Ujság, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-01 / 222. szám
is a levegőt. Az épületben rendőri készültség volt elhelyezve. Valaki a rendőrökért szaladt, akik közül mintegy négyen-öten egy tiszt vezetésével egészen az ülésterem ajtajáig jöttek, sőt néhány lépést is tettek a közgyűlés termében. Az egyik szocialista bizottsági tag elkiáltotta magát: — Rendőr van a teremben! Ki vele! A rendőrtiszviselő megjegyezte: —■ Bocsánat, engem valaki hívott!... A rendőrség közbelépésére azonban nem volt szükség. A rendőrök mindjárt el is távoztak. Ámbár érkezésük így is igen nagy feltűnést keltett, mert ezideig még nem volt rá példa, hogy a főváros közgyűlési termébe a rendőrhatóságnak kellett volna bevonulnia. Amikor Csik Lászlót kivezették és Reisz Móricot elengedték azok, akik minden erővel megakadályozták, hogy visszaüssön támadójára, Reisz hirtelen dühében az elnöki emelvény elött levő gyorsírói asztalhoz ment, amelyen egy üveglap van lerögzítve. Ez alatt az üveglap alatt a bizottsági tagok által beadott indítványok és interpellációk jegyzéke szokott lenni. Helsz éktelen dühében, kiáltozva és lármázva teljes erejéből belevágott ebbe az üveglapba, úgy hogy az csörömpölve, ezernyi darabra tört szét. .A szertehulló üvegdarabok megsértették Reisz Móric kezét, amely vétetni kezdett. Peyer Károly olyan mérges lett, hogy felkapott egy bőrrel behúzott kis széket — olyasfélét, mint amilyen a zongorák előtt szokott állani — és azt vad erővel az elnöki emelvény előtt álló előadói asztalhoz vágta, hogy csak úgy rengett belé az egész pulpitus. A jobboldalon viszont Huszár Károly kelt ki annyira, hogy amikor csendet követelt és a nagyobb nyomaték kedvéért öklével a padjára vágott, a kis asztalkalapja recsegve-ropogva leszakadt. Reiszot társai kikisérték a baloldali társalgóba, ahol sebét bekötözték s igyekeztek lecsszítani. Ez azonban nem ment könnyen, mert Reisz még mindig toporzékolt és mindenáron vissza akart menni a közgyűlési terembe. Elmondotta a többi között, hogy Huszár Károlyival beszélgetett és igyekezett neki megmagyarázni, hogy Horváth Pál közbeszólása nem a jobboldalnak szólt s eközben teljesen váratlanul érte a támadás. A bizottsági tagok nagy izgalommal tárgyalták az esetet. A jobboldalnak számos tagja szintén átjött a baloldali társalgóba, ahol sajnálkozását fejezte ki a történtek felett és elitélőleg nyilatkoztak az inzultusról. Revolvert „látnak" egy karzati látogató Az incidens, előtt, illetve közben olyan gyozsfogáslápu lázsban következtek az események, hogy szinte meg sem lehet állapítani, vájjon milyen sorrendben történt ez — Steinhetz Simon szocialista városatya észrevette, hogy a jobboldali karzatról valaki ököllel fenyegetőzik. — Rendre a karzatot! — kiáltotta az elnök felé. — Ököllel fenyeget valaki! Igen sokan fordultak a karzat felé, ahol eközben már detektívek fogták körül a fenyegetőzőt. Az illetőt meg is motozták, mert egyesek azt állították, hogy hátsó zsebéhez nyúlt, ahonnan állítólag revolvert rántott volna elő és az meg is villant a közgyűlési csillárok fényében. Kiderült azonban, hogy az illetőnél revolver nincs. Az óriási tumultusban, amely szinte egyetlen pillanat alatt elárasztotta az egész közgyűlési termet, az elnök felfüggesztette az ülést és az elnökség levonult az emelvényről. Tulajdonképpen csak ebből állapíthatták meg a közgyűlés tagjai, hogy a tárgyalást megszakították. A szünet alatt izgatott csoportok vitatkoztak a történtekről és hosszas tanakodás indult meg arról, miképpen lehetne az esetet meg nem történtté tenni. Béketárgyalások Hat órától mintegy fél kilencig tartott a szünet, amely idő alatt minden lehetőt elkövettek a botrányos eset aplanálására. Ripka főpolgármester teljes odaadással igyekezett békét teremteni, de éppen az, hogy a zárt ajtók mögötti tanácskozások ilyen hosszúra nyúltak, legjobb bizonyítéka volt annak, hogy ez a békekötés milyen nehézségekbe ütközött. A városatyák természetesen izgatottan lesték, mi lesz a vége a sok tanakodásnak. Szünet közben híre kelt, hogy Ripka főpolgármester platformja a megegyezésre az volna, hogy az incidens az ülésen kívül történt és igen az hivatalos megtorlásban nem részesülhet. Ezzel szemben a baloldal azt hangoztatta, hogy az ülést csak az incidens megtörténte után függesztette fel a főpolgármester, így tehát azt az ügyrend legszigorúbb szabályai szerint kell elbírálni. Hét óra felé már mindenki türelmetlen volt A városatyák minden hívás nélkül visszahelyezkedtek padjukba, mert azt remélték, hogy pilmnatokon belül újból megnyíljék az ülést. Mivel ez húzódott, Friedrich István tréfásan azt ajánlotta, válasszanak korelnököt és tekintet nélkül arra, hogy Ripka főpolgármester visszajön-e az ülésre, vagy sem, kezdjék meg a tarácskozást. Friedrich szikár alakja kiemelkedett a vitatkozók tömegéből. — Vaziz? — kiáltotta jellegzetes modorában — flát miért hívtak minket össze. Aki idegbeteg, azt küldjék hidegvízgyógyintézetbe, mi pedig tárgyaljunk. XVeiss Konrád azt ajánlotta, hogy Bezeghűluszágh főkapitány nyissa meg az ülést. Mindenki azt tárgyalta, hogy mi lesz a kibontakozás? Friedrich megunván a várakozást, megszólaltatta az elnöki csengőket, amelyeknek hallatára az összes városatyák betódultak a társalgóból és a bűdéből az ülésterembe. Nagy derültség közben állapították meg azután, hogy nem az elnök, hanem egy jókedvű „tagtársuk" szólaltatta meg a csengőket. Ripka főpolgármester zárt ajtók mögött tárgyalt híveivel. Amikor azután nem tudott eredményre jutni, átment a szocialista párt tagjaihoz a baloldali társalgóba. Vele ment Szemethy Károly dr. tiszti főügyész is. A főpolgármester és a főügyész Peyer Károllyal, Bánóczy Lászlóval és Reisz Móriccal ült össze. Amikor Ripka Ferenc dr. elöttük is megemlítette, hogy véleménye szerint nem az ülésen, hanem annak felfüggesztése után történt az inzultus, Peyer Károly indulatosan felkiáltott: — Ilyen játékba nem megyünk bele! Velünk nem lehet így tárgyalni! Nem vagyunk gyerekek, hogy ilyen ötletekkel játszadozzunk! Végül is Peyer dühösen otthagyta a tanácskozást és csakhamar követte őt Bánóczy László is. Reisz Móric, a sértett maradt egyedül ott. Ekkor Liber Endre és Borvendég alpolgármestereket vonták be a tanácskozásba, majd pedig Éber Antalt kérték fel a tanúskodásra. Éber hangsúlyozta: úgy látta, hogy az incidens az ülésen történt. De még ha nem is ott történt volna, a sértés olyan nagymérvű, hogy azt aszerint kell megtorolni, mintha az egész ügy a nyílt ülésen játszódott volna le. Újból megnyitják az ülést Félkilencig tartott ez a tanakodás és bizonytalanság. Ekkor nyitotta meg újból Ripka főpolgármester az ülést. —• Lázár Ferenc beszéde alatt — mondotta általános figyelem közepette — súlyos és sajnálatraméltó incidens történt. A kiindulása ennek Horváth Pál bizottsági tag közbeszólása, amit akkor tett, amidőn Lázár egy kis embernek a zsírügyét hozta fel........Ez gazság, amit mondott!" — kiáltotta Horváth bizottsági tag. (Zaj a baloldalon.) Ezért a kifejezésért rendreutasítottam. A közbekiáltást azonban a szónok és a pártja is magára értette. Felkérem Horváth a bizottsági tagot, mondja el, hogyan értelmezte tulajdonképpen megjegyzését. Horváth Pál: Nem értettem Lázár bizottsági tag arra, hiszen nem érthettem egyet azzal, aki uzsorát idéz elő. Én ezt vele együtt csak elítélhetem... Ripka elnök. Szóval az esetre értette. Akkor elintézettnek tekintem az ügyet. — Ezután történt — folytatta a ténymegállapítást Ripka elnök —, hogy többen átjöttek a jobboldalra. Az első volt Bánóczy László. Én úgy láttam, hogy kiagyalázott valamit és egyre többen szürerülettek ide. Felfüggesztettem az ülést s ekkor itt olyan sajnálatos események játszódtak le, amelyek mélyen sértik a közgyűlésnek és ennek a teremnek a tradícióit. Ez a terem az autonómia szentélye. Súlyos sérelem esett ezen a közgyűlésen, ha fel is volt függesztve az ülés, ámbár lehet, hogy még a felfüggesztés előtt játszódott le, hiszen az események olyan gyors egymásutánban követték egymást, hogy nem is lehet azoknak sorrendjét megállapítani. Én azokat, akik a tumultusban szerepet játszottak, széksértési kereset alá vonom. Felkérem a tiszti főügyészt, tegye meg indítványát. Csakugyan történt-e súlyos sértés, vagy sem? Szemethy Károly dr. tiszti főügyész itt mindenekelőtt azt indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön abban a kérdésben, súlyos rendzavarás történt-e vagy sem. A közgyűlés nagy szótöbbséggel kimondotta, hogy súlyos rendzavarás történt. Egyedül a Wulff-párt tagjai nem állottak fel helyükről a szavazásnál. Szemethy főügyész ezek után így folytatta: — Arra való tekintettel, hogy a súlyosságot megállapították, kérem Csik László bizottsági tag urat két egymásután következő ülésről kitiltani. (Óriási zaj a baloldalon és a jobbközépen.) —• Ez az autonómiai — kérdezték a szocialisták. Friedrich István az asztalt csapkodta. Rassay Károly szólt a főügyészi indítványhoz. Az egész esetnek páratlan volta miatt ötszázpengős maximális bírsággal sújtják az inzultus elkövetőjét. Peyer Károly nagy viharban beszélt. Mindenekelőtt ki kell jelentenem — mondotta —,hogy az elnök megállapításai nem mindenben fedik a tényeket. (Zaj.) Jakab János (Wolff-part): Nem lesz itt többé kommunizmus! összetévesztik 1919-cel a mostani helyzetet. Temessy Győző: Vagyont rongáltak! Széket vagdaltak oda! Peyer:... mert szemtanuk nemcsak a mi oldalunkról, hanem a jobboldalról is igazolják, hogy az ülés folyama alatt törént az Inzultus. Ezt nem lehet úgy elintézni, mint ahogy a tiszti főügyész javasolta. Egy sokkal kevésbé súlyos esettel kapcsolatban a többség szigorúbb mértéket alkalmazott. (Ez Peyer Károly esete volt, amikor széksértésért ötszáz pengő pénzbírsággal sújtották. ( A szerk.) Annak idején az új fővárosi törvény tárgyalásánál, amikor ki akarták mondatni, hogy a rendbírságnál súlyosabban is lehet valakit büntetni, tiltakoztam ez ellen. Önök ezt megszavazták. Elvárom, joggal azoktól, akik ezt a törvényt megszavazták, hogy alkalmazzák is.Egy orvosnak kell annyi önuralommal rendelkeznie, hogy ha támad, akkor nyíltan támad és a támadás elől nem szökik meg gyáván. (Viharos taps a baloldalon, nagy zaj a jobboldalon.) Ripka elnök (Peyer Károlyhoz): Amikor bíráskodik, nincsen joga sértegetni. Ezért rendreutasítom. Peyer: Az illető orvos az orvostársadalmat képviseli ebben a teremben. Annak idején, amikor a szakképviseleti tagokról tárgyaltak, azt hangoztatták, az illetőkre azért van szükség, hogy szakkérdésekben rendelkezésére álljanak majd a közgyűlésnek. A belügyminiszter indokolása szerint pedig, hogy ,,a jó modort terjesszék". (Zaj a jobboldalon.) A támadó semmiféle jó modort nem terjesztett. Peyer végül indítványozta, hogy az ügyet elbírálás céljából az igazolóválasztmányhoz tegyék Beszédét így fejezte be: " Az illető gyáván megfutamodott, valószínűleg azért, mert a fehérneműtisztítónak van vele dolga... (Óriási zaj a jobboldalon.) Rassay Károly dr. visszavonta indítványát, mert a súlyos esetekre a fővárosi törvény az általa javasoltnál úgyis szigorúbb büntetést ír elő. Két ülésről való kitiltás Ezután a szavazás következett volna, de olyan éktelen lárma uralkodott, hogy valójában nem lehetett tudni, mire szavaztat az elnök. Egyszerre csak kezdtek helyükről felállni a bizottsági tagok, a jobboldal és a jobbközép. Kiderült, hogy a jobboldali pártok a tiszti főügyész indítványát szavazták meg, vagyis azt, hogy vitéz Csik László dr.-t két ülésről tiltsák ki. Ripka elnök megjegyezte, hogy ez a döntés egyúttal azt is jelenti, hogy az ügyet automat!Ugron Gábor elnöklésével a 33-as bizottság szerdán a szénszükséglet zavartalan ellátásáról szóló rendelettervezetet tárgyalta. A tervezetet Temesváry Imre előadó ismertette. Hangsúlyozta, hogy bár minden megkötöttség zavarólag hat a gazdasági élet menetére, a jelenlegi helyzetben igen fontos érdekek sürgetik a szénellátás kérdésének szabályozását. Valutáns szempontból ugyanis nem lehet közömbös reánk nézve az a nagymértékű külföldi szénbehozatal, amely a múlt évben több mint nyolcvanezer vagonra nőtt. Szociális szempontból is fontos, hogy a szénbehozatal helyett magyar munkáskezeket foglalkoztató hazai széntermelést fokozzuk. A kormány úgy kívánja szabályozni a szénellátást, hogy a kőszén, a barnaszén, a brikett és a koksz behozatalát engedélyhez köti, a szénellátás irányítására miniszteri biztost nevez ki és minden visszaélést kihágásnak minősít, amely két hónapig terjedő elzárással büntethető. Az engedély nélkül behozott szén elkobozható. — A kormány minden erejével meg fogja akadályozni — mondotta — Temesváry Imre előadó — a szénárak felemelését a háztartási szénellátás azonban semmiféle korlátozásnak sem lesz alávetve. Ezután Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter szólalt fel és arra mutatott rá, hogy 1930-ban SS.000 vagon külföldi szenet és SS 000 vagon külföldi kokszot hoztunk be. Ez a helyzet tovább fenn nem tartható. Valuta készletünket nem szabad a fogyasztásra kerülő szén beszerzésére fordítanunk, hanem a termeléshez szükséges anyagokra. Minden vagon külföldi szénben legalább tíztizenkét idegen munkás napszámát fizetik meg. A kormány a korlátozást annál inkább elrendelheti, mert a hazai szenek minősége és mennyisége megfelel az ország szükségletének. A múlt évben háztartási célokra 47.000 vagon szenet és 11.000 vagon kokszot hoztunk be. A gázgyárak részére 21.500 vagon szén és 1100 vagon koksz, a közlekedés céljaira 6100 vagon szén és 25.000 vagon koksz, mezőgazdasági célokra 4300 vagon szén és közművek céljaira 231 vagon szén volt a behozatal. Ebből a közművek, a mezőgazdaság és a közlekedés igénye hazai szénnel teljesen kielégíthető, sőt az iparnál is 2000 vagon külföldi szén pótolható hazaival. Gondot sem okoz ez, mert ipari szenünk bőven van. De pótolható 47.000 vagon háztartási szén is, helyesebben az idény előrehaladtára való tekintettel 36.000 vagon, mert 11.000 vagon háztartási szenet már behoztunk. . A háztartásban darabos szénre van szükség, hazai szenünk pedig porló természetű és itt a pótlás nehezebb. A porlásnak csak kis része értékesíthető brikettkészítés, vagy porszéntüzelés formájában. Végeredményben azonban a külföldi háztartási szén pótlása is megoldható. Az említett 36 000 vagon háztartási szén behozatala, százötven fűtési napot számítva, napi 240 vagont jelent. Ez kalóriaértékben egyenlő napi 360 vagon darabos magyar szénnel. Ennek a termelését kell tehát fokoznunk, ezen a réven az önköltségi ár kisebb lesz a nem értékesíthető porszéntömegek növekedése ellenére is. Fokoznunk kell a brikett-gyártást és a MÁV mozdonyaiban használt üzemi szénből, amelynek ma SZENT MARGITSZIGET A Szanatóriumban: teljes ellátás ,erdővel és gyógykezeléssel 15.— P-től, a Nagyszállodában: szoba, ellátással és fürdővel 12— P-től. Week-end egy személynek P 20.—, kettőnek P 85.— ZENE Telefon: 206—20 TÁNC oson át kell lenni az igazolóválasztmányhoz. Ezután a következőket mondotta: — Rendkívül mély sajnálatomnak adok kifejezést azért, hogy egyesek olyan durva szavakra ragadtatták magukat, amelyeket nem is tudok az elnöki székből reprodukálni. Aki ilyen minősíthetetlen kifejezést használt, álljon fel.Erre az egész szociáldemokrata frakció felállt a helyéről.) Huszár Károly kijelentette: ő csak azt követelte, hogy az elnök teremtsen rendet és ekkor idegességében olyant ütött a padjára, hogy az eltört. Ezért a közgyűlést megköveti. Lázár Ferenc folytathatta végül a beszédét és a főpolgármester nagy intelmei után így kezdte szavait: — Peyer Károly otromba kifejezését nem vagyok hajlandó eltűrni... (Vihar a baloldalon.) Nem vagyok hajlandó különben sem olyan elnöklés mellett szólalni, ahol az elnök nem tud védelmet nyújtani a jobboldal szónokainak .... ...... Ripka elnök: Rendreutasítást nem fogadok el, elnöki tisztemet úgy, mint eddig, lelkiismeretesen és pártatlanul fogom ellátni... Lázár Ferenc indítványaira a közgyűlés egyhangúlag kimondotta ugyan, a sürgősséget, tehát azonnal tárgyalni kellett volna, de mivel Fábián Béla dr. rámutatott arra, hogy ebben az atmoszférában nem lehet gazdasági kérdésekről tanácskozni, a lényeges tárgyalást péntek délutánra halasztotta, lakossági maximuma most nyolcvan milliméter, kirostálják a negyven milliméternél durvább szenet. A MÁV mozdonyai naponként 350 vagon üzemi szenet tüzelnek el. — A hazai szén több termelésének fokozását szénbányáink körülbelül 278 vagon mennyiségben vállalták. Ez a termelés meg is indult, •,[«, Ezentúl Tatán napi 33 és Pécsett napi 5 vagon brikettet termelnek, a,l,* a MÁV mozdonyszenének kirostálása pedig 60 vagon durva széntöbbletet ad- Ez együttesen 378 vagont jelent, a szükséges 306 vagonnal szemben. Ha azonban szükséges, más eszközök is rendelkezésre állanak a szénmennyiség fokozására, ezek azonban olyan taktikai fogásai a téli széncsatának, amelyekről egyelőre nem kívánok szólani. — A hazai széntől való idegenkedés a többszöri tüzelés és a gyakori hamukiszedés miatt, főleg onnan származik, hogy a közönség a magyar szénnel nem tud bánni és nem megfelelő kályhákat használ. Vannak azonban olyan magyar kályhák, amelyek nemcsak a magyar szenet, hanem a legsilányabb lignitet égetik el. Gondoskodni kívánok arról, hogy ezeket a kályhákat csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos fajta szenek kötelező vásárlása ellenében a szegényebb háztartások is megszerezhessék. A fűtés megfelelő módjának szemléltetésére a legközelebbi napokban fűtési kiállítást rendezek. Ha átmenetileg némi kényelmetlenség mutatkoznék, a közönségnek ezt a kitűzött célok érdekében el kell viselnie. Célunk az, hogy kereskedelmi mérlegünket javítsuk és devizakészletünket kíméljük, mert ezzel pénzünk értékállandóságát biztosítjuk. Egyben pedig magyar munkáskezek ezreit juttatjuk foglalkozáshoz. Egy munkás átlag 74 mázsa szenet tud naponként kifejteni, egy vagon szén előállítása tehát körülbelül tizenhárom munkást foglalkoztat. Háromszázhat vagon napi többlet előállítása az öt téli hónapban körülbelül 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt számítva tizenhatezer embernek ad kenyeret. A porszén előállítása is újabb munkaerőket kíván. Ezzel a rendelettel nagy célokat kívánunk tehát szolgálni, de egyáltalában nincs szándékában a kormánynak a kötött széngazdálkodásra való áttérés. A rendelet intézkedései tehát inkább csak preventívek, amelyeknek alkalmazására remélhetőleg nem fog sor kerülni. Ivády Béla földmivelésügyi miniszter a fakitermelés ügyéről beszélt és elmondotta, hogy az ország szükséglete 275.000 vagon és ebből körülbelül 165.000 vagont tud biztosítani a magyar termelés. A többtermelés célját elérhetjük, ha bizonyos mérsékelt túlhasználatot engedünk meg erdőtőkénkhez való hozzányúlás nélkül. Ma szénrendjel Engedélyhez kötik a kőszén, barnaszén, brikett és a koksz behozatalát . Tóth Tibor MÁV felügyelő a szénkormánybiztos ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1931 OKTÓBER 1 Tóth Tibor MÁV felügyelő a szörs kormánybiztos Aszénrendeletet — melyet az esti órákban végső formába öntöttek — a hivatalos lap csütörtök reggeli száma közli. A rendeletet Károlyi Gyula gróf miniszterelnök írta alá és annak száma: 5210/1931. M. E. A rendeletben kapott felhatalmazás alapján a kereskedelmi miniszter Tóth Tibor MÁV felügyelőt szénellátási miniszteri biztossá nevezte ki.