Ujság, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

is a levegőt. Az épületben rendőri készültség volt elhelyezve. Valaki a rendőrökért szaladt, akik közül mintegy négyen-öten egy tiszt vezetésé­vel egészen az ülésterem ajtajáig jöttek, sőt néhány lépést is tettek a közgyűlés termében. Az egyik szocialista bizottsági tag elkiáltotta magát: — Rendőr van a teremben! Ki vele! A rendőrtiszviselő megjegyezte: —■ Bocsánat, engem valaki hívott!... A rendőrség közbelépésére azonban nem volt szükség. A rendőrök mindjárt el is­­ távoztak. Ámbár érkezésük így is igen nagy feltűnést kel­tett, mert ezideig még nem volt rá példa, hogy a fő­város közgyűlési termébe a rendőrhatóság­nak kellett volna bevonulnia. Amikor Csik Lászlót kivezették és Reisz Mó­ricot elengedték azok, akik minden erővel meg­akadályozták, hogy visszaüssön támadójára, Reisz hirtelen dühében az elnöki emelvény elött levő gyorsírói asztalhoz ment, amelyen egy üveglap van lerögzítve. Ez alatt az üveglap alatt a bizottsági tagok által beadott indítvá­­n­yok és interpellációk jegyzéke szokott lenni. Helsz éktelen dühében, kiáltozva és lármázva teljes erejéből belevágott ebbe az üveg­­­lapba, úgy hogy az csörömpölve, ezernyi darabra tört szét. .A szertehulló üvegdarabok megsértették Reisz Móric kezét, amely vétetni kezdett. Peyer Károly olyan mérges lett, hogy felkapott egy bőrrel behúzott kis széket — olyasfélét, mint amilyen a zongorák előtt szokott állani — és azt vad erővel az el­nöki emelvény előtt álló előadói asztalhoz vágta, hogy csak úgy rengett belé az egész pulpitus. A jobboldalon viszont Huszár Károly kelt ki annyira, hogy amikor csendet követelt és a na­gyobb nyomaték kedvéért öklével a padjára vágott, a kis asztalka­lapja recsegve-ropogva leszakadt. Reiszot társai kikisérték a baloldali tár­salgóba, ahol sebét bekötözték s igyekeztek le­­c­sszítani. Ez azonban nem­ ment könnyen, mert Reisz még mindig toporzékolt és mindenáron vissza akart menni a közgyűlési terembe. El­mondotta a többi között, hogy Huszár Károly­ival beszélgetett és igyekezett neki megmagya­rázni, hogy Horváth Pál közbeszólása nem a jobboldalnak szólt s eközben teljesen várat­lanul érte a támadás. A bizottsági tagok nagy izgalommal tárgyal­ták az esetet. A jobboldalnak számos tagja szintén átjött a baloldali társalgóba, ahol saj­nálkozását fejezte ki a történtek felett és el­­itélőleg nyilatkoztak az inzultusról. Revolvert „látnak" egy karzati látogató Az incidens, előtt, illetve közben­­ olyan gyozs­­fogáslápu lázsban következtek az esemé­nyek, hogy szinte meg sem lehet állapítani, vájjon milyen sorrendben történt ez — Stein­­hetz Simon szocialista városatya észrevette, hogy a jobboldali karzatról valaki ököllel fe­nyegetőzik. — Rendre a karzatot! —­ kiáltotta az elnök felé. — Ököllel fenyeget valaki! Igen sokan fordultak a karzat felé, ahol eközben már detektívek fogták körül a fe­nyegetőzőt. Az illetőt meg is motozták, mert egyesek azt állították, hogy hátsó zsebéhez nyúlt, ahonnan állítólag revolvert rántott volna elő és az meg is villant a közgyűlési csillárok fényében. Kiderült azonban, hogy az illetőnél revolver nincs. Az óriási tumultusban, amely szinte egyetlen pillanat alatt elárasztotta az egész közgyűlési termet, az elnök felfüggesztette az ülést és az elnökség levonult az emelvényről. Tulajdon­képpen csak ebből állapíthatták meg a közgyű­lés tagjai, hogy a tárgyalást megszakították. A szünet alatt izgatott csoportok vitatkoztak a történtekről és hosszas tanakodás indult meg arról, miképpen lehetne az esetet meg nem történtté tenni. Béketárgyalások Hat órától mintegy fél kilencig tartott a szü­net, amely idő alatt minden lehetőt elkövettek a botrányos eset aplanálására. Ripka főpolgár­mester teljes odaadással igyekezett békét te­remteni, de éppen az, hogy a zárt ajtók mö­götti tanácskozások ilyen hosszúra nyúltak, leg­jobb bizonyítéka volt annak, hogy ez a béke­kötés milyen nehézségekbe ütközött. A város­atyák természetesen izgatottan lesték, mi lesz a vége a sok tanakodásnak. Szünet közben híre kelt, hogy Ripka fő­polgármester platformja a megegyezésre az volna, hogy az incidens az ülésen kívül történt és igen az hivatalos megtorlásban nem részesülhet. Ezzel szemben a baloldal azt hangoztatta, hogy az ülést csak az incidens megtörténte után füg­gesztette fel a főpolgármester, így tehát azt az ügyrend legszigorúbb szabályai szerint kell el­bírálni. Hét óra felé már mindenki türelmetlen volt A városatyák minden hívás nélkül visszahelyez­kedtek padjukba, mert azt remélték, hogy pil­­­mnatokon belül újból megnyíljék az ülést. Mi­vel ez húzódott, Friedrich István tréfásan azt ajánlotta, válasszanak korelnököt és tekintet nélkül arra, hogy Ripka főpolgármester vissza­jön-e az ülésre, vagy sem, kezdjék meg a ta­r­ácskozást. Friedrich szikár alakja kiemelke­dett a vitatkozók tömegéből. — Vaziz? — kiáltotta jellegzetes modorában — flát miért hívtak minket össze. Aki ideg­beteg, azt küldjék hidegvízgyógyintézetbe, mi pedig tárgyaljunk. XVeiss Konrád azt ajánlotta, hogy Bezegh­­űluszágh főkapitány nyissa meg az ülést. Mindenki azt tárgyalta, hogy mi lesz a ki­bontakozás? Friedrich megunván a várakozást, meg­szólaltatta az elnöki csengőket, amelyek­nek hallatára az összes városatyák betó­dultak a társalgóból és a bűdéből az ülés­terembe. Nagy derültség közben állapították meg azután, hogy nem az­ elnök, hanem egy jókedvű „tag­­társuk" szólaltatta meg a csengőket. Ripka főpolgármester zárt ajtók mögött tár­gyalt híveivel. Amikor azután nem tudott ered­ményre jutni, átment a szocialista párt tagjai­hoz a baloldali társalgóba. Vele ment Szemethy Károly dr. tiszti főügyész is. A főpolgármester és a főügyész Peyer Károllyal, Bánóczy László­val és Reisz Móriccal ült össze. Amikor Ripka Ferenc dr. elöttük is megemlítette, hogy véle­ménye szerint nem az ülésen, hanem annak fel­függesztése után történt az inzultus, Peyer Ká­roly indulatosan felkiáltott: — Ilyen játékba nem megyünk bele! Ve­lünk nem lehet így tárgyalni! Nem vagyunk gyerekek, hogy ilyen ötletekkel játsza­dozzunk! Végül is Peyer dühösen otthagyta a tanácsko­zást és csakhamar követte őt Bánóczy László is. Reisz Móric, a sértett maradt egyedül ott. Ekkor Liber Endre és Borvendég alpolgármestereket vonták be­ a tanácskozásba, majd pedig Éber Antalt kérték fel a tanúskodásra. Éber hangsú­lyozta: úgy látta, hogy az incidens az ülésen történt. De még ha nem is ott történt volna, a sértés olyan nagymérvű, hogy azt aszerint kell megtorolni, mintha az egész ügy a nyílt ülésen játszódott volna le. Újból megnyitják az ülést Félkilencig tartott ez­ a tanakodás és bizony­talanság. Ekkor nyitotta meg újból Ripka fő­polgármester az ülést. —• Lázár Ferenc beszéde alatt — mondotta általános figyelem közepette — súlyos és saj­­nálatraméltó incidens történt. A kiindulása ennek Horváth Pál bizottsági tag közbeszólása, amit akkor tett, amidőn Lázár egy kis ember­nek a zsírügyét hozta fel........Ez gazság, amit mondott!" — kiáltotta Horváth bizottsági tag. (Zaj a baloldalon.) Ezért a kifejezésért rendre­­utasítottam. A közbekiáltást azonban a szónok és a pártja is magára értette. Felkérem Hor­­váth a bizottsági tagot, mondja el, hogyan ér­telmezte tulajdonképpen megjegyzését. Horváth Pál: Nem­ értettem Lázár bizottsági tag arra, hiszen nem érthettem egyet azzal, aki uzsorát idéz elő. Én ezt vele együtt csak elítélhetem... Ripka elnök. Szóval az esetre értette. Akkor elintézettnek tekintem az ügyet. — Ezután tör­tént — folytatta a ténymegállapítást Ripka el­nök —­, hogy többen átjöttek a jobboldalra. Az első volt Bánóczy László. Én úgy láttam, hogy kiagyalá­zott valamit és egyre többen szürerülettek ide. Felfüggesztettem az ülést s ekkor itt olyan sajnálatos események játszódtak le, amelyek mélyen sértik a közgyűlésnek és ennek a teremnek a tradícióit. Ez a terem az autonómia szentélye. Súlyos sérelem esett ezen a közgyűlésen, ha fel is volt függesztve az ülés, ámbár lehet, hogy még a felfüggesztés előtt játszódott le, hiszen az események olyan gyors egymásutánban kö­vették egymást, hogy nem is lehet azoknak sorrendjét megállapítani. Én azokat, akik a tu­multusban szerepet játszottak, széksértési ke­reset alá vonom. Felkérem a tiszti főügyészt, tegye meg indítványát. Csakugyan történt-e súlyos sértés, vagy sem? Szemethy Károly dr. tiszti főügyész itt min­denekelőtt azt indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön abban a kérdésben, súlyos rendzavarás történt-e vagy sem. A közgyűlés nagy szótöbbséggel kimon­dotta, hogy súlyos rendzavarás történt. Egyedül a Wulff-párt tagjai nem állottak fel helyükről a szavazásnál. Szemethy főügyész ezek után így folytatta: — Arra való tekintettel, hogy a súlyosságot megállapították, kérem Csik László bizottsági tag urat két egymásután következő ülésről ki­tiltani. (Óriási zaj a baloldalon és a jobb­középen.) —• Ez az autonómiai — kérdezték a szo­cialisták. Friedrich István az asztalt csapkodta. Rassay Károly szólt a főügyészi indítványhoz. Az egész esetnek páratlan volta miatt ötszáz­pengős maximális bírsággal sújtják az inzultus elkövetőjét. Peyer Károly nagy viharban beszélt. Minde­nekelőtt ki kell jelentenem — mondotta —,hogy az elnök megállapításai nem mindenben fedik a tényeket. (Zaj.) Jakab János (Wolff-part­): Nem lesz itt többé kommunizmus! összetévesztik 1919-cel a mos­tani helyzetet. Temessy Győző: Vagyont rongáltak! Széket vagdaltak oda! Peyer:... mert szemtanuk nemcsak a mi oldalunkról, hanem a jobboldalról is igazolják, hogy az ülés folyama alatt törént az Inzultus. Ezt nem lehet úgy elintézni, mint ahogy a tiszti főügyész javasolta. Egy sokkal kevésbé súlyos esettel kapcsolatban a többség szigorúbb mér­téket alkalmazott. (Ez Peyer Károly esete volt, amikor széksértésért ötszáz pengő pénzbírság­gal sújtották. ( A szerk.) Annak idején az új fővárosi törvény tárgyalásánál, amikor ki akar­ták mondatni, hogy a rendbírságnál súlyosab­ban is lehet valakit büntetni, tiltakoztam ez ellen. Önök ezt megszavazták. Elvárom, joggal azoktól, akik ezt a törvényt megszavazták, hogy alkalmazzák is.­Egy orvosnak kell annyi önuralommal ren­delkeznie, hogy ha támad, akkor nyíltan támad és a támadás elől nem szökik meg gyáván. (Viharos taps a baloldalon, nagy zaj a jobboldalon.) Ripka elnök (Peyer Károlyhoz): Amikor bí­ráskodik, nincsen joga sértegetni. Ezért rendre­­utasítom. Peyer: Az illető orvos az orvostársadalmat képviseli ebben a teremben. Annak idején, ami­kor a szakképviseleti tagokról tárgyaltak, azt hangoztatták, az illetőkre azért van szükség, hogy szakkérdésekben rendelkezésére álljanak majd a közgyűlésnek. A belügyminiszter indo­kolása szerint pedig, hogy ,,a jó modort ter­jesszék". (Zaj a jobboldalon.) A támadó sem­miféle jó modort nem terjesztett. Peyer végül indítványozta, hogy az ügyet el­bírálás céljából az igazolóválasztmányhoz tegyék Beszédét így fejezte be: " Az illető gyáván megfutamodott, valószínű­leg azért, mert a fehérneműtisztítónak van vele dolga... (Óriási zaj a jobboldalon.) Rassay Károly dr. visszavon­ta indítványát, mert a súlyos esetekre a fővárosi törvény az általa javasoltnál úgyis szigorúbb büntetést ír elő. Két ülésről való kitiltás Ezután a szavazás következett volna, de olyan éktelen lárma uralkodott, hogy valójában nem lehetett tudni, mire szavaztat az elnök. Egy­szerre csak kezdtek helyükről felállni a bizott­sági tagok, a jobboldal és a jobbközép. Kiderült, hogy a jobboldali pártok a tiszti főügyész in­dítványát szavazták meg, vagyis azt, hogy vitéz Csik László dr.-t két ülésről tilt­sák ki. Ripka elnök megjegyezte, hogy ez a döntés egyúttal azt is jelenti, hogy az ügyet automat!­Ugron Gábor elnöklésével a 33-as bizottság szerdán a szénszükséglet zavartalan ellátásáról szóló rendelettervezetet tárgyalta. A tervezetet Temesváry Imre előadó ismertette. Hangsú­lyozta, hogy bár minden megkötöttség zavaró­lag hat a gazdasági élet menetére, a jelenlegi helyzetben igen fontos érdekek sürgetik a szénellátás kérdésének szabályozását. Valutáns szempontból ugyanis nem lehet közömbös reánk nézve az a nagymértékű külföldi szén­­behozatal, amely a múlt évben több mint nyolcvanezer vagonra nőtt. Szociális szem­pontból is fontos, hogy a szénbehozatal helyett magyar munkáskezeket foglalkoztató hazai széntermelést fokozzuk. A kormány úgy kí­vánja szabályozni a szénellátást, hogy­ a kőszén, a barnaszén, a brikett és a koksz behozatalát engedélyhez köti, a szénellátás irányítására miniszteri biztost nevez ki és minden visszaélést kihágásnak minősít, amely két hónapig terjedő elzárással büntet­hető. Az engedély nélkül behozott szén elko­bozható. — A kormány minden erejével meg fogja akadályozni — mondotta — Temesváry Imre előadó — a szénárak felemelését a háztartási szénellátás azonban semmiféle korlátozásnak sem lesz alávetve. Ezután Kenéz Béla kereskedelemügyi minisz­ter szólalt fel és arra mutatott rá, hogy 1930-ban SS.000 vagon külföldi szenet és SS 000 vagon külföldi kokszot hoztunk be. Ez a hely­zet tovább fenn nem tartható. Valuta készletünket nem szabad a fogyasz­tásra kerülő szén beszerzésére fordítanunk, hanem a termeléshez szükséges anyagokra. Minden vagon külföldi szénben legalább tíz­­tizenkét idegen munkás napszámát fizetik meg. A kormány a korlátozást annál inkább elren­delheti, mert a hazai szenek minősége és mennyisége megfelel az ország szükségletének. A múlt évben háztartási célokra 47.000 vagon szenet és 11.000 vagon kokszot hoztunk be. A gázgyárak részére 21.500 vagon szén és 1100 vagon koksz, a közlekedés céljaira 6100 vagon szén és 25.000 vagon koksz, mezőgazdasági cé­lokra 4300 vagon szén és közművek céljaira 231 vagon szén volt a behozatal. Ebből a köz­művek, a mezőgazdaság és a közlekedés igé­nye hazai szénnel teljesen kielégíthető, sőt az iparnál is 2000 vagon külföldi szén pótolható hazaival. Gondot sem okoz ez, mert ipari szenünk bőven van. De pótolható 47.000 vagon háztartási szén is, helyesebben az idény előrehaladtára való te­kintettel 36.000 vagon, mert 11.000 vagon ház­tartási szenet már behoztunk. . A háztartásban darabos szénre van szükség, hazai szenünk pe­dig porló természetű és itt a pótlás nehezebb. A porlásnak csak kis része értékesíthető bri­­kettkészítés, vagy porszéntüzelés formájában. Végeredményben azonban a külföldi háztartási szén pótlása is megoldható. Az említett 36 000 vagon háztartási szén behozatala, százötven fűtési napot számítva, napi 240 vagont jelent. Ez kalóriaértékben egyenlő napi 360 vagon darabos magyar szénnel. Ennek a termelését kell tehát fokoznunk, ezen a réven az­­ önkölt­ségi ár kisebb lesz a nem értékesíthető por­­széntömegek növekedése ellenére is. Fokoz­nunk kell a brikett-gyártást és a MÁV mozdo­nyaiban használt üzemi szénből, amelynek ma­ SZENT MARGITSZIGET A Szanatóriumban: teljes ellátás ,erdővel és gyógykezeléssel 15.— P-től, a Nagyszállodában: szoba, ellátással és fürdővel 12— P-től. Week-end egy személynek P 20.—, kettőnek P 85.— ZENE Telefon: 206—20 TÁNC­ ­oson át kell lenni az igazolóválasztmányhoz. Ezután a következőket mondotta: — Rendkívül mély sajnálatomnak adok kifejezést azért, hogy egyesek olyan durva szavakra ragadtatták magukat, amelyeket nem is tudok az el­nöki székből reprodukálni. Aki ilyen minősíthetetlen kifejezést használt, álljon fel.­­Erre az egész szociáldemokrata frak­ció felállt a helyéről.) Huszár Károly kijelentette: ő csak azt köve­telte, hogy az elnök teremtsen rendet és ekkor idegességében olyant ütött a padjára, hogy az eltört. Ezért a közgyűlést megköveti. Lázár Ferenc folytathatta végül a beszédét és a főpolgármester nagy intelmei után így kezdte szavait: — Peyer Károly otromba kifejezését nem vagyok hajlandó eltűrni... (Vihar a bal­oldalon.) Nem vagyok hajlandó különben sem olyan elnöklés mellett szólalni, ahol az elnök nem tud védelmet nyújtani a jobboldal szóno­kainak .... ...... Ripka elnök: Rendreutasítást nem fogadok el, elnöki tisztemet úgy, mint eddig, lelkiismerete­sen és pártatlanul fogom ellátni... Lázár Ferenc indítványaira a közgyűlés egy­hangúlag kimondotta ugyan, a sürgősséget, tehát azonnal tárgyalni kellett volna, de mivel Fábián Béla dr. rámutatott arra, hogy ebben az atmo­szférában nem lehet gazdasági kérdésekről ta­nácskozni, a lényeges tárgyalást péntek dél­­utánra halasztotta, lakossági maximuma most nyolcvan milliméter, kirostálják a negyven milliméternél durvább szenet. A MÁV mozdonyai naponként 350 va­gon üzemi szenet tüzelnek el. — A hazai szén több termelésének fokozását szénbányáink körülbelül 278 vagon mennyiség­ben vállalták. Ez a termelés meg is indult, •,­[«, Ezentúl Tatán napi 33 és Pécsett napi 5 vagon brikettet termelnek, a,l,* a MÁV mozdonyszenének kirostálása pedig 60 vagon durva széntöbbletet ad- Ez együttesen 378 vagont jelent, a szükséges 306 vagonnal szem­ben. Ha azonban szükséges, más eszközök is rendelkezésre állanak a szénmennyiség foko­zására, ezek azonban olyan taktikai fogásai a téli széncsatának, amelyekről egyelőre nem kí­vánok szólani. — A hazai széntől való idegenkedés a több­szöri tüzelés és a gyakori hamukiszedés miatt, főleg onnan származik, hogy a közönség a ma­gyar szénnel nem tud bánni és nem megfelelő kályhákat használ. Vannak azonban olyan ma­gyar kályhák, amelyek nemcsak a magyar sze­net, hanem a legsilányabb lignitet égetik el. Gondoskodni kívánok arról, hogy ezeket a kályhákat csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos fajta szenek kötelező vásárlása elle­nében a szegényebb háztartások is megszerez­­hessék. A fűtés megfelelő módjának szemlélte­tésére a legközelebbi napokban fűtési kiállítást rendezek. Ha átmenetileg némi kényelmetlen­ség mutatkoznék, a közönségnek ezt a kitűzött célok érdekében el kell viselnie. Célunk az, hogy kereskedelmi mérlegünket javítsuk és de­vizakészletünket kíméljük, mert ezzel pénzünk értékállandóságát biztosítjuk. Egyben pedig magyar munkáskezek ezreit juttatjuk foglalko­záshoz. Egy munkás átlag 7­4 mázsa szenet tud naponként kifejteni, egy vagon szén elő­állítása tehát körülbelül tizenhárom munkást foglalkoztat. Három­százhat vagon napi többlet előállí­tása az öt téli hónapban körülbelül 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt szá­mítva tizenhatezer embernek ad kenyeret. A porszén előállítása is újabb munkaerőket kíván.­­ Ezzel a rendelettel nagy célokat kívánunk tehát szolgálni, de egyáltalában nincs szándé­kában a kormánynak a kötött széngazdálko­dásra való áttérés. A rendelet intézkedései te­­hát inkább csak preventívek, amelyeknek al­kalmazására remélhetőleg nem fog sor kerülni. Ivády Béla földmivelésügyi miniszter a fa­kitermelés ügyéről beszélt és elmondotta, hogy az ország szükséglete 275.000 vagon és ebből körülbelül 165.000 vagont tud biztosítani a ma­gyar termelés. A többtermelés célját elérhet­jük, ha bizonyos mérsékelt túlhasználatot en­gedünk meg erdőtőkénkhez való hozzányúlás nélkül. M­­a szénrend­jel Engedélyhez kötik a kőszén, barnaszén, brikett és a koksz behozatalát . Tóth Tibor MÁV felügyelő a szénkormánybiztos ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1931 OKTÓBER 1 Tóth Tibor MÁV felügyelő a szörs kormánybiztos A­­szénrendeletet — melyet az esti órákban végső formába öntöttek — a hivatalos lap csü­törtök reggeli száma közli. A rendeletet Károlyi Gyula gróf miniszterelnök írta alá és annak száma: 5210/1931. M. E. A rendeletben kapott felhatalmazás alapján a kereskedelmi miniszter Tóth Tibor MÁV felügyelőt szénellátási minisz­teri biztossá nevezte ki.

Next