Ujság, 1932. augusztus (8. évfolyam, 171-192. szám)

1932-08-02 / 171. szám

z ÚJSÁG KEDD, 1932 AUGUSZTUS 1 meretlen tettesek agyonlőttek, míg négy hu­t­­leristát súlyosan megsebesítettek.­ T­reefeldben egy szocialistát, Lübeckben egy kommunis­táit, öltek m­eg a nemzeti szocialisták. A választások befejezése után Berlin nyu­galmát éjjel heves csetepaték váltották fel, amelyek folyamán mintegy kétszáz nemzeti szocialista és kommunista rendbontót fog­tak el. • ' ' ” , •• ' ' ,'i. A szavazás eredménye Az esti órákban óriási tömegek csoporto­sultak a szerkesztőségek elé, ahol negyed­óránként jelentek meg­ az eredményeket hirdető táblák. Számos napilap adott ki szinte óránként különkiadásokat, amelyeket óriási tömegekben kapkodott szét a közön­ség. Mindjárt az első eredmények lehűtötték a­ nemzeti szocialisták vérmes várakozásait. Kiviláglott ugyanis, hogy még Hugenbergékkel együtt sem tudják az abszolút többséget megszerezni. Éjjel három órakor jelent meg a választá­sok végleges eredménye, amely nagy csaló­dást keltett a szélső­jobboldal táborában. Kiderült ugyanis, hogy­­ a porosz országgyűlési választások óta a szociáldemokraták megtartották pozí­ciójukat, a katolikus centrum, amelyet Hitler maga nevezett a Völkischer Be­­obachterben a legátkosabb német párt­nak, növelte szavazatainak számát, a kommunisták rendkívül előretörtek, s így hát a nemzeti szocialisták csekély­­ szaporulata nem a „vörös marxisták” táborából származott, hanem szavaza­taikat a polgári pártoktól, még­hozzá a jobboldali polgári pártoktól hódítot­ták el. Ezzel megdőlt a hitleristáknak az az ér­velése, hogy ők a „vörös veszedelmet” el­lensúlyozzák Németországban és bebizonyo­sodott az a tétel, hogy a tömegek jobb és baloldali radikalizálódása egyformán a pol­gárság rovására történt. Az eredmények a következők: Az­­ új birodalmi gyűlés 607 képviselőből fog állani. Ez a szám­ a következőképp osz­lik meg a pártok között: nemzeti szocialista német munkáspárt 230 (+120), ■■ németországi szociáldemokrata párt 133 (—3), németországi kommunista párt 89 (+11), centrum 75 (+ 6), német nemzeti néppárt 37 (— 5), bajor néppárt 22 (+ 2), német néppárt 7 (—20), német állampárt 4 (— 12), keresztényszocialista .Volksdienst 4 (-10), német parasztpárt 2 (— 3), Landbund (württembergi ) földműves- és termelőszövetség 2 (— 1),­­ gazdasági párt 1 (^­22), német Landvolk 1 mandátum (—15). Ezeknek a számoknak a kiszámításánál az a választási egyezmény szolgált alapul, amely az egyes pártok között a töredék­­szavazatokról létrejött. A fenti összehasonlítás az 1930 szeptem­ber 14-i választások eredményeivel történt, ami természetesen nem alkalmas az össze­hasonlításra. Ezzel szemben a tavasszal megtartott két elnökválasztással és a porosz országgyűlési választásokkal összehasonlítva, a nemzeti szocialisták nem szaporították je­lentékenyen szavazataik számát. Különösen szembetűnő ez, ha a mostani szavazások eredményeit az április 24-én megtartott porosz országgyűlési választás eredményeivel hasonlítjuk össze.­­ Tudva­lévően az elnökválasztás második menete­­ után a Brem­ing-kormány feloszlatta a nem­zeti szocialista rohamcsapatokat és ez az intézkedés számos szavazót kergetett a hit­leristák táborába, így április 24-én az április 10-i elnökválasztásokhoz viszonyítva, is­­ emelkedett a hitlerista szavazók száma. De nézzük a számokat: az április 24-i poroszországi­ választáson 22.069.849 szava­zat közül több mint nyolcmillió esett Hit­lerre. Pedig Poroszország a német tartomá­nyok közül mindig a legrezerváltabb volt a nemzeti szocialista mozgalommal szemben és ha az időben tartják meg a birodalmi gyűlési választásokat, igen valószínű, hogy a birodalmi átlaga a hitlerista szavazatok­nak sokkal nagyobb lett volna, mint a poroszországié. A mostani választáson 36,845.000 szavazat közül 13.732.000 volt a hitlerista szavazók száma. Ez az arány is mutatja, hogy április óta stagnálóban van a nemzeti szocialista mozgalom. Papen-diktatúra ? Az új birodalmi gyűlésben az abszolút több­ség eléréséhez 302 szavazatra lesz szükség. Ennyi szavazattal Hitler és Hugenberg még akkor sem rendelkeznek, ha a jobboldali tö­redékpártok, úgymint a Wirtschaftspartei, a Deutsche Volkspartei és a Landvolk is hozzá­juk csatlakoznak. Jobboldali kormány még ebben az eset­ben is csupán 278 szavazatra támasz­kodhatnék, ami huszonnégy szavazat­tal kevesebb, mint az abszolút többség. Középpárti kormány megalakítása ugyan­csak lehetetlenség, hiszen Hitler és a kommu­nisták együtt az abszolút többség felett ren­delkeznek és már többizben volt példa arra, hogy a nemzeti szocialisták­ inkább a kom­munistákkal szövetkeznek, semhogy egy kö­zéppárti kormányt eltűrjenek. E pillanatban jóformán más kiút politi­kai körök véleménye szerint nem látszik, minthogy a kormány szükségrendeletekkel a par­lament­ minél nagyobb mérvű kikap­csolásával vezesse az ügyeket tovább. És ez valószínűleg meg is felel a Papen-kor­­m­ány intencióinak. Hisz a Papen-kormány íratta ki a birodalmi gyűlési választásokat és abból a körülményből, hogy egyetlen párt sem indult ja választásokon a kormány jel­szavával, arra lehet következtetni, hogy a kormány már eleve számolt a munkaképte­len parlamenttel, így hát továbbra is ural­mon marad a bárók kormánya, amelynek tagjai a Herren Club szellemét képviselik, amely annyira ellentétben áll a weimari Né­metország szellemével. Tizenháromévi böjt után ismét uralomra került a tábornoki és junker-kamarilla, Hitlerék készítették elő számukra az utat, de a Herren Club nemes urai mihelyt uralomra kerülnek, meg fog­nak feledkezni egykori fegyvertársaikról. Egy őrmester döntötte meg a köztársasági pártok uralmát Németországban és most je­lentkeznek a tábornokok, hogy átvegyék az örökséget, azt az örökséget, amely az ő hi­bájukból semmisült meg Versaillesben. Szavazatok száma most 1930-ban Nemzeti szocialista párt 13,732.777 6,406.397 Szociáldemokrata párt 7,951.245 8.5­5.343 Kommunista párt 5,278.094 4,590.179 Centrum­párt 4,586.501 4,126.983 Német nemzeti párt 2,172.941 2,457.680 Bajor néppárt 1,190.453 1,058.637 Német néppárt 4.341541$ .1.058,6,37 Állampárt : ... 371.378 1,322.039 ÍNy­ ésjsteriy szocialista párt 36­4.749 869.613 G­azdasági párt 146.061 1.361.701 Német parasztpárt 137.081­­ (1930. évi­ választás után alakult.) Württembergi parasztszövets. 96.859 f (1930. évi választás után alakult.) Landvolkpárt 91.284 1,108.145 Szocialista munkáspárt 72.169 új párt Német hannoveránus párt 46.873 104.286 K­épjogpárt 40.887 (1930. évi választás után alakult.) Töredékpártok 122,246 451.087 Választójogi reformra és felsőház­­alapításra készül Papén kancellár Bízik a centrum objektív támogatásában — A választási eredményben a mai kormányrendszer jóváhagyását látja a kancellár — Nem helyezik törvényenkívüli állapotba a kommunista pártot Berlin, augusztus 1. (Wolff.) Papen biro­dalmi kancellár a választások után inter­jút adott az Associated Press képviselőjének, Louis P. Lochnernek. A beszélgetés során a kancellár világosan kijelentette, hogy kormánya nem tö­rekszik a birodalmi ülésen koalíció alakítására. — Ha a választásnak egyáltalában volt kü­lönös jelentősége — folytatta a kancellár — ez abból áll, hogy a német nép jóváhagyta a kormánynak azt a törekvését, hogy az országot megszaba­dítsa a pártkontrolltól. A mi kívánságunk az, hogy Németországnak a nehézségek|őlfi való m megszabadítására­­ irányuló fáradozásunkat megtűrjék. . jüjgitéjé­re irán­yjiló programhiu­nkkal­ akarun­k .a birodalmi gyűlés elé állani és ennek tagjait az elé a döntés elé állítani, vájjon az objektív pártatlan munka nyo­matékos szükségessége mellett mernek-e minket kivetni a nyeregből. Az Associated Press tudósítója úgy látta, hogy a bizalmatlansági szavazat lehetőségének gondolata egyáltalában nem érinti a kancellárt. A kancellár azt a reményét fejezte ki, hogy a centrumpárt, amelynek tagja volt és amely a választási hadjárat során élesen küzdött ellene, nem fogja magára venni új kormányválság ódiumát. Ami Hitlert illeti, a kancellárnak az a meggyőződése, hogy elérkezett az a pillanat, amikor a nemzeti szocialista mozgalomnak tevé­keny részt kell vennie a haza újjáépítésében. Az Associated Press képviselőjének arra a kérdésére, hogy a kancellár legutóbbi rádióbe­szédének az alkotmányrevízió lehetőségére való utalása mit jelent, a kancellár ezeket mondotta: — Nekem az a felfogásom, hogy Németor­szágnak felsőházra van szüksége. A másik dolog, amelyet tisztázni kell, a mi, úgynevezett lista­­rendszerünk, amely szerint minden párt listát állít jelöltjeiről és ezek minden 60.000 szavazat után egyet megválasztottnak jelentenek ki. Re­mélem, hogy választási rendszerünket oly érte­lemben revideáljuk majd, amely ismét helyre­állítja a birodalmi gyűlés tagjainak személyes felelősségét. Ha eddig is ilyen rendszerünk lett volna, akkor jelöltettem volna magam ottho­nomban, a westfáliai választókerü­letben, ahol mindenki ismer és biztos vagyok benne, hogy meg is választanak volna. Az Associated Press tudósítója felhívta a kancellár figyelmét arra, hogy néhány amerikai lap, a ,biro­dalmi gyülés­i vyilas+ásqk . eredményét ugy értelmezte, hogy 1 az uj birodalmi gyi­lés ■ 66%-a köztársaságellenes: ide sorozták a nem­zeti szocialistákat­,­ a német nemzetieket és a kommunistákat. A kancellár azt válaszolta, hogy az állam­forma kérdése a legkevésbé sem áll megvitatás alatt. A választás során sem volt erről szó. Az egész német népnek csak az a gondja, hogy há­zalóját rendbehozza. Nincs időnk arra, hogy az államformán gondolkozzunk. A tudósító végül szóvátette, hogy a baloldali sajtó szerint a kormány eljár a kommunista rendzavarásokkal szemben, de nincs szava a nemzeti szocialisták rendzavarásaihoz. A kancellár erre teljes nyomatékkal a kö­vetkezőket mondta: “ Bárkiről bizonyul is be, hogy felelős rend­zavarásokért, mint például a königsbergi saj­nálatos eseményekért, tapasztalni fogja, hogy megvan bennünk a szilárd elszántság, hogy gyorsan és röviden bánjunk el vele. A kommu­nista pártot törvényen kívül állónak nem szán­dékszik a kormány kijelenteni. Véres zavargások Poroszországban Königsberg, augusztus 1. A hetek óta tartó szélsőséges izgatásnak sajnálatos kö­vetkezményei mutatkoztak a hétfői napon. A szélsőséges szervezetek halálos végű terro­­risztikus cselekményekre ragadtatták magu­kat, amelyeket az erős rendőri készültség ellenére sem lehetett megakadályozni. A hétfői nap folyamán több ismert bal­oldali személyiség ellen revolvermerénylete­ket követtek el és bombákat­ dobtak a Kö­­nigsberger Volkszeitung és a Königsberg- Hartung'sche Zeitung épületébe. Reggel hat óra tájban négy ember hatolt be Schauf kommunista városi képviselő lakásába és az ágyban fekvő kommunista vezérre három pisztolylövést adtak le. A tettesek elmenekültek anélkül, hogy fel­ismerték volna őket. Ugyancsak a kora reg­geli órákban ismeretlen tettesek behatoltak Barchold volt kormányelnök lakásába és két lövéssel jelentékeny sérüléseket ejtettek rajta. Merényletet követtek el Sabatzki, a zsidó vallású német állampolgárok szövetsége szindikátusának egyik vezető tagja ellen. Sikerült meghiúsítani azt a merényletet, amelyet szélsőséges szervezetek tagjai Schütz kommunista képviselő ellen akartak el­követni. A vasfront ,s a többi demokratikus szer­vezetek nevében hétfőn délelőtt Larssen szociáldemokrata képviselő táviratot intézett a kormányhoz, amelyben a legszigorúbb in­tézkedéseket követelte a véres merényletek megtorlására. Rendet, nyugalmat akar a kormány Berlin, augusztus 1. (Wolff.) Bracht dr., a porosz belügyminisztérium ügyeinek vite­lével megbízott teljhatalmú poroszországi bi­rodalmi biztos a következő felhívást tette közzé: „A választás véget ért. A nép nyilatkozott. A legfőbb parancs most a belső béke teljes helyreállítása. Az erőszaknak és a terrornak helyet kell engednie a törvénytisztelet szá­mára. Az emberélet szentségéhez nem sza­bad többé hozzányúlni. Utolsó ízben emelem fel intő szavamat! Az állami kormány a legdrákóibb rendszabályok­tól sem fog visszariadni, hogy hiánytalanul teljesíthesse kötelességét a békés állampolgá­rokkal szemben és biztosíthassa azt a békes­séget, amelyre országunknak most szüksége van. Óva intem ezért valamennyi szervezetet, valamint egyes egyéneket attól, hogy továbbra is véres terrorral izgassanak. A sajtónak tar­tózkodnia kell a szenvedélyek felkorbácsolá­­sától, vagy erre alkalmas helytelen tudósítá­soktól, mert különben elkészülhet a szabad­ságjogaiba való legsúlyosabb beavatkozásra.” Augusztus végén ül össze az uj birodalmi gyűlés Berlin, augusztus 1. Az új birodalmi gyűlést előreláthatóan augusztus utolsó hetében hív­ják össze. Az alkotmány értelmében az újon­nan megválasztott parlamentnek legkésőbb harminc nappal a választások után össze kell ülnie, a jelen esetben tehát az új birodalmi gyűlést legkésőbb augusztus 30-ra, keddre össze kell hívni. Beavatott körökben úgy tudják, hogy a kor­­mány nem várja meg ezt az utolsó határna­pot, hanem már augusztus 22. és 26. között összehívja a birodalmi gyűlést, amivel azt akarja kifejezésre juttatni, hogy egyrészt nem fél a parlamenttől, másrészt nem akarja kikapcsolni a birodalmi gyűlést. Az új biro­dalmi gyűlésnek egyébként már­­ csak hat pártfrakciója lesz, miután a német alkotmány értelmében hivatalosan csak az a párt tekint­­hető a parlamentben frakciónak, amelynek legalább húsz képviselője­ van. Ilyen párt az új birodalmi gyűlésben a nemzeti szocialista párt, a német nemzeti párt, a centrum, a ba­jor néppárt, a szociáldemokrata párt és a kommunista párt. Ezek közül is a bajor nép­párt éppen hogy elérte a frakció-jelleghez szükséges húsz mandátumot, míg a lobbi hét párt oly elenyészően kevés mandátumhoz ju­tott, hogy nem szerepelhet többé frakcióként. A kis pártok közül a legerősebb a német nép­párt, amelynek hét mandátuma van, míg a többi hat pártcsoport egyenként csak 1—4 mandátum fölött rendelkezik. „Németországból nem lett hitlerista birodalom!“ Berlin, augusztus 1. A baloldali lapok kö­zül a demokrata Montagspost azt írja: A­ német nép úgy döntött, hogy bizonyos poli­tikai irányzatok egyeduralmának véget kell vetni­ és hogy a további politikai munka alapjává több párt együttműködését kell tenni. Jobboldali többség nincs az új birodalmi gyűlésen s miután baloldali többség sincsen, a kormánynak arra kell törekednie, hogy olyan többséget hozzon össze, amely esetről­­esetre támogatja programmját. Ez természe­tesen nem könnyű feladat. Azok a pártok, amelyekre a kormány­ számít, nyilván csak abban az esetben vállalkoznak százszázalé­­kos támogatásra, ha tárcát is kapnak a kor­mányban. A mai helyzetben az a valószí­nűbb — írja a lap —, hogy Papen kancel­lár a szélsőjobboldalon keres majd támo­gatást és nem a centrumpártnál. A radikális baloldali Morgen nagy meg­elégedéssel állapítja meg, hogy Német­országból nem lett hitlerista harmadik bi­rodalom. A választási ütközet nem hozott többséget sem a jobb-, sem a baloldal pro­gram­jának. Tulajdonképeni eredményt csak a kommunisták értek el, ami intő jel kell hogy legyen a kormány számára. A kommunista sajtó természetesen rendkívül meg van elégedve a párt szavazatainak és mandátumainak gyarapodásával és abban foglalja ös­sze ítéletét — mint a komm­u­­nista iVeue Montagspost írja —, hogy a Pal pop-kormány, a Hitler-tábor és a szociál­demokrácia súlyos vereséget szenvedett. A választások egyetlen győztese a lap szerint a kommunista párt. A Berliner Tageblatt megállapítja, hogy a német nép többsége Papen kancellár és a diktatúra ellen döntött. A vasárnapi válasz­tás félreérthetetlenül beigazolta, hogy a né­met nép nem óhajt semmiféle egyoldalú pártdiktatúrát. A szociáldemokrata Abend bejelenti, hogy a szociáldemokrata párt rögtön a birodalmi gyűlés összeülése után bizalmatlansági indít­ványt terjeszt a parlament elé s azonkívül a Papen-kormány valamennyi szükségrendele­­tének felfüggesztését is követelni fogja. Eze­ket a szocialista indítványokat csak abban az esetben lehet elvetni, ha a centrumtól a nemzeti szocialistákig va­lamennyi jobbol­dali és középpárt összefog. A Papon-kor­mány csak abban az esetben kormányozhat tovább alkotmányos alapon, ha a centrum­­tó­l a nemzeti szocialistákig valamennyi párt jóváhagyja a Pppen-kormány eddigi bel- és külpolitikáját, tehát a lausannei egyezményt is, ami viszont a nemzeti szocialistákról semmi körülmények között sem tételezhető fel. Diadalról ir a német hitlerista sajtó Hugenbergék elégedetlenek Berlin, augusztus 1. A hétfő esti lapok kommentárjai kivétel nélkül megállapítják, hogy pozitív többség nincs a birodalmi gyű­lésben és hogy a mérleg nyelve a centrum­­párt lesz. A centrum politikai jelentősége a legutóbbi­­ birodalmi gyrű­léshez képest ily körülmények között rendkívül megnöveke­dett. A nemzeti szocialista lapok a legna­gyobb megelégedéssel imák a párt győzel­méről és­ utalnak arra, hogy a Hitler tábor éppen megkétszerezte mandátumai számát. Ez a nagy megelégedés Hitler Adolf két ki­áltványában is kifejezésre jut, amelyek kö­zül az egyiket a nemzeti szocialista párthoz, a másikat pedig a nemzeti szocialista ro­­hamosztagokhoz intézte. A német nemzeti párt lapjai a nemzeti szocialista tábor győzelmi mámorával szem­ben meglehetősen vegyes érzelmekkel kom­mentálják a választás eredményét. A párt félhivatalos szócsöve, a Lokalanzeiger le­szögezi, hogy a választás nem hozta meg a hozzáfűzött remények teljesülését. Az ideális megoldás az lett volna, ha­ sikerül megteremteni a nemzeti jobboldal abszolút többségét a nemzeti szocialisták és a német nemzeti párt együttműködésével. A helyzet kulcsa a centrum kezében van — írja a lap !— s remélni kell, hogy a centrumpárt !

Next