Ujság, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-18 / 87. szám
s/váítál, i».;i április is C ^ ^ sd ______ _________ ^ SZÍNHÁZ - ZENE Aki a szívével hegedül... Campajola Enrico, Toscanini kedvence, Budapestre érkezett A nagy művészjárásban, amely időnként ellepi a fővárost, érdekes ember került Budapestre. Campajola Enrico a neve és arról nevezetes, hogy Rómában az Augustum zenekarában ő volt az első hegedűs Az alig harmincesztendős fiatalember a trieszti zeneakadémiának tanára és négy esztendő előtt adott először önálló hangversenyt Prágában a Smetana-teremben. Akkor tűnt fel, ugyannyira, hogy Európa zenekritikusai felfigyelnek reá. Külföldi turnéra akart már akkorában is menni, azonban Zandoni kérésére visszatért Rómába az Augusteumba. Camparola egyik legkiválóbb hegedűművésze a világnak és tökéletes vonótechnikájával és klasszicitásával ért el mindenütt nagy sikert Tipikus olasz. Szélesen gesztikulál és hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, nemcsak kezeit mozgatja, hanem még a szempillái is — gesztikulálnak. — Azért jöttem Budapestre — mondja —, mert Budapest a hegedűsök hazája. Aki itt sikert ér el, az beérkezettnek mondhatja magát. Bevallom őszintén, nagyon trémázok a magyar fővárosban, ahol Galli Curci is megbukott. Itt tudni kell... — igenis, nem átallom megmondani, hogy Budapest lesz az ugródeszkám, ha ugyan sikerül startot venni. Még egy dolog hozott Budapestre. Az önök Hubayját tartom a legnagyobb hegedűpedagógusnak, akit mi, olaszok, a hegedű tudásának nevezünk. Tisztelem és becsülöm úgy, ahogyan még soha művészt nem becsültem. Idejövetelemnek egyik fő célja az is, hogy Hubayval személyesen megismerkedhessem. Bevallom őszintén, izgatottan várom a nagy pillanatot, hogy Hubayval szemtől-szembe álljak. — Ugyancsak fel fogom keresni a m. kir. Operaház karmesterét, Gaillonit, aki talán érdememen túl igen nagyra becsül. Elmondotta még Campajola, hogy Budapestről visszautazik Bolognába, ahol nagyban készülnek az ötnapos Martucci-ünnepségekre, akinek a szerzeményeit Toscanini fogja dirigálni. Toscanini ragaszkodik hozzá, hogy ezen a hangversenyen is ő legyen az első hegedűs. Onnan Svédországba szándékozik menni, majd Párisba és a tobbi európai nagyvárosokba. Camparardról azt mondják, akik ismerik művészetét, hogy hihetetlen temperamentumos, akit Olaszországban a „szív hegedűseinek neveznek, mert annyira beleviszi érzelmeit, sőt gondolatait is a muzsikába, amint azt eddigelé senki sem tette Mikor muzsikál, olyan, mint aki elérhetetlen célokat lát maga előtt. Misztikumnak találja a zenét és szinte átszellemülő maga azt mondja képességeiről, hogy hegedülni tudni elérhetetlen vagy előtte. Sohasem jó semmi, amit játszik, mert mindent jobban is lehetne megesi, náli... Két emberfajta harcol benne, mint mondja, a bolognai, ahová anyja való és a nápolyi, ahol apja született. Az előbbi a hideg, számító, okos, az utóbbi pedig olyan, mint a tüzes láva. Ez a két vér forr, kavarog benne és fékezi az egyik a másikat, vagy tűzfolyammá kavarja: az a kérdés, kinek a szerzeményét játssza Campajola. * Színész—igazgató tárgyalások. Nemsokára vége van a szezonnak, ami azt is jelenti, hogy lejár az úgynevezett kollektív szerződés. Ennek a megújításáról tárgyalnak jövő péntektől kezdve a budapesti színészek és színigazgatók. Mivel mind a két fél ismét „hajthatatlan" elhatározással bocsátkozik a tárgyalásba, jó néhány nap fog eltelni, jó néhány színházi hír és nyilatkozat fog megjelenni, amíg a tárgyalások békés véget érnek. * Reinhardt új színháza- Ezúttal nem valami nagy nézőtéri színházzal szaporodott Reinhardt konszernje, sőt nem is a konszern bővült új színházzal. Reinhardt magánszínházat alapított, függetlenül eddigi vállalkozásaitól, amelyeknek csak vezetője, de nem tulajdonosa. Reinhardtnak régi kastélya van Leopoldskronban és ennek a parkjában már régen kis színház épült. A színpad és a nézőtér teljesen nyílt, a természetes háttér szolgál díszletül, a nézők pedig virágágyak és lombos fák között ülnek egy kis tó partján. Reinhardt most megnagyobbította ezt a színpadot, rendes nézőteret építtetett és az a terve, hogy egészen kisszámú publikum előtt, persze igen magas helyárakon, előadásokat rendez. Elsőnek a Szentivánéji álom kerül majd színre, Helene Thimiggel a főszerepben, * Komlós Pál Troppauban. Komlós Pált, a Városi Színház volt karmesterét, aki jelenleg a müncheni Operaházban működik és aki nemrégen Budapesten nagy zenekari hangversenyével rendkívüli sikert aratott, a troppaui Operaház ez év szeptember 1-ével mint első kamestert szerződtette. Weingartner végre megtarthatta hangversenyét Párisban Páris április 17. Weingartner csütörtök este tartotta meg első párisi hangversenyét, ammely teljesen zavartalanul folyt le. A nagyszámú, előkelő közönség meleg ünneplésben részesítette a kütűnő karmestert. Ma délben az egyetemes színpadi szövetség francia osztálya ebédet adott Weingartner tiszteletére. Az ebéden a párisi társadalmi és művészvilág számos előkelősége volt jelen. Ismeretes, hogy néhány héttel ezelőtt Weingartner az Action Francese és a köréje sereglett royalisták támadásai miatt nem tudta megtartani hangversenyét. Az ügy az egész világsajtóban kínos feltűnést keltett és maga egy francia lap az Oeuvre indított akciót, hogy lehetővé tegye Weingartner hangversenyének megtartását. * Orgonaest. Hammerschlag dános nemcsak kitűnő orgonaművész, hanem nagyszerű muzsikus is. Értékes zeneei munkálkodását nem kell ismertetnünk. Mint a Madrigal Egyesület karnagya, mint orgonaművész és mint zeneszerző hosszú évek óta nagy sikerrel és teljes elismerést érdemlő módon szerepel a nyilvánosság előtt. A kitűnő művész mai hangversenyére magához méltó, előkelő ízlésre valló műsort állított össze. Természetes, hogy minden szántót elmélyülten, kulturáltan és nemes stílusossággal szólaltatott meg. Sikere nagy és megérdemelt volt A közönség nemcsak mintorgonaművész, hanem mint zeneszerzőt is melegen ünnepelte két érdekes szövésű szerzeményének az előadása után Hangversenyén Bárány Sziszy hegedűművésznő működön közre. Ő is megérdemelt tapsokat kapott. A másik közreműködő, Erdős Árpád dr., baritonistát sajnálatos villamosbaleset érte és emiatt az ő számai elmaradtak. * Beöthy László és a Színészegyesület. Stella Gyula halálával megüresedett az Országos Színészegyesület elnöki tisztsége, ami — mint már hangsúlyoztuk — nemcsak titulus, hanem valósággal kapitányi hídja a magyar színészet sülyedő hajójának. Természetes tehát, hogy az egyesület tagjai a nagy buzgalommal és hozzáértéssel működő Stella Gyula elárvult helyére méltó utódot kívánnak. Több név került már eddig is kombinációba. Elsősorban Sebestyén Géza, aki az, egyesület ügyeit jelenleg, mint helyettes vezeti, továbbá Faragó Ödön, a kitűnő rendező és színész, aki hosszú vidéki színigazgatóság idején szerzett az egyesület vezetéséhez szükséges tapasztalatokat. Újkeletű, de annál népszerűbb az a terv, hogy Beöthy Lászlót válasszák meg a Színészegyesület elnökéül. Egyesek ezt a jelölést már mint fair arcomplit emlegették és arról beszéltek, hogy Beöthy László az elnökséget bizonyos hatásköri feltételek teljesítésébe köti. Megkérdeztük Beöthy Lászlót, aki a következőkben válaszolt: — Én is csak az újságokból értesültem jelölésemről és többet nem is mondhatok, mint amit ott olvastam. Mindenesetre nagy megtiszteltetésnek venném, ha csakugyan rám esnék a választás és természetesen, nagy ambícióval foglalnám el a Színészegyesület elnöki székét. Különös feltételeim nincsenek, hiszen részleteiben nem volt módom megismerni az elnöki hatáskört, a teendőket és jogokat. Éppen ezért nem tartom illendőnek azt sem, hogy esetleges terveimről vagy éppen programmról beszéljek. Azt hiszem különben, hogy mindez még korai is volna. A Színészegyesület egyébként április harmincadikára hívta össze tanácsának közgyűlését, hogy az elnökválasztást előkészítsék. A Színészegyesület pragmatikája szerint nem választható elnökké, csak az, aki tagja az egyesület elnöki tanácsának. Ezért az elnöki tanács terv szerint április 30-án lemond és az újonnan megalakuló tanácsnak már tagjai lesznek azok is, akiket az elnöki állásra jelölni fognak. * Rád bízom a feleségem — ötvenedszer. Tegnap este ötvenedszer került színre a Magyar Színházban Vaszary János nagysikerű bohózata, a Rád bízom a feleségem. Az ötletes, fordulatokban, tréfákban gazdag, burleszkszerű játékot a közönség a jubiláris estén is végignevette és tetszésének sűrű tapsokban adott kifejezést. Egyszeri vásárlás Kétszeres kedvezmény VI., BerlinMér 3. II., Margit-ktírút 3. |Weatesul~h4x] férfi- és női fefigrneiüíiek vásárlásénál 40%+20% visszatérítést ad vásárlási szelvény alakjában. A férfi- és női fehérneműek vásárlási összege után 40%-os vásártási szelvényt ad a cég. Amennyiben a vevő a szelvénnyel azonnal vásárol, úgy a szelvény vásárlási értéket még 2buv-al emeljük. a P 6-10-es jó minőségű ox- O CQ ford ing 2 gallérral így P 11-1 a P 8 6(3-as príma minőségű A 1*1 Oxford ing 2 gallérral így P 4 *4 I a P 11-es divat pouplining 1 *70 gallérral . . . így P 3- 1 a a P 13 10-es angol pouplin | ing gatlérra.1 . igy U, / 1 a P 17.—es angol selyem 0 Q i pouplin ing gallérral igy P 0,0*8 | a P 1.80-as csipkés szoknya __ A 40, combiné . . ......... így P "”«/** « a P 3 70 es príma szoknya | [j combiné....................igy P *• 7 3 | a P 7 60-as selyemfényű O A/T 1 príma Toai hálóing igy P?» J | a P 3 5- es hímzett női | QO 1 hálóing ................igy P | a P 9.50-es selyemfényű A AyJ 5 príma Toai hálóing igy P **• •e'4*' n Ezen kedvezményes árusítás 1931 május 16-ig tart. Nagy választék harisnya, kesztyű úri és női divatcikkekben, szenzációs olcsó árakon a Városi Színház. Medik Anna művészete kölcsönzött különös fényt a Városi Színház péntek esti Álarcosbál előadásának. A kiváló énekesnő mint Amália jelent meg a közönség elől és alakulásának finomságával, nemességével, előkelőségével teljesen magával ragadta hallgatóságai. Hangja teljes fényében ragyogott, hajlékony volt, bársonyos, ahol kellett drámai erejű, de egyben lágyan lírai is. Rendkívül zajos sikert aratott. Partnerei közül Kovács Dezső volt méltó hozzá . Nincs ruhatári dija Berlinben. Budapesten állandó a panasz a színházak magas ruhatári díjai miatt, amelyek különösen az olcsó jegyek tulajdonosait érintik érzékenyen .Egyes színházakban már negyven fillérért ülőhelyet lehet kapni, de a negyvenfilléres jegy tulajdonosa is kénytelen ötven fillért fizetni a ruhatárért, tehát többet, mint amennyibe a jegye került A pesti színházak azonban semmi hajlandóságot nem mutatnak arra, hogy elengedjék, vagy akár csak mérsékeljék a ruhatári díjakat, hiszen a ruhatár a színház legbiztosabban jövedelmező üzlete. Kabátjuk és kalapjuk még a szabadjegyeseknek is van ... A reformot azonban életbelerítették a berlini színházak, mégpedig azok, amelyek az úgynevezett Rolbaro (Reinhardt —Barnowsky—Róbert ) szövetséghez tartoznak. A ruhatári díjakat teljesen eltörölték és ezzel lemondtak ugyan némi biztos jövedelemről, de lehetővé tették a színházbajárást azoknak is, akiknél szűkében van a pénz — szóval az igazi „nagyközönségnek”. * Király Színház: kedd, szerda, csütörtök — nincs előadás. A Király Színház pénteken mutatja be újdonságát, Hevesi Sándor Falusi kislány Pesten című operettjét. A próbák technikai részével még nem készültek el teljesen, a díszletezés, világítás szorul még némi gyakorlásra. Hogy erre idő tegyen, a Király Színház jövő héten három napig nem tart előadást. Kedden és szerdán egyáltalában nem nyitnak meg a Király Színház kapui, csütörtökön pedig csak a zártkörű főpróba meghívóit vendégei számára. ♦ Magyar zeneszerzőnő Zita királynénál Felsőszilvási Balya Ibolyka, az ismert zeneszerzőnő a napokban a steenockerzeeli kastélyban hangversenyt adott, amelyen Zita királyné, Mária Jozefa kir. hercegnő, továbbá a királyi gyermekek közül Etelka, Sarolta, Erzsébet, Károly, Lajos, Félix és Rudolf királyi hercegnők és hercegek is megjelentek az udvartartás tagjaival együtt. Balya Ibolyka legszebb dalait adta elő s a királyné és a fenségek többizben őszinte tapsokkal tüntették ki a szerzőt. Hans Maser a Magyar Színházban Szerdán, 22-én és csütörtökön, 23-án este 8 órakor A Magyar Színháznak sikerült kizárólag kétnapos vendégjátékra leszerződtetni a világhírű német komikust, Hans Masert és társulatát. A vendégjáték első estéjén, szerdán, áprils 22-én Das rote Tuch, második estéjén, csütörtökön, április 23-án De Iger kerül színre, Hans Moser, Annie Rosar, Harriet Löttler, Else Kambausek, Isa Rulf, Victor Parlaghy, Hans Starkmann, Ellmer Bantz, Richard Kende, Leopold Baar, Heinrich Gassner, Hans Ströhm, Max Brebeck, stb. felléptével. Jegyek rendes áron, elővételi díj nélkül válthatók egész nap a színház pénztáránál a wc A z Éva boszorkány. (Felújítás a Nemzeti Színházban.) Még jóval a háború előtt jelent meg Herczeg Ferenc érdekes elbeszélés kötete, a Kaland s néhány évvel később, pontosan 1922 március 22-én ennek a kötetnek vezető novellája, Éva boszorkány címen drámai formában helyet kapott a Nemzeti Színház színpadán. A novella és a szinmű között lényegesen nagy a különbség, de ez a különbség nem a szinmű felé libbenti a mérleget, sőt a novella monumentális befejezésével szemben a színpadi játék bátortalan, kibontakozása határozottan kiábrándít. Az egész darab ugyanis a főhősnő alakjának kibontakozását szolgálja, hogy a színpadon meggyőző erővel hasson ez a boszorkány, aki boszorkány, „mert föléje tud repülni mindennek, amit mások szentnek és nagynak tartanak". A Nemzeti Színház reprizét mindenesetre megindokolja az a tény, hogy olyan színésznővel rendelkezik, mint Bajor Gizi, aki ezt az izgalmas nőalakot egy nagy színész hihetetlenül gazdag apparátusával szólaltatja meg s külön érdeme, hogy ez a nagy színésznő kifogástalanul ismeri a nő-fifika minden fogásait is. Izgató és érdekes és az ember tényleg megérti a kóborló diákot, aki egyetlen éjszakájáért az életét áldozza fel. Kár, hogy ez a kitűnő művésznő az Andrássy úti Színházban és a Kamaraszínházban tulságosan megszokta a kis méreteket és intim hatásokat s igy szerepének sok finomsága a nagyméretű színházban elveszett, illetve csak a proscenium páholyok s legfeljebb az első sorok számára érvényesült. láray Tivadar a mindent feláldozó szerelmes liraiságát formálta ki a legnemesebben, Kiss Ferenc vasból öntött őskan. Ennek a nagyszerű színésznek felszabadulása és kibontakozása egy olyan színészi tehetséggel ajándékozza meg a magyar színpadokat, amelyhez hasonlót visszamenőleg keveset találhat az ember. Az előadás többi szereplői közül a jóhumorú Bartos, Kiss Irén és Nagy Adorján emelkedik még ki. A rendezés sok szép hatást ér el, bár sokszor nem céltudatos s maga sem tudja, hogy mit akar s pillanatnyi hatásokért áldozza fel a stílusegységet. Azt a brutális hibát, hogy a felvonóhíd leeresztésével az egész lakodalmas násznépet a várból egyszerűen kirekeszti, csak a munka lázának tudhatja be a kritikus s meg kell, hogy bocsássa a néhány szép tömegjelenet kedvéért. P. * Jubileum az Andrássy úti Színházban. Januárban bemutatott nagyszerű műsorával ma érte meg ötödik jubileumát az Andrássyúti Színház, ahol pénteken zsúfolt nézőtér előtt 125-ször került színre. A ritka rekordot megért műsorban most is Lengyel Menyhért derűs vígjátéka, a Tihamér, Török Rezső remek vidéki életképe, a Magdaléna és Békefi kacagtató bohózata aratott nagy felsést, amelyeknek főszerepeiben Bajor Gizi, Vasvári Piroska, Dajbukát Ilona, Bársony, Rádai és Páger kapott viharos tapsokat, úgyszintén a brilliáns konferanszáért Békeffi László. * Végig Európán... Évek óta járja Eulósiát Gallai Nándor, a Király Színház volt népszerű tagja és két partnere. Tánctriót alapítottak és mindenütt a legjobb varietékben szerepelnek. Ma érkezett haza hosszú körútjáról Gallai Legutóbbi turnéja Triesztből indult ki és Velencén, Firenzén, Rómán, Nápolyon, Bécsen, Párison és Essenen keresztül vezette haza ismét Budapestre, ahonnan rövidesen visszautazik Párisba. Az Empire-szinbáldna fog fellépni.