Ujság, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-27 / 70. szám
▼ISÁRNAP, 1932 MÁRCIUS 27 ÚJSÁG Páris annyiféle, ahányan nézik. Elképzelhetett ennél tarkább, különfélébb elemekből összetett világváros. Az idegenek elhozzák mágukkal hazájuk szokásait, légkörét, világnézetét, át még átjárják a város mindenfajta rétegét s talán ezért is van Parisban annyiféle hang, annyi szin, annyi érdekes élet! Kétségtelen, hogy ma Páris intellektuális és politikai életét a krízis mellett elsősorban a Választási harcok jellemzik. Tudjuk, hogy a radikális szocialisták pártja, élén Herriot-val, aki most ad ki könyvet Chopinről, nagy és erős baloldali kispolgári párt s az általános hangulat ma az egész országban baloldali. Éppen a bejósolt baloldali győzelem miegelőzésére akarták keresztülvinni a Mandelféle törvénytervezetet, ami már előre a jobboldal kezére játszotta volna az uralmat s ezt a tervét a szenátus buktatta meg! A szenátus lila szintén erősebben képviseli a republikánus feszmét," mint a jobboldali kormány. " A kormány maradt a régi, mert tudvalevő, hogy Laval mögött Tardieu és a nehézipar állott s hogy Tardieu a kulisszák mögül előrelépett, ez, a választások előtt, érthető. Jobban rendelkezvén az államkasszával, jobban avanzsálhatja saját kedvére a választásokat. ..Jellemző epizódja a választási harcoknak, hogy egy szép reggelen Dupont, a híres kávéházas üzleteiben nagy táblák fogadták a vendégeket? „Reggel kilenc előtt minden munkanélküli kap''egy'''csésze' •ingyenkávét és ' hozzá kiflit.“ A laikus körökben elérzékenyedtek és éltették .Dupontot, pedig Dupont mögött a komptárog húzódik még csöndesen, a kormány, amelyik nem akar elégedetlenkedőket a választások előtt Ugyanebbe a fejezetbe tartozik az az újabb rndelkezés, hogy az állásnélküli zenészek a tavasz beálltával újra koncertezni fogjak' "PA’mi tere in', ' ingyen muzsika a' népnek' s a ner^vél S.régi.sí^p idők illúzióját muzsikálni a szivekbe... j ^ ,7 v Máskülönben: Mandel Ur, a Tigris volt titkára, újra szőnyegre hozza javaslatát (mely szerint nem kell az abszolút szótöbbség és eltörlik a pótválasztást) s minthogy a szenátus, han, mindössze tizenhárom szóval bukott meg a javaslat (s időközben talán meg is szelídültek a „szenátusi rebellis lelkek), még megtörténhet, hogy keresztülmegy a javaslati A választási harcok nagy készülődését jellemzi, hogy a három legsúlyosabb szavú lapot, a Le Temps-t, a Matin-t (ahonnét Sauerwein pár hónapja kivált!) s a két és félmillió példányszámban megjelenő Petit Parisien-t megvette, a nehézipar. A belpolitikai felkészülődés mellett állandó izgalomban tartja a lelkeket a külpolitika. Francia hivatalos körök egyre remélik, hogy létrejön a dunai konföderáció s a franciák ezen az uton biztosítani tudják anyagi érdekeiket. Ez ma jobban izgatja a közvéleményt, mint Genf, amitől semmit sem várnak. A politikával szoros kapcsolatban áll a párt fel akarja most emeltetni. Megjegyezzük, hogy Franciaországban a nagyvárosok úgyszólván felszippantják a falut és még rengeteg megműveletlen s félig megművelt föld várna munkáskézre, úgy, hogyha visszaözönlenének az emberek a falvakba, azonnal meg is szűnne a munkanélküliség, ami nem nagyarányú. Háromszázezer munkanélküliről beszélnek hivata . Munkásság kérdése Az ország hangulata bizakodó Mi, akik tudjuk, mi az igazi válság, meglepve halljuk azokat az optimista hangokat, amik itt is, ott is megütik a fület. „Tavaszra elmúlik a krízis" — mondják abszolút meggyőződéssel. „Már láttunk ilyet!" — ismételgetik s az ezerkilencszázhuszonhatos pénzelértéktelenedésükre gondolnak, amiből szerencsésen kimásztak. Nem hiszik, hogy ez most világkrízis, ami őket is elérte. Optimizmusuknak magyarázata kézenfekvő: iparuk nincs anyira koncentrálva, mint a nagyipari országoké, csupa kisgyár és kisexisztencia él itt. Ez adja rugalmasságukat. A nagy gazdasági előretörés idején Franciaország visszamaradt, de a krízist most jobban állja. Talán híres individualizmusuk következménye, hogy itt minden harminc éven felüli mérnöknek megvan a maga kis gyára, laboratóriuma s a kerületek üzemei és a lakosság megszokta, hogy nem fut nagy centrumokba vásárolni, hanem kiki a maga kerületében, a lakáshoz legközelebb fekvő üzletben szerzi be szükségletét, akár bort, akár villanykörtét, rádiót vagy bútorlakkot akar venni. ./ Gazdasági erejüknek másik főtényezője, hogy a spekuláció nem volt olyan nagy, mert a franciák nagyon óvatosak. A krízist elsősorbét:a művészek 4ek közt is leginkább a festők érezték meg. Az elmúlt év aranykorszakában divatba hoztak pár festőt (nem mindig a legmaradandóbb értékek kerültek az élrez) Foujila, Van Donpen, Utrillo, Marie Laurencen, — nagy dobálódzás és kapkodás volt nevekkel és képekkel. Ezt a korszakot a krízis egy csapásra elvágta. Megmaradni csak azok maradtak, akiknek tehetsége kétségtelen és halhatatlan. Elsősorban Picasso, az örök kutató és kereső, akinek zsenije mindent megold s aki e kor legmaradandóbb értékű művésze. Már Mattis nem lesz ugyanaz a valeur a halhatatlanság számára. Magyar rajzolóművészeink közül Vértes Marcel a legelsők és legismertebbek között áll. Neve kitűnően cseng. Vértes-illusztrációkkal készített könyvnek ma is nagy ára van. De a konjunktúra elmúlt. Van Dongen állítólag munkanélküli lett, Faujita Amerikába ment, Laurencet nem veszik s Vértes Marcel mondja: — Megszűnt a könyvkiadás, a kiadók egy része tönkrement. Én most az „Aventures de roi Fausole" filmjét csinálom. Pierre Louisnak ezt az ismert utópista regényét jelenetről-jelenetre megrajzolom, csekély háromszáz nagy kompozícióban, Bernard Dechamps fogja rendezni és a már világmárkát jelentő Farkas Miklós operatőr csinálja a felvételeket. Nagy társadalmi esemény lesz ez a mozibemutató, előtte egy kiállítást rendezünk a képekből, amiket éppen ezért — tökéletesen meg kell csinálnom — bár a mozi céljaira a kevésbé megrajzolt vázlat is elég lenne. Még hosszan beszélgetünk a kitűnő rajzolóval, akit Paris legelőkelőbb köreiben éppenúgy ismernek, mint a művészkörökben, vagy a polgári társaságokban s elégedetlen állapjuk meg, hogy A hivatalos kimutatás szerint még pár év elött nem volt elég munkáskéz a francia a földművelés és ipar számára s ekkor különböző, államokkal kötött szerződést Franciaország. Ezerkilencszázhúszban például ötszázezer lengyel paraszt jött ki (akik fejében Lengyelország állítólag megkapta azt a kétes értékű muníciót, amit a francia csapatok, a Balkánon hagytak a háború után). Lengyelország ilyenformán megszabadult azoktól a parasztjaitól, akik a földreformot sürgették, egyszóval, a nyugtalankodó elemektől. Ugyanekkor más államokkal is kötött szerződéseket a francia munkaügyi minisztérium, de rengeteg azoknak a munkásoknak a száma, akik mindezt szerződés nélkül, a maguk erejére utalva töttek ki. Sok magyar munkás jött ki így, Lionban, Pas de Calaisnál, Roubaitban, a Bányavidékeken ma is sok a magyar, az elmúlt évvkben Citroennél ötezer magyar munkás dolgozott. Persze számuk leapadt s most, mióta forgénybeiktatták, hogy , az üzemekben legfeljebb öt százalék lehet az idegen, tömegesen bocsátják el őket. .."Az elbocsátás elsősorban azokat érte, akiknek xiincs állami szerződésük, de hallani már olyan hangokat, hogyha a munkanélküliség fokozódik, akkor azokra is rákerül a sor, akiket a franciaállam kérelmére telepítettek be! A munkanélküliség leküzdésére a francia kormányé még jobboldali összetételében is — nagyarártya nemzeti munkákat tervez, utak és vasutak építését, Páris renoválását —, amire, mi tagadás, néhol egész városrészek várnak! Napi hét frank munkanélkülisegélyt ad a „chement“-öknek a város s ezt a szocialista Duval ur, Forment ur és Duplex ur van. losan. ' r ' '•)'''"' v \Si A párisi semmit sem tisztel Nem imponál neki a pénz. Igaz, hogy garast garasra tesz, de ezzel csak értékeli a pénzt és nyugalmas öregséget biztosít magának. De hogy a gazdag embernek tisztelet járna a pénzéért, arról szó sincs. Épp ezért itt senkinek eszébe sem jut, hogy a pénzével imponálni akarjon, külsőleg is dokumentálva „hatalmasságát". Múltkor egy kopott öregurat mutattak nekem az Operában. Kiderült, hogy Páris egyik legvagyonosabb polgára, akinek Fragonard-jai és Cézanne-jai híresek. Az öltönye legalább hároméves volt, de talán öt... Nem imponál a cím, a méltóság, a rang, a foglalkozás. Ember és ember közt a különbség nagyon kevés. A házmester nem kevesebb, mint a lakó, éppen csak,hogy az ő foglalkozása házmester s a lakó esetleg bankár. A főjtök és munkás viszonya barátságos, mondhatni bizalmas. Nincs mérnök úr, doktor és igáztató úr, csak A munkások egy részt — talán félraáttehnesett udvariasségből — előre nyújt kezet e főnöknek, ez nála annyi, mintha nálunk valaki előre emel kalapot Megtiszteli vele a főnököt. Egyébként a francia munkás roppant önérzetes, szabad felfogású. Klubok és Ligák Ezeknek’ se szeri, se száma. Legötletesebb köztük a félig komoly, félig Vicces Club de Faubourg, Leo Poldés-nek, egy élénk szellemű ötletes fiatalembernek a klubja, „A gondolat menedékháza", ahogy ő nevezi. Felléphet itt a pódiumra minden ellentétes eszme és áramlat képviselője, mindenkinek szólásszabadsága van, a legkihivóbb szavakat ordíthatják a világ négy tája felé. Ez a klub nagy népszerűségnek örvend s külön cikkben érdemes foglalkozni vele. Valóságos színháza ez Párisnak s akárhányan szívesebben mennek el előadásaira, ezekre a Comaneche dell Arték-re, amiket az élet rendez, mint a valóságos színházba. A színházaknak rosszul megy Nem csoda, mert színházi előadásban nem produkál sok újat ez a város. Kétségkívül van itt pár jeles rendező, Louis Jouvet, aki a Pigalle-színház darabjait rendezi és a saját színházában játszik remekül, aztán Charles Dulin az Atelier-ben, Gaston Baty, s ők friss, bátor és új rendezést hoznak, de még ez az előretörés is gyengének nevezhető ahhoz képest, amit Berlin produkál ezen a téren. Száz színház közül kilencven itt még naturalista díszlettel és játékkal dolgozik, maga a közönség is konzervatív s csak egy kis réteg keresi az újat. A tradíciót a Comédie Frangaise őrzi, ahol Corneille és Racine darabjait valósággal végigéneklik, a nemes páthosz régi szabályai szerint. Jenson és Marcel Achard a bátorhangúak, akik színpadra hozzák a kor szociális problémáit Az irodalmi irányok harca Oroszországban van egy uj és nyers irodalom: a munkáslevelezők. Minden üzemnek van lapja s ebbe a gyár munkásai írnak. Természetesen, itt ne keressünk művészetet, itt csak eszme van, csak propaganda... Tavaly Charkowban nagygyűlést tartottak az írók s ennek a gyűlésnek elnöke, Illés Béla kezdeményezésére határozatban kimondották, hogy nincs más irodalom, csak tendenciózus. Oroszország uj állami formájának minden betű arra kell, hogy erősítse a meglévő rendszert. Fűnek a lisaultozatnak szele csapott át Paksba s éppen a legelvonatkozottabb és legabszolttabb művészet-hirdetők, a szürrealisták egy csoportja fordított hátat eddigi irányának s mondotta ki, hogy csak tendenciózus irodalmat szabad ma csinálni. Vezérei: Louis Aragon, André Breton, Tristan Tzara. Hirtelen felfedezték a történelmi materializmust, a kor szavát. Szembehelyezkedtek velük a „proletárírók", Tristan Remy, Henri Poulain és társai, akik nem fogadják el a művészettől gondosan megtisztított irodalmát, hanem összekötik a tendenciát az iróni mvészettel. Ezek a fiatalok. De ezeken túl és felül még mindig itt vannak, mint irodalmi nagyságok: Gide, Valéry, Dubainel, Jean Richard Bloch. A kiválasztottak írói ők, a nagy tömeg nem ismeri és nem is értené őket. A tömeg írója Margueritta, Duvernois, Colette, Decobra s millió társuk. Az írók között Puhámér például bölcs ember, akit alig látni társaságban, mert családjának él. Paul Marand, akinek felesége is hercegnő, sokat mozog arisztokrata körökben. Ugyancsak mondain ember Croisset, Bernstein, MacOrlan, Decobra. Az arisztokráciájuk két csoportra oszlik Itt vannak a magas arisztokraták, akik még a napóleoni arisztokráciával sem járnak, kastélyaikban élnek, vadásznak, nemes vadakkal s egymással foglalkoznak. A másik fajta pezsgőt gyárt, iparvállalatot vezet, asszonyai sokat olvasnak és maguk is csinálnak valamit. Polignac márkiné például, aki Pierpont Morgan rokona, nagy bibliofil, a rheimsi kastélyában könyveket köt (még pedig jól. Láttam egyet, amit Vértesnek csinált!) Vannak köztük nagyvagyonuak s azon az estén, amit a fiatal Rothschild rendezett s amelyre Paris legkülönb építészével építtetett egy kaliforniai mulatót a kertjébe. — rettenetes vagyon szaladt össze ékszerben, prémben és csekklehetőségben. Jack Hilton zenekarára táncoltak reggelig. Természetesen maguk közt. Amily erős érzékük van az individualizmushoz, olyan kevés érzékük van például A feminizmushoz Előterjesztettek ugyan egy választójogi tervezetet a nők számára, igaz, hogy ez is a jobboldal uralmát akarta megerősíteni, de nem ment keresztül. A hő nem törődik vele. A nő feminizmus nélkül is urnák érni magát s ha kiöltözködve végigmegy kopott öltönyű férjébe karolva, úgyis látja az egész világ, hogy itt ő az úr. Általában tényleg ő az ur, ott is, ahol dolgozik s ott is, ahol csak otthonát látja el. A francia férfi szelídebb és békességesebb, mint a nő. A nő akkor is dominál a házban, ha 45 Kölcsönöket nyújt 10/ IS az építő takaró rstfyfa #11 kok rendszere ' # alapján TM házépítésre, házvételre,sotanyai birtok vételére, drága kölcsönök kicserélésére stb. stb. TAKARÉKHÁZ” OTTHONT ALAPÍTÓ RT. Budapest, IV/II. EskU-ut 6. Tel. 89-1-09 SzT Prospektus Ingyen és bérmentve! Hivatalos órákil—1-ig, 3—6-ig Agilis körzeti képviselők a felvételnek csak feleség s különösen dominál, ha anya. A gyerekkultuszban nagy ellentéteket lát az ember. Kezdjük talán ott, hogy benszülött pá risi nem is szaporodik, csak a vidékiek fel- özönlésével. A párisi házaspár nem kíván gye íreket, sokba kerül és felforgatja jól beosztott életét. Ahol mégis van gyerek, ott nagy szeretettel bánnak vele, a rendőr egész autósorokat tartóztat fel hirtelen, ha feltűnik egy gyerekes anya a járdán, de ugyanekkor éjszaka mindenüvé elvonszolják kisgyerekeiket: színházba, moziba, mulatóba. Ez nem kíméletlenség, ha-nem kényszerűség. Páris polgári körei nem ismerik a cselédet, legfeljebb a bejárónőt, aki pár órai munkát végez el mindennap. Ha mégis el akar menni a házaspár, kénytelen magával hurcolni kis gyermekeit. A fiatal lány és fiatal fiú líceumokban van, gyakran Páris környékén s így alig látható a városban. Pedig a fiatalok azok, akikre például magasabb szellemi rétegek számítanak ■ a kétélű fegyver, a sovinizmus leküzdésére. A sovinizmus kispolgári körökben a sovinizmus igen erős. Minél magasabbra jut valaki az értékes gondolkodók közé, annál nagyobb számban táplálja azokat, akik az általános emberi érdekeket nem az egyes országok ellenségeskedésében látják.. Van egy kitűnő asszonyuk, Marvelle Capy, a nagy Sévérine tanítványa, aki még a leggyűlölködőbb időkben elkezdte a pacifista eszméiket hirdetni, lapot ‘indított** bekötés után rögtön elment. Németországban szinte életveszé-e lyes produkció volt! — s tavaly megjelent!) könyve, Les Hommes Passérent tartalma, hogy egy francia falucskába foglyokat hoznak mezei munkára, a falu rémülten fogadja a „gyilkosokkal, de hamar ráeszmél, hogy ezek a gyilkosok is csak olyan emberek, mint az ő fiai. A lelkekben megszületik a magasabb morál. Ennek a magasabb morálnak fáradhatatlan apostola és magával ragadó szónoka Marcelle Capy, akinek felszólalásain mindig hatalmas’ tömeg vesz részt. ' * Egyszóval, ha nem is a korlátlan szabadság, de viszonylag mégis a szabadság városa Páeter színével és hangjával, idegeneivel és idezarándokoltjaival s még ma is Páris a fény, —* s képletesen is, — A Fény városa. Simán Erzsébet Olvasta mar? UJ könyvek az Újság Kölcsönkönyvtárában Barabás: Székely erdők alján. Raum: Helén doktorkisasszony. Déry: Országúton. Hull: A sejk. Magyar: Tamás. Niemesniné: Villámlik messziről. Roheim: A Csurunga népe. Russel: Kína és kinai probléma. Br. Weckmann: Ottó. Amberg: Kaiserlein sucht eine Frau.Uhristie: Das geheimnisvolle Verbrechen. Elvcstad: Das Orchester. Harnisch: Terror und Ochrana. Heymann: Ein Bettler baut eine Sladt. Kennedy: Zuflucht. Kiismer: Fábián, die Geschichte einej Moralisten. Ludwig: Schliemann. Nikotin: Diplomaten seiner Majestlt. Omni: Alkoholkrieg in U. S. A. Rumpff: Die goldenen Schlüssel. Solsky: Biírger Kendrow wird zum Zeitgenossen. Szilágyi: Demeter dér Schweinehirt. • Vajtauer: Die Traneninsel. Wallace: Dcr Teufel von Tidal Basin. Wendler: Drei Figuren aus einer Schiessbude. Előfizetés 1 hóra 1 pengő Könyvtári központ: VII., Erzsébet-krt 43. Fiókok a város aininden pontján. SZELVÉNY TI* darab tulajdonosa jogosított a* Újság kölcsönkönyvtárának egy pengő kölcscndij lefizetése mellett egy havi használatára