Ujság, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-05 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, mi MÁRCIUS­I ÚJSÁG Séta a romhalmazzá változott Garay-téren Szűkek az új bódék, drága a villamosáram és szét­szórták a piacot. Árusítják a bódékat, az építési anyago­kat és a munkanélküliek pénzt keresnek a­­ szemétben Véget ért az ankét, amely a Garay-tér el­helyezésének kérdésével foglalkozott és ez­zel együtt befejeződött a Garay-tér élete is... Eltűnik a Csikágó romantikája, a házak közé ékelt nyílt piac, ahol a boldog időkben olyan olcsó pénzért lehetett vásárolni a bu­dapesti háziasszonynak, hogyha a délutáni kávés összejöveteleken szó esett a piacról és ha valaki csodálkozott azon, hogy milyen olcsó volt a csirke párja, az illető háziasz­­ozony fölényes legyintéssel felelte: — Oh, a Garay-téren minden olyan olcsó... Eltűnt az olcsó piac és azon a helyen, ahol még nem is­ olyan régen a pestkörnyéki bol­gárok, az olcsójánosok körül nyüzsgött a háziasszonyok és szakácsnők serege, Ina már éktelen romhalmaz meredezik az ég felé, sátrak, bódék, kis épületek dőlnek romba. Olyan a piac, mintha gránátok pusztítása tette volna tönkre. Csákányok csapkodnak, szekercék dübö­rögnek, fűrész csikorog és fesztiovasak ke­gyetlen karma pusztítja szét azokat a bódé­kat, amelyekért még néhány esztendő előtt sokmillió koronát fizettek a tulajdonosok. Négy tábla hirdeti... A Garay-tér tehát nincs többé. Ez ugyan a fentebb leírt romokból már messziről észre­vehető, a főváros azonban gondoskodik ar­ról, hogy aki talán nem venné észre, mégis megtudja, mert a Garay-tér négy sarkán két oszlopon hatalmas táblát állítottak fel, ame­lyen pontosan meg van jelölve, hogy a nyolc csoportba osztott árusítók e pillanatban hol találhatók. Az árusítókat ugyanis a piac építkezése alatt, mint már ezt többizben közöltük, a Garay-tér környékén és az ide betorkoló ut­cáknak egy-egy oldalán helyeztek el, így a nisitóbódék hosszú sora fehérült (majd ké­sőbb éktelenkedni fog p­­szkos színével, ha az eső megveri, por belepi) a Cserhát-utcán, a Garay-tér két oldalán. Murányi-utcán, a Pé­­terffy Sándor-utcán, Neferejts-utcán, Hernád-­ utcán és az Alpár- és Sajó-utcán. Ezeken az utcákon nem teljes hosszban helyezték el az ideiglenes deszkabódékat, hanem csak az István-útig. A széles István-út nem alkalmas a bódék elhelyezésére, mert itt az autóbusz közleke­dik. Az autóbuszközlekedést sokkal fonto­sabbnak tartották, mint ennek a sokszáz emberbe a megélhetését és ahelyett, hogy az autóbuszvonalat az építkezés idejére más Mvonalra helyezték volna át, hogy így a szé­les és süni forgalmú utcák némi megélhetési lehetőséget biztosítsanak az árusoknak, az autóbuszvonal ittmaradt, de az árusokat olyan szűk utcákba te­relték be, ahol egyrészt sokkal cseké­lyebb a forgalom, másrészt pedig a bódék előtt levő kereskedők üzletei­nek a kilátását tették tönkre, úgy hogy az idetelepített piaci árusokat, mint a kereskedőket csak hosszas keresgé­lés után lehet a vásárlóközönségnek meg­találni. Még az is fokozza az áthelyezett árusok keserűségét, hogy szemben velük, illetve a hátuk mögött, a túlsó soron helyezik el az úgynevezett álostermelőket, úgy mint ők nevezik, a láncosokat, akiknek megengedték, hogy bódé nélkül, a földre rakodva árusít­sanak. Ezek természetesen jobban szem előtt van­nak, másrészt a pesti közönség a földön áruló „őstermelőtől** szívesebben vásárol és így a bódéban árusítók elől elveszik a ve­vőket. Bajok a bódék körül ' A bódék nem is a legszerencsésebben épültek. Szűkek, primitívek és amiképpen a télen sokkal hidegebbek, mint a Garay­­téren épült bódék voltak, úgy a nyáron előreláthatólag olyan rettenetes lesz a hő­ség, hogy ember legyen az az árus, aki a tüző napban ezekben a fülkékben egész nap kibírja. Különösen áll ez a mészárosokra és hen­tesekre, akiknek jégszekrényüket is el kel­lett helyezniök a túlszűk bódékban és elte­kintve; attól, hogy jégszekrényeiket két­­háromszázpengős költséggel át kellett ala­­kíttatniok, alig van megfelelőbb helyük arra, hogy a jégszekrény ajtaját ki tudják nyitni. Ezenkívül teljesen megfeledkeztek az illetékesek a vízvezetékről is, ami nem­csak a mészárosoknak, hanem a gyümölcs- és zöldségkereskedőknek is elengedhetetle­­nül szükséges) . De más baj is van. A bódék leszűkítették a gyalogjárdákat és egyenesen probléma­­tikus, mi lesz majd akkor, amikor az uborka-, paradicsom- és dinnyeszezon ide­jén az óriási piaci kosarakat is kell majd az árusoknak elhelyezniük. A gyalogjáró­kon lehetetlen lesz a forgalom, ami szám­talan rendőri beavatkozásra ad majd al­kalmat és egészen bizonyos, hogy a piaci árusok isszák meg egy-egy ilyen beavatko­zásnak is a levét. Az is igen kellemetlen és ezt a közön­ség szempontjából mondjuk, hogy az egész Csikágót be kell egy-egy házi­asszonynak járni, ha napi szükségletét be akarja szerezni. Hogy csak egy példát mondjunk, a Garay­­tér egyik oldalán vannak a zöldségesek és a Nefelejts­ utcában a mészárosok. Hosszú időbe kerülne, míg a háziasszony ezt az utat megtenné és ez, eltekintve az idővesz­teségtől, már azért sem kellemes, mert a nehéz piaci kosarakkal kell ezt a hosszú sétát megtenni. Hogy ezt a kellemetlen sétálást elkerül­jék, ott fognak majd vásárolni, ahol min­dent egyszerre megkapnak­ a kereskedé­sekben. Ennek természetesen a piaci áru­sok vallják a kárát, hiszen ők a pár fillé­rekből álló vásárlásokból élnek és így exisztenciájukban támadja meg őket a je­lenlegi állapot. Akik örülnek... Vannak azonban mégis olyanok, akik örül­nek a Garay-tér lebontásának. Ők, nem a kereskedők, és legkevésbé a piaci árusok, hanem a munkanélküliek. Ezeknek az öröme azonban csak részleges, sőt, azt is mondhat­juk, hogy korai. A Garay-tér lebontásának a létére ugyanis a környékből sok száz munka­­nélküli jött fel és lepte el a Garay­ téri piacot, amelynek környékén százával álldogálnak. — Munkát várunk — mondotta nekünk az egyik munkanélküli. — Azt hittük, hogy a lebontásnál pár pengőt kereshetünk, de a bódék tulajdonosai családtagjaikkal együtt végzik a lebontást, mások pedig le sem bont­ják a bódékat, hanem úgy, amint van,­ ko­csira rakják és eladják. A munkanélküliek azonban nem tétlenek, mert egyikük, aki a szemétben kaparászott unalmában, az egyik lebontott bódé alatt néhány fillért talált. Észrevették ezt a többiek és most azzal foglalkoznak, hogy amint egy bódét lebontanak, mint a hangyaraj lepik el az üresen maradt helyet és kutatnak, keresnek a szemét­ben, hogy az oda begurult pénzt össze­szedjék. Igen érdekes, hogy a munkájuk nem is meddő- mert alig van Olgan szemétben kutató férfi vagy nő, aki legalább húsz—harminc fillért ne talált volna egy-egy bódé alatt. Bódétőzsde a piacon A Garay-tér lebontása még egy üzletágat támasztott életre. Élelmes emberek, össze­vásárolják a bódékat és kiviszik Pest környé­kére, ahol a szegényebb emberek sufnikat, ólakat, sőt igen sokan nyári lakásokat tákol­­nak össze a Garay-téri bódé anyagából. Szer­dán délutánra már valóságos árfolyama lett a bódéknak és fabódét 1 20—80—100 pengőért lehetett kapni, nagyság és az anyag minősége szerint. Vasból, vagy vasanyaggal kevert be­tonból készült bódéknak az ára 200—500 pengő között váltakozik, sőt, az egyik nagy­­mészáros elegáns bódéja 700 pengőért kelt el. Külön piaca van a vas­redőnyöknek és a bódék talapzatát képező cementlapocskák­nak is, valamint a bódékat befedő cinbádog­­tejőzetnek. Ez azonban csak a veszett fejszének a nyele, mert a Garay-téri árusokat, amint ezt megállapítottuk, rendkívül súlyosan érinti anyagilag is ez az álhurcolkodás. A bódék berendezéseinek áthurcolása 10—200 pengőbe kerül, aszerint, hogy mészáros vagy gyümölcskereskedő köl­tözködött át. Drága a villanyi Még egy nagy bajuk van az áthelyezett Garay-téri piaci árusoknak. Ezt a bajt az Elektromos Művek zúdította a nyakukba. Egyszerűen kiszabták a húszpengős pausál­­árat, illetve a tizenkét pengős villanyórabért, amelyet a piaci árusok rendkívül soknak ta­lálnak a régi piacon fizetett árral szemben,­­ amikor havonta csak két pengőt fizettek a­­ villanyvilágításért. Az is nagy bajuk, hogy egy-egy utcának a villanymérő óráját az árusok bódéjában állították fel, úgyhogy egyrészt ez is helyet foglal, másrészt pedig attól tartanak, hogy a legnagyobb forgalom idején jelenik majd meg az Elektromos Művek embere és ott az óra leszámlálásával a forgalmat fogja aka­dályozni. Ezek és még sok számtalan sérelem arra késztették a piaci árusokat, hogy ügyvéd­jük, Csányi Miklós dr. részvételével csü­törtökön választmányi ülést tartsanak, ame­lyen előreláthatólag úgy döntenek, hogy deputációt küldenek­ a városházára és az Elektromos Művekhez. Mindkét helyen azt szeretnék elérni, hogy ha már a Garay-téri piac modernizálása ilyen aggasztó helyzetbe hozta őket, leg­alább a villanyáram árát, illetve a bódék bérösszegét mérsékeljék, —es, —r. v Halálos autókatasztrófa ért Berlinben egy magyar építészt Az életét vesztett Ferenczy Sándor tervezte az Ura­­filmgyár díszleteit. Szerződése Londonba hívta volna Berlin mellett, Beelitzhof és Wansee vasúti állomás között, szerdán délelőtt súlyos autó­szerencsétlenség történt. A szerencsétlenség­­nek egyik halálos áldozata magyar ember, Ferenczy Sándor műépítész, aki Budapest­ről indult el kurierje útjára és küszöbén volt annak, hogy világhírre tegyen szert A szerencsétlenség a hírhedt ördögkanyarulat­ban történt. A műépítész vezette százlóerős gépét, amelyen rajta kívül egy Bellon nevű kollégája ült. Egyelőre még meg nem álla­pítható ok miatt Ferenczy gépét teljes sebes­séggel egy fának vezette. A kocsi nyomban felborult és maga alá temette utasait. Vélet­lenül néhány perccel a szerencsétlenség után kocsiján arra haladt Sauerbruck titkos taná­csos, belgyógyász professzor, aki a felborult autó romjai alól kiemelt eszméletlenül fekvő Ferenczyt autójára vette és beszállította a berlini Westa-szanatóriumba. Az orvosok megállapították, hogy Ferenczyt súlyos ko­ponya- és mellkassérülés érte. Állapota sok­kal súlyosabb volt, semhogy operatív be­avatkozást végezhettek volna és a szerencsét­len ember egy órával szanatóriumba való beszállítása után meghalt. Ferenczy Sándor Budapesten a jobb tár­saságok előtt igen ismert volt. Már a há­ború előtt megalapította építészeti irodáját és ő tervezte meg a Nagymező­ utcában azt a házat, amelyben most a Radius-mozgó van. Művészi hajlandóságai a színpad felé vezették és dekorációk tervezésével tűnt fel. ő tervezte a Vígszínház számára Vajda Ernőnek a Szerelem vására című nagy si­kert ért darabjához a díszleteket. Budapes­ten nem találta meg ambíciójának kielégü­lését és két év előtt áttette működésének színterét Svájcba. Közben megnősült, el­vette Neufeld Gyula budapesti tőzsdebizo­mányos Lili nevű leányát, aki eredetileg egy lipcsei milliomos nagykereskedőnek volt a felesége, de első férjétől elvált, Ferenczy előbb Svájcban, majd Francia­­országban próbálkozott, végre Berlinben te­lepedett meg és különösen bárok és étter­mek belső építésével és berendezésével tűnt fel. Artisztikus alkotásaira csakhamar fel-, figyeltek a berlini Ufa filmgyár vezetői, akik leszerződtették és filmjeiknél a legkénye­sebb ízlést megkívánó építészeti és tervezési munkáikkal bízták meg. Nagy művészi készségének híre ment és egy londoni film­vállalat is leszerződtette, hogy az Ufánál bevégzendő munkája után menjen át Lon­donba és ott rendezzen be egy készülő mammut-filmhez több jelenetet Ferenczy Sándor munkásságával igen sok pénzt ke­resett. Berlinben a Luitpoldstrassen villát vásárolt magának és ebben vendégül látta a német művészi világ minden nagyságát. Szerencsétlenségéről felesége telefonon értesítette délután apját, Neufeld Gyulát, aki már elutazott Berlinbe, hogy a temetés ügyében intézkedjék. Valószínűleg Buda­pestre szállítják a holttestet és itt helyezik örök nyugalomra. Országos férfianha- és szövetjelé kezdete március 2-án . Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél Férfiöltönyszövet J A I garantáltan elsőrendű minőségű magyar gyártmányú, ® "C | tiszta gyapjú kamgarn és cheviot, többszáz mintában m || .... Részletfizetésre P IC.— Készpénzfizetésnél P w,i)U I Férfiöltöny méret után saját szabóságunkban fenti szövetekből, elsőrendű fa­­l­­­szabással, gondosan elkészítve, teljes garancia mellett s Részletfizetésre P IOO.­ Készpénzfizetésnél P * Szövetkezetünknél bárki vásárolhat! A legkisebb községbe is díjmentesen küldjük elsőrendű szabaszunkat méretvétel és egyszeri próba végett, ha 10 megrendelő egyszerre küldi be megrendelését KÉRJEN MINTÁT! fi Közusel Folsósi szil­en Hullázati Éniítázat Budapest V., Gróf Tisza István­ utca IS és IX„ Mester-utca 15—17 Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs Szeged, Székesfehérvár. Textilmegbizott: Kecskeméten. Bútor* könyv*, edényosztály IX., Tinódy­ utca 3. szám alatt. 120 fűszer* és húsáruda a főváros és az ország minden részében. 1 ^ E *./ ra K fejy ’ $ | és ingyenes feketekávékóstoló, naponta d. u. I 111 ■ (M | §j» 9 ff 9 |­4—6 óra közt Központi Ruházati Áruházunk­ ■ 1/fl ! is 1 N­EJ f f*/ bán, Budapest V., Gróf Tisza István­ utca 18 B BsnwnawpamaaajoaaqsmaEssMangaMgwsi ■—min­n­inii'r^a—— — amxjmmm mn 11 m.wmmmamaamama——

Next