Ujság, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-14 / 36. szám
hZU.HÜA 1, Ifiül 1LBKLAB 14 , - ■ ........... II II Hl I ,,||| m UJSA6 SZÍNHÁZ - ZENE Aranyóra Szép Ernő meséje a Belvárosi Színházban Az az aranyóra, amit Bogdán bácsi hosszu, fekete zsinóron visel, régi, nemes és szolid szerkezet, kulcsra jár és minden fertály órát itt, emléke a múltnak s a mai ronda és aljas világhoz más köze talán nincs is, minthogy szegényke belekerült, ellopják, eladják, rabolnak érte, csábítanak vele és elbuknak miatta, de ez a finom és antik műalkotás a tolvaj, a csábító és a bukott leány kezében is éppen olyan csilingelő ezüsthangokkal üti a fertály órákat, mint mikor a rugóját az igazi és becsületes tulajdonos nyomta meg. Szép Ernő meséje, az Aranyóra is ilyen szolid és finom művü jószág, ahogy minden szavában csilingelve szólal meg egy költői szív s ahogy benne a mai élet szennycsatornái, nyomorúságai, bűnözései csak mint vérző staffage-ok vonulnak fel; de a szerkezete régi és örök, mert költői s ez a finóm csilingelés a máról a mához beszélve is csak azért nem izzóan korszerű, mert a durva jelenből a költői lélek finoman az időtlenségbe stilizálódik. Az aranyóra az öreg Bogdán mester legféltettebb kincse, amit mindenüvé magával hord. Mutogatja a munkaközvetítő hivatalban is, ahol a sok szegény ember hiába várja a munkát. Mutogatás közben az óra Bélának a kezébe kerül, aki körülbelül huszonhatéves és facér órássegéd és aki ügyesen meglóg a kezébe adott értéktárggyal. Béla alapjában nem rossz fiú, csak éppen hajlamos a gonoszra, az élet belekényszeríti- Eladja az órát egy vidéki kupecnek, a pénzből szépen kiöltözködik s igy megy el a ligeti találkozóra. Mert Béla nemcsak huszonhatéves, de igazán szerencsés flótás, mert pont Jucikát szereti, aki aranyos, bájos és tiszta kis virágárusleány, de egyben szerencsétlen flótás is, mert Juci pont annak az öreg Bogdánnak a leánya, akinek az óráját pont ez a Béla lopta el Az alapjában jólelkű, de könnyelmű Béla kétségbeesetten tudja meg, hogy milyen rettenetesen nagy bajt csinált és rögtön készségesen vállalkozik is, hogy a bűnét jóvátegye. Béla könnyelmű, de jellemes emberis késedelem nélkül a szavának áll. Kuni a ligetben odalép egy idősebb úrhoz, udvariasan megkérdezi tőle, hogy „bácsi kérem, hányóra?** s mikor látja, hogy a bácsi egy szép aranyórát húz elő, udvariasan és kedvesen elrabolja tőle az órát és jóvátételként, elviszi az általa megkárosított Bogdán bácsinak. Bogdán bácsi azonban nemcsak elittéletileg, de gyakorlatilag is becsületes ember , az órával rögtön a rendőrségre szalad, ahol eleinte azzal a mesével áll elő, hogy az órát találta, de később a keresztkérdések súlya alatt bevallja a rablást, bár a tettest nem nevezi meg. De pontosan ezen az éjszakán a rendőrség is razziázott és pont a Béla is hurokra került s a szembesítésnél részben Bogdán, részben Juci, részben Béla elárulja magát. A nyomozó hatóság munkája tehát eredményes és Béla lakat alá kerül. Juci eleinte szorgalmasan látogatja a fiait. De mikor fájdalmasan meggyőződik, hogy Béla, aki elbukott ugyan, de alapjában jó fiú volt, a börtönben szabályszerű gazemberré változik át, szomorúan a faképnél hagyja. Oszkárral kezd ki, aki már rég teszi neki a szépet, aki nagy nőt nevel majd belőle s akinek előkelő társadalmi helyzete van, mert egy játékkaszinóban croupier. Juci számára a választás nem is lehet nagyon nehéz, mert ha csak egy zsebmetsző és egy croupier között választhat, minden jól nevelt és tisztességes leány feltétlenül az utóbbit kell, hogy válassza. Oszkár azonban nem is annyira önmaga számára akarja Jucit, mint inkább hogy megfelelő árucikket neveljen belőle. Sürgősen elviszi egy bárba, ahol Juci egy páholy mélyén pont azzal a lókupeccel kerül össze, aki annak idején pont Bélától, pont a Bogdán bácsi ellopott aranyóráját vette meg. A kupecnek tetszik Juci, viszont Jucinak tetszik az az ötlet, hogy az órát visszaszerezze a kupectől s így örömet okozzon beteg apjának, aki közben krónikus szívbajával már a szeretetházba került. Juci tehát elbukik az aranyóráért, nem azzal a fiúval, akit szeretett, de azzal a pocakos és zsíros hókereskedővel, aki az aranyórát szabályszerűen és a legtisztességesebb után megvette. Ám az így visszaszerzett óra Jucinak nem hoz szerencsét, mert mikor a beteg Bogdán bácsi az elveszett és megtalált órát meglátja, öreg és elhasznált szíve az örömet nem bírja el és felmondja a szolgálatot. A misztikus ápolónő szép szavai vonnak dicsfényt az aranyórát szorongató halott aggastyán s az apjáért elbukó, tiszta, kis leány elfáradt feje köré. No és persze a halott kezében az aranyóra csilingelve üt, így elmondva ez a történet néha talán kissé komikusan hat, hogy pont a Béla és pont a Bogdán és pont a Juci, sőt a végén még pont a kupec is, ahogy nem kevésbé különös és furcsa, hogy ez a Juci, aki vagy hat képen keresztül szenvedélyesen szereti a Bélát és érte minden áldozatra kész, hirtelen egyszerre köpönyeget fordít és Oszkárral szűri a levet össze s végül már úgy lesz belőle mártír, hogy nem Oszkár, hanem a kupec buktatja el Ahogy az ember eleinte boldogan sóhajt fel, hogy no végre és itt van az igazi sznnpad, az én színpadom, a tiéd, a miénk, a ma élő embereké, mert itt feltárul a mi életünk az összes bajaival, gondjaival, kedvességeivel és piszkosságaival, itt feltárulnak az összes szociális problémák s ahogy utána rögtön valami kis kiábrándulás félét érez, mikor a dialógus elsétál a probléma mellett, szinte megsimogatja a probléma buksi fejét, hogy szép probléma, helyes probléma, derék probléma és ne Isten éltesse és nagyra nőjjön. Ahogy a véletlenek tömege mégsem engedi meg, hogy a valódi probléma kibontakozzék. Mert az első képek célkitűzése szerint itt a társadalmi helyzet kellene, hogy megölje Bogdán bácsit, börtönbe juttassa Bélát és elbuktassa Jucit. De Bogdán bácsit az öröm valószínűleg akkor is megölné, ha nem a szeretetházban élt, hanem valahol a svájci hegyek között. Béla valószínűleg nem javulna meg, ha börtönbe nem is kerül, mert minden jóérzése mellett is olyan nagyfokú benne a bűnözési hajlandóság, hogy nincs az a Freud professzor, aki kianalizálhatná belőle. Végül Jucit se a helytelen társadalmi berendezkedés buktatja el, hanem a véletlen, hogy a kupec kezében meglátja pont az apai órát. Máskülönben szűz maradhatna az emberi kor legvégső határáig. Itt véletlenek tűtik a tragédiát és nem szociális kényszerűségek robbantják ki és minden tekintetben indokolt Szép Ernő műfaj-meghatározása, mikor ezt a tíz képből álló tiszta és költői történetet egyszerűen mesének nevezi. Szép Ernő azonban olyan Isten jókedvében teremtett poéta, hogy bűnözik a dramaturgia és a bírálat, ha alkotásai felé nem is taglóval, de akárcsak boncolókéssel is közeledik. Mint minden egyes alkotásában, az Aranyórában is, ahogy egy-két jelenet lepereg egymásután, egyszerre elvesz a történet, elvesz a szituáció, elvesz a hely és az idő, elvesz az akció és elvesz minden és csak egy muzsikáló költői lélek marad. Mintha csak egy-egy könnycsepp hullna a színpadra. Két fiatal teremtés ül a városligeti padon a kigyulladt lámpa fényében és csipog, mint két kis veréb... Az öreg aranyozómester a munkaközvetítő hivatalban a munkanélkülieknek elmeséli a múltat, hogy mi is az az aranyozás, mikor a nyestszerecset még a mosolygást is odalehetli a szobrokra... Az öregedő és megcsontosodott pénztári orvos legszívesebben lelőné minden betegét, mert úgy sem segíthet rajtuk és hiába rendel diétát vagy egyiptomi üdülést, ha a páciensnek betevő falatra sem telik, hát inkább a rendelés végén még a szívbajosnak a kezébe is odanyom egy szivart, hogy legalább pár pillanatig örüljön ... Egy öreg állásnélküli szobafestő a nyomor csúcsán visszaemlékezi életének nagy pillanatát, mikor egy létra tetején állt, plafont festett és Tannhäuser áriáját énekelte... Egy öreg cukorkaárusnő a fiatalságáról beszél, mikor állandóan utazott és ragyogó reggeleken látta meg a tengert és mikor a munkanélküliek áhitatos tisztelete feléje fordul, kiderül róla, hogy fiatal korában ez az öregasszony MÁV-takarítónő volt Budapest és Fiume között ... Az öreg munkanélküli iparos odahaza üres óráiban gimnazista fiának mértani figuráit ragasztja össze, hogy valami foglalkozása legyen, mialatt a gyerek valami futballmeccsen csavarog . Egy egy kis trouvaillera az életnek pereg itt minden pillanatban a nézők elé, könnyesen mosolyogtató humor, lélek és szépség, megfigyelés és érzés, egy költői szív nemes dobogása* Itt, ezekben a jelenetekben, amelyekát- és átszövik az egész mesét, egyszerre felszalad a lélek minden emberben, hogy fent a torkánál dobogjon és biztosítsa a legtisztább és a legnemesebb sikert. A Belvárosi Színház pontos és hatásos előadása Bródy Pál rendezésének érdeme, míg a szép és plasztikus színpadképek Szűcs Endrét dicsérik. A szereplők közül a poétikus Dayka Margit, a mélyzengésű Gázon, a meglepően szuggesztív Gyergyai emelkedik ki, míg a többiek közül Vagoné, Sylvester Éva, Szigeti, Várady, Sugár, Barsi, Hajnal és Várnai részesei a sikernek. Az Aranyóra a Belvárosi Színházban pontosan üti Szép Ernő komoly sikerének pillanatát. Srínköszi Andor Bécs és Berlin enévi slágere KATÓKA Stolz Róbert a M Mmmalain és a „utge a hamar világhírű zeneszerzőjének éj operettje. Bemutatja február 21-én, szombaton este 8 órakor a Fővárosi Operettszínház Siller Irén a népszerű primadonna külföldi sikerei után a ,,Katóka'* bravúros címszerepében lép ismét a budapesti közönség elé.katóka i katóka parádés szereposztása: 110 szenzációs. Stolz-slágere az egész világon híres. I katóka MIXER IRÉN, FEJES TERI. SOMOGYI NUSI,KA ! szövege 3 órás kacagás, csupa ötlet. BŐS GYULA, DELLY FERENC, SZIKLAY JÓZSEF. Fordította és a verseket irta: Harmath Imre Ren-I trezo: Szabolcs Ernő. — Karnagy: Szántó Mihály. Jegyeket a „Katóka”” első Ifi előadására ma, szombattól árusít a Fővámsi Operettszínház pénztára és az összes jegyirodák. A nótáskapitány - gyerekekkel vasárnap délelőtt 11 órakor a Vígszínházban. I nőiteknek felejthetetlen kedves mulatság. Je- Főszereplők a legnépszerűbb gyermekprima- gyek 60 fillértől, donnák. Gyerekeknek gyönyörűség, élmény, fel- j fff. _ «». . . » S tr •m Szombaton, február pgaeiw^isssi ihslv gero K Pélén,este 11...órakor ■ SlStlBBlBiZS felléptével Színpad .. A KETREC Komédia. Irta: Korcsmáról Nándor A Magyar Színház műsora: Minden este LÁMPALÁZ Mirsdán este zsúfolt ház V AfftOr a* SSKIMHÁJg Szombaton este fél 8. Vasárnap, február 15-én este fél S vasárnap délután fél 4 órakor Képszinmilciklus IL _ ...V®xaas . . Molnár Aranka és Cselényi József Szedő Miklós és Szirmai Imre e felléptével, felléptével Porzsol? Kálmán bevezető előadásával Cigányszerelem A tolonc ____________________________Jltysk B II 1 é r t 6 ! 8 p « n 2 6 f C Rubinstein Artúr Remek zongorás és kitűnő muzsikus. Akik közelebbről ismerik, azt mondják, hogy rendkívül okos és művelt ember- Tizenkét nyelven beszél egész folyékonyan. Alacsony termetű, zömök, nagyon erős férfi. Arcban rendkívíl hasonlít Shevinnert; még a haja is ugyanolyan göndör. Minden idők egyik legkiválóbb zongoraművészének a nevét viseli. És még ez alatt a súly alatt se roppant össze. Tehetségével új, friss fényt bírt kölcsönözni a még mindig világító Rubinstein névnek-Technikai szempontból úgy tudja a mesterségét, mint csak igen kevesen. Rendkívüli arányú, rendkívüli izomzatú kezeivel rendkívüli dolgokra képes. Ami játékának szellemi tartalmát illeti, az természetszerűleg olyan, mint emberi egyénisége. Okos, ízléses, kulturált, erős, egészséges. Túlságos enerváltságot, holdfényes álmodozást nem szabad várnunk tőle. Aminthogy az álmodozó pianókban nem is kapunk tőle túlságosan sok színárnyalatot. A billentése is sokkal ércesebb és acélosabb, hogysem erre képes lenne. Műsorába felveszi a legkülönbözőbb korok és stílusok szerzőinek alkotásait. Néhány év előtt Mexico Cityben egy év alatt huszonnégy hangversenyt adott. Folytonosan más és más műsorral. Csak a huszadik hangversenyénél kezdett kifogyni a betanult repertoárja és kénytelen volt új műveket is begyakorolni. Pénteken este a Vigadó nagytermében Bach orgonatoccatájával kezdette. Itt főleg plasztikus szólamvezetését, felépítési tehetségét és férfias líráját csodáltuk. Azután Brahms és Chopin művei kerültek sorra. Az utóbbiaknál leginkább technikailag mutatott sokat. Ellágyulásban, könnyedségben azonban hallottunk már többet, finomabbat is. A műsor második részében azonban, mikor a legmodernebbekre került a sor, egyszerre csak mintha egészen más művész ült volna le a zongora elé. Ragyogni, zengeni, sziporkázni kezdettek ujjai alatt a billentyűk. Bár kissé különösen hangzik, de kiderült róla, hogy hangszerén kiválóan játszsza a zongorát, de még jobban a zenekart. Mert ezekre a hangorgiákra, ezekre a színekre eddig csak a zenekart tartottuk képesnek. Villa Lobos és Stravinski műveinek előadásánál olyan technikai feladatokat oldott meg, melyek papírra vetve talán megoldhatatlanoknak látszanak. Főleg ilyen tempókban. És milyen lelkesen, milyen odaadással, milyen tűzzel, milyen átszellemültséggel szólaltatta meg ezeket a moderneket. Éreztük, hogy a fehérnek ez az a területe, melyen legotthonosabb, ahol a legszívesebben időzik. És a budapesti közönség, mint majdnem mindig, ezúttal is jól érezte meg a helyzetet. Míg a műsor első részében Bach, Brahmsi Chopin műveinél inkább csak udvariasságból tapsolt, a modern újdonságoknál, melyeket különben nem hallgat túlságos kedvteléssel, a tombolásig lelkesedett. Ráadásokat kért és kapott is. Rubinstein Artúrnak hálás lehet a közönség, hogy zongorázásával ennyi gyönyörűséget okoz neki, de hálásak és boldogok lehetnek a legmodernebb szerzők is, hogy ilyen szószólójuk akadt. s. fiy. 11 . Magyarországon sajnos nem becsülik meg annyira a művészembert, mint külföldön — mondja Pataky Kálmán, aki rég nem látott vendége az Operaháznak Pénteken este újból olyan művészember érkezett meg Budapestre, aki külföldön aratja a sikereket. Pataky Kálmánról, a népszerű tenoristáról van szó, aki néhány évvel ezelőtt itthagyta Budapestet és leszerződött a bécsi állami operához, amelynek azóta első terroristája. Ez különben nagyon gyakori eset. Ha nálunk feltűnik egy tehetség, a külföld elviszi és amikor néhány év múlva hazajön vendégszerepelni, a plakát piros betűvel hirdeti a nevét és a kétyárakat felemelik. Pataky Kálmán különben már akkor is megérdemelte volna a piros betűt, mikor még nem ment külföldre. Most, hogy hazajött vendégszerepelni, már mint kamaraénekes és seregnyi kitüntetés tulajdonosa jelent meg. Bécs határozottan használt Patakynak. Szinte meglepett az a fiatalos derű, a magára szedett wiener gemütlichkeit, amelyet fogadott.. Megérkezése után az elegáns szálló éttermében üldögéltünk Pataky Kálmánnal, feleségével és apósával, aki nem más, mint Beregi Oszkár, a kitűnő színész. — Utoljára 1929 májusában énekeltem a pesti Operában, — mondja Pataky, — de akkor már, mint vendég. Jeritzával együtt léptem fel. Régen hívták már egy kis pesti vendégszereplésre, de a bécsi opera csak most tudott elengedni. Vasárnap lépek fel először. A Hugenottákat természetsen németül fogom énekelni, mert az idő rövidsége miatt nem tanulhatom meg a magyar szöveget, ellenben H Hubay egyéves kérésére betanulom új operájának, az Álarcnak főszerepét Nagy feladat ez számomra, de Hubay iránti tiszteletből meg kell tennem. Ezután kérésemre röviden, dióhéjban elmondja karrierjének kezdetét.