Ujság, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-05 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 1931 MÁRCIUS 5 r*--1 " ■■mTM ni ———út, UJSÁG. — Élete tavaszán kimúlt a tavasz? Ifjak előretörése, Matuzsálemek kiásása, párbajok elhantolása Végre egy aktus, amelyen a szem megpihen. Az új alpolgármester Liber Endre. Az árvaházi falból a székesfőváros egyik oszlopa. Mi tudjuk azt, hogy tanácsjegyző, tanácsnok korában mi mindent elkövetett ő a többiárva érdekében. Mi tudjuk, hogy nemes szíve és tiszta lelke minő áldásos tényezője volt minden szociális és minden szenvedést eloszlató intézménynek. Most, hogy életének és pályafutásának ilyen jelentős fordulójához érkezett, valamennyien egyek vagyunk az örömben és az ő üdvözlésében. •De magának Liber Endrének kettős lehet az öröme. Először, mert alpolgármesteri méltóságra emelkedett. Másodszor, mert megválasztásában az ifjúság előretörését ünnepük. Ilyenkor talán Liber is mosolyogva gondol arra a kedves kis leányra, aki a budai Várban audienciára jelentkezett. Ferenc József királyunknál, mert nagyon fiatalkorú vőlegényével leendő házasságát a hatóságok nem engedélyezték. Felséges urunk nem nagyon értette, hogy miért is zokog ugy előtte az a kis leány és nyájasan megkérdezte, hogy mit akar a vőlegénye számára? A leányka felbátorodva felelte: — Felséges uram, korengedélyt akarok. Mire őfelsége mosolyogva felelte: — Ha tehetném, ezt önmagamnak is szívesen megadnám. * Megnehezülvén felettünk az idők viharos járása, oh Ég. Ezért el kell készülve lennünk arra, hogy legnagyobb művészi notabilitásaink is reá lesznek utalva arra, hogy a villany- és vízvezetéknélküli kisvárosokban is keressenek vendégszereplési elhelyezkedést. Olyan időben, amikor egy impresszárió azt mondja: „Fiola többé nem üzlet Budapesten" , minden lehetséges. Hogy ennek a sopánkodásnak mi az aktualitása? Azt is megmondjuk. A „Magyar Elektra"*, a budapesti Nemzeti Szinház „újdonsága ad erre alkalmat. Mikor Istenben boldogult Jászai Mari a régi Nemzeti Szikházban akkora fúrólét csinált 1886-ban Sophokles „Élektrá“-jával, hogy még a Franzstadtban is az volt a közbeszéd tárgya, hogy akkora kiabálás színpadon még nem zajlott le, miként az Elektrában, a derék Kiskácsaháza község értelmisége addig rímánkodott Jászai Marinak, amíg engedett a kérésnek és megígérte, hogy a kiskácsaházi „nyári színjátszó helyiségében az ottaniszintársulattal eljátssza az Elektrát. A nagy művésznőt elkísérte Bartók Lajos, a kiváló versíró és humorista is, aki akkoriban képviselői kerületet keresett magának és elment Kiskacsaházára „szétnézni"*. A művésznőt a pályaudvaron nagy tisztelettel fogadták. A nyári színházban az „Elektra" nagyon tetszett. A művésznőt a felvonások után számtalanszor kitapsolták és — udvariasságból — hívták a „szerzőt“ is. Sophokles persze kimentette magát és nem jött ki — hajlongni. De az előadás után szegény Bartók Lajosnak kellemetlenségei voltak. Megsértődtek a helyebeliek, hogy a tapsra nem jelentkezett. Hiába mondotta, hogy nem ő az a bizonyos Sophokles. Nem hittek neki. Félő, hogy kiskacsaházi újabb vendégszereplés esetén a „Magyar Elektra1” bemutatójakor ismét hiába fogják kitapsolni Bornemisza Pétert, a szerzőt. Ennek az urnak ugyan Sophokles éppen úgy urambátyáma, mint valamennyiünknek. De Bornemisza Péter is már jó régen. 1558-ban skribálta a „Magyar Elektra‘*-t. Ezért koszorúk, tapsok és kihívások mellőzése kéretik . * On revient toujours a ses premieres amours. Paradicsom Borsod vármegye fővárosáról, Miskolcról van szó, ahol bizonyára nagyot változott az idő és a mentalitás negyven esztendő óta. Következtetjük ezt egy miskolci bíró ítéletéből. Rágalmazási perről van szó. Az egyik úr azt állította a másikról, hogy a tagsági díjakat nem fizeti és hogy egy alkalommal lovagias elégtételt nem kért. Szívós Barna miskolci járásbíró a tagdíjak nemfizetéséről tett megjegyzésért a bepanaszolt vádlottat buszpengő pénzbüntetésre ítélte, de a „nem kért elégtételt" kitételért felmentette azzal a megokolással, hogy az azállítás, hogy valaki lovagias elégtételt nem kért, még nem teszi ki az illetőt közmegvetésnek, tehát ezzel a kijelentéssel sem becsületsértés, sem pedig rágalmazás nem történt. Egyébként is a párbaj intézménye elavult és az embereknek ma más gondjuk van, mint segédek után futkosni. Nos erre aztán igazán elmondhatjuk: Welche Wendung durch Gottes Fügung? Negyven-ötvan évvel ezelőtt Borsod vármegyének legjelentősebb vezérférfia, Miklós Gyula dr., a későbbi borsodmegyei főispán volt. Szóval, tollal harcolt és párviadal vétsége tarkította pályafutását, anélkül, hogy ezért csak egyszer is bíróság elé került volna. Sőt abban sem vagyok egészen biztos, vajjon egyik-másik párbajánál nem-, valamelyik miskolci bíró asszisztált-e neki, mint párbajsegéd. De abban egészen biztos vagyok, hogy egyik párbajánál az történt, amire még aligha volt eset az ellenfél golyója behatolt az ellenfél pisztolyának csövébe és azt ketté repesztette. Miklós Gyula, mint ellenzéki vezér, félelmetes volt nagy szónoki, debatteri készségével. És a helyzete egészen különleges volt. Mint politikus és országgyűlési képviselő kormánypárti, mint vármegyei bizottsági tag pedig kérlelhetetlenül ellenzéki. Lévén akkoriban Borsod vármegyében az Apponyipárti, egyesült ellenzéki Melczer Gyula alispán a vármegyei hatalom biztalója. Borsod vármegye székháza valóságos csatatér volt. Minden megyei gyűlés attrakciója Miklós Gyula dr. éles, kifejezéseiben nem válogatós felszólalása és nyomban utána Melczer Gyula alispán szenvedelmes riposztja. A „folyó ügyek" unalmát párbajsegédek komor járás-kelése űzte el. Pár év alatt Miklós Gyula és Melczer Gyula kétszer is párbajoztak Miskolcon. Egyszer pisztollyal, egyszer pedig karddal. Akkoriban, a régi jó békevilágbaji, egy miskolci járásbíró aligha merte volna felmentő ítélete megokulásában kimondani, hogy az az állítás, hogy valaki nem kért lovaglás elégtételt, az illetőt nem teszi ki közmegvetésnek. Hála Istennek, ma már a Miklós Gyula hazájában is más szelek fujdogálnak. Még megérjük, hogy annak a polgártársnak lesz igaza, aki a millennáris kiállításon az iparcsarnokban a nagy tolongásban véletlenül és szándék nélkül egy katonatiszt lábára taposott és a tiszt nagy haragjában kardot rántott és rárivalt. Ezért elégtételt követelek." Mire a polgártárs a legnagyobb nyugalommal a tiszt lába elé tolta az egyik lábát, biztatván őt arra: — Nun, da haben’s, treten sie aucht Aranyi Lipót Amerikában szervetlen anyagokból élő sejtet állítottak elő Magyar tudós véleménye szerint lehetséges, hogy megoldották a Romunculus-problémát Szerdán délelőtt olyan hír indult el Londonból, amely, ha megfelel a valóságnak, illetve ha a távirat után jövő részletes felvilágosítások is alátámasztják azt a reményt, amelyet az első távirat keltett, könynyen lehetséges, hogy nemcsak nagy szenzációja lesz a tudományos világnak, hanem megváltoztatja mindazt, amit eddig az emberi életből és az élet keletkezéséről az orvostudomány és a természettudomány tudott. Nem kevesebbről van szó ebben a táviratban, mint arról, hogy sikerült mesterséges után élő szervezetét, egy élősejtet előállítani, mégpedig, és ez a hír fölöttébb érdekes szenzációja, élettelen anyagokból. A hír így szól: London: A News Chronicle newyorki értesülése szerint a Rockefeller-alapítvány laboratóriumában sikerült mesterséges uton élő szervezetet előállítani, mégpedig élő sejtet, amelyet kizárólag élettelen anyagokból hoztak létre. Einstein tanár, aki jelenleg Newyorkban van, meg fogja tekinteni a sejtet és megállapításait a tiszteletére rendezendő bucsúlakomán ismertetni fogja. A távirat, mint látható, rendkívüli jelentőségű tudományos kérdéssel foglalkozik, illetve ennek a kérdésnek, úgy látszik, a megoldását repíti szét a világba. Az Újság a Pázmány Péter-tudományegyetem élettani intézeténél kért felvilágosítást ebben az ügyben, ahol az intézet egyik igen előkelő tudósa a következő felvilágosítást volt szíves adni: — A távirat meglehetősen szűk, azonban azt sejteti, hogy sikerült a régi Homunculus-téma, vagyis a mesterséges ember előállítása. Meg kell jegyeznem, hogy nem emlékszem bár pontosan az időre, de több év előtt már sikerült egy ilyesfajta kísérlet, azonban a sejt fehérjeanyagok hiánya, vagy azok élettelensége következtében nem volt életképes és így nem is fejlődhetett. 1928-ig úgy tudtuk, hogy szervetlen anyagokból nem lehet szerveset előállítani. Ekkor azonban megdőlt ez a tétel és könnyen lehetséges, hogy ennek alapján sikerült most mesterséges uton élő szervezetet előállítani. Ha ugyan igaz, mert ha igen, akkor ennek az eredménynek beláthatatlan jelentősége van. Tudni kell ugyanis, hogyha egy élő sejtet lehet előállítani, akkor megoldható a Homunculus problémája is, hiszen az ember is sejtekből van összetéve és így, hogy úgy mondjam, mesterséges uton lehet embert előállítani. A probléma és ezt újra ismétlem, ha a táviratot jól értelmezem, most már csak az, hogy ezt a mesterséges sejtet életben tudják-e tartani, illetve oszlatni tudják-e, amihez az élet lényegére, a fehérjére van szükség, amit eddig nem tudtak előállítani. Az ugyanis az én eddigi tudomásom szerint, pedig a szakirodalmat alaposan tanulmányozom, nem sikerült. Nem lehetett eddig megállapítani, hogy a fehérje miképpen viselkedik a szervezeten kívül és hiába tudjuk azt, hogy a fehérjének mi az anyaga, ha azt nem tudjuk, hogy ezek az anyagok miképpen függnek össze. Azt hiszem, hogy a laboratóriumi kísérlet aképpett történt, hogy egy sejtből vettek ki fehérjét és azt használták fel. Az a kérdés most már, van-e ennek a fehérjének olyan magja, amely oszolni képes, más szóval életrevaló. Én azt hiszem, hogy van ilyen magja, mert enélkül a sejt nem élhet. Természetesen a dolog érdeméről komolyan nem lehet nyilatkozni, mert Amerika messze van és így a hir egyelőre tudományos alapon sem nem ellenőrizhető, sem nem győződhetünk meg a hir tartalmának tudományos alaposságáról. Reméljük, hogy ezt a táviratot újabb részletesebb felvilágosítás fogja követni és ha ez is fedi az előbbi távirat sejtéseit, illetve fedi azokat a feltételeket, amelyeket a budapesti élettani intézet tudós tanára velünk közölt, akkor 1931 márciusa korszakalkotó lesz az élettan tudományában. — Beszakította a gyárletet a repülőgépről leesett vasdarab. Különös balesetet okozott szerdán reggel a Bécsből érkezett repülőgép. A Légiforgalmi rendes bécsi repülőjárata reggel kilenc óra tájban menetrend szerinti pontossággal érkezett Budapest felé. Már készülődtek a leszállásra és Ujváry László pilóta utasítást adott a rádiómegfigyelőnek, hogy húzza fel az antennát. A műszerész felhúzta az antennát, amelynek drótja e pillanatban elszakadt és az antenna két kiló súlyú vasnehezéke leesett a mintegy háromszáz méternyi magasságból. A vasnehezék olyan erővel esett a Lehel utca 51 53 számú Pick Ede redőnygyár tetejére, hogy átszakította a háztetőt és a felső emelet mennyezetét. A műhelyben dolgozó munkások közül szerencsére senki sem sebesült meg. A repülőgépről lezuhanó vasdarab nagy riadalmat okozott a munkások között, mert első percben azt hitték, hogy légi torpedó hullott le a repülőről. Csakhamar azonban kiderült a valóság és a kedélyek megnyugodtak. Szegeden nincs újabb tífuszeset. Az Országos Közegészségügyi Intézet megállapítja, hogy ez év február 26-ika óta Szegeden újabb tífuszmegbetegedés nem fordult elő. Az újabban bejelentett tifuszesetek olyanok, amelyeknél a megbetegedés még február 26-ika előtt történt. Az eseteket azért jelentették csak most, mert nem voltak jellegzetesek és csak a megejtett laboratóriumi vizsgálat döntötte el, hogy nem influenza-, hanem tifuszesetről van szó NAPIREND Ibit március 5. Csütörtök. Róni. kát.: Özséb. Prot.: Adorján. Ljgörög: Kolum. Ógörög: február 20. Leó. Izr.: Ádár hó 16. A Nap kél 6 óra 30 perckor, nyugszik 5 óra 49 perckor. A Hold kél 7 óra 25 perckor, nyugszik 7 óra 11 perckor. Nyitvalévő múzeumok: A Nemzeti Múzeum 9— V.2. Mezőgazdasági Múzeum (Széchenyi-sziget) 10—1. Szépművészeti Múzeum (Aréna-ut 411 10—Vf2. L' Magyar Képtár (Andrássy-út 69) 10— V*2. Iparművészeti Múzeum (Üllői-út 83) 9—Vs2. Kereskedelmi Iparcsarnok(Városliget) 8— 6. Ernst-múzeum (Nagymező-utca 8) 9—4. Erzsébet királyné-emlékmúzeum (Királyi palota) 9— 1 és 3—5. Széchenyi-szoba (Akadémia) 10— 32. Vörösmarty-szoba (Akadémia) 10—12. Aquincumi Múzeum (Szentendrei-út 7) 9—12 és 3—6. Ráth György-múzeum (Vilma királynő-út 12) 9—122. Néprajzi Múzeum (Hungária-körút 347) 9—*/12. Királyi Várpalota termei megtekinthetők rá 10—3. Országháza megtekinthető 9—4 óráig. Nyitvalévő könyvtárak: Akadémia könyvtára (Akadémia utca 2) 3—7. Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 5/a) 9—2. Egyetemi olvasóterem (Ferenciek-tere 5/a) 9—7. Iparművészeti könyvtár (Üllői út 33) 10—1 és 3—8. Kereskedelmiés Iparkamara könyvtára (Szemere utca 6) 9—2 Statisztikai Hivatal könyvtára (Keleti Károlyutca 5—7) 10—1. Széchenyi-könyvtár (Múzeumkörút 14) 9—2. Technológiai könyvtár (Józsefkörút 6) 9—1 és 5—8. Vakok könyvtára (Idautca 5) 8—12. Erzsébet Népakadémia könyvtára (Szentkirályi-utca 7) 5—8. Állatkerti könyvtár (Állatkert) 5—8. Természettudományi Társulat könyvtára és olvasóterme (Eszterházy-utca 14) 9—12 és 3—7. Mezőgazdasági könyvtár (Széchényi-sziget) 10—1. Kivitvalevő kiállítások: A Műcsarnokban a magyar művészcsoportok kiállítása Iá 10—5. Az Ernst-múzeumban (Nagymező utca 8) Aba Novák Vilmos és Pátzay Pál kiállítása 9—4. A Kovács-képszalonban (Sas utca 29) Markos György reklámépítészeti kiállítása 10—5. Az Iparművészeti Múzeumban (Üllői út 33) az Iparművészeti Iskola jubileumi kiállítása 10—2. Az Iparművészeti Társulat állandó kiállítása (Andrássy-út 69) 10—2__ Lipót Szalvátor kir. herceg Bécsben. Bécsből jelentik: Lipót Szalvátor kir. herceg, aki Newyorkban az ismeretes nyakékafférbe keveredett bele, ideérkezetteK szerint megkapta a szükséges tartózkodási engedélyt, de nem tudják, hogy mennyi ideig szándékszik itt maradni. Állítólag Amerikában szerzett gazdasági tapasztalatait akarja most Ausztriában gyümölcsöztetni. A serdülő ifjúságnak reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes „Ferenc József11 keserűvizet kell adni, mert gyomor-, bél- és vértisztító hatásának buknál és leányoknál igen fontos eredményeket köszönhetünk. A gyermekklinikákon a Ferenc József vizet már a kicsinyek makacs szorulásakor kitűnő sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzferekben kapható. Kóbor Tamás írói jubileuma Kóbor Tamás negyvenesztendős Írói jubileuma alkalmából rendezendő ünnepségek az irodalmi élet nagy eseményének ígérkeznek. Az ünnepségek két részből állanak. Március 8-án, vasárnap délben 12 órakor a magyar újságíró intézmények az Otthonírók és Hírlapíró Körének nagytermében (VIII. Eszterházy utca 4. II. em.) Márkus Miksa udvari tanácsos elnöklete alatt díszközgyűlést tartanak, amelyen az ünnepi beszédet Hegedűs Gyula, a Magyarországi Újságírók Egyesületének és az Otthon Körnek alelnöke mondja. Ugyanaznap este fél kilenc órakor az újságíró intézmények Kóbor Tamás tiszteletére a Szent Gellért-szálló kupolacsarnokában vacsorrát rendeznek. Erre a vacsorára, amelynek Klebelsberg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter, Ripka Ferenc, Budapest fór polgármestere, Lukács György v. b. t... volt miniszter, Ugron Gábor v. b. t. t., volt miniszter, Vojnovits Géza, a Magyar Írók Egyesületének elnöke és Pünkösti Andor a szónokai, a művészeti, irodalmi, politikai és gazdasági élet kiválóságainak olyan sora jelentette be a részvételét, hogy a vacsora rendezősége március 5-ének, csütörtöknek estéjéig fogad már csak el jelentkezéseket. A vacsorán való résztvétel az Otthon Kör titkári hivatalában jelentendő be. — Laskay Dénes kitüntetése, A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Laskay Dénes m. kir. kormányfőtanácsosnak, a Svájci Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezető alelnökének, közgazdasági téren szerzett érdemeiért a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. Laskay Dénesnek, a kereskedelemügyi és földmivelésügyi minisztériumok svájci meghatalmazottjának számos igen értékes gazdasági eredményt sikerült elérnie, különösen a magyar agrártermékek exportjának nagymérvű fejlesztése és ezen cikkek Svájcban való bevezetése körül vannak nagy érdemei. A sikert nem csupán fáradhatatlan munkásságának köszönheti Laskay Dénes, hanem nagy népszerűségének is. Több mint 16 esztendő óta él odakint Svájcban és Svájc minden városában, ipartelepén és nagyobb vállalatában ismerik és egyarántnagyra becsülik őt politikusok, bankárok, kereskedők és művészemberek. Laskay Dénes tizenegy évvel ezelőtt hozta létre Zürichben a svájci magyar kereskedelmi kamarát, amelyet rendkívüli, agilitásával olyan intézménnyé fejlesztett, hogy a kamara nemcsak kitűnő összekötő kapcja lett a két ország kereskedelmi életének, hanem hatalmas propagandaeszköze Magyarországnak. Az angol alsóház elfogadta az alternatív választójogot Tudósítás eleje a 4-ik oldalon. London, március 4. Éjjel 12-kor jelentik: Az alsóház 277 szavazattal 251 ellenében elogadta a választójogi reformról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely bevezeti az alternatív választójogot.