Ujság, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-01 / 173. szám

G HaPQffl-ndgySZO&ftS teljesen modern MHalaMsl Karoson AndrAss­v­ut vagy Benczur-utca környékén. Ajánlatot Ar meg­­­dőléssel „Rögtön elfoglalható" jeligével a kiadóba kérek csendőr- és katonaszuronyok mögött, akkor legyint kezével: — Ugyan, az az öt-hat naplopó! — Geszten kétezer pengőig terjedő büntető­­parancsot adott ki a főszolgabíró a legkülön­­bözőbb címen. Ezeket a dokumentumokat a Ház asztalára tesszük majd le. Azt mondották Gesz­ten, hogy aki a kormánypártra szavaz, annak nem kell megfizetni a büntetést, csak annak, aki az ellenzékre adja a szavazatát. Vadászbér­­letek tulajdonosaitól, mert ellenzékire adták szavazatukat, azon a jogcímen, hogy magatartá­suk megbízhatatlan, tehát fegyvertartásra nem méltók, megvonták a fegyverviselési engedélyt. Idill a megyaszói kerületben — A választások alatt az atrocitások tömegei fordultak elő. Az egyik vármegyében az egyik párt ... Eckhardt Tibor (Bethlen felé): Ezen nem szabad mosolyogni, ez az ország szégyene. (Nagy zaj.) Gaal Gaston: Megtörtént egy másik kerület­ben,ben, hogy ott egy előkelő grófi család tagja volt a kommunista jelölt. (Valójában kisgazda­párti jelölt.) Kun Béla: Megyaszón, Serényi László gróf Gaal Gaston: A grófné elment egy beteg fa­lusi parasztasszonyhoz, akinél nem volt más a szobában, csak az ágyban fekvő asszony és két gyermeke. Két perc múlva szuronyos csendőrök jelen­tek meg és tiltott gyűlés tartása címén ki­lenc kilométer távolságra kísérték a gróf­nál. (Nagy zaj az ellenzéken.) Felkiáltások az ellenzéken: Ez a kulturfö­lény? Pfuis Gaal Gaston: Megtörtént egy másik kerület­ben, hogy a hatósági orvost, aki a „kommu­nista" pártnak, tehát a mi pártunknak jelöltje volt, a választás előestéjén becitálták a község­házára és ügyészi indítvány, bírói beavatkozás nélkül a csendőrök nyomozást indítottak ellene tiltott műtét címén, holott bírói beavatkozás nélkül ez tiszta jogi abszurdum. Ahol m­ilyen dolgok történnek százával és eínjévél, itt én azt mondom, hogy önöknek van legkevésbé joguk szemrehányást tenni, hogy úriosztálygyűlű­let van a nép között. (Taps az egész baloldalon.) Nemcsak mi vol­tunk népszerűtlenek, hanem a kormánypárt is, mégis bejöttek,a kormánypárti képviselők és így a képviselő úr is. Szilágyi Lajos: Engem ötödször választottak meg. fi Gaal Gaston: Gyűlölik az urakat, önt azért mégis megválasztották. Különös mértani és ter­mészeti csoda, hogy önnel ez már ötödször tör­ténik meg. (Nagy derültség.) — Az izgatás terén iskolába járhatunk a kép­viselő úrhoz. Kérem a képviselő urat, adja köl­csön nekünk beszédeit, hogy tanulhassunk arra az időre, amikor csakugyan kommunista je­löltként akarunk szerepelni. (Nagy derültség.) Ránk 16.000 szavazatot adtak Bihar megyében és mégsem kaptunk mandátumot. Bethlen miniszterelnök felállt helyéről és ki­ment a teremből. Gaal Gaston: Örülök, hogy a miniszterelnök itt kiment és így azt, amit most fel akarok ol­vasni, nem kell még egyszer végighallgatnia. A képviselő úr jónak látta ezt az egész pártot megtámadni, pedig ez a párt akár egyéni, akár politikai tisztesség, akár hazafiság szempontjá­ból áll legalább olyan nívón, mint a képviselő úr Legfeljebb a modorban­ van közöttünk kü­lönbség. Itt van a kezemben az 1924 november 28-án tartott ülés naplója. Akkor Szilágyi kép­viselő úr még az ellenzéki biok vezére volt és felszólalt a házszabályokhoz, így kezdte beszél­dét: „Azok után az alávaló bűncselekmények után", mire a napló szerint nagy lárma tört ki, ön megismételte kijelentését, de a lárma miatt a napló szerint két oldalon keresztül nem tu­dott szóhoz jutni. Majdnem tíz perc ideje volt tehát, hogy meggondolja azt, amit mondani fog. E meggondolás után a képviselő úr be­szélni kezdett. Előre is bocsánatot kérek a házelnök úrtól, mert a sértések egész tömege van itt, de ezeket nem én mondom, csak a kor­mánypárt legújabb és legillusztrisabb tagjának jellemzésére akarom itt felolvasni. (Gúnyos de­rültség.) Szilágyi ezt mondotta: „Azok után a hitvány bűncselekmények után, amelyek ezt a parlamenti többséget létrehozták" és ezért elnöki rendreutasítás­ban részesült, „azok után a bíróilag meg­­állapítól hivatalos hatalommal való vissza­élések és egyéb bűncselekmények után, amelyek az elmúlt választásokat jellemez­ték, abszolúte nem csodálkozom azon, hogy ennek a parlamenti többségnek egyedül maradt vezére, Bethlen István gróf vette magának azt a vakmerő bátorságot, hogy maként megjelent a budapesti bíróság előtt hamis tanúzás céljából." (Óriási zaj minden oldalon.) Szilágyi Lajos: Úgy van, ezt mondottam. Jogot mondottam Gaal Gaston. Az elnök erre megvonta öntől a szót, a képviselő úr azonban folytatta: „A miniszterelnök úrnak ezt a közönséges bűncselekményét a nemzetgyűlés nem hagyhatja szó nélkül."* — Az elnök erre ismét rendreutasította önt, de ön mégis folytatta: „Nem akarok ezzel a közönséges gonosz­tevővel egy teremben lenni, gonosztevővel egy levegőt szívni, hitvány gazember." (Óriási lárma a Ház minden oldalán.) Szilágyi Lajos sápadtan hallgatta beszédénél idézését. Felkiáltások a baloldalon: No, Szilágyi kép­viselő úr, mit szól ehhez? Szilágyi Lajos: Friedrich levelének felolva­sása után történt Gaal Gaston. A képviselő úr 1926 március 22-én engedélyt kért, hogy a Ház nyilvános­sága előtt megkövesse a miniszterelnököt eze­kért a kifejezésekért Dinnyés Lajos: A választások előtti Kabók Lajos: Természetesen/ Gaal Gaston: Ön megkövette a miniszter­­elnök urat a következő szavakkal: „Újból hangsúlyozom, mélyen sajnálom, hogy ilyen brutális sértést követtem el és tízesztende­ képviselőségem egyetlen szé­gyenteljes napjának ezt a napot tekintem." Szilágyi Lajos: Úgy van, Friedrich leveli­nek felolvasása tévesztett meg! Gaal Gaston: A képviselő úr, akkori meg­gondolt stilisztikájában hamis tanuzással vá­dolta meg a miniszterelnököt. Szilágyi Lajos: Nem én vádoltam meg, ha­nem Friedrich István. (Gúnyos derültség a bal­oldalon ) Gaal Gaston: A képviselő úr mondotta ezt és nem Friedrich István. Szilágyi Lajos: De Friedrich levele alapján. Gaal Gaston: ön ilyen súlyos gorombasá­gokra ragadtatta magát. Szilágyi Lajos: ön még verekedett is az ülés­teremben Gaal Gaston, ön a napló szerint ezzel moti­válta bocsánatkérését: „Bethlen Istvántól téves hit választott el engem Meggyőződésem volt, hogy a kormányzói állásra tör. Később azon­ban meggyőződtem arról, hogy hamisan tájé­koztattak." — Nem mondom, hogy ön irigyelte a minisz­terelnök úr állítólagos politikai törekvéseit mert csak nem érezhette magát riválisnak? (De­rültség.) Ön mázsás gorombaságokat vágott a miniszterelnök úr fejéhez, olyanokat, amilye­neket nem tett még senki sem miniszterrel, de egyszerű képviselővel szemben sem.­­ Már most a képviselő úr felolvasott be­széde felment engem egyszer és mindenkorra az alól hogy a képviselő úr támadásaira bár­mikor is válaszoljak. Nagy taps a baloldalon. Az egységes párt tagjai dermedten ültek a helyükön. Az illés tovább: eseményeiről külön cikkben közlünk tudósítást Szilágyi Lajos a kormány­párt teljes részvétlensége mellett Az id­és végén a napirendi vita után Szilágyi Lajos személyes kérdésben szólalt fel: — Mindaz a kritika — mondotta Gaal Gaston felé —, amit a képviselő úr egy régebbi beszé­demből felolvasott, helytálló ma is. Nem vonok vissza azokból egy szót sem. A képviselő úr felemlített egy olyan parlamenti incidenst, amelyről azt mondottam, hogy az parlamenti múltam egyetlen szégyennapja. (Nagy zaj az ellenzéken.) Mert akkor a miniszterelnök úrról azt és úgy nyilatkoztam. A képviselő úr nem olvasta fel híven a be­szédemet, már­pedig elvárom minden úri­embertől, hogy ha felolvas, nem él vissza azzal, hogy mások kezében nincs ott az a szöveg, amit felolvas. Ha úgy olvasta volna fel, ahogyan az illik, akkor mindenki tudhatná, hogy éli elégtételt szolgáltattam a miniszterelnök úrnak. Malasits Géza: Csókoljon már kezet neki! Reisinger Ferenc: Bocsásson meg neki, mi­­nizterelnök úrt (Nagy zaj.) Szilágyi Lajos: Egy blokvacsorán kijelentet­tem, hogy szégyelem, hogy ilyen brutális sza­vakkal megsértettem a miniszterelnök urat. Egyszer azt mondtam beszédemben a Házban, hogy „a szanálási javaslatban rejlő óriási fel­hatalmazás még az államfői hatalom elhomá­­lyosítására is alkalmas". Ennél a beszédemnél, ennél a mondatnál Eckhardt Tibor is közbeszólt és azt mondta: Úgy van? Ez a célja a javaslat­nak! Most ugyanez az Eckhardt Tibor a kép­viselő úr pártjának legfőbb tagja. — Dinich Ödön azt mondotta, hogy nem ad­tam neki elégtételt. Erre nem emlékszem, de ha a képviselő úr úgy tudja, én most ennyi idő múltán is készséggel adok bárkinek bármiért elégtételt, amit tettem. Gaal Gaston képviselő úr, kritikájának ereje elvész, mert ő az egyet­len itt közülünk, aki ebben a teremben vereke­dett. Beniczky Ödönt mellbeütötte. (Hosszantartó gúnyos derültség az ellenzéken.) Még­hozzá ezt házelnöksége idején tette. Nekem mint bihari képviselőnek erkölcsi kötelességem, hogy ide álljak, ha vármegyémet piszkolják és megkér­dezzem, kire értette képviselő úr azt, hogy Bihar a banditák világa. A képviselő úr nem nevezett meg senkit és ezt én megállapítom. Egyéb mon­danivalóm nincs. Szilágyi Lajos beszédére a kormánypárti olda­lon egyetlen tenyér sem verődött tapsra. Szavait kínos csendben fogadták. Az ellenzék gúnyosan derült maradt, valóság. Léon Blum végül kijelentette, hogy a Versailles- békeszerződést oktalanságnak tartja, amely ellentétben áll a fejlődés tör­vényeivel. A francia szociáldemokrata párt a békeszerződések revízióját követeli, azzal a kikötéssel, hogy a revízió nem háborús erőszak, hanem a demokrácia eszközei révén történjék. Breitscheid Rudolf, a német szociáldemo­krata párt vezére meleg köszönetet mondott a francia szociáldemokráciának azért a meg­értésért, amellyel a békeszerződések revízió­jának szüksége iránt viseltetik. Breitscheid egyébként a németországi fascista veszéllyel foglalkozott és azt mondotta, hogy ez a ve­szedelem sokkal nagyobb, mintsem hinni le­hetne, amiért is azonnali védekezésre van szükség. Németországnak meg kell kapnia a külföldi segítséget, mert lehetetlen állapot, hogy Franciaországban kihasználatlanul he­verjen az arany a pincékben, amikor Német­ország már fuldokolva kiáll segítségért. Bécs, július 31. A kongresszus ülésén a vita folytatása során Buchinger (Magyar­­ország) is felszólalt és helyeselte azt, hogy a határozati javas­latban a gazdasági nyomor és a demo­krácia létezésének kérdése egybekap­csolódik. Ehrtich (Lengyelország) a határozati ja­vaslattal polemizált és kijelentette, hogy a lengyel szocialisták a demokrácia erősítésére és megmentésére nem látnak más utat, mint azt, hogy a munkásosztály szerezze meg a hatalmat oly célból, hogy a formális de­mokráciát szociális tartalommal töltse ki. A kongresszuson éjfélkor szavaztak a po­litikai helyzetre vonatkozó határozati ja­vaslatok fölött. A hivatalos, a bizottság ál­tal javasolt határozati javaslatot 314 szava­zattal elfogadták, míg az angol független munkáspárt határozati javaslatára 7 szava­zat esett. ÚJSÁG SZOMBAT, 1031 AUGUSZTUS 1 A francia szocialisták a német szocialisták mellett A bécsi kongresszus a demokráciáért Bécs, július 31. A szocialista internacio­­nálé bécsi kongresszusának pénteki ülése a Páris-környéki békeszerződések revíziójának jegyében állott. Az ülést Léon Blum, a francia szociáldemokrata párt vezére nyitotta meg rövid emlék­beszéddel, amelyet Jaurés halálá­nak tizenhetedik évfordulója alkalmából mondott. Ezután az emigráns orosz szociál­demokrácia megbízottja, Abramovics olvasott fel rövid deklarációt, amelyben az orosz emig­ráció éles szavakkal tiltakozik a Szovjet kor­mány terrorja ellen. Abramovics vegytintával papírrongyra irt üdvözletet nyújtott át a kon­­greszusnak az Oroszországban maradt szociál­demokratáktól, akik annak a reményüknek adnak kifejezést ebben a kicsempészett üze­netükben, hogy Oroszországban is győzni fog a demokrácia A kongresszus ezután rátért a napirendi vi­tára, amelynek tárgypontja „A német helyzet és a munkástömegek harca a demokráciáért“ volt. Léon Blum viharos éljenzés mellett be­jelentette, hogy a francia szociáldemokrácia most is a németek oldalán áll, éppúgy, mint nyolc évvel ezelőtt, a jogtalan ruhrvidéki megszállás napjaiban. A francia szociáldemokrata párt tisztán látja, hogy a német válság az egész világ munkásságának veszedelme. A Danalbank és a német tőke összeomlása a német ipart is válságba dön­tötte s ebből a válságból csak egyetlen kiút van: azonnali és megfelelő mértékű külföldi segítség Ennek a segítségnek feltétel nélkül kell jönnie s a francia szociáldemokrata párt éppen ezért­­ már tiltakozott is a francia kormány­nál az ellen, hogy Németország talpra­­állítását politikai feltételektől akarja függővé tenni. Azt kell most megmutatni, hogy a népek testvérisége nem frázis, hanem gyakorlati Minden külön értesítés helyett. Mérhetetlen fájdalommal megrendült lélekkel tudatjuk, hogy imádott férjem és apám MM Ilii a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent Ist­ván Tápszerművek Rt. igazgatójának jó­ságos szive hosszú betegség után, életének 67-ik, boldog házasságának 37-ik évében megszűnt dobogni. Nemes lelke vissza­­szállott a Teremtőhöz. Drága halottunkat 1931 augusztus 2. napján d. u. 3 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri izr. temetőben. Életünk boldogsága sírba szállott Ve­led, de hisszük, hogy viszontlátunk! Dr. Ernst Lajos és neje sz. Szakért Ibolyka leánya és veje, Szubert Albertné sz. Singer Helén neje. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. Ideálisan boldog házasfelének hatodik évé­ben elragadta a kérlelhetetlen végzet imádót! feleségemet , m mm szül. Hirschbein Blankát 31-ik életévében. Siratják édesanyja, testvérei, sógorai, sógor­n­ei, nagynénjéi, nagybátyja­, az egész nagy ro­konság és mindenki, aki ismerte. Temetése folyó hó 2-án déli 1 órakor lesz a rákoskeresztúri szr temetőben. Geréb László, Pajor Gézáné szül. Seller Ilona úgy a maga, mint gyermekei, Magda és Lívia és az alulírottak nevében jelenti, hogy imádott férje, az önfelál­dozó apa, vő, testvér és rokon Pajor Géza a Pajor és Griesz cég tulajdonosa életének 52-ik évében hosszú szenvedés után el­hunyt. Temetése ezért augusztus 2-án, vasárnap déli 12 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben Pajor Jakab, testvére, özvegy Seller Arminné, anyósa; Kein Zsigm­ond és neje szül. Seller Rózsi, V­elsz József és neje szül. Seller Etelka, Pajor Jakabné szül Braumann Matild, Seller Béla és neje szül. Váradi Elvira, sógorai és sógornői. Minden külön értesítés helyett. Megtört szívvel jelentjük, hogy a legjobb feleség, anya, nagyanya, nővér és rokon, Danzig Jakabné szül. Hofmann Jozefin életének 73-ik, boldog házasságának 52-ik évében rövid szenvedés után elhunyt Temetése augusztus hó 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a rákos­keresztúri izr. temetőben. Emléke szivünkben örökké élni fog. Danzig Jakab férje, Dános Marcell és neje Báthory Margit, Dános Árpád dr. és neje Oppenheim Irén, Dános Géza és neje Fü­rst Gizella, Dános Elza és férje Spitzer Manó, Dános Zolina és férje őszi Oszkár, Dános Tivadar dr. és neje Eppinger Alice gyermekei, özv. Hirsch Lipótné Sluffmann Rezsin nővére. Dános István, Erzsébet, Borbála, Lujza, Edith, Péter, Kató, Juliska, Andor, Mária, Ágnes, Veronika unokái és számos rokon. Részvétlátogatások és koszorúk mellőzését kérjük.

Next