálták tovább fejleszteni a József-körút kiépítését, azonban tulajdonképpen csak 1896-ban a millenáris esztendőre készült el telje­­sin a József-körút. Kiépülnek a körutak .A József-körút és Üllői-út sarkán ál­lott hosszú ideig a Gschwipdt-féle szesz­gyár épülete, amelyik fennállása idején az egész környék fejlődésére bénítólag hatott. A szeszégetés szaga és a gyár gő­zölgő kéményei az egész környéken érez­hető volt és az emberek igyekeztek mi­nél távolabb levő helyen építkezni. A g vár környékén csak apró földszintes kis munkásházak voltak. Amikor a gyá­rat kitelepítették a soroksári úti gyár­övezetbe, annak dacára, hogy a telep hosszú ideig beépítetlenül állott, mégis fejlődésnek indult a környék és a Kis­­faludy-utcában kezdtek nagy bérháza­kat építeni. Ma már a Gschwindt-gyár telkén a hatalmas modern mozi mellett gyönyörű bér­házak állnak.­­ Patinás cége a Józsefvárosnak az 1872-ben alapított Ilovszky János cég, amely 57 európai gyárral és két japán­­ gyárral tart konzumösszeköttetést. A cég porcellán- és üvegdolgai gyönyörűek és mintaterme látványosság. Vevőköre az egész országra kiterjed. A cég feje a köz­életben, különösen a várospolitikában is közhasznú tevékenységet fejt ki. Fuvarosvilág a régi József­városban A régi Józsefváros hírességét és jelle­gét a fuvarosok és bérkocsisok adták meg. Ezen a vidéken telepedtek le az összes fuvarozási emberek. Egyre-másra épültek a földszintes istállóházak és a kerület lakosságának nagy része fuvaro­zásból élt. Aki Pestről vidékre akart utazni, elment a Józsefvárosba, végig­alkudta az összes fuvarosokat és aki a legolcsóbb volt, annak a fogatát vette igénybe. A rendes posta kocsijára­tokom kívül különösen a környékbeli falvakba omnibusz járatok indultak a hatvani ka­putól vagy a hatvani vámtól. Négy- és hatlovas határok álldogáltak ott utraké-

Next