Ujság, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-05 / 52. szám
CSÜTÖRTÖK, mi MÁRCIUSI ÚJSÁG Séta a romhalmazzá változott Garay-téren Szűkek az új bódék, drága a villamosáram és szétszórták a piacot. Árusítják a bódékat, az építési anyagokat és a munkanélküliek pénzt keresnek a szemétben Véget ért az ankét, amely a Garay-tér elhelyezésének kérdésével foglalkozott és ezzel együtt befejeződött a Garay-tér élete is... Eltűnik a Csikágó romantikája, a házak közé ékelt nyílt piac, ahol a boldog időkben olyan olcsó pénzért lehetett vásárolni a budapesti háziasszonynak, hogyha a délutáni kávés összejöveteleken szó esett a piacról és ha valaki csodálkozott azon, hogy milyen olcsó volt a csirke párja, az illető háziaszozony fölényes legyintéssel felelte: — Oh, a Garay-téren minden olyan olcsó... Eltűnt az olcsó piac és azon a helyen, ahol még nem is olyan régen a pestkörnyéki bolgárok, az olcsójánosok körül nyüzsgött a háziasszonyok és szakácsnők serege, Ina már éktelen romhalmaz meredezik az ég felé, sátrak, bódék, kis épületek dőlnek romba. Olyan a piac, mintha gránátok pusztítása tette volna tönkre. Csákányok csapkodnak, szekercék dübörögnek, fűrész csikorog és fesztiovasak kegyetlen karma pusztítja szét azokat a bódékat, amelyekért még néhány esztendő előtt sokmillió koronát fizettek a tulajdonosok. Négy tábla hirdeti... A Garay-tér tehát nincs többé. Ez ugyan a fentebb leírt romokból már messziről észrevehető, a főváros azonban gondoskodik arról, hogy aki talán nem venné észre, mégis megtudja, mert a Garay-tér négy sarkán két oszlopon hatalmas táblát állítottak fel, amelyen pontosan meg van jelölve, hogy a nyolc csoportba osztott árusítók e pillanatban hol találhatók. Az árusítókat ugyanis a piac építkezése alatt, mint már ezt többizben közöltük, a Garay-tér környékén és az ide betorkoló utcáknak egy-egy oldalán helyeztek el, így a nisitóbódék hosszú sora fehérült (majd később éktelenkedni fog pszkos színével, ha az eső megveri, por belepi) a Cserhát-utcán, a Garay-tér két oldalán. Murányi-utcán, a Péterffy Sándor-utcán, Neferejts-utcán, Hernád- utcán és az Alpár- és Sajó-utcán. Ezeken az utcákon nem teljes hosszban helyezték el az ideiglenes deszkabódékat, hanem csak az István-útig. A széles István-út nem alkalmas a bódék elhelyezésére, mert itt az autóbusz közlekedik. Az autóbuszközlekedést sokkal fontosabbnak tartották, mint ennek a sokszáz emberbe a megélhetését és ahelyett, hogy az autóbuszvonalat az építkezés idejére más Mvonalra helyezték volna át, hogy így a széles és süni forgalmú utcák némi megélhetési lehetőséget biztosítsanak az árusoknak, az autóbuszvonal ittmaradt, de az árusokat olyan szűk utcákba terelték be, ahol egyrészt sokkal csekélyebb a forgalom, másrészt pedig a bódék előtt levő kereskedők üzleteinek a kilátását tették tönkre, úgy hogy az idetelepített piaci árusokat, mint a kereskedőket csak hosszas keresgélés után lehet a vásárlóközönségnek megtalálni. Még az is fokozza az áthelyezett árusok keserűségét, hogy szemben velük, illetve a hátuk mögött, a túlsó soron helyezik el az úgynevezett álostermelőket, úgy mint ők nevezik, a láncosokat, akiknek megengedték, hogy bódé nélkül, a földre rakodva árusítsanak. Ezek természetesen jobban szem előtt vannak, másrészt a pesti közönség a földön áruló „őstermelőtől** szívesebben vásárol és így a bódéban árusítók elől elveszik a vevőket. Bajok a bódék körül ' A bódék nem is a legszerencsésebben épültek. Szűkek, primitívek és amiképpen a télen sokkal hidegebbek, mint a Garaytéren épült bódék voltak, úgy a nyáron előreláthatólag olyan rettenetes lesz a hőség, hogy ember legyen az az árus, aki a tüző napban ezekben a fülkékben egész nap kibírja. Különösen áll ez a mészárosokra és hentesekre, akiknek jégszekrényüket is el kellett helyezniök a túlszűk bódékban és eltekintve; attól, hogy jégszekrényeiket kétháromszázpengős költséggel át kellett alakíttatniok, alig van megfelelőbb helyük arra, hogy a jégszekrény ajtaját ki tudják nyitni. Ezenkívül teljesen megfeledkeztek az illetékesek a vízvezetékről is, ami nemcsak a mészárosoknak, hanem a gyümölcs- és zöldségkereskedőknek is elengedhetetlenül szükséges) . De más baj is van. A bódék leszűkítették a gyalogjárdákat és egyenesen problématikus, mi lesz majd akkor, amikor az uborka-, paradicsom- és dinnyeszezon idején az óriási piaci kosarakat is kell majd az árusoknak elhelyezniük. A gyalogjárókon lehetetlen lesz a forgalom, ami számtalan rendőri beavatkozásra ad majd alkalmat és egészen bizonyos, hogy a piaci árusok isszák meg egy-egy ilyen beavatkozásnak is a levét. Az is igen kellemetlen és ezt a közönség szempontjából mondjuk, hogy az egész Csikágót be kell egy-egy háziasszonynak járni, ha napi szükségletét be akarja szerezni. Hogy csak egy példát mondjunk, a Garaytér egyik oldalán vannak a zöldségesek és a Nefelejts utcában a mészárosok. Hosszú időbe kerülne, míg a háziasszony ezt az utat megtenné és ez, eltekintve az időveszteségtől, már azért sem kellemes, mert a nehéz piaci kosarakkal kell ezt a hosszú sétát megtenni. Hogy ezt a kellemetlen sétálást elkerüljék, ott fognak majd vásárolni, ahol mindent egyszerre megkapnak a kereskedésekben. Ennek természetesen a piaci árusok vallják a kárát, hiszen ők a pár fillérekből álló vásárlásokból élnek és így exisztenciájukban támadja meg őket a jelenlegi állapot. Akik örülnek... Vannak azonban mégis olyanok, akik örülnek a Garay-tér lebontásának. Ők, nem a kereskedők, és legkevésbé a piaci árusok, hanem a munkanélküliek. Ezeknek az öröme azonban csak részleges, sőt, azt is mondhatjuk, hogy korai. A Garay-tér lebontásának a létére ugyanis a környékből sok száz munkanélküli jött fel és lepte el a Garay téri piacot, amelynek környékén százával álldogálnak. — Munkát várunk — mondotta nekünk az egyik munkanélküli. — Azt hittük, hogy a lebontásnál pár pengőt kereshetünk, de a bódék tulajdonosai családtagjaikkal együtt végzik a lebontást, mások pedig le sem bontják a bódékat, hanem úgy, amint van, kocsira rakják és eladják. A munkanélküliek azonban nem tétlenek, mert egyikük, aki a szemétben kaparászott unalmában, az egyik lebontott bódé alatt néhány fillért talált. Észrevették ezt a többiek és most azzal foglalkoznak, hogy amint egy bódét lebontanak, mint a hangyaraj lepik el az üresen maradt helyet és kutatnak, keresnek a szemétben, hogy az oda begurult pénzt összeszedjék. Igen érdekes, hogy a munkájuk nem is meddő- mert alig van Olgan szemétben kutató férfi vagy nő, aki legalább húsz—harminc fillért ne talált volna egy-egy bódé alatt. Bódétőzsde a piacon A Garay-tér lebontása még egy üzletágat támasztott életre. Élelmes emberek, összevásárolják a bódékat és kiviszik Pest környékére, ahol a szegényebb emberek sufnikat, ólakat, sőt igen sokan nyári lakásokat tákolnak össze a Garay-téri bódé anyagából. Szerdán délutánra már valóságos árfolyama lett a bódéknak és fabódét 1 20—80—100 pengőért lehetett kapni, nagyság és az anyag minősége szerint. Vasból, vagy vasanyaggal kevert betonból készült bódéknak az ára 200—500 pengő között váltakozik, sőt, az egyik nagymészáros elegáns bódéja 700 pengőért kelt el. Külön piaca van a vasredőnyöknek és a bódék talapzatát képező cementlapocskáknak is, valamint a bódékat befedő cinbádogtejőzetnek. Ez azonban csak a veszett fejszének a nyele, mert a Garay-téri árusokat, amint ezt megállapítottuk, rendkívül súlyosan érinti anyagilag is ez az álhurcolkodás. A bódék berendezéseinek áthurcolása 10—200 pengőbe kerül, aszerint, hogy mészáros vagy gyümölcskereskedő költözködött át. Drága a villanyi Még egy nagy bajuk van az áthelyezett Garay-téri piaci árusoknak. Ezt a bajt az Elektromos Művek zúdította a nyakukba. Egyszerűen kiszabták a húszpengős pausálárat, illetve a tizenkét pengős villanyórabért, amelyet a piaci árusok rendkívül soknak találnak a régi piacon fizetett árral szemben, amikor havonta csak két pengőt fizettek a villanyvilágításért. Az is nagy bajuk, hogy egy-egy utcának a villanymérő óráját az árusok bódéjában állították fel, úgyhogy egyrészt ez is helyet foglal, másrészt pedig attól tartanak, hogy a legnagyobb forgalom idején jelenik majd meg az Elektromos Művek embere és ott az óra leszámlálásával a forgalmat fogja akadályozni. Ezek és még sok számtalan sérelem arra késztették a piaci árusokat, hogy ügyvédjük, Csányi Miklós dr. részvételével csütörtökön választmányi ülést tartsanak, amelyen előreláthatólag úgy döntenek, hogy deputációt küldenek a városházára és az Elektromos Művekhez. Mindkét helyen azt szeretnék elérni, hogy ha már a Garay-téri piac modernizálása ilyen aggasztó helyzetbe hozta őket, legalább a villanyáram árát, illetve a bódék bérösszegét mérsékeljék, —es, —r. v Halálos autókatasztrófa ért Berlinben egy magyar építészt Az életét vesztett Ferenczy Sándor tervezte az Urafilmgyár díszleteit. Szerződése Londonba hívta volna Berlin mellett, Beelitzhof és Wansee vasúti állomás között, szerdán délelőtt súlyos autószerencsétlenség történt. A szerencsétlenségnek egyik halálos áldozata magyar ember, Ferenczy Sándor műépítész, aki Budapestről indult el kurierje útjára és küszöbén volt annak, hogy világhírre tegyen szert A szerencsétlenség a hírhedt ördögkanyarulatban történt. A műépítész vezette százlóerős gépét, amelyen rajta kívül egy Bellon nevű kollégája ült. Egyelőre még meg nem állapítható ok miatt Ferenczy gépét teljes sebességgel egy fának vezette. A kocsi nyomban felborult és maga alá temette utasait. Véletlenül néhány perccel a szerencsétlenség után kocsiján arra haladt Sauerbruck titkos tanácsos, belgyógyász professzor, aki a felborult autó romjai alól kiemelt eszméletlenül fekvő Ferenczyt autójára vette és beszállította a berlini Westa-szanatóriumba. Az orvosok megállapították, hogy Ferenczyt súlyos koponya- és mellkassérülés érte. Állapota sokkal súlyosabb volt, semhogy operatív beavatkozást végezhettek volna és a szerencsétlen ember egy órával szanatóriumba való beszállítása után meghalt. Ferenczy Sándor Budapesten a jobb társaságok előtt igen ismert volt. Már a háború előtt megalapította építészeti irodáját és ő tervezte meg a Nagymező utcában azt a házat, amelyben most a Radius-mozgó van. Művészi hajlandóságai a színpad felé vezették és dekorációk tervezésével tűnt fel. ő tervezte a Vígszínház számára Vajda Ernőnek a Szerelem vására című nagy sikert ért darabjához a díszleteket. Budapesten nem találta meg ambíciójának kielégülését és két év előtt áttette működésének színterét Svájcba. Közben megnősült, elvette Neufeld Gyula budapesti tőzsdebizományos Lili nevű leányát, aki eredetileg egy lipcsei milliomos nagykereskedőnek volt a felesége, de első férjétől elvált, Ferenczy előbb Svájcban, majd Franciaországban próbálkozott, végre Berlinben telepedett meg és különösen bárok és éttermek belső építésével és berendezésével tűnt fel. Artisztikus alkotásaira csakhamar fel-, figyeltek a berlini Ufa filmgyár vezetői, akik leszerződtették és filmjeiknél a legkényesebb ízlést megkívánó építészeti és tervezési munkáikkal bízták meg. Nagy művészi készségének híre ment és egy londoni filmvállalat is leszerződtette, hogy az Ufánál bevégzendő munkája után menjen át Londonba és ott rendezzen be egy készülő mammut-filmhez több jelenetet Ferenczy Sándor munkásságával igen sok pénzt keresett. Berlinben a Luitpoldstrassen villát vásárolt magának és ebben vendégül látta a német művészi világ minden nagyságát. Szerencsétlenségéről felesége telefonon értesítette délután apját, Neufeld Gyulát, aki már elutazott Berlinbe, hogy a temetés ügyében intézkedjék. Valószínűleg Budapestre szállítják a holttestet és itt helyezik örök nyugalomra. Országos férfianha- és szövetjelé kezdete március 2-án . Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél Férfiöltönyszövet J A I garantáltan elsőrendű minőségű magyar gyártmányú, ® "C | tiszta gyapjú kamgarn és cheviot, többszáz mintában m || .... Részletfizetésre P IC.— Készpénzfizetésnél P w,i)U I Férfiöltöny méret után saját szabóságunkban fenti szövetekből, elsőrendű falszabással, gondosan elkészítve, teljes garancia mellett s Részletfizetésre P IOO. Készpénzfizetésnél P * Szövetkezetünknél bárki vásárolhat! A legkisebb községbe is díjmentesen küldjük elsőrendű szabaszunkat méretvétel és egyszeri próba végett, ha 10 megrendelő egyszerre küldi be megrendelését KÉRJEN MINTÁT! fi Közusel Folsósi szilen Hullázati Éniítázat Budapest V., Gróf Tisza István utca IS és IX„ Mester-utca 15—17 Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs Szeged, Székesfehérvár. Textilmegbizott: Kecskeméten. Bútor* könyv*, edényosztály IX., Tinódy utca 3. szám alatt. 120 fűszer* és húsáruda a főváros és az ország minden részében. 1 ^ E *./ ra K fejy ’ $ | és ingyenes feketekávékóstoló, naponta d. u. I 111 ■ (M | §j» 9 ff 9 |4—6 óra közt Központi Ruházati Áruházunk ■ 1/fl ! is 1 NEJ f f*/ bán, Budapest V., Gróf Tisza István utca 18 B BsnwnawpamaaajoaaqsmaEssMangaMgwsi ■—minninii'r^a—— — amxjmmm mn 11 m.wmmmamaamama——