Ujság, 1930. december (6. évfolyam, 274-296. szám)
1930-12-25 / 293. szám
Csütörtök, 1030 december 25 ÚJSÁG A Verschönerungs-Comission jelentése s Igen érdekes az a harminchárom pont, amelyikben a Verschönerungs-Commission 1827 ben közzétette, hogy húsz esztendei munkásságával mit valósitott meg programmjából és mit nem. 1 Uj színház épitése. — Megtörtént. 2. A régi várfalak és kapuk lehordása. •— Megtörtént . A rokkantak palotájának hátsó falán levő privétek eltávolítása. — Nem történt meg. 4. A kovázsműhelyek eltávolítása a leglátogatottabb utcákból. — Részben megtörtént. 5 A vágóhidaknak a város távolabb eső részeibe való áthelyezése. — Megtörtént. 6. Uj cs. és kir. hajózási hivatali épület emelése olyan helyen, amely a forgalomra kevésbé káros — Megtörtént 7. A halpiac szabályozása. — Megtörtént. 8. A füvészkert áthelyezése a város közepérő az országútra. — Mgtörtént. 9. Uj kir sóhivatal építése a város alsó részében — Megtörtént. 10. A városhoz tartozó puszta telkek bérbeadása, megművelés és termékennyé tétel céljából. — Nagyrészben megtörtént. 11. A hóhérlakás kihelyezése a város határán kívülre. — Megtörtént. 12 Az épületfakereskedők megrendszabályozáa. — Megtörtént. 13 A szénpiac megtisztítása a mészárszékektől és mutatványos bódéktól. — Megtörtént. 14 A vesztőhely elhordása a paraszt piacról és a kaloda elhordása a halpiacról — Megtörtént 15. Az üllői úti fasor továbbültetése *— Megtörtént. 16 Uj utak kijelölése a város vonalain kívül — Részben megtörtént. 17. A molnár és halastó befejezése. — Megtörtént. 18. A Dunapart szabályozása és burkolása — Nagyrészt megtörtént 19 A parkok és utcák fejlődése és kikövezése -— Megtörtént. 20 A szükséges kivezető csatornák, kisyilése a városból a Dunába. — Megtörtént. 21. A dunaparti sétautak kiszélesítése nem történt meg. 22 Az utcák és házak szabályozása a városban és külvárosban. — Lehetőség szerint és a helyi viszonyokhoz képest megtörtént. 23 A Redout építésének befejezése. — Még nem történt meg. 24 A Városligetnek rendes terv szerint való beültetése. — Részben, megtörtént 25. Plébániatemplom építése a Lipót-, és a Ferencvárosban. — Megtörtént. 28. A szervita atyák áthelyezése a lipótvárosi plébánia kezelésébe. — Még nem történt meg. 27. A piarista atyák és gimnáziumok áthelyezése a szervita atyák kolostorába. — Még nem történt a meg. 28 A szervita atyák kertjének megszüntetése hogy a rokkantak palotájának Szabadabb tér maradjon. — Még nem történt meg. 29 Mérlegház építése. — Még nem történt meg. 30. Városház építése a piaristák kolostorából és a mostani városház lebontása. — Még nem történt meg. 31. Általános munkásház építése. — Munkában. 32. A polgári lövészekért áthelyezése félkalmasabb helyre. — Restaurálták. 33 A kis Rákospatak szabályozása. — Még nem történt meg. Megalakul a Közmunkatanács A Józsefváros lassú és fokozatos fejlődése 1870 ben kezdett gyorsabb iramot venni Az 1808 ban alakult pesti „Verschönerungs-Commission“ feloszlott és helyét elfoglalta a Közmunkatanács, amelyet Andrássy Gyula gróf hívott életre. Andrássy Gyula miniszterelnök volt egyúttal a Közmunkatanács első elnöke is. Három év múlva megtörtént Pest, Buda és Óbuda egyesítése, amely azután lendületbe hozta az új székes főváros fejlődését az egész vonaton. A Közmunkatanács első teendője volt a leendő világváros terveit elkészíteni és ezzel véget vetett a régi patriarchiális világnak, amikor mindenki úgy épített házat és oda, ahova akart. Ekkor jelöl- A legrégibb pesti szállás a Pannon Vill., Rákóczi-út 5. Történelme, tradíciója, patinája van ennek a kedves, finom, előkelő szállodának, melynek falai még mindig a rokokó, a bidermeier korok becsületes és tiszta hangulatát varázsolják az agyonkulturált, technikai vívmányokkal túlspékelt városba. Itt van a főváros szívében, a régi Nemzeti Színház lebontott falainak a tőszomszédságában és bár előtte viharzik az élet tempója, bár minden elképzelhető kényelem megvan odabenn — mégis úgy érzi mindenki, hogy egy darab szép, dicsőséges múltat reprezentál a Pannónia. Valamikor, a mult század első felében a Griff-fogadó volt a mostani Pannónia szálló helyén 1808 ban került a 72 szobás kedvelt fogadó Langheinrich András és a Glück család birtokába. Mostani tulajdonosa, C.törte Frigyes m kir. kományfőtanácsos ekkor már tele volt fiatatos ambícióval, tudásvággyal és 1874-ben neki is indult a nagyvilágnak, hogy lásson, tapasztaljon, megismerje a szakma fejlődését nyugateurópai stílust tanuljon Két évig utazolt az ifjú Glück Füdes. Bejárta és megismerte Svájcot, Németországot, Angliát, Olaszországot, Hollandiát és Éiszakamerikát és amikor hazatért, nagybátyja, Langbeinrich András mellett vezetője lett a Pannónia szállodának. Egy évvel később már Glück Frizres a tulajdonosa az előkelő stádónak. Mindenki szereti, tiszteli a fáradhatatlan, agilis, szép tehetsésfi! fiatalembert, aki nagy kedvvel és ambícióval fogott hozzá a szálló átépítéséhez, megnagyobbításához. A 72 szoba helyére száztizenötszobás nagyszállót épületett Glück Frigyes értékes külföldi tapasztalatainak felhasználásával és ő volt az, aki a budapesti szállók között elsőnek vezette be a villanyvilágítást és részben a központi fűtést. Éttermei fogalommá lettek Budapesten. Neki volt mindig a legjobb szakácsa, a Pannóniában lehetett mindig a legizletesebb ételeket kapni. És Radics Béla, a kitűnő és nagyhírű cigányprímás remek muzsikája mellett mindenkor nagyon jól érezték magukat az igazi magyar urak, akik szerették a jó kosztot és a zamatos, nagyszerű borokat, akik fenséges, felejthetetlen napokat leütöttek mindig a fővárosban, ha unalmukban felruccantak néha-néha. A Pannónia élete szoros összefüggésben van a múlt század második felének majdnem mindegyik jelentős politikai eseményével, innen indultak első beszédjüket megtartani az ifjú honatyák és a Pannónia elött állottak a legszebb magyar fogatok, amikor a báli szezett megkezdődön a fővárosban. A Pannónia valóban kedvelt találkozó helye volt a múltban és az a jelenben is a vidék előkelőségeinek, főképpen a főpapság, a földbirtokosok, főispánok és a vármegyék vezető tisztviselői, országgyűlési képviselők keresik fel a Pannóniát, mely kellemesen elökéletesen pótolja otthonuk minden szépségét és kényelmét Ma már gyakorta találkozunk az irodalom, a művészet kiváló reprezentánsaival is a Pannóniában és kedveit szállója lett az ipar és kereskedelem előkelőségeinek is. Minden túlzás nélkül meg lehet állapítani, hogy a szálló nagyon sok politikai és társadalmi esemény színhelye volt. A szálló általában családi jellegű és mint ilyen az egész Nagy V!»'»-*»roszán jól ismert 1927. évben Glück Frigyes nagy áldozatok árán a modern kor igényeinek megfelelően átalakíttatta a Pannónia szállót az egész, épületben bevezette a központi fűtést és a folyó meleg- és hidegvizet. Égvesszobákat fürdőszobával bővített és külön fürdőket is szereltetett fel. .Ma már idegenforgalmi szempontból is egyik legjelentősebb szállója a Pannónia a magyar fővárosnak. És ha a Grassalkovich telken újra felépül a Nemzeti Színház — a régi szép idők minden hangulata és mosolya visszatér majd erre a környezetre, melynek felvirágzásába, fejlődésébe nem kis mértékben avatkozik be Glück Frigyes uri szállodája, a Pannónia. A Pannónia szálloda, ezelőtt „Griff" is a Nemzeti Színház a 19-ik században A Pannónia szállodána _________—feelt ték ki a mai Nagykörút helyét, amelyet röviddel később már építeni kezdtek. Közben azonban egyre építették a szebbnél szebb középületeket és magánházakat. 1881-ben építették a sebészeti klinikát, majd az Üllői-út és Stáció-utca (Baross-utca) közötti telken felépítették a bonctani intézetet. Amikor a sebészeti klinika háta mögött a belgyógyászati klinika is elkészült, vasráccsal vették körül a hatalmas telektömböt, amelyből a mai belső klinikai telep lett. ____________S A régi Műegyetem 1882-ben építették föl a Múzeum-körúton a József-műegyetemet. A helyen azelőtt a füvészkert volt, amelyet a nyolcvanas években telepítettek ki a Ludovika Akadémia szomszédságába. Rövid ideig itt volt az állatorvosi főiskola is. Ide épült a Műegyetem vöröstéglás hatalmas épülete, a melléképületekkel, majd amikor az épületkomplexum a Műegyetem céljaira kicsinek bizonyult, felépítették a Lágymányoson a mai műegyetemi telepet és a régi műegyetemet a tudományegyetem bölcsészeti fakultásának céljaira engedték át. Ma is ezt a célt szolgálja. Az új Közmunkatanács tervei alapján csakhamar megindult az építkezés az egész fővárosban. Az Andrássy-utat már 1876-ban megnyitották és 1885-ben került a sor a József-körút és Ferenc-körút kiépítésére. A Teréz-körút és Erzsébetkörút ekkor már elkészült, a Józsefváros gyors kiépülése elé azonban váratlan akadály gördült. Évekig tartó építkezési és gazdasági válság volt. Hatalmas vagyonok urai lettek koldusszegények és az amerikai méretekben megindult építkezés egyszerre megállott. A város minden pontján abbamaradtak a megkezdett építkezések és hosszú ideig álltak érintetlenül az állványokkal körülvett téglafalak. A kilencvenes években igen nagy erőfeszítésekkel megpróbálták tovább fejleszteni a József-körút kiépítését, azonban tulajdonképpen csak 1896-ban a millenáris esztendőre készült el teljesin a József-körút. Kiépülnek a körutak .A József-körút és Üllői-út sarkán állott hosszú ideig a Gschwipdt-féle szeszgyár épülete, amelyik fennállása idején az egész környék fejlődésére bénítólag hatott. A szeszégetés szaga és a gyár gőzölgő kéményei az egész környéken érezhető volt és az emberek igyekeztek minél távolabb levő helyen építkezni. A g vár környékén csak apró földszintes kis munkásházak voltak. Amikor a gyárat kitelepítették a soroksári úti gyárövezetbe, annak dacára, hogy a telep hosszú ideig beépítetlenül állott, mégis fejlődésnek indult a környék és a Kisfaludy-utcában kezdtek nagy bérházakat építeni. Ma már a Gschwindt-gyár telkén a hatalmas modern mozi mellett gyönyörű bérházak állnak. Patinás cége a Józsefvárosnak az 1872-ben alapított Ilovszky János cég, amely 57 európai gyárral és két japán gyárral tart konzumösszeköttetést. A cég porcellán- és üvegdolgai gyönyörűek és mintaterme látványosság. Vevőköre az egész országra kiterjed. A cég feje a közéletben, különösen a várospolitikában is közhasznú tevékenységet fejt ki. Fuvarosvilág a régi Józsefvárosban A régi Józsefváros hírességét és jellegét a fuvarosok és bérkocsisok adták meg. Ezen a vidéken telepedtek le az összes fuvarozási emberek. Egyre-másra épültek a földszintes istállóházak és a kerület lakosságának nagy része fuvarozásból élt. Aki Pestről vidékre akart utazni, elment a Józsefvárosba, végigalkudta az összes fuvarosokat és aki a legolcsóbb volt, annak a fogatát vette igénybe. A rendes posta kocsijáratokom kívül különösen a környékbeli falvakba omnibusz járatok indultak a hatvani kaputól vagy a hatvani vámtól. Négy- és hatlovas határok álldogáltak ott utraké-