Ujság, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-04 / 124. szám

13 — Jó tanács! Egy kis Szerencsével egész vagyon nyerhető a junius 1 tk-iki állami sorsjátékon. Egy sorsjegy ára csak 3 pengő. Kapható minden sorsjátéküzletben és do­hánytőzsdében. Csak egy huzási nap! 17.000 nyeremény. — Férfifehérnemű-, női blúz- és pyjamakészités hozott anyagból. Bárhol elszabott fehérnemüeket kifogástalanra alakit át Férfifehérnemüipar, IV., Hajó-utca 12—14 (udvari helyiség). — A Magas Tátrában a gyönyörű szép, napos időjárás beálltával a vendégek nagyszámban ér­keznek és máris élénk, lüktető élet uralkodik valamennyi tátrai fürdőtelepen. Június hónap­ban legszebb a Tátra, rendszerint ezen időszak­ban uralkodik a legállandóbb megbízható idő­járás és a tavasz leírhatatlan élvezetet nyújt. Az árak a­ Magas Tátrában aránylag rendkívül alacsonyak, június hónapban még különleges kedvezmények vannak rendszeresítve, úgyhogy hosszabb koratartózkodás mindenki számára lehetővé válik. Fürdővendégek legalább 10 napi ittartózkodás után a csehszlovák vasutakon 50%-os kedvezményben részesülnek a visszauta­zásnál. — Emésztési gyengeség, vérszegénység, lesová­­nyodás, sápadtság, mirigybetegség, bőrkiütések, kelések, furunkulusok eseteiben a természetes „Ferenc József" keserűvíz szabályozza a belek annyira fontos működését. *■*»*.■ Beküldött hírek : Találkozó. A budapesti ágostai hitvallású evan­gélikus gimnázium növendékei, akik az 1881. évben tettek érettségit a Deák-téri evangélikus gimnáziumban, június 6-án ünnepük a vizsgatétel napjának ötvenedik fordulóját. Az ünnepélyes összejövetel az evangélikus iskolatársak egyesületének közgyűlése keretében lesz. Összejövetel és közgyűlés június 6-án este 7 órakor a fasori evangélikus gimnázium termében. Közgyűlés után társasvacsora a margitszigeti Spolarich-féle vendéglő­ben, ahová a közgyűlés résztvevői együttesen vonulnak ki. Az ünnepély rendezője Ditrich dr., a gimnázium nyugalmazott igazgatója és egyben az iskolatársak egye­sületének ügyvezető alelnöke. Vett osztálytársainkat, akik az István­ úti főgimná­ziumban 1911-ben velünk érettségiztek (VIII/B), kérjük, közöljék velünk lakáscímüket, hogy a találkozó helyéről és idejéről őket értesíthessük. Lászlóffy Ernő, Balogh József, Budapest, VI., Vilmos császár-ut 3. II. emelet. Felhívjuk azokat a volt osztálytársainkat, akik az István-úti főgimnázium VIII/A osztályát 1921-ben végez­ték, hogy június 13-án este 8 órakor a „Kéményseprő** nagy vendéglőben (Aréna-út) tartandó 10 éves találkozón­kon megjelenni szíveskedjenek. Baráti üdvözlettel: Fen­­nesz László, Erős Andor. Az ONE Veres Pálné leánygimnázium volt iskola­társainak szövetsége június 6-án, szombaton délután 5 órakor tartja szokásos évi összejövetelét a hűvösvölgyi Balázs-féle vendéglőben. Kérjük a tagok szíves meg­jelenését. A VII. ker. Kertész­ utcai községi IV/D évfolyama felsőkereskedelmi iskola 1920/21. évben végzett növen­dékei június 7-én, vasárnap délután 5 órakor a Royal­­szálló Vadász-termében (VII., Erzsébet-körút 45—47.) tartjuk a 10 éves találkozónkat, melyre a volt osztály­társak megjelenését kéri Csillag Iván, V., Tisza­ utca 8. Telefon: Aut. 915—75. Kérem mindazon volt osztálytársnőimet és osztály­társaimat, akik a nagyváradi premontrei főgimnázium­ban 1921. évben velem együtt érettségiztek, hogy­­ a 10 éves találkozónkon jelenjenek meg. A találkozó június 28-án délelőtt 10. órakor lesz Gödöllőn a premontrei rend­házban. Részletes levélbeli felvilágosítást ad: Farkas Zoltán, Budapest, VII., Wesselényi­ utca 24. I. emelet 3.­­ A Fehérkereszt Egyesület nagytétényi róm. kat. leányárvaháza a jövő tanévre felvesz elemi és polgári iskolai leányokat. Július és augusztus hónapra elfogad nyaralásra 8—14 éves korig leánygyermekeket. Orvosi felügyelet. Dunafürdő. Naponta ötszöri étkezés, saját tehenészül­és­­ kertészet. Az intézetet a Szent Vince apácák vezetik. Ellátás 10 éven aluliaknak havi 40­­, tiz éven felülieknek havi 50 pengő.­­ A közjegyzők vándorgyűlése Lillafüreden. A ma­­gy­arországi kir. közjegyzők országos egyesülete 1931. évi vándorgyűlését június 7-én Lillafüreden fogja meg­tartani. A vándorgyűlést Lázár Ferenc dr. felsőházi tag, az országos egyesület elnöke vezeti s az ülés tárgysoro­zatán a közjegyzői kar gazdasági helyzete és a köz­jegyzői rendtartás reformja szerepel. Előadó: Szemerjay- Zzetván Tibor dr. budapesti kir. közjegyző. A vándor­gyűléssel kapcsolatosan a közjegyzők kirándulásokat rendeznek Egerbe, Miskolcra és Tapolcára.­­ A Teleia közgyűlése. Június 6-án, szombaton dél­után 6 órakor tartja a Teleia egyesület 38-ik évi rendes közgyűlését az Apponyi-poliklinika dísztermében (Szövet­ség­ utca 14.), melyen tagjait és az érdeklődőket szívesen látja az elnökség.­­ Felvétel a csurgói református Csokonai reálgimná­zium internátusába. A csurgói ref. Csokonai reálgimná­zium internátusában 64 férőhely van és externátusban felügyelet alatt mintegy 20—24 növendék helyezhető el. Jelentkezéseket június 20-ig fogad el az igazgatóság. Havi teljes ellátás (lakás, fűtés, világítás, mosás, négyszeri ét­kezés) 48 pengőbe kerül. A konviktuson havi 32 pengőért magánhelyeken lakó tanulók is étkezhetnek. Az inter­­nálus és konviktus ingyenes és féldíjas helyeire szegény­ségi bizonyítvánnyal felszerelt és az igazgatótanácshoz címzett kérelmeket június 20-ig kell az igazgatósághoz beküldeni. Részletes tájékoztatót kívánságra szívesen küldenek.­­­ A Budapesti Mérnöki Kamara kedden délután tar­totta rendes közgyűlését. A közgyűlés Kossalka János dr. műegyetemi tanár, országgyűlési képviselő elnöklete alatt, nagy érdeklődés mellett késő estig tartott. A ka­mara tagjai zsúfolásig megtöltötték a Műegyetem dísz­termét. A közgyűlés Thoma Frigyes titkár javaslatára elfogadta a választmánynak a kamarán belül működési csoportok létesítésére vonatkozó ügyrendmódosítási ter­vezetét, amely lehetővé teszi, hogy egyfelől a csak ter­vezéssel és tanácsadással foglalkozó, másfelől pedig az előbbiek mellett vállalkozással is foglalkozó magán­­mérnökök, továbbá a közszolgálatban és a magánalkal­mazásban álló mérnökök különböző csoportjai a maguk sajátos érdekeit a kamara egyes tagozataiban gondoz­hassák, kívánságaikat kialakíthassák. Ezután a köz­gyűlés elfogadta Balogh Ernő pénztáros jelentése alap­ján a kamara zárószámadását és költségvetését és hatá­rozatra emelte Berger Benő kamarai tagnak háztataro­­zási kataszter készítését, a tatarozások ellenőrzését, a parcellázási munkák végrehajtásánál magánmérnökök alkalmazását, közületek­ rezsimunkálatainak kiküszöbö­lését, közszállítási tanács létesítését és járási székhelye­ken a­, építési engedélyezési eljárásoknál magánmunö- sök alkalmazását célzó indítványait.­­ Ujj ügyvédi párt. Nagy érdeklődés kísérte az ügy­védek Érdekvéd­elm­i Pártjának tegnap esti alakuló ülését. Győri Ákos dr. nyitotta meg az összejövetelt. — Halot­tak árnyéka vesz körül — mondotta —. Gondoskodni kell arról, hogy a nyomorból eredő ügyvéd-öngyilkossá­gok ne ismétlődhessenek. Az utóbbi két hónap alatt hét ügyvéd vált meg az élettől. Hangsúlyozta, hogy az új pártnak célja az ügyvédi érdekek védelmének biztosítása minden törvényes eszközzel. Ezután Fái Sándor dr. is­mertette az ügyrendet. Az új tisztikart Váradi Jenő dr. felszólalása után megválasztották. Elnök: Vámbéry Rusz­­tem dr.; társelnök: Rupert Rezső dr.; ügyvezető elnök: Győri Ákos dr.; elnökhelyettes: Erdélyi Miklós dr.; fő­titkár: Fái Sándor; titkárok: Popper Elemér, Zoltán Gyula, Fejér Endre; ügyészek: Engel Géza, Oláh Gyula, Admeta Géza és Grosszm­ann Frigyes. Az igazgatótanács és választmány tagjait is kijelölték. Vámbéry Rusztem dr. elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy az ügyvédi nyomornak gyökerei a gazdasági válság, az ügyvédi lét­szám, a jogszolgáltatás bizonytalansága és a szabadság­­jogok hiánya. Rámutatott arra, hogy az ügyvédi kart nem védik meg a támadásokkal szemben. Ezután Rupert Rezső dr. felhívta a gyűlés ügyelmét arra, hogy ma az ü­gyvédi immunitás a gyakorlatban nem érvényesül, en­­nek a békebeli visszaállítására kell törekedni, nemcsak­­az ügyvédség, hanem a nagyközönség érdekében is. Balogh Sándor dr. a szolidaritást hangoztatta. Szőke Sándor dr. az ügyvédi kirendelések rendezését sürgette. Ma már a bűnügyeknek 80 százalékát hivatalból ingyen látjuk el, a többi 20 százalék pedig nem­ fizet. Az ügyvé­dek özvegyei évi 500 pengő nyugdíjat kapnak. Erdélyi Madóc dr. felszólalása után az ülés véget ért. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1931 JÚNIUS 4 . A kertészek hiteligénye. A kertészek hiteligényé­nek kielégítése céljából felhívja a Magyar Kertészek Országos Gazdasági Szövetsége mindazokat a kertészet­­tulajdonosokat, akik a kérdőívet még nem küldték be, hogy azt pontosan kitöltve, mielőbb küldjék be a szö­vetség elnökségéhez (IX., Lónyay­ utca 7.).­­ A nagykanizsai felsőkereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetségének budapesti csoportja a rendes havi összejövetelét június 6-án, szombaton este 9 órakor tartja a városligeti Weingruber-kávéház új pavilonjá­ban. A TÖRVÉNY • A SzekfŰ—Gálócsy-per fináléja. Két évvel ezelőtt Gálócsy Árpád mérnök röpiratot irt és abban súlyos támadást intézett Szekfű Gyula dr. történész ellen, úgy tüntetve fel őt, mint aki az egyetemi tanári katedrához akként jutott, hogy bécsi inspirációval Rákóczi emlékét gya­­lázó könyvet írt. Szekfü rágalmazás miatt fel­jelentést tett és a törvényszék Gálócsyt rágal­mazásért kétszáz pengő pénzbüntetésre ítélte, de az Ítélet végrehajtását felfüggesztette. A tábla az Ítéletet jóváhagyta. A Curia Oszwald­ tanácsa ma foglalkozott az Ítélet ellen bejelentett semmi­ségi panaszokkal. A sértettet Hindy Zoltán dr. képviselte, aki a tanár kiválóságait emelte ki. Surgoth Gyula dr. védő közel óra hosszáig tartó beszédben védelmezte a vádlott álláspontját. A Curia a semmiségi panaszokat elutasította és igy az ítélet jogerős.­­ A ludovikások pénzesleveleinek fosztogató­ját elitélték. Moravcsik István Ferenc volt őr­mester a Ludovica Akadémia növendékeinek cí­mére érkezett pénzesleveleket megdézsmálta és 550 pengőt vágott ily módon zsebre. Azonkívül katonai érmeket (arany vitézségi érmet) jogosu­latlanul viselt. A honvéd főtörvényszék ma tár­gyalta a pert, a vádlott mindkét váddal szemben tagadott. A honvédtörvényszék rendfokozatától való megfosztáson kívül csalásért nyolchavi, havonként egy böjtnappal szigorított, fogságra ítélte és a büntetést a vizsgálati fogsággal ki­­töltöttnek nyilvánította. Az érmek jogosulatlan viselésének vádja alól a vádlottat felmentették. A vádlott megnyugodott, az ügyész és a védő háromnapi haladékot kért. A Színésznő pere egy újságíró ellen. Szilágyi Klára színésznő feljelentést tett rágalmazásért Pál Tamás hírlapíró ellen, mert egy hetilapban kifogásolta, hogy ő a telefonkönyvben jogosu­latlanul szerepelt mint színésznő és ehhez olyan megjegyzéseket fűzött, amelyek a színésznőt a feljelentés megtételére késztették. A törvényszék Töreky-tanácsa ma tárgyalta­ a pert, kihallgatta Gyetvay Istvánt, aki megerősítette a sértettnek az az állítását, hogy ő igenis több szerepben fellépett a színházban és a tárgyalást a többi tanú kihallgatása végett elnapolta.­­ Június 19-én tárgyalja a vádtanács Vay Kázmér és társai ügyét. Megemlékeztünk arról, hogy az építkezési visszaélések miatt indított perben egyes védők kifogásokat jelentettek be az ügyészi vádirat ellen, minek folytán az ügy mégis a vádtanács elé kerül és a főtárgyalás is halasztást szenved. A vádtanács elnöke, Ottru­­bay Dezső dr. már ki is tűzte a kifogások tár­gyalását június 19-ik napjára.­­ Az egyik elítélt meghalt, a másik büntetését a tábla enyhítette. A pestvidéki törvényszék a múlt évben különböző visszaélések miatt Rein­­hardt Rezső sashalmi községi főjegyzőt kétévi börtönre és 800 pengő pénzbüntetésre, Kávássy Gyula adóügyi jegyzőt kétévi és nyolchavi fegy­­házra és 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. A tábla Zd­enka­ tanácsa ma tárgyalta a pert. Ká­vássy időközben meghalt és így a tábla csupán Reinhardt ügyével foglalkozott és a törvényszék minősítését jóváhagyta, de Reinhardt bünteté­sét egyévi és hathavi börtönre mérsékelte és a pénzbüntetést mellőzte. A felek semmiségi pa­naszt jelentettek be.­­ A vizsgálóbíró szabadlábra helyezte Beren­­tes László részvénytársasági igazgatót. Enyedi Róbert dr. vizsgálóbíró ma hallgatta ki Berentés László 37 éves részvénytársasági igazgatót, akit izgatás címén tartóztattak le a nála talált röp­­iratok tartalma miatt. Azzal védekezett, hogy ő ezekben a röpiratokban egyáltalában nem izga­tott, csupán a közelgő választások kapcsán fog­lalkozott erős hangon a kormány eddigi műkö­désével. A vizsgálóbíró Berentes László szabad- lábra helyezését rendelte el. Az ügyészség fel­folyamodást jelentett be. § A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya az ügyvédi numerus clausus ellen. Az ügy­védi kamara választmánya tegnap foglal­kozott a miskolci és szombathelyi ügyvédi kamarák átiratával, amelyben a két vidéki ka­mara arra szólította fel a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az ügyvédi numerus clausus mellett foglaljon állást. Pap József dr. elnök, Brauner Mór dr. főtitkár, Grünhut Ármin dr. és Kramer Emil dr. kamarai ügyészek, Ács Jenő dr. és Wener József dr. kamarai titkárok felszó­lalása után a választmány egyhangúlag az ügy­védi numerus clausus ellen foglalt állást és ál­lásfoglalásáról átiratban fogja értesíteni az or­szág ügyvédi kamaráit. Egyben elhatározta a választmány, hogy illetékes helyen javaslatokat fog tenni az ügyvédi túlzsúfoltság megszünte­tésére. SZÍNHÁZ - ZENE Száz nap Mussolini és Forzano színműve a Nemzeti Színházban A nemzet Istentől rendelt vezére a leg­válságosabb pillanatban is megmentheti ha­záját, ha a nép szeretetére alapozott dikta­túrától nem riad vissza, ám ha meghátrál az alkotmányos tényezők, a miniszterek, a diplomatáit, a politikusok, a képviselőtes­tületek érvei előtt és kemény ököllel nem vág az alkotmányos pourparlerek közé, akkor a sorsa megpecsételődik, ő maga el­vesz és bukásába magával rántja nemzetét. Ez az a tétel, amit Mussolini szcenáriuma Napóleon száznapos uralmából levon, mint a múltban beigazolt tanulságot és mint a jelennek szóló intelmet vagy fenyegetést. Marx tanítása szerint a történelemben minden esemény kétszer fordul elő: először mint tragédia, másodszor mint komédia, elő­ször a lángész ösztönös kirobbanásában, másodszor az epigonok szánalmas ma­jomkodásában. A világháború után egész Európa is érzett valami homályos vá­gyódást a rend és a konszolidáció felé és mégis talán egyedül Mussolini érezte át teljes tartalommal a pillanat je­lentőségét, amit a tizennyolcadik század végén egy korzikai hadnagy érezett át, de Mussolini felismerte, hogy a megváltozott korszak megváltozott célokat és megválto­zott eszközöket kiván s ez a felismerés tette őt képessé, hogy az esemény másodszori felbukkanásában ne komikussá, de heroi­kussá váljék. Politikai tekintet nélkül, min­denki el kell, hogy ismerje Európában Mussolini fellépésében a személyes nagysá­got és jelentékenységet s ebben a nagyság­ban és jelentékenységben fel kell, hogy is­merje, ha nem is a napóleoni példaképet, de a napóleoni analógiát. Ez a körülmény teszi különösen érdekessé azt a pillanatot, mikor ennek a színházi estnek a keretében találkozik egymással az újkori Európa politikai életének két legszerencsésebb self made manje és egyben két legelszántabb diktátora: a hős és a szerző, az elbukott császár és a diadalmas Duce, Napóleon és Mussolini. Napóleon, mint drámai téma, vonzó még abban az esetben is, ha nem is nyújtja a szerző számára azt a kivételes alkalmat, hogy benne a szerző mint a kormányzat rád­­jánál álló miniszterelnök szimbolikusan sa­ját maga szólalhasson meg. De talán éppen a Mussolini-perspekt­­vában a jelenkori dráma is mind erősebben fordul a napóleoni téma felé, vagy ebben a perspektívában ele­venít fel régebbi alkotásokat és Grabbe, Fritz von Unruh, Emil Ludwig, Karl Speyer, Karl Hauptmann, Walter Hasenclever, Hans Salzmann, Bernard Shaw és Stefan Zweig Napóleon drámái szinte ellepik a német színpadokat, hogy csak a legjelentékenyeb­­bekek sorakozzanak itt fel, nem is említve Pogány Józsefet, akinek szintén politikai tendenciájú Napóleon drámája ugyancsak a Nemzeti Színházban került színre. Mintha csak a polgárkirályság színházi kultúrája térne vissza, mikor Páris minden színháza Napóleon-darabot játszott és Rostand Sas­­fiókjában Gentz tizenegy párisi színházat so­rol fel, amelyik mind egyidejűleg estéről estére Napóleon-drámát, vígjátékot vagy vaudevillet adtak elő. A két korszak között mégis óriási a különbség. A múlt század Na­­póleon-drámát csak a történelem érdekes­sége inspirálta: a mesénél érdekesebb való­ság s ennek a mesét megszégyenítő valóság­nak történelmi tableaut jelenítettek meg a színpadon. A modern kor drámairodalma Napóleon zöld kabátja alatt is csak az em­bert keresi és Brumaire 18-ban, Austerlitz­­ben és Waterlooban is nem az eseményt, de az eseményt mozgató emberi rugókat. Gio­­vacchino Forzano drámája, amit Benito Mus­solini szcenáriuma alapján írt, inkább az első csoportba tartozik, mert a mesénél ér­dekesebb valóságot tagolja theatrán­s ké­pekké és fűzi össze események és nem indu­latok által, de a mesénél érdekesebb való­ságon túl legfeljebb csak a diktatúra jogsze­rűségének hangsúlyozására törekszik. A tör­ténet így fojtóan érdekes, a színpadi kép színesen pompás és a tendencia hangsúlyo­zottan kiélezett. Napokon életének legkerekebb és leglezár­­tabb, szinte drámaian konstruált része az a száz nap, ami Elba szigetének elhagyásával kezdődik és a Waterlooi vereséggel és fonntai­­nebleaui lemondással zárul. Forzano ebből az időszakból azt a motívumot emeli ki, ahogy a politikai intrikusok és élükön Fouché a parlamentre támaszkodva megbénítják Na­póleon cselekvőképességét. Forzano előadása szerint a parlament egy csomó szószátyár ügyvéd, akiket Fouché dróton rángat. Na­pokon elveszti a csatát Waterloonál, de rög­tön észre is veszi, hogy Blücher, őt üldözve, súlyos taktikai hibába esett s így módjában lenne, hogy megmentse hazáját és önmagát. Diktatúrát kér a parlamenttől. Fouché és pártja azonban elhiteti a parlamenttel, hogy Európa nem Franciaország ellen visel hábo­rút, hanem Napolon ellen, a parlament le­mondásra kényszeríti a császárt és a Fouché által sugalmazott gonosz álomból a parla­ment követei már csak a német főhadiszállá­son ébrednek fel, mikor Blücher nem fogadja őket és csak főhadsegéde közli velük a leg­­alázóbb békediktátumot. Napokon nem ment­hette meg a hazáját, mert a korlátlan hatal­mat megtagadták tőle az alkotmányon lo­vagló politikusok, akiknek hazafias lángo­lása mellett az álnok Fouché főzte meg a maga zsíros pecsenyéjét és ebben az alkot­­mányos diaskodásban Napóleonnal együtt a győzök lábai elé zuhant az ország. Forzano darabjának tendenciája nem lehet kétséges, bár ezt a tendenciát inkább az ese­ményekből csendülteti ki és nem a szavak­ból, bár néha azokból is. De az alakok jelle­mének megkonstruálása is éppen eléggé el­árulja Forzano célját, mikor Napolon köré csak piszkoslelkű, bár zseniális intrikusokat és tisztalelkű, idealista kreténeket sorakoztat fel. A darab építésének átlátszósága is emel­lett a cél mellett szól, hogy az egyik képben Fouché előkészíti a tervet s a következő kép­ben demonstratíve végrehajtja. Holott a da­rab igazán drámai, nagy jeleneteiben a teátralitáson túl is megfeszül az izgalom, csak éppen a nagy drámai költő hiányzik be­lőle, aki ezt a shakespearei csontvázat shakespearei hússal és shakespearei vérrel lássa el. Ez a drámaíró azonban hiányzik és inkább csak a zökkenőmentes rutin ad kel­lemes biztonságot a közönségnek, amit még jobban megerősít Herczeg Géza szép fordí­tása. A Nemzeti Színház előadása csodálatos, módon aláhúzta a darab fogyatékosságait,­ anélkül, hogy előnyeit kihangsúlyozta volna. A teátrális jeleneteket még nagyobb pátosz­­szal jelenítették meg a szereplők a színpa­don s az amúgy is túl áttetsző jellemeket a különböző tulajdonságoknak az intrikus­­ságnak, a nagyképűségnek, a jellemtelenség­­nek aláhúzásával olyan mértékig fokozták­­ fel, hogy ezek a tulajdonságok nem egy Napóleont, de egy naiv elemistát is gyana­­kodásra ösztönöztek volna. A szereplők nagy tömegéből Hettyeg Aranka, Környey Paula, Lánczy Margit, Gál Gyula, Palágyi Lajos, Abonyi Géza, Mihályfi. Béla, Lehotay Árpád, Nagy Adorján, Bartos Gyula, Náday Béla, Fehér Gyula, Tímár József, Harasztos Gusztáv, Garamszeghy Sándor és Juhász emelkedik ki. A holnap esti premier díszes külsőségei kihangsúlyozzák a drámának az irodalmi jelentőségén túl emelkedő politikai jelentő­ségét. A nagy társadalmi esemény keretében bizonyára kitűnően hatnak majd a dráma izgalmas jelenetei, annak kétségtelenül mon­­umentális felépítése és érdekes tendenciája. Pünkösti Andor: * B. László Lili rózsadombi zeneiskolájának hangversenye. Dr. Bagyó Jánosné László Lili nem új név a magyar zenepedagógiában. Inté­zete három év óta működik a Rózsadombon és pedagógiai sikereivel máris az elsőrendű zene­iskolák sorában áll. Nagyszámú és előkelő kö­zönség hallgatta végig az iskola idei hangver­senyét és lelkesen ünnepelte a közreműködő­ket és a kiváló tanári kart az állagot felülmúló művészi teljesítmény hatása alatt. Magánszá­mok és kamarazeneegyüttesek váltakoztak a harminc számból álló műsoron s mindegyik közreműködő tehetsége legjavát adta. Különö­sen Réthy Vera kiforrott technikája, Fekete István szindus, meleg tónusa, Pogány Éva ki­­tűn billentése, Patak Péter érzésteljes játéka keltett feltűnést. De B. László Lili, Rákos Etus, dr. Szántóné Kató és Kovács Boriska zenetaná­rok többi növendékei is kifogástalanul oldot­ták meg művészi feladatukat. Ezek sorában különösen Schwarz György, Kalmár Kató, Rózsa Éva, Szirmay Péter, Wolf Egmond, Ambrus Csaba, Klug Béla, Ferkay Tibor, Hirsch Márta, Knöpfler Éva és Halász Róbert érde­melnek említést. A hangversenyen Hoffmann Endre, az iskolának a Zeneművészeti Főisko­lára került növendéke is méltó sikerrel műkö­dött közre. A zongorakíséretet Komor László látta el kitűnően. * A Belvárosi június 10-ig játszik. A Bel­városi Színház igazgatósága elhatározta, hogy a nagy sikerre tekintettel, június 10-ig, szerdáig nyitva tartja kapuit. Addig minden este Halász Imre Meddig fogsz szeretni! című vígjátékot játsszák. * Az Országzászló himnusza. Urmánczy Nán­dor nemes eszméje, az Országzászló gondolata a zeneköltészetben is visszhangot keltett. Sza­bados Béla, a Magyar Hiszekegy nagynevű szer­zője, Vályi-Nagy Géza szövegére az Ország­zászló előtt címen új férfikórust írt. * Táncakadémiai vizsga. Az évek során a legkitűnőbb táncosnők Pallay Anna táncakadé­miájából kerültek ki. Most végzett növendékei vasárnap, június 7-én délelőtt tizenegy órakor tartanak vizsgaelőadást a Royal­ Orfeum­ színpa­dán. A táncművészetek iránt érdeklődőknek ez a matiné kiváltságosan élvezetet tesz. A BUDAI SZÍNKÖR idei slágeroperettje Cs. Sz. K. Szövegét írta: Szántó Armand és Szécsén Mihály. Zenéjét szerzette: Radó József, a „Régi jó Budapest" zeneszerzője. Bemutató előadás: szombaton, június 16-án. Főszereplők: Ilonthy Hanna, Kun Magda, Plátkay Márton, Delly Ferenc, Sziklay József, Radó Sándor, Horti Sándor és S0 szereplő. Rendező: Loránth Vilmos. Karnagy: Andor Zsigmond. Pompás, kacagtató szöveg! Ragyogó ének- és táncszámok! Tündöklő kiállítás! 1 - ti. előadás jegyei válthatók a Budai ...iker pénztáránál és az összes jegyiro­dákban. (Csalódott szerelmesek klubja)

Next