Ujság, 1932. május (8. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

y­ szerű követni Moszkvát a kárörvendő de­­nunciálásban, mely e tünetek láttán áru­lást kiált és vél bizonyítva. A szocialis­ták nem árulták el a szociáldemokráciát, sem az osztály érdekeit, melynek bizal­mából vannak, mikor Moszkva ellen frontot csináltak — ahogy nem árulják el most sem, amikor, ha nem előbb, hát később, Hitler ellen kénytelenek szövet­kezni a polgársággal. Moszkva röpira­­tain kívül nincsen sehol megírva, hogy a szociáldemokrácia másként, mint egy kisebbség primitív forradalmi terrorjá­val, nem valósítható meg; s ha a polgári rend végre tudni kezdi, hogy olcsóbban, mint amit a szociáldemokrácia akar, nem igen egyezhet már ki a következő száz esztendőre, nincs nehézsége annak, hogy tisztességes paktumot kössenek. 1­1 3 Átköltözésnél vegye igénybe cégünket, Antenn­a-szerelés, készülék-paara stk. legjutányosabban. . . , Audion Rádió Nagymező­ utca 31. Tel. 113-75 Aggályok Ausztriában a behozatali tilalmak miatt Bécs, április 30. A behozatali rendeletet a gazdasági körök egy része, különösen a kereskedelem, élesen bírálja. A kereske­delem képviselői annak az aggályuknak adnak kifejezést, hogy a rendelet a kivitelt és a külkereskedelmet még jobban meg fogja bénítani, aminek belföldi áremelke­dések lesznek a következményei. A gazda­sági élet több képviselője juttatja kifeje­zésre ezt az aggodalmat az egyes lapok­ban. Dungyerszky Gedeon dr., a bács­kai nábob moratóriumot kért Újvidék, április 30. Dungyerszky Gedeon dr., az ismert bácskai nábob, nagyiparos és nagybirtokos az új gazdavédelmi törvény alapján moratóriumkérvényt nyújtott be az újvidéki kerületi törvényszéken. Dungyerszky moratóriumkérelmének Il­re nemcsak Ú­jvidéken, hanem az egész Bácská­ban óriási feltűnést keltett. A Dungyerszky­­család, különösen pedig Dungyerszky Ge­deon dr. a Bácska leggazdagabb emberei közé számított, akinek nevét az ország határain túl is ismerték. Dungyerszky dr. az elmúlt években főleg nagyipari téren fejtett ki nagy tevékenységet. Főrészvényese volt a rakovi­ca* repülőgépgyárnak, igazgatósági tagja a Nemzeti Banknak, nagyrészvényese az újvi­déki Ikaruszt* repülőgépgyárnak, tulajdo­nosa három sörgyárnak, egy kendergyárnk, egy szőnyeggyárnak stb„ stb. Újvidéken igen S° . l*Za Nan s ° a tulajdonosa a legnagyobb "..vidék, szállodának, a Kraljica Mariján is. Bácsszenttamáson hatalmas birtokai van ,U? ’ Na^becskerek környékének legnagyobb né’ GHASI va^területekkel‘ren­delkezik, Dunacsében pedig saját lovardáin Z ZZ ér, csak tize­,BS­ halaaitást ké­r és hangsúlyozza, hogy nincs csődről szó. K ÚJSÁG VASÁRNAP, 1332 MÁJUS 1 Farkas Elemér hazavitte leányát a Schwartzer­ Törvényszéki M­entésség SZanatóriumból érték el az ügyvédek, hogy a leány kiszabadult Békés meg­egyezés készül az apa, leánya és annak vőlegénye között Az Újság többször beszámolt arról az egy esztendő óta húzódó éles, kíméletlen harcról, amely Farkas Elemér ny. honvédelmi miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő és leánya, a 21 éves Farkas Irén között dúlt, amiért a kis­korú leány apja ellenkezése ellenére feleségül akart menni Darkovich Sándorhoz, a főváros­ban jól ismert világfihoz. A fiatalok 1931 telén ismerkedtek meg bálokon, egymásba szerettek, a fiú megkérte a leány apjától szerelme kezét, de visszautasításban részesült. Farkas Irén mö­gött igen nagy vagyon áll, háromezer hold Fe­­jér megyében, amelyet az apja kezel Az egy esz­tendeig dúló rettentő pereskedés közben az apa, hogy bebizonyítsa anyagi érdektelenségét, különválasztotta leánya birtokát, hogy annak hozadéka tisztán kimutatható legyen. Darkovich Sándor azután, hogy kosárban részesült, megszöktette apja házából Farkas Irént és elvitte nagybátyjához, Farkas Attilához Ceglédre. Amint Farkas Elemér értesült leánya ceglédi tartózkodásáról, odautazott és a leányt egy elmeorvos társaságában elvitte Ausztriába, ahol Bonavici professzor híres tulai elmeszanatóriu­­mában helyezte el. Ezalatt a leány által ügyei­nek vitelére meghatalmazott Gleichmann La­jos dr. ügyvéd az árvaszéktől kérte az apa el­lenkezése folytán hiányzó beleegyezést a há­zassághoz. A budapesti árvaszék nem tartotta magát illetékesnek, a székesfehérvárihoz tette át, amely ezt a kérést elutasította. Gleichmann ügyvéd ekkor hozzálátott, hogy a leányt az elmegyógyintézetből kiszabadítsa. Elutazott Tulnba, ahol megakadályozták, ügyfelével való érintkezését. Az esetről tudomást szerzett a bécsi sajtó, hasábos cikkeket írtak, majd egy riporter megjelent Tulnban, a szanatórium kertjének kerítésén átmászva jutott el Farkas Irénhez, folytatott vele beszélgetést. A botrányt elkerülendő, a tulai szanatórium a leány elszállítására szólította fel az apát, aki hazahozta és a Schwartzer-szanatóriumban he­lyezte el. Gleichmann ügyvéd Győri Ákos és Térfy Gyula ügyvédek segítségével hozzálátott, hogy innen is kiszabadítsa a leányt, de a külön­böző elmeorvosi szemlék alkalmával csak azt az eredményt érték el, hogy a szanatóriumban való elhelyezést jóváhagyták. Végül is Gleich­mann ügyvéd személyes szabadság megsértése cílén is­meretlen tettesek ellen feljelentést tett és ezek során a vizsgálóbíró Minnich Károly és Németh Ödön egyetemi tanár orvosszakértőket küldte ki szemlére. A két professzor olyan vé­leményt készített, hogy a leánynak zárt intézet­ben való elhelyezésére semmiféle ok nincs és ezért a törvényszék, amelynek rengeteg munkát adott az affér, elrendelte, hogy Farkas Irént el kell engedni a szanatóriumból. A késhegyig menő éles bírósági háborúság során Farkas Elemér mindent elkövetett, hogy leányánál megértesse szándékainak jóhiszemű­ségét és helyességét. A leány is vágyott arra, hogy apjával kibékülhessen, de viszont ragasz­kodik szerelméhez, Darkovich Sándorhoz is, akit azóta, hogy Ceglédről elvitték, nem látha­tott. Nem is érintkezett vele, de a hozzá való rag­aszkodás törhetetlen m­ind­, amiben része volt annak is, hogy tudomására került, milyen harcokat vív Dajkovich is azért, hogy a leányt feleségül vehesse. Párbajügyei voltak Farkas Elemérrel, becsületbírósági eljárások folytak ellene, az Országos Kaszinóban izgalmas viada­lai voltak, amelyeknek során azért ,mert kato­nai becsületügyi eljárásnak nem akarta alá­vetni magát, kizárták. A fiúval azonosították magukat apja fivérei és a Dajkovichok barátai. Szombat délután Farkas Elemér megjelent a Schwartzer-szanatóriumban és leányával kö­zölte, hogy elmehet a szanatóriumból. Farkas Irén sírva hárult atyjára, elnézését kérte, ha kellemetlenségeket okozott s végül is apa és leánya teljesen egymásra találva, elhagyták az intézetet. Farkas Elemér hazavitte lakásába gyermekét. Tárgyalások vannak most már arra, hogy a házasságot illetően döntésre kerüljön a sokat kiteregetett ügy. A történet három szereplője mind arra törek­szik, hogy harmonikus megegyezés létesüljön és az elszenvedett kellemetlenségek után úgy ren­deződjék viszonyuk, hogy vigasztalást és elég­tételt kapjanak valamennyien tikusok. Tardieu, Laval bármilyen kitűnő taktikusok is különben, személyi presztízs dolgában messze elmaradnak az elhunyt Briand vagy a visszavonult Poincaré mögött. Pedig sehol olyan nagy szerepet nem játszik a jelölt személyisége, mint Franciaország­ban. Régi, ismert képviselőket, akik úgy­­szólván kerületük minden rájuk szavazón polgárával jóban vannak, nem is lehet ki­buktatni puszta hivatkozással a porosz or­szággyűlési választások eredmény­ére. Érdekes, hogy maga Tardieu is csak a szocialisták ellen foglalt állást kortesbeszé­deiben, nyomatékosan­­ hirdetve az erők összefogásának szükségét. Ebből arra lehet következtetni, hogy szeretné elcsábítani Herriot pártját a szocialistáktól s kormány­koalíciót alkotni vele. Majdnem bizonyos ugyanis, hogy egyik párt sem jut abszolút többségbe s a koalíciós kormányzási politi­kát folytatni kell. A pártok számaránya a feloszlatott kamarában a következő volt: Demokrata köztárs­­szövetség (Marin) 82 Demokrata és szociális akció pártja (Maginot) . .........................................29 Néppárti demokraták (Paul Simon) . 19 Baloldali köztársaságiak (Tardieu, Finndin)...........................................67 Szociális és radikális balpárt (Franklin-Bouillon) .............................................18 Radikális balpárt (Laurent Eynac) . . 53 Baloldali függetlenek (Guernot) ... .29 Radikálisok (Herriot)......................107 Szocialista köztársaságiak (Briand, Painlevé) . 18 Francia szocialisták pártja (Le Monzie) 14 Szocialisták (L. Blum, Vincent Auriol) 112 Kommunisták (Cachin) ...... 12 Pártonkivüliek . 25 Függetlenek ......­­ . . . 32 A 615 mandátum elnyerésére 3617 jelölt indul — köztük sok az önjelölt. Az első vá­lasztáson legfeljebb csak kétszáz mandátum sorsa dől el véglegesen, a helyzet csak a má­jus 8-iki pótválasztás után tisztázódik. Valószínűleg akképpen, hogy a Herriot-párt és a Tardieu-párt mégis csak közeledni fog egymáshoz. A Hitler-párt poroszországi nagy előretörése nem a jobbszélsőséget, hanem a nemzeti összefogást hirdető két nagy középpártot fogja megerősíteni, vagy legalább is arra bírni, hogy a „közös ve­széllyel­" szemben igyekezzenek kiküszöböl­ni egymás közt az elválasztó belső politikai akadályokat. Némiképpen olyan a hangu­lat, mint akkor Volt, amikor a frank elkez­dett gurulni a lejtőn. A veszedelem pillana­tában mindig a józan nacionalizmusban ta­lálták meg egymást, a megfontolt hazasze­retetben. Mintha ennek volna jellemző tü­nete, hogy a briandista gondolatot ma mind­azok a politikusok magukénak vallják, akik Briand ellen küzdöttek. Briand meghalt, de politikája él. Poincaré, Tardieu, Laval vagy Flandin épúgy a nemzetek közeledését és együttműködését sürgető, Briand-féle poli­tika hívének vallják magukat, mint Herriot vagy Painlevé és ezek is egyek amazokkal Franciaország biztonságának megkövetelé­sében. A külső politikai programm tehát nem választja el a két nagy pártot egymás­tól. Ellenben könnyen meglehet, hogy a porosz választás hatása alatt a Tardieu­­csoport szavazóinak egy része átmegy a jobboldali Marin csoport táborába. Vasárnap vannak a kamarai választások Franciaországban A nemzeti szocialisták poroszországi győzelmének hatása alatt közeledés várható a Tardieu- és a Herriot-párt között Az Echo de Paris írta a porosz országgyű­lési választások után: „Franciaország most világosan látja és tudja, hogy kire szavaz­zon; Blum-ra­e (a francia szocialista párt vezérére) és szövetségeseire, akik hajlandók garancia nélkül leszerelni, vagy pedig azok­ra, akik úgy gondolkoznak, hogy Hitlerrel szemben leszerelni egyértelmű a közeli há­ború előkészítésével. Hogy a nemzeti szo­cialistáknak a porosz országgyűlési válasz­táson elért sikere a francia nacionalisták malmára hajtja a vizet, azt a vak is látja. De ime, az Echo de Paris mily ügyesen for­dítja a tört nemcsak a francia szocialisták , hanem azok „szövetségesei", Herriot-ék ellen is. Oly könnyű a propaganda — Hitler házhoz szállította a francia sovinisztáknak! A Hitler-győzelem egy héttel a francia vá­lasztások előtt szinte ép olyan bomba, mint az 1924-iki angol választás előtt a hírhedt apokrif Zinovjev levél volt, amely szervez­kedésre és lázadásra szólította fel a balszél­sőségeket. Csakhogy a Hitler-féle bombának ex­plodálására és annak kihasználására a francia nacionalisták már hónapok óta fel is készültek. Herriot és hívei maguk is érezték a ve­szélyt, amely erről az oldalról fenyegeti őket. Sürgették is, hogy a porosz választá­sok előtt tartsák meg a kamarai választáso­kat, míg a jobboldal, különösen a Marin­­csoport amellett kardoskodott, hogy a vá­lasztásokat halásszák minél későbbre, lehe­tőleg május két utolsó vasárnapjára. (A francia alkotmány értelmében legkorábban április elején, legkésőbben május végén le­hetett volna megtartani.) De ha ezt a ha­tást nem is lehet már kiparírozni, tőle tel­hetően hangsúlyozza Herriot, hogy kor­mányra jutása nem jelenti a gyengeség és engedékenység politiká­ját a Hitler féle Né­metországgal szemben. Két dolgot minden­kinek el kell ismernie, úgymond. Az egyik az, hogy ő kényszerítette fizetésre Német­országot, a másik, hogy ő vette rá az Elzász-Lotharingiáról való lemondásra. Blum szocialista pártvezér felajánlotta neki a szocialisták támogatását arra az esetre, ha a radikálisok kormányalakításra vállalkozva, ilyen irányú kéréssel fordul­nának hozzá. De Herriot — aki meg van győződve róla, hogy a választások után ő lesz a miniszterelnök — éppen a Hitler-féle előretörés miatt, illetőleg annak pszicholó­giai hatása miatt egyelőre nem merte elfogadni a teljes nemzetközi leszerelésre törekvő paci­fista párt segítő jobbját. Pedig az 1928—1932-ig tartott törvényho­zási periódus alatt egyedül a szocialista párt gyarapodott az időközi választásokon. A szocialisták e négy év alatt tizenegy mandá­tumot nyertek. Ezzel szemben a radikális szocialista párt (Herriot) 16 és a köztársa­sági-demokrata egyesülés (a legnagyobb jobboldali párt) 17 mandátumot vesztett. Herriot azonban — az említett okból — mégis óvakodik a szocialistáktól, „nem kér tőlük támogatást, mert ez olyan műtét, amit az ember csak egyszer csinál meg életében", (a baloldali kartell idején szövetkezett ve­lük) de persze hadat se akar üzenni nekik. Mert pártja „egyforma távolságban áll a túlzó nacionalizmustól és a valóságokkal nem számoló internacionalizmustól". Bizonyos, hogy a hangulat Franciaország különböző részéből érkező jelentések sze­rint — a baloldali pártok felé fordult, amit támogat az ellentét örök törvénye is: az, hogy a nép a jobboldali kormányzás után baloldalit kivan és megfordítva. Poincaré, aki a jobboldali kormányt megteremtette, amúgy se vesz már részt az aktív politiká­ban. 1928-ban a frank stabilitásának pa­rancsszava és az ő presztízse vitte a „nem­zeti egyesülés" táborába a választókat, melyből a radikálisok hamaros kiválása után jobboldali kormány lett, vagy legalább is jobboldali színezetű, mert hiszen a közép­pártok is résztvettek benne. Az pedig szintén bizonyos, hogy az aktív kormánypárti poli­ Nagy részvételre számítanak Pak­s, április 30. A választási agitáció szombaton este befejeződött. A meteoroló­giai jelentés szép tavaszi vasárnapot jósol, úgyhogy a részvételi arányszám előrelátha­tóan magas lesz. 75—80 százalékos részvé­tellel számolnak. A választóknak 15—20 százaléka Franciaországban mindig tartóz­kodni szokott a szavazástól. Választói jogo­sultsága kerek számban 11,0 millió francia állampolgárnak van. A választás eredménye csak hétfőn hajnaltájban válik majd közis­mertté. Franciaországban a telefont a vá­lasztási eredmények közlésénél nem tekintik hivatalos útnak, mint Németországban s az eredményeket az egyes irodákból kerékpáros küldöncök viszik be a polgármesteri hivata­lokba. Így azután az eredmények kihirdeté­sében természetesen késedelem áll be. 11 A politika hírei A tárcaközi bizottság az utóbbi napokban megtekintette a népjóléti minisztérium hivatali helyiségeit s — értesülésünk szerint — azt az előterjesztést teszi a kormánynak, hogy a nép­jóléti minisztérium megszüntetése után olyan állami hivatalokat helyezzenek el a lánchid­­ak­ai palotában, amelyek most bérhelyiségek­­ben működnek. Nem tartják kizártnak, hogy a kultuszminisztérium fog átköltözködni a népjó­léti minisztérium épületébe. A népjóléti minisz­térium különböző resszortjait legkésőbb június végéig szétosztják az egyes minisztériumok kö­zött. Mint már megírtuk, Schmidt Miklós lemon­dásával megüresedett a dárdai választókerület, A Baranya megye központi választmánya szom­ba­­ton ülést tartott és május 13-ra tűzte ki az új választást. Egységespárti körökben cáfolják azt a hírt, hogy Purgly Emil földmivelésügyi mi­niszter is fellép a dárdai kerületben.

Next